Előre, 1956. június (10. évfolyam, 2679-2704. szám)
1956-06-01 / 2679. szám
2 Soronlevő mezőgazdasági teendők Kapáljunk minél többször A már egyelt és egyszer kapált kukoricatáblában végezzük el a második kapálást gépi vagy fogatos eszközökkel. Mihelyt elérkezik az ideje (30—40 cm. növénymagasság) végezzük el a fattyazást. A fattyakat egyetlen erős csavaró kézmozdulattal távolítjuk el. A hónap folyamán töltögetjük a burgonyát. A földet a bokrok mellé sekélyen kell felhúzni. A töltésormok kissé nyitottak maradjanak, hogy a csapadék a tövekhez szivárogják. A cukor, és takarmányrépánál végezzük el a második és ellenőrző kapálást. A talajporbanyitással egyidőben eltávolítjuk azokat a növényeket, amelyek még feleslegesek. A kapálást megelőzőleg célszerű kiegészítő trágyázást végezni Kiegészítő trágyázásra hektáronként a következő műtrágyamennyiségeket számíthatjuk: 40—50 kg ammonsalétrom, 100—150 kg szuperfoszfát, és 40—60 kg 40 százalékos kálisó. E három műtrágyát összekeverve egyszerre szórjuk ki.Műtrágyaszóró gépek hiányában, különösen kisebb parcellákon a műtrágyát kézzel is kiszórhatjuk a sorok közé. Kiszórás után kapálással bemunkáljuk a talajba. Kiegészítő trágyaként felhasználhatjuk a trágyalevet és a baromfitrágyát is. Trágyaléből hektáronként 1500 litert számítunk, amelyet 3 rész vízzel hígítunk fel. Baromfitrágyából 3—5 mázsát használhatunk hektáronként. A második ellenőrző kapáláson kívül a hónap folyamán legalább még egyszer kapáljunk. A vetőmagtermesztő táblákon végezzük el a faj -és fajtagyomlálást A rozsvetésekben alkalmazzuk a pótbeporzást, hogy tökéletesebb legyen a megtermékenyülés. Kevesebb lesz így az „ablakos” kalász, teltebbek lesznek a szemek. A pótbeporzást 3— 5 napon át a reggeli órákban ismételjük meg. Módszere: kifeszített kötelet húzunk végig a virágzó rozsvetésen a kalászok magasságában. A pillangós takarmánynövényeket (lóhere, lucerna, stb.), szénafüveket a virágzás elején kaszáljuk. A szénát lehetőleg állványokon szántsuk, így sokkal kisebb a betakarítási veszteség. Az arankával fertőzött lóhere és lucernatáblákon csak az arankás foltok kipusztítása után boronáljunk. A június elején lekerülő őszi bükkönyös takarmánykeverékek, takarmányrozs, stb. után vessünk másodterményt. Másodterményként számbajöhet: a kukorica csalamádénak, silónak, a köles, a pohánka, a szudáni fű, a napraforgó, a borsó, a kukorica- és borsókeverék (30—40 kg kukorica, plusz 80—100 kg borsó) és más jóminőségű zöldtakarmánynak való növények, amiről rendszeresen eltávolítjuk a hónaljhajtásokat. A különböző gombabetegségek felléptének elkerülése végett ajánlatos a paradicsomot permetezni. Permetezésre 0,5—1 százalékos bordói levet használunk. Az első permetezést két héttel a kiültetés után végezzük és kéthetenként ismételjük meg. Minden nagyobb eső vagy öntözés után, amikor a talaj megkérgesedett, gyomosodni kezd, kapáljunk. A zöldségtermesztő parcellákon el kell végezni a magszárak karózását és kötözését. A murok, petrezselyem és a cékla második ritkítását is meg lehet kezdeni Most az ideje a zöld-dugványozásnak Noha június több-nyire az ápolási munkák időszaka, van egy pár speciális teendő is, melyet lehetőleg ebben a hónapban kell elvégezni a gyümölcsösben. Ilyen például a zöld-dugványozás. A gyümölcsfák ilyenszerű szaporítását leginkább a bogyóstermésüeknél alkalmazzuk, külnösképpen a köszméténél és ribizkénél. A szaporító anyagot (zöld dugványt) körülbelül a hónap derekán szedjük. A legfejettebb bokrokról kiválasztuk a legszebb, legéleterősebb hajtásokat s hegyüket lemetsszük úgy, hogy az igy kapott zölddugvány hossza 5—10 centiméter legyen. A dugványokat kihűlt melegágyakba ültetjük ,s akár a zöldségpalántákat, gondosan ápoljuk gyomláljuk, időnként, ha a melegágyi föld megcserepesedik, meglazítjuk a sorközöket, árnyékoljuk (nehogy napszúrást kapjanak) s permetezzük is néha-néha enyhe higitású bordói lével a különböző gombabetegségek ellen, őszre a dugványok meggyökeresednek, s tavasszal kiültethetjük a kertbe ( gyümölcsösbe) vagy pedig —ha még gyenge a dugvány — erősítő iskolába tesszük. A termőgyümölcsösökben a munkák zöme — korona és törzsápolás, oltások stb. — már idejét múlta. _A fák termést kötöttek, tehát egyedüli gondunk az legyen, hogy a termést megőrizzük. Mitől kell óvni fáinkat? Köztudomású: a kártevőktől és gombabetegségektől. Ezért hajtsuk végre lelkiismeretesen a nyári permetezéseket! Ebben az időszakban az almástermésűeket (alma, körte) 0,5 százalékos bordós lébe kevert arzénes szerekkel permetezzük s ha netalán lisztharmat bántaná, gyengébb higitásu mészkénlébe kevert arzénmérgekkel. A csonthéjasokat nyári higitásu mészkénlével permetezzük. A korai gyümölcsök (cseresznye, eper) már a piacra kerültek. Csakhogy a városi vásárló gyakran elkeseredetten tapasztalja, hogy a gyümölcs romlott, törött, foltos, mely hibák nem is annyira a szállítás, mint inkább a szedés következményei. A gyümölcsöt tehát óvatosabban kell szedni, ne rázzuk a fát! A szedésnél a fát is kíméljük: ne mászszunk csizmás lábakkal az ágakra, lehetőleg kétágú létráról szüreteljük a gyümölcsöt. A csomagolást is végezzük gondosabban: a cseresznyét ömlesztve kosarakba, vagy más edényekbe szedjük, de a kimondott csemegeárut ládákba csomagoljuk. Az epret hasonlóképpen külön erre a célra készített ládákba csomagoljuk. Harmaton vagy esőben ne szedjük a gyümölcsöt, mert a nedves áru hamar megromlik, de déli napsütéses órákban se szedjük, nehogy befülledjék a gyümölcs. Legjobb ha a harmat felszáradása utáni reggeli órákban, vagy este szedjük a gyümölcsöt. Végezzük gondosan a szőlő zöldmunkáit Mihelyt az apró fürtöcskék megjelennek, azonnal kezdjünk hozzá a hajtásválogatáshoz, mert a meddőhajtások feleslegesen elsürüsitik a tő___, két. A meghagyott hajtásokat felkötözzük (felaggatjuk), hogy a szél ki ne törje. A hónap folyamán hozzákezdünk a hónaljhajtások csonkításához is, mert ezek sem hoznak termést. A talajt tartsuk állandóan porhanyó állapotban. Minden eszközzel irtsuk a gyomokat. A hajtások növekedésétől függően hozzáfoghatunk a zöldoltások készítéséhez. A zöldoltást a leggyakrabban a tőkehiányok pótlására elültetett alanyvessző átotására használjuk. Pótlás céljaira a zöldoltásokat akkor készítjük, amikor az alany elérte a megkívánt hosszúságot és az oltás magasságában gumiszerűen rugalmas, se nem puha, se nem túlságosan kemény. A legjobb eredményeket akkor érjük el, ha meleg és szélcsendes időben oltunk. A hűvös, szeles és esős idő nem kedvez az oltásnak. A peronoszpóra elleni védekezést a peronoszpóra-jelző állomások utasítása szerint továbbfolytatjuk. Fürt-peronoszpóra fertőzés esetén rézmészporral porozzunk. Irtsuk a növények kártevőit Egyes vidékeken a májusi csapadékos időjárás következtében a vetésfehérítőbogár és lárvája elleni védekezések (porozás, permetezés) nem jártak kellő sikerrel. Éppen ezért szükség esetén a porozást, illetve a permetezést meg kell ismételni. Porozásra „Nitroxan agricol” idegméreg-tartalmú szerből 20—30 kg-ot használunk hektáronként. A permetezést 0,3 —0,4 százalékos mészarzenáttal végezzük. Lucerna és lóhere tábláinkon több kártevő megjelenése várható. A lucernabogár és lucernabőde lárváinak kártétele főleg az első kaszálás után nagyobb, amikor a lárvák a tarlón visszamaradva a fiatal hajtásokat ■— még a földalattiakat is — rágják. Kártevésük következtében a lucerna 2—3 héttel visszamarad fejlődésében. Erősebb fertőzés esetén idegméreg tartalmú (DDT vagy HCH) szerek porozásával védekezzünk ellenük. Pillangós takarmánynövényeink veszedelmes virágos élősködője, az aranka elleni védekezésnek is most van az ideje. Irtását okvetlenül még virágzása előtt kell végrehajtani. Az arankás foltokat lekaszáljuk, majd a lekaszált növényzetet helyben valamilyen vegyianyaggal megpermetezzük. A permetezés történhet dinitroortokrezol (sárgaméreg), valamilyen kátrányolajtartalmú szer, nátriumarzenát 2 százalékos oldatával, vagy 18 százalékos vasgálicoldattal. A permetezést meleg, száraz időben végezzük. Vegyi anyagok hiányában a lekaszált növényzetet szalmával vagy törekkel összekeverjük, petróleummal leöntjük és elégetjük. Semmi esetre sem szabad a lekaszált növényzetet elhordani, azt a helyszínen kell megsemmisíteni. Az esetleges burgonyabogárfertőzések idejében való felderítése céljából az ország nyugati határmenti (Temesvár, Nagyvárad, Nagybánya tartomány) területén lévő gazdaságokban hetenként legalább egyszer át kell vizsgálni a burgonyavetéseket. Takarmányozzuk jól a növendékállatokat A tavasszal született borjakat fokozatosan szoktassuk a legeléshez. Gondoskodjunk számukra jó minőségű lucerna vagy lóhere szénáról is, mert ebben a korban már ~~ — szívesen „szálalnak”. A választott malacokat ugyancsak szoktassuk a legeléshez. Legelőjük jó minőségű lucernás és lóherés legyen. A májusi esős, hűvös időjárás miatt a juhok nyírása többnyire június hónapra marad. Mihelyt számítani lehet tartós, meleg időre, feltétlenül végezzük el a juhok fürdetését is. A fürdetés sokkal eredményesebb lesz, ha a juhokat puha kefével és mosóporral alaposan ledörzsöljük, mert így a vegyszer könnyen bejut a rohatka vájta járatokba. A fürdetést meleg szélcsendes időben végezzük. Vigyázzunk, hogy a juhok meg ne haljenek. A baromfitenyészetben a legnagyobb gondot a kiscsibék gondozására fordítsuk, különösen a kis pulykacsibéket óvjuk a hidegtől, nyirkos időtől A csirkék takarmányából ne hiányozzék a zöld takarmány. A méhesben a gyenge hordás szükségessé teszi a serkentő etetés folytatását. Tápoldatos öntözéssel jobban teremnek zöldségféléink Miután a korai zöldségfélék lekerültek, azonnal elő kell készíteni a területet a kései káposztafélék ültetésére. Az elgyomosodott területet 12-15 cm mélyen felszántjuk és azonnal boronáljuk, a lazább szerkezetű gyommentes területen csak kultivátorozunk. Az előkészített területre a kései káposztát 70x50 cm, a kései karalábét 40x40 cm, a kései karfiolt viszont 70x50 cm sor- és növénytávolságra ültetjük ki. Ültetés után a palántákat azonnal meg kell öntözni, palántánként fél - egy liter vizet számítva. Az ültetést lehetőleg borús időben vagy az esti órákban ültetőfával végezzük, mert így kevesebb az ültetési veszteség. Az ültetés után 12—15 napra a kései káposztaféléknél elvégezhetjük az első tápoldatos öntözést. A tápoldathoz 400 gr nitrogén, 400 gr szuperfoszfát és 300 gr káli műtrágyát használunk fel. A tápoldatot eső vagy öntözés után öntözzük ki, növényenként 0,3—0,5 litert számítva Tápoldatos öntözésre trágyalevet is használhatunk 2—3-szoros higításban. A tápoldatos öntözés után ajánlatos vízzel öntözni, hogy az oldat bemosódjon a talajba A tápoldatos öntözést a szükség szerint 3—4 alkalommal megismételjük 10—15 naponként. Megkezdhetjük a paradicsom első hónaljazását (időnként a levélhónaljban megjelenő hajtásokat eltávolítjuk). Karó mellett a szabadföldi termesztésben a paradicsomot két szárra szoktuk nevelni. Ebben az esetben az első virágfürthöz legközelebb álló hónaljhajtást meghagyjuk, a többit eltávolítjuk, így a fő és a meghagyotthónaljhajtásból két hajtás fejlődik ki. Vonatfütty hasít a csendbe, befutott a temesvári személy. Kosarak, zsákok súlya alatt görnyedő falusiág lépnek ki az állomásról. A piac felé tartanak. Ébred a város. Ablakok nyílnak, ajtózárak csattannak. Hónuk alatt kis élelmiszeres csomaggal egyre többen indulnak a gyárak, üzemek felé. Román, magyar és német nyelven hangzik fel a „jó reggelt!” Redőnyhúzás zaja jelzi, hogy nyitják már az üzleteket is.A kora reggeli járókelőket újak váltják fel: bevásárolni induló háziasszonyok, iskolás gyerekek, diákok, aktatáskás hivatalnokok, tanárok. Megkezdte mindennapi munkás életét Lugos, ez a harmincezer lakosú Temes-parti iparváros. Délután kettőkor kezdődik, de csak négy-öt óra körül ölt nagyobb méretet a visszafelé áramlás. Ekkortájt hagyják abba a munkát városszerte Elsőnek az iskolák, tanári szobák néptelenednek el, majd a hivatalok dolgozói és végül egymást követő hullámokban indulnak hazafelé a gyári munkások is Nő a forgalom az utcákon és ez így tart egész a késő esti órákig. A munkás, aki délelőtt munkapadja fölé hajolt, most talán moziba készül. A háziasszony, aki reggel bevásárolt, főzött, takarított, most hóna alatt könyvekkel, új olvasnivalóért megy a könyvtárba. A diák a délelőtti előadást egészíti ki a múzeum megtekintésével. A rajoni könyvtárban „költözködési láz’ ’ uralkodik. Súlyos könyvcsomagok, magasra tornyozott könyvek hevernek mindenütt, még az irodában is. Itt, a könyvek között beszélgetünk Zeicu Eleonora elvtársnővel, a főkönyvtárossal. — Most költöztetjük új helyiségébe a gyermekkönyvtárat, mondja mentegetőzve a rendetlenségért. Idősebb, őszülő hajú nő érkezik. Farkas Irén háziasszony. Könyveket szeretne cserélni. Míg Zeicu elvtársnő őt és az utána jövőket kiszolgálja, körülnézünk a könyvtárban. A tágas, világos olvasóteremben most csak egy szemüveges, tanáros külsejű őszhajú ember tartózkodik. Elmerülten tanulmányozza a „Hazánk történetének dokumentumai” című gyűjteményes munka egyik kötetét. A raktárhelyiségben szinte mozdulni sem lehet, látszik, hogy minden talpalatnyi helyet igyekeztek kihasználni. Állvány állványt ér, a polcok is szinte leszakadással fenyegetnek a könyvek súlya alatt. Legalább húszezer könyv lehet itt, egy közepes nagyságú helyiségben. Ideológiai, tudományos művek, különböző szakkönyvek, szépirodalmi munkák. Futó pillantást vetünk az olvasólapokat tartalmazó hatalmas, ládának is beillő dobozra, melyben így felületesen nézve óriási mennyiségű kartonlap áll „glédában”, lehet három-négyezer is. — Még sincs éppen annyi — válaszol az időközben visszatért Zeicu elvtársnő. — Most csak 1350 olvasónk van, de reméljük, hogy év végéig ezt a számot sikerül legalább háromezerre növelni A város harmincezer lakójához mérten kevésnek találjuk ezt a számot. De a beszélgetés folyamán kiderül, hogy Lugoson még ezen kívül jó néhány felszerelt könyvtár műkik. — Vagyis ide csak olyanok iratkoznak be, akik nem tartoznak a könyvtárral rendelkező intézményekhez ? — Hát igen is, nem is. Az igaz, hogy a többség háziasszony, nyugdíjas, közülük kerülnek ki a „törzsgárdához” tartozó, régi, rendszeres olvasók. De rajtuk kívül szép számmal vannak diákok, munkások is. Zeicu Eleonora szívesen beszél munkájáról, a könyvtárról, megoldásra váró kérdésekről, további tervekről, így kerül szóba a két fiókkönyvtár létesítésének ügye is. — Ez régi tervünk. Könyvet szeretnénk adni az olyanok kezébe is, akik a város távoli negyedeiben laknak. Már kinéztük a helyiségeket is, egyet a Neumann-telepen, egyet az úgynevezett szőlőhegyen. A könyvesbolt kirakatában ízlésesen elhelyezve a legfrissebb könyvajdonságok. — Nagy keletje van a könyveknek — mondja Bucholtz Klára, az üzlet felelőse. Sokkal több könyvet is el tudnánk adni. Az újdonságok napok alatt elfogynak és majdnem minden esetben utórendelést is kell tennünk. Viszont sok olyan szakkönyvet is küldenek nekünk, amire ritkán akad vásárló és itt porosodnak. Érdeklődünk, hogy havonta összesen hány könyvet adnak el. De válaszként csak annyit felel: „Szakmai titok !” Nem értjük ugyan e nagy titkolózást, de beletörődünk. Mit tehetnénk most a szent bürokráciának ezzel a bölcsességével szemben.... A könyvek birodalmából most lépjünk át más területre. Itt van nem messze a rajoni múzeum. A rajon területén talált leletanyag felhasználásával ízlésesen és tudományos műgonddal berendezett szekrények elevenen szemléltetik az emberi társadalom fejlődését az ősközösségtől a kapitalista rendszerig. A történeti anyagon kívül találunk itt népművészeti részleget is. Jól berendezett és rendben tartott múzeum a lugosi — Rövidesen meg szeretnők valósítani régi tervünket: a várostörténeti múzeum berendezését — mondja Georgescu Zoe, a múzeum munkatársa Anyagunk igaz, kevés van, mert itt úgy látszik a történelmi múlt emlékeit maga a történelem törölte el Még a várnak sem maradt semmi nyoma, pedig komoly erősség lehetett, hiszen jelentős szerepet játszott a török elleni harcokban. Ennek ellenére is remélem sikerül összegyűjteni a szükséges történelmi anyagot, mellyel hitelesen szemléltethetjük városunk fejlődését. ... Látogatókban most sem szűkölködik a múzeum. Kinn ragyogóan süt a délutáni nap mégis szép számmal jönnek érdeklődök. Egy kis diák elmerülten tanulmányozza a lovagvár maketjét. A vasszerszámokkal berendezett szekrény előtt középtermetű, barna férfi áll. Különösen a vaseke kötötte le figyelmét. Szemügyre veszi minden oldalról, látszik rajta, hogy kézbe szeretné venni, tüzetesebben akarná tanulmányozni a régi mesterek munkáját. A kultúrházhoz a Temes parti, fehér virággyertyákkal díszített, dúslomba gesztenyefákkal árnyékolt sétány vezet. Ion Vidu lugosi zeneszerzőről nevezték el. Carabas Augustin igazgató irodájából egyik oldalon a Temesre, másik oldalon a színház neoklasszikus stílü épületére nyílik kilátás. Ma márványlépcsők, ugyanilyen anyaggal borított folyosók vezetnek a 460 embert befogadó nézőtérre. — Kétségtelenül szép épület — mondja Carabas elvtárs — csak az a baja, hogy bizony már „kinőttünk” Megnőtt a város, de még jobban az emberek kulturigénye. Minden előadásra több az igénylő, mint a boldog jegytulajdonos. Ez a helyhiány nem csak a közönségnek okoz sok bosszúságot, de nekünk is. — Van három nagy együttesünk, az ifjúsági együttes, a magyar együttes és a kultúrház műkedvelő gárdája, összesen mintegy háromszáz taggal. Legnagyobb gondot mindig a próbák jelentenek, hogyan tudunk termet biztosítani a különböző csoportoknak. Erről mi magunk is meggyőződtünk. Az egyik szobában a színjátszók tartottakk olvasópróbát, a másikban a táncosok egy új tánc figuráit tanulták, a harmadikban az irodalmi kör tagjai gyűltek össze. A színházteremben az esti fellépésére készülő bukaresti rádió együttese ütött tanyát, így aztán nem csoda, ha az ifjúsági együttes esztrád zenekara kiszorult az udvarra, a Temesparton sétálók nem csekély örömére. ... A kulturházból hazafelé menet még betértünk a város két filmszínházába. Az „Augusztus 23” mozgóban „A csavargó” című indiai filmet vetítik. A „Minden jegy elkelt" feliratú tábla önmagáért beszél De hasonló a helyzet a „Victoriában” is, ahol a „Borisz Godunov” című szovjet filmoperát vetítik nagy és megérdemelt sikerrel. Eszébe hajlik már a délután Itt is, ott is kigyúlnak a villanyok Talán éppen most ül vacsorához a család, leckéjét készíti a diák, vagy könyv fölé hajol a családfő. Az utcákon egyre csökken a forgalom, tizenegy óra után pedig, miután véget ér az utolsó mozielőadás is, a néma utcák csendjét csak elvétve veri fel egy-egy elkésett járókelő lépte. KASSAY SÁNDOR KULTURSÉTA EGY KISVÁROSBAN JOOO0000000900000000000000000000000000000000000000000000000 ELŐRE A hét filmje: HOLNAP MÁR KÉSŐ Az olasz neorealista filmek jellegzetes közös vonása a részletproblémák tárgyalása. De ezek a részletproblémák végeredményben sohasem elzártak, mint csepp a tengert, úgy hordják magukban az egész valóságot. S noha a hangsúly bennük főleg a részletek minél alaposabb kidolgozására esik, nem vesznek el a részletekben, hanem sokszor megdöbbentő általános érdekű kérdésekre hívják fel a figyelmet, s nagy művészi átérzéssel úgy szólaltatják meg az élet legapróbb rezdüléseit is, hogy azok nagy problémákra utaljanak. Az életnek egy ilyen nagyon bensőséges rezdülését választotta alaptémául A. Machard és L. Moguy a „Holnap már késő" című film forgatókönyv írója és rendezője. A fogékony gyermeklélekbe először lopózik be a szerelem érzése. A serdülőkor újat kereső ösztönös impulzivitásával próbál tájékozódni ebben az egész lényét eluraló ismeretlen nagy érzésben, magára hagyatva a számára most kezdődő „igazi élet" varázslatos rejtelmeivel. Itt kapcsolódik be a film története. A szülői szigortól megfélemlített kislány, Mirella érzéseivel bezárkózik magába. Tetszik neki Franco, akivel egy házban laknak. De az új érzéssel hasonlóan küszködő kamasz fiú ekkor még a kokottban keresi az „igazi nőt"", s csak abból való gyermekien tiszta kiábrándulása után indul meg a két hasonló korú gyermek közötti kölcsönös vonzódás. De miért lesz ebből szinte tragédiával végződő dráma? Ezt a problémát veti fel a film az idejétmúlt skolasztikus nevelés dogmáiban belemerevedett igazgatónő és a haladó nevelési elvek mellett kiálló két fiatal tanerő szembeállításával. Abban a társadalomban, amely valósággal belefullad az erkölcsi szennybe, ahol olcsó képeslapok ontják magukból a tömény pornográfiát, az alakulásának legkritikusabb periódusát élő gyermeki lélek felett örökké ott ólálkodik a veszély. S ki lehet leginkább felelős ennek a veszélynek elhárításáért, ha nem a nevelő?! S mi lehet ártalmasabb annál, mint mikor a nevelő nem érti meg ennek a képzeletgazdag, életismeretre törekvő ifjúkornak problémáit, vágyait ? „A mai gyermekek fogékony képzeletvilága mindent fel akar fedezni... felelnünk kell kérdéseikre, még mielőtt késő volna..." Az iskola fiatal tanárnője mondja ezt. S ez a mondat sűríti magába lényegében a film eszmei tartalmát. Sok kedves mozzanattal, a gyermekleiket mélyen ismerő hozzáértéssel, nagy művészi erejű drámai feszültséggel sikerül hitelesen érvényre juttatni a film alkotóinak a probléma fontosságát. Milyen megkapó az a jelenet, amikor a kis Mirella kezéből féltékeny barátnője kikapja a Francohoz írt első szerelmes levelet és odaadja a tanárnőnek. A kislány könyörgésére, hogy nehogy megtudják a szülei, a tanárnő nem szól semmit csak eltépi a levelet, rámosolyog Mirellára s megsimogatja a haját. Az igazgatónő szemellenzős szigora, gyötrő zaklatása öngyilkosságba kergeti a kislányt. Landi professzor megtudja Francotól hogy egy gyermekien tiszta csókon kívül semmi sem történt az elhagyott templomban magára maradt két gyermek között. De a lázálomban vergődő kislányra már nem hatnak vigasztaló szavai Lelki szemei előtt csak „a gyilkos csók" feliratú borzalmas mozi plakátot látja; újból és újra felcsendülnek benne az igazgatónő megfélemlítő, dorgáló szavai, s amikor magára marad öntudatlanul kel ki ágyából, rohan keresztül erdőn-mezőn s beleveti magát a tóba. A film különös varázsa a gyermekszereplők. A gyermekvilág üde, tiszta levegőjét hozzák magukkal. Ezek a kis színészek nem játszódnak, hanem a maguk életét élik a filmen. A gyermeki esetlenséggel járó báj csak úgy sugárzik az előadásból, amikor például a testőrök felvonulnak a színpadra, meg amikor a „kis csúnya" bekandikál a leánykák öltözőjébe s meglátva magát a tükörben, őszinte ártatlansággal kijelenti, hogy „milyen csúnyák a lányok“ Mindmegannyi életből ellesett apró les miniatűr, de nincs bennük semmi erőltetettség. Különösen a Mirellát alakító A.M. Pieraingeli lep meg kiforrott, szerepét mélyen átélő játékával. Méltó partnere Gino Leurini, akinek Francoja tökéletes hitelességgel kelti életre a magát „férfinek képzelő", de a kamaszságot levetkőzni nem tudó, a gyermekszerelemben kibontakozni indult 15 éves fiú jellemét. A felnőtt szereplők közül Vittorio de Sicat, az ismert nevű filmrendezőt és nagy jellemszínészt látjuk viszont a filmen, Landi professzor szerepében. A tanárnőt az érdekes egyéniségű, rendkívül vonzó Lois Maxwell alakítja. A forgatókönyvíró és a film rendezőjének nevével először találkozunk. De alkotásukkal bebizonyították, hogy méltán említhetjük nevüket az elismerten nagy olasz filmszakemberek —mint De Sica és De Santis — neveinek sorában, hogy a „Holnap már késő" értékes darabbal gazdagította a legjobb neorealista olasz filmek gyűjteményét. A film összhangulatának kialakítása külön érdeme Mario Craveri és Renato Delfrate operatőröknek is. A stílusos, rendkívülien kifejező filmzenének szerzője Alessandro Cicognini. A Carpati országos turista iroda bukaresti, aradi, Iasi,temesvári, nagyváradi, sztálinvárosi és Constantai ügynökségei megkezdték a jelentkezők összeírását a júliusban, augusztusban és szeptemberben sorra kerülő társaskirándulásokra, amelyeket a Szovjetunióba, a Magyar Népköztársaságba, a Csehszlovák Köztársaságba, a Lengyel Népköztársaságba, a Bolgár Népköztársaságba és a Német Demokratikus Köztársaságba rendeznek. A bukaresti lakosok a Carpati Aristide Briand utca 1. szám alatti irodájában jelentkezhetnek délelőtt 10 órától este 6 óráig. A jelentkezőknek két űrlapot kell kitölteniük, átadnak négy darab 3x4 és fél centiméter nagyságú fényképet s lefizetik az útiköltség felét. (Agerpres) -----------A FŐVÁROSI MAGHERU SUGÁR UTON LEVŐ 6 EMELETES Lido palotát rövidesen főleg külföldi turisták számára szolgáló szállodává alakítják át. A szálloda 120 szobáján kívül több lakrészt is berendeznek. Minden emeleten külön fogadószalont rendeznek be. Még a nyár folyamán megnyitják az épületben levő hullámfürdőt is. NAPI 52 TONNA TELJESÍTŐKÉPESSÉGŰ mészégetőkemencét helyeztek üzembe a tordai „Szocializmus győzelme” cementgyárban. Az új kemence üzembehelyezésével 20 százalékkal növekedik a gyár mésztermelése. ÖT ÚJ ATOMERŐMŰ ÉPÜL A SZOVJETUNIÓBAN 1960-ig. Az új atomerőművek 400.000 és 600.000 kilowatt kapacitásúak lesznek. Az atomerőműveket Moszkvában, Leningrádban, az Ural ipari körzetekben és Szverdlovszkban építik fel. ÚJ OXIGÉNGYÁRAT HELYEZTEK ÜZEMBE Sztálinvárosban. A Német Demokratikus Köztársaságból érkezett felszereléssel berendezett új gyár teljesítőképessége háromszor nagyobb a jelenlegi gyárénál. A „Carpati" országos turista iroda további társas kirándulásai 1956. június 1., péntek KÉTSZÁZ RIZSTÁROLÓ RAKTÁR építésére kapott megbízást Burmától a Lengyel Népköztársaság. Az acélszerkezetű, eternit hullámlemezzel borított rizstárolókra vonatkozó rendelést versenytárgyaláson ítélték oda a Lengyel Népköztársaságnak. A TEMESVÁRI NIKOSZ BELOJÁNNISZ-gyár gyermekcipő osztályának dolgozói tervük 114 százalékos túlteljesítésével megnyerték az osztályok közötti verseny nyertesének kijáró vándorzászlót. MARSEILLE VÁROS SZÜLETÉSNAPJÁT ünnepelték meg az elmúlt napokban. A várost görögök alapították időszámításunk előtt 600-ban. Az évfordulós ünnepségeken több Provence-i és görög népművészeti együttes is részt vett BAKELITGYÁR ÉPÜL MEDGYESEN.Az uj gyárat még ebben az évben üzembe helyezik. Az uj gyár nyersanyagát hazai vegyigyáraink szállítják. CSAKNEM NEGYEDMILLIÓ LÁTOGATÓJA VOLT 18 nap alatt a, most bezárult német mechanikai, gyógyászattechnikai és elektrotechnikai kiállításnak a fővárosban. DZSORDZSE PETROVICS jugoszláv festőművész és műkritikus befejezte a Külföldi Kulturkapcsolatok Román Intézetének meghívására hazánkban tett látogatását és csütörtökön elutazott a fővárosból. DŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet közli: Péntekre, június 1-re szép, meleg idő várható. Éjjel és délelőtt jobbára derült égboltozat, délután változó felhőzet. Enyhe légáramlat. Emelkedő hőmérséklet, nappal 22 és 30 fok, éjjel 7 és 15 fok között. A következő három napra előbb északnyugaton, majd fokozatosan az ország többi részén változékony idő várható. Délelőtt jobbára derült, délután felhős égboltozat, előbb Erdélyben és Észak-Moldvában, majd az ország délkeleti részén záporok és zivatarok. Enyhe, délután élénkülő déli szél. Kezdetben alig változó, majd némileg csökkenő hőmérséklet. Folytatja munkálatait az RNK matematikusainak kongresszusa Az RNK matematikusainak kongresszusa, egynapos pihenő után, amelyet a kongresszus részvevői a snagovi tavon és a Fekete-tenger partján töltöttek el, ma tovább folytatja munkáját. A szakosztályokban és a plenáris üléseken elhangzott közlések különös mértékben kidomborították a kongreszszus tudományos jelentőségét. A 90 éves Jacques Hadamard, a híres francia tudós, valóban bámulatraméltó figyelemmel követte a román matematikusok — S. Stoilov, G. Vrinceanu, M. Teodorescu, M. Niculescu, Gr. C. Moisil — beszámolóit a romániai matematikai kutatások fejlődéséről, valamint az elhangzott előadásokat és közléseket és dicsérő szavakkal emelte ki az elért eredmények jelentőségét. Hasonlóan nyilatkozott a jelentésekkel foglalkozó ülés elnöke, a francia A. Chatelet professzor is. A kongresszus eddigi munkálatai valóban bebizonyították, mennyire gyümölcsöző a tapasztalatcsere a különböző országok tudósai között. A kongresszus részvevőt nagy érdeklődéssel hallgatták meg egyes világhírű tudósok — A. Denjoy, I. Vekua, B. Segre, A. H. Stone, R. Kochendorfer, W. Rinow, Chen Kien Kwong, Bourging előadásait és közléseit. Más külföldi tudósok a kongresszus következő ülésein terjesztik elő közléseiket. Gondoskodás a nemzetiségek anyanyelvi oktatásáról • Bukarestben a Tanerők Központi Továbbképző Intézetében a tartományi pedagógiai kabinetekben működő nemzetiségi módszertani irányítók és legközelebbi munkatársaik, élenjáró tanítók és anyanyelvtanárok, egyhónapos továbbképző tanfolyamon vettek részt. A tanfolyam politikai téren, valamint a résztvevők szakmai továbbképzése szempontjából eredményes volt.A magyar, német, orosz, szerb, szlovák, tatár és ukrán nemzetiségű tanítók, nyelvtanárok és módszertani irányítók testvéri egyetértésben, az egymás iránti kölcsönös megbecsülés szellemében dolgoztak közösen egy hónapig. A módszertani irányítók és közvetlen munkatársaik továbbképzése szerves része annak a nagyarányú munkának, amelyet az Oktatásügyi Minisztérium az RMP II. kongresszusa határozatainak szellemében végez az iskolai oktató-nevelő tevékenység minőségének további javításáért. Ennek keretében szülők és nevelők százai vitatják meg napjainkban az Oktatásügyi Minisztériumnak az iskolaszervezet és az oktatási terv tökéletesítésére vonatkozó javaslatait. A következő tanévben életbelépő intézkedések nagy feladatokat rónak az együttlakó nemzetiségek iskoláiban működő tanítókra és anyanyelvtanárokra, valamint a módszertani irányítókra. A tanfolyam ezeknek a feladatoknak a figyelembevételével gondos elemzés alapján tisztázta azokat a legfontosabb általános és sajátos kérdéseket, amelyek az együttlakó nemzetiségek iskoláiban kapcsolatosak a gyermekek nevelésével, az anyanyelv és a román nyelv tanításával. A nemzetiségek iskoláiban működő tanerőknek az RMP II. kongresszusa határozataiból származó nevelési feladatait magas színvonalú előadások és tartalmas megbeszélések elemezték. A megbeszélések az ideológiai és politikai nevelés feladatait összekapcsolták a nemzetiségi iskolákban felmerülő időszerű, sajátos nevelési kérdésekkel. A szakmai jellegű előadások és megbeszélések az anyanyelv és a román nyelv tanításának leglényegesebb kérdéseivel foglalkoztak.A tudatos, rendszeres és tartós ismeretek elsajátítása feltételezi minden tantárgy keretében az anyanyelv tökéletes tudását. Minél tökéletesebb a gyermekek anyanyelv-tudása, annál gazdagabb és értékesebb ismeretanyagot szerezhetnek. Az előadások és a megbeszélések tisztázták mindazokat a módszertani alapelveket, amelyek ismerete és alkalmazása biztosítja a nyelvtan, helyesírás, fogalmazás és irodalom tanításának eredményességét.Az anyanyelv tökéletes ismerete alapfeltétele a román nyelv elsajátításának. A tanfolyamon résztvevő hétféle anyanyelvű hallgatók a román nyelv segítségével tökéletesen megértették egymást. Mindegyikükben szilárdabbá vált az a meggyőződés, hogy a román nyelv tanítását a nemzetiségek iskoláiban tökéletesíteni kell. A román nyelv tudása hazánk különféle nemzetiségű dolgozóinak erkölcsi és politikai egységét erősíti, és elősegíti a román nép és a nemzeti kisebbségek, valamint a nemzeti kisebbségek egymásközti érintkezését. A román nyelv tanításának alapvető kérdései a szókészletgyarapítás és a kifejezőképesség fejlesztése írásban és szóban. Előadások és megbeszélések keretében sorra kerültek mindazok az eljárások, amelyek segítségével eredményesen lehet tanítani a román nyelvet. A tanfolyam sikeréhez nagy mértékben hozzájárult a széleskörű tapasztalatcsere lehetősége. Az ország minden sarkából egybegyűlt módszertani irányítók és anyanyelvtanárok megismerték a legújabb szovjet módszereket, egymás eredményeit, értékes eljárásait és megtárgyalták a még fellelhető hibák megszüntetésének eszközeit. A temesváriak eredménnyel dolgoztak az élenjáró tanerők módszerének tanulmányozása és népszerűsítése terén. A Magyar Autonóm Tartományban több helyt megszervezték a tanerők egységes eljárását a helyesírás és a kifejező képesség tökéletesítése érdekében. Nagyvárad tartományban tüzetesen foglalkoztak az anyanyelv tanításának kérdéseivel az I—IV. osztályban, és elkészítették a nyelvtan és az olvasás tanításának módszertanát. A résztvevők sokat tanultak egymás munkájából, és a sok megismert új szempont figyelembevétele hozzájárul majd ellenőrző és irányító, illetve nevelő-oktató tevékenységük megjavításához. A hallgatók vállalták, hogy az anyanyelv és a román nyelv tanításának több megoldatlan kérdését a terepen megvizsgálják és tudományosan feldolgozzák. A tanfolyam valójában csak akkor éri el célját, ha a részvevő módszertani irányítók és anyanyelvtanárok a továbbképzésen szerzett ismereteiket egyéni tanulással tovább bővítik és rendszerezik, gyakorlati munkájukban alkalmazzák és tovább adják a többi tanerőnek. ARKOSI JÓZSEF Nagyvárad tartományi módszertani irányító