Előre, 1956. szeptember (10. évfolyam, 2756-2781. szám)

1956-09-01 / 2756. szám

2 Szabadságot Németország Kommunista Pártjának! 14 bukaresti jogászok nagygyűlése A fővárosi jógizok csütörtökön este nag­ygyűlést tartottak a Boema kert­helyiségben, hogy tiltakozzanak Né­metország Kommunista Pártjának tör­vényen kívül helyezése ellen. A gyűlést Petre Belle egyetemi ta­nár, a fővárosi jogtudományi kar dé­kánja nyitotta meg. N. Dascovics egyetemi tanár, az Aka­démia jogügyi kutatóintézete nemzet­közi­­jogügyi szakosztályának vezetője, a nemzetközi jogszabályok megszegé­sének s a jaltai és a potsdami egyez­mények útján elismert jogalapok sem­mibevevésének minősítette a karlsruhei alkotmányjogi bíróság ítéletét. Az 1945 júliusában létrejött potsdami e­­gyezmény világosan leszögezte — mu­tatott rá a szónok —: Németországnak biztosítani kell az összes demokratikus pártok szabad működését, hogy poli­tikai élete demokratikus alapon állhas­­son helyre s hogy azután békésen il­leszkedhessek be a nemzetközi életbe. I. Stoenescu egyetemi tanár, a Leg­felső Bíróság elnökhelyettese a karls­­ruhei per során a halmazott eljárások fondorlatos jellegét domborította ki. A bírói tanács jó néhány tagja megrög­zött militarista és revanspolitikus. Az ítéletet teljesen szokatlan feltételek között mondották ki, megsértve az a­­lapvető perrendi szabályokat és a vé­delem jogát. Még a vád alá helyezés eszközéhez is folyamodtak a védelem több ügyvédjével szemben, hogy meg­félemlítsék őket. Sem a bírósági vádirat, sem az ítélet kihirdetésekor felolvasott indokolás nem rós fel Németország Kommunista Pártjának semmi ténybeli kihágást. Nem hozhatták fel ellene azt sem, hogy kísérletet vagy előkészületeket tett az ország államrendjén­ak erő­szakos megdöntésére. Mindössze az­zal vádolhatták Németország Kommu­nista Pártját, hogy politikájában a marxil leniai tanokat követi és hogy Németország békés egyesítéséért s az ujrafelfegyverzés és a háborús veszély­ ellen küzdve, felvilágosítja a közvéle­ményt. Ez a per tehát nem tények, ha­nem eszmék, nézetek ellen irányult. Mint jogászok, mint az igazság ügyének védelmezői — mondotta be­fejezésül a szónok —, tiltakozunk a bonni vezető körök antidemokratikus cselekménye e­len amely az emberiség legdrágább kincsét, a békét fenyegeti. Felszólalt még Traian Ionascu egye­temi tanár, az Akadémia jogügyi ku tanintézetének igazgatóhelyettese. — A karlsruhei bíróság — mondotta — az alkotmányellenesség vádjával ille­tett és félre akart állítani egy olyan pártot, amelynek ideológiája a német nép igazi érdekeinek szolgálatában áll. De nem lehet perbe fogni egy ideo­lógiát; nem illetékes erre egyetlen bí­rósági szerv sem, m­ég ha a ranglétra legfelső fokán is áll. A per kétségtee­­nül folyik, de társadalmi és politikai síkon, s a döntést maga a német nép hozza majd meg, a társadalom fejlő­désének tudományos jellegű törvényei alapján. A karlsruhei ítélet a népek milliói­nak jogos fe­háborodását váltotta ki Németországban s az egész világon, mindazoknak a körében, akik s béké­ért, a leszerelésért, a nemzetközi eny­hülésért és biztonságért küzdenek. Mint állampolgárok s mint jogászok, a béke és a társadalmi haladás ügyé­ért ezúton is síkraszállva, keményen elítéljük Németország Kommunista Pártjának alkotmányellenes betiltását — fejezte be beszédét Traian Ionascu. I. Raidu ügyvéd, a Román Népköz­társaság Ügyvédi Kollégiuma Köz­ponti Tanácsa elnökségének tagja, ez után felolvasta a bukaresti jogászok nagygyűlésének a Német Szövetségi Köztársaság kormányához, a bonni Bundestaghoz és a karlsruhei szövet­ségi alkotmányjogi bírósághoz inté­zett tiltakozó táviratát. A dolgozók országszerte nagygyűléseken tiltakoznak Marosvásárhely (Kiküldött munkatársunktól­. — Augusztus 31 délután 3 óra. Az üzemekből, vállalatokból, intézmé­nyekből a dolgozók ezrei munka után egyenesen a főtérre jöttek, hogy til­takozásukat fejezzék ki Németország Kommunista Pártjának betiltása miatt. A tömött sorok felett zászlóerdőt len­get a szél, jelszavas táblákat emel­nek Magasba a munkáskezek. A felira­tok magyarul és románul hirdetik: Együtt érzünk a német kommunisták, har és egy emberként követeljük a karlsruhei törvényszék jogtalan és ön­­kényes ítéletének érvénytelenítését.” A tömeg lelkesen élteti Németország Kommunista Pártját, amikor a rögtön­zött emelvényen Csavar Béla, a tarto­mányi szaktanács elnöke megnyitja a marosvásárhelyi dolgozók nagygyűlé­sét. Csupor Lajos, a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének tagja, a tar­­tományi pártbizottság első titkára lép a mikrofon elé. A szónok vázolta a pari Doimasának k­orai menyeit és az ezután előállt helyzetet. —­ Ez az eljárás ...... merénylet a munkásosztály, az egész német nép és a Német Szövetségi Köztársaság de­mokratikus erői ellen” — mondotta. ..A karlsruhei ítélet mögött ugyanazok állanak, akik annak idején Németor­szágot katasztrófába sodorták­’ — folytatta. „Le a háborús uszítókkal Nem akarjuk, hogy megismétlődjék 1933!” - kiáltották többen . A nyugatnémet reakciós körök módszerei nem újak. A hi­teristák ugyanígy jártak el, de a történelem szemetesládájába kerültek, míg Német­­ország Kommunista Pártja az összes üldözések ellenére élt, él és élni fog. „Dolgozunk és harcolunk, tartós békét akarunk!” — hangzott a tömegből és hosszas tapssal fogadták Csupor elv­­társ zárószavait: „ ... Biztosítjuk a kommunistákat és a német munkás­­­sztály­testvéri Szolidaritásunkról." Ebben a szellemben beszéltek a töb­bi felszólalók is. Csonca Gavrila, a Simó Géza bútorgyár mérnöke a gyár Valamennyi dolgozójának nevében el­­ítélte a nyugatnémet reakció mester­kedéseit, amely a haladás, a békés fej­lődés ellen irányul és csatlakozott a német munkásosztály jogaiért harcoló milliók akaratához.-----------------r*t----­Alacsony termetű, idős ember a kö­­vetkező felszólaló: Dr. Mátyás Mátyás, az Orvostudományi és Gyógyszerésze­ti Intézet híres professzora. „Mi orvo­sok, akik foglalkozásunknál fogva is a legemberségesebb érzéseket táplál­­juk, testületileg tiltakozunk minden olyan erőszakos cselekedet ellen, mely a gondolkozási és cselekvési szabad­ságot lábbal tiporja és amely előfutár­­ja a pusztításnak is és a háború bor­­zalmainak” — mondotta többek kö­zött. „A Német Kommunista Párt zászlóvivője a német nép békéjéért, haladásáért, az egységes Németország megteremtéséért vívott harcának. A világ becsületes dolgozóinak összefo­gása továbbra is támogatni fogja őt ebben a munkában.” Megrázó szavakkal emlékezett visz­­sza a hitlerizmus borzalmaira Kele­­men Piroska, az OCL Alimentara dol­gozója. — Én egyike vagyok azoknak, akiket deportáltak. Gyermekemet, szüleimet és hozzátartozóimat vesztettem el az auschwitzi haláltáborban. Sohasem fe­lejtjük el ezt, és nem akarjuk, hogy mégegyszer megismétlődjék. — mon­dotta, majd így folytatta: „Ezért tel­­jes erőnkkel és egész szívünkkel a né­met nép mellett állunk, a német mun­kásosztály és annak partja theflef­.i­ ''A több mint tízezres tömeg egyön­tetű akaratát tolmácsolta Szőcs Béla, a tartományi néptanács dolgozója is, amikor kijelentette: „Követeljük, hogy vonják vissza Németország Kommu­­nista Pár­tjának betiltására hozott íté­letet. Szabadságot a békeszerető né­met népnek!” (Tudósítónktól) . Tegnap, augusz­tus 31-én délután Kolozsvár fizikai és szellemi dolgozóinak sokezres tömege lepte el a Szabadság-teret. Ünnepek alkalmával lát együtt ilyen sok em­bert a főtér. Most azonban nem ünne­pelni jöttek. Ellenkezőleg, azért gyűl­tek egybe, hogy tiltakozzanak az em­beriséggel szembeni újabb merénylet ellen, felháborodásukat fejezzék ki a karlsruhei bíróság terrorakciója, Né­metország Kommunista Pártja betil­tása ellen. A nagygyűlésen részvevők előtt Vaida Vasile elvtárs, a Román Mun­káspárt Központi Vezetőségének pót­tagja, a kolozsvári pártbizottság első titkára szólott elsőnek. Rámutatott ar­ra, hogy a karlsruhei bíróság önkényes ítélete, a legelemibb emberi jogoknak ez a lábbal tiprása éppen akkor kö­vetkezett be, amikor nemzetközi vi­szonylatban a feszültség enyhülésé­nek lehettünk tanúi. Ez nem véletlen. A szónok vázolta, hogy a revansvá­­gyó nyugatnémet politika következe­tesen ellene szegül a békés törekvé­seknek, a német nép és a világ ösz­szes népei létérdekeinek. Ezt az utat ismeri az emberiség. 1933 óta ez a hitleri fasizmus útja.­­ A történelem azonban nem ismét­lődik. Téves illúzió lenne azt képzel­ni, hogy­ ilyen aljas aktussal el lehet ném­itani a német népet és meg lehet Kolozsvár kötni a kezét. Az ítélet nem a nyu­gatnémet kormányzat erejének, hanem ellenkezőleg gyengeségének a jele. Jogtipró ítéletek a múltban is voltak, de a Német Kommunista Párt léte­­zett és létezik ma is, mert mélyen gyökerezik a népben, amely Róza Lu­xemburgot, Karl Liebknechtet, Ernst Thälmannt, Wilhelm Piecket és any­nyi más kiemelkedő harcost adott az emberiségnek. Beszéde végén Vaida Vasi­le elvtárs hangsúlyozta, hogy népünk, amely kétszer is átélte a ném­et militarizmus szörnyűségeit, testvéri szolidaritást vállal a német nép harcával az újabb háborús veszély ellen. Ezek után Bognár Katalin, a ko­lozsvári Herbák János gyár élm­un­­kásnője mondotta el, milyen nyugta­lanságot és felháborodást váltott ki üzemükben a nyugatnémet kormány­zat terrorintézkedése. Ugyanakkor a gyár dolgozóinak tiltakozását fejezte ki. Ezután Moga Aurél akadémikus, a kolozsvári Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet rektora lépett a mikrofon elé. „A tudomány és kultúra emberei tisztában vannak azzal, — mondotta többek között —, hogy ez a jogtalan akció egy láncszeme az emberiség bé­kéje, a nemzetközi feszültség enyhü­lése elleni mesterkedéseknek”. Hang­súlyozta, hogy hazánk értelmiségi dolgozói határozottan sík­raszállnak a terrorakciók f Ilin, tudva azt, hogy a nyugatnémet militarizmus újjáélesz­tése merénylet az emberiséggel szem­ben Márton Gyula professzor, a Bolyai Tudományegyetem dékánja emlékeztet azokra a borzalmakra, amelyeket a hitler-fasizmus szabadított az embe­riségre. A­l­ig tértünk magunkhoz, alig építettük újjá a szétrombolt hajléko­kat, Nyugat-Németországban máris megtették az első lépéseket a fasiszta hadsereg újjáélesztésére, — mondot­ta többek között, majd a Bolyai Tu­dományegyetem taniszemélyzete és di­áksága nevében határozottan tiltako­zott a karlsruhei bíróság jogtipró íté­lete ellen. Utolsónak Talpalaru Vasile, a vasúti műhelyek c­.munkása beszélt a nagy­gyűlésen. Rámutatott, hogy ez az ak­­ció szétoszlatta az utolsó illúziókat is a párizsi szerződés úgynevezett ga­ranciáira vonatkozóan, majd a vasúti műhelyek dolgozóinak a német kom­munista párt betiltása elleni tiltako­zását tolmácsolta. Az elhangzott beszédek után a nagygyűlés részvevői tiltakozó távira­tot intéztek Konrad Adenauerhez, a Német Szövetségi Köztársaság kan­cellárjához. A táviratban megbélye­gezték a jogtalan és barbár lépést és követelték a karlsruhei bíróság ítéleté­nek megsemmisítését. t­udósítónk telefonjelentése).­é­nteken délután a Cenk alatti ipar­­város dolgozó népe nagygyűlésen til­takozott a karlsruhei ítélet ellen. Négy óra után valósággal megmoz­dult az egész város. Az Ernst Thäl­­mann-gyár, a Vörös Zászló üzemek, a Timella, a Fónagy Jéhos-gyár, a Vas­­eszterga-művek dolgozói ezres sorok­ban vonultak a belváros felé. És meg­indult a nagy munkásnegyedek népe is: Ó-Brassó, Bolgárszeg, Bertalan dolgozói hatalmas­ folyamként hömpö­lyögtek az öreg város u­tcáin. Fél ötre körülbelül negyvenezer fő­nyi tömeg lepte el a zászlódíszbe öl­tözött Augusztus 23 teret. Kemény munkáskezek emelték magasra a jel­szavas táblákat. A hatalmas belük ro­mán, magyar és német nyelven tilta­koztak Németország Kommunista Párt-i pért­k betiltása ellen és követelték a arlsruhei ítélet megsemmisítését. (Tudósítónktól). Csütörtök délután négy órakor több mint ötvenezer temesvári dolgozó gyűlt egybe az Operaház előtti téren, hogy tiltakozásukat fejezzék ki a karlsruhei bíróság igazságtalan dön­tése ellen. A nagygyűlést Patelinet Vasile, a Román Munkáspárt Közpon­­ti Vezetőségének tagja, a tartományi pártbizottság első titkára nyitotta meg, Temesvár majd Temesvár dolgozóinak nevében Isac Martin, a Nagy Nemzetgyűlés képviselője mondott beszédet. A tilta­­kozó nagygyűlésen felszólalt Binder Stefan német középiskolai tanár Kovács István, az Electromotor orszá­­gos hírű esztergályosa, Motiu Ioan, az IMB kiváló öntője, akik megbélyegez­ték a karlsruhei bíróság jogtalan döntését és követelték Németország Kommunista Pártjának törvényes jogaiba való visszahelyezését. A tilta­kozó nagygyűlésen résztvett temes­­vári dolgozók táviratot küldtek a bon­ni szövetségi kormányhoz és követel­ték a Németország Kommunista Pártja betiltásáról hozott határozat vissza­­vonását Sztálinváros Sokszor gyűlt már össze Sztálinvá­­ros dolgozó népe az ódon házaktól kö­rülvett történelmi levegőjű tanácsház előtti téren, de ilyen forró és forradal­mi hangulatú gyűlést rég láttak ezek a házak. Bergheanu Maxim elvtárs, a Román Munkáspárt KV póttagja Sztálin tar­tomány pártbizottságának első titkára részletesen ismertette a nyugatnémet­­országi eseményeket. „Minden terrorintézkedés ellenére Németország Kommunista Pártja él és élni fog” — mondotta hatalmas taps­orkán közepette. Capatina Petre mozdonyvezető és­munkás a vasúti munkások nevében mondott beszédet. Ezután Szemlér Ferenc állami díjas író, az RNK írószövetségének titkára vette át a szót és a magyar nemzeti­ségű dolgozók nevében tiltakozott a karlsruhei ítélet ellen. Cojocaru Petre, a Vörös Zászló mű­vek IMSZ bizottságának titkára, a fia­­talok nevében szólalt fel. Flueras Eugenia, a Vörös Posztó üzemek él munkásnője az asszonyok, az anyák nevében emelte fel szavát a német militaristák önkényessége ellen. Gotismann Harold mérnök, a német nemzetiségű dolgozók szószólójaként tiltakozott Németország Kommunista Pártjának betiltása ellen. Vizitu Gheorghe traktorgyári élmun­kás felolvasta azt a táviratot, amelyet a nagygyűlés küldött s amelyben a város dolgozói az ítélet megsemmisí­tését kérik, szabadságot követelnek Németország Kommunista Pártjának. Az Internacionálé forró dallama szállt az esti órákban a régi város há­zai fölé. CLO­R­E ­ Az RNK Újságírószövetségének tiltakozó távirata A Német Szövetségi Köztársaság kormányának BONN A Román Népköztársaság újságírói mélységes felháborodással tilta­koznak Németország kommunista pártjának betiltása, a kommunista és de­mokratikus sajtó beszüntetése, valamint számos nyugatnémet újságírónak a szövetségi rendőrség szervei által történt letartóztatása ellen. A demokratikus szervezetek és a kommunista ás demokratikus sajtó betiltása, a békét és Németország egységének ügyét következettsüti védel­mező lapok székházainak fordúlása és lepecsételése arra a szomorú időszak­ra emlékeztet, amikor a Németországban hatalomra került fasizmus hasonló intézkedésekkel készítette elő a német nép és egész Európa egyik legvére­sebb tragédiáját .A mi országunk a maga részéről szintén fájdalmasan megsínytette e sötét korszak következményeit. Éppen ezért a romániai újságírók nevében követeljük, hogy semmisítsék meg a karlsruhei törvényszék ítéletét és hatálytalanítsák a sajtószabadsá­got durván sértő intézkedéseket. Meggyőződésünk, hogy az eszmék és a gondolat szabadsága nem nyom­ható el önkényes ítéletekkel, csendőr szuronyokkal, s hogy a német nép megtalálja a szükséges erőt ahhoz, hogy útját állja egy új fasiszta dikta­túrának. AZ RNK UJSÁGÍROSZÖVETSÉGE Az igazság szavát nem lehet elhallgattatni A sztálinvárosi Vörös Zászló művekben sok szó esik ezekben a napokban Németország Kommunis­ta Pártjának betiltásáról. Mélysé­ges harag tölt el bennünket azok ellen, akik a felháborító karlsru­hei ítéletet előkészítették és meg­rendezték Világosan áll előttünk, milyen érdekek és célok szülték ezt az ítéletet. A nyugatnémet milita­rista körök azt akarják elérni a kommunisták föld alá kényszeríté­sével, hogy megsemmisítsék azt a forradalmi erőt, amely következetes­­en harcol Nyugat-Németország demokratikus fejlődéséért, a két né­met állam egyesítéséért, az átkos német militarizmus újjáélesztése ellen. A Kruppok érdekeit szolgálja ez az ítélet, akik gyűlölt fegyve­reikkel ismét lángba szeretnék bo­rítani Európát, hogy újabb világ­égésnél megsüthessék a maguk pe­­csenyéjét. A bonni politikusok azonban vég­zetesen tévednek ha azt hiszik, hogy terrorintézkedésekkel el lehet hallgattatni egy pártot, mely mö­gött a munkásosztály, a becsületes emberek milliói állanak. A német nép még­ nem felejtette el azt a háborút, amelybe, a hitlerizmus ta­szította. Aj párt betiltása riadót je­lent számára, hiába próbálják gúzsba kötni, még elszántabban, még keményebben fog harcolni a militarizmus ellen E kü­zdelemben a német kommu­nisták mellett állunk mi, a Román Népköztársaság dolgozói is. Bé­két, boldog, nyugodt jövőt akarunk teremteni magunknak és gyerme­keinknek. Ezért a7 német néppel együtt mi is tiltakozunk a kar fa­rukéi ítélet ellen, amely nemcsak a német kommunisták, hanem egy­­szersmind a világbéke ellen is irá­nyul. MICHEL SCHUSTER technikus Közös ügyünk győzni fog Bányásztársaimmal együtt mély­séges felháborodással vettük hírül Németország Kommunista Pártjá­nak betiltását. Ismerjük azokat az erőket, amelyeknek érdekében ál­lott elhallgattatni a militarizmus ellen, Németország egyesítéséért harcoló kommunista pártot. Ugyan­ezek a sötét erők üldözték és kényszerítették egykor illegalitás­ba hazánkban is a kommunista pártot. Jól emlékszem, az elnyoma­tásnak ezekre az éveire, nehéz küz­delmes idők voltak, de mindan­­­nyian éreztük, hogy a párt föld alatt is él és dolgozik. A kommu­nista párt volt ezekben az években is a mi erősségünk. A kommunista párt vezetett, irányított bennünket az embertelen kizsákmányolás el­leni harcban. Katonai behívót kap­tam 1929-ben, amikor a csendőr­ök a lupényi sztrájkolók tömegébe jöt­­tek. Újság nem került a kezembe, két tiszt beszélgetéséből értettem meg, mi történt a Zsitvölgyében. Később neveket hallottam, a letar­tóztatottak, az áldozatok nevei. Mind ismertem őket ,társaim vol­tak. Most, amikor Németország Kommunista Pártjának betiltásá­ról, a párt székházainak feldúlásá­­ról hallok, ugyanazt az aggodal­­mat, ugyanazt a felháborodást és­azzal a felháborodással tiltakozom Németország Kommunista Pártjá­nak betiltása­ ellen A német kommunista pártnak az ítélet kihirdetése után közzétett nyilatkozatából látom és tudom, hogy most is éppen olyan erős, épp olyan élő és összeforrott, mint az­előtt. A német kommunista párt él és élni fog. Egy kommunista pár­tot nem semmisíthet meg semmi­féle ítélet. A német nép ügyének győznie kell. DÖTIÜ AVRAM a lupényi bányabrigád vezetője A német nép mellett állunk... Mint minden becsületes embert, engem is megdöbbentett és mélyen felháborított Németország Kom­munista Pártja betiltásának híte. Szüleimmel együtt nagyon sokat szenvedtem a német fasizmus miatt. Meghurcoltak bennünket a kegyetlenségükről, embertelensé­gükről hírhedt lágerek egész sorsa. Tudom mit jelentene, ha újra feltá­madna a fasizmus, az emberirtás e magas iskolája.De a német dolgozó nép harci erején megtörik minden ilyen kísérlet. Ez a nép most, a német munkásmozgalom megpró­báltatásainak napjaiban bátran szembeszegül a bonni alkotmánybí­róság jogtalan ítéletével. A német nép harcában mi is — a szocializ­must építő társadalom művészei, akik tudjuk mit jelent az emberi­ség és a művészet számára a né­­met militarizmus — felsorakozunk a német nép oldalán s határozot­tan tiltakozunk a karlsruhei íté­let­ellen. Tudjuk, hogy Németor­szág Kommunista Pártjának betil­tásával nem lehet megfojtani a német munkásmozgalmat. A jogta­­lanul betiltott német kommunista párt, a német munkásosztály tán­­toríthatatlanul harcol tovább jogai­ért, a német nép békés jövőjéért. ERDOS I. PÁL grafikus Soha nem nyugszunk bele a törvénytelen ítéletbe Németország Kommunista­­ Pártját betiltották. Az NKP-ra mért csapással és az összes többi demokratikus szer­vezetek létének veszélyeztetésével a nyugatnémet militaristák arra akar­ják kényszeríteni a német­ népet, hogy engedelmes eszközzé váljék egy ú­­jabb háború megszervezőinek kezében. Ez volt mindnyájunk vélemény­e, mi­kor olvastuk a hírt. Azóta a rádió, az újságok naponta adnak újabb rész­leteket a nyugatnémetországi ese­ményekről. Házkutatások, letartózta­tások, sajtóhadjárat — mintha már mindezzel találkoztunk volna. Az 1933-as évek jutnak eszünkbe, ami­kor a hitlerizmus a német nép és Európa érdekei és bizton­sága ellen törve, ugyanígy kezdte, betiltotta a kommunisták pártját. És aztán megis­mertünk egy olyan hitleri Németorszá­got, amely szószegéssel, megsemmisí­tő táborokkal, „villámháborúval’­ Eu­rópa feldúlásával tette gyűlöltté nevét az egész földön. Az átkos emlékű bar­­nainges Németország pusztította el a német nép nagy harcosát, Ernst Thil­­mannt. Tudom, a nyugatnémet milita­rista köröket nem lehet azonosítani a német néppel, amely az emberiségnek adta Beethovent, Goethét, Schillert, a­­melynek fia volt Marx Károly, Engels Frigyes,­­Rota Luxemburg, Karl Lieb­knecht. Németország Kommunista Pártját éppen békeszerető, valóban demokra­tikus politikája miatt helyezték törvé­nyen kívül. A bonni kormány nyílt harcot indított a német nép lelkiisme­­rete ellen. De a német nép, a német munkásosztály ebben a nagy harcban nincs egyedül. Az egész haladó embe­riség — Ázsiától Amerikáig — ezek­ben a napokban fölsorakozott egy em­berként a német munkásosztály nagy ügye mellett Mi, romániai magyar értelmiségiek tisztán látjuk ma már a nyugatnémet­­országi események mozgató rugóit. Mint színész, számtalanszor volt al­kalmam találkozni a német nép nagy fiainak örök alkotásaival. Éppen ez a gazdag­­múlt késztet engem is arra, hogy tiltakozzak az ellen, ami most történt. Nem nyugodhatunk bele ab­ba, hogy az NKP-t „alkotmányos", valójában alkotmányellenes ítéletekkel hallgatásra kényszerítsék. Véssék em­lékezetükbe a Hitler nyomdokaiba lépő német militaristák és revansvá­­gyók, hogy a történelem nem ismétli meg önmagát. Az egész világ becsü­letes embereivel együtt én is követe­lem, hogy semmisítsék meg a karlsru­hei terrorítéletet, állítsák vissza az NKP-t jogaiba. Éljen Németország Kommunista Pártjai / MOGYOROSSY GYŐZŐ a nagyváradi Állami Magyar Színház tagja Hat orvos levele Az orvosok az élet védelmező). A leg-­­­drágább kincset, az emberek életét óv­juk. Gyűlöljük a háborút, a pusztítást,­­ mint emberek és mint orvosok. A karls- i ruhei bíróság döntése egy új háború­­ fenyegető árnyát vetíti az emberiség elé. Ezért emeltük fel mi is tiltakozó szavunkat. A hitlerfasizmus uralomra­­ jutásakor is így kezdődött Illegalitás­ba kényszerítették a német nép függet­­­ lenségének Védelmezőjét, a béke és a­­ haladás zászlóvivőjét, Németország Kommunista Pártját. Ennek a következ­ményeit mindannyian ismerjük. Szaba­don készülhettek fel a második világ­háborúra, amely több mint 50 millió ember életét követelte. Nem akarjuk, hogy ugyanez megismétlődjék. Mi, or­vosok az élet nevében emeltük fel til­takozó szavunkat és követeljük a karls­ruhei bíróság terrorítéletének visszavo­nását. Az emberek, a gyermekek egész­ségét akarjuk óvni , megkönnyíteni, gondtalanná tenni minden ember életét. Et a nemes, magasztos feladatot csak békeidőben tehettük meg. A karlsruhei bíróság döntése a békét, a mi munkán­kat is fenyegeti. Ezért tiltakozunk a világ sokmillió becsületes dolgozójával együtt Németország Kommunista Párt­jának betiltása ellen és követeljük tör­­vényes jogaiba való visszahelyezését A Temesvár tartományi 2-es szá­mú klinikai kórház orvosainak nevében : Dr. BULBUCA IOSIF professzor, dr. GEOROESCU ILIE profesz­­szor, dr. KARDOS IVÁN, dr. LAZAR GYÖRGY, dr. BERCEA­­NU DÁN professzor, dr. MICLEA FELICIA 1956. szeptember 1., szombat «t­­ag Így kezdődött-ez lett a vége Fejezetek a német munkásmozgalom történetéből -------- Ebben az évben — több mint 100 esztendeje — próbáltak meg­­ elsőizben fellépni Németországban a kommunista párt ellen. A párt követelései akkoriban a következők voltak: „Kiáltsák ki _____ egész Németországot egységes, oszthatatlan köztársasággá; ve­­gyék állami tulajdonba az összes hercegi és más hűbéri földbirtokokat, bányákat és bányaipari üzemeket; vegye az állam saját kezelésbe az ösz­­szes közlekedési eszközöket, a vasutakat, csatornákat, gőzhajókat, utakat . IV. Frigyes Vilmos porosz király rendeletére Stieber rendőrtanácsos „az évszázad egyik legalávalóbb rendőrkopója” (Engels) másfél éven át gyűjtött hamis terhelő adatokat a Kommunisták Szövetsége elleni kölni perhez. „Szégyenletes ítélet! Átkozottak legyenek az ilyen gaztettek oko­zói, bűnsegédeik és helyeslőik! Én remélek!” - írta naplójába az ítélet után Varnhagen von Ense író. 17 ÉVVEL KÉSŐBB, 1869-ben — Marx Károly és Engels Frigyes te­­vékeny támogatásával — August Bebe­ és Wilhelm Liebknecht Eisenachban életre hivta Németország Marxista Szociáldemokrata Munkáspártját. És a német munkásosztály 1875-ben, Gothában megalakított egyesített pártja 1877-ig 500.000 választóra növelte sorait. . .ban Bismarck, a véreskezű vaskancellár­­ betiltotta a pártot, in­a 12 ÉVVEL KÉSŐBB a csaknem félmillió választó által timo- 10 ló­gatott párt 35 képviselővel vonult be a Reichstagba és működő* a ___ sínek eredményeként von Bismarck úr eltűnt a politikai élet szín* 73 padárul. a ------ a bait II. Vilmos császár, az 1852. évi kommunista­ gyilkosok utóda,­­ J­AO Bülow nevű kancellárjának kiadta az utasítást: „Előbb lelőni « ^ ludO szocialistákat, lefejezni és ártalmatlanná tenni­­őket, ha ■ k$"_ ______ vérfürdő árán is — aztán pedig megindítani kifelé a háborút”. Hat­­ évvel később megindította a háborút, az első világháborút, amelyben „nettó 3­ akart pártokat ismerni”és hajtóvadászatot rendezett a Spartakusz­ szö­­vetség ellen. Az eredmény: több mint 10.000.000 halott és 3.500.000 rokkant. TÍZ ÉVVEL vérszomjas utasításának kiadása után a Hohenzollern -■* uralkodó az éjszaka és a köd leple alatt átszökött a határon, egyszers min­­denkorra végetért a császári uralom — megalakult Németország Kommu­­nista Pártja. --------“ -ban a weimari köztársaság megpróbálta betiltani a kommu. 1923 1930 BAN a kommunista pártnak már 350.000 tagja volt, 1932­­ _____ őszén pedig 6.000.000 választója és 100 Reichstag-képviselője. —““I .ban a német militaristák Hitler vezetésivel betiltották Németor­ , ittor­szág Kommunista Pártját. Majd röviddel ezután Németország I juU Szociáldemokrata Pártját is. Az eredmény: kerek 25.000.000 halott _____ a második világháborúban. 12 ÉVVEL KÉSŐBB, a hitlerek és göringek a történelem szemét­dombjára kerültek, a kommunista párt és a szociáldemokrata párt pedig — amelyek Németország Szocialista Egységpártjában egyesültek Ne.­­­metország egyharmadában közösen létrehozták az első német munkás-­­ paraszt államot, elkergették és megsemmisítették a militaristákat. —-----ban, — még 12 év sem telt el — Németország fennmaradó ré­­­szében a militaristák betiltották a kommunista pártot. ŐK MAGUK SEM HISZIK, hogy ez így maradhatna 12 évig... .....! (A „Neues Deutschland” nyomén). A nyugatnémet sajtó aggódik a karlsruhei ítélet külpolitikai következményei miatt BONN. (Agerpres.) — ADN:­­A nyugat-németországi sajtó kom­mentárokat fűz az SZKP Központi Bizottságának az NKP betiltásával kapcsolatos nyilatkozatához. A kom­mentárokból kitűnik, hogy a lapokat aggasztják a karlsruhei ítélet kis po­litikai következményei. Számos lap bírálja a bonni kormány politikáját, amely újabb akadályokat gördít Né­metország újraegyesítésének útjába és meggátolja Nyugat-Németország és a Szovjetunió kapcsolatainak rende­­zését. A Frankfurter Neue Presse című polgári lap azt írja, hogy a Moszkva és Bonn közötti kapcsolatok annyira elhidegültek, hogy elérték a fagypon­tot és a továbbiakban hangsúlyozza, hogy Bonn semmi erőfeszíté­st nem­­ tett annak érdekében, hogy tárgyalj­­on a Szovjetunióval. A lap végül f­i­gyelmeztet arra, hogy az SZKP KIj” nyilatkozatát nem szabad lebecsülni. Az ugyancsak polgári benyitottságú Mannheimer Morgen azt írja, hogy Nyugat-Németország kormányának­ több komolyságot kell tanúsítania a­ Szovjet nyilatkozattal kapcsolatban és­ különösen arra hívja fel a figyelmet, hogy az SZKP olyan ellenséges cse­lekedetnek minősíti Németország­­­ Kommunista Pártjának betiltását, a­­mely meghiúsítja a békés alapon való egyesítésre irányuló erőfeszíté­é­seket. ... A Zsenminzsibao cikke PEKING (Agerpres). — A TASZSZ jelenti: „Tiltakozunk Németország Kommu­nista Pártjának betiltása ellen” cím­ű cikkében a Zsenminzsibao rámutat ar­ra, hogy a bonni hatóságok intézkedé­se alá akarja aknázni a német nép harcát nemzeti függetlenségéért és szabadságáért Ez a ténykedés egyút­tal nyílt megszegése a fasizmust le­verő összes államok Németország de­mokratizálásáról szóló egyöntetű ha­tározatának. A bonni hatóságok — folytatja a lap — jól tudják, hogy Németország Kommunista Pártja mindig elszántan harcolt Németország kettészakítása el­len, a militarizmus ellen, az egységes, független, demokratikus és békeszere­­tő Németországért. Éppen ezért a kom­munista párt betiltásával a bonni ha­tóságok arra törekednek, hogy erőszako­val rákényszerítsék Nyugat-Németor­­­szágra a fasiszta diktatúrát, siettessék­ az ország militarizálását és sutve­­r­bitsák a helyzetet Németországban, s­ ezzel még jobban elmélyítsék az or­szág kettészakítottságát. Németország Kommunista Pártja... nak betiltása ellen — írja a lap —f~, erélyesen tiltakoznak a világ összes úij békeszerető népei. A kínai nép határo­­­zottan támogatja Nyugat-Németor­­­szág lakosságának igazságos harcát­ a kommunista párt törvényes jogainak­ helyreállításáért Szilárd meggyőződé­sünk, hogy a nyugatnémet munkásosz-­­ tály m­ég szorosabbra vonja majd so­­­­rait, egyesíteni fogja az összes demo­­­­kratikus és békeszerető erőket és min­den bizonnyal ki fogja vívni a győzel­­­met. Tiltakoznak a volt olasz partizánok BONN (Agerpres). —­­ Mint az UNITA jelenti, az Olasz­­ partizánok országos egyesületének­­ végrehajtó bizottsága nyilatkozatban­­ tiltakozott Németország Kommun­is-­­­ta Pártjának betiltása ellen. A német kommunisták vérüket on­­tották és hősiességről tettek tanusá­­got a nácizmus elleni harcban. Az NKP betiltása mélyen antidemokrati­kus akció, amely veszélyezteti Né­­metország békés egyesítését — ál­lapítja meg a nyilatkozat. A Bolgár Hazafias Front nyilatkozata SZÓFIA (Agerpres). — Az ATB je­­lenti: A Bolgár Hazafias Front Országos Tanácsa nyilatkozatot tett közzé Né­metország Kommunista Pártjának be­tiltásával kapcsolatban A nyilatkozat­­ban Bulgária legnagyobb szervezete mintegy 3 millió tagja nevében eré­lyesen tltakozik a nyugat­német kormánynak az NKP betiltására vo­natkozó határozata ellen. A Hazafias Front Országos Tanácsa nyilatkoza­tában határozottan támogatja a né­met nép hősies harcát a békéért és Németországnak demokratikus alapon való békés egyesítéséért. A Bolgár Írószövetség Elnöksége és más bulgáriai társadalmi szerve­zetek szintén tiltakoztak Németország Kommunista Pártjának betiltása el­­len. Roland We­yl ismert fra­cia ü­gvéd véleménye . PÁRIZS. — Az Agerpres tudósítója jelenti: A l’Hum­anité augusztus 30-i száma Roland Weyl ismert francia ügyvéd nyilatkozatát közli. Weyl jelen volt a Németország Kommunista Pártjának betiltására vonatkozó ítélet kihirdeté­sénél. „Németország Kommunista Pártja tevékenységének betiltása — mondotta a francia ügyvéd — olyan esemény, a­­melynek súlyos voltát senki sem té­vesztheti szem elől, különösen ha te­kintetbe vesszük hogy ezt a határoza­tot röviddel Nyugat-Németország új­­rafelfegyverzésének hivatalos meg­kezdése után hozták. Ki kell emelni azt a tényt is, hogy a karlsruhei tör­vényszék ítéletét egész sor rendelke­zéssel erősítették meg, amelyek ma i­s feljogosítják a nyugatnémet rendőrha­­­­­tóságokat, hogy nyíltan üldözőbe ve­­e­gyenek bárkit, aki ellenvéleményt mer­­ nyilvánítani a kormány hivatalos poli­tikájával szemben.” „Franciaországot különösért érintő körülményként ki kell emelnünk azt­­­­ is — mondotta Roland Weyl —, hogy­ a betiltott kommunista párt szerepelt azoknak a politikai szervezeteknek a­ névjegyzékén, amelyeknek működését­­ a négy nagyhatalom — s közöttük? Franciaország is — engedélyezte. Jól­ tudjuk, hogy e névjegyzék megjelené­­­se óta Németország Kommunista­ Pártja semmiben sem változtatta idei programját.”

Next