Előre, 1956. június (10. évfolyam, 2679-2704. szám)

1956-06-01 / 2679. szám

V.lág proletárjai, egyesüljetek 1 A ROMAN NEPKÖZTA RSASAG N É PTA N A C S A I N A K LAP X. évf., 2679 sz. * 4 oldal ára 20 báni * 1956 junius 1., péntek Május 29 óta Hajdú Gyula brigádja 1961-re fejti a szenet A petrillai bányában Hajdú Gyulának) a Szocialista Munka Hősének brigádja 1955 októberében már befejezte 1959. évi tervfeladatát. A brigád tagjai ebben az évben is lelkesen dolgoztak és napi munkanormáikat át­lag 60—100 százalékkal rendszeresen túlteljesítették. így hónapokon át több mint 50 méteres eredményt értek el az előhajtásban. Május 29-én a brigád újabb győzelmet ünnepelt: befejezte 1960 évre tervfeladatát. Et­től a naptól kezdve a Hajdú Gyula brigádja 1981-re fejti a szenet. A brigád sikereit annak köszönheti, hogy jobban megszervezte munka­helyét, fejlett munkamódszereket alkalmaz, jól kihasználja a rakodógépek teljesítőképességét. A sikeres munkát elősegítette az is, hogy megjavult a munkahely ellátása üres csillékkel és bányafával. (Agerpres) Bszárult az uj hazai dráma tíznapos ünnepe KIOSZTOTTAK A DIJAKAT Az uj hazai dráma dekádjának be- zárulása után csütörtökön este az If­júság Színházában megtörtént az ün­nepélyes díjkiosztás. A d!jkiosztáson megjelentek a Mű­velődésügyi Minisztérium képviselői, színművészek, irók, kulturális és mű­vészeti életünk élenjárói. Paul Cornea elvtársnak, a Művelő­désügyi Min’sztérium helyettes vezér- igazgatójának megnyitó beszéde után Luc’a Sturza Bulandra népművész, felolvasta a kitüntetett szinházak, szí­nészek, rendezők és szinpadtervezők névsorát. Az első dijat a Galaci Állami Színház együttese nyerte el Ana Novae „Pre- ludium” cimü darabjának előadásával, valamint a Nagyváradi Állami Színház magyar tagozata, Horia Lovinescu „Rombadőlt fellegvár” cimü darabjá­val. A második dijat a lasi Állami Szin- ház együttesének Ítélték oda Mihai Davidoglu ,,Horia” cimü darabjának előadásáért. Harmadik dijat kaptak: a Nagyváradi Álllami Színház román tagozatának együttese Valeriu Luca „Szivünk” cimü darabjának előadá­sáért; a Nagybányai Állam) Színház magyar együttese Földes Mária „Hét­köznapok” és a Nagybányai Állami Színház román tagozata Mihai Sebas­tian „Lapzárta” cimü darabjának szin- rehozata Iáért. A fenti dijakon kívül a Marosvásár­helyi Székely Színház együttese tiszte­letdijat kapott és a Tordai Állami Színházat díszoklevéllel tüntették ki. A rendező* egyéni első dijat dr. Gról László, a Nagyváradi Állami Színház magyar tagozatának rendező­je és Crin Teodorescu a Galaci Altami Színház rendezője nyerték el. A má­sodik dijat a Nagybányai Állami Sz*n- ház magyar tagozatának rendezője, Harag György kapta, mig a harmadik dijat Mihai Dimiu, a Nagybánya* Ál­lami Szinház román tagozatának ren­dezője és Corneliu Zdrehus, a Nagy­váradi Állami Szinház román tagoza­tának rendezője nyerték el. A d'szlettervezésért második dijat kapott Al. Olian a Pitesti Állami Szín­ház, s harmadik dijat Elena Fortu, a lasi Állami Szinház tagjai. A színész* alakítás első diját Cristi­na Tacoi a Nagyváradi Állami Szinház román tagozatának művésznője, és Dukász Anna a Nagyváradi Állami Szinház magyar tagozatának művész­nője kapták. Második dijat nyertek: Coca Andronescu, Gh. Leahu és Ion Lascár, mig harmad’k dijat Eugenia Petfescu, Orosz Lujza, Gh. Popovici, Maud Mary, Toma Caracgiu és má­sok. Fentieken kívül számos művész tisz- teletdijban és dicséretben részesült. HOGY TÖBBET TEREMJEN A FÖLD Minden munkát jól és a maga idejében végezzünk Vegyszerrel irtják a gyomokat a gazdaság buzavetéséből A nap még alacsonyan jár, de a koronkai határban már jókora területet hagyott maga mögött a kollektiv gaz­daság második brigádjának két cso­portja. Kapálják, egyelik a mákot. Messzire ellátszik a kapával megboly­gatott fekete földön a növények sza­bályos zöld sora, amely előttük még bele olvad a gyomba. A második brigád élenjár a ver­senyben. A kukorica és cukorrépa ka­pálásának befejezése után elsőnek jött ki a mákföldre. Nagy szükség van minden dolgos kézre ilyenkor, növényápolás idején. És a koronkai kollektivisták nem kéretik magukat. Minden épkézláb ember kint van a határban. Az őszi és tavaszi ga­bona első gyomlálását — egy föld- tábla kivételével — teljes egészében elvégezték már. A Ropó-dülőn térdig ér a gyönyörű, gyommentes őszi búza. Ezen kívül megkapáltak harminc hek­tár kukoricát (a többi csak most kelt ki), hozzáfogtak a cukorrépa és bur­gonya második kapálásához. A szőlő, ben pedig befejezték az első kapálást. De a kérdésnek csak egyik oldala, hogy mennyit gyomláltak, kapáltak. A másik: mikor és hogyan. A koronkai kollektivisták a legmeg­felelőbb időben és szakszerűen ápolják a növényeket. Sokat foglalkoztak ezzel a kérdéssel a téli agrotechnikai tan­folyamokon s évről évre jobban alkal­mazzák a tanultakat. A cukorrépa fej­lődését például állandóan figyelemmel kisérték s amint a növény kibújt, azonnal elvégezték a sorok közötti el­ső kapálást. S amint 3—4 levele volt, késedelem nélkül egyelték és újra megkapálták. Fontos ez máskor is, de különösen fontos volt az idén. Ugyanis a sok esőtől rohamosan fejlődtek a növé­nyek. Már 1—2 napi késés is elég ah­hoz, hogy az egyelés nehezebb és ke­vésbé eredményes legyen, ami a ter­méshozam csökkenését idézi elő. Az agrotechnikai szabályok betartá­sa, mind gondosabb alkalmazása egy­re nagyobb eredménnyel jár. A kollek­tiv gazdaság megalakítása után búzá­ból első alkatommal csupán 18 má­zsát takarítottak be hektáronként a kollektivisták. Két évvel később közel 19 mázsát, tavaly több mint 20 mázsát. Közben a búzával bevetett terület 60 hektárról 100 hektárra növekedett. A kukorica átlagos terméshozamát vi­szont 28 mázsáról 42 mázsára fokoz­ták, a cukorrépáét megkétszerezték. Eleinte soha sem haladta meg a más­fél vagont, a múlt évben három vagon termett hektáronként. Hát ezért van most is oly sok kol­lektivista a mezőn. Hogy ezentúl még többet teremjen a föld. Ilyenkor azt szokták mondogatni: kevés a két ke­zünk ennyi munkához. De az idén mást hangoztatnak : segit a tudomány Kiss Antal, a kollektiv gazdaság el­nöke szokása ellenére bőbeszédüve válik, amint a vegyszeres gyomirtás előnyeit fejtegeti. — Csináltam egy kis számítást.— mutatja — hogy lassam, mennyit se­git nekünk. A sok eső miatt olyan gyo- mos volt az őszi búzánk, hogy átlag 8—10 ember kellett minden hektár gyomlálásához. Ezzel szemben a gép­pel 8—10 hektáron irtjuk ki a gyomot naponta. Két emberrel. Tehát azon * harminc hektáron, ahol alkalmazzuk legalább 240 ember egynapi munkájál takarítjuk meg. Ilyenkor ez nagy szó. Már visz is a Tekenyős-dütő felé ahol a szóbanforgó buza'ábla van. Messziről hallani a kis motor bugását. S a domb mögött megpillantjuk a gé­pet. Két ökör vontatja, ahogyan a rajo- ni néptanács növényvédelmi techniku­sa javasolta. Egyenletesebb, lassúbb Így a vontatás, mint lófogattal, biztr» sabban lehet adagolni a szükséges vegyszermennyiséget. Hat méter széles sávon szóródik a porlasztott folyadék a növényekre Látszólag minden hatás nélkül. De a- hová tegnap permetezték a vegyszert, már jól lehet látni az acat szarának görbülését, leveleinek csavarodását, a vadrepce fonnyadását. — Pedig nagyon szívós ez az acat — húz ki egyet az elnök a földből. — Nézze meg, milyen hosszú a gyökere. S ahol három nappal előbb dolgozott a gép, már a földön fekszik. A vegyszeres gyomirtás teljes hatá­sa rövidesen megmutatkozik. Miután a permetlé felszívódik, megzavarja a növényi szervezet működését, hogy vé­gűi a teljes pusztulását idézze elő. Viszont a búzára semmi káros követ­kezménye nincs. így segit a tudomány a koronkai kollektivistáknak is abban, hogy jó növényápolással is növeljék a termés­hozamot. A. M. Megnyílt „A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG A SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉSÉNEK UTJÁN“ cimU kiállítás „A Román Népköztársaság a szocia. lizmus építésének utján” címmel csü­törtökön délben kiállítás nyílt a fővá­rosi Magheru-uti csarnokban. A kiál­lítást a Tudomány- és Kulturaterjesztö Társaság rendezte. A megnyitó ünnepségen részt vettek: Gh. Apostol, I. Chisinevschi, Chivu Stoica, Gh. Gheorghiu-Dej, C. Pírvu- lescu, L. Räutu, L. Säläjan elvtársak, a Román Munkáspárt Központi Veze­tőségének tagjai, a kormány tagjai, számos tömegszervezet és központi in­tézmény vezetői, román és külföldi új­ságírók. Részt vett több diplomáciai képvise­let vezetője és a diplomáciai testület más tagjai. Al. Birládeanu elvtárs, a Miniszter- tanács alelnöke megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy ez a kiállítás ízelítőt ad a legutóbbi nyolc év során létrehozott nagy vívmányainkból. A ki­állítás anyagának jó része uj ipar­ágaink eredményeit tükrözi. A kiállítás azt is szemlélteti, hogy mit valósítottunk meg a mezőgazda­ság szocialista szektorában s hogy miként igyekszünk növelni az egyéni­leg dolgozó parasztok termelési ered­ményeit. A kiállítás hü képet nyújt arról is, hogy országunknak ma széleskörű nemzetközi kapcsolatai vannak politi­kai, gazdasági, kulturális síkon és a sport területén egyaránt. A megnyitó ünnepség részvevői ez­után megtekintették a kiállítást. Az emeleti termekben nehéziparunk, vegy. iparunk, villamossági és elektrotechni­kai iparunk vívmányai, a földszinten pedig mezőgazdaságunk, könnyű- és élelmiszeriparunk eredményei láthatók. Bemutatja még a kiállítás a lakásépít­kezések menetét, a közoktatás, a mű­vészet, a tudomány fejlődését hazánk­ban, valamint sokoldalú nemzetközi kapcsolataink kibontakozását. (Agerpres). A szovjet parlamenti küldöttség tagjainak látogatása lasiban A Szovjetunió Legfelső Szovjetjének hazánkban tartózkodó küldöttei csütör­tökön repülőgépen Iasiba érkeztek. A város repülőterén a párt tartomá­nyi és városi bizottságának titkárai és a helyi vezetők, valamint közéleti kép­viselők fogadták a szovjet vendégeket.. Az Unirii téren nagygyűlést rendez­tek a vendégek tiszteletére. Octav Útban a Szovjetunió felé Joszip Broz Tito elvtárs, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke átutazott a Román Népköztársaságon Joszip Broz.Tito elvtárs, a Jugo­szláv Szövetségi Népköztársaság el­nöke és felesége, valamint a kísére­tében lévő személyek: Ed. Kardeli, a Szövetségi Végrehajtó Tanács albí­nóké, Kocsa Popovics, külügyminiszter Mijalkó Todorovics a Szövetségi Vég­rehajtó Tanács tagja, Jakov Blazevics, a Horvát NK Végrehajtó Tanácsának elnöke és mások, útban a Szovjetunió felé, május 31-én átutaztak a Román Népköztársaságon. Útjukban elkíséri őket N. P. Firjubin, a Szovjetunió bel­grádi nagykövete. A zsombolyai határállomáson I. Broz-Tito elvtársat, a Jugoszláv SZNK elnökét és a jugoszláv személyiségeket az RMP KV, a Nagy Nemzetgyűlés Elnöksége és az RNK kormánya részéről a következő elvtársak üdvö­zölték: Miron Constantinescu, az RMP KV poütbürójának tagja, a Miniszter- tanács első alelnöke, Avram Bunaciu, az RMP KV tagja, a Nagy Nemzet­gyűlés Elnökségének titkára. Stefan Cleja, a külügyminiszter helyettese. Jelen voltak továbbá a fogadáson a következő elvtársak: V. Patelinet, az RMP Temesvár-tartományi bizottsá­gának első titkára, V. Beldeanu, a Te­mesvár tartományi néptanács végrehaj­tó bizottságának elnöke, V. Obradov, az RMP Temesvár tartományi bizott­ságának tagja, Floca Arhip, altábor­nagy, a katonai körzet parancsnoka, valamint igen sok dolgozó. I. Broz-Tito elvtársnak, a Jugoszláv SZNK elnökének köszöntésére megje­lent még N. Vujanovics, bukaresti ju­goszláv nagykövet és a nagykövetség más tagjai. A temesvári, lugosi, karánsebesi, turnu.severini, craiovai és a többi ál­lomásokon a dolgozók melegen üdvö­zölték I. B. Tito elnököt és a jugo­szláv kormány, valamint a Jugoszlá­viai Kommunisták Szövetségének veze­tőségében részvevő többi elvtársakat. Az állomásokat, ahol a vonat áthaladt román és jugoszláv zászlókkal díszí­tették fel. A különvonat 19.30 órakor futott be a bukaresti Báneasa-állomásra. Tito elnököt és a kíséretében lévő személyeket Itt a kivetkező elvtársak üdvözölték: Gheorghe Gheorghiu-Dei. Chivu Stoica, Mihail Sadoveanu, Gheor­ghe Apostol, Emil Bodnáras, Petre Boriiá, Nicoiae Ceausescu, Iosif Chi- sinevsohi, Alexandru Drághici, Mogyo­rós Sándor, Constantin Pirvulescu, Dumitru Coliu, Leonte Räutu, Leontin Säläjan, Alexandru Birládeanu, Simion Bughici, Gheorghe Hosu, Grigor* Preoteasa, Constanta Cräciun, Marcel Popescu, Gherasim Popa, Ilié Murgu. lescu, P. Constantinescu-Iasi, Constan­tin Doncea, Mihai Florescu, Gaston Marin, Safer Gh. Diaconescu I., Ma- nea Mänescu, P. Costache, Ralea Mi­hai, N. Sälägeanu, Liuba Chisi­nevschi. T. Iordáchescu, Vass Gi­zella, Alexa Augustin, Florian Dä- nälache, Giuvakov I., Petre Lupu, Sorin Toma, Anton Vladoiu, V. Cris. tache, Cornel Fulger, Pavel Stefan Aneta Marinescu. Melita Apostol, Ma. nole Bodnaras, V. Dpmitrescu, Teclu Iacob vezérezredes, Tutoveanu Ion aL tábornagy, tábornokok, tudósok, irók. művészek fs a tömegszervezetek kép­viselői, román és külföldi újságírók és nagyszámú dolgozó. Megjelent továbbá A. Jepisev, a Szovjetunió bukaresti nagykövete és a bukaresti jugoszláv nagykövetség tagjai. A megjelentek meleg baráti fogad­tatásban részesítették a vendégeket. A két állam himnuszainak elhangzá­sa után, a Jugoszláv SZNK elnöke az RNK Minisztertanácsa elnökének kísé­retében ellépett a diszszázad előtt. Egy pionircsoport virágcsokrokat nyúj­tott át a vendégeknek. Tito elnök és a kíséretében ‘evő személyek két órát töltettek Bukarest, ben, s ez alatt meleg és szívélyes légkörben beszélgetést folytattak a párt és a kormány vezetőivel. I. B. Tito elnököt és a kíséretében lévő személyeket Miron Constantines- cu, Avram Bunaciu, Stefan Cleja és Caius Frantescu, a külügyminisztérium protokollfőnöke elkísérték a szovjet határig. AZ ÉLET VIRÁGAI Iliescu elvtárs, a városi néptanács e'- nöke üdvözölte a szovjet küldötteket. Ezután Vera Rincsinovna Bojanova, a Szovjetunió Legfelső Szovjetje El­nökségének tagja, a Nemzetiségi Szov­jet képviselője, a Burját-Mongol ASZSZK egészségügyminisztere emel­kedett szólásra. Megköszönte a meleg fogadtatást és szívélyesen üdvözölte lasi és egész Moldva lakosságát. „lasi városa — mondotta a többi között — az a hely, ahol lerakták az orosz és a román nép évszázados ba. rátságának alapjait.” A szovjet képviselők ezután az Al. I. Cuza egyetem tantestületének és hallgatóinak vendégei voltak. Ion Sandru professzor, az egyetem prorek- tora ismertette az 1860-ban alapított főiskola tevékenységét. Abdihamit Ibnejevics Szembajev, a Szövetségi Szovjet képviselője, a Ka- zah Állami Egyetem prorektora a szov­jet tudósok üdvözletét tolmácsolta, majd kijelentette, hogy a Szovjetunió tudósai nagyrabecsülik román bará­taikat. Rámutatott még arra, hogy nagy örömmel látta a kolozsvári és a maros vásárhelyi főiskolák értékes ered­ményeit. A vendégek a továbbiakban r.iegte. kintettek több olyan műemléket, amely a román nép és a Szovjetunió népei­nek baráti kapcsolatairól tanúskodik. A szovjet küldöttek ezután látogatást tettek a penicillingyárban, ahol Ion Rotaru igazgató üdvözölte őket és ki­fejezte a gyár munkaközösségének há­láját azért a nagy segítségért, ame­lyet a Szovjetunió a gyár felépítésé­hez, berendezéséhez és termelésének megszervezéséhez nyújtott. A szovjet küldöttség tagjai, élen F. R. Kozlovval, koszorúkat helyeztek el a szovjet és a román hősök sírján. Este a „Moldova” állami filharmo­nikus zenekar hangversenyt adott a vendégek tiszteletére. A legnagyobb proietáriró a szocialista humanizmus hir­detője nevezte Így a gyer­mekeket. Szebb hasonlatot keresve sem lehetne találni. Hiszen semmi, de semmi a világon nem tud annyi reményt ébreszteni, any- nyi örömöt szerezni mint szived vérével fogant gyermeked kacagása. Nincs az a fáradt arc, melyre ne tud­na mosolyt varázsolni a gyermek kristálytiszta tekintete. Nem lehet olyan bánatod, melyet ne olvasz­tana fel gyermeked játéka. Hiszen gondon, bánaton, törődésen át is érzed, hogy a te jelened él majd tovább az ő jövőjében. A gyermek a jövőnk ígérete, terveink tovább- folytatója, álmaink megtestesülése. S van-e tisztalelkü, igaz ember, ki ne szeretné, óvná, dédelgetné a jövőt? 9 Ez a szeretet tette hét esztendő • óta a gyermekek nemzetközi nap­jává junius elsejét. A gyermekek sorsáért, jövőjéért való aggódás, törődés százmilliókat sarkall tet­tekre mind a négy égtájon. S ez a tett olyan egyértelmű ke­rek e világonl Hiszen az élet csak békében virágzik s a béke olyan mint a levegő: csak akkor lehet az enyém, ha mindenkié. így ébred­nek rá mostanában milliók és milliók, hogy a világ békéje az 6 egyéni életük, családi nyugalmuk nyitott kapuja s egyben a jövőbe vivő ut gyermekeik előtt. Ezt a kaput azonban be kell csukni, ö- rökre be kell zárni azok előtt, kik egyéni, önző érdekeikért, pénzes- zsákjaik dagasztásáért könyörtele­nül magvát szakítanák az élet fájának, s az elszabaditott elemek védtelen martalékául dobnák az emberiség reménységét — gyerme­keinket. Ki tudná azt megmondani, hogy hány embert állított a béke­harcosok végtelen sorába a gyerme­kéért való aggodalom? E százmii. liók roppant erejét azonban mind jobban érzi a világ s ezeknek a százmillióknak köszönhetjük, hogv az idei gyermeknapon nagyobb bizodalommal nézünk a békés hol­nap elé. Ä szocialista tábor népei fel­emelt fővel, büszkén nézhetnek utódaik szemébe. Egy milliárd ember szülőföldjén törvény immár, hogy nincsenek elérhetetlen célok, megvalósíthatatlan vágyak az if­júság előtt. A szocializmus társa­dalma megvédi őket a leselkedő betegségektől, a hamis illúzióktól, kifejleszti testi és szellemi képes­ségeiket. hogy minden erejükkel, tudásukkal szolgálhassák hazáju­kat. Ott, ahol először vált valóban szabaddá az ember, a Szovjetunió­ban milllárdokat fordítanak éven. te a gyermekek nevelésére, ok­tatására, egészségvédelmére .nyári üdültetésükre. Egy példát említ­sünk csak a párt és a szovjet kormány gondoskodásáról. Egyet, a legfrissebbet. Három nappal ez­előtt adta h*rül a sajtó, hogy a Szovjetunióban 6 órára csökkentet­ték a 16—18 évesek munkaidejét, eddigi fizetésük csökkentése nél­kül. S hány Ilyen példát idézhet­nénk még. A messzi Kínában milliószám. ra haltak éhen a múltban a gyer­mekek. Ma gondtalan, vidám gyermeksereg nő fel a világ leg­népesebb országában, a népi Kiná- ban. Hatszáz millió ember gon­doskodik róluk. Csak egy példát innen is: több mint 60 ezer bölcső­de és napközi otthon működik már a Kínai Népköztársaságban! S sorba vehetjük Így tovább a szocialista tábor minden országát A vasutat épitő albán ifjak, a len­gyel pionírok, a magyar úttörők életét. Ugyanaz a kép fogad min­denütt: Gorkij jóslata, vágya, kí­vánsága életre kelt — a gyerme­kek az élet virágai lettek. De nem is kell máshova men­nünk példáért, ha a nagy változást a gyermekek életén akarjuk lemér­ni. Románia valamikor hírhedt volt hatalmas arányú gyermekha­landóságáról. 144 gyermekorvos működött az egész országban! Bölcsődék, gyermekotthonok? Más­ra ment rá akkor az ország pénze, kincse. S minden negyedik gyer­mek meghalt, mielőtt ki tudta vol­na ejteni a drága szót: édesanyám. A jelent, gyermekeink mai éle­tét jól ismerjük. De nem árt még­se emlékeztetni rá. A habfeher szülőotthonokra, az óvodákra, a böl­csődék ezreire, a plonirházakra, a gyermeküdülő táborokra, az ingye­nes orvosi ellátásra, iskoláinkra, egyetemeinkre s az életbe kilépő fiatalok előtt kitáruló szabad, fele­melő munkára. A szocializmus társadalmi ügy- gyé tette a gyermekről való gon­doskodást s az egész ország vi­gyáz gyermekeink nyugodt, biztos holnapjára. A szocialista országok földjén túl — a mi tegnapunk a jelen. Az van ott ma még, amit a mi gyer­mekeink már csak a tankönyvekből ismernek s oly gyakran meg sem értenek már. A példa itt is többet mond mindennél. Az angol gyer­mekvédelmi bizottság hivatalos adatai szerint az afrikai brit gyar­matokon, 100 gyermek közül 21 gyermek már egyéves korában el­pusztul, 11 a második évében, 12 a harmadikban s 100 közül már csak 49 éri el az ötéves kort. Alig lehetne ennél vádlóbb tényt idéz­ni a civilizált világ szégyenét je­lentő gyarmati uralom jellemzésé­re. S mi vár a tőke országaiban azokra, akik felcseperednek? „A 10—14 éves gyermekek húsz szá­zaléka fizikai képességeit jóval meghaladó munkát kénytelen vé­gezni — mondotta dr. Böhm, a baden-württembergi mezőgazdaság* főiskola tanára. A nyugatnémet parasztok többsége kénytelen munkába küldeni tiz éves gyerme­két, mert nincs mit enni adjon neki. A Kiel közelében lévő Heide helységben egy 13 éves Grele Karpach nevű leányka egy álló évig dolgozott látástól vakulásig egy mosodában. Egy év múlva tüdőbajt kapott s alig egy hónap múlva meghalt. Most, junius elsején a remény­ség csillan meg a tőkés országok szülőinek szemében is. Az idei nyár még lobban olvasztani kezd­te a .hidegháború” dermesztő je. gét. A Szovjetunió világraszóló kezdeményezései nyomán a lesze­relés kérdése annyira napjaink égető kérdésévé vált, hogy még a jövő, a béke, az élet ellenségei sem tudnak kitérni előle. A nemzetkö­zi politika égboltja derülőfényben van s a béke éltető napja mind jobban ragyogtatja gyermekeink arcát. Rajtunk áll, hogy a háború, a bizalmatlanság, a fegyverkezési hajsza sötét viharfelhői mielőbb szétoszoljanak. Rajtunk is áll, hogy gyermekeink első, még öntu­datlan mosolya soha se hervadjon le drága orcáikról. Rajtunk is áll. — ezen mind- annyiunknak el kell gondolkoznia most, a gyermekek nemzetközi ün­nepén. Virágcsokrokkal köszöntik Tito elvtársat a temesvári állomáson A báneasai állomáson Gheorghe Gheorghlu-Dej elvtárt üdvözli loszlp Broz T'tot Fogadás Nagy-Britannia bukaresti követségén Dermot Francis Mac Dermot, Nagy- Britannia rendkívüli követe és megha­talmazott minisztere csütörtökön este fogadást rendezett Nagy-iBritannia nemzeti ünnepe, II. Erzsébet angol ki­rálynő őfelsége születésnapja alkal­mából. A fogadáson jelen voltak a követ, kező elvtársak: Chivu Stoica, Emil Bodnáras, Mogyorós Sándor, L. Sälä­jan, Gr. Preoteasa, M. Florescu, M. Ralea, T. Rudenko, Victor Eftimiu aka­démikus, az RNK Fegyveres Erőinek több törzstisztje és a Külügyminiszté­rium több fötisztviselője. A fogadáson megie entek a Buka­restben akkreditált diplomáciai testület tagjai. A fogadás szívélyes légkörben folyt le. , j (Agerpres) A marosvásárhelyi szininövendékek tanulmányi kirándulása A „Szentgyörgyf István” sziniaka- démia tanárai és növendékei évvégi vizsgára készülnek. Rövidesen ifjú színészek újabb csoportja hagyja el az iskola padjait. A sziniakadémia a napokban tanul­mányi kirándulást rendezett Kolozs­várra, a növendékek szakmai ismere­teinek bővítése céljából. A növendé­kek megnézték a „Magaviseletből — nulla” cimü darab előadását az Álla­mi Román Színházban és a „Néma le­vente” előadását az Állami Magyar Színházban s részt vettek a két szin­ház drámai együtteseinek próbáin is.

Next

/
Thumbnails
Contents