Előre, 1956. augusztus (10. évfolyam, 2731-2755. szám)

1956-08-01 / 2731. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! X. évf. 2731 sz. ★ 4 oldal ára 20 báni * 1956 augusztus 1, szerda Felszabadulásunk évfordulójára készül az ország Jóminőségű gabonát az államnak Sztálin város A szfcálimvárosi „Vörös Zászló’“ mü­vek központi laboratóriumának mun­kaközössége többszöri próbálkozás után az országban első Ízben állított elő öntött sztellü-rudakat. Ezeket a rudakat a gyorsjáratú Diesel-motor kipufogó szelepeinek sztetli tálasára használják. A laboratórium munkakol- lektivája, szovjet dokumentáció alap­ján, ugyancsak első Ízben átütött elő különleges grafitos bronzból készült perselyeket. Mindkét termék minősége teljesen kielégítő, jól pótolják a hasonló külföl­di terméket. Nagyvárad A nagyváradi Solidaritatea cipőgyár munkásai az év eleje óta annyi bőrt. bélésbőrt, bélésvásznat és talpat taka­rítottak meg, hogy abból több mint 22.000 pár női- és giyermekcipőt ál­líthatnak elő. A gyár munkásai ezenkívül már jú­lius 25-ig teljesítették augusztus 23 A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem 1945-1955 Képünkön a ghimpati begyűjtési központ és a kvótájukat átadó kollektivisták és egyénileg gazdálkodó dol­.gozó parasztok. Ma nemcsak a szerükön, hanem a begyűjtési köz­pontokban is zajos az élet. Kollektivisták, társult pa­rasztok és egyénileg gazdálkodó dolgozó földművesek ezrei róják le az állammal szembeni kötelességüket: adják be a kvótát. Sietnek a beadással és ugyanakkor vigyáznak arra is, hogy a begyűjtési központokba ho­zott búza tiszta legyen akár az arany. Levelezőink híradásai a szántóföldekről • Tasnád raion Krasznabéltek községében az idén 33 dolgozó pa­raszt kötött szerződést borsóter­mesztésre. \ napokban elvégezték a cséplést és több mint 10 tonna kitűnő, vetőmagnak való borsót ad­tak át az államnak. KUKUIAT IOS1F • Segesvár rajonban az erzsébet­városi állami gazdaság dolgozói ki­csépelték 51 hektárnvi őszi árpáju­kat. Hektáronként 2050 kiló termést értek el. 50 kilóval többet a terv­ben előiránvzoitnál A learatott te­rületből 32 hektáron nvári szántást végeztek és bevetették kukoricával csalamádénak. CIOBOTARU IOAN Megérett a gabona Sepsiszentgyörgy raj ónban is (Tudósítónktól). Sepsiszentgyörgy rajonban általában későbben érik be a gabona mint az ország többi részé, ben. A forró júliusi nap azonban már itt is kasza alá érlelte a gazdag ter­mést. A napokban rajonszerte meg­kezdték az aratást. Eddig legszebb eredményt a gidófalvi kollektiv gazda­ság érte el, amely július 28-a délig 90 hektár rozsot, 5 hektár búzát és 6 hektár árpát aratott le. A kilyéni kollektiv gazdaságban is viaszérésben kezdték meg az aratást. A kollektivis­ták és a gépállomás traktorosai kéve. Gyorsabb cséplést Ludas rajonban! (Kiküldött munkatársunktól). Lu­das rajonban a dolgozó parasztoknak az utóbbi napokban sok gondot o- kozott az esős Időjárás. Huszonnégy óránként kétszer-háromszor is meg eredtek az „ég csatornái”. Pedig már igazán nem volt szükség rá. Beérett a gabona, aratni — a lapályos vidé­ken pedig, ahol már sikerült learat­ni — hordani és csépelni kellett. Rajonszerte a dolgozó parasztok igyekeztek kihasználni a kedvezőbb órákat — ha kétszer kiverte őket az eső, beálltak harmadszor is — vág­ták a rendet. Az idén nagyrészt csak kézikaszák­kal arathatnak. Még a kollektivista és társult parasztok nagykiterjedésü föld­jein se nagyon lehet a gépek segítsé­gére számítani. Megdőlt a gabona és a felázott föld sem bírj a el a gépe­ket. Az objektiv nehézségek ellené­re is szép eredmények születtek. A 26.043 hektár kalászosból julius 25-ig learattak 11.466 hektárt. Legszebb eredményeket Maroskece (78 száza­lék), Mezőzáh (77 százalék), Maros­ludas (66 százalék) és Radnót (65 százalék) községek kollektivista, tár­sult és egyénileg dolgozó parasztjai érték el A Ludas községhez tartozó Colonia Rosior-i kollektiv gazdaság­ban több mint 95 százalékban végez­tek az aratással. Közben a rajon dolgozó parasztjai gondolnak a jövő évi kenyér biztosítá­sára is. Ahol a föld megbirja az ekét, buktatják már a tarlót. Ezt a fontos munkát közel 1500 hektáron végez­ték el. összevetve a mostoha időjárást és az eddigi eredményeket meg kell emlí­tenünk annak a 343 kölcsönös segély nyújtó csoportnak a nagy szerepét is, amelyet a községi néptanácsok szer­veztek az idén. Ennek köszönhető, hogy az utolsó öt nap alatt 7000 hek­tár; arattak le a rajon területén. Noha a gabona csaknem felét levág­ták már, a cséplési tervet csupán 1 szá­zalékban teljesítették. Kétségtelenül objektiv okokkal lehet magyarázó“ a lemaradást. Azonban megvan min­den lehelőség arra. hogy e»t behozzák Mit tett a néptanács ennek érdekében? Jóelöre kijelölték a rajon területén 328 szérűnek a helyét és mindenik- nek biztosították a megfelelő felszere­lést is. Az alacsonyabban fekvő szé­rűket, ahol vizveszély fenyegetett, át­helyezték magasabb területekre. A szérűkön 97 cséplőgép biztosítja a munkát. Valamennyi üzemképes állapotban, kétheti üzemanyag tarta­lékkal már kinn van a községekben A cséplőcsoportok, őrségek, szérű- és karavánfelelősök csak feladatuk meg­kezdésére várnak. Most már az idő is kezdte megem­berelni magát, több reménnyel, több derűs nappal kecsegtet. Ki kell tehát használni minden alkalmas percet, hogy a jónak Ígérkező termés mie­lőbb biztonságba, zsákokba kerüljön! kötő aratógépükkel eddig 19 hektár rozsot kötöttek kévébe. Az ilyefalvi kollektiv gazdaságban az első napon 5 hektár gabonát arattak le. Az egyé­nileg dolgozó parasztok közül Sinka György, Száraz András, Linka István és mások fogtak neki az aratásnak. Községi viszonylatban eddig több mint 6 hektár gabonát vágtak le. Erdövidéken a baróti. köpeci és a nagyajtai kollektív gazdaságok kezd­ték meg elsőnek a gabona aratását. Ugyancsak vágják a búzát és a rozsot a szárazajtai, bölöni, nagyborosnyói és uzoni egyénileg dolgozó parasztok. A rajon dolgozó parasztjai az ara­tás mellett nem feledkeztek meg a szé­rűk berendezéséről sem. A rajoni nép. tanács mezőgazdasági osztályának je­lentése szerint a 117 szükséges szérű­ből 97-et teljesen berendeztek, 17 szé-' rüre pedig kivontatták a gépeket. Igyekezni kell a többi szérű felszere, lésével is, hogy bármelyik pillanatban meg lehessen kezdeni a cséplést. A fenti' címmel nemrég terjedel­mes. tetszetős külseit! köuvv hagy­ta el a nyomdát. A kötet ünneni ki­adványként készült a Bolvai Tudo- mánvegvetem gondozásában. az Állami Tanűgvi és Pedagógiai Könyvkiadó kiadásában. Tartalma: a legkülönbözőbb szaktárgyak ke­retébe tartozó 28 tudományos dol­gozat. amelvet az egvetsm tanárai készítettek és ia tavalvi tudományos ülésszakon olvastak fel. Ez az ülésszak, amelvet a Bolvai és a Babes egyetem testvéri közös­ségben rendezett a Bolvai egvetem fennállásának tizedik évfordulója alkalmából, ünnepi külsőségeiben, a testvéri együttműködés hangulatában nemcsak egv intézmény ünnepe volt. A két testvéregvetem egvütt ünne­pelte az évfordulót s velük ünnepelt az egész ország tudományos és kul­turális élete. Természetes ez. hiszen e két naev fontosságú intézmény kö­zött mind szorosabbá válnak a tu­dományos együttműködés szálai, s a Bolvai Tudománvegvetem is — felsőfokú oktatásunk egyik fontos fellegvára — tiz év alatt ielentős eredményeket ért el a szakember­képzés és a tudományos kutatások területén. A tudományos ülésszak anyagá­ból összeállított kötet természetesen elsősorban tudományos szempontból érdekes és rendkívül értékes gvüite- ménv. Méltó tükrözőié és b'zonvité- ka annak, hogv a káderképzés mi­iven magas színvonalon folviu ezen az egyetemen és nvilván elsősorban annak .hogv a didaktikai feladatok megoldásán kívül mennvl bonyolult tudományos kérdés megoldását vál­lalta és végzi el az egvetem tansze- mélvzete. Komoly, igényesen szer­kesztett tudományos dokumentum kerül ezzel a kötettel a szakemberek kezébe. tiszteletére tett felajánlásukat: 800 pár lábbelit gyár toriak terven felül. Ezzel egyidejűleg megkezdték 28 uj cipőmodell gyártását. Szép eredményeket értek el a ,,Va­si-le Roaitá” textiltgyáir, a „Dobrogea- nu-Gherea” cipőgyár, a „Szenkovics Irén“ kötszövöbtárugyár és más üze­mek dolgozói is. A „Vasile Roaitá” gyár munkásai legnagyobb részt már teljesítették is vállalásaikat. Julius 24-ig több mint 8.800 négyzetméter szövöttárut termeltek terven felül. Békás A békási V. I. Lenin vizierőmü ala- gutjának kivezető részén dolgozó épí­tők augusztus 23-ra további hét gyűrű beőnozását fcgiáfc bevégezni. Eddig 185 külső gyűrű készült el teljesen. További 17 gyűrűnek most ássák az alapjait és ezeknél is nemsokára meg­kezdik a beton öntését. Paul Tehaniuc, Bene Zoltán, Gheor- ghe Crisan és Kucsinszki Lajos bri­gádjai két-három normát is teljesíte­nek naponta. Most az alagút egyik igen fontos részlegén folyik a munka: készül a 31-es számú gvürü, amely­nek az alapozási gödre 23 méter át­mérőjű. Ennél a gyűrűnél az alagút kétfelé ágazik és betorkollik a turbi­nák nyomóvezetékébe. Szépen halad a nyomáskiegyenlitő víztorony építése is Az épitők szorgalmán és hozzáérté­sén kívül a gépesítésnek is jelentős szerep jutott az újabb sikerek kivívá­sában. Megkezdődtek a szovjet-japán tárgyalások A békeszerződés legtöbb szakasza tekintetében már Londonban megegyezés jött létre MOSZKVA (Agerpres). — A TASZSZ jelenti:...................................... Moszkvában, julius 31-én délelőtt a Szovjetunió Külügyminisztériumá­nak villájában újra megkezdődtek a tárgyalások a szovjet-japán viszony rendezésére vonatkozólag. A tárgyalások ujrafelvételét a május 14-i szov­jet-japán közlemény irányozta elő. Szovjet részről részt vesz a tárgyalásokon D. T. Sepilov külügyminisz- ter, a küldöttség vezetője és teljhaialmu megbízott; N.T. Fedorenko, a S/.ov- jetunió helyettes külügyminisztere; /• A. Malik, a Szovjetunió londoni nagy­követe; P. N. Kumikin, helyettes külkereskedelmi miniszter; I. F. Kurgyikov, a szovjet külügyminisztérium távolkeleti osztályának vezetője; több taná­csos és szakértő. Japán részről részt vesz a tárgyaláson: Mamoru Sigemieu külügymi­niszter, a küldöttség vezetője, Japán meghatalmazott megbízottja ; Siunieu Macumoto, aki mint Japán megbízottja részt vett a londoni tárgyaláso­kon; Takedzo Szimoda, a japán külügyminisztérium egyezménykötési osztá­lyának igazgatója; Szinzaku Flogen, a japán külügyminisztérium európai ügyosztályának tanácsosa; Kinija Nijizeki, a svédországi japán követség ta­nácsosa, továbbá tanácsosok és szakértők. A küldöttségek első ülésének megnyitásán reszt vettek a szovjet és kül­földi újságírók is. Az első ülésein a tanácskozás részvevői kifejtették álláspontjukat a szov* jet-japán kapcsolatok rendezésének kérdéseiben. A két fél képviselői han­goztatták, hogy a Londonban, 1955 julius 1 és 1956 március 20 között le­folyt tárgyalások alapján a békeszerződés tervezetének legtöbb szakasza tekintetében megegyezésre jutottak. D. T. Sepilov, a Szovjetunió külügyminisztere, és M. Sigemieu japán külügyminiszter kijelentették, hogy kormányaik a két ország közti kapcsola­tok rendezésére törekszenek. Ugyancsak kifejtették álláspontjaikat a béke- szerződés tervezetének azokra a pontjaira vonatkozólag is, amelyeknek te­kintetében nem jutottak megegyezésre. E kérdések közé tartozik a területi kérdés is. Ezen kivül eszmecserét folytattak a büntetésüket most kitöltő ja* pán állampolgárok hazatelepitésének kérdésében is. A felek augusztus 3-án tartják következő ülésüket. CSOMAGOLJÁK A KONZERVET A dési ,,Junius II” konzervgyár termékei gyakran kerülnek a dolgozók asztalira. — Képünkön: Lukács Erzsébet, Oláh Kornélia és Butyka He­tén, a csomagoló osztály élmunkásai, az Idei termésből ■ készült ízletes gyümölcskonzerveket címkézik és csomagolják. Amerikai üzletemberek látogatásai A Külkereskedelmi Minisztérium meghívására országunkban tartózkodó John Brislan 0‘Connor nagyiparos és a kíséretében levő személyek hétfőn és kedden megtekintették az „Augusztus 23” és „Republtca” üzemeket, vala­mint a „Augusztus 23" kultur- és sportp árkot. Az amerikai vendégek kedden déli** tán bejártaik a főváros környékét és a többi között Snagovra is ellátogattak* Al. Birládeanu, a Minisztertanács al- elnöke, julius 31-én, kedden fogadta John Brislan O’Connor amerikai nagy­iparost, az amerikai Dresser Industries csoport képviselőjét. A megbeszélésen jelen volt Marcel Popescu külkereskedelmi miniszter éj helyettese, Mihai Petri. folyt le. (Agerpres) Óriási nap-erőmű épül a Szovjetunióban MOSZKVA (Agerpres). — A Literaturnaja Gazeta cikket kö­zöl az Örményország! Ararat mezőn felépítendő villanytelepről, amely­hez a hajtóerőt a nap szolgáltatja. A nap sugarait óriási tükrök fogják fel. A tükrök csaknem egy kilomé­ter átmérőjű kört alkotnak. A kör központjában egy 40 méter magas torony épül, s erre egy forgatható gőz­kazán támaszkodik. A nap melege a forrpontig Hevíti a kazán vizét s a gőz nyomását 30 légkörre emelj. A ka­zánból csövek vezetik el a gőzt az 1200 kilowattos turbinához. A tornyot 23 körbefutó sínpár ve­szi körül, mindegyik sínpáron önmű­ködő vonatok közlekednek s különle­ges tartófelszereléssel 1293 nagyméretű tükröt hordoznak. A tükröket önmű­ködő relék állandóan a nap felé tart­ják s a visszavert napsugarakat a ka­zán falaira irányítják. Egyidejűleg más önműködő relék, amelyek egybe vannak hangolva a vonatok vagonett- jeivel, olyan szög alatt tartják a kazánt, hogy ennek oldalfalaira köz­vetlenül jussanak a tükrök által visz- szavert napsugarak. R. K. VELAYUDHAN: „Meggyőződtem arról, hogy a román nép lelkesedik India iránt“ Kedden délelőtt elhagyta főváro­sunkat Raman Kelan Velayudhan, az indiai parlament tagja, aki a Külföldi Kulturkapcsolatok Román Intézetének meghívására néhány napot országunk ban töltött. Az indiai vendéget Gh. Vidrascu, az RNK Nagy Nemzetgyűlése Elnökségé­nek tagja és a KKRI képviselői kísér­ték ki a bäneasai repülőtérre. Elutazása előtt R. K. Velayudhan a többi között a következőket mondotta az Agerpres egyik munkatársának : India Köztársaság és a Román Népköztársaság kapcsolatai még ujke letüek. Kétségtelen azonban, hogy ezek ISülkereskedelmünk gépezete ez év eleje óta a szokottnál is fokozottabb tevékenységet fejt ki. Az uj kereskedelmi szerződések megkötésére, valamint az érvényben lévő megállapodások meghosszab­bítására küldöttségek utaztak nem­csak a közeli népi demokratikus országokba, vagy az európai konti­nens különböző államaiba, mint például Norvégiába. Angliába, stb. de a távoli Ceylonba és Burmába is, olyan országokba tehát ahova a régi Románia exportcikkei igen rit­kán jutottak el. Ugyanakkor szó. mos gazdasági küldöttséget fogad­tunk ebben az évben, hivatalos kor­mányküldöttségeket, amelyek keres­kedelmi egyezmények aláírására utaztak hozzánk, vagy nyugateuró­pai, észak- és délamerikai, távol­keleti, a messzi Ceylonból, Indoné­ziából, Japánból érkező üzletembe­reket látott vendégül hazánk fővá­rosa. Román kormányküldöttség tárgyalt Egyiptomban hosszúlejára­tú gazdasági egyezmény megköté­séről, Londonban gazdasági- és pénzügyi megegyezés aláírásáról és uj küldöttségek készülnek Afga­nisztánba és Dél-Amerika egyes ál. tornaiba. A fokozottabb Ütemű külkereske­delmi aktivitás hazánk következe­tes bel. és külpolitikájának bizo­nyítéka. Egyrészt azt bizonyítja, hogy az RNK komolyan veszi a bé­kés egymás mellett élés eszméjét, kereskedni óhajt minden olyan Egy hónap alatt — hat nemzetközi vásáron állammal, amely egyenlő jogok és kölcsönös előnyök alapján hajlandó kereskedni. Másodsorban: hazánk gazdasági erejét, növekvő ipari tel­jesítőképességét bizonyítja az az egyre változatosabb gazdagabb áruválaszték, amelyet a külföldi ke­reskedő a különböző nemzetközi vá­sárok területén felállított román pavilonokban megtekinthetett. Har­madsorban: országunk az iparosi, tás céljaira behozott gépeket, nyers­anyagokat. akárcsak a lakosság életszínvonalának emelése érdeké­ben importált közszükségleti cik­keket exportáruival fizeti meg. Mi­nél több az ilyenfajta áru minél főbb minőségűek és minél ismer­tebbek ezek az áruk a külföldi pia. con, annál többet vásárolnak belő­lük külföldön, tehát nő az export és vele párhuzamosan nő az Import Is A külföldi cégek, a román ex­portárukkal főleg a nagy, nemzet­közi mintavásárokon kiállított min­tapéldányok segítségével Ismerked­nek meg. Nem egyszer hallottuk, hogy valamely kiállítás román csar­nokában humuszos, kaftános, túr- bános vagy éppen keménygalléros üzletemberek álmélkodva vették tu­domásul, hogy Románia, az „ag­rárország“ ipari berendezéseket gyárt, komplikált gépeket készít és már exportál is. A nagy mintává- sárok és kiállítások elvitathatatla- nul nagy jelentőséggel bírnak a nemzetközi kereskedelem fejleszté­sében. Ezért veszünk részt idén nyolc nagy vásáron — a tavalyi öttel szemben — és állítunk fel több mintavásáron műszaki-keres­kedelmi irodát. 'n rt ¥ • v TTjf Tr • ~f ISét vásár már lezajlott, a ta­** vaszt lipcsei és milánói kiál­lítások komoly sikert jelentettek a román nemzetgazdaságnak. Erről a két vásárról annak idején beszá­moltunk olvasóinknak. Azóta a pá­rizsi, casablancai, valamint pozn'int vásárokon működő román műszaki- kereskedelmi irodák számos uj kap. csolatot szereztek külkereskedel­münknek. A párizsi kiállítás, a ha gyományos „Főire de Paris“ meg­nyitása alkalmából René Coty, a Francia Köztársaság elnöke is meg­látogatta a román küldöttség iro­dáját. A marokkói Casablancaban V. Mohamed, Marokkó szultánja fogadta a román gazdasági kül­döttséget a marokkói kormány több tagjának jelenlétében. A fogadást tárgyalások követték és ezek ered ményeképpen még ez évben több marokkói üzletember fog ellátogat­ni hozzánk a román-marokkói ke­reskedelmi kapcsolatok fejlesztésé­nek érdekében Külkereskedelmi vállalataink, va­lamint az RNK Kereskedelmi Ka­marájának gépezete most azon dolgozik, hogy a még hátra­lévő hat vásárra előkészítsék, fel­szereljék a román csarnokokat, be­szervezzék a műszaki-kereskedelmi Irodákat. A szóbanforgó hat vásár úgyszólván egyetlen hónap alatt bonyolódik le, a lehető legkülönbö­zőbb földrajzi pontokon zajlik le és a kiállított áruk szempontiából is különbözik egymástól. Vegyük sor­ra őket: A törökországi \zm\r-ben augusz­tus 20-án nyílik a szokásos nemzet­közi vásár. Ezen, a török piac szempontjait szem előtt tartva, a ne. héziparunkat képviselő három vál- tolat ,a Masinimport és az Indus- irialexport, valamint a Chimimport állít ki. A tavalyi izmiri vásár ro­mán csarnokában kiállított gépek és ipari berendezések nagy sikert értek el, több neves török cég irt át a román külkereskedelmi válla­latokhoz és kérte, hogy az 1956-os vásárra többféle és nagyobbmeny- nyiségü gépárut küldjenek. Érde­mes megemlíteni, hogy mig a ro­mán-török árucsere 1953-ban egy millió dollár körül mozgott, 1955­Útban Izmir felé. ben több mint 10 és félmillió dol­lárt tett ki. A londoni mintavásár, amelyen főleg élelmiszeripari és mezőgazda- sági termékek kerülnek bemutatás­ra. augusztus vége és szeptember közepe között zajlik le. Itt a ,,Prodexport" állít ki a „Cartimex“- szel együtt. Ez utóbbi Nyugat-Eu- rópában oly népszerű román nép­művészeti tárgyakat mutat be. Szeptember első hetében külke­reskedelmi vállalataink — nyolcad­szor — újra külön kiállítási csar­nokkal jelentkeznek az őszi lipcsei vásáron, amely közszükségleti cik­kek kizárólagos kiállítása. A szaloniki vásárt szeptember 4—23 közölt tartják meg. Külkeres­kedelmi vállalataink Ipart berende. zésektől, textiláruktól kezdve, élel­miszerekig sokféle ipari terméket fognak kiállítani. A jugoszláv piacnak kijáró kü­lönleges figyelem nyilvánul meg a Zágrábban már épülő román kiállí­tási csarnok berendezésénél. A zág­rábi vásáron, amely szeptember első hetében indul, főleg gépekkel, vegyiárukkal, kőolajtermékekkel, készruhákkal, építőanyaggal vala­mint könyvekkel, hanglemezekkel, népművészeti tárgyakkal stb. je. lentkeznek külkereskedelmi vállala­taink A szeptember hó folyamán meg­tartandó damaszkuszi nagy nem­zetközi vásár komoly jelentőséggel bír külkereskedelmünk szempontjá­ból. A sziriai Damaszkusz, az egyiptomi Port-Szaid és a libanoni Beirut mellett a Közel-Kelet és Eu­rópa közötti kapcsolatok egyik fon­tos kulcspontja. Nemcsak a sziriai piac miatt jelentős az Itt megtar­tandó vásár. Az utóbbi években az arab világ nagy politikai és gazda­sági fejlődésen esett át, Szíria pe­dig az egész arab piac fontos góc­pontjává változott. A damaszkuszi nemzetközi mintavásárokon a világ minden részéből összesereglett cégek százai állítanak ki. Az arab piac fontosságával párhuzamosan nőttek a damaszkuszi vásár méretei és nö­vekedett tekintélye is. Az RNK, a- melyet hagyományos kapcsolatok fűznek a közelkeleti arab országok­hoz és különösen Libanonhoz és Szíriához, exporttermékeinek majd­nem teljes választékával jelentke­zik ezidén Damaszkuszban. Az 1956 elején Libánonnal és Szíriá­val megkötött kereskedelmi egyez­mények uj alapokra fektették az or­szágaink között fennálló gazdasági kapcsolatokat és kedvezően befo­lyásolták az árucsere növekedését. Ay RNK és az arab országok között folyó kereskedelem ki­fejlődését azonban bizonyos mérté­kig akadályozza az a körülmény, hogy az arab kereskedelmi körök nem ismerik eléggé a mai román nemzetgazdaság exportlehetőségeit, így, a többi között, kevéssé ismer­tek gépiparunk uj gyártmányai Szükségessé vált tehát, hogy a da­maszkuszi vásáron felvonultassuk néhány hagyományos kiviteli cik­künk, főleg kőolajtermékek mellett. nehéz- és könnyűiparunk uj export­képes áruit. így a többi közötti szerszámgépeket, faipari berendezé­seket, malomberendezéseket, ke­nyér. és húsipari gépeket, szivaty- tyukat, árammérőket, mérlegeket, optikai és finomtechnikai cikkeket, filmvetítő gépeket, kerékpárokat valamint építőanyagokat, üvegáru­kat, textil- és bőrárukat és sok más cikket. A román pavilon népművé­szeti részében kerámiákat, aragonit tárgyakat, fafaragásos művészi tár­gyakat, szőnyegeket stb. mutat be a „Cartimex“. *4 damaszkuszi vá. sár nagy jelentősége abban nyilvá­nul meg hogy ide. a Nyugat.Kelet találkozópontjára eljönnek a nyu­gateurópai üzletemberek is, de megjelennek majd a távoli Yemen, Szaudi-Arábia, Kuweit, Jordánia ke­reskedői is. Az arab piac nagy fon­tosságát szem előtt tartva szer­vezte meg az RNK Kereskedelmi Kamarája Kairóban a nemrégiben megnyílt állandó jellegű kiállítást. Jelenleg az Industrialexport és Ma­sinimport külkereskedelmi vállaló., tok által forgalombahozoti gépeket, gyári berendezéseket állítottuk ki Kairóban Építészeink, festőművészeink, raj­zolóink nagy gonddal dolgoztak a különböző kiállítási csarnokok ter­vein és kivitelezésén. Rendkívül szép a londoni román pavilon be­rendezése, hiszen ez lesz az első brit gazdasági kiállítás, amelyen országunk résztvesz. A damaszku. szí csarnok alumínium csövekre tá­maszkodó hatalmas építményét a bukaresti „Augusztus 23" gyár ké­szítette el a Kereskedelmi Kamara Kiállítási Igazgatóságán dolgozó tervezők rajzai alapján. A kb. 1000 négyzetméter nagyságú csarnokot a helyszínre kiküldött román szak­munkások már fel is szerelték Da. maszkuszban, ami pedig a kiállí­tandó gépeket, árukat illeti, azok­kal két zsúfolásig megrakodott ro­mán tehergözös már útban van Beirut felé. Közben különböző küldöttségek fogadását, a bécsi, plovdivi, mar. seillei és egyéb vásárok mellett felállítandó müszaki-kereskedelmi irodák megszervezését készíti elő a külkereskedelmi gépezet, amelynek fokozódó és termékeny tevékenysé­ge az export emelkedésit eredmé. nyezi és ezzel egyidejűleg több gép, több nyersanyag, több közszükség­leti cikk importját jelenti nemzet- gazdaságunk számára. VADAS PÉTER a kapcsolatok a jövőben tovább fognak fejlődni. Meggyőződtem arról, hogy a román nép lelkesedik India iránt, sze­retné megismerni ezt az országot és ro. konszenvvel nézi az indiai nép erő­feszítéseit az ország elmaradottságá­nak felszámolására. R. K. Velayudhan ezután a román­indiai gazdasági kapcsolatok fejlődés! lehetőségeiről, a kölcsönös kulturkap­csolatok kibővítéséről, a két ország né­pének kölcsönös megismeréséről be­szélt. Országunkban szerzett benyomásai« ról beszélve, R. K. Velayudhan kije­lentette : — A szocializmus építésének prob­lémái közelről érdekelnek bennünket, mert mi indiaiak is le akarjuk rakni a szocialista társadalom alapjait. Igen jó benyomást tett rám a román ipar, csakúgy mint a kollektiv gazda­ságok is, amelyeknek keretében meg­valósul a parasztok, a munkások és az állam együttműködése. Mindenütt azt láttam, hogy gondját viselik a dolgo­zók anyagi életkörülményeinek. Kije­lenthetem. hogy egyetlen nyugati or­szágban sem láttam például olyan bölcsődét, mint a Gh. Gheorghiu-Dej készruha üzembén. A romániai dolgozók hatalmas erő­feszítése a szocialista épités munkájá­ban nem lepett meg engem. Ez a nép­nek abból az öntudatából fakad, hogy ma az egész ország, annak minden anyagi és szellemi értéke azoké, akik azt megteremtik. Én magam is az in­dái munkásosztály fia vagyok és több társammal együtt ezt az osztályt képviselem a parlamentben. Örvendek, hogy saját szememmel láthattam egy olyan országot, amelyet a munkások építenek s amelynek ők az urai ?s vezetői”. Fokozza a termelékenységet Fokozza a termelékenységet a re­metei tejporgyár. Csomagoló osz­tályán egy u; töltő- és dobozzáró­gépet szereltek fel, amely a terme­lékenység 500 százalékos növelé­séhez járult hozzá. — Képünk az uj töltő- és dobozzárógépet ábrá­zolja.

Next

/
Thumbnails
Contents