Előre, 1956. április (10. évfolyam, 2629-2653. szám)

1956-04-01 / 2629. szám

A ROMAN NEPKÖZTA RSAS AG NÉPTAN ACS AI N A K LAPDA X. évf., 2629 sz. ★ 4 oldal ára 20 báni ★ 1956 április 1, vasárnap Toborozzunk uj tagokat a kisipari termelőszövetkezetekbe! Az RNK szakszervezeti küldöttségének beszámolója a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságban és Olaszországban tett látogatásáról tézmény szakszervezeti bizottságá­nak elnökei és tagjai. Jelen volt N. Vujanovios, a Ju­goszláv SZNK bukaresti nagykö­vete és a nagykövetség több tagja. A gyűlés részvevői hosszasan és melegen éltették országunk dolgo­zói és a jugoszláv dolgozók barát­Követésre méltó szorgalom A kisipari szövetkezeti mozgalom egyik fiatal hajtása a gyergyószent- miklósi Progresul termelőszövetkezeti egység. Az egység gerincét az asztalos rész­leg képezi. Főleg ablakokat, ajtókat készítenek uj épületekhez. A munka nehezét a szabást, fúrást, gyalulást és csapolást már gépekkel végzik. A kö­zeljövőben pedig korszerű műhelyt építenek s a gépesítés fokozásával csökkentik a kisiparra jellemző kézi­munkát. A szövetkezet tagjai kiváló, ered­ménnyel zárták az elmúlt esztendőt. Nemcsak az igazolja ezt, hogy mun­kájukra egyetlen panasz sem érkezett, hanem az évi terv mutatószámainak teljesítése is. A globális termelési ter­vüket 131 százalékban teljesítették. Mezsgyétlen földön gazdagabb a termés Feltűnést keltett a Kisipar! Termelő- szövetkezetek II. kongresszusa alkal­mával a fővárosban rendezett valóban nagyszabású, rendkívül érdekes kiállí­tás, amelynek gazdag anyaga a kis­iparosok szövetkezeti mozgalmának nagy fejlődését szemlélteti. Szinte állandóan csoportosulás lát­ható az aradi Artex, a nagyváradi Cootex és a fővárosi szövetkezetek Íz­léses, jól szabott ruhái, kabátjai, férfi­öltönyei előtt. Tetszenek a szatmári Mondiala gyermekruhái, a szigeti Uni- tateaban és a fővárosi rokkantak szö­vetkezetében készült kötöttáruk. Sok vevője akadna a szép kombinált szo­babútoroknak, a konyhaberendezések­nek és a legkülönbözőbb háztartási cik­keknek — de különösen a mosógépek­nek — ha Itt árusítanák Is őket. A leg­különbözőbb fémipari cikkek, orvosi műszerek, élelmiszerek, a gyönyörű gyermekjátékok és a művészi varrót - tasok, szőnyegek — a közszükségleti cikkek ezrei a szövetkezetekbe tömö­rült Iparosok tehetségét, ügyes kezét dicsérik. A kiállítást természetesen sok olyan kisiparos is megnézi, aki még egyéni­leg dolgozik, kicsi műhelyben, kedve­zőtlen körülmények között. Gyakran hallani ilyen megjegyzéseket: „Mintha én nem tudnék igy dolgoz­ni, ha felszerelésem lenne hozzá 1" Nyilván ez csak rajta múlik I Hi­szen a kisipari termelőszövetkezetek ajtai szélesre tárva várják a további tagokat. Aki eddig távolmaradt, bár­mikor beléphet. A célunk az, hogy újabb kisipari termelő szövetkezeteket hozzunk létre a nagy és kis városokban, sőt a nagy­községekben is. A kisárutermelő szá­mára a falvakon és a városokban egya­ránt a szövetkezeti mozgalom Jelenti a szocialista termelési módra való át­térés természetes útját. Lenin számta­lanszor hangsúlyozta a szövetkezés je­lentőségét a szocializmus építésében: pártunk minden eszközzel támogatja a kisárutermelők szövetkezeti mozgal­mát. A párt és a kormány támogatásának és irányításának tulajdonítható a kis­ipari termelőszövetkezeti mozgalom szép fejlődése: 637 szövetkezetbe eddig 131.000 tag lépett be, a rokkantak 55 szövetkezete pedig 11.000 tagot szám­lál. A Kisipari Termelőszövetkezetek II. kongresszusán mégis megállapították, hogy sokkal élénkebb szervező mun­kára van szükség. Sok kisiparos jófor­mán nem ismeri a szövetkezetek mű­ködését, alapszabályzatukat, a tagok­nak nyújtott nagy előnyöket. Dolgozó parasztokat gyakran meg­hívnák kollektiv gazdaságokba, megis­mertetik velük a kollektivisták munká­ját, életüket. De vajon meghivtak-e kisiparosokat az olyan kiváló termelő- szövetkezetekbe, mint a nagyváradi Cootex, vagy a marosvásárhelyi Cio- canul? Elmondták-e nekik e szövetke­zetek keletkezésének és fejlődésének történetét ? Természetesen a nagy. szilárdan megalapozott szövetkezetek létrehozása nem ment máról-holnapra, de most uj épületek tágas munkater­mei állnak a rendelkezésükre, jó gé­pek, fejlett technikai eszközök. Igy termelékenyen lehet dolgozni, alacsony önköltséggel, a tagok pedig jól ke­resnek, kulturemberek módjára élnek. Melyik kisiparos nem kapcsolódna be szívesen olyan erős közösségbe, a- mely nyugodt megélhetést nyújt neki, megkönnyíti szakmai fejlődését, nyug­díjjogosultságot biztosit számára, be­tegség esetén ingyenes orvosi kezelést cs segélyt, pihenő szabadságot, fürdő- helyi beutalást, gyermekei számára nyaralótíbort. A szocialista termelőmód szemmel- láthaíó fölénye, a szövetkezeti mozga­lom vonzere e mind több kisiparos ma­radi gondolkodását győzi le. A Kis­ipari Termelőszövetkezetek Központi Szövetsége (UCECOM) és a néptaná­csok feladata, hogy az újabb szövetke­zetek létesülésének útját egyengessék, a belépni szándékozó kisiparosok egy részét pedig a már fennálló szövetke­zetekbe irányítsák. A tél egyes helyeken károkat oko­zott a fedetlenül maradt szőlőkben. A veszteségek pótlása érdekében ajánlatos elvégezni a következő kora- tavaszi szőlészeti munkákat: A metszés megkezdése előtt figyel­mesen ellenőrizni kell az összes tőké­ket és különösen azokat, amelyek té­len át fedetlenek maradtak. A vesszők ellenőrzése céljából minden szemet fel kel! hasítani éles késsel, vagy beret- vapengével. Ha a rügyek barnák, vagy megfeketedtek, ez azt jelenti, hogy elpusztultak a zöld rügyek vi- szonl egészségesek A megmaradt egészséges rügyek alapján megállapítható, hogy hány rü­gyei és vesszőt kell a metszéskor meg hagyni. 25 százalékos rügyveszteség esetén minden 3—4 vessző mellett még egy vesszői meghagyunk 50 százalékos rügy veszteség esetén kétszer több vesszőt kell meghagyni ; 75 százalé­kig terjedő veszteség esetén egyrészt kétszeres arányban kell meghagyni a vesszőket, másrészt pedig másfélsze rés hosszúságúra kell őket metszeni 75 százalékon felüli rügyveszteség Országszerte nagy lehetőségei van­nak a háziipar fejlődésének is. Kelle­mes munkához, szép keresethez juttat­ja a háziasszonyokat, anélkül hogy túlságosan lefoglalná őket. A népmű­vészeti háziipar nagy elterjedtsége Breazán (Ploesti tartomány) példa ar­ra, hogy különösen hegyvidéki falvak­ban, ahol a mezei munka nem foglalja úgy le az asszonyokat, nagy jelentő­séget nyerhet a művészi kivitelezésű varrottasok, hímzések, szőnyegek ké­szítése. Népművészeti tárgyaink iránt nagy a kereslet külföldön, értékes nyersanyagokat kaphatunk értük. Va­jon nem lehetne-e az Avasban, az Érchegységben, a Székelyföldön és másutt jobban elterjeszteni a háziipart a falvakon ? És nem volna-e helyes a bányavidékeken is a háziipar révén ke­resethez juttatni a bányászasszonyo­kat ? Olyan kérdések ezek, amelyekre a feleletet a néptanácsoknak és az UCECOM-nak kell megadnia. Helyi kezdeményezésre és központi Irányí­tásra van szükség hozzá. A szocializmus építésében mindegyik láncszemnek megvan a maga Jelentő­sége, a fejlődést, előrehaladást mind­egyik szakaszon egyaránt szorgalmaz­nunk kell. A Kisipari Termelőszövetkezetek II. kongresszusán megvitatott feladatok valóraváltásával szövetkezeteink to­vább erősödnek a második ötéves terv időszakában. A tagok keresetének mindegyik szövetkezetben jelentéke­nyen meg kell haladnia az egyéni­leg dolgozó kisiparosok jövedelmét. Ezt természetesen csak úgy érhetjük el, ha a tagok fegyelmezetten dolgoz­nak, kötelességüknek tekintik a terme­lékenység növelését, foglalkoznak a kisgépesitéssel, elterjesztik a haladó munkamódszereket, javítják a termé­kek minőségét és csökkentik az önkölt­séget A kongresszusi beszámoló értel­mében folytatni kell a szövetkezetek szakosítását, megfelelő termelési pro­filjuk kialakítását. Némi elmaradás tapasztalható ez- ideig a rendelésre dolgozó és javító műhelyek létesítése tekintetében. A kö­zeljövőben ki akarjuk építeni a szol­gáltatási egységek hálózatát. Több szö­vetkezeti szabómühelyre, cipészmü- helyre, órásszövetkezetre, festődére, mosodára van szükség a városok min­den részén, nem csupán a központok­ban, sőt<a nagyközségekben is. Butor- javitó és lakáskarbantartó szövetkeze­teket igényel a lakosság. A szövetke­zetek egész tevékenységét a lakosság szükséglete és igénye határozza meg; a vezetőtanácsoknak rugalmasan, a tényleges kívánalmakhoz mérten kell meghatároztok a feladatokat. A túl­zottan központosított, bürokratikus ter­vezésnek véget kell vetni. A néptaná­csok foglalkozzanak közelebbről a ha­táskörükbe tartozó kisipari termelőszö­vetkezetek fejlesztésével. A második ötéves terv újabb 260 millió lejt irányzott elő a kisipari ter­melőszövetkezetek fő beruházásaira: egy nagy bútorgyártó egység épül, 49 fémipari műhely és öntöde, 59 aszta- losmühely, 8 festöde, stb. De a terme­lőszövetkezetek saját erőforrásaikból is sokat megvalósíthatnak. A terv előirá­nyozza, hogy a kisipari szövetkezetek termelése öt év alatt 50—55 százalék­kal növekedjék. S ha élnek lehetősé­geikkel, nem lesz hiány szorgalomban, könnyen meglehet, hogy szövetkezeti kisiparosaink ezúttal is lényegesen túl­teljesítik a kitűzött feladatot, ahogyan ezt az első ötéves terv időszakában is megtették. Értékes segítséget Jelent ebben a tö­rekvésben a Kisipari Termelőszövetke­zetek II. kongresszusán elhangzott vi­ta, az elvégzett munka elemzése, a hiá­nyosságok feltárása és az uj feladatok beható megtárgyalása. Mindez meg­teremti az előfeltételeket ahhoz, hogy a kisiparosok döntő többsége ezekben az években önkéntes elhatározásból, saját érdekében felvételét kérje a kis­ipari termelőszövetkezetekbe. Ez első­sorban e szövetkezetek jó munkájától függ. Ezért minden egyes kisipari ter­melőszövetkezet eredményes tevékeny­sége — országos érdek. esetén csak rügyfakadás után szabad elvégezni a metszést, vagyis olyan időpontban, amikor már megkülönböz­tethető a termőhajtás. Ebben az eset­ben annyi termőhajtást kell meghagy­ni. amennyi megfelel az illető vidéken szokásos tőketerhelésnek. A vesszőket karikásán vagy vízszintes irányban kell kötözni. A nem termő vesszőket 5—8 leveles korukban válogatás utján el kell távolítani. A válogatást akkor is el kell végezni ha erősítő metszés utján a szükségesnél több vesszői hagytunk meg. • Az erősítő metszésnél nagy figyel met kell fordítani a fiatal telepítések­re és az erőteljesen fejlődő fajtákra. Ilyen esetekben a metszésnél a le­hetőséghez képest minél vékonyabb vesszőket kell meghagyni, mert a vas­tagabb vesszők rendszerint kevésbé el lenállóképesek a faggyal szemben. A befedett szőlők nem szenvedtek fagykárt, de kárt tehetett bennük a túl nagy nedvesség, vagy a kései nyi­tás miatt a rügyek kipállialíak. Éppen ezért ajánlatos figyelmesen ellenőrizni a fedett szőlőket is. 53.000 lej megtakarítás újításokból ^Kioooooooooot eeooocoooo^c'* 8 A nagyszebeni „Independen- g 8 ta” üzemben a muH hónapban 8 g benyújtott újítási javaslatok kö. ? 8 zül hármat Serban Iosif eszter- g | gályos dolgozott ki. Az egyik § g — textilipari gépalkatrészek 8 8 esztergályozására alkalmas ké- | 8 szülék. Feizi Eduard olyan 8 g szerkezetet készített, amely a 8 » motorblokkok fúrását könnyíti * 8 meg. Ezelőtt ugyanis a munka- 8 | darabot minden egyes lyuk fu- g 8 rásánál daruval kellett mege- g 8 melni és beállítani. Az újítás 8 § folytán ez a művelet egysze- 3 I rübb lett, a szerkezet a motor- g 8 blokkot a kívánt irányba forgat- 8 l ja. Az újítások több mint i g 53.000 lej megtakarítást jelen- § 8 tenek a vállalatnak. SZÖCS JÓZSEF | levelező oo oo oe oo oo oo oooo oo oo oo oo o© oo oo oc oo oo oo oo od*. Idestova nép;y esztendeje annak, hogy a sztálinvárosi román, magyar és szász dolgozó parasztok megalakítot­ták az „Uj élet” Kollektiv gazdaságot. Kétségtelenül megállapítható, hogy voltak eredményeink, fejlődtünk, gyarapodtunk a négy év alatt, de távolról sem olyan mértékben, mint lehetőségeink alapján várható lett volna. Szántóföldjeink a gazdagon termő barcasági síkságon vannak, a tagság derék, szorgalmas, a mezőgazdaság hoz jól értő emberekből áll. Mi volt az oka a gyenge eredménynek? A legfőbb okát abban látjuk, hogy nem folyt a mintaalapszabályzatnak megfelelő gazdálkodás. A vezetőta-, nácsba olyan emberek férkőztek be, akik csak saját hasznukat nézték: majd minden kérdésben a tagság meg­kérdezése nélkül döntöttek; szabály talanságok egész sorát követték »1; pocsékolták a közös vagyont; a foga­tokat egyéni célokra használták, a- mikor nekik tetszett. A mezei brigád felelőse, Drághici Ion nem jegyezte igazságosan a munkateljesítményeket, hozzátar­tozóinak több munkaegységet irt be, mint amennyit azok tényleg dolgoztak. Ilyen állapotok mel­lett nem csőd.:, hogy az emberek elvesztették kedvüket, meglazult a munkafegyelem, tervszerütle- nül, kapkodva ment a mezei mun­ka is, aminek természetesen a termés látta kárát. A II. pártkongresszus határozatai nagy hatással voltak a tagságra. Meg­erősödtek öntudatban, tisztábban lát­ták az irányt a közös gazdaság fel­virágoztatása felé. A február 8-i köz­gyűlésen uj vezetőtanácsot választot­tak, mégpedig olyan tagokból, akik munkájukkal és hozzáértésükkel már­is kivívták maguknak a tagság bizal mát. A mezei brigád élére Cirstea Nicolae elvtárs került, aki egyike a legrátermettebb, legtöbb tapasztalattal rendelkező embereinknek. Évek tapasztalatai bizonyítják már, hogy azok a gazdaságok érnek el jó PRÁGA (Agerpres). — Csehszlová­kia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága március 29-én és 30-án ple­náris ülést tartott. Megvitatták Antonin Novotnvnak az SZKP XX. kongresszusáról előterjesz­tett beszámolóját, valamint a kon­gresszus alapján levont következteté­seket a Csehszlovák Kommunista Párt munkájának megjavítására. A beszá­moló megvitatása után, melyen 17 kül­Csirázóképes a tavaszbúza A topraisari (Konstanca tartomány) kollektivisták sem vetnek addig, mig me,r nem győződnek fakaszt-e élet­revaló csirát a mag. Az idén is elvé­gezték a próbákat. Csak jó legyen az idő, a tavaszbuzát vetni lehet, csírá­zik az, majd mind egy szemig. A pártbizottság kezdeményezésé­re a vajdahunyadi kohászati kombi­nátban ünnepi gyűlésen számoltak be a dolgozók az elmúlt negyedév eredményeiről. Elmondta; TUPA ION, a sztálinvárosi „Uj élet” kollektiv gazdaság elnöke. terméseredményeket, amelyekben — a nagyüzemi gazdálkodás fölényének kibontakozásához szükséges egyéb feltételek biztosítása mellett — értenek a közös munka helyes megszervezé­séhez is. Elsősorban tehát erre töreked­tünk. A mezei brigádon belül három munkacsoportot szerveztünk. A munka- csoportok számára kijelöltük a meg­művelendő földterületet. Minden cso­port tudja, hogy melyik földért fele­lős. Ez a módszer jelentősen elősegíti az egyéni és a kollektiv felelősség biztosítását; emellett lehetővé te­szi a tagok által végzett munkák mennyiségének, minőségének és eredményének pontos, igazságos értékelését. Határozatot hoztunk arra is, hogy a munkacsoportok tagjait nem szabad nyakra-főre cserélgetni. Előre elkészítettük a mezei brigád évi tervét s ennek alapján a rövidehb időszakok tervét is. 'A tervszerű, jó! szervezett munkának nélkülözhetetlen feltétele, hogy a brigád tagjai tisztá­ban legyenek a vetés, a kapálás, az aratás pontosan kidolgozott munka- tervével éppen úgy, mint a széna vagy a kapásnövények betakarításáéval. Gépekkel és szerszámokkal is job­ban előkészültünk, mint a múlt tava­szon. Fogatok, szerszámok készen vár­ják az első munkanapot. Jó lovakat vásároltunk. Vettünk egy kombinált kapálógépet, amely a cukorrépa, bur­gonya és cikória kapálására egyaránt alkalmas. Számításunk szerint ez a gép 4000 munkaegységet takarít meg nekünk s ha idejében végezzük a kapálást és többször kapálunk — jobb termést várhatunk a földtől. Szé­gyen bár, mégis meg kell monda­nunk, hogy a kollektiv gazdaság eddig nem alkalmazta az agrotechnika leg­fejlettebb módszereit. Az idén ezt a mulasztást is jóvá akarjuk tenni. Ti­dött szólalt fel, egyöntetű határozatot fogadtak el. Ezután Frantisek Krajcik terjesztett elő jelentést a dolgozók életszínvona­lának további emelésére szolgáló intéz­kedésekről. A jelentés megvitatása után a Központi Bizottság plénuma jóváhagyta a KB és a kormány hatá­rozattervezetét az élelmiszerek és az iparcikkek kiskereskedelmi árának csökkentéséről és a dolgozók egyes kategóriájának fizetésrendezéséről. Ä fővárosi szakszervezeti aktíva szombaton délben ülést tartott az SZKT színháztermében s ez alka­lommal Gh. Apostol elvtárs, az SZKT elnöke, beszámolt az RNK szakszervezeti küldöttségének jugo­szláviai látogatásáról. Mint ismere­tes, a szakszervezeti küldöttség a Jugoszláviai Szakszervezeti Szövet­ség Központi Tanácsának meghívá­sára látogatott el Jugoszláviába, majd részt vett az Olasz Munka- szövetség kongresszusán. A gyűlésen részt vettek ar SZKT tagjai, a szakmai szakszervezetek elnökei, az SZKT és a szakszerve­zeti központi bizottságok aktivistái, több fővárosi nagyvállalat és in­A martinkemencék olvasztárai je­lentették, hogy az utóbbi napokban elérték a kombinátban eddig elért legnagyobb termelést. Március 27-én teljesítették a negyedévi ter­vet és március 28-án, — a váltáson­ként évi 600 gyorscsapolásért indí­tott mozgalom keretében, — 16 gyorscsapol&st végeztek. Aznap ad­ták az ötszázadik gyorscsapolást ebben az évben. Ebben a hónapban elérték a 6-os számú kohó legmagasabb kihaszná­lási fokát. A hengerészek 1000 tonna henge­reltárut termeltek negyedévi tervü­kön felül. A negyedévi terv sikeres teljesí­tése alkalmából a Fémipari és Gép­gyártási Minisztérium, valamint a Szakszervezetek Központi Tanácsa élmunkás-diplomákat osztott ki a kohászati kombinát kiváló dolgozói­nak. Az olvasztárok közül Lábunet Valért és Aurel Stanciut, a kohá­szok közül Bistrianu Gheorghet és Páll Viktort, továbbá Kozma Géza. Siretchi Vasile hengerészeket és má­sokat tüntettek ki érdemdiplomával Virággal köszöntötték fel az üzem legtevékenyebb munkásait, mérnö­keit és technikusait. zenöt hektáron négyzetes vetéssel ül­tetjük a burgonyát s majd ősszel keresztsorosan vetjük el a búzát. Városi kollektív gazdaság vagyunk — kötelességünk hozzájárulni a sztálinvárosi dolgozók zöldség­es főzelékfélékkel való ellátásához. Elkészítettünk 136 négyzetméter­nyi melegágyat, szorgalmas asz- szonyaink már vetik a paradi­csom, káposzta, hagyma és egyéb zöldségmagvakat. A napokban közgyűlést tartottunk. Tagságunk elhatározta, hogy egyet en munkanapot se hagy kihasználatlanul Mégegyszer megbeszéltük a tavaszi munkák minden részletét, apróra kiosz­tottuk a feladatokat, hogy a mezei munkára alkalmas első nap csatarend­ben találjon bennünket. Gazdasági jelentőségű város Med- gyes. Sok iparág — üvegipar bőr­ipar, textilipar — vert itt gyökeret és fejlődött ki, amelyek ma élénken be­kapcsolódnak hazánk iparának üte­mes vérkeringésébe. Ilyen például a táblaüveggyár is, ahonnan gondos csomagolásban nap-nap után nagy­mennyiségű táblaüveg indul útnak szerte az országba. S ebben az évben a tengeren túlra is elindítják az eiső táblaüveg rendelést. Nem kis dolog ez. Megtiszteltetés és elismerésben részesültek az üzem dolgozói amikor azt a feladatot kap­ták. hogy külföldi megrendelésre táb­laüveget gyártsanak. Viszont az a tény, hogy jó minőségű, exportképes táblaüveget tudunk gyártani, hazánk újabb sikere. Erre pedig jogosan le­hetnek büszkék a gyár dolgozói. Hogyan készül a táblaüveg Alig van ember, aki nem tudná, hogy az üveget kvarchomokból készí­tik. Azt azonban kevesebben tudják, miképp alakul, változik a homok, mig átlátszó üveglemezzé lesz. A homokhoz bizonyos arányban mészkövet, porszódát, dolomitot ada­golnak. A keverék kádkemencében 1400 fokos hőmérsékleten összeolvad, egy­öntetű üvegolvadékká alakul, A lusta mozgású üvegfolyam foly­tatja útját a tisztulótérbe. A salak az üveg tetején úszva hidba ütközik s visszamarad. Az ilyenformán nyert tiszta üveg pedig már feldolgozható. A legérdekesebb azonban maga az üveghuzás. amikor az izzó, vörös üvegolvadékot elmés szerkezetű húzó­gépek széles átlátszó üvegszalaggá formálják. Ügyes munkáskezek nagy gyakorlattal irányítják a műveletet. Ilyen kiváló szakértői az üveghuzás- nak Barsan Gheorghe, Burkus Ferenc, Tellmann Mihály, akiknek keze alól jó minőségű üveg kerül ki. A húzógép alatt az üveg felszínén hosszúkás négyszögletű tűzálló edény van, közepén keskeny vágással. Ez a huzószekrény. Annyira merül az üveg­be, hogy nyílásából az üveg szalag- szérűén áramlik elő. Az üvegszalagot a forgórész megragadja és felfelé húzza- Innen már az üveg azbeszt görgők között folytatja utj&t. Mire fel* (Tudósítónktól). — Maholnap négy esztendeje, hogy első Ízben szántotta egybe a traktor a 25 dolgozó paraszt­család alakította kőrösszegi mezőgaz­dasági társulás földjét. Ma már 200 család tagja a kőrössze­gi társulásnak. A kezdeti 23 hektár föld 300-ra növekedett. Gyarapodott a közös vagyon is. Kibővítették a gépi felszerelést és juhállományt vá­sároltak. Legújabban pedig egy te­hergépkocsira „sporolnak.” Terveikhez biztos alapot nyújtanak a múlt évi terméseredmények: búzából 2042, ku­koricából 8000 kiló, hektáronkénti át­lagtermésük volt. Jól jövedelmezett a kender is, amelyért 100.000 lejt és 41,5 kiló gyapotot kaptak. A cukorré pa pedig 87.437 lejt hozott a társulás pénztárába. Az eredményes gazdálkodásnak az a magyarázata, hogy a kőrösszegi társu­lásban szigorúan tiszteletben tartják a szervezeti szabályzat előírásait, min­den munkát közösen, idejében végez­nek el. A jövedelmet pedig a behozott földterület és a teljesített munkana­pok arányában osztják szét. Ezek biztosítják a gondosan összeáliitott ter­melési terv teljesítését, az agrotechni­kai szabályok pontoé betartását. A j,ó eredmények mozgósító ereje ha­mar megmutatkozott. A múlt évben egyszerre 99-en léptek be a társulásba. Az újonnan behozott földeken egyelőre alacsonyabb volt a termés, mint a társulás gondozásában lévőkön, de ez is csak arról győzte meg a dolgozó parasztokat, hogy közös erővel keve­sebb fáradsággal többet lehet kihozni a földekből, mintha egymagukban gaz­dálkodnak. A közös munka mellett szól az is, hogy bár jól fizet a gazdag kőrösszegi föld az egyéni gazdáknak is, mégis búzából 600—700 kilóval, kukoricából 4—5000 kilóval maradtak ér a legfelső emeletre, kész a sima és megkeményedett üvegszalag. Itt táb­lákra darabolják. Ésszerűsítéssel magasabb termelékenység A növekvő tervfeladatok teljesítését, valamint a gyártási költségeit csők ken'.ését — mondja Zékány Sándor, az üzem termelési felelőse — csak úgy valósíthattuk meg. hogy növeltük a meglevő kemence termelő kapacitását. Ezt pedig csak a kemence olvasztóié rének jobb kihasználásával lehetett megoldani. E célból a múlt év végén a kemen­ce javításával egyidejűleg nekifogtak a kemence egyes részeinek a módosí­tásához, hogy kiküszöböljék az ol- vasztóíér és a kemence alsó része közti aránytalanságot. Az aránytalan­ság abban állt, hogy az olvasztótér nagyobb megterhelésénél az égéster­mékeket elvezető csatornák mérete ki­csinek bizonyult. Növelték tehát a csa­tornák méretét, ami szükségszerűen maga után vonta a regenerátor kam­ságát és testvéri szolidaritását, 3 romániai és az olaszországi dolgo- zók barátságát és testvéri szolidari* tását, a világ összes dolgozóinak barátságát és szolidaritását. (Agerpres) (A beszámoló szövegét legkö­zelebbi lapszámunkban közöljük.) Terven kívül 271.000 lej értékű munkát végeztek el. A munka termelékenysé­gének tervét 21 százalékkal túlhalad­ták s az önköltséget 14 százalékkal csökkentették. A munkatermelékenység növelésében elért eredmény nagyrészt az asztalo­sok nevéhez fűződik, ügyes kezdemé­nyezésekkel kiküszöböltek néhány munkafázist, a csapolásnál két vágást s az ablakrámák rajzolását. A gépek még jobb kihasználására bevezették az abrikteren a kétoldali gyalulást. Az önköltség csökkentése általában min­den részleg érdeme. Ezen a területen kiváló eredményt a szobafestők és tná. zolók értek el. Igen ésszerűen hasz­nálták fel a festékeket és jelentős mennyiséget megtakarítottak. Jelentős árcsökkentés Csehszlovákiában PRAG A. (Agerpres) — A Ceteka jelenti: Közzétették Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Csehszlovák Köztársaság kormányának határozatát, melynek értelmé­ben április 1-én leszállítják a legtöbb élelmiszer és ipari cikk állami, kis­kereskedelmi eladási árát. Az árcsökkentés folytán a csehszlovák nép egy év alatt 2,1 milliárd koronát takarít meg. 1953 óta ez már az ötödik árlesz állítás. Az árcsökkentés annak az eredménye, hogy a kommunista párt és a népi demokratikus kormány, a dolgozók reálbérének és jólétének szü ntelen emelésére irányuló politikát folytat Az árleszállítást mely 6000-rel több árucikkre vonatkozik, mint a tavalyi, az ország népgazdaságának megei ösödése tette tehetővé Az élelmiszerek és az ipari cikkek ára átlag 10—40 százalékkal lett olcsóbb. . . AHOL A TÁBLAÜVEGET KÉSZÍTIK SARKAD1 KAROLY Ellenőrzéssel — a minőség javításáért A talmácsi „Firul Rosu” fonoda fiatal igazgatónője rendszeresen el­lenőrzi az egyes Uzemosztályok munkáját. Képünkön: Demény Mária iget- gató a cérnázó mesterével és két él munkásnővel a minőségjavítás legfon­tosabb teendőit beszéli meg. a társulás hektáronkénti átlagtermése alatt. A szép eredmények meggyőzték a társulás tagjait arról is, hogy földte­rületüket mind-behozzák a gazdaság­ba. A falu kommunistái és a társult parasztok arra törekednek, hogy a község minden becsületes dolgozó pa­rasztja lépjen be a társulásba s mindenki hozza be egész földterületét. < Terjed a dülőgazdalkodás Szatmár rajonban is tért hó ditott a dülőgazdalkodás. Miko­la határában 26 hektár föl­det müveinek meg ilyen módon. Szokond községben 261 földműves 147 hektárt, Alsó- homoród határában pedig 346 dolgozó paraszt 124 hektár földet egyesitett közös táblába. Bevezették a dülőgazdálkodást Ombód és Szamosdob határá­ban is. A rajon mérnökei és szakemberei állandóan járják a falvakat, hogy a dülőgazdálko­dást a rajon minden községé­ben mielőbb bevezessék. Uj társulás A második mezőgazdasági társulást avatták fel március 22-én Vetés községben. A Pető­fi Sándor uj társulásnak avató ünnepélyéig 43 család volt » tagja, de még az avatáson be­vettek 10 újabb tagot. A régi társulás is egyre erősödik; a napokban 76 uj felvételi kérést nyújtottak be. rák váltónyilásainak a megnagyitását és az égők módosítását. Ezek során elérlek azt, hogy a re­generátor kamrák elegendő előmelegí­tett levegőt tudnak biztosítani. A tü­zelés jo szabályozásával megoldották az oívasztótér egyenletes^ melegítését. Az említett átalakítással jelentős, n fokozódott az előállítható üveg meny- nyisége. A termelékenység 22 száza­lékkal növekedett Aránylag kevés beruházási költség­gel még ebben az évben két uj rész­leggel bővül a gyár A régi kihaszná­latlanul álló porlepte épületet — ahol a harmincas évek körül még szájiu- vással állították elő a táblaüveget — rendbehozzák, átalakítják. A tatarozá- si és egyéb munkákat már megkezd­ték. Április végén üzembe helyezik a flaskaüveget készítő osztályt és az év végéig az uj táblaüveghuzó részleg t is. Az uj részlegek üzem behelyezésé­vel a gyár globális termelése megké.- szereződik. A táblaűveg évi termelése pedig 1 millió 300 ezer négyzetméter­rel fog növekedni- . ,, ------------------- —............................. A Földművelésügyi Minisztérium közleménye a sző.őíőkék idei metszéséről ROMÁN FILMBEMUTATÓ Fővárosi filmszínházainkban március 31-én kezdték vetíteni a „Vörös tavirózsa" című uj román filmet. Tervszerűbben indulunk a tavasznak Csehszlovákia Kommunista Pártja KB-nak plenáris ülése Vajdahunyadon sikeresen teljesítették az első negyedévi tervet

Next

/
Thumbnails
Contents