Előre, 1957. május (11. évfolyam, 2963-2987. szám)

1957-05-03 / 2963. szám

Világ proletárjai egyesüljetekl XI. évfolyam 2963 sz. * 4 oldal ára 20 báni * 1957 máju3 3, péntek Világszerte az egység és összefogás jegyében ünnepelték meg a dolgozók május elsejét (Belföldi tudósítások 2. oldal) (Külföldi tudósítások 4. oldal) A proletár nemzetköziség zászlaja alatt ünnepelt az ország A FŐVÁROSI ÜNNEPSÉG KÖZPONTI EMELVÉNYE (M. Cioc [elvétele) A fővárosi dolgozók nagy májusi seregszemléje Milyen felemeli értét a virágbaborult május első napján tanúja lenni az emberiség tavaszát jelentő niUn- kásosztály erejének, fiatalságának, örömének. Pekingtöl Berlinig, Melbournetöl Párizsig, szerte a világon május elseje emlékeztetője a dolgozók nemzetkö­zi szolidaritásának, az emberiség jövőjének hirdetője, az uj, szocialista rendet teremteni elhivatott osztály nemzetközi egységének seregszemléje. Hazánkban is mély hagyományai vannak május else­je megünneplésének. A fővárosban csak úgy, mint a ki­sebb városokban, vagy a falvakon minden évben ezres tömegek vonulnak fel hitet tenni a szocializmus építése mellett. A felvonuló munkásgárdák, az eredményeikre büszke üzemi munkások, a vállalatok és intézmények szerve­zett dolgozói, a falvak dolgozó népe, a sportoló ifjúság a jövő letéteményeséi, a mai vörös nyakkendös pionírok Bukarestben, akárcsak Temesváron vagy Bókában, Gyergyószentmiklóson vagy Fetestiben népünk törhetet­len egysége mellett tett hitet 1957 májusának első délelőttjén. Az elhangzott ünnepi beszédek kidomborították né­pünk eredményeit a szocializmus építésében, a mun­kásosztály, a dolgozó parasztság és a néphez hü hala­dó értelmiség megbonthatatlan egységét. Május 1, mindig is seregszemle volt. Az volt az ille­galitás nehéz éveiben, az volt az elmúlt esztendőkben is, amikor felszabadult népünk országot építő nagy lendületével minden május elsején megemlékezett si­kereiről. S az volt most is, 1957 május elsején. Jő óráival a hagyományos nagygyű­lés megkezdése előtt, emberek sűrűje hullámzik már a hatamas Sztálin-té- ren. Vörös zászlókat hoztak maguk­kal, feliratos táblákat, arcképeket e- melnek magasra. Marx, Engels, Lenin képeit, pártunk Központi Vezetősége Politbürója tagjainak arcképeit, a test­véri kommunista- és munkáspártok vezetőinek képeit. A főtribün felett hatalmas földgolyó, amelyet virágfü­zér fon körül, s mellette lengő vörös lobogón a felírás: „Május elseje“. Halk zsibongás hallszik • a térenf ünnepváró hangulat. A rádió riporte­rei helyeiken vannak már s amott a főtribün jobboldali szárnya mellett a bukaresti televízió operatőrjei várják, hogy országunk történelmében elő­ször közvetíthessék a május elsejei felvonulást. Kilenc óra. A hatalmas téren elhal­kul a zsibongás, aztán felhangzik ezer meg ezer összeverődő tenyér tapsa. A hivatalos tribünön helyet foglal­nak a következő elvtársak: Gheorghe Gheorghiu-Dej. Chivu Stoica, dr. Petru Groza, Gheorghe Apostol, Emil Bodnáras, Petre Borilä. Nicolae Ceau- sescu, Iosif Chlsinevschi, Miron Constantinescu, Alexandru Drághici, Mogyorós Sándor, Dumitru Coliu, Leonte Räutu, Leontin Säläjan, Ste­fan Voitec, Fazekas János, Vladimir Gheorghiu, Alexandru Birlädeanu, dr. C. I. Parhon professzor, akadémikus, Traian Sävulescu professzor, akadémi­kus és Florian Dänälache. A főtribün jobb és baloldali szár­nyán ott ülnek az RMP KV tagjai, miniszterek, a társadalmi szervezetek, központi intézmények vezetői, akadé­mikusok, irók, művészek, tábornokok és főtisztek. A diplomáciai testület számára fenn­tartott emelvényen a bukaresti diplo­máciai .kirendeltség vezetői és a dip­lomáciai testület máis tagjai foglalnak helyet. Május elseje ünnepségeire hazánk­ba érkeztek a Szakszervezeti Világ- szövetség képviselői, s 19 ország kül­döttei, hogy tanúi lehessenek a dolgo­zók nagy seregszemléjének. Ott ülnek az emelvényeken a má­jus elsejei verseny legkiválóbbjai, munkások, mérnökök, technikusok és tisztviselők a fővárosi üzemekből, zsilvölgyi bányászok és a resicai acél­olvasztárok, gépgyártóink, a kőolaj- kutak szorgos munkásainak küldöttei. Képviselve van itt rajtuk keresztül az egész dolgozó nép, az egész ország, mindazok, akik erejük és tehetségük latbavetésével valóraváltják országé- pitő terveiket, fejlesztik szocialista iparunkat. Mellettük ott láthatjuk dol­gozó parasztságunk kiváló képviselőit, kollektivistákat, az állami gazdaságok küldötteit. A zenekar eljátssza a Román Nép- köztársaság himnuszát. Megkezdődik a május elsejei nagy­gyűlés. Florian Dänälache elvtárs megnyitó szavai után Gheorghe Apos­tol elvtárs lép a mikrofon elé s a Román Munkáspárt Központi Vezető­sége, a Román Népköztársaság kor­mánya és a Szakszervezetek Központi Tanácsa nevében köszönti a dolgozó­kat május elseje alkalmából. Hatalmas éljenzés a válasz, ezren meg ezren éltetik a Román Munkás­pártot, szocialista épitőmunkánk ve­zető erejét. Tapsuk és éljenzésük lel­kes helyeslése pártunk és kormányunk politikájának s elkötelezettség a to­vábbi munka, a további küzdelem mellett A nagygyűlés végétért. Jönnek a munkásgárdák Percnyi csend pihen meg a téren. A partizán indulót kezdi játszani a katonazenekar. A dübörgő ritmusok végighömpölyögnek a sugárút hosz- szán. Megkezdődik a május elsejei hagyományos, fölvonulás. Felsorakoznak a munkásgárdák. A Sztálin-tér bejáratánál szürkeru­hás, fegyveres munkáscsoport tűnik fel. A munkásgárdák lobogóját hoz­zák. Mögöttük végeláthatatlan osz­lopban indulnak a térre a fegyveres egységek. Tizes tömött sorokban, mindegyikük szürke zubbonyban, kar­jukon nemzeti szinü szalag, vállukon fegyver. Dübörög léptük alatt a ha­talmas tér. Mire a tér közepére ér az oszlop de­reka, mintha megszázszorozódott vol­na a partizán induló lüktető ritmusa. Igen, mert ezer és ezer lépés robaja olvad össze a dobok ütemével. Egy­ség egység után ér a főtribün elé, zug a taps az emelvényekről, — de mindezt elnyomja a teret átfogó so­rok lépésének ritmusa. (Folytatás a 2. oldalon) Televíziós állomásunk operatőrjei a távollevők otthonába is közvetítik az ünnepi felvonulás mozzanatait, lelkes hangulatát Gheorghe Apostol elvtárs beszéde a május elsejei nagygyűlésen Kedves elvtársak és elvtársnőkl Május elseje, a dolgozók nemzet­közi szolidaritásának, a világmun. kásság testvériségének napja aikal. mából, kérem, fogadják a Román Munkáspárt Központi Vezetőségé, nek, a Román Népköztársaság kor­mányának és a Szakszervezetek Köz. ponti Tanácsának üdvözletét és me­leg jókívánságait. Velünk együtt s körünkben ünnep, lik meg május elsejét 19 ország dől. gozóinak küldöttei — valamennyiünk kedves barátai. Meleg, testvéri üdvözlet szeretett vendégeinknek. Elvtársak! Szabad ország, szabad embereiként, munkánk gyümölcsének gazdáiként ünnepeljük május else, jét s haladunk tovább a győzelmes szocializmus fényes utján. Az uj, szocialista életet építő román nép jogos hazafias büszkeséggel ve­szi ma számba elért eredményeit. Egykor elmaradt országunk rövid idő alatt állandóan növekvő szociális, ta iparra támaszkodó, lendületesen fejlődő mezőgazdasággal, virágzó tudománnyal és kultúrával rendelkező országgá vált a dolgozók lelkes mun. kája nyomán. Egyre meghittebbé válik a román nép és a vele együttélő nemzetiségek testvérisége. A párt és népi demok­ratikus államunk nemzeti politikájának helyességét bizonyítja ez. A munkásosztály kiemelkedő sike. reket ért el az RMP II. kongresszusa határozatainak és az RMP KV 1956 decemberi plenáris ülésén hozott in. tézkedések valóraváltása során. Szocialista iparunk össztermelési tervét ez év első negyedében 107 szá­zalékra teljesítettük. Számos vállalat, ban magasabb mutatószámokat értek el a gépek és gépsorok kihasználásá­ban és jelentősen csökkentették az önköltséget. Számottevő eredmények, kel köszönti május elsejét szorgalmas, dolgozó parasztságunk is. a munkás, osztály hü szövetségese az uj, szocia­lista rendszer felépítésében. A mezőgazdaság szocialista szekto. ra fejlődik és erősödik. Több mint 860 ezer dolgozó parasztcsalád tömö­rült mintegy 12 ezer kollektiv gazda, ságba és mezőgazdasági társulásba. Mind a szocialista szektorhoz tartó, zó dolgozó parasztságnak, mind az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasz­toknak, mind pedig az állami gazda, ságok és gépállomások munkásainak és gépészeinek most fokozottan kell munkálkodnak, hogy idejében fejez­zék be a tavaszi mezőgazdasági mun. kákát és a növényápolást. Ezzel kell I biztositaniok a jó termést, az ipar még jobb ellátását nyersanyaggal, a lakosság ellátását mezőgazdasági tér. mékekkel. Hazánk dolgozói nagyrabecsülik a tudomány' és kultúra művelőinek, a művészet ápolóinak hozzájárulását, az értelmiségiek hozzájárulását a szocializmus építéséhez. Meg vagyunk győződve róla, hogy tudományos és kulturális dolgozóink, művészeink ki­tartóan fognak harcolni, hogy a tu. domány, a technika, az irodalom és a művészet egyre jobban szolgálja a nép ügyét, a szocializmus és a béke ügyét. Elvtársak! Ma, május elsejének ün­nepén gondolataink szeretettel száll, nak nagy barátunk és szövetségesünk, a Szovjetunió felé, amelyben először épült fel a szocialista társadalom. A szovjet emberek és velük együtt a kommunista, és munkáspártok veze­tésével a világ valamennyi dolgozója ebben az évben ünnepli 40. évfordu­lóját a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak, amely megnyitotta az utat az emberiség előtt a kommuniz­mus felé. A világ dolgozói a béké­ért, demokráciáért és szocializmusért folyó harcukban újabb győzelmek, kel készülnek megünnepelni ezt az évfordulót. A szocializmus — az az eszme, a- melyhez az egész dolgozó emberiség reménye fűződik — győzött a Szov. jetunióban s diadalmasan halad elő­re a Kínai Népköztársaságban, az európai és ázsiai népi demokratikus országokban. A szocializmus ma már hatalmas világrendszer, amely óriási mértékben befolyásolja az emberiség egész történelmi fejlődését. A szocialista tábor országaiban az idei május elsejét a gazdasági élet a kultúra fellendülésének, az általános jólét növekedésének jegyében ünnep, lik a dolgozók. A szocialista orszá­gok népeinek minden egyes újabb si. kere megerősíti és növeli az egész vi­lág dolgozóinak a békébe és szocializ. musba vetett hitét. Forró üdvözletünket küldjük a kom­munizmust épito hős szovjet népnek, a béke rettenthetetlen védelmezőjé. nek, testvéri üdvözletünk a nagy kí­nai népnek és mindazoknak a népek, nek, amelyek sikeresen építik a szo­cializmust. A kapitalista országok dolgozói a kíméletlen kizsákmányolás és az élet­színvonaluk csökkentése ellen harcol­va, a békéért, a szabadságért és a szocializmusért vivott küzdelem je­gyében ünnepük május elsejét. A kapitalista országok munkásosz­tálya egyre inkább számot vet azzal, hogy országaikban csak akkor folytat­hatnak a nép érdekeinek megtelelő nemzeti politikát, csak akkor vethet­nek gátat az imperializmus elnyomó terveinek, ha a munkásosztály egye­síti erőit és maga mellé tudja állítani a társadalom összes demokratikus és haladó erőit. Valamennyi ország kommunista és munkáspártjai keményen küzdenek a marxi-lenini munkásmozgalom egysé­gének megszilárdításáért, mert a nem­zetközi munkásosztálynak ez a legér­tékesebb kincse, a békéért, demokrá­ciáért és szocializmusért vivott nagy harc győzelmének ez a legblztosaoo záloga. Szabad népünk testvéri üdvözletét küldi a kapitalista országok és a gyarmati és függő országok munká­sainak, parasztjainak és értelmiségiéi­nek és teljes győzelmet kíván nekik igazságos harcukhoz a kizsákmányo­lás és elnyomás ellen, függetlenségük elnyeréséért és megvédéséért, a bé­kéért és a társadalmi fejlődésért. Elvtársak I Ebben az évben az egész földkerek­ségen a világ dolgozói és az összes haladó és demokratikus erők összefo­gásának napjaként ünnepük meg má­jus elsejét — az összefogásét abban a harcban, amelyet ezek az erők egy újabb világháború kitörésének meg­akadályozásáért, a béke megvédéséért és megszilárdításáért vívnak. A világ dolgozóinak szolidaritása a szocialista tábor népeivel, elsősorban a Szovjetunióval, legyőzhetetlen aka­dály az agresszív imperialista tervek megvalósításának útjában. Nem fér hozzá semmi kétség, hogy ha a béke fenntartásában és megszilárdításá­ban érdekelt népek, vagyis a világ összes népei éberek lesznek és egye­sült erővel, kitartóan fognak küzdeni, megakadályozhatják az imperialista köröket háborús terveik és cse'szövé- seik végrehajtásában, ismét enyhülés állhat be a nemzetközi kapcsolatok­ban, megvalósulhat a népek békés együttműködése. Népünk tisztában van azzal, hogy milyen nagy erőt képvisel a mind­annyian egyért, egy mindannyiért el­vét valló hatalmas szocialista tábor keretében —, ezért teljes mértékben támogatunk minden olyan javaslatot, mely a nemzetközi feszültség enyhíté­sére irányul, és ezután is határozot­tan elutasítunk minden olyan kísérle­tet, melynek célja az ország be ügyei­be való beavatkozás. Vegyék tudomá­sul mindazok, akik a Jiaoitalizmus ex­portálásával kísérleteznek, hogy ha­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents