Előre, 1957. január (11. évfolyam, 2867-2884. szám)

1957-01-11 / 2867. szám

Világ proletárjai egyesüljetek'/, XI. évf. 2867 sz. * 6 oldal ára 20 báni * 1957 január 11, péntek „Jelöltük, mert bízunk benne A pórthatórozat szellemében Nagyobb hatáskör ­nagyobb felelősség M egszokott dolog volt az el­múlt évek során, hogy a terv egy egy mutatószámá­nak nemteljesitéséröi szól­va, tehetetlenül vállatvontak a vál­lalatok vezetői. ,.Nem ra.tunk mú­lott, mert nekünk kötve a kezünk... a minisztérium a felelős..." A ter­melési minisztériumok meg rend­szerint tovább hárították a felelős­séget hol az Állami Tervbizottság­ra, amely valamilyen termékből nem tervszerüsitett eleget, vagy másból irt elő túl sokat — hol a Pénzügy­minisztériumra, amely nem biztosí­totta idejében a szükséges pénzala­pokat. S hányszor megtörtént az is, hogy egyes, a tervben szereplő, de egyébként szükségtelen termé­kek nagy mennyiségben hevertek raktáron, befagyasztva a vállalatok forgóalapját — mig más, szükséges cikkeket hiába kerestünk, mert az nem szerepelt az állami tervben, te­hát nem is gyártották sehol. A túlzott centralizmus bürokra­tizmussá vált s nem mindig enged­te érvényesülni a szocializmusnak azt az alapelvét, hogy a termelési tervnek a társadalom reális szük­ségletéhez kell Igazodnia s e szük­ségletek kielégítését kell biztosí­tania. A párt Központi Vezetőségének plenáris ülése számot vetett ezzel a körülménnyel és határozatában in­tézkedett a túlzott központosítás megszüntetéséről. A határozat értelmében a reális helyzetnek megfelelően állapítják meg a különböző népgazdasági szervek hatáskörét a legrr, gasabb- tól a legalacsonyabbig. A vállala­tok vezetői így gyakorlatilag is bir­tokába jutnak mindazoknak a jo­goknak. amelyekre jó munkájuk érdekében múlhatatlanul szükségük van. A tervezés döntő módon befolyá­solja a tervező vállalatok egész te­vékenységét. Ezért olyan nagy je­lentőségű az az intézkedés, hogy a vállalatok számára csak az alapve­tő fontosságú termékek gyártását ír­ják elő központilag, egyébként glo­bális tervet kapnak, amelynek ke­retében maguk határozzák meg. hogy miiyen ú; uvalasziékok gyártá­sára használják fel a rendelkezé­sükre álló anyagot és munkabérala­pot. Mintegy háromszázzal csök­kent az állami tervben szereplő kö­telező választékok száma. Ez azt jelenti, hogy egész sor iparcikk gyártását a vállalat közvetlenül a rendelővel kötött megállapodás sze­rint vállalhatja fel és iktathatja sa­ját termelési tervébe. Ez elsősorban a különféle háztartási cikkekre, evő­eszközökre, gyufára, különfé’e le­mezárukra. stb. vonatkozik, de ide­tartoznak az olyan ipari eszközök is, mint a fejtőkalapács, vagy bánya fúrógép, egyszóval mindaz, amit bármikor, bármilyen mennyiség­ben, különleges nehézség nélkül elő lehet állitani. Ugyancsak a termelő vállalat vezetősége állapítja meg — a szükségletnek megfelelően — az ilyen cikkek minőségét, méreteit és egyéb műszaki követelményeit Az intézkedések értelmében nö­velni kell a vállalatok anyagtarta­lékait. különösen a koksz, a profil­vas, a különböző hengeranyagok, rönk és fűrészáru, szóda, liszt, cu_ kor, stb. tartalékokat, hogy minde­nütt biztosítsák a termelés zavar­talan ütemességét. Egyébként a minisztériumok csak az alapvető nyersanyagok kiutalását tervszerű- sitik. mig a kisebb jelentőségű anyagokat és segédanyagokat köz­vetlenül az azokat előállító válla­latoktól, vagy azok vezérigazgató­ságaitól kell beszerezni. A készáruelosztásnál is mintegy 2500 termék forgalombahozata ától mentesítették a minisztériumokat. Ezeket a cikkeket — a rendelő vál­lalatokkal, vagy a kereskedelmi szervekkel kötött megállapodás ér­telmében — közvetlenül a termelő vállalat értékesiti. Az eddigi helyzethez képest két­ségtelenül nagyot nőtt mindezzel a vállalatok vezetőinek hatásköre. De számot kell vetniők azzal, hogy ugyanilyen mértékben növekedett a felelősségük is. S ez nemcsak azért, mert a maguk szerkesztette tervek végrehajtásáért nem lehet a felsőbb szervekre hárítani a felelős, séget, hanem azért is, mert a vál­lalatok minden dolgozóját szoros anyagi érdekek fűzik a jó tervezés­hez, valamint a tervek pontos vég­rehajtásához. Hiszen a központi terv előirányzatain felül elért jövedelem legnagyobb része a vállalatnál ma­rad, a vállalati alapot növeli, amit aztán jutalmazásra, lakásépítésre s egyéb szociális-kulturális célokra fordithatnak. A vállalatok vezetőinek tehát a jövőben nemcsak jó szakemberekké, hanem jó szocialista kereskedőkké is kell válniok. Állandóan ismerniök kell aprólékosan a gyártmányaik iránti keresletet és ennek ingadozá­sához kell igazodniok — vagyis mindig olyan cikkeket kell gyárta- niok, amelyek az adott pillanatban a legkeresettebbek, s ennélfogva a legjövedelmezőbbek is. Ennek érdé. kében állandóan kapcsolatban kell állniok a kereskedelmi szervekkel, vagy a rendelő vállalatokkal, tanui- mányozniok kell azok igényeit. Ez­zel egyidejűleg arra is vigyázniok kell. hjgy a felviHr.lt cikkekei lehe­tőleg a központi tervben előirt anyagkiutalás és munkabéralap ke­retében állítsák elő s ne növeljék feleslegesen a gyártás költségeit. Hiszen a dolgozók megnövekedett anyagi érdekeltsége elég világosan mutatja, milyen fontos kérdéssé lett vállalataink életében az önköltség csökkentése és a munkatermelé­kenység növelése. Ettől ma már — sokkal inkább, mint eddig — köz­vetlenül füg? az illető vállalat fe lődése és alkalmazottainak anya­gi helyzete. Vállalatainkban most vitatják meg az idei termelési terv kérdé­seit. A vállalatvezetők törekedje­nek arra, hogy a végleges tervek a vállalat reális lehetőségeit és fejlő­dési távlatait tükrözzék. Vonják be a feladatok megvitatásába a vál­lalat egész munkaközösségét és olyan terveket állítsanak össze, amit aztán maradéktalanul teljesitenek is. A körút középén megáll a villamos. Áramszünet? Nem. Kiégett a motor. Tűz üt ki: uz egyik lakásban rövidzárlat volt. meggyulladt a rádió- készülék drótja. Sötétben marad a ház, mert valahol bekapcsoltak egy rosszul szigetelt villanypárnát és az kicsapta a biztosítékot Ma, a technika korszakában már tudja az ember, hogy kit és mit szid­jon ilyenkor: a rossz szigetelést, szi­getelőanyagot. S igaza is van. Két- három éve a craiovai Electroputereben, a temesvári Electromotorban, vagy a fővárosi Clement Gottwald gyárban nagy gondot okozott a munkásoknak, hogy nem érkezett kellő mennyiségű külföldi szigetelő anyag, a hazaival pedig csak szükségből dolgoztak, mert a minősége még nem volt megfelelő Es most? Fejlődő elektrotechnikai iparunknak, az egész országnak kor­szerű uf gyár, a fővárosi Electroizo- lantul gyártja a szigetelőanyagokat. A nagyváros szélén fut az autóbusz. Az egyre ritkuló,- hóbasüp- pedt apró házak egyhangú világában éles, vidám színfoltként tűnik- elénk az uj gyár vörös téglaépülete, a vegyi üzemet jelző sok kémény, a beton- kerités. Ez az Electri-olantul. Lica Valeriannal. a műszaki iroda fiatal mérnökével indulunk el, körül­nézni. — Mi érdekli különösebben: maga a gyár, vagy a termékei? — kezdi kér­déssel a beszélgetést. — Mert mind­kettő érdekes. 1950-et irtunk, amikor a villamosítási terv és fejlődő elektro­technikai iparunk szükségletei uj, ed­dig nálunk Ismeretlen gyár építését követelték — mondja. — Szovjet ter­vek alapján, szovjet szakemberek köz­reműködésével kezdtük építeni az or. szag első szigelelőanyaggyárát, Tö­kéletes felszerelései, mérő és szellöz- tetőkészülékei és a termelőfolyamat gépesítése szempontjából is egyedül­álló vegyiüzemeink között. 1953-ban már működött is legfontosabb rész­lege: a lakkgyár. Ide látogatunk először. Olajos, bi­tumenes és gyantás lakkokat készít ez a részleg. A tartályok, lakkfözö üstök és a különböző színre festett szállító- csövek világában gyógyszertári tisz­taság és csend fogat Csak a mérő- készülékek kattogása hallatszik. Feltű­nően kevés a munkás. Az egyik lakk­fözö üst mellett mégis találunk való­éit. Jerpelea Gheorglténak hívják. — Nem nehéz ez a munka, csak a szerszámait ennek is meg kell ismer­ni — válaszol kérdésünkre s a hösza- bályozó és adagoló készülékekre mu­tat. Közben a gyártásvezető Foca Con­stantin is előkerül és azt magyarázza, hogy náluk már nincs szakképzetlen munkás. Helyettesíti a gép. — A nyersanyag csöveken jön — magyarázza —, azért is vannak külön­böző színűre, festve, hogy tudjuk me­lyik mit hoz. A item cseppfolyós anya­gok meg liften érkeznek Az adagolás automatikus, csak a készülékekkel keli tudni bánni. Ez meg már szaktudás. ■S. jobb fizetéssel is jár — teszi még hozzá. Az itt készülő szigetelőlakkok a gyár többi részlegének fontos nyersa­nyagul szolgálnak. Ázigetelőpapirt és vásznat impregnálnak vele, plasztikus anyagok készülnek belőle, amelyekből különböző szigetelő alkatrészeket pré­selnek, természetesen azon kívül, hogy mint lakkot is felhasználják őket szi­getelésre. Ezért különösen fontos, hogy a lakkgyárban „gyártásközi" labora­tórium legyen, ahol már. gyártás köz. ben vizsgálják a készülő anyag mi-, nőségét5 Kitüntetések A Nagy Nemzetgyűlés Elnöksége törvényerejű rendelettel Munkaérmet adományozott 38 fővárosi termelőszö­vetkezeti kisiparosnak a kiváló mun­kaeredményeikért. A kitüntetéseket csütörtökön délután nyújtották át ün­nepélyes keretek között a fővárosi néptanácsnál. Anton Vladoiu mérnök, a fővárosi néptanács elnöke és Gh. Vasilichi, a kisipari szövetkezetek központi szövetségének elnöke üdvö­zölte a kitüntetetteket és újabb sike­reket kívánt nekik további munkájuk­hoz, azoknak a feladatoknak a va óra váltásáért, amelyeket az RMP KV 1956 december 27—29-i plenáris ülésén ho­zott határozatok jelölnek ki a kisipa­ros szövetkezetek számára. (Agerpres.) Épü! az ország legnagyobb ammóftiák-gyira Az 1. számú vegyipari kombinát te- lepén gyors ütemben folyik egy aj am- móniák-gyár építkezése. Ez lesz or­szágunk legnagyobb ammóniák-gyárá, amelynek teljesítőképessége jóval fe­lülmúlja mafd a meglévő gyárakét, Az uj ammóniákgyár üzembehelyezése után a kombinát tízszer annyi műtrá­gyát jog termelni, mint jelenleg.----•----­Rendkívül szívélyes légkörben tovább folynak a kinai-szovjet megbeszélések MOSZKVA. (Agerpres.) A TASZSZ jelenti: A Kinai Népköztársaság és a Szovjetunió kormányküldöttségei január 9—10-én a Kremlben foly­tatták tárgyalásaikat a két állam baráti kapcsolatainak és együttmű­ködésének további megerősítéséről. A tárgyalások a szívélyes barátság légkörében folynak. Harold MacMillan az uj angol miniszterelnök LONDON (Agerpres). — Londoni hivatalos jelentés szerint a lemondott Anthony Eden helyébe Harold Mac- Millant nevezték ki Anglia miniszter­elnökéül. H. MacMillan külügyminiszter és pénzügyminiszter volt Eden komid- nyában. „Mi, Ágh József, Harmath Ferenc, Osváth Márton s az egész Dombó azt akarjuk, hogy Markos Márton, a Petőfi Sándor kollektiv gazdaság el­nöke legyen a képviselőnk a Nagy Nemzetgyűlésben“! — utána kemé­nyen odarajzoit felkiáltójel- —„Szász Balázs befejezte szerkesztőségünkhöz küldött levelét. Márkos Mártont tartják bizalmukra legérdemesebbnek azok közül, akik legtöbbet tettek és tesznek üzemeink, falvaink, vámosaink és az ország fej­lődéséért. Az ő "akaratuk érvényesül most is, mint mindig tizenkét év óta nálunk. Nincs szükség kortes- és pá- iinkahadjáratra, mint a régi időkben^ Márkás Mártont nem szemkápráztató Ígéreteiért javasolják, hanem tettek­ben, eredményekben gazdag tegnap- •' iáért. AZ ÖRA egymás után jelzi a fe­leket. A hamutartóban már alig fér a sok cigarettavég. Lassanként éjiéire hajlik az idő. Még mindig beszélge­tünk; a faluról, de főleg az emberek­ről. Osváth Andrásról, Finla Márton­ról. Béni Józsefről, akik annak idején Márkos Mártonnal együtt elsőknek léptek rá arra az útra, mely idáig hozta Dombót. .... Márkos Márton életének uj, Igazi szakasza a második világhábo­rú után kezdődött. Északon, messze túl a Küküllőn még sürü füst gomolygott. az ut még tele volt menekülés közben el­dobált holmival, mikor már fejsze- csattogás veri fel a kis falu csöndjét Mennyi mindenről beszélnek ekkor ezek az egymás után kopnanó fej­szecsapások. Egyelőre azonban még csak néhány kommunista jobb, szebb utáni elhatározását ir.iálk fogadalommá özvegy Mátyás Zsigáné gerendáiba — hogy fe! tudja építeni roskadozó csürjét. — Holnap, egy év múlva már a szövetkezetnél koppannak s aztán az iskolánál, s mindenütt, ahol szük­ség van segítő kézre. Márkos Már­tanék példájára Fehér Ferenc c*pész is munkához lát. Kalákába — ahogy itt az önkéntes murikat nevezik — javítgatja a szegényebb sórsüak d« pőjét. Aztán fölkerekednek, mennek gyalog, vonattal, szekérre! delegáció és na'pidij nélkül kalákába, petróleu­mot szeíéznr a' falunak, mert követ­kezik az ünnep. 1946 karácsonyán vidám lámpafény világítja meg a fehér abrosszal léte- ritett asztalok mellett borozgatók ar­cán a reménységet. Közelednek a választások A segesvári 3-as Választók Házát sokan és szívesen keresik fel U; vegyígyárunk: az ELECTROIZOLANTUL A lakkgyár épülete Mig a gyár másik részlege, az impregnáló felé megyünk, Lica mér- nők a termékeikről beszél — A szigetelő lakkokon kívül jelen­leg lakkal impregnált szöveteket, eb­ből sajtolt és préselt szigetelő ruda­kat, csöveket, fogaskerekeket készítünk — mondja. — Ezenkívül csillámszige­telőket és plasztikus szigetelő anyago­kot gyártunk. — A gyárudvaron emel­kedő uj épületről megjegyzi: — Itt lesz a sajtolt és préselt anya­gok részlege és a csillámfeldolgozó. Ez most még — sajnos — a városban van, külön épületben. Közben megérkeztünk. Uj részleg az impregnáló, két hét múlva indul. Kereszlüllátni az egész épületen, ak­korák az ablakai. Kilátszanak a két emelet magas impregnáló gépek. Hen­gereik' nemsokára megindulnak, egyen- letesen osztják el az impregnáló lak­kot a szöveten. Az itt készülő szigetelő szövetek rendkívül rugalmasak, víz­nek, benzinnek és az ásványi olajok­nak egyaránt ellenállnak-Még a 125— 150P C-on működő villamos gépeket is lakkal telített üvegszövetlel szigete­lik. Még a laboratóriumokba látogatunk el. Külön épület, egész külön világ ez az uj gyár területén. Három laborató­rium — a kémiai, fizikai és technoló. giai r- biztosítja a termékek minősé­gének állandó javítsál, a gyártási folyamat tökéletesítését. A kémiai labo­ratórium a termékek vegyi összetéte­lének vizsgálatával, javításával fog. lalkozik. Dr. Löbel Dávid laboratórium- főnök határozottan állítja, hogy az Electroizolantul termékei vegyi szem­pontból nem maradnak a külföldi ha­sonló szigetelő anyagok mögött. A fi­zikai laboratórium a kész termékek tulajdonságainak vizsgálatával foglal­kozik. A szigetelő anyagok hajlékony­ságát, tartósságát, höellenállását, ned­vesség-áteresztő képességét és — spe­cifikumuk szerint — azt, hogy meny. nyíre ellenállók, savval, ásványi ola­jokkal és egyéb anyagokkal szemben- A harmadik laboratóriumban kicsiben az egész gyár ott van. Minden beren­dezésével. Apró üstökben fortyog a lakk, kis hengereken forog a szövet, impregnálják. A technológiai labora­tórium a gyártási folyamat örökös el­lenőrzésének és tökéletesítésének „bo­szorkánykonyhája’'. Minden lehetősége megvan az itt dolgozó sok fiatal, lelkes vegyésznek, hogy világszínvonalra t- melje az ebben a korszerű gyárban készített, uj termékeinket Szép ű gyűr, kár, hogy a két sa). toló és préselő részleg építésével eddig késlekedtek. De nagy dolog, hogy így is létezik ez a gyár, Es biztosak va­gyunk benne, hogy kevesebbszer csan ki majd a biztosíték, kevesebbszer ég ki a villamos motorja és kevesebbszer tesz üzemzavar a rossz szigeteié* miatt, ha az Electroizolantul gyártmá­nyaival dolgoznak majd gyáraink. MATRAY ERZSÉBET (Tudósítónktól). A segesvári vasutasok kul- turotthonának egyik ki­sebb termében, a klub­ban, egy idő óta na­gyon megnőtt a forga. lom. Néhány nap óta ugyanis itt működik a Választók Háza. A 3-as számú Választók Házát a vasutasok és a szomszédos Junius ti selyemgyár alkal­mazottai patronálják. Szépen feldíszített te­rem, kellemes meleg, asztalok, román, ma­gyar és németnyelvű központi lapok, folyó­iratok és a választások­kal kapcsolatban kia­dott legújabb brosúrák fogadják a belépőt. Az érdeklődők naponta dé­lután kettőtől este tí­zig állandóan nyitva találják a helyiséget. Naponta felváltva két. két CFR agitátor tel­jesít szolgálatot. Raj­tuk kívül még 32 jól felkészült agitátor te­vékenykedik a Válasz­tók Házában és a hoz­zá tartozó választókör­zetben. A választási névjegyzékek ellenőrzé­sére, előadásokra moz­gósítják a környéken lakó állampolgárokat Az érdeklődőknek útba­igazításokat, tanácso­kat adnak a felmerülő kérdésekben és nép­szerűsítik a népi de­mokratikus rendszer eddigi eredményeit. Miért csak egy kulturcscport szolgádat műsort A 3-as számú Vá­lasztók Házában na­ponta előre meghatá­rozott politikai és kul­turális előadásokat tar­tanak. A műsort rend­szerint a vasutas szak- szervezet kulturcsoport- ja szolgáltatja. Ezzel kapcsolatban meg kell említenünk, hogy a se­lyemgyár kulturcsoport­Ja, amely ugyancsak patronálja a Választók Házát, eddig még sem­minemű segítséget sem adott a műsor változa­tosabbá, gazdagabbá tétele érdekében. Ezt a mulasztást a válasz­tásokig még hátralevő szakaszban sürgősen pótolni kell. A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY JELÖLTJEI TANKO PÉTER a „Gábor Áron" vas­üzem igazgatója, az Udvarhely rajoni 16-os választókerület jelöltje. SIMON JULIANNA uzoni kollektivista, az uzoni választókerület jelöltje KISS SÁNDOR a „Simó Géza" bútort gyár dolgozója, a ma. rosvásárhelyi 2-es szá« mu (déli) választóké, rület jelöltje. A BEGYŰJTÉSI MINISZTER HELYETTESE nyilatkozik lapunknak a legfőbb f 6 T Ül @ k H é B ösztönzi a m^z^g^zdasäßi termelés növelését A Román Munkáspárt KV plenáris ülésének határo­zata nagy visszhangot váltott ki falvainkban. A dolgozó parasztság érdeklődéssel tanulmányozza e fontos ok­mányt. Különösen nagy jelentőséget tulajdonítanak a ha­tározat ama részének, amely kimondja, hogy 1957 január elsejétől kezdve a kollektiv gazdaságok, termelőszövet­kezetek, mezőgazdasági társulások és az egyéni paraszt- gazdaságok számára megszüntetik a kötelező kvóták be­szolgáltatását a búzából, rozsból, kukoricából, naprajor4 góból, más szemes terményekből, burgonyából, szénából, tehén- és juhtefből. Ugyancsak érdeklődésre tárt számot a szerződéskötések és a felvásárlások kiterjesztésére irá­nyuló törekvés. A fentiekkel kapcsolatban egyes felvilá­gosításokat kértünk Czápos. Ferenc elvtárstól, a begyü/ tési miniszter helyettesétől. - ; Mi tette lehetővé a begyűjtési rendszer megwüntetését a legtöbb mezőgazdasági terméknél X A begyűjtési rendszer életbelépteté­sével a falu dolgozó népe hozzájárult * szpciplúunus építéséhez hazánkban. Ifcmsretes, Hogy a dolgozó parasztság cjöntő többsége megértette a kőtelező beszolgáltatások szükségességet és fe­gyelmezetten teljesítette ezirányu fel­adatait. Politikai és gazdasági szem­pontból megvannak azok a feltételek Országunkban, amelyek lehetővé és' szükségessé tették a begyűjtési rend­szer megszüntetését és hetyettesitesét a szerződéskötésekkel és felvásárlá­sokkal. Ugyanakkor ez szükséges is, mert az eddigi rendszer nem ösztö­nözte eléggé a mezőgazdasági terme­lés növelését. A párt bölcs politikája révén a mun- kálsosztály és a dolgozó parasztság szövetsége tartósan megszilárdult. A mezőgazdaság szocialista átalakításá­ban jelentős sikereket értünk el. Lét­rejött falvainkban a szocialista szek­tor, amely nagyüzemi módon gazdál­kodva, jelentős mennyiségű gaboná­val láthatja el a népgazdaságot. Az ország szocialista iparosításában ha­talmas lépéseket tettünk az elmúlt évek során. Nagymértékben kifejlesz­tettük a nehézipart, amely gépekkel, mezőgazdasági szerszámokkal látja el a falut. Irrte, néhány azon tényezők közül, amelyek lehetővé tették a ple­náris ülés határozatában kijelölt cé­lok megvalósítását. A párt Központi Vezetősége előtt világossá vált, hogy az érvényben levő begyűjtési rendszer fékezi a nem­zetgazdaság fejlődését. Nem ösztö-. nözte a dolgozó parasztságot arra, hogy a nemzetgazdaság számára oly fontos termelési ágakat kifejlessze. Több olyan termék termelését, amely­re különösen szüksége volt a népgaz­daságnak, csökkentették, több kevés, bé fontos termék termelését pedig, a- riiely nem tartozott a kötelező beadás­hoz, kibővítették. Nyilvánvaló, hogy ez bizonyos időközönként nehézsége­ket okozott a lakosság ellátásában és az ipar nyersanyaggal való biztosítá­sában . A' kötelező kvóták eltörlése Jobban érdekeltté teszi a dolgozó paraszt­ságot' a termelés növelésében Arra fogja buzdítani, hogv a nemzetgazda­ság számára fontos mezőgazdasági termékekből magas hektárhozamot ér­jen el. Milyen előnyöket élvez a dolgo­zó parasztság a begyűjtési rend­szer megszüntetésével ? A dolgozó parasztság nagy lelkese­déssel fogadta a határozatot. Nyil­vánvaló, hogy sok gyakorlati előnye származik a begyűjtések megszünte­téséből.- Ez’íaz intézkedés feltétlenül a dolgozó parasztság életszínvonalának emelkedéséhez fog vezetni, hiszen a kvóták megszüntetésével jelentős több­let jövedelemhez jut. Íme néhány-példa ennek alátámasz­tására. Egy 2,80 hektáros kisparaszt- gaz;laság (Apahida, Kolozsvár tarto­mány) elemzése során kitűnt, hogy az 1956-ban beszolgáltatott összes ter­ményekért 260 lejt kapott. Ugyanaz a parasztgazdaság, ha a beszolgálta­tott termékeket állami és szövetkezeti kereskedelem utján értékesiti, 1.114 lejt kap értük. 'A jelenleg érvényben levő árak alapján egy középparaszt- gazdasáfe, amely 6,85 hektár területtel rendelkezik (Borsaujfalu, Kolozsvár tar tomány) a kvótáiba átadott termé­kekért 696 lejt kapott az elmúlt év­ben. Ha ezeket a termékeket az álla­mi felvásárló egységeknek vagy a szövetkezetnek adja el, 3.165 lej jö­vedelmet szerezhet. Íme, a konkrét té­nyek bizonyítják, milyen előnyökkel jár a begyűjtés megszüntetése. A dolgozó parasztság vásárlóképes­sége jelentősen emelkedni fog. A párt és a kormány intézkedik, hogy a falu áruellátása megjavuljon. Az állami beruházások csökkentésé­vel megjavul a felhalmozási és a la­kosság fogyasztási alapja közötti arány. A nemzeti jövedelemből na­gyobb részt fordíthatunk a városi és falusi lakosság anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítésére. A városi lakások építkezésének növelése melleit a jövőben a parasztság is - többet é- pitkezhet. De a dolgozó parasztság­nak elsőrendű érdeke, hogy megnöve­kedett jövedelmét gazdasági felszere­lések beszerzésére fordítsa. Szerezzen be minél több mezőgazdasági kisszer- számot, növelje állatállományát nagy- hozamu fajállatokkal, rendezkedjék be öntözéses zöldség-termesztésre és rizstermesztésre, lehetőleg szövetkezeti alapon. Mindezeknek a kihangsulyo- zása fontos, mert az újabb befekte­tések a parasztgazdaságok jövedelmét fogják növelni s ugyanakkor az áru­termékek bőségét is eredményezik. Hogyan biztositják a jövőben a városi lakosság ellátását ? A sajtó nagyon sokat foglalkozott ezzel a kérdéssel. Olyasmivel szeret­ném azonban kezdeni, amiről kevés szó esett. A természetbeni szolgálta­tások. amelyek nagymennyiségű ga­bonát jelentenek, a jövőben is hozzá­járulnak a központi alaphoz. A gép­es traktorállomások továbbra is ter­mészetbeni ellenszolgáltatásért fog­nak dolgozni. Úgy a kollektiv gazda­ságok, termelőszövetkezetek, mező­gazdasági társulások, mint az egyéni parasztgazdasagok .cséplési - és őrlési válm lejében továbbra is gabonával fognak fizetni az államnak. Az álla-i mi gazdaságok szintén jelentős meny- nyiségü gabonát bocsátanak majd a központi alap rendelkezésére. Ezenki- , vül felvásárlások és szerződéskötések utján fogjuk'biztosítani a lakosság el­látásához szükséges gabona- és más mezőgazdasági termékmennyiség dön« tő részét- Ki fogjuk fejleszteni a szer­ződéskötés rendszerét a gabona felvá­sárlásában is. Készpénz előleget adunk azoknak a parasztgazdaságok­nak, amelyek szerződésileg kötelezett-, séget vállalnak arra, hogy a tenné« nyék betakarítása után gabonájuk egy részét az államnak, vagy a szövetke­zetnek adják el. A szövetkezetek ki­szélesítik a csere-kereskedelmet. Azok a termelők, akik a szövetkezeteknek adják el gabonájukat, előnyöket élvez­nek az ipari áruk, és elsősorban az építkezési anyagok beszerzésében. Az állami és a szövetkezeti felvásárló egységek a szabadpiacokon és közvet« lenül a termelőktől otthon is vásárol« nak majd termékeket. 'Az állam nemcsak mint vevő, ha« nem mint eladó is jelentkezni fog a piacokon. A kereskedelmi egységeknek megvan a lehetőségük arra, hogy na­gyobb mennyiségű termék árubabö« csátásával befolyásolják a szabad­piaci árak kialakulását. A határozat leszögezi, hogy „a me­zőgazdasági termékekre vonatkozó szerződéskötési és felvásárlási tervek teljesítéséért a legfőbb felelősség a néptanácsok végrelfajtó bizottságaira hárul." A gyakorlatban ezt a munkát a szövetkezelek és az önálló gazda­sági elszámolás elve alapján dolgozó állami felvásárló egységek végzik. Ezek az egységek a neptanácsok vég­rehajtó bizottságainak közvetlen irá­nyításával fognak dolgozni. Nem fér kétség ahhoz, hogy a ha« tározatban kijelölt intézkedések siker­rel járnak. Dolgozó parasztságunk mindig megértéssel fogadta a párt és a kormány határozatait. Már többször bebizonyította: tudja, ki adott földet neki, ki mutatta meg a jólét felé ve­zető utat, ki adott gépeket, kölcsönö­ket és más felbecsülhetetlen értékű se­gítséget a falu dolgozó népének. A dolgozó parasztság tudja, hogy köte­lezettségei vannak a munkásosztály, a népi demokratikus állammal szemben. Anyagi érdekeltségének növelése mel­lett ez is biztosíték arra nézve, hogy a begyűjtési rendszer megszüntetése a legtöbb terméknél, a mezőgazdasági termelés növelését fogja eredményez« ni. A mezőgazdasági termelés felien« ditése pedig a városi lakosság ellátás sának a további javítását segíti előt j ■ DE MILYEN AZ EMBER. Minél többje van, annál többre vágyik. Nyughatatlan és mindig elégedetlen, szebbért, jobbért dobban a szive min­dig. Márkos Mártonék villanyt akar­nak. Ez is sikerült. 1951-ben Dombón ki­nyúlnak Iljics lámpái. Aztán... igen. Később még nagyobb tervek szület­nek — kollektív gazdaságot alakíta­ni. Ebből is valóság lesz. 1952-ben megalakul a „Petőfi Sándor“ kollek­tiv gazdaság, melynek a vezetője a falu legrátermettebb embere az egy­kori szövetkezeti, majd néptanácsi elnök, Márkos Márton lesz, akit később kiváló képessége és fáradhatatlan közérdekű tevékenysége elismeréséül a rajon dolgozói tartományi képvise­lőnek választottak, egy évvel ezelőtt pedig a tartományi pálrtbizottság tag­ja lett. A kollektiv gazdaságból pedig a rajon legjobb kollektiv gazdasága, a hol, amellett, hogy a tagok is bősé­gesen keresnek, többek között egy 60 férőhelyes korszerű istállót, három két-két vagon befogadóképességű be­tonsilót, kocsiszint, kovács- és laka- tosmühelyt, harminc vagon befogadó­képességű gabomaraktárt, sertés- és tyukólat építettek kalapácsmalmot és tehergépkocsit vásároltak. A faluba pedig időközben bevezették a gázt is. Most pedig modern kulturotthont akarnak építeni a már idejét múlta régi helyébe .aztán kövezett járdát csinálni és sokkal több könyvet, nagy könyvtárat vásárolni. S milyen lelkesedés, közös ügy iráhtj buzgalom fogadja a faluba té­vedt idegent. AAost érzem csak igazán, hogy mennyire igaza van Nagy Ár­pád kollektivistának, mikor azt mond ja, hogy: „Minden, ami ebben a falu­ban tizenkét év óta él és lélegzik, népi demokratikus rendszerünkhöz s olyan vezetők nevéhez fűződik, mint Mar­kos Márton.“ — Meggyőződésem, hogy helyesen cselekedtek Szász Ba- lázsék, amikor Márkos Mártont jelöl­ték képviselőjüknek a Nagy Nemzet- gyűlésbe. Z. L.

Next

/
Thumbnails
Contents