Előre, 1956. április (10. évfolyam, 2629-2653. szám)
1956-04-01 / 2629. szám
A ROMÁN NEPKÖZTARSASAG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA X. évf., 2629 sz. ★ 4 oldal ára 20 báni ★ 1956 április 1. vasárnap Toborozzunk új tagokat a kisipari termelőszövetkezetekbe! Feltűnést keltett a Kisipari Termelőszövetkezetek II. kongresszusa alkalmával a fővárosban rendezett valóban nagyszabású, rendkívül érdekes kiállítás, amelynek gazdag anyaga a kisiparosok szövetkezeti mozgalmának nagy fejlődését szemlélteti. Szinte állandóan csoportosulás látható az aradi Artex, a nagyváradi Cootex és a fővárosi szövetkezetek ízléses, jól szabott ruhái, kabátjai, férfiöltönyei előtt. Tetszenek a szatmári Mondiala gyermekruhái, a szigeti Unitateában és a fővárosi rokkantak szövetkezetében készült kötöttáruk. Sok vevője akadna a szép kombinált szobabútoroknak, a konyhaberendezéseknek és a legkülönbözőbb háztartási cikkeknek — de különösen a mosógépeknek — ha ott árusítanák is őket. A legkülönbözőbb fémipari cikkek, orvosi műszerek, élelmiszerek, a gyönyörű gyermekjátékok és a művészi varróttasok, szőnyegek — a közszükségleti cikkek ezrei a szövetkezetekbe tömörült iparosok tehetségét, ügyes kezét dicsérik. A kiállítást természetesen sok olyan kisiparos is megnézi, aki még egyénileg dolgozik, kicsi műhelyben, kedvezőtlen körülmények között. Gyakran hallani ilyen megjegyzéseket: „Mintha én nem tudnék így dolgozni, ha felszerelésem lenne hozzá !" Nyilván ez csak rajta múlik ! Hiszen a kisipari termelőszövetkezetek ajtai szélesre tárva várják a további tagokat. Aki eddig távolmaradt, bármikor beléphet. A célunk az, hogy újabb kisipari termelő szövetkezeteket hozzunk létre a nagy és kis városokban, sőt a nagyközségekben is. A kisárutermelő számára a falvakon és a városokban egyaránt a szövetkezeti mozgalom jelenti a szocialista termelési módra való áttérés természetes útját. Lenin számtalanszor hangsúlyozta a szövetkezés jelentőségét a szocializmus építésében: pártunk minden eszközzel támogatja a kisárutermelők szövetkezeti mozgalmát. A párt és a kormány támogatásának és irányításának tulajdonítható a kisipari termelőszövetkezeti mozgalom szép fejlődése: 637 szövetkezetbe eddig 131.000 tag lépett be, a rokkantak 55 szövetkezete pedig 11.000 tagot számlál. A Kisipari Termelőszövetkezetek II. kongresszusán mégis megállapították, hogy sokkal élénkebb szervező munkára van szükség. Sok kisiparos jóformán nem ismeri a szövetkezetek működését, alapszabályzatukat, a tagoknak nyújtott nagy előnyöket. Dolgozó parasztokat gyakran meghívnak kollektív gazdaságokba, megismertetik velük a kollektivisták munkáját, életüket. De vajon meghívtak-e kisiparosokat az olyan kiváló termelőszövetkezetekbe, mint a nagyváradi Cootex, vagy a marosvásárhelyi Ciocanul? Elmondták-e nekik e szövetkezetek keletkezésének és fejlődésének történetét ? Természetesen a nagy, szilárdan megalapozott szövetkezetek létrehozása nem ment máról-holnapra, de most új épületek tágas munkatermei állnak a rendelkezésükre, jó gépek, fejlett technikai eszközök. Így termelékenyen lehet dolgozni, alacsony önköltséggel, a tagok pedig jól keresnek, kultúremberek módjára élnek. Melyik kisiparos nem kapcsolódna be szívesen olyan erős közösségbe, amely nyugodt megélhetést nyújt neki, megkönnyíti szakmai fejlődését, nyugdíjjogosultságot biztosít számára, betegség esetén ingyenes orvosi kezelést és segélyt, pihenőszabadságot, fürdőhelyi beutalást, gyermekei számára nyaralótábort. A szocialista termelőmód szemmellátható fölénye, a szövetkezeti mozgalom vonzere e mind több kisiparos maradi gondolkodását győzi le. A Kisipari Termelőszövetkezetek Központi Szövetsége (UCECOM) és a néptanácsok feladata, hogy az újabb szövetkezetek létesülésének útját egyengessék, a belépni szándékozó kisiparosok egy részét pedig a már fennálló szövetkezetekbe irányítsák. Országszerte nagy lehetőségei vannak a háziipar fejlődésének is. Kellemes munkához, szép keresethez juttatja a háziasszonyokat, anélkül hogy túlságosan lefoglalná őket. A népművészeti háziipar nagy elterjedtsége Breazán (Ploesti tartomány) példa arra, hogy különösen hegyvidéki falvakban, ahol a mezei munka nem foglalja úgy le az asszonyokat, nagy jelentőséget nyerhet a művészi kivitelezésű varrottasok, hímzések, szőnyegek készítése. Népművészeti tárgyaink iránt nagy a kereslet külföldön, értékes nyersanyagokat kaphatunk értük. Vajon nem lehetne-e az Avasban, az Érchegységben, a Székelyföldön és másutt jobban elterjeszteni a háziipart a falvakon ? És nem volna-e helyes a bányavidékeken is a háziipar révén keresethez juttatni a bányászasszonyokat ? Olyan kérdések ezek, amelyekre a feleletet a néptanácsoknak és az UCECOM-nak kell megadnia. Helyi kezdeményezésre és központi irányításra van szükség hozzá. A szocializmus építésében mindegyik láncszemnek megvan a maga jelentősége, a fejlődést, előrehaladást mindegyik szakaszon egyaránt szorgalmaznunk kell. A Kisipari Termelőszövetkezetek II. kongresszusán megvitatott feladatok valóraváltásával szövetkezeteink tovább erősödnek a második ötéves terv időszakában. A tagok keresetének mindegyik szövetkezetben jelentékenyen meg kell haladnia az egyénileg dolgozó kisiparosok jövedelmét. Ezt természetesen csak úgy érhetjük el, ha a tagok fegyelmezetten dolgoznak, kötelességüknek tekintik a termelékenység növelését, foglalkoznak a kisgépesítéssel, elterjesztik a haladó munkamódszereket, javítják a termékek minőségét és csökkentik az önköltséget A kongresszusi beszámoló értelmében folytatni kell a szövetkezetek szakosítását, megfelelő termelési profiljuk kialakítását. Némi elmaradás tapasztalható ezideig a rendelésre dolgozó és javító műhelyek létesítése tekintetében. A közeljövőben ki akarjuk építeni a szolgáltatási egységek hálózatát. Több szövetkezeti szabóműhelyre, cipészműhelyre, órásszövetkezetre, festődére, mosodára van szükség a városok minden részén, nem csupán a központokban, sőt a nagyközségekben is. Bútorjavító és lakáskarbantartó szövetkezeteket igényel a lakosság. A szövetkezetek egész tevékenységét a lakosság szükséglete és igénye határozza meg; a vezetőtanácsoknak rugalmasan, a tényleges kívánalmakhoz mérten kell meghatározzák a feladatokat. A túlzottan központosított, bürokratikus tervezésnek véget kell vetni. A néptanácsok foglalkozzanak közelebbről a hatáskörükbe tartozó kisipari termelőszövetkezetek fejlesztésével. A második ötéves terv újabb 260 millió lejt irányzott elő a kisipari termelőszövetkezetek fő beruházásaira: egy nagy bútorgyártó egység épül, 49 fémipari műhely és öntöde, 59 asztalosműhely, 8 festöde, stb. De a termelőszövetkezetek saját erőforrásaikból is sokat megvalósíthatnak. A terv előirányozza, hogy a kisipari szövetkezetek termelése öt év alatt 50—55 százalékkal növekedjék. S ha élnek lehetőségeikkel, nem lesz hiány szorgalomban, könnyen meglehet, hogy szövetkezeti kisiparosaink ezúttal is lényegesen túlteljesítik a kitűzött feladatot, ahogyan ezt az első ötéves terv időszakában is megtették. Értékes segítséget jelent ebben a törekvésben a Kisipari Termelőszövetkezetek II. kongresszusán elhangzott vita, az elvégzett munka elemzése, a hiányosságok feltárása és az új feladatok beható megtárgyalása. Mindez megteremti az előfeltételeket ahhoz, hogy a kisiparosok döntő többsége ezekben az években önkéntes elhatározásból, saját érdekében felvételét kérje a kisipari termelőszövetkezetekbe. Ez elsősorban e szövetkezetek jó munkájától függ. Ezért minden egyes kisipari termelőszövetkezet eredményes tevékenysége — országos érdek. . .. ------------------- —............................. A Földművelésügyi Minisztérium közleménye a szőlőlőkék idei metszéséről A tél egyes helyeken károkat okozott a fedetlenül maradt szőlőkben. A veszteségek pótlása érdekében ajánlatos elvégezni a következő koratavaszi szőlészeti munkákat. A metszés megkezdése előtt figyelmesen ellenőrizni kell az összes tőkéket és különösen azokat, amelyek télen át fedetlenek maradtak. A vesszők ellenőrzése céljából minden szemet fel kell hasítani éles késsel, vagy beretvapengével. Ha a rügyek barnák, vagy megfeketedtek, ez azt jelenti, hogy elpusztultak a zöld rügyek viszont egészségesek A megmaradt egészséges rügyek alapján megállapítható, hogy hány rügyet és vesszőt kell a metszéskor meghagyni. 25 százalékos rügyveszteség esetén minden 3—4 vessző mellett még egy vesszőt meghagyunk 50 százalékos rügyveszteség esetén kétszer több vesszőt kell meghagyni ; 75 százalékig terjedő veszteség esetén egyrészt kétszeres arányban kell meghagyni a vesszőket, másrészt pedig másfélszeres hosszúságúra kell őket metszeni 75 százalékon felüli rügyveszteség esetén csak rügyfakadás után szabad elvégezni a metszést, vagyis olyan időpontban, amikor már megkülönböztethető a termőhajtás. Ebben az esetben annyi termőhajtást kell meghagyni, amennyi megfelel az illető vidéken szokásos tőketerhelésnek. A vesszőket karikásan vagy vízszintes irányban kell kötözni. A nem termő vesszőket 5—8 leveles korukban válogatás útján el kell távolítani. A válogatást akkor is el kell végezni ha erősítő metszés útján a szükségesnél több vesszőt hagytunk meg. • Az erősítő metszésnél nagy figyelmet kell fordítani a fiatal telepítésekre és az erőteljesen fejlődő fajtákra. Ilyen esetekben a metszésnél a lehetőséghez képest minél vékonyabb vesszőket kell meghagyni, mert a vastagabb vesszők rendszerint kevésbé ellenállóképesek a faggyal szemben. A befedett szőlők nem szenvedtek fagykárt, de kárt tehetett bennük a túl nagy nedvesség, vagy a kései nyitás miatt a rügyek kipálhaltak. Éppen ezért ajánlatos figyelmesen ellenőrizni a fedett szőlőket is. 53.000 lej megtakarítás újításokból ^Kioooooooooot eeoooooooo^c'* 8 A nagyszebeni „Independeng 8 ta” üzemben a mal hónapban 8 g benyújtott újítási javaslatok közü - tül hármat Serban Iosif eszterggályos dolgozott ki. Az egyik egy textilipari gépalkatrészek 8 8 esztergályozására alkalmas ké- 18 szülék. Feizi Eduard olyan 8 q szerkezetet készített, amely a 8 p motorblokkok fúrását könnyíti * 8 meg. Ezelőtt ugyanis a munka- 8 t darabot minden egyes lyuk fug 8rásánál daruval kellett mege g 8 melni és beállítani. Az újítás 8 § folytán ez a művelet egysze- 3 I jobb lett, a szerkezet a motor- g 8 blokkot a kívánt irányba forgat- 8ja. Az újítások több mint i g 53.000 lej megtakarítást jelen- §e tenek a vállalatnak. SZŐCS JÓZSEF levelező oo oo oe oo oo oo oooo oo oo oo oo o© oo oo oc oo oo oo oo od*. Csirázóképes a tavaszbúza A topraisari (Konstanca tartomány) kollektivisták sem vetnek addig, míg mert nem győződnek fakaszt-e életrevaló csirát a mag. Az idén is elvégezték a próbákat. Csak jó legyen az idő, a tavaszbúzát vetni lehet, csírázik az, majd mind egy szemig. Vajdahunyadon sikeresen teljesítették az első negyedévi tervet A martinkemencék olvasztárai jelentették, hogy az utóbbi napokban elérték a kombinátban eddig elért legnagyobb termelést. Március 27-én teljesítették a negyedévi tervet és március 28-án, ha váltásonként évi 600 gyorscsapolásért indított mozgalom keretében, 116 gyorscsapolást végeztek. Aznap adták az ötszázadik gyorscsapolást ebben az évben. Ebben a hónapban elérték a 6-os számú kohó legmagasabb kihasználási fokát. A hengerészek 1000 tonna hengereltárut termeltek negyedévi tervükön felül. A negyedévi terv sikeres teljesítése alkalmából a Fémipari és Gépgyártási Minisztérium, valamint a Szakszervezetek Központi Tanácsa élmunkás-diplomákat osztott ki a kohászati kombinát kiváló dolgozóinak. Az olvasztárok közül Labrnet Valért és Aurel Stanciut, a kohászok közül Bistrianu Gheorghet és Páll Viktort, továbbá Kozma Géza. Siretchi Vasile hengerészeket és másokat tüntettek ki érdemdiplomával Virággal köszöntötték fel az üzem legtevékenyebb munkásait, mérnökeit és technikusait. A pártbizottság kezdeményezésére a vajdahunyadi kohászati kombinátban ünnepi gyűlésen számoltak be a dolgozók az elmúlt negyedév eredményeiről. ROMÁN FILMBEMUTATÓ Fővárosi filmszínházainkban március 31-én kezdték vetíteni a „Vörös tavirózsa" című új román filmet. Tervszerűbben indulunk a tavasznak Idestova négy esztendeje annak, hogy a sztálinvárosi román, magyar és szász dolgozó parasztok megalakították az „Új élet” kollektív gazdaságot. Kétségtelenül megállapítható, hogy voltak eredményeink, fejlődtünk, gyarapodtunk a négy év alatt, de távolról sem olyan mértékben, mint lehetőségeink alapján várható lett volna. Szántóföldjeink a gazdagon termő barcasági síkságon vannak, a tagság derék, szorgalmas, a mezőgazdasághoz jól értő emberekből áll. Mi volt az oka a gyenge eredménynek? A legfőbb okát abban látjuk, hogy nem folyt a mintaalapszabályzatnak megfelelő gazdálkodás. A vezetőtanácsba olyan emberek férkőztek be, akik csak saját hasznukat nézték, majd minden kérdésben a tagság megkérdezése nélkül döntöttek; szabálytalanságok egész sorát követték el; pocsékolták a közös vagyont, a fogatokat egyéni célokra használták, amikor nekik tetszett. A mezei brigád felelőse, Drághics Ion nem jegyezte igazságosan a munkateljesítményeket, hozzátartozóinak több munkaegységet írt be, mint amennyit azok tényleg dolgoztak. Ilyen állapotok mellett nem csőd.., hogy az emberek elvesztették kedvüket, meglazult a munkafegyelem, tervszerűtlenül, kapkodva ment a mezei munka is, aminek természetesen a termés látta kárát. A II. pártkongresszus határozatai nagy hatással voltak a tagságra. Megerősödtek öntudatban, tisztábban látták az irányt a közös gazdaság felvirágoztatása felé. A február 8-i közgyűlésen új vezetőtanácsot választottak, mégpedig olyan tagokból, akik munkájukkal és hozzáértésükkel máris kivívták maguknak a tagság bizalmát. A mezei brigád élére Ciistea Nicolae elvtárs került, aki egyike a legrátermettebb, legtöbb tapasztalattal rendelkező embereinknek. Évek tapasztalatai bizonyítják már, hogy azok a gazdaságok érnek el jó Elmondta TUPA ION, a sztálinvárosi „Új élet” kollektív gazdaság elnöke, terméseredményeket, amelyekben — a nagyüzemi gazdálkodás fölényének kibontakozásához szükséges egyéb feltételek biztosítása mellett — értenek a közös munka helyes megszervezéséhez is. Elsősorban tehát erre törekedtünk. A mezei brigádon belül három munkacsoportot szerveztünk. A munkacsoportok számára kijelöltük a megművelendő földterületet. Minden csoport tudja, hogy melyik földért felelős. Ez a módszer jelentősen elősegíti az egyéni és a kollektív felelősség biztosítását, emellett lehetővé teszi a tagok által végzett munkák mennyiségének, minőségének és eredményének pontos, igazságos értékelését. Határozatot hoztunk arra is, hogy a munkacsoportok tagjait nem szabad nyakra-főre cserélgetni. Előre elkészítettük a mezei brigád évi tervét s ennek alapján a rövidebb időszakok tervét is. "A tervszerű, jól szervezett munkának nélkülözhetetlen feltétele, hogy a brigád tagjai tisztában legyenek a vetés, a kapálás, az aratás pontosan kidolgozott munkatervével éppen úgy, mint a széna vagy a kapásnövények betakarításáéval. Gépekkel és szerszámokkal is jobban előkészültünk, mint a múlt tavaszon. Fogatok, szerszámok készen várják az első munkanapot. Jó lovakat vásároltunk. Vettünk egy kombinált kapálógépet, amely a cukorrépa, burgonya és cikória kapálására egyaránt alkalmas. Számításunk szerint ez a gép 4000 munkaegységet takarít meg nekünk s ha idejében végezzük a kapálást és többször kapálunk — jobb termést várhatunk a földtől. Szégyen bár, mégis meg kell mondanunk, hogy a kollektív gazdaság eddig nem alkalmazta az agrotechnika legfejlettebb módszereit. Az idén ezt a mulasztást is jóvá akarjuk tenni. Tizenöt hektáron négyzetes vetéssel ültetjük a burgonyát s majd ősszel keresztsorosan vetjük el a búzát. Városi kollektív gazdaság vagyunk — kötelességünk hozzájárulni a sztálinvárosi dolgozók zöldséges főzelékfélékkel való ellátásához. Elkészítettünk 136 négyzetméternyi melegágyat, szorgalmas aszszonyaink már vetik a paradicsom, káposzta, hagyma és egyéb zöldségmagvakat. A napokban közgyűlést tartottunk. Tagságunk elhatározta, hogy egyeten munkanapot se hagy kihasználatlanul Mégegyszer megbeszéltük a tavaszi munkák minden részletét, apróra kiosztottuk a feladatokat, hogy a mezei munkára alkalmas első nap csatarendben találjon bennünket. Csehszlovákia Kommunista Pártja KB-nak plenáris ülése PRÁGA (Agerpres). — Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága március 29-én és 30-án plenáris ülést tartott. Megvitatták Antonin Novotnýnak az SZKP XX. kongresszusáról előterjesztett beszámolóját, valamint a kongresszus alapján levont következtetéseket a Csehszlovák Kommunista Párt munkájának megjavítására. A beszámoló megvitatása után, melyen 17 küldött szólalt fel, egyöntetű határozatot fogadtak el. Ezután Frantisek Krajcik terjesztett elő jelentést a dolgozók életszínvonalának további emelésére szolgáló intézkedésekről. A jelentés megvitatása után a Központi Bizottság plénuma jóváhagyta a KB és a kormány határozattervezetét az élelmiszerek és az iparcikkek kiskereskedelmi árának csökkentéséről és a dolgozók egyes kategóriájának fizetésrendezéséről. Jelentős árcsökkentés Csehszlovákiában PRAG A. (Agerpres) — A Ceteka jelenti: Közzétették Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Csehszlovák Köztársaság kormányának határozatát, melynek értelmében április 1-én leszállítják a legtöbb élelmiszer és ipari cikk állami, kiskereskedelmi eladási árát. Az árcsökkentés folytán a csehszlovák nép egy év alatt 2,1 milliárd koronát takarít meg. 1953 óta ez már az ötödik árleszállítás. Az árcsökkentés annak az eredménye, hogy a kommunista párt és a népi demokratikus kormány, a dolgozók reálbérének és jólétének szüntelen emelésére irányuló politikát folytat Az árleszállítást mely 6000-rel több árucikkre vonatkozik, mint a tavalyi, az ország népgazdaságának megerősödése tette lehetővé Az élelmiszerek és az ipari cikkek ára átlag 10—40 százalékkal lett olcsóbb. . . Az RNK szakszervezeti küldöttségének beszámolója a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságban és Olaszországban tett látogatásáról A fővárosi szakszervezeti aktíva szombaton délben ülést tartott az SZKT színháztermében s ez alkalommal Gh. Apostol elvtárs, az SZKT elnöke, beszámolt az RNK szakszervezeti küldöttségének jugoszláviai látogatásáról. Mint ismeretes, a szakszervezeti küldöttség a Jugoszláviai Szakszervezeti Szövetség Központi Tanácsának meghívására látogatott el Jugoszláviába, majd részt vett az Olasz Munkaszövetség kongresszusán. A gyűlésen részt vettek az SZKT tagjai, a szakmai szakszervezetek elnökei, az SZKT és a szakszervezeti központi bizottságok aktivistái, több fővárosi nagyvállalat és intézmény szakszervezeti bizottságának elnökei és tagjai. Jelen volt N. Vujanovics, a Jugoszláv SZNK bukaresti nagykövete és a nagykövetség több tagja. A gyűlés részvevői hosszasan és melegen éltették országunk dolgozói és a jugoszláv dolgozók barátságát és testvéri szolidaritását, a romániai és az olaszországi dolgozók barátságát és testvéri szolidaritását, a világ összes dolgozóinak barátságát és szolidaritását. (Agerpres) (A beszámoló szövegét legközelebbi lapszámunkban közöljük.) Követésre méltó szorgalom A kisipari szövetkezeti mozgalom egyik fiatal hajtása a gyergyószentmiklósi Progresul termelőszövetkezeti egység. Az egység gerincét az asztalos részleg képezi. Főleg ablakokat, ajtókat készítenek új épületekhez. A munka nehezét a szabást, fúrást, gyalulást és csapolást már gépekkel végzik. A közeljövőben pedig korszerű műhelyt építenek s a gépesítés fokozásával csökkentik a kisiparra jellemző kézimunkát. A szövetkezet tagjai kiváló, eredménnyel zárták az elmúlt esztendőt. Nemcsak az igazolja ezt, hogy munkájukra egyetlen panasz sem érkezett, hanem az évi terv mutatószámainak teljesítése is. A globális termelési tervüket 131 százalékban teljesítették. Terven kívül 271.000 lej értékű munkát végeztek el. A munka termelékenységének tervét 21 százalékkal túlhaladták s az önköltséget 14 százalékkal csökkentették. A munkatermelékenység növelésében elért eredmény nagyrészt az asztalosok nevéhez fűződik, ügyes kezdeményezésekkel kiküszöböltek néhány munkafázist, a csapolásnál két vágást s az ablakrámák rajzolását. A gépek még jobb kihasználására bevezették az abrikteren a kétoldali gyalulást. Az önköltség csökkentése általában minden részleg érdeme. Ezen a területen kiváló eredményt a szobafestők és mázolók értek el. Igen ésszerűen használták fel a festékeket és jelentős mennyiséget megtakarítottak. Mezsgyétlen földön gazdagabb a termés (Tudósítónktól). Maholnap négy esztendeje, hogy első ízben szántotta egybe a traktor a 25 dolgozó parasztcsalád alakította kőrösszegi mezőgazdasági társulás földjét. Ma már 200 család tagja a kőrösszegi társulásnak. A kezdeti 23 hektár föld 300-ra növekedett. Gyarapodott a közös vagyon is. Kibővítették a gépi felszerelést és juhállományt vásároltak. Legújabban pedig egy tehergépkocsira „spórolnak.” Terveikhez biztos alapot nyújtanak a múlt évi terméseredmények: búzából 2042, kukoricából 8000 kiló, hektáronkénti átlagtermésük volt. Jól jövedelmezett a kender is, amelyért 100.000 lejt és 41,5 kiló gyapotot kaptak. A cukorrépa pedig 87.437 lejt hozott a társulás pénztárába. Az eredményes gazdálkodásnak az a magyarázata, hogy a közösszegi társulásban szigorúan tiszteletben tartják a szervezeti szabályzat előírásait, minden munkát közösen, idejében végeznek el. A jövedelmet pedig a behozott földterület és a teljesített munkanapok arányában osztják szét. Ezek biztosítják a gondosan összeállított termelési terv teljesítését, az agrotechnikai szabályok pontos betartását. A jó eredmények mozgósító ereje hamar megmutatkozott. A múlt évben egyszerre 99-en léptek be a társulásba. Az újonnan behozott földeken egyelőre alacsonyabb volt a termés, mint a társulás gondozásában lévőkön, de ez is csak arról győzte meg a dolgozó parasztokat, hogy közös erővel kevesebb fáradsággal többet lehet kihozni a földekből, mintha egymagukban gazdálkodnak. A közös munka mellett szól az is, hogy bár jól fizet a gazdag közösszegi föld az egyéni gazdáknak is, mégis búzából 600—700 kilóval, kukoricából 4—5000 kilóval maradtak a társulás hektáronkénti átlagtermése alatt. A szép eredmények meggyőzték a társulás tagjait arról is, hogy földterületüket mind behozzák a gazdaságba. A falu kommunistái és a társult parasztok arra törekednek, hogy a község minden becsületes dolgozó parasztja lépjen be a társulásba s mindenki hozza be egész földterületét. Terjed a dülőgazdálkodás Szatmár rajonban is tért hódított a dülőgazdálkodás. Mikola határában 26 hektár földet művelnek meg ilyen módon. Szokond községben 261 földműves 147 hektárt, Alsóhomoród határában pedig 346 dolgozó paraszt 124 hektár földet egyesített közös táblába. Bevezették a dülőgazdálkodást Ombód és Szamosdob határában is. A rajon mérnökei és szakemberei állandóan járják a falvakat, hogy a dülőgazdálkodást a rajon minden községében mielőbb bevezessék. Új társulás A második mezőgazdasági társulást avatták fel március 22-én Vetés községben. A Petőfi Sándor új társulásnak avató ünnepélyéig 43 család volt a tagja, de még az avatáson bevettek 10 újabb tagot. A régi társulás is egyre erősödik, a napokban 76 új felvételi kérést nyújtottak be. AHOL A TÁBLAÜVEGET KÉSZÍTIK Gazdasági jelentőségű város Medgyes. Sok iparág — üvegipar bőripar, textilipar — vert itt gyökeret és fejlődött ki, amelyek ma élénken bekapcsolódnak hazánk iparának ütemes vérkeringésébe. Ilyen például a táblaüveggyár is, ahonnan gondos csomagolásban nap-nap után nagymennyiségű táblaüveg indul útnak szerte az országba. S ebben az évben a tengeren túlra is elindítják az első táblaüveg rendelést. Nem kis dolog ez. Megtiszteltetés és elismerésben részesültek az üzem dolgozói amikor azt a feladatot kapták, hogy külföldi megrendelésre táblaüveget gyártsanak. Viszont az a tény, hogy jó minőségű, exportképes táblaüveget tudunk gyártani, hazánk újabb sikere. Erre pedig jogosan lehetnek büszkék a gyár dolgozói. Hogyan készül a táblaüveg Alig van ember, aki nem tudná, hogy az üveget kvarchomokból készítik. Azt azonban kevesebben tudják, miképp alakul, változik a homok, míg átlátszó üveglemezzé lesz. A homokhoz bizonyos arányban mészkövet, porszódát, dolomitot adagolnak. A keverék kádkemencében 1400 fokos hőmérsékleten összeolvad, egyöntetű üvegolvadékká alakul. A lusta mozgású üvegfolyam folytatja útját a tisztulótérbe. A salak az üveg tetején úszva hídba ütközik s visszamarad. Az ilyenformán nyert tiszta üveg pedig már feldolgozható. A legérdekesebb azonban maga az üveghúzás, amikor az izzó, vörös üvegolvadékot elmés szerkezetű húzógépek széles átlátszó üvegszalaggá formálják. Ügyes munkáskezek nagy gyakorlattal irányítják a műveletet. Ilyen kiváló szakértői az üveghúzásnak Barsan Gheorghe, Burkus Ferenc, Tellmann Mihály, akiknek keze alól jó minőségű üveg kerül ki. A húzógép alatt az üveg felszínén hosszúkás négyszögletű tűzálló edény van, közepén keskeny vágással. Ez a húzószekrény. Annyira merül az üvegbe, hogy nyílásából az üveg szalagszerűen áramlik elő. Az üvegszalagot a forgórész megragadja és felfelé húzza- Innen már az üveg azbeszt görgők között folytatja útját. Mire felfér a legfelső emeletre, kész a sima és megkeményedett üvegszalag. Itt táblákra darabolják. Ésszerűsítéssel magasabb termelékenység A növekvő tervfeladatok teljesítését, valamint a gyártási költségeit csökkentését — mondja Zékány Sándor, az üzem termelési felelőse — csak úgy valósíthattuk meg, hogy növeltük a meglevő kemence termelő kapacitását. Ezt pedig csak a kemence olvasztótérének jobb kihasználásával lehetett megoldani. E célból a múlt év végén a kemence javításával egyidejűleg nekifogtak a kemence egyes részeinek a módosításához, hogy kiküszöböljék az olvasztótér és a kemence alsó része közti aránytalanságot. Az aránytalanság abban állt, hogy az olvasztótér nagyobb megterhelésénél az égéstermékeket elvezető csatornák mérete kicsinek bizonyult. Növelték tehát a csatornák méretét, ami szükségszerűen maga után vonta a regenerátor kamrák váltónyílásainak a megnagyítását és az égők módosítását. Ezek során elérték azt, hogy a regenerátor kamrák elegendő előmelegített levegőt tudnak biztosítani. A tüzelés jó szabályozásával megoldották az olvasztótér egyenletes melegítését. Az említett átalakítással jelentősen fokozódott az előállítható üveg menynyisége. A termelékenység 22 százalékkal növekedett Aránylag kevés beruházási költséggel még ebben az évben két új részleggel bővül a gyár A régi kihasználatlanul álló porlepte épületet — ahol a harmincas évek körül még szájfúvással állították elő a táblaüveget — rendbehozzák, átalakítják. A tatarozási és egyéb munkákat már megkezdték. Április végén üzembe helyezik a flaskaüveget készítő osztályt és az év végéig az új táblaüveghúzó részleg is. Az új részlegek üzembehelyezésével a gyár globális termelése megkétszereződik. A táblaüveg évi termelése pedig 1 millió 300 ezer négyzetméterrel fog növekedni SARKADI KÁROLY Ellenőrzéssel — a minőség javításáért A talmácsi „Firul Rosu” fonoda fiatal igazgatónője rendszeresen ellenőrzi az egyes üzemosztályok munkáját. Képünkön: Demény Mária igazgató a cérnázó mesterével és két él munkásnővel a minőségjavítás legfontosabb teendőit beszéli meg.