Előre, 1956. szeptember (10. évfolyam, 2756-2781. szám)

1956-09-01 / 2756. szám

Világ proletárjai, egyesüljelek! Mai számunkban! — Ifjú nemzedékünk (3. oldal.) ■ 4-\ <•'' „ «j*. t. .*> V -Jfct " — Humor és szatíra (4. oldal.) A Repülök napja eion X. evt. 2756 sz. * 6 oldal ára 20 báni * 1956 September 1, szombat A főváros dolgozói nagygyűlésen tiltakoznak a karlsruhei jogtipró ítélet ellen Pénteken délután a Libertätii park szabadtéri színházában több ezer fő­városi dolgozó tiltakozó gyűlési tartott Németország Kommunista Pár.jának betiltása ellen. A nagygyűlés elnökségében a követ­kező elviársak foglaltak he ye'.: Flori­an Danalache, az RMP KV tagja, az RMP Bukarest városi bizottságának e!sö titkára; Petre Dragoescu, az RMP KV tagja, az Oktatásügyi Minisztéri­um tanácsosa ; Anion Vladoiu, a fővá­rosi néptanács elnöke ; Horia Hu.ubei akadémikus, az Akadémia magfizikai intézetének igazgatója ; lacov Coto- veanu, az RMP KV póttagja, Al. Bui- can, a Külföldi Kullurkapcsolatók Ro­mán Intézetének alelnöke ; Mihai Ma­rin mérnök, a Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának titkára ; Petre Cheorghe, az 1MSZ KB titkára ; dr. Elena Vilcoci, a Demokrata Nöbizot*- ság e nökségének iagja, nagynemzet- gyülési képviselő; Dragomir Stavre. a ..Grivita Rosie’“ CFR komplexum él­munkása : Anton Schmidt, az 10R igazgatója. A nagygyűlést dr. Elena Vilcoci nyi­totta meg, majd Florian Danalache elvtárs mondott beszédet. A dolgozók és az egész demokrati­kus közvélemény mélységes felháboro­dással tiltakozik a karlsruhei törvény­szék önkényes határozata — Németor­szág Kommunista Pártjának beti tá szabad német ifjúsági szervezetet, a demokrata nők szervezetét, és más tö­megszervezeteket. A bonni kormány összesen mintegy 200 ilyen szerveze.et tiltott be. Brémában lepecsételték a német munkások békebizottságának székhá­zát. Frankfurtban pedig egy haladó- szellemű kiadóvállalat helyiségeit. É- zek és a többi ehhez hasonló intézke­dések azt mutatják, hogy a bonni kor­mány Hi.ler nyomdokain halad. A bonni revansisták és sugalmazóik politikája kudarcra van Ítélve és ku. darcot is fog vallani, minthogy a nyu­gatnémet munkáslakosság — Német­ország Kommunista Pártjának felhí­vását követve —, egyre elszántabban lép fel e politika eilen. Kudarcot fog vallani ez a politika azoknak a sike­reknek következtében, amelyeket a Neme; Demokratikus Köztársaság a békés építésben ér el, valamint azért, mert a szocializmus, a demokrácia és a béke táborának erői hatalmasabbak a háború erőinél. A Németország Kommunista Pártja ellen irányuló rendőri terror nem szün­tetheti meg a szocializmus fennkölt esz. máit. amelyek egyre mélyebb gyökere­ket eresztenek Németországban. A tör. ténelem bebizonyította, hogy a szocia­lizmus eszméit nem lehet megsemmi­síteni. Ezek az eszmék mind nagyobb tért hódítanak, egyre újabb párthive­egész német nép egységének, a béké­nek és a demokráciának útjáról. Az az ügy, amelyért Németország hős Kom­munista Pártja harcolt és harcol, le­győzhetetlen, mert az egész dolgozó német nép, az összes békeszerető erők igazságos ügye. Ezután Petre Dragoescu elvtárs szó­lalt fel, aki a többi között a követ­kezőket mondotta • Németország az utóbbi negyven év alatt egyik katasztrófát szenvedte el a másik után, mert a háború utján haladt. A továbbiakban Dragoescu elv­társ történelmi visszapillantást vetett a kommunista pártot sújtó üldö­zésekre, a gondolatszabadság és min­den haladó mozgalom elnyomására és kimutatta, hogy mindez lehetetlen lett volna, iia az összes demokratikus erők összefogtak volna a reakció és a mi itarízmus erői ellen. Most is ugyanolyan mesterkedések­hez folyamodnak, mint akkor. Érthetetlen, hogy az 1933-ban elkö­vetett hibák mégis megismétlődnek Mintha feledésbe merültek volna a tör­ténelmi tanulságok 1 Ezt a csapást, amely a szocialista mozgalma; Né­metország Kommunista Pártiának b#- tiltásával sújtotta, el lehetett volna hárítani, ha a Német Szociá demokra­ta Párt és a Szakszervezeti Szövetség vezetősége szilárdan és határozottan állást foglalt volna a szabadság és a jogok megvédése mellett, ha e szer­A Libertatii park szabadtéri színházában. *a ellen — mondotta Danalache «Ívtárs. %i Ez a ténykedés az utóbbi évtize­dek egyik leggaládabb, előre megren­dezett bírósági eljárás következménve. A karlsruhei törvényszék a nyugat­németországi reakciós kormánykörök utasítására hozta meg döntését, ame­lyet a nemzetközi imperialista erők a béke és a demokrácia elleni provo­kációként sugalmaztak. Akárcsak 1933-ban. amikor a hitle­risták a kommunista párt székházai­nak feldulásával. a kommunisták elle­ni vad hajtóvadászatokkal, a kom­munisták deportálásával és bebörtön­zésével kezdték, majd a szociáldemok­raták, liberálisok, katolikusok kerül­tek sorra, ugyanígy ma Nyugat-Né- metországban megkezdődtek a kegyet­len tömeges üldözések. Az Ítélet kihirdetésével egyidejűleg megkezdődtek a terrorakciók Németor­szág Kommunista Pártjának aktivis­tái és székházai e len. M’g ki sem ürült jóformán a bírósági terem, ahol a gyűlöletes Ítélet elhangzott, amikor már a rendőrség razziákat tartott, le­tartóztatásokat eszközölt, elkobozta a pártkiadványokaí és Németország Kommunista Pártja szervezeteinék ja­vait. Németország legnagyobb váro­saiban — Hamburgban, Brémában, Düsseldorfban, stb. — a kommunista párt és a párílapok székházait feldúl­ták. Egymás! érik a razziák, házkuta­tások és letartóztatások. Németország Kommunista Pártjának betiltása hozzátartozik a revansista körök és az agresszív imperialista kö­rök kommunistáé.lenes programjához Németország Kommunista Pártja ugyanis az élén jár azoknak az erők­nek, amelyek határozottan fellépnek a német militarizmus ujrafelíámasziása, a fegyverkezési hajsza fokozása, az uj agresszió előkészítése ellen. A nyu­gatnémet militaristáknak és revansis- iáknak nem tetszik az a következetes harc, amelyet Németország Kommu­nista Pártja az ország békés és de­mokratikus egyesítéséért folytat. Nincs Ínyükre az. hogy erélyes el­lenállást tanúsítanak a bonni kormány veszélyes, kalandorpolitikájával szem­ben. Ugyanakkor azonban, a hatósá. gok védőszárnyai alatt létre jöttek és mindinkább működésbe lépnek a kü­lönböző militarista szervezetek, ame­lyek nyiPan határreviziót s a Hitler által elözönlőit területek visszafogla­lását követelik. A bonni hatóságok törvénytelen ak­ciója annál is inkább veszedelmes, mert az nemcsak Németország Kom­munista Pártja ellen irányul, hanem más demokratikus szervezetek ellen is. Nyugat-Németországban eddig be­tiltották a Német.Szovjet Baráti Tár­saságot, a békeharcosok szervezetét, a két szereznek, akik odaadással harcol­nak a boldog életért. A német nép és a többi népek nem nyugszanak bele a mos.ani helyzetbe A nyugatnémet fevansisták és a mö­göttük álló nemzetközi reakció erői il­lúziókban ringatják magukat, ha azt hiszik, hogy a kommunista párt betil. tásával betömhetik a német nép száját, s ezt a népet engedelmes rabszolgává és ágyú töltelékké változtathatják. A német munkásosztály helyzete és a nemzetközi helyzet ma lényegesen kü­lönbözik az 1933. évi helyzettől. Száz év óta, amióta a kommunista eszmék meghódították az embereket és egyre több hívet szereznek maguknak, senkinek sem sikerült felszámolnia a kommunizmust, minthogy senki sem zúzhatja szét a munkásosztályt és magát a népet. Németország Kommu­nista Pártja test a német nép testéből, vér a német nép véréből. Húsz egynéhány évvel ezelőtt Hit. ler azzal kérkede.t, hogy elpusztította 3 kommunista pártot. A valóság azon­ban az. hogy a népek megsemmisítet­ték a hitlerizmust, a kommunista párt pedig a néptömegek leghaladóbb erői­nek élén állott és áll ma is. A karlsruhei törvényszék ítélete Né. metország Kommunista Pártjának be­tiltásáról, akárcsak a történelemben ismert más hásotfló Ítéletek nem az erő bizonyítékai, hanem értelmi szer­zőinek gyengeségéről és félelméről ta­núskodnak. A mostani döntés is an­nak a jele. hogy a nyugatnémet kor­mány fél a militarizmus elleni népi mozgalomtól, fél a szocialista eszmék felsőbbrendűségétől, valamint a Német Demokratikus Köztársaság növekvő erejétől és vonzóerejéül. Mi. a főváros dolgozói, csakúgy, mint egész országunk dolgozói, akik két ízben voltunk a német militariz­mus agressziójának szenvedő áldoza­tai, szilárd eltökéltséggel fogunk har­colni a karlsruhei terror-intézkedés ellen, amely a nyugatnémefországi. re-' vans-szomjas háborús erők offenzivá- jái fejezi ki a békeszeretö erők ellen. Mi, bukaresti dolgozók, akik össze­gyűlünk itt, biígostljuk a német kom­munistákat és a német munkásosztályt testvéri szolidaritásunkról. A világ összes többi dolgozójával együtt fel­háborodással tiltakozunk Németország Kommunista Pártjának betiltása ellen és követeljük az errevonatkozó tör­vénytelen Ítélet megsemmisítését. Kö­veteljük, hogy állítsák vissza Német­ország Kommunista Pártjának, a ha­ladó szervezeteknek, a Német Szövet­ségi Köztársaság munkásosztálvának törvényes jogait. Semmilyen erő. semmilyen törvény­telenség sem térítheti le a német kom­munistákat és a német munkásosz­tályt a szabadság kivívásának, az vezetek egyes vezetői nem hátrálnak meg a reakció ádáz nyomása előtt. Félelmetes pontossággal igazolódik be ismét, hogy a munkáspártok közti nézeteltérések csak a monopolistáknak és az imperialisiáknak használnak és gyengítik a munkásosztálynak és ma­gának a szociáldemokráciának a pozí­cióit is. Miben reménykednek ezek a veze­tők ? A nyugatnémet reakció számos önkényes cselekedete nyilvánvalóan megmutatja, hogy a többi demokrati­kus szervezet léte is Ugyanúgy veszé­lyeztetve van, mint a kommunista párté. A szónok ezután példákat sorolt fel a fentiekre vonatkozólag. A munkásosztály egységének hiá­nya, a munkáspártok közötti nézetel­térések, ityképpen módot nyújtanak a reakciónak arra, hogy még súlyosabb csapásokat mérjen a népek szabadság- jogaira, s bármelyik demokratikus szervezet szabadságjogaira, s kedvező talajt teremtenek a szabad és haladó­szel.emü gondolatok elfojtására. Vajon miben reménykednek még a szociáldemokrata párt és a Nyugat- Németországi Szakszervezeti Szövet­ség egyes vehetői ? Németország Kommunista Pártja, amely a német nép magasrendü öntu­datát képviseli, a karlsruhei törvény­szék határozatával kapcsolatos nyilat­kozatában felhívást intéz a német nép­hez a munkásosztály egységének meg­teremtésére és az összes becsületes erők összefogására a német militariz­mus és a monopolkapitaliz/nus ellen. Dragomir Stavre élmunkás a „Grivita Rosie" vasúti üzemek dolgozói nevé­ben mé.ységes felháborodását fejezte ki a nyugatnémet hatóságok erőszakos intézkedése ellen. A felszólaló ezután az üzem összes dolgozói nevében a karlsruhei ítélet megsemmisítését követelte', majd kije­lentette: Biztosítjuk testvéreinket, a német kommunistákat, a német mun­kásokai, hogy mellettük állunk a bé­kéért, demokráciáért és a német nép egységéért vívott harcukban. Horia Hülubei akadémikus a többi között a következőket mondotta: A német nép, amely olyan kiválósá. gokat adott az emberiségnek, mint Goethe, Schiller, Heine, Beethoven, Wagner, Gauss, Riemann, az a nép, amely Dieselt és olyan kiváló szakké- pességü munkásokat adott, akik meg­teremtették a közismert „Zeiss" üze­met, vagy az „Ascania-Werke”-t. az a nép, amely a tudomány műszaki al­kalmazásában példamutató fejlődési fokot ért el, megbecsülésnek, tisztelet, nek és bizalomnak örvend az emberi­ség haladásához és boldogságához nyújtott és a jövőben nyújtandó hoz­zájárulásáért. A továbbiakban Hulubei akadémikus rámutatott arra, hogy az olyan ak.u- sok viszont, mint amilyen a karlsruhei ítélet, szomorúsággal és aggodalom­mal töltik el az embereket. Minden olyan lépés — mondotta —. amely a- kadályozhatja a feszültség enyhülését és esetleg háborúhoz vezethet, nagy jelentőségre tesz szert. Ezért minden békeszerető ember, a haladás minden hive csatlakozik azokhoz a németek­hez, akik a bonni parancsra hozott karlsruhei ítélet hatálytalanításáért küzdenek. Iacob Cotoveanu elvtárs törvényte. lennek és szégyenletesnek nevezte a karlsruhei Ítélete;, amely — mint mon­dotta —. merénylet a német néo de­mokratikus szabadságjogai ellen s ve­szélyezteti a népek békéjét. Rámutatott arra, hogy mennyire légből kapott az az érvelés, hogy Németország Kom­munista Pártja alkoímányetlenes mű­ködést fejtett ki és hangsúlyozta, hogy a párt betiltása egyértelmű a potsda­mi politikai elvek megszegésével, mert a potsdami nyilatkozat szabad műkö­dést biztosított minden demokratikus politikai pártnak Németország demo­kratizálása érdekében. Al. Buican elvtárs emlékeztetett a hitleri koncentrációs táborok szörnyű­ségeire, azokra a minden emberi kép­zeletet felülmúló kínzásokra, amelye két asszonyok, gyermekek és öregek is kénytelenek voltak elszenvedni, felel«- veni.ettc azokat a borzalmakat, ame­lyeket maga is átélt a koncentrációs táborban. Hangoztatta, hogy a múlt tanulságai szerint a karlsruhei ítélet a fasizmus bevezetésének célját szolgál­ja. Buican elvtárs a következő szavak­kal fejezte be beszédét: Fenntartás nél­küli támogatásunkról biztosítjuk a né­metországi munkásosztályt és a béke. re s demokráciára áhítozó egész né­met népet, hogy soha ne ismétlődhes­sék meg az, ami a múltban történt. A gyűlés részvevői végül tiltakozó határozatot fogadtak el, amely a töb­bi között a következőket tartalmazza: ditására "törekvő revansista körök há­borús tervei kudarcra vannak ítélve, annál is inkább, mert a szocializmus, a béke és a demokrácia tábora ma erősebb, mint valaha. A többi békeszeretö néppel együtt haladó román nép nem engedheti meg, hogy újjáéledjen ^ fasizmus és a né met militarizmus, ameiiy csak pusztu. lást, szenvedéseket és nyomort hozott az emberiségre. A továbbiakban a határozat a karls­ruhei ítélet megsemmisítését. Német­ország Kommunista Pártjának jogaiba való visszahelyezését, a haladó szer­vezetek és az NSZK munkásosztálya jogainak visszaállítását követeli. — Soha nem fogjuk eltűrni, hogy a fasizmus borzalmai megismétlődjenek! — hangzik a határozat, amely befeje­zésül a gyűlés részvevőinek azt a meg­győződését fejezi ki, hogy a német nép — minden nehézség és akadály elle­nére — győzni fog a német nép nem. zeti törekvéseinek valóraváltásáért, a békéért és a szocializmusért vívott ne­mes harcában. Hazaérkazatt Görögországból az RNK küldöttségé Péntek reggel visszaérkezett a fővá­rosba a Román Népköztársaság kül­döttsége, amely Athénben megkötötte az RNK és Görögország között 1939 óta függőben lévő gazdasági kérdések rendezésére vonatkozó egyezményt. A küldöttség aláirta a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok ujrafelvételé- röl szóló közös nyilatkozatot. A kinai művészegyüttes második előadása A hazánkban vendégszereplö kinai művészegyüttes pénteken este az RNK Opera és Balettszinházának színpadán tartotta meg második előadását. A klasszikus kinai operákból, dalok­ból és táncokból összeállított változa­tos műsor, a színészek mesteri játéka, a táncosok kecsessége, az énekesek és zenészek különleges muzikalitása mél- tán hódította meg a közönséget. Gyakorlati bemutató a silózásról (Tudósítónktól.) — Érdekes és ta­nulságos tapasztalatcserét szervezett a Nagyvárad tartományi Mezőgazda- sági Igazgatóság a biharvajdai kol­lektiv gazdaságban. A vajdaiak be­mutatták, miként tartósítják a zöldta­karmányt a silógödrökben, hogy egész télen vitamindus, gazdag iápéríékü táplálék jusson a jószágállománynak. Az egybegyűltek — minden Nagyvá­rad rajoni kollektiv gazdaság és leg­több társulás képviseltette magát egy­két megbízottal, sőt Élesd rajonból is jöttek érdeklődők — élénk figyelem­mel kísérték Nagy Sándor, a vendég­látó kollektiv gazdaság elnökének be­számolóját arról, hogy mit nyertek ők az elmúlt években a hat siló^ödör-.a-, karmánnyal. A beszámoló után nyolc kollektivista a gyakorlatban mutatta be, hogyan készül a tartósított zöldta­karmány. Két gödörnél folyt a bemu­tató. Egyiknél a kezdést mutatták be; hogyan borítják be zöld silókukoricá­val" a betonnal bélelt medence alját, hogyan tapossák, nyomtatják le az , . - _ - .. S!iÄ„'S5iia.'SSSj Plenáris ulest tartott a kőolajipari, vegyipari toros kis silógép, ami a „télire valót" aprítja. A másik gödörnél a leíödelést, a jó konzerválás egyik legfontosabb tényezőjét végezték. A kérdések — amelyek ugyancsak záporoztak a vajdaiak és azok felé, akiknek már több évi gyakorlatuk van a silózásban — igen sokoldalúak voltak. A felsőlugosiakat az érdekelte legjobban, milyen mennyiségű takar­mányt helyettesit az elföldelt zöldié le, mások a silótakarmány tápérték«, megint mások vitamintartalma felől kérdezősködtek. A tapasztalatcserét, amely igen hasznosnak bizonyult ,a napokban megismétlik Nagyvárad tartomány Dolgozó népünk az idén is me günneplj a hagyományos ..Repülíü napját”. Szeptember első vasárnapján az idén is seregszemlét tartunk katonai és polgári légi flottánk fejlődése felett, számbavesszük vívmányaikat, sikereiket. A repülőtéren rendezett ün népségén pedig alkalmunk lesz gyö- nyörködni repülőink merész mutatványaiban. Katonai és polgári repülőink jó előre felkészülnek a repülő napi mu­tatványokra. Képünkön a katonai repülők egy csoportja látható felszállás előtt. LEGÚJABB SPORT A PÁRIZSI VILÁGBAJNOKSÁGON Győzelemmel kezdték szereplésüket női röplabdázóink PÁRIZS. Pénteken délután, a röp­labda világbajnokság keretében a Román Népköztársaság női röplabda válogatottja szép küzdelem után 3:0- ra győzött a brazil válogatott ellen és igy bekerült a döntőbe. Más eredmények: Szovjetunió— Egyesült Államok (nők) 3:0 (7,4,6). Ausztria—Német SZK (nők) 3:0, Hol­landia—Belgium 3:0. Férfiak : Izrael—Luxemburg 3:0;^ Csehszlovák Köztársaság—Német DK 3:0, Egyesült Államok—Belgium 3:0, Magyar NK—Német SZK 3:0, Szovjet­unió—Törökország 3:0, Lengyel NK Kuba 3:0. és földgázipari dolgozók szakszervezetének központi bizottsága A kőolajipari, vegyipari és földgáz- ipari dolgozók szakszervezetének köz­ponti bizottsága augusztus 30-án ple­náris ülést tartott a fővárosban. A boldesti kőolajtelep és a bákói Steaua Rosie papírgyár üzemi bizott­sági elnökeinek jelentése, valamint I. Fratila elvíárs, a szakszervezet; köz­ponti bizottság titkárának társjelen- fése alapján széleskörű vita alakult Isi az első napirendi ponttal kapcso­latban. A plenáris ülés megállapította, hogy a. szakszervezethez tartozó három iparj szektorban a dolgozók szép si­kereket értek el az év első nyolc hó­napjában. Horatiu láncú mérnök elvtárs, a kő­olajipari miniszter helyettese megálla­pította, hogy a nyersolajtermelés érezhetően növekedett és az ország legújabb kooiajvidéke — Oltéíiia — a legtermékenyebb kőolajvidékek so­rába emelkedett. Anton Constantinescu elvtárs, a vegyipari miniszter helyettese beszá« molt arról, hogy a román penicvlli.fi már hírnevet szerzett magának kül- földön is és eredményesen veszi fel a: versenyt az angol és dán penicillin­nel. Hamarosan megkezdődik az or« szágban a streptomicin gyártása is. A földgázipar fejlődésére jellemző^ hogy jó ütemben halad az uj főveze­ték építése. Az ülés részvevői ezután behatóan megvitatták a három iparágban még fennálló fogyatékosságokat. Dumitru fiatal mérnökök körében végzendő ne­velőmunka fontosságára hívta fel a figyelmet. I. Dobre elvtárs elnök összefoglalta az első napirendi ponttal kapcsolatos megbeszélések eredményeit, majd az ülés elé terjesztették az év utolsó ne­gyedében megtartandó szasszciveze’. választásokra vonatkozó akciótervet.' _ (Agerpres.) Kőolajipari dolgozóink sikerei A moldvai kőolajipari dolgo zók jó eredménnyel zárták augusztus havi tervüket. Az olajkutfurók 9 uj szondát adtak át a termelésnek s ezzel túl­teljesítették havi tervüket. A ver seny élére I. Birllgiu brigádja került, amely 136 méterrel teljesítette túl havi fúrási tervét. A kitermelési trösztnél 1,3 százalékkal teljesítették túl az au­gusztusi tervet. Az élenjáró zemesi szondatelepen N. Enescu és I. Miii- taru kommunisták brigádjai 1.170 tonna nyersolajat termeltek ki terven felül. (Agerpres). Barcasági jelentés a cséplésről Sztálin rajont járjuk, a televény- földü barcasági síkságot, amely eb­ben az időjárási viszontagságokkal bővelkedő esztendőben is jó termést adott művelőjének. Búgnak a csép. lőgépek, s ömlik a zsákokba a búza, a rozs, az árpa. Egy-egy község va­lóságos rekordterméssel dicsekedhe­tik. A gép körül szállongó porból kollektiv gazdasági tagok, egyéni, leg gazdálkodó parasztemberek mo­solygós arca villan felénk, örömmel újságolják: átlagon felül fizetett va­lamennyi kalászos. Magdó András csernátfalusi gazda belémarkol a téli zsákba, s mutatja a szőkéspiros szemeket, mintha kin­cset tartana tenyerén: — Ezt nézzék meg, elvtársak!... Bánkuti 1201.es fajta... 32 mázsát adott egy hektárról... Ilyen termé­se soha senkinek nem volt még a faluban. — S a boldog emberek lel- kendezésével meséli a csodálatos ter­més történetét: Agrotechnikai tan. folyamra járt a télen, ott hallott a kísérleti táblák jelentőségéről. Gon­dolta, megpróbálja ő is. Persze Io- nescu Gheorghe, a mezőgazdasági irányitóhely mérnöke is segített ben­ne. Tiz kalendárium nem tud annyi jótanácsot adni, mint az a fiatal mérnök, aki két éve kérült ide... Szóval nem szerencse dolga volt ez a búza, hanem a tudományé! Am amilyen örvendetes a jó tér. méseredmény, éppen olyan elkedvet­lenítő, hogy a Barcaság vidékén las­san haladnak a csépléssel. A hivata­los kimutatás szerint augusztus 27. ig mindössze 25 százalékát csé­pelték el a kalászosoknak, pedig a rónát ölelő hegyek hajlataiban lesel­kednek már reggelenkint az őszi kö­dök s a mezőn hátralévő munkát is jelzi a pityóka száradó bokra, meg a törökbuza csövén a bajusz bar- nuiása. Ha a szokatlan hátramaradás felől kérdezősködik az ember, a gazdák is,' a néptanácsiak is az időjárást kez­dik okolni: késett a kalásznövesztö nyár, későn érett be a gabona. Igaz-igaz, nem törődött az időjárás ezidén a naptárral. El is lehetne hát a mentséget fogadni, ha nem volná. nak olyan falvak — mint Pürkerec — ahol semmivel sem érett hamarabb kasza alá a gabona, mégis az utol­só asztagokat nyeli már a gép. Fe­ketehalomban és Botfaluban is jó fele zsákokban van már a gaboná­nak .Ha ezeken a helyeken lehetett gyorsan csépelni, behozni az időjárás okozta késedelmet, miért nem ' lehet a többi faluban is? Rozsnyón, Prázs. máron, Hidvégen, Szecselevárosban? Miért maradtak le ezek a községek annyira, hogy az eddigi eredményt százalékban ki sem lehet mutatni ? SZECSELEVAROSI HIBÁK, DE VALAMENNYI HATRAMARADT KÖZSÉGRE RAILLENEK Hat cséplőgép zug Szecseleváros­ban. A csapadékos éghajlatú Barca- ságon több helyen csűrökben csépel­nek. Szecselevárosban is. Mi a fon. tos a csűrben való cséplésnél? Az, hogy a gép házról-házra, utcáról- utcára, pontos menetirány szerint haladjon végig a falun és ebből a sorból egyetlen gazda se maradjon ki, mert aki kimarad, ahhoz vissza keli menni s ez az ide-odahuzatás temér­dek időveszteséget okoz. Magyarán szólva — a gép többet járkál, mint csépel... Aztán nincs minden gazda, nak csűrje s igy egy csűrben többen is csépelnek. Mindegyik csépeltető ösz- szesepri a maga széthullott gabo­náját (jó az a tyúkoknak s egyéb jószágoknak), addig a gép nem kezdi verni a másikét. S ha a gépnél nincs elég munkáskéz, a ráérős seprege- téssel is eltelik egy-két óra. Noha a mezőgazdasági felelőstől, Lőrincz elvtárstól kapott felvilágosi, tás szerint augusztus végéig csak 130 hektár termését csépelték ki (kö­rülbelül 10 százalékát a kicséplen- dőnek), a néptanács nem csinál gon­dot magának abból, hogy meggyor­sítsa a cséplést. A tűzoltók értesítik a soronkővetkező gazdát — ennyi az egész, ami a munka jómenetele ér. dekében történik, de felvilágosító, buzdító szó a rend betartása érde­kében vajmi kevés esik. A mezőgazdasági irányitóhely mér­nöke panaszkodik: a helyi rádiósitási állomás két hónap óta nem közvetít helyi adást, pedig a cséplésről szó. ló állandó hírközlés, a kötelesség- teljesítésben példamutató gazdák népszerűsítése nagyon sokat segíthet­ne. A szecselevárosi mezőgazdasági irá- nyitóhelyhez négy község tartozik. Termőföldjeik, gépi erejük majdnem egyforma. A hasonló adottságok mint­ha csak biztatnák a négy községet: mérjétek össze erőtöket, melyikötök lesz az első a kenyérért folyó csatá­ban?!... A minap este gyűlést tartot­tak Szecselevárosban a négy falu néptanácsi elnökei, titkárai és mező- gazdasági felelősei. Lőrincz András, a pürkereci elnök szóvátette, hogy versenyt kellene szervezni négyőjük között, versenyzászlót kitűzni juta­lomként. Megmosolyogták. Azt mond­ták, azért beszél, mert ők állnak a legjobban s biztosak abban, hogy az ő falujuk • nyerné a zászlót. Pedig jó volna meghallgatni a pürkereci elnök javaslatát!. . . Az az ember körömszakadtáig harcol a rajonnal, hogy kapjanak egy reflek­tort, mert éjszaka is csépelni akar­nak, jóllehet ők állnak a legjobban. Annyi herce-hurca volt már a reflek­tor körül, annyi szó esett róla Cser- nátfaluban is, ám a cserná.falusi nép­tanácsnak még csak eszébe sem jut, hogy bevezesse az éjszakai cséplést. Néhány héttel ezelőtt, a gabona­érés idején jégeső esett Szecselevá­rosban. A néptanács idejében és pon­tosan felbecsülte a kárt, megküldte a kimutatást a rajoni néptanácsnak. a- mely továbbítja a begyűjtési minisz. tériumnak. A helyi begyűjtők azonban nem akarnak tudomást venni addig a jégkárról, amig a központi jóvá­hagyás meg nem érkezik, és megkö­vetelik a jégkárosultaktól az eredeti kötelezettség teljesítését. Rajonnak. tartománynak sürgősen kell ebben a dologban intézkednie. MINDEN KOLLEKTIV GAZDASÁG­NAK ÍGY KELL IGYEKEZNIE Feketehalomban, a „November 7.” kollektiv gazdaság szérűjén, illetve szérűin vagyunk, mert két helyen csépel nékik a hermányi gépállomás masinája. Végigjártuk a Barcaságof. de ilyen derekas, ilyen remekül ösz- szehaagött munkát, mint itt, még csai: a botfalusi kollektív gazdaságban lát­tunk, amely versenyben áll velük. Er­ről számolunk hát be, a gazdag ter­mést — a leggazdagabbat a kollektiv gazdaság történetében — csak meg­említjük. Valamint az is. hogy a bőséges ter­més eredményeként minden kollektivis­tának megvan már a maga nagy terve: ki bútort akar venni, ki rádiót, ki meg házat építeni. Az idősebbek ma-» gukba fojtják az örömüket, de a fia­talok reggeltől estig nótáznak, tréfál-* nak a nagy piros masinák mellett.., Dé Írjunk a munkájukról. Elsőben is arról, hogy milyen oko­san használták fel a gépek erejét!... Saját aratógépüket is a gépállomás traktorjával huzátták, hogy minél több igásjószág szabaduljon fel a hordáshoz. Összesen 22 fogat hordta állandóan a kévéket a két cséplőgép­hez, nem is raktak asztagot, egye­nesen a szekérről étették a gépeket.., Rátán Irimie 14 szekérrel fordult na­ponta, Grama Ana 20 szekeret ra­kott meg kévével. Ilyen helyen nincs akadálya a traktoristák, buzgóságá-i nak, zúgtak a gépek percnyi megál­lás nélkül. Aust Günther — akinek 115 mázsa a napi normája — 220—* 250 mázsát csépelt napo.nta. A gaz­daság két Molotov.teherautója alig győzte hordani a teli zsákokat a magtárba. Az utolsó. kévéket nyeli a gép, Petrosan Nicolae szérüfelelős nagy-i vidáman odakiátt a brigádfeleiös Voinescu Ionnak, aki derékig . mez­telenre vetkőzve dolgozik a .dob mel­lett: - ,M , . 1 . — Nyomjad, testvér!. Hadd .búsul­janak a botfalusiak! ■ (Az előbb jött a hir, hogy a versenytársnak is csak egy-két óra csépelnivaiója van hát­ra). . ■ ­Mindezt nem csupán a feketéhalmt „November 7.” tagságának dicsére­tére mondjuk el,- hanem buzdításul, is a többi kollektiv, gazdaságnak. Na- gyon-nagyon fontos, hogy valameny-i nyien igy igyekezzenek. És pedig mi­ért? A kollektiv gazdaságok szérűn csépelnek, mert annyi temérdek gabo-y nát csűrben nem- lehetne csépelni,. Méltányös és ésszerű hát, hogy min­den faluban nekik dolgozzon leg« elébb a gép, s azfán következzenek as egyénileg gazdálkodó parasztok, a- kiknek termését védi a csűr. Ha a; kollektiv gazdaságók hamar végeznek, felszabadulnak a cséplőgépek, me­hetnek az egyéniek, udvarára, s a-i zokba a községekbe, ahol nagy £ lemaradás. A kollektiv gazdaságod általában igyekeznek is. Kivétel a via dombáki, ahol akadozik a munka —< s miattuk az egyénileg gazdálkodód hozzá sem kezdhettek a csépléshez. SIPOS ANDRAS j

Next

/
Thumbnails
Contents