Előre, 1956. augusztus (10. évfolyam, 2731-2755. szám)

1956-08-01 / 2731. szám

2 A grünewaldi szövetség Edward, Claudiusnak a Gazeta Lite­­rara részére írott cikkéből értesülünk róla, hogy ez év tavaszán, a bajortáji Grünewald nevű helységben negyven nyugatnémet demokrata író találkozott megbeszélésen és együttesen elhatá­rozta, hogy harcot indít a német fa­siszta irodalom ellen. Ez a hír meglepő, de egyben lelke­sítő is ! Mi, akik a szocializmus, a demokrá­cia szabad földjén élünk s akiknek gyermekei a felszabadulás óta eltelt tizenegy esztendő rövidsége ellenére is, már csak elbeszélésekből és emlé­­kekből ismerik a fasizmust — meg­döbbenünk, ahányszor ilyen tényekkel találkozunk, hogy például még létezik Európában fasiszta irodalom. Megdöbbenünk, a fejünkbe száll a vér, ökölbe szorul a kezünk. Még vannak fasiszta írók Európá­ban ?­­ Hova jutottunk tíz év alatt a szocia­lizmus országaiban, micsoda távlato­kat száguldottak be a Szovjetunió és a népi demokráciák. Hány száz mil­lió ember emelkedett fel az imperia­lizmus által Afrikára és Ázsiára bo­csátott évszázados sötétségből, micso­da önfeláldozással és erőfeszítéssel ál­doztak a népek a szocializmus és a béke övezetében és mindenütt, hogy megmentsék az emberiséget a háborúk­tól! És Európában még van fasiszta iro­dalom, vannak fasiszta írók. Ez a döbbenet. De nem csekélyebb az öröm és a lelkesedés az it és ismételt bizonyos­ság láttán, hogy a józan ész, az em­beri érzés, a haladó állásfoglalás min­­denütt és mindenhol a nép mellett mozgósítja a szellem erejét és képvi­selőit a fasizmus elleni harcra. Grünewald. Ez annyit jelent: zöld erdő. Zöld erdő a reménység, az el­pusztíthatatlan, a mindig újonnan ki­­tombosodó természet szimbóluma. Grü­­newaldban találkozott negyven író, az ismeretlen nevű Grünewaldban, vala­hol München mellett. Ama München mellett, ahol elindult a német fasiz­mus egy áporodott szagú sörpincéból, hogy aztán felgyújtsa a világot, Grünewald a negyven német íróa­­postal találkozó helye, nem a sörpince patkányvilága. Grünewald az a hely, ahol negyven német író elhatározta, hogy perbe fogja az egyik fasiszta könyvkiadót, (tehát sok van), mert a fasiszta kiadók és a fasiszta írók a nyugatnémet köztársaság alkotmányá­ba ütközően működnek. Az alkot­mány ugyanis tiltja a militarista iro­dalom kinyomtatását és terjesztését. A grünewaldi negyven író alkot­mányvédő kísérletét rendkívül jellem­ző indokolással támasztja alá: egé­szen a grünewaldi határozatig nem találtatott senki Nyugat-Németország területén, aki panaszt emelt volna az alkotmány nevében a bíróság előtt, amiért a köztársaság, az állam nem védi meg saját alkotmányát! Igen, hát ki is védené az emberi jogokat, ha nem az írók, a költők, a­­kik a nemzet s a nép lelkiismeretét szólaltatják meg? Gyakorlatibb szemmel nézve a grü­newaldi demokrata írók akcióját, pró­bapernek is nevezhetnék. Kísérletnek: hol tart az emberi s a demokrata lel­kiismeret Adenauer Németországában? Hol tart, meddig ért el ott a fasizmus feltámasztása?­­ A per kimenetelét, — írja Clau­­dius — nagy izgalommal figyeli a né­met közvélemény és azt reméli, hogy talán megnyerik a német demokrati­kus erők, hiszen ez a per mozgásba hozza egész Németország felelősség­­tudatát: itt nemcsak a németekről van szó, nemcsak a nyugat-német alkot­­mányról, nemcsak a német demokrá­cia lehetőségeinek felméréséről, ha­nem­­ egész Európáról, az egész vi­lágról ! Bírói közületin keresztül kell választ adni a nyugat­német állam­nak, hogy pártfogolja-e a harmadik vi­lágháborúra törő fasizmust, azonosít­ja-e magát a fasizmussal, vagy sem. A Rajna felett fekete fellegek gör­­gedeznek. Ó, hol vagy drága Heinrich Heinénk? Hol vagy, hogy édes énekeddel, lán­goló gúnyoddal, leveleid, cikkeid, ver­seid korbácsával dobolj rémitően fi­gyelmeztető indulót a rajnamenti lel­kiismereteknek? A nyugat­ német bíróságok egyelőre a ,,kommunisták felszámolásával“ van­nak elfoglalva. A nyugat-német ható­ságok egyelőre azzal foglalkoznak, hogy a Kommunista Pártot helyezzék törvényen kívül, a polgári szabadság­­jogok, aztán a szellemi szabadság, el­­len támadnak. Ismerős ez az út, tud­juk hova vezet. De negyven német író Grünewald­ban hadbaszállt e tavaszon. Úgy hangzik ez, mint egy Schiller ballada kezdete. Csakhogy most a balladát a nyugat­német dolgozó népet kifejező írók de­mokratikus összessége írja fel hatal­mas, viharzó betűkkel a Rajna fölötti ég sötét felületére. A világ békét akar, a béke ügye megállíthatatlanul halad előre a maga utján s elől száguldanak világosságot ontó fáklyájukkal a költők s az írók, a világ igaz költői s igaz írói. Közöt­­tük negyven nyugat-németországi köl­tő és író. Üdvözöljük őket, a bátrakat, a grü­newaldi negyvenet, Thomas Mann fa­sisztaellenes, megrenditően s igazán német és egyetemesen emberi útjának vállalóit. MÉLIUSZ JÓZSEF „Munka után édes a pihenés” — tartja a közmondás, különösen akkor, ha megvannak erre a jó feltételek. Ezekben pedig nincs hiány. Gyógyfür­dőinken, üdülőtelepeinken jó ellátás, kifogástalan szállás várja a vendé­geket. — Képünkön a herkulesfürdői Cérna üdülő­­látható. . ...........----------....................----------.EU.IX~.-t-OU.-.A-lXl ELŐRE . D ISM­­lfU IUI VO HVlUCáSllfUD v D 4 v* v • A kollektív gazdaságok szervezeti-gazdasági­­ A BRIGÁDVEZETŐK FELADATAI Napról napra újabb és újabb kol­­lektív gazdaságok alakulnak ország­szerte. Mind több és több brigádve­zetőre van szükség. Azok, akik bri­gádvezetők lesznek, tegnap még egyé­ni gazdálkodók voltak, nemigen ta­nulhatták meg a nagyüzemi gazdál­kodás üzemszervezését. Pedig a kol­lektív gazdaság fejlődése, a tagok jó­létének emelkedése, a terv teljesítése nagy mértékben attól függ, hogy a brigádvezető­­■ hogyan szervezi meg a munkát, miként alkalmazza a leg­­előrehaladottabb agrotechnikai mód­szereket. Ezért az élenjáró kollektív gazdaságok tapasztalatai alapján nem érdektelen összefoglalni a bri­­gádvezetők feladatait. Helyes volna az is, ha cikkünk nyomán, lapunk hasábjain minél több tapasztalt brigádvezető írná meg, hogyan szervezi meg brigádja mun­káját. Tanulnának ebből a brigád­­vezetők és a mezőgazdasági szakem­berek egyaránt JÓ GAZDÁT A BRIGAD­ELERF A kollektív gazdaságok munka­­szervezetének alapegysége a b­rigád. A brigádokat a növénytermesztésben legalább egy vetésforgó idejére, az állattenyésztésben pedig legalább há­rom évi időtartamra szervezik. A brigád munkájának eredménye jórészt a brigádvezetőtől függ. Ezt bizonyítja Nagybánya tartomány több kollektív gazdasága is, a bőrvelyi, az egri, a .szakaszi, a pálfalyi, stb. A brigádvezetőket a k­ol­lektív gaz­daság vezetőtanácsa­ nevezi ki. A brigádvezetőket a legbecsületesebb, legszorgalmasabb kollektivisták közül kell választani, akik élenjárnak a munkában és odaadást tanúsítanak a kollektív gazdaság közös vagyona iránt. A brigádvezetőknek jó gazdák­nak kell lenniük, ismerniök kell a földművelés „fortélyait", az állatte­­nyésztés módszereit. A jó brigádvezető nemcsak a ter­melési feladatokat végzi el dere­kasan, hanem politikai képzettsé­génél és öntudatánál fogva a brigád­tagok fejlődésének helyes irányáról is gondoskodik. Fontos az, hogy a kollektív gazda­ságokban a munka alaposan legyen megszervezve, megfelelő munkafe­gyelem uralkodjon, az elvégzett mun­kát helyesen javadalmazzák. Ez azon­ban csak akkor válik lehetővé, ha az egyes kollektivisták munkájának mennyiségét és minőségét a brigád­vezető mindig figyelembe veszi. Ezért a szántóföldi és az állattenyésztési munkánál alkalmazni kell az egyé­ni és csoport-akkordbérezés rendsze­rét. Az akkordbérezésnek a kollektív gazdaságokban három alapvető for­mája terjedt el: az egyéni akkord Csoport-akkord, brigád-akkord MINDENKINEK MUNKÁJA SZERINT A brigádvezetőknek mindenütt, ahol csak alkalmazni lehet, — ahol fel lehet mérni az egyéni teljesítménye­ket — az egyéni akkord alapján kell megszervezniük a munkát. Növek­szik a tagok egyéni felelőssége is, jobb munkát fognak végezni. Ha például a kapásokat külön-külön ál­lítjuk munkába, minden bizonnyal jobb minőségi munkát­ fognak végez­ni, jobban fognak igyekezni, mint ami­kor nagy tálpatban dolgoznak. Ha külön-külön dolgoznak­­ a kapások, kaszások, a brigádvezető állandóan ellenőrizheti mindenkinek a munká­­ját, s azt pedig, aki rossz minőségű munkát végzett, a hiba kijavítására kötelezheti. Igaz, hogy így a brigád­vezetőnek több dolga van a munka kiosztásánál, számbavételénél. 60—80 ember munkáját nem tudja minden este felmérni, különösen ha többfelé dolgoztak a határban. Éppen ezért a munka megkönnyítése végett a bri­­gádvezető a brigádját ossza fel cso­­portokra. Egy-egy csoportban 8-­12 ember dolgozzon. Gondoskodni kell jó csoportvezetőkről is, akik a brigád­­vezetőt segítsék, így az egyéni tel­jesítmények felmérése nem lesz ne­héz A brigádvezető vegye figyelembe a brigádtagok javaslatait, indokolt sze­mélyes kívánságait. Ha ezeket a bri­gádvezetők szem előtt tartják, több munkaerő fog munkába állni, a munkákat időben és jó körülmények között lehet elvégezni, tehát jobb lesz a terméseredmény is A csoportos munkát ott kell végez­tetni, ahol az­ egyéni akkord nem alkal­mazható (vetőgépeknél, stb.) A brigád-akkordot ott kell alkal­mazni, ahol a munka elvégzésében az egész brigád részt vesz, így például a cséplőgéppel végzett cséplésnél. A brigádvezető a gazdaság lel­tárából átveszi a brigád számára a gépeket, eszközöket, felszerelést. El­lenőrzi, hogy a brigádtagok a fel­­szerelésre és annak épségére gumin­san ügyelnek-e, ugyancsak ellenőrzi az anyagok célszerű felhasználását az elvetendő vetőmag minőségét, stb A termelőeszközökön kívül a bri­gádvezető jegyzőkönyvileg veszi át a brigád fala terh­et at és a hozzá tar­tozó épületeket. Ajánlatos, hogy a brigádvezetők kéthetenként vagy pedig m­inden fon­tosabb munka megkezdése és befe­jezése után tartsanak brigádértekezle­tet a brigád tagjaival. Ezen az érte­kezleten beszéljék meg a brigádot érintő összes fontosabb kérdéseket és eseményeket. Elemezzék ki a brigád munkatervének végrehajtását, a hibák okát s a szükséges intézkedéseket. Itt tárgyalják meg a munkafegyelmet sértő dolgozók ügyét és mindazokat a körülményeket, melyek a munkát hátráltatják. A brigádértekezleten ve­gyen részt a kollektív gazdaság ag­­ronómusa, ha nincs ilyen, a gép- és traktorállomás körzeti agronómusa. A brigádvezetőknek idejében fon­tolóra kell venniök a másnapi tenniva­lókat. Esténként rövid munkaülése­­ken tájékoztassák az elnököt az el­végzett munkáról, beszéljék meg a következő napi tennivalókat. Miután meghatározták a másnapi­ term­ixfaló­­kat, a brigádvévétől C­ismidb­ásék a csoportfelelősökkel, hogy kinek, mi­lyett feladat Lesz. A csoportfelelőlpök sztgeste értesítsék te e tagokat egy reggel azok már egyenesen a kijelölt munkahelyre mehessenek. Munkaegységet csak az elvégzett munka után lehet jóváírni. Munka nélkül a kollektív gazdaságban senki­nek sem jár munkaegység. A mun­ka nyilvántartó­ lapokat idejében át kell adni a könyvelőnek. Ennek elmu­lasztása megakasztja a könyvelőség munkáját. A munkanyilvántartó lap­ra pontosan rá kell vezetni, ki mit és mennyit dolgozott, mennyi munka­­egység jár utána. Egyes brigádve­zetők gyakran azt vezetik be a munkanapnyilvántartó lapra, hogy „vegyes munka”. Ezeket kerülni kell, mert megnehezíti az ellenőrzést, lehe­tősége ad a visszaélésre. Ha valaki egy nap háromféle munkát végzett, nevezzük meg mind a hármat és a mennyiséget is, csak így végzünk pontos és jó munkanyilvántartás. ALAPOS BRIGAPTERVET A brigádvezető feladata, hogy az elnök irányításával és közreműködé­sével elkészítse a brigád tervét. A brigádtervet a gazdaság terve alapján egy évre készítik és havi munkater­­vekre vagy kampánytervekre bont­ják fel. A kampánytervek vagy havi munkatervek a következő adatokat kell tartalmazzák: a munkálatok ne­mét (pl. a kukorica második kapá­lása lófogat után), a terjedelmét (hektár, kg., stb.), a megmunkálandó terület fekvését (dűlő neve, vetésfor­gó, parcella száma), a munkálat mód­ját (pl. a szántásnál 25 cm mélyen), végrehajtási határidőt (kelet, napok száma), a napi munkanormát (ha­­b*n, kg*ban), a szükséges fogatok szá­mét, a szükséges munkaerők számát, a brigád, számára szükséges felsze­relés megjelölését. A terv ezeken kí­vül tartalmazza a GTA brigádjának főbb feladatait. Sajnos nem egy bri­­gádvezető lebecsüli a tervek elké­szítésének fontosságát, így aztán tervszerűtlenül, kapkodóan, ötletsze­rűen végzik munkájukat. Pedig a tervszerűsítés a brigádokon belüli jó munkaszervezés fontos tényezője. Az operatív tervek biztosítják a munkála­tok folytonosságát. A tervek előse­gítik a brigád tagjait abban, hogy idejében megismerjék a soron követ­­kező feladatokat. A munkatervek csak a munkaszervezés kezdetét je­lentik. A tervek megvalósítása ér­dekében bizonyos szervezési intéz­kedéseket kell foganatosítani, továbbá gondoskodni kell a tervteljesítés nyil­vántartásáról és a munkák ellenőrzé­séről. A brigádvezető a munka megszer­vezése keretében összeállítja a külön­böző munkálatokhoz szükséges cso­portokat elosztja a fogatokat és a mezőgazdasági gépeket, stb. U­­gyancsak a brigádvezető feladata minél pontosabban meghatározni minden egyes kollektivista munka­körét és idejében biztosítani a szükséges munkaeszközöket. Általá­ban úgy kell megszervezni a munkát, hogy a tagok ne legyenek túlságosan szétszóródva, mert így könnyebb, a brigádvezető irányító­- és ellenőrző munkája, így,sokkal több lehetősége nyílik arra, hogy a mu­tkában megál­­llapított hiányosságokat ott helyben fel­­fedje és meg is szüntesse. KELJÜNK VERSENYRE A brigádvezető a brigád tagjai közt szocialista munkaversenyt kell szer­vezzen, ez a verseny különböző cé­lokat követhet: a termelés növelését a tervfeladatok túlszárnyalásával; az összes brigádtagok részvételét a munkában; a munkálatok idejében való elvégzését; a csoport munkájá­nak jó megszervezését; a fejlett ag­rotechnikai módszerek alkalmazását; a mezőgazdasági gépek és felszerelé­sek jó karbantartását. A verseny ke­retében vállalt kötelezettségeket ál­landóan és rendszeresen kell ellen­őrizni. Az elért eredményeket a bri­gádtagok előtt alaposan ki kell ele­mezni, máskülönben a munkaverseny nem éri el kitűzött célját. A brigádvezetőnek részt kell vennie a gép- és traktorállomás által vég­zett munkák átvételénél. Ilyenkor kü­lönös figyelmet kell fordítani az el­végzett munkák minőségének megálla­pítására. A rossz minőségű munkát mindaddig nem kell átvenni, amíg azt a gép- és traktorállomás fel nem javította, vagy helyre nem hozta. A traktoros brigád és szántóföldi bri­gád munkájának egybehangolásánál fontos szerepe van a brigádvezetők kezdeményezésének és hozzáértésé­ne­k. Az ő feladatuk, hogy ésszerű és mégis egyszerű megoldást dolgoz­zanak ki s ezáltal biztosítsák a mun­kálatok folytonosságát és helyes be­osztását. Nem könnyű és nem kis felelősség­gel járó feladat brigádot vezetni, Irá­nyítani. Irányítani annyi, mint elő­relátni. A brigádvezetőnek előre kell látni minden nehézséget és idejé­ben kell intézkedjen a nehézségek ki­küszöböléséről. BUDAI FERENC agrármérnök ÉRTEKEZLET MAROSVÁSÁRHELYEN A TANÜGYI VEZETŐKÁDEREKKEL — A párthatározat valóraváltásáért — (Tudósítónktól.) — A Magyar Au­tonóm Tartomány néptanácsának vég­rehajtó bizottsága és tanügyi osztá­lya az elmúlt napokban fontos érte­kezletet tartott a tartomány­ tanügyi vezetőkádereivel (rajoni tanügyi fele­lősökkel, iskolaigazgatókkal, tanfel­ügyelőkkel, stb.) Az értekezlet célja az volt, hogy az általános oktatás megjavítására vo­natkozó párt- és kormányhatározat szellemében megvizsgálják a tavalyi tanév eredményeit és hiányosságait, s az elemzés alapján meghatározzák a tennivalókat, hogy az új tanévben a párthatározat gyakorlatilag valóra vál­­jon,­az oktató-nevelő munka maga­sabb színvonalra emelkedjék a tarto­mány összes iskoláiban. Az 1955/56-os iskolai év eredmé­nyeiről és hiányosságairól szóló­ jelen­tést a tartományi tanügyi osztály ve­zetője, Szilágyi Margit elvtársnő ol­vasta fel. A beszámoló mindenekelőtt megállapította, hogy az elmúlt tan­évben — szeptembertől májusig — a beiskolázásán tanulók száma 1672-ről 206-ra csökkent. Ezzel az eredménnyel azonban egyáltalán nem lehetünk megelégedve. Az új tanévben még na­gyobb erőfeszítéseket kell tenni az ál­talános kötelező oktatás megvalósítá­sáért. A párthatározat előirányzata szerint a hétéves oktatást a má­sodik ötéves terv folyamán annyi­ra ki kell terjeszteni, hogy az 1960- 1961-es tanévben az ötödik osztály magába foglalja a négy elemit végzett növendékek mintegy 90 százalékát. A tanügyi osztály azt a célt tűzi ki, hogy a Magyar Autonóm Tartományban 100 szá­zalékot érjenek el ezen a téren. A jelentés megállapítja, hogy az el­múlt tanévben a különböző típusú is­kolák sokoldalúan kifejlesztették a nö­vendékek képességeit, egyes iskolák­ban pedig fokozatosan létrejöttek a po­litechnikai oktatás csírái, vagyis az elméleti tanulás közelebb került a gya­korlati építő munkához. Az 1955/1956-os iskolai évben a ta­nulók 80,82 százaléka végzett ered­ményesen és 19,18 százaléka nem érte el a tanulásban a kívánt színvonalat. Kétségtelen, hogy az új tanévben még sokat lehet és kell javítani ezen az arányszámon. A román és a magyar nyelvtanulás­ban ugyan javulás mutatkozott, de nem elég. Különösen a román nyelv­tanítással voltak bajok, mégpedig fő­leg tanerő­hiány miatt. Sok helyen hiányosan képzett tanerők tanították a román nyelvet . Általános megállapítás, hogy a ta­nulók magyarul sem tudnak elég he­lyesen írni. És ez is elsősorban azzal magyarázható, hogy sok tanító és ta­nítónő maga sem ismeri tökéletesen a helyesírási szabályokat. Leginkább a számtan tanításában vehető észre, hogy a gyermekeket nem szoktatják önálló gondolkodásra. Az ellenőrzésnél kiderült, hogy a tanulók az egyes számtani műveleteket általá­­ban jól meg tudják oldani, de ha szö­veges példát kapnak — amelynél ön­állóan kell gondolkozni a megoldáson —, akkor a növendékek nagy része za­varba jön. A tartományi tanügyi osztály azt is megállapította, hogy a gyermekek s általában az ifjúság gondolkodásában, világnézetében még elég sok a metafi­zikus vonás. Ezt a jelenséget egyebek között­­ ismét a mechanikus tanítás­ra lehet visszavezetni. A gyerekek az iskolában tétele­sen sok mindent megtanulnak a természettudományból, de ezek az ismeretek nem hatnak eléggé sem érzelmükre, sem értelmükre. A másfajta hatások még mindig erő­sebbek. Miért? Azért, mert — mint ki­derült — egyes tanítók maguk sem tel­jesen mentesek a metafizikus gondol­kodástól. Az ezerszemű gyermeki fo­gékonyság, a finom érzékenység pe­dig észreveszi a tanító bizonytalansá­gát, észreveszi, ha az oktató szavak­ból hiányzik a meggyőződés, az át­érzés. A tanulók magatartása és gondolko­dásmódja azt mutatja: a tanítók egy­­része még mindig nem tudja eléggé, hogy nemcsak tanítani, hanem nevelni is kell. Vegyük csak azt, hogy a kö­zépiskolai tanulók egy része idegenke­dik a fizikai munkától. A sepsiszent­györgyi Fiúközépiskola 5. osztályából 13-an, a marosvásárhelyi 4-es számú középiskola 4. osztályából pedig csak öten készülnek fizikai munkára, a gyergyószentm­iklósi román nyelvű középiskola X. osztályából pedig senki sem. Ez a gondolkodásmód ugyancsak a megfelelő nevelő munka hiányossá­gaira vall s nem kétséges, hogy ezért főleg a tanítókat és tanárokat terheli a felelősség. Az értekezlet egyik fontos tanul­sága éppen az volt, hogy a jövő­ben még nagyobb gondot kell for­dítani a tanerők továbbképzésére. A tanügyi osztály jelentése ezenkí­vül még foglalkozott mindazokkal a problémákkal, amelyek a párthatáro­zat szellemében megoldásra várnak. Elmélyülten elemzett még sok hiá­nyosságot s ugyanakkor irányt muta­tott a munka megjavítására. A beszá­molót élénk vita követte. A jelenlévők a bírálat s az önbírálat szellemében tanácskozták meg a tennivalókat és számos javaslatot tettek az oktatás megjavítására vonatkozó párthatározat valóraváltásával kapcsolatban. Mindezek alapján kidolgozták a tan­ügyi osztály intézkedési tervét. Szi­lágyi Margit elvtársnő előterjesztette a tervjavaslatot, amely a hozzászólá­sok során sok értékes javaslattal bő­vült. A kollektív tanácskozás alapján létrehozott intézkedési terv minden bizonnyal jó vezérfonal lesz a tanügyi káderek számára,az új­­iskolai évben. FÖLDRAJZI FURCSASÁGOK A vasúti menetrend tanúsága szerint, Bukarest 108 kilométer távolságra fekszik Pitestitől. Úgy látszik azonban, hogy a Pitesti—Bukarest távolság nagyobb, mint a Bukarest—Pitesti. Különben mivel magyarázható az a furcsaság, hogy Pitesti állomási pénztára 22 lejt számított a Bukarestig váltott vasúti jegyért, amiért fordí­tott vonatkozásban csak 21 lej és ötven bánit fizettem? A pénztáros becsületére válik, hogy visszaadta az 50 bánit, mikor el­követett tévedésére a figyelmét felhívtam. De legalább száz utas „lenyelte a békát.” Nincs szükség nehéz számtani műveletre, hogy kiszámíthassuk: száz­szor 50 bank egyenlő 50 lejjel. Mellékes keresetnek, az utazó közönség kárára, egyetlen vonatnál nem kevés összeg.­­ De akad más példa is. Az egyik bukaresti állomási pénztárosnő a Craiováig váltott elsőosztá­­lyú személyvonat­ jegy árát 47 lejben „szabta” meg, de mivel előzetesen utánanéztem a jegy árának, tehát tudtam, hogy tévedés van a dologban, udvariasan megkérdeztem, hogy vajon nem csak 46,50 lejbe kerül a jegy? Haragosan rámszólt: ha van aprópénze, akkor 46,50! Szépen kiszámoltam a helyes összeget és elgondolkoztam azon, hogy mennyi lelki finomságnak kell felgyűlnie egy „ilyen” pénztárosban, aki in­kább magasabb összeget kér a vasúti jegyért, semhogy zavarba hozza uta­sát azzal, hogy aprópénz hiányában ne tudja kifizetni. Az elmondottaknak gyakorlati jelentősége még a következő: Valamelyik nap, feleségemmel a piacon alkudoztunk az egyik termelő­vel. Ötven bánt volt a köztünk vitatott árkülönbség, hogy létrejöhessen a vásár. — Egy türelmetlen hang szólalt meg a hátunk mögött: — Érdemes annyit alkudozni ötven baniért? Ránéztem és felismertem. Véletlen, de az egyik fentemlített pénztáros volt. Ő persze nem tudta, hogy én ki vagyok. Nagy a város és a klienseid­nek száma végtelen, és megértettem: az ő módszere mellett nem kell ötven banira alkudozni. Behozza egyetlen utason. BIGE PÁL -s. u. a. A SZAKSZERVEZETEINK és, a csehszlovák szakszervezetek között létrejött munkásüdültetési csereakció során kedden egy élmunkásokból és szakszervezeti aktivistákból álló 21 tagú munkáscsoport utazott Csehszlo­vákiába, hogy Jachimov fürdőhelyen töltse el szabadságidejét. KEDDEN DÉLELŐTT TOKIÓBA UTAZOTT az RNK Országos Békevé­­delmi Bizottságának egy küldöttsége, hogy részt vegyen az atom- és hidro­génbomba elleni második világértekez­let munkálatain. A küldöttség tag­jai: Valeriu Novacu professzor, az Akadémia levelező tagja és Eugen Je­­betevila, állami díjas író, az Akadémia levelező tagja. L SALAJAN VEZÉREZREDES, az RNK Fegyveres Erőinek minisztere hétfőn­­délelőtt fogadta a Mongol Nép­hadsereg ének- és táncegyüttesének vezetőit. Az együttes tagjai ugyanaz­nap délelőtt megtekintették a fővárosi botanikus kertet, délután részt vet­tek egy filmbemutatón, este pedig végignézték az Állami Operettszínház szabadtéri előadását._________­_____ 422 LAKÁST bocsátottak hazánkban a bányász családok rendelkezésére a második ötéves terv első hónapjaiban. A bányásznapig még 398 bányásznak adják át az állam költségén épült új lakások kulcsait NAGYSZABÁSÚ EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓT szervezett a Duna-deltában az Egészségügyi Minisztérium. A Ciprian Porumbescu nevű kulturhajón berendezett korszerű úszópoliklinika 3—4 hónap alatt bejárja a deltát és a több mint ötven tagból álló sze­mélyzet megvizsgálja és orvosi ta­náccsal látja el a delta lakóit. 17 MILLIÓ FORINTOS költséggel építik Magyarországon a kiskörei Tisza-hidat. A csaknem hatszáz méter hosszú híd az ország leghosszabb va­súti hidja lesz. NEGYVEN ÉVI KÉNYSZERMUN­KÁRA Ítélte egy amerikai katonai bí­róság Elgie Newton 18 éves ame­rikai katonát, aki egy hónappal eze­lőtt kézigránátot dobott be egy müncheni éjjeli mutató ablakába és 17 személyt megsebesített __________ 4000 MÉTER MÉLYSÉGŰ SZONDA fúrását kezdték meg Július 29-én a Ploesti tartományi Arb­esti-ben. Ez a tartomány legmélyebb szondája lesz. A fúrómunkások vállalták, hogy au­gusztus 23-ig elérik az 1200 métert. 70 NEGYEDÉVES ORVOSTAN­HALLGATÓ indul augusztus máso­dikán Bukarestből és Marosvásár­helyről Budapestre és Pécsre. Vi­szonzásképpen ugyanannyi budapesti és pécsi orvostanhallgató jön nyá­ri gyakorlatra Romániába, TÍZ HALOTTJA VAN az „Andrea Corlat olasz és a „Stockholm” svéd óceánjáró összeütközésének. Huszon­hat utas sorsa ismeretlen. Amerikai forrásból származó hírek szerint az összeütközés az Egyesült­ Államok ál­tal folytatott hidrogénbomba robban­tás következménye. A sűrű ködben ugyanis rédióaktív por lehetett és ez zavarhatta a két hajó radarkészülé­keit 13 TEMESVÁR TARTOMÁNYI ÁL­LAMI GAZDASÁGBAN fejezték be ezidáig a búza aratását. A grabáci állami gazdaságban 4222 hektárról az átlagtermés meghaladta az 1800 kilót hektáronként. IORGU IORDAN, EMIL PETROVI­­CI ÉS TUDOR VIANU akadémikusok, akik július 24. és 28. között részt vet­­tek Berlinben a német nyelv és iroda­lom kérdéseivel foglalkozó nemzetközi értekezleten, kedden visszatértek Bu­karestbe. LEV TOLSZTOJ HÁBORÚ ÉS BÉKE című művéből írt operát Pro­­kofjev szovjet zeneszerző. Az új ope­rát nemrég mutatta be a moszkvai közönségnek a Leningrad­ Akadémiai Kis Operaszínház együttese. 1956. augusztus 1., szerda. IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet közli: Az ország déli részén szép, meleg idő várható, északnyugaton és a he­gyekben nappal felhősödés, elvétve ki­sebb záporok és zivatarok. Enyhe, nappal élénkülő nyugati-északnyugati szél. Északnyugaton némileg csökke­nő, különben változatlanul magas hő­mérséklet, nappal 24 és 34 fok, éjjel 12 és 22 fok között. A július 27-i központi lottóhúzás nyereményei A július 27-én kisorsolt nyeremény­összeg a következőképpen oszlik meg az egyes nyereménykategóriáik között: „B” különleges jutalom : két, egyen­ként 30085 lejes nyeremény, plusz 1 negyedn­yeremény; „C” különleges ju­talom: egy 54154 lejes nyeremény, plusz 1 negyednyeremény; I. kategó­ria : 17, egyenként 12893 lejes nyere­mény, plusz 13 negyednyeremény; II. kategória: 49, egyenként 4095 lejes nyeremény, plusz 59 negyednyeremény; III. kategória: 83, egyenként 2400 le­jes nyeremény, plusz 103 negyednye­remény; IV. kategória: 113, egyen­ként 1681 lejes nyeremény, plusz 169 negyednyeremény ; V .kategória : 230 egyenként 821 lejes nyeremény, plusz 351 negyednyeremény; VI. kategória: 291, egyenként 644 lejes nyeremény, plusz 457 negyednyeremény; VII. ka­tegória : 326, egyéniként 578 tejes nye­remény, plusz 502 negyednyeremény Az augusztus 3-i húzáson 67693 lejt hozzácsatolnak az „A" különleges ju­talomhoz. A SZOVJET KÉPZŐMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS ANYAGÁBÓL Néhány napja nyílt meg csupán, de máris naponta nagy tömegeket vonz a bukaresti szovjet képzőművészeti kiállítás. A szovjet festészet szobrászat és grafika mestereinek három nemzedéke van képviselve ezen a kiállításon is a legjobb alkotásokkal. Különösen megragadja a nézők figyelmét a művek eszmei gazdagsága, a téma változatossága és a művészi tökély. Naponta sok­­százan állnak meg a Dalles-terem csarnokaiban. V F. Zadorozsnij, M. I. Oszenev vagy Sz. A. Grigoriev, M. V. Klonszkij, Sz. P. Tkacsev F. P. Re­­setnyikov festményei előtt, amelyek a szovjet élet különböző területeit mu­tatták be nagy művészi erőt bizonyító alkotásaikban. Igen sok szemlélője akad Sz. V. Geraszimov és O. Sz. Maljutina csendéleteinek. A szobrászok kö­zül nagy sikert aratnak Vera Muhina, E. V Vucsetics, N. V. Tomszkij és mások szobrai. A szovjet grafikát e műfaj legjelesebb mestereinek művei képviselik. „SZAVAZÁS NAPJA A TUNDRÁN".­­ • • .... M.- A. Bristám­ festménye „BÉKET AKARUNK!” — Vera Muhina Sztálin-dijas népművész és négy más Sztálin-dijas szobrászművész közös alkotása.

Next