Előre, 1956. augusztus (10. évfolyam, 2731-2755. szám)
1956-08-01 / 2731. szám
Jó minőségű gabonát az államnak Ma nemcsak a szerükön, hanem a begyűjtési központokban is zajos az élet. Kollektivisták, társult parasztok és egyénileg gazdálkodó dolgozó földművesek ezrei róják le az állammal szembeni kötelességüket: adják be a kvótát. Sietnek a beadással és ugyanakkor vigyáznak arra is, hogy a begyűjtési központokba hozott búza tiszta legyen akár az arany. Képünkön a ghimpati begyűjtési központ és a kvótájukat átadó kollektivisták és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok. Levelezőink híradásai a szántóföldekről • Tasnád rajon Krasznabéltek községében az idén 33 dolgozó paraszt kötött szerződést borsótermesztésre. A napokban elvégezték a cséplést és több mint 10 tonna kitűnő, vetőmagnak való borsót adtak át az államnak. KURUSAT IOSIF • Segesvár rajonban az erzsébetvárosi állami gazdaság dolgozói kicsépelték 51 hektárnyi őszi árpájukat. Hektáronként 2050 kiló termést értek el, 50 kilóval többet a tervben előirányzottnál A learatott területből 32 hektáron nyári szántást végeztek és bevetették kukoricával csalamádénak.CIOBOTARU IOAN Megérett a gabona Sepsiszentgyörgy rajonban is (Tudósítónktól). Sepsiszentgyörgy rajonban általában későbben érik be a gabona mint az ország többi részében. A forró júliusi nap azonban már itt is kasza alá érlelte a gazdag termést. A napokban rajonszerte megkezdték az aratást. Eddig legszebb eredményt a gidófalvi kollektív gazdaság érte el, amely július 28-a délig 90 hektár rozsot, 5 hektár búzát és 6 hektár árpát aratott le. A kilyéni kollektív gazdaságban is viaszérésben kezdték meg az aratást. A kollektivisták és a gépállomás traktorosai követkötő aratógépükkel eddig 19 hektár rozsot kötöttek kévébe. Az ilyefalvi kollektív gazdaságban az első napon 5 hektár gabonát arattak le. Az egyénileg dolgozó parasztok közül Sinka György, Száraz András, Sinka István és mások fogtak neki az aratásnak. Községi viszonylatban eddig több mint 6 hektár gabonát vágtak le. Erdővidéken a baróti, köpeci és a nagyajtai kollektív gazdaságok kezdték meg elsőnek a gabona aratását. Ugyancsak vágják a búzát és a rozsot a szárazajtai, bölöni, nagyborosnyói és uzoni egyénileg dolgozó parasztok. A rajon dolgozó parasztjai az aratás mellett nem feledkeztek meg a szérűk berendezéséről sem. A rajoni néptanács mezőgazdasági osztályának jelentése szerint a 117 szükséges szérűből 97-et teljesen berendeztek, 17 szé rvre pedig kivontatták a gépeket. Igyekezni kell a többi szérű felszerelésével is, hogy bármelyik pillanatban meg lehessen kezdeni a cséplést. Gyorsabb cséplést Ludas rajonban! (Kiküldött munkatársunktól). Ludas rajonban a dolgozó parasztoknak az utóbbi napokban sok gondot okozott az esős időjárás. Huszonnégy óránként kétszer-háromszor is megeredtek az „ég csatornái”. Pedig már igazán nem volt szükség rá. Beérett a gabona, aratni — a lapályos vidéken pedig, ahol már sikerült learatni — hordani és csépelni kellett. Rajonszerte a dolgozó parasztok igyekeztek kihasználni a kedvezőbb órákat — ha kétszer kiverte őket az eső, beálltak harmadszor is — vágták a rendet. Az idén nagyrészt csak kézikaszákkal arathatnak. Még a kollektivista és társult parasztok nagy kiterjedésű földjein se nagyon lehet a gépek segítségére számítani. Megdőlt a gabona és a felázott föld sem bírja el a gépeket. Az objektív nehézségek ellenére is szép eredmények születtek. A 26.043 hektár kalászosból július 25-ig learattak 11.466 hektárt. Legszebb eredményeket Maroskece (78 százalék), Mezőzáh (77 százalék), Marosludas (66 százalék) és Radnót (65 százalék) községek kollektivista, társult és egyénileg dolgozó parasztjai érték el A Ludas községhez tartozó Colonia Rosior-i kollektív gazdaságban több mint 95 százalékban végeztek az aratással. Közben a rajon dolgozó parasztjai gondolnak a jövő évi kenyér biztosítására is. Ahol a föld megbírja az ekét, buktatják már a tarlót. Ezt a fontos munkát közel 1500 hektáron végezték el, összevetve a mostoha időjárást és az eddigi eredményeket meg kell említenünk annak a 343 kölcsönös segélynyújtó csoportnak a nagy szerepét is, amelyet a községi néptanácsok szerveztek az idén. Ennek köszönhető, hogy az utolsó öt nap alatt 7000 hektárt arattak le a rajon területén. Noha a gabona csaknem felét levágták már, a cséplési tervet csupán 1 százalékban teljesítették. Kétségtelenül objektív okokkal lehet magyarázni a lemaradást. Azonban megvan minden lehetőség arra, hogy ezt behozzák Mit tett a néptanács ennek érdekében? Jóelőre kijelölték a rajon területén 328 szérűnek a helyét és mindeniknek biztosították a megfelelő felszerelést is. Az alacsonyabban fekvő szérűket, ahol vízveszély fenyegetett, áthelyezték magasabb területekre. A szérűkön 97 cséplőgép biztosítja a munkát. Valamennyi üzemképes állapotban, kétheti üzemanyag tartalékkal már kinn van a községekben A cséplőcsoportok, őrségek, szérv- és karavánfelelősök csak feladatuk megkezdésére várnak. Most már az idő is kezdte megemberelni magát, több reménnyel, több derűs nappal kecsegtet. Ki kell tehát használni minden alkalmas percet, hogy a jónak ígérkező termés mielőbb biztonságba, zsákokba kerüljön! Világ proletárjai, egyesüljetek !X. évf. 2731 sz. ★ 4 oldal ára 20 báni * 1956 augusztus 1. szerda I külkereskedelmünk gépezete ez év eleje óta a szokottnál is fokozottabb tevékenységet fejt ki. Az új kereskedelmi szerződések megkötésére, valamint az érvényben lévő megállapodások meghosszabbítására küldöttségek utaztak nemcsak a közeli népi demokratikus országokba, vagy az európai kontinens különböző államaiba, mint például Norvégiába, Angliába, stb. de a távoli Ceylonba és Burmába is, olyan országokba tehát ahova a régi Románia exportcikkei igen ritkán jutottak el. Ugyanakkor számos gazdasági küldöttséget fogadtunk ebben az évben, hivatalos kormányküldöttségeket, amelyek kereskedelmi egyezmények aláírására utaztak hozzánk, vagy nyugateurópai, észak- és délamerikai, távolkeleti, a messzi Ceylonból, Indonéziából, Japánból érkező üzletembereket látott vendégül hazánk fővárosa. Román kormányküldöttség tárgyalt Egyiptomban hosszúlejáratú gazdasági egyezmény megkötéséről, Londonban gazdasági- és pénzügyi megegyezés aláírásáról és új küldöttségek készülnek Afganisztánba és Dél-Amerika egyes áltamaiba. A fokozottabb ütemű külkereskedelmi aktivitás hazánk következetes bel- és külpolitikájának bizonyítéka. Egyrészt azt bizonyítja, hogy az RNK komolyan veszi a békés egymás mellett élés eszméjét, kereskedni óhajt minden olyan állammal, amely egyenlő jogok és kölcsönös előnyök alapján hajlandó kereskedni. Másodsorban: hazánk gazdasági erejét, növekvő ipari teljesítőképességét bizonyítja az az egyre változatosabb gazdagabb áruválaszték, amelyet a külföldi kereskedő a különböző nemzetközi vásárok területén felállított román pavilonokban megtekinthetett. Harmadsorban: országunk az iparosítás céljaira behozott gépeket, nyersanyagokat, akárcsak a lakosság életszínvonalának emelése érdekében importált közszükségleti cikkeket exportáruival fizeti meg. Minél több az ilyenfajta áru minél jobb minőségűek és minél ismertebbek ezek az áruk a külföldi piacon, annál többet vásárolnak belőlük külföldön, tehát nő az export és vele párhuzamosan nő az import is A külföldi cégek, a román exportárukkal főleg a nagy, nemzetközi mintavásárokon kiállított mintapéldányok segítségével ismerkednek meg. Nem egyszer hallottuk, hogy valamely kiállítás román csarnokában humuszos, kaftános, turbános vagy éppen keménygalléros üzletemberek álmélkodva vették tudomásul, hogy Románia, az „agrárország“ ipari berendezéseket gyárt, komplikált gépeket készít és már exportál is. A nagy mintavásárok és kiállítások elvitathatatlanul nagy jelentőséggel bírnak a nemzetközi kereskedelem fejlesztésében. Ezért veszünk részt idén nyolc nagy vásáron — a tavalyi öttel szemben — és állítunk fel több mintavásáron műszaki-kereskedelmi irodát. 'n rt ¥ • v TTjf Tr • ~f I két vásár már lezajlott, a tavaszi lipcsei és milánói kiállítások komoly sikert jelentettek a román nemzetgazdaságnak. Erről a két vásárról annak idején beszámoltunk olvasóinknak. Azóta a párizsi, casablancai, valamint poznini vásárokon működő román műszakikereskedelmi irodák számos új kapcsolatot szereztek külkereskedelmünknek. A párizsi kiállítás, a hagyományos „Feire de Paris“ megnyitása alkalmából René Coty, a Francia Köztársaság elnöke is meglátogatta a román küldöttség irodáját. A marokkói Casablancában V. Mohamed, Marokkó szultánja fogadta a román gazdasági küldöttséget a marokkói kormány több tagjának jelenlétében. A fogadást tárgyalások követték és ezek eredményeképpen még ez évben több marokkói üzletember fog ellátogatni hozzánk a román-marokkói kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének érdekében külkereskedelmi vállalataink, valamint az RNK Kereskedelmi Kamarájának gépezete most azon dolgozik, hogy a még hátralévő hat vásárra előkészítsék, felszereljék a román csarnokokat, beszervezzék a műszaki-kereskedelmi irodákat. A szóbanforgó hat vásár úgyszólván egyetlen hónap alatt bonyolódik le, a lehető legkülönbözőbb földrajzi pontokon zajlik le és a kiállított áruk szempontjából is különbözik egymástól. Vegyük sorra őket: A törökországi Izmir-ben augusztus 20-án nyílik a szokásos nemzetközi vásár. Ezen, a török piac szempontjait szem előtt tartva, a nehéziparunkat képviselő három vállalat ,a Masinimport és az Industrialexport, valamint a Chimimport állít ki. A tavalyi izmiri vásár román csarnokában kiállított gépek és ipari berendezések nagy sikert értek el, több neves török cég írt át a román külkereskedelmi vállalatokhoz és kérte, hogy az 1956-os vásárra többféle és nagyobb menynyiségű gépárut küldjenek. Érdemes megemlíteni, hogy míg a román-török árucsere 1953-ban egy millió dollár körül mozgott, 1955-Útban Izmir felében több mint 10 és félmillió dollárt tett ki. A londoni mintavásár, amelyen főleg élelmiszeripari és mezőgazdasági termékek kerülnek bemutatásra, augusztus vége és szeptember közepe között zajlik le. Itt a ,,Prodexport" állít ki a „Cartimex“szel együtt. Ez utóbbi Nyugat-Európában oly népszerű román népművészeti tárgyakat mutat be. Szeptember első hetében külkereskedelmi vállalataink — nyolcadszor — újra külön kiállítási csarnokkal jelentkeznek az őszi lipcsei vásáron, amely közszükségleti cikkek kizárólagos kiállítása. A szaloniki vásárt szeptember 4—23 között tartják meg. Külkereskedelmi vállalataink ipari berendezésektől, textiláruktól kezdve, élelmiszerekig sokféle ipari terméket fognak kiállítani. A jugoszláv piacnak kijáró különleges figyelem nyilvánul meg a Zágrábban már épülő román kiállítási csarnok berendezésénél. A zágrábi vásáron, amely szeptember első hetében indul, főleg gépekkel, vegyiárukkal, kőolajtermékekkel, készruhákkal, építőanyaggal valamint könyvekkel, hanglemezekkel, népművészeti tárgyakkal stb. jelentkeznek külkereskedelmi vállalataink A szeptember hó folyamán megtartandó damaszkuszi nagy nemzetközi vásár komoly jelentőséggel bír külkereskedelmünk szempontjából. A szíriai Damaszkusz, az egyiptomi Port-Szaid és a libanoni Beirut mellett a Közel-Kelet és Európa közötti kapcsolatok egyik fontos kulcspontja. Nemcsak a szíriai piac miatt jelentős az itt megtartandó vásár. Az utóbbi években az arab világ nagy politikai és gazdasági fejlődésen esett át, Szíria pedig az egész arab piac fontos gócpontjává változott. A damaszkuszi nemzetközi mintavásárokon a világ minden részéből összesereglett cégek százai állítanak ki. Az arab piac fontosságával párhuzamosan nőttek a damaszkuszi vásár méretei és növekedett tekintélye is. Az RNK, amelyet hagyományos kapcsolatok fűznek a közelkeleti arab országokhoz és különösen Libanonhoz és Szíriához, exporttermékeinek majdnem teljes választékával jelentkezik ez idén Damaszkuszban. Az 1956 elején Libanonnal és Szíriával megkötött kereskedelmi egyezmények új alapokra fektették az országaink között fennálló gazdasági kapcsolatokat és kedvezően befolyásolták az árucsere növekedését. Az RNK és az arab országok között folyó kereskedelem kifejlődését azonban bizonyos mértékig akadályozza az a körülmény, hogy az arab kereskedelmi körök nem ismerik eléggé a mai román nemzetgazdaság exportlehetőségeit, így, a többi között, kevéssé ismertek gépiparunk új gyártmányai Szükségessé vált tehát, hogy a damaszkuszi vásáron felvonultassuk néhány hagyományos kiviteli cikkünk, főleg kőolajtermékek mellett. nehéz- és könnyűiparunk új exportképes áruit, így a többi közötti szerszámgépeket, faipari berendezéseket, malomberendezéseket, kenyér- és húsipari gépeket, szivattyúkat, árammérőket, mérlegeket, optikai és finomtechnikai cikkeket, filmvetítő gépeket, kerékpárokat valamint építőanyagokat, üvegárukat, textil- és bőrárukat és sok más cikket. A román pavilon népművészeti részében kerámiákat, aragonit tárgyakat, fafaragásos művészi tárgyakat, szőnyegeket stb. mutat be a „Cartimex“. *A damaszkuszi vásár nagy jelentősége abban nyilvánul meg hogy ide, a Nyugat.Kelet találkozópontjára eljönnek a nyugateurópai üzletemberek is, de megjelennek majd a távoli Yemen, Szaudi-Arábia, Kuweit, Jordánia kereskedői is. Az arab piac nagy fontosságát szem előtt tartva szervezte meg az RNK Kereskedelmi Kamarája Kairóban a nemrégiben megnyílt állandó jellegű kiállítást. Jelenleg az Industrialexport és Masinimport külkereskedelmi vállala,tok által forgalombahozott gépeket, gyári berendezéseket állítottak ki Kairóban Építészeink, festőművészeink, rajzolóink nagy gonddal dolgoztak a különböző kiállítási csarnokok tervein és kivitelezésén. Rendkívül szép a londoni román pavilon berendezése, hiszen ez lesz az első brit gazdasági kiállítás, amelyen országunk részt vesz. A damaszkuszi csarnok alumínium csövekre támaszkodó hatalmas építményét a bukaresti „Augusztus 23" gyár készítette el a Kereskedelmi Kamara Kiállítási Igazgatóságán dolgozó tervezők rajzai alapján. A kb. 1000 négyzetméter nagyságú csarnokot a helyszínre kiküldött román szakmunkások már fel is szerelték Damaszkuszban, ami pedig a kiállítandó gépeket, árukat illeti, azokkal két zsúfolásig megrakodott román tehergőzös már útban van Beirut felé. Közben különböző küldöttségek fogadását, a bécsi, plovdivi, marseillei és egyéb vásárok mellett felállítandó műszaki-kereskedelmi irodák megszervezését készíti elő a külkereskedelmi gépezet, amelynek fokozódó és termékeny tevékenysége az export emelkedését eredményezi és ezzel egyidejűleg több gép, több nyersanyag, több közszükségleti cikk importját jelenti nemzetgazdaságunk számára. VADAS PÉTER Egy hónap alatt — hat nemzetközi vásáron Felszabadulásunk évfordulójára készül az ország Sztálin város A sztálinvárosi „Vörös Zászló’“ művek központi laboratóriumának munkaközössége többszöri próbálkozás után az országban első ízben állított elő öntött sztellit-rudakat. Ezeket a rudakat a gyorsjáratú Diesel-motor kipufogó szelepeinek sztetlizálására használják. A laboratórium munkakollektívája, szovjet dokumentáció alapján, ugyancsak első ízben átütött elő különleges grafitos bronzból készült perselyeket. Mindkét termék minősége teljesen kielégítő, jól pótolják a hasonló külföldi terméket. Nagyvárad A nagyváradi Solidaritatea cipőgyár munkásai az év eleje óta annyi bőrt, bélésbőrt, bélésvásznat és talpat takarítottak meg, hogy abból több mint 22.000 pár női- és gyermekcipőt állíthatnak elő. A gyár munkásai ezenkívül már július 25-ig teljesítették augusztus 23 tiszteletére tett felajánlásukat: 800 pár lábbelit gyártottak terven felül. Ezzel egyidejűleg megkezdték 28 új cipőmodell gyártását. Szép eredményeket értek el a ,,Vasile Roaita” textilgyár, a „Dobrogeanu-Gherea” cipőgyár, a „Szenkovics Irén“ kötszövöttárugyár és más üzemek dolgozói is. A „Vasile Roaita” gyár munkásai legnagyobb részt már teljesítették is vállalásaikat. Július 24-ig több mint 8.800 négyzetméter szövöttárut termeltek terven felül. Békás A békási V. I. Lenin vizierőmű alagútjának kivezető részén dolgozó építők augusztus 23-ra további hét gyűrű beonozását fogják bevégezni. Eddig 185 külső gyűrű készült el teljesen. További 17 gyűrűnek most ássák az alapjait és ezeknél is nemsokára megkezdik a beton öntését. Paul Tehaniuc, Bene Zoltán, Gheorghe Crisan és Kucsinszki Lajos brigádjai két-három normát is teljesítenek naponta. Most az alagút egyik igen fontos részlegén folyik a munka: készül a 31-es számú gyűrű, amelynek az alapozási gödre 23 méter átmérőjű. Ennél a gyűrűnél az alagút kétfelé ágazik és betorkollik a turbinák nyomóvezetékébe. Szépen halad a nyomáskiegyenlítő víztorony építése is Az építők szorgalmán és hozzáértésén kívül a gépesítésnek is jelentős szerep jutott az újabb sikerek kivívásában. A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem 1945-1955 A fenti címmel nemrég terjedelmes, tetszetős külsejtkönyv hagyta el a nyomdát. A kötet innepi kiadványként készült a Bolyai Tudományegyetem gondozásában, az Állami Tanügyi és Pedagógiai Könyvkiadó kiadásában. Tartalma: a legkülönbözőbb szaktárgyak keretébe tartozó 28 tudományos dolgozat, amelyet az egyetem tanárai készítettek ésa tavalyi tudományos ülésszakon olvastak fel. Ez az ülésszak, amelyet a Bolyai és a Babes egyetem testvéri közösségben rendezett a Bolyai egyetem fennállásának tizedik évfordulója alkalmából, ünnepi külsőségeiben, a testvéri együttműködés hangulatában nemcsak egy intézmény ünnepe volt. A két testvéregyetem együtt ünnepelte az évfordulót s velük ünnepelt az egész ország tudományos és kulturális élete. Természetes ez, hiszen e két nagv fontosságú intézmény között mind szorosabbá válnak a tudományos együttműködés szálai, s a Bolyai Tudományegyetem is — felsőfokú oktatásunk egyik fontos fellegvára — tíz év alatt jelentős eredményeket ért el a szakemberképzés és a tudományos kutatások területén. A tudományos ülésszak anyagából összeállított kötet természetesen elsősorban tudományos szempontból érdekes és rendkívül értékes gyűjtemény. Méltó tükrözője és bizonyítéka annak, hogy a káderképzés milyen magas színvonalon folyik ezen az egyetemen és nyilván elsősorban annak ,hogy a didaktikai feladatok megoldásán kívül mennyi bonyolult tudományos kérdés megoldását vállalta és végzi el az egyetem tanszemélyzete. Komoly, igényesen szerkesztett tudományos dokumentum kerül ezzel a kötettel a szakemberek kezébe. CSOMAGOLJÁK A KONZERVET A dési ,,Junius II” konzervgyár termékei gyakran kerülnek a dolgozók asztalira. Képünkön: Lukács Erzsébet, Oláh Kornélia és Butyka Hetén, a csomagoló osztály élmunkásai, az idei termésből készült ízletes gyümölcskonzerveket címkézik és csomagolják. Óriási naperőmű épül a Szovjetunióban MOSZKVA (Agerpres). — A Literaturnaja Gazeta cikket közöl az Örményország! Ararat mezőn felépítendő villanytelepről, amelyhez a hajtóerőt a nap szolgáltatja. A nap sugarait óriási tükrök fogják fel. A tükrök csaknem egy kilométer átmérőjű kört alkotnak. A kör központjában egy 40 méter magas torony épül, s erre egy forgatható gőzkazán támaszkodik. A nap melege a forrpontig hevíti a kazán vizét s a gőz nyomását 30 légkörre emeli. A kazánból csövek vezetik el a gőzt az 1200 kilowattos turbinához. A tornyot 23 körbefutó sínpár veszi körül, mindegyik sínpáron önműködő vonatok közlekednek s különleges tartófelszereléssel 1293 nagyméretű tükröt hordoznak. A tükröket önműködő relék állandóan a nap felé tartják s a visszavert napsugarakat a kazán falaira irányítják. Egyidejűleg más önműködő relék, amelyek egybe vannak hangolva a vonatok vagonettjeivel, olyan szög alatt tartják a kazánt, hogy ennek oldalfalaira közvetlenül jussanak a tükrök által viszszavert napsugarak. Megkezdődtek a szovjet-japán tárgyalások A békeszerződés legtöbb szakasza tekintetében már Londonban megegyezés jött létre MOSZKVA (Agerpres). A TASZSZ jelenti:...................................... Moszkvában, július 31-én délelőtt a Szovjetunió Külügyminisztériumának villájában újra megkezdődtek a tárgyalások a szovjet-japán viszony rendezésére vonatkozólag. A tárgyalások újrafelvételét a május 14-i szovjet-japán közlemény irányozta elő. Szovjet részről részt vesz a tárgyalásokon D. T. Sepilov külügyminiszter, a küldöttség vezetője és teljhatalmú megbízott; N.T. Fedorenko, a Szovjetunió helyettes külügyminisztere;• A. Malik, a Szovjetunió londoni nagykövete; P. N. Kumikin, helyettes külkereskedelmi miniszter; I. F. Kurgyikov, a szovjet külügyminisztérium távolkeleti osztályának vezetője, több tanácsos és szakértő. Japán részről részt vesz a tárgyaláson: Mamoru Sigemicu külügyminiszter, a küldöttség vezetője, Japán meghatalmazott megbízottja ; Simicu Macumoto, aki mint Japán megbízottja részt vett a londoni tárgyalásokon; Takedzo Szimoda, a japán külügyminisztérium egyezménykötési osztályának igazgatója; Szinzaku Flogen, a japán külügyminisztérium európai ügyosztályának tanácsosa; Kinija Nijizeki, a svédországi japán követség tanácsosa, továbbá tanácsosok és szakértők. A küldöttségek első ülésének megnyitásán részt vettek a szovjet és külföldi újságírók is. Az első ülésein a tanácskozás részvevői kifejtették álláspontjukat a szovjet-japán kapcsolatok rendezésének kérdéseiben. A két fél képviselői hangoztatták, hogy a Londonban, 1955 július 1 és 1956 március 20 között lefolyt tárgyalások alapján a békeszerződés tervezetének legtöbb szakasza tekintetében megegyezésre jutottak. D. T. Sepilov, a Szovjetunió külügyminisztere, és M. Sigemicu japán külügyminiszter kijelentették, hogy kormányaik a két ország közti kapcsolatok rendezésére törekszenek. Ugyancsak kifejtették álláspontjaikat a békeszerződés tervezetének azokra a pontjaira vonatkozólag is, amelyeknek tekintetében nem jutottak megegyezésre. E kérdések közé tartozik a területi kérdés is. Ezen kívül eszmecserét folytattak a büntetésüket most kitöltő japán állampolgárok hazatelepítésének kérdésében is. A felek augusztus 3-án tartják következő ülésüket. Amerikai üzletemberek látogatásai A Külkereskedelmi Minisztérium meghívására országunkban tartózkodó John Brislan O‘Connor nagyiparos és a kíséretében levő személyek hétfőn és kedden megtekintették az „Augusztus 23” és „Republica” üzemeket, valamint a „Augusztus 23" kultur- és sportparkot. Az amerikai vendégek kedden déli*után bejártaik a főváros környékét és a többi között Snagovra is ellátogattak* Al. Birladeanu, a Minisztertanács alelnöke, július 31-én, kedden fogadta John Brislan O’Connor amerikai nagyiparost, az amerikai Dresser Industries csoport képviselőjét. A megbeszélésen jelen volt Marcel Popescu külkereskedelmi miniszter és helyettese, Mihai Petri, folyt le. (Agerpres) R. K. VELAYUDHAN: „Meggyőződtem arról, hogy a román nép lelkesedik India iránt“ Kedden délelőtt elhagyta fővárosunkat Raman Kelan Velayudhan, az indiai parlament tagja, aki a Külföldi Kulturkapcsolatok Román Intézetének meghívására néhány napot országunkban töltött. Az indiai vendéget Gh. Vidrascu, az RNK Nagy Nemzetgyűlése Elnökségének tagja és a KKRI képviselői kísérték ki a baneasai repülőtérre. Elutazása előtt R. K. Velayudhan a többi között a következőket mondotta az Agerpres egyik munkatársának : India Köztársaság és a Román Népköztársaság kapcsolatai még újkeletűek. Kétségtelen azonban, hogy ezek a kapcsolatok a jövőben tovább fognak fejlődni. Meggyőződtem arról, hogy a román nép lelkesedik India iránt, szeretné megismerni ezt az országot és rokonszenvvel nézi az indiai nép erőfeszítéseit az ország elmaradottságának felszámolására. R. K. Velayudhan ezután a románindiai gazdasági kapcsolatok fejlődési lehetőségeiről, a kölcsönös kulturkapcsolatok kibővítéséről, a két ország népének kölcsönös megismeréséről beszélt. Országunkban szerzett benyomásairól beszélve, R. K. Velayudhan kijelentette : — A szocializmus építésének problémái közelről érdekelnek bennünket, mert mi indiaiak is le akarjuk rakni a szocialista társadalom alapjait. Igen jó benyomást tett rám a román ipar, csakúgy mint a kollektív gazdaságok is, amelyeknek keretében megvalósul a parasztok, a munkások és az állam együttműködése. Mindenütt azt láttam, hogy gondját viselik a dolgozók anyagi életkörülményeinek. Kijelenthetem, hogy egyetlen nyugati országban sem láttam például olyan bölcsődét, mint a Gh. Gheorghiu-Dej készruha üzemben. A romániai dolgozók hatalmas erőfeszítése a szocialista építés munkájában nem lepett meg engem. Ez a népnek abból az öntudatából fakad, hogy ma az egész ország, annak minden anyagi és szellemi értéke azoké, akik azt megteremtik. Én magam is az indai munkásosztály fia vagyok és több társammal együtt ezt az osztályt képviselem a parlamentben. Örvendek, hogy saját szememmel láthattam egy olyan országot, amelyet a munkások építenek s amelynek ők az urai és vezetői”. Fokozza a termelékenységet Fokozza a termelékenységet a remetei tejporgyár. Csomagoló osztályán egy új töltő- és dobozzárógépet szereltek fel, amely a termelékenység 500 százalékos növeléséhez járult hozzá. Képünk az új töltő- és dobozzárógépet ábrázolja.