Előre, 1957. február (11. évfolyam, 2885-2909. szám)
1957-02-01 / 2885. szám
2 Miron Constantinescu elvtárs beszéde Mindenekelőtt engedjék meg, hogy köszönetet mondjak Önöknek azért a megtiszteltetésért és bizalomért, hogy engem, mint a Román Munkáspárt egyik tagját, NDF-jelöltnek javasoltak az Egyetemi Klinikák választókerületében-Azokról a nemzetközi körülményekről szólva, amelyek közepette a jelenlegi választások lezajlanak, a szónok emelte, hogy ebben az időszakban a tartós világbéke megteremtéséért, különböző rendszerű államok békés együttlétezéséért és a népek közti darabságért harcoló erők megszilárdultak, fejlődtek. Ugyanakkor azonban megmozdultak a béke ellenségei is, kirobbantották az Egyiptom elleni angol—francia agressziót és a magyarországi ellenforradalmi puccsot. Mindezek az események és más agresszív kísérletek és antidemokratikus merényletek, például Yemen, Indonézia stb. ellen, arról tanúskodnak, hogy a békéért küzdő erők növekedésével egyidejűleg azok az erők is aktivizálódtak amelyek útját akarják állni az emberiség béketörekvéseinek és igyekeznek megakadályozni a különböző rendszerű államok békés együttlétezését. Mostanában harangozták be — nagy zajjal — a Közel-Keletre vonatkozó ún. ,,Eisenhower-elvet”, amely nem más, mint az USA agresszív monopolista köreinek újabb kísérlete arra, hogy fegyveres fenyegetéssel megfélemlítsék a függetlenségükért harcoló arab népeket, úrrá legyenek sorsuk felett és megkaparintsák az arab országok kincseit. Ugyanakkor azonban ennek az úgynevezett „Eisenhower-elvnek" a tartalmából kitűnik az imperialista tábor gyengesége is. Ez alkalommal még nagyobb erővel ütközött ki az imperialista tábor gyengesége és az ellentétek egyrészt az amerikai imperialisták, másrészt az angol és francia imperialisták között. Kudarcra vannak ítélve az Egyesült Államok próbálkozásai, hogy az arab országokban elfoglalják az angol és francia imperialisták helyét és hatalmukba kerítsék a világ e részének gazdag kőolajtelepeit. Az angol, francia és amerikai imperialista urak, amikor egymás között marakodnak e vidék kőolajáért, megfeledkeznek e vidék igazi gazdáiról, a közel- és közép-keleti népekről. A múlt év végén zajlottak le a magyarországi ellenforradalmi események, amelyek veszélybe sodorták magát a magyarországi társadalmi-politikai rendszert is. A magyarországi eseményekről alkotott véleményünk, a Botsyán Munkáspárt véleménye, teljességgel helyesnek bizonyult. Örvendetes, hogy a magyar nép, a magyar munkásosztály kebelében voltak megfelelő erők arra, hogy megmentsék a helyzetet, s forradalmi munkás-paraszt kormányt alakítsanak, amely a szovjet munkás-paraszt hadsereg segítségével fegyveres harcban legyőzte a nemzetközi reakció által felbujtott, megszervezett és támogatott magyar katolikus, soviniszta, nacionalista reakció osztagait. Örülünk ennek, mert ez a záloga annak, hogy Magyarország a demokrácia útján fog fejlődni, ez a záloga a demokratikus román állam és a demokratikus magyar állam békés, baráti kapcsolatainak. Miron Constantinescu elvtárs ezután belpolitikai kérdésekről beszélt és hangsúlyozta, hogy a párt december végén megtartott plenáris ülése rendkívül nagyjelentőségű esemény pártunk és országunk népi-demokratikus rendszerének fejlődése szempontjából. A plenáris ülés mélyrehatóan elemezte és a legmegfelelőbben megoldotta az előttünk álló nagy gazdasági és társadalmi kérdéseket A központi kérdés, amelyet a plenáris ülés a Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs által előterjesztett jelentés alapján vitatott meg, a dolgozók életszínvonalának emelése volt. Komoly hiányosságaink vannak még ebben a tekintetben, tudjuk, hogy nem sikerült teljes mértékben megvalósítanunk azt, amit az életszínvonal emelésére vonatkozólag célunkul tűztünk ki.Hogy az életszínvonal emelését miért nem sikerült teljes egészében megvalósítani, ennek több oka van; pártunk II. kongresszusa részletesen elemezte ezeket az okokat. Ezek összefüggnek a munka termelékenységének, a termelési és forgalmi költségek csökkentésének kérdéseivel, — mert ezeknek többletjövedelmet kell biztosítaniuk államunknak az életszínvonal emeléséhez —, összefüggnek továbbá az iparosítást szolgáló nagy erőfeszítéseinkkel, amelyeket azért kellett megtennünk ebben az időszakban, hogy felépítsük országunkban a szocializmus műszaki-gazdasági alapjait. Ez megfeszített munkát követelt a dolgozó néptől, bizonyos áldozatokat igényelt a munkásosztálytól és a dolgozó parasztságtól. Országunk munkásosztálya és dolgozó, parasztsága nagy tiszteletet érdemel azért, hogy tántoríthatatlanul bizalommal és reménykedéssel hozta meg ezeket az áldozatokat, biztosítva ilyképpen az ország iparosítására és villamosítására irányuló fontos tervek megvalósítását. Ma elmondhatjuk, hogy Románia olyan ipari-mezőgazdasági országgá fejlődött, amelyben a nemzeti jövedelem nagyobbik részét az ipar szolgáltatja. Ipari termelésünk 1948-hoz, az államosítás évéhez viszonyítva, 1956-ban 3,8-szeresére, vagyis csaknem négyszeresére növekedett. Ez természetesen közvetlenül kihatott a mezőgazdaság fejlődésére, a szállításokra, az építőiparra és általában a népgazdaság minden területére. Miron Constantinescu elvtárs a továbbiakban részletesen beszélt a párt KV 1956 decemberi plenáris ülésének intézkedéseiről, amelyek a nép életszínvonalának emelését, a népgazdaság fejlesztését célozzák- A dolgozó parasztság nagy lelkesedéssel és bizalommal fogadta a kötelező kvóták megszüntetését s a mezőgazdasági termékek felvásárlási és szerződéskötési rendszerének általános bevezetését. A lakáskérdéssel kapcsolatban szónok hangsúlyozta, hogy csupán 1957 folyamán 1 milliárd lejt fogunk lakásépítésre fordítani központi alapokból. (Az egész első ötéves terv folyamán 2 milliárd lejt költöttünk erre a célra.) ’, Jelentős mértékben növeljük a néptanácsi és vállalati alapokból történő lakásépítést, továbbá a saját erőforrásaikat felhasználó állami hitellel is támogatott egyéni lakásépítkezéseket. Ilyenformán egyszerre több úton haladva, erőteljesen növelhetjük a lakásépítkezést. A szükségletekhez képest ez még nem kielégítő. A lakásépítkezések fellendítése azonban igen nagymértékben függ a néptanácsoktól és a vállalatoktól. Az utóbbi időben nagyon sokat beszélünk centralizációról és decentralizációról — mondotta a szónok. Ellenezzük a túlzott központosítást, mivel ez akadályozza a tömegeik kezdeményezésének és alkotó erejének érvényesülését a gazdasági és kulturális életben, csakúgy mint más tevékenységi területeken, de ellenezzük a túlzott decentralizációt is, mert ez ugyancsak káros jelenség és a gazdasági élet egységének gyengülésével, gazdasági és kulturális széttagoltsággal jár, ez pedig ellentétben áll országunk fejlődésének érdekeivel. Miron Constantinescu elvtárs utalt a népi demokratikus rendszerünk elleni rágalmaikra, s egyes imperialista rádióállomások arra irányuló tevékenységére, hogy nyugtalanságot keltsenek országunkban. Ez nemcsak hogy nem járt sikerrel — mondotta —, hanem éppen ellenkezőleg, még jobban megerősödött népünk bizalma és a munkások összefogása, még jobban megszilárdult a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége, még szorosabb lett a román nép és az együttélő nemzetiségek barátsága. A párt és a kormány szavára népünk eddig is, támogatta és most is határozottan támogatja a népi demokratikus rendszert, mert egyesegyedül csak ez a rendszer képes biztosítani a szakaEzekben a napokban az ország minden részén választási gyűléseket tartanak, amelyeknek során a Népi Demokrácia Frontjának jelöltjei találkoznak választóikkal, hogy felelősségük tudatában megvitassák velük államunk alapvető bel- és külpolitikai kérdéseit. Mint az ég a földtől, úgy különböznek mai választásaink a régi választásoktól. A mai választásokat hazánk lakosainak széleskörű részvétele az előkészítő szakaszban, valamint a választások mélységes demokratizmusa jellemzi. A burzsoá földesúri uralom éveiben a választások a terror és a zsarolás jegyében folytak le s a választók akaratát semmibe se vették. A népi demokrácia biztosítja a dolgozó tömegek aktív részvételét az ország ügyeinek intézésében, a legfontosabb államügyek megvitatásában. A továbbiakban C. Pirvulescu elvtárs méltatta a népgazdaság fejlesztése és az életszínvonal emelésének terén az 1952-es választások óta elért főbb eredményeket. Mindezek a vívmányok — hangsúlyozta a szónok — dolgozóink erőfeszítéseinek köszönhetők. Dolgozóink szilárdan meg vannak győződve pártunk politikájának helyességéről s nagy odaadással vesznek részt az új, bőségesebb élet megteremtéséért, a szocializmus felépítéséért, a békéért folyó harcban. Minden eredményünk megvalósításához nagyban hozzájárult a Szovjetunió sokoldalú, testvéri segítsége. A hajdani Oltenia helyzetét ecsetelve, Constantin Pirvulescu elvtárs rámutatott arra, hogy hazánknak ez a vidéke a burzsoá földesúri időkben Románia egyik legelmaradottabb vidéke volt, semmiféle iparral nem rendelkezett. Oltenia gazdagságát 754 földesur és több mint 13 ezer kulák bitorolta. A legtermékenyebb földek több mint 250 ezer hektár gaz birtokukban voltak. Segarcean és Sadovan a volt királynak több mint 36 ezer hektáros birtoka volt, míg többszázezer parasztcsalád csak csekély földdel rendelkezett, vagy pedig teljesen föld nélküli volt, viskókban valóságos rabszolgamódra élt. Ki ne emlékezne azokra az időkre, amikor olyan nagybirtokosok, mint Jean Mihail, Stirbei, Cantacuzino herceg, Burileanu, Bibescu és mások külön-külön sok ezer hektár szántóföldet birtokoltak, az egyes parasztcsaládoknak pedig átlagosan alig 0,54 hektár szántóföld jutott; ki ne emlékezne az 1907-es vérzivataros esztendőre, amikor a burzsoá földesuri rendben gáládul halomra gyilkoltak 11 ezer jobb sorsot követelő parasztot. E gyászosemlékű idők örökre letűntek. A munkásosztály vörös harci lobogója alatt, amelyet a kommunisták emeltek magasra, sok millió becsületes ember sorakozott fel, rettenthetetlenül harcolva az új .szocialista Románia megteremtéséért. A népi hatalom győzelme után azdatlan fejlődést a szocializmus felé, a nép bőséges, kulturált, boldog élete felé A felszólalók közül számosan utaltak a kolozsvári vívmányokra, a városban és a tartományban elért eredményekre. Főként a kulturális és tanügyi eredményeket domborították ki, de beszéltek egyes hiányosságokról is. A népi demokratikus hatalom számos új gyárat létesített Kolozsvárott. Közöttük van a „Carbochim“, a ,.Liberiatea”, a 9. számú tröszt műhelyei, nagy fejlődésen ment keresztül a Herbák János-gyár, a vasúti műhelyek, a „Tehnofrig”, az „Armatúra", a „Varga Katalin” és más vállalatok. Az ipari fellendülés folytán Kolozsvár munkáslakossága jelentősen megnövekedett. Mint ismeretes a második világháború előtt a város lakossága nem érte el a 100 000 lelket. Ma több mint 155.000 lakosa van a városnak A még fennálló fogyatékosságok ellenére, mind kulturális és egészségügyi téren, mind pedig a tanügyekben jelentős eredményeket értünk el. Miron Constantinescu elvtárs végül ezeket mondotta: Olyan időben élünk, amikor országunk mind gazdagabbá válik, amikor a román, a magyar és az összes nemzetiségek testvérekként mind jobban összefognak, hogy gazdag, művelt, boldog országgá tegyék a Román Népköztársaságot. Kétségtelen, hogy ez nem vihető végbe máról holnapra .De minden év, minden negyedév, minden hónap, minden megvalósítás, akár nagy, akár kicsi, közelebb visz bennünket ehhez a célhoz. Csak rajtunk áll, valamennyiünkön együtt és külön-külön, munkásokon, parasztokon és értelmiségieken, hogy teljesítsük ezt a hivatásunkat, valóra váltsuk népünk évszázados álmát, felépítsünk egy új, boldog társadalmat, amelyben nem létezik többé elnyomás és kizsákmányolás. E nagy cél megvalósításához vezetőre van szükségünk és a mi országunkban van ilyen vezető. Több mint 35 éve mutatja az utat országunk dolgozó népének, irányítja minden lépését, ellátja jó tanácsokkal, útbaigazítja, bírálja hiányosságait, méltányolja jó eredményeit, helyes irányba tereli népünk munkáját. Ez a vezető , a Román Munkáspárt, egykori elmaradt Craiova tartomány felvirálgzott és lendületes fejlődésnek indult. Craiova mellett épült fel az ország egyik legnagyobb elektrotechnikai üzeme, az Electroputere. Megkezdte működését a November 7 mezőgazdasági szerszámgépgyár. Hatalmas lendülettel fejlődik a kőolaj- és kőszénipar is ebben a tartományban. A turnu-severini hajógyár, a craiovai egyesült Partizán gyárak, a tirgu-Jiui Tudor Vladimirescu készruhagyár és a többi ipari vállalatok jelentékenyen fokozták termelésüket és túlszárnyalták tervfeladataikat. Nagy fejlődésnek indult az élelmiszeripar A népi hatalom hatalmas fejlődési kilátásokat nyitott meg a tartomány mezőgazdasága előtt, megváltoztatta a falvak és községek képét. Ott ,ahol hajdan a telhetetlen földesúri kizsákmányolás következtében sötét nyomor, nélkülözés és keserűség honolt, ma mindenütt jómódot és örömteli életet találunk.A tartományban nagy teljesítőképességű gépállománnyal felszerelt 17 GTA és 24 állami gazdaság létesült. A burzsoá földesúri időkben Olténia földjét 41 ezer faekével szántották, ma pedig több mint 1700 traktor és egyéb mezőgazdasági gép dolgozik a tartomány mezőgazdaságában. Több mint 100 ezer dolgozó paraszt, a párt útmutatásait követve, egyesítette szétszórt földdarabjait és önkéntes elhatározásuk alapján 1800 kollektív gazdaságot ,mezőgazdasági társulást és termelőszövetkezetet létesítettek. Craiova tartományban lényegesen emelkedett a dolgozók életszínvonala. A munkások reálbérének és a dolgozó parasztok jövedelmének emelkedéséről sokatmondóan tanúskodik az, hogy az elmúlt évben a tartományban eladott áru mennyisége 14 százalékkal emelkedett 1955-höz viszonyítva. Az utóbbi hat évben több mint 16.000 lakás épült. 117 szülőotthon, számos kórház és poliklinika létesült, 1074 kultúrotthont, több mint 900 iskolát, stb építettek fel, vagy rendeztek be. Craiova városban három felsőfokú tanintézet létesült. A tartomány dolgozói, akárcsak az egész dolgozó nép, örömmel fogadták az RMP KV 1956 decemberi plenáris ülésének határozatait. E határozatok valóraváltása megköveteli minden egyes dolgozótól, bármilyen munkaterületen működik is, hogy komoly munkát végezzen a termelés növeléséért, a termelékenység fokozásáért, az önköltség csökkentéséért. Minden munkás, technikus, mérnök és vállalatvezető becsületbeli feladata, hogy állandóan küzdjön a vállalat gazdaságosabb termeléséért, a belső tartalékok maradéktalan feltárásáért és felhasználásáért, a technika fejlesztéséért, a gépek és a munkaidő jobb kihasználásáért, a tökéletesebb, munkaszervezésért, a fegyelem megszilárdításáért, a fejlett munkamódszerek bevezetéséért és kiterjesztéséért. Az RMP KV plenáris ülésének határozata értelmében a mezőgazdasági termelők maguk rendelkeznek egész termékfeleslegük fölött. Az állam kedvező feltételeket tud biztosítani a termelők termékfeleslegének értékesítéséhez, s ez még fokozottabb mértékben érdekeltté teszi a parasztságot, hogy fokozza a termelést s minél több mezőgazdasági élelmiszerterméket adjon el az államnak. A szövetkezetek vezető tanácsaira hárul az a feladat, hogy a fogyasztási szövetkezetek erőteljes központokká váljanak a város és falu közti árucserében. Sok szocialista mezőgazdasági egység és egyénileg dolgozó paraszt tettekkel akar válaszolni a párt gondoskodására, s nagymennyiségű mezőgazdasági terméket értékesít a szövetkezetek útján. Pártunk és kormányunk — következetesen folytatva az ország szocialista iparosítására és a nehézipar elsődleges fejlesztésére irányuló politikáját — központi feladatul tűzte ki a mezőgazdaság rendszeres fejlesztését, a könnyű, és élelmiszeripari termelés növelését, és a lakásépítkezéseket a dolgozók számára. A gazdasági és a szociális-kulturális élet fejlesztésében különleges szerep hárul a néptanácsokra, amelyeknek a nemrég megtartott plenáris ülés az eddiginél nagyobb lehetőséget biztosított a falvak és városok gazdasági ügyintézésében. A néptanácsok jogainak és hatáskörének bővülésével együtt fog járni a néptanácsok tevékenységének megjavítása. A néptanácsok azáltal, hogy késedelem nélkül intézik az ügyeket s mind nagyobb tömegeket kapcsolnak be a közügyek intézésébe, közelebb fognak kerülni a dolgozók széles tömegeihez. A második ötéves terv nagyszerű fejlődési kilátásokat nyit meg Craiova tartomány előtt is. Az elkövetkező években e tartományban tovább fog fejlődni a kőolaj- és szénkitermelő ipar, a könynyű- és élelmiszeripar. A tartomány mezőgazdaságát erős műszaki,anyagi bázissal látjuk el, amely könnyebbé teszi majd a parasztság munkáját, és segíti a parasztságot a bőségesebb terméseredmények eléréséhez. 1960 végén a lakosság rendelkezésére bocsátott árumennyiség értéke eléri körülbelül a 2 milliárd lejt, ami 500 millió lejjel több az 1956-ban eladott áruk értékénél. Egész sor nagyfontosságú munkálatra kerül sor : új lakások épülnek, Craiova város vízellátása bőségesebb ■lesz, a zsil-parosényi hőerőmű bekapcsolódik a Tirgu-Jiu városnak és a kőolajtelepeknek villanyáramot szolgáltató magasfeszültségű vezetékbe. Új kultúrházak, kulturotthonok, falusi könyvtárak létesülnek, Craiován és Turnu-Severinben új színházak épülnek. Craiova tartomány fejlődési kilátásai lelkesítőleg hatnak minden dolgozóra, minden becsületes hazaszerető emberre. A népünk és pártunk előtt álló nagyarányú feladatokat azonban csak békés viszonyok és a nemzetközi együttműködés feltételei közepette teljesíthetjük. A párt és a kormány továbbra is a békés egymás mellett élés és a más országok belügyeibe való be nem avatkozás lenini elvein alapuló külpolitikáját folytatja. Államunk külpolitikájának alapja a Szovjetunióval, a Kínai NK-val és a szocialista tábor többi országával való megbonthatatlan barátság és szövetség. A szocialista tábor egysége szüntelenül erősödik. Bulganyin és Csu En-laj elvtársak Moszkvában, Csu En-laj és Cyrankiewicz elvtársak Varsóban, Csu En-laj és Kádár elvtársak Budapesten aláírt legutóbbi közös nyilatkozatai, Bulgária, Csehszlovákia, Románia, Magyarország és a Szovjetunió kommunista és munkáspártjai és kormányai képviselőinek budapesti találkozása s e találkozók eredményei, a Nemzeti Egységfront győzelme a lengyelországi Szejm választásokon — mind-mind újabb meggyőző tanúbizonyságai a szocialista tábor növekvő egységének. A nemzetközi reakció sötét erői — az USA agresszív köreivel az élen — ismét szembeszállnak a népek békeakaratával és szabadságtörekvéseivel. A különböző hangnemben és különböző eszközök igénybevételével hangoztatott fenyegetőzések nem a minden eresztékében recsegő-ropogó imperialista tábor erejét, hanem inkább gyengeségét és korhadtságát bizonyítják. A szocialista tábor országai törhetetlen egységük erősítésével válaszolnak ezekre a fenyegetésekre. Népünk, népi demokratikus államunk határozottan elítél minden agreszsziót, minden olyan akciót, amelynek célja a területi hódítás és egyes népek leigázása, s szilárdan állást foglal a béke és az általános biztonságpolitikája mellett, az összes országok közötti békés együttműködési kapcsolatok mellett. C- Pirvulescu elvtárs beszédét a következő szavakkal fejezte be : Meg vagyunk győződve róla, hogy Craiova város és tartomány dolgozói az egész néppel együtt vállvetve dolgoznak a párt KV plenáris ülésén hozott határozat megvalósításáért, a dolgozó nép életszínvonalának szüntelen emeléséért. A február 3-i választás ünnepnap lesz, a párt, a kormány és a nép egységének erőteljes megnyilvánulása. Február 3-án az NDF jelöltjeire szavazva, hazánk további felvirágoztatására, a bőséges életre, a békére és a szocializmusra szavalunk. Constantin Pirvulescu elvtárs beszéde 5rö Re Egy jelö két találkozó [ Hétfőn délután másodszor látogatta meg Filip Geltz, Nagyszeben egyik képviselőjelöltje a Balantai mérleggyár dolgozóit. ( A találkozón többen a felszólalók közül — közöttük Magyari Zoltán [ is — biztosították jelöltjüket, hogy mindenben egyet értenek a párt harcával a jobb életért és minden erejükkel a szocializmus felépíté- I sén fognak munkálkodni. Talpesi Constantin a régi és a mostani választásokról beszélt. A kedd délutáni nem hivatalos találkozó volt. A munkások nem gyűltek külön teremben és a kép viselőjelöltnek sem állítottak szó s neki asztalt. Geltz elvtárs munka. • csarnokról munkacsarnokra járva ’ beszélgetett a dolgozókkal. A beszélgetés tárgya az volt, ami most mindnyájukat a legjobban foglalkoztatja: a decemberi plenárison ’ felvetett problémák. A párthatározatot nagy örömmel fogadták. Felemlítették, hogy helytelennek tartják azt, hogy náluk egy új, modern esztergapadon dolgozó munkásnak ugyanannyi a normája, mint aki régi, kis teljesítőképességű gépen dolgozik. Ezeket a kérdéseket rendezni kell náluk és az ország többi gyáraiban Szóba került az is, hogy a gyárban van néhány kisteljesítőképességű gép, amit alig, vagy egyáltalán nem használnak. Ezeket a gépeket jó lenne a helyi iparban felhasználni, például a malmok megjavításához szükséges munkákhoz. 1957 február 1., péntek Iosif Chibinevschi elvtárs beszéde Az országszerte folyó lelkes hangulatú választói gyűlések a párt, a kormány és a nép sziklaszilárd egységét, a népi demokratikus rendszer mély demokratizmusát juttatják kifejezésre, és azt bizonyítják, hogy a városok és falvak összes dolgozói a magukénak vallják pártunk politikáját. A mi demokráciánk, a tömegek demokráciája, a tömegek alkotó munkájából fakadt s a dolgozóknak a tőkés-földesuri iga alóli felszabadításáért vivott harcban fejlődött nagygyá; a mi demokráciánk magának a népnek a hatalma. Ez a demokrácia biztosítja a legszélesebb néptömegek számára a közügyek vezetésében való tényleges részvételt, ezért alapjában különbözik a burzsoá világ áldemokráciájától . A mostani választások, mint a nappal az éjszakától, úgy különböznek az egykori választásoktól. A mai választások újszerű friss, egészséges jelenségek a román nép politikai életében. A széles néptömegek által javasolt jelöltek a nép legszorgalmasabb, legképzettebb, legderekabb fiai és legkiemelkedőbb személyiségei közül kerültek ki, azok közül, akik a legtevékenyebben vesznek részt a szociális, fa építésben és a legnagyobb mértékben igyekeznek előmozdítani a nép jólétét és boldogulását. A Nagy Nemzetgyűlés már tartalmánál fogva is alapjában különbözik a régi parlamenttől, amely egyike volt azoknak a helyeknek, ahol a zsákmányra éhes politikai klikkek ügyletei,két lebonyolították s ugyanakkor fegyver volt a nép elnyomóinak kezében. A Nagy Nemzetgyűlés, a dolgozók államhatalmának legfelsőbb szerve, az RNK dolgozó népének egyre növekvő erkölcsi és politikai egységét testesíti meg. Hazánk történelmében nincs arra példa, hogy a nép valaha úgy bízott volna egy rendszerben, mint ahogy népünk bízik a népi demokratikus rendszerünkben. Iosif Chisinevschi elvtárs ezután az országunkban végbement nagy átalakulásokról beszélt. A párt és a kormány politikájának alkalmazása gyümölcsöző eredményekre vezetett a gazdasági és kulturális tevékenység minden területén. A népi demokratikus rendszernek mindössze néhány év alatt sikerült Romániát a fejlődés teljében lévő ipari, agrárországgá változtatnia. A nép meggyőződött arról, hogy a párt kijelölte att a helyes út, hogy pártunk sohasem beszél a levegőbe, hogy mindenkor mozgósítani tudta a dolgozókat arra, hogy leküzdjék a nehézségeket és mind újabb és újabb sikereket érjenek el a szocializmus építésében. Pártunk, a népi hatalom nagy figyelmet fordít az összes országrészek gazdasági fellendítésére. A tőkések és földesurak által sötét elmaradottságban és szegénységben tartott Moldva szemünk láttára megújhodik. Egész sor hatalmas ipari üzem kezdte meg itt működését: a birladi golyóscsapágy- gyár, a penicillingyár, a ciureai fűrészüzem, a „Moldova” gyár pamutfonódája. A nagyüzemek száma 62-ről 73-ra szökött. Sok lakóház és több társadalmi-kulturális létesítmény is épült, például a tartományi rádióstúdió, a iasi Operaház, a birladi állami színház és mások. A szocialista ipar az utóbbi négy év alatt nagy fejlődést ért el Iasi tartományban. Az eredmények örvendetesek, de nem szabad megelégednünk azzal, amit eddig elértünk. A tartományban a mezőgazdaság szocialista szektora a vetésterület 32 55 százalékát foglalja magában. Csupán 1956-ban 425 kollektív gazdaság és mezőgazdasági társulás alakult. Meg kell azonban mondanunk, hogy kitartó munkával még jobb eredményt is el lehetett volna érni. Iosif Chisinevschi elvtárs a továbbiakban a következőket mondotta: Több mint 12 év telt el országunk felszabadítása óta, de az idősebb emberek még emlékeznek a munkások és a parasztok nyomorúságos életére, az értelmiségiek jórészének nyomorára, a keserves, könyörtelen elnyomásra és kizsákmányolásra- A munkásainkat sanyargató kizsákmányolásnak csak a gyarmati országokban találhattuk párját-Emlékezzenek csak vissza az idősebb iasi munkások, akik közül sokan ma már nyugdíjasok, naponta hány órát robotoltak a tőkések gyáraiban és hogyan éltek akkoriban. 12—14—16 órát dolgoztak éhbérért, csaknem elviselhetetlen egészségügyi körülmények között, szellőzetlen helyiségekben, orvosi segély nélkül, pihenő szabadság nélkül. Emlékezzenek csak vissza a fiatalabb iasi munkások szüleik kimerült arcára, szomorú gyermekkorukra, az éhségre, a kínzó, szüntelen éhségre, amit a száraz kenyérhéj, a hideg puliszka nem tudott csillapítani. A legnagyobb csapás volt azonban a holnap bizonytalansága. Milyenek voltak a dolgozók lakásviszonyai ? Éppen a burzsoá-földesuri rendszer átkos öröksége és a nagyburzsoázia és a földesurak fasiszta háborúia okozza azt, hogy még ma is nehézségeink vannak a lakásviszonyok tekintetében. A burzsoá földesúri rendszerben a lakbér, a közüzemi szolgáltatásokért járó illetékek és egyéb költségek felemésztették a munkások bérének nagy részét. Míg 1938-ban a lakbér a munkás vagy tisztviselő átlagfizetésének egyharmada volt, most legfeljebb a fizetés négy százalékát teszi ki. 1938- ban a munkás fizetésének 14 százalékát fordította közüzemi szolgáltatásokra: villanyáramra, vízdíjra, köztisztasági illetékekre, közúti szállításra. Ma lényegesen mások a dolgozók munkakörülményei. Ma a munkásosztály a termelőeszközök gazdája, önmagáért, a haza erejének növeléséért, a haza felvirágoztatásáért dolgozik. A szorgalmas, gondos munkás az ország gazdájának felelősségét érzi. Új gyáraink és üzemeink a legkorszerűbb gépekkel vannak felszerelve Sok helyen a segédmunkálatokra is kiterjesztették a gépesítést. A vállalatok mellett munkásétkezdék, éjjeli szanatóriumok működnek. Az állam gondoskodik a lakosság orvosi ellátásáról. A dolgozók fizetett pihenőszabadságot kapnak és szakszervezetük üdülőhelyekre küldi őket. A burzsoá földesúri rendszer gyászos éveiben valósággal elviselhetetlen volt a moldvai parasztság helyzete, akárcsak az egész ország parasztságáé. A bojárok udvarházai és palotái körüli parasztviskókban a dolgozó parasztok és gyermekeik éheztek, betegségek tizedelték őket, írástudatlanok voltak. Ma népi demokratikus államunkban a dolgozó parasztoké a föld, amelyet megművelnek. Keserves volt a múltban a nők élete is. Ma már csupán a múlt rossz emléke az az idő, amikor a terhes nőket az utcára dobták, elbocsátották, mertnem tudtak dolgozni, amikor az aszszonyok orvosi segítség nélkül szülték meg gyermekeiket. Ma hazánkban a munkatörvény és az egészségügyi hálózat fejlődése ingyenes orvosi kezelést és kórházi ápolást, szülés előtti és szülés utáni fizetett szabadságot biztosít a szülő nőknek, akik szülési és szoptatási pénzsegélyt is kapnak. A Román Munkáspárt részére, a munkásosztály részére az írástudatlanság végleges felszámolása, a tömegek kulturális felemelkedése, a tudomány és a kultúra fejlesztése a szocializmus győzelmének elengedhetetlen feltételét jelenti. 1938-ban Iasiban csak egyetlen egyetem volt. Ezen 2170 diá tanult s közülük csak 355 volt ösztöndíjas. Ma már négy főiskola van Iasiban s ezeknek 14 fakultásán több mint 7000 diák tanul. Közülük több mint 3500 fiatal ösztöndíjban részesül. Diákjaink otthonokban laknak, kantinokban étkeznek olyan feltételek között, amelyeket össze sem lehet hasonlítani a múltbeliekkel. Pártunk és kormányunk szüntelenül gondoskodik a diákok anyagi jólétéről. Iasiban négy diákotthont építettünk, két újabb diákotthon építése folyamatban van. Új épületeket emeltünk a műegyetem, a közegészségügyi intézet és egyéb intézetek számára. A párt és a kormány megkülönböztetett figyelemmel gondoskodik a tudósokról és a kultúra többi művelőiről. A múltban lebecsült, megalázott művészek, tudósok és írók ma olyan körülmények között dolgozhatnak, amelyek rendkívül alkalmasak alkotó -• tevékenységük kibontakoztatására. és Nem vita i s, hogy az elkövetkezendő években a tudomány és a művé-észet olyan virágzásnak fog indulni, a- ,a mely méltó lesz a szocializmus építé- -risének dicsőséges korszakához és nö- - velni fogja népünk hozzájárulását az általános műveltség kincsestárához. A szónok a továbbiakban rámutatm jett arra, hogy munkánkban — mint minden nagyszabású akcióban — elő- ,n fordultak hibák és nehézségek Ezekn nek fő oka hazánk múltbeli gazdasági elmaradottságában és a háború köz -k yvetkezményeiben keresendő- Ehhez még hozzájárult kádereinknek nem elég bőséges tapasztalata a szocializimus építése terén. Ezek a hibák a népgazdaság különböző ágazatai közötti helyes arány megteremtésében, ez valamint az életszínvonal emelésére vonatkozó feladatok teljesítése során - fordultak elő. De az elkövetett hibák is bármilyen komolyak is, kijavíthatók és ki is javítjuk valamennyit Még akadnak olyan gyenge emberek, akik a burzsoá ideológia befolyása folytán nem értik — egyesek nem is akarják megérteni —, hogy nehézségeink átmeneti jellegűek. Voltak már sokkal nagyobb nehézségeink is a múltban, például az 1946— 1947-es időszakban, és azokat is legyőztük. A dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály és a néphez hű, legkiválóbb és legbecsületesebb értelmiségiek közös erőfeszítéssel, pártunk vezetésével sikeresen le fogják győzni ezeket a nehézségeket is. Az RMP KV 1956 decemberi plenáris ülésének határozata számos nagyfontosságú intézkedést tartalmaz, amelyeknek célja kedvező feltételeket teremteni a dolgozók alkotó kezdeményezésének és tevékenységének még szélesebb körű kibontakoztatására. A plenáris ülés határozatai még jobban megszilárdítják a párt és a kormány köré tömörült dolgozók egységét, megacélozzák elhatározásukat, hogy megvédik és továbbfejlesztik népünk forradalmi vívmányait, leleplezik és szétzúzzák az imperialism körök és ügynökségeik mesterkedéseit. Megtisztelő állampolgári kötelességünk fokozni a forradalmi éberséget és megszilárdítani a népi demokratikus államot — új életünk felépítésének legfőbb eszközét. Pártunk és kormányunk külpolitikája *— megingathatatlan békepolitika, a világ összes népei közötti barátság és együttműködés politikája, a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttlétezésének politikája. Meggyőződésünk, hogy tárgyalások útján minden nemzetközinézeteltérés békésen rendezhető. Népünk elitélt és a jövőben is el fog ítélni minden imperialista agressziót. Bárhol követik is el, mindig azoknak a népeknek az oldalán fogunk állni, amelyek harcolnak szabadságukért és nemzeti függetlenségükért. Amióta hazánkat felvették az ENSZ- be, tevékenyen kivesszük részünket e nemzetközi szerv munkálataiban. Hazánk külpolitikájának alapja, egyre szorosabbá váló barátságon, a Szovjetunióval, a népi Kínával és a szocialista tábor többi országával. Az RNK és a Szovjetunió kormányküldöttségeinek legutóbbi tárgyalásai újabb határozott bizonyítékai annak az őszinte testvéri kapcsolatnak, amely szocialista országainkat egybefűzi. Amint önök is tudják, a Szovjetunió, hogy segítséget nyújtson nekünk a múlt évi gyenge termés miatti nehézségek leküzdésében, 1967 első felében 450 ezer tonna búzát és 60 ezer tonna takarmányt szállít hitelbe. Sok ezer tonna szovjet gabona már meg is érkezett az országba. Ha egy tőkésországból próbáltunk volna búzást szerezni, ez igen sokba került volna népünknek. A béke és a nemzetközi feszültség enyhítése szempontjából döntő fontossággal bír a leszerelés kérdése. A Román Népköztársaság a múltban is, most is, határozottan támogatja a leszerelésre és a tömegpusztító fegyverek eltiltására vonatkozó szovjet javaslatokat. Hazánk — a többi szocialista országgal együtt — szilárd békepolitikát folytat, amelynek célja a nemzetközi feszültség enyhítése. Ameddig azonban az imperialista körök nem mondanak le agresszív terveikről, éberségünk nem lankadhat. Az agresszív imperialista körök tudják, hogy a szocialista országok lendületes gazdasági és kulturális építésének megakadályozására, a szocialista országok belügyeibe való beavatkozásra irányuló kísérleteik méltó választ kapnak. A román nép és a többi testvéri szocialista nép számára a varsói szerződés olyan biztosíték, amel megóvja őket nemzeti függetlenségük és népi demokratikus rendszerük ellen irányuló minden merénylettel szemben. Hazánk dolgozói a varsói szerződést az európai béke és biztonság zálogának tekintik. Beszéde végén Chisinevschi elvtárs ezeket mondotta: A román nép bizalommal tekint a jövőbe. Népünket a Román Munkáspárt eszméi lelkesítik. Népünk lelkesedik a szocializmus építéséért s egész alkotó energiáját a szocializmus építésének szolgálatába állítja. A küszöbönálló választások hatalmas erővel fogják bizonyítani népünk hűségét e magasztos ügy iránt. A választások be fogják bizonyítani, hogy hazánkban a párt, a kormány és a nép egysége mindent legyőző politikai erőt képvisel.