Előre, 1957. október (11. évfolyam, 3090-3116. szám)

1957-10-01 / 3090. szám

Világ, proletárjai egyesüljetek ! ROMAN NEPKOZTARSASAG NEPTANACSA1NAK LAP3A XI. évfolyam 3099. szám 4 oldal ára 20 báni 1957 október 1., (tedd Á Kínai Népköztársaság — szocialista nagyhatalom Milyen messze fekszik tőlünk s mégis milyen közel került hozzánk a Kínai Népköztársaság, amely ma ünnepli fennállásának 8. évfor­dulóját. Persze, az atomkorszak hajnalán, a technika mai fejlett­ségi fokán, lecsökkentek a távol­ságok — ám minket mégsem a TU-104 bámulatos sebessége ho­zott közelebb egymáshoz, hanem testvérekként fűzött örökre össze a legerősebb kapocs, meiy népet néphez közelíthet: közös eszmé­nyeink és közös célkitűzéseink. A szocializmus építése és a béke vé­delme. Tien An-Men —, a Mennyei Béke Kapuja — áll azon a téren, ahol a kínai főváros népe, nemzeti ün­nepein találkozik vezetőivel és ünnepli a pártot.A Kína népei fölött uralkodó császárok itt hirdették ki egykor parancsaikat kizsákmá­nyolt, éhségben és rabságban tar­tott alattvalóiknak. S nyolc évvel ezelőtt, azon az emlékezetes októ­ber elsején, itt vonta fel Mao Ce- tung az ötcsillagos vörös lobogót annak jeléül, hogy évtizedes hősi harc után győzött a népi forrada­lom, hogy Kina földjén örökre le­tűnt az isten-császárc-k s a dollá­ron vett bábgenerálisok uralma egyaránt, mert uj hatalom szüle­tett: a nép hatalma. Ha van nép a világon, amely egy ilyen évfordulós határkőnél büszkén tekinthet vissza a megtett útra, a kínai nép méltán tartozik ezek közé. A nép, amely a világ ámulatát váltotta ki külső- és bel­ső ellenségei ellen páratlanul ne­héz körülmények között vívott har­cával, és győzelemre vitte ezt a harcát — ugyanolyan hősnek, ugyanolyan bámulatra méltónak bizonyult győzelme eredményeinek gyümölcsöztetésében, hatalma meg­szilárdításában és uj élete felépí­tésében. Fennállásának 8. évfordulóját első ötéves tervének utolsó eszten­dejében ünnepli a Kínai Népköz- társaság. A szocializmus építésé­ben elért eredményei azt bizonyít­ják, hogy a felszabadult nép ener­giája csodákra képes, hogy bár­milyen merésznek tűntek az öt év­vel ezelőtt alkotott tervek — mesz- sze túlszárnyalták őket. A holt számok olykor beszédessé válnak, felforrósitják a sziveket, lelkesíte­nek. Kina dolgozó népe az össz- ipari termelés 1957-es előirányza­tát már a múlt évben 10 százalék­kal túlszárnyalta. 1939-ben a gyár­ipar össztermelése mindössze 17 százalékát tette ki az ország egész termelésének. Ez a részarány 1956- ban 39 százalékra emelkedett. A népi Kína biztos léptekkel köze­ledik ahhoz, hogy ipari nagyhata­lommá váljék. Az ország, amely még nemrég a nemzetközi imperializmus szemé­ben legjobb esetben az „ötszázmil­lió vevő országa” volt, ahol a vas­eke már a technikai fejlettség bi­zonyos fokát jelentette — ma 4 és fél millió tonna acélt gyárt évente, ötször annyit, mint 1943-ban, ami­kor a felszabadulás előtti csúcs­pontját érte el az ország acélter­melése. Az ország, amelyben mil­lió és millió parasztot kellett meg­tanítani a vaseke használatára, s amely az első ötéves tervében csupán a mezőgazdaság egyhar- madának szocialista átalakítását irányozta elő, a parasztok milliói­nak önkéntes elhatározása folytán ebben az évben már parasztgazda­ságainak 86 százalékát tömörítetté mezőgazdasági termelő szövetke­zetekbe és ezzel ezen a téren a Szovjetunió után az első heiyre került... A kínai nép győzelme a legna­gyobb csapás volt, amely a Nagy Október, az első szocialista for­radalom győzelme után érte a nemzetközi imperializmust. Ezzel nemcsak Ázsiában rendült meg az uralma, hanem — ma már mél­tán mondhatjuk — kezdetét vette az egész gyarmati rendszer össze­omlása. Kina 600 milliós népe ra­gyogó példát nyújtott a még gyar­mati uralom alatt szenvedő népek­nek, hogyan kell és hogyan lehet egycsapásra végezni a külföldi im­perialista rablókkal s a belföldi kiszolgálóikkal. De nyolc év alatt a példamutatás kibővült: a népi Kina megmutatta hogyan kell és lehet élni a kivívott szabadsággal, hogy az valóban a nép gyors fel- emelkedését szolgálja. Nyolc évvel ezelőtt uj világha­talom született Ázsiában, amely azóta évről-évre erősödik, nem­zetközi súlya és tekintélye szünte­lenül növekszik, szocialista nagy­hatalommá fejlődött, amely szilárd bástyája a békének és a haladás­nak, nemcsak Ázsiában, Távol-Ke­leten, hanem az egész világon; amelynek állandóan növekvő gazdasági ereje megindította a bomlási folyamatot az USA mono­poltőkései által köréje vont keres­kedelmi zárlaton. Az USA ennek ellenére nem ismeri el a népi Kí­nát. Mint aki homokba dugja a fejét — számára nem létezik ez a Kina. De annál inkább létezik a világ szabadság és békeszerető né­pei számára. A szocialista tábor országain kívül is a népi Kina szo­ros baráti'kapcsolatokat létesített a legtöbb ázsiai és afrikai ország­gal, de az európai tőkés államok közül is mind többen bővítik ki gazdasági-kereskedelmi kapcsola­taikat a Kínai Népköztársaság­gal. Az USA diplomácia a szavazó gépezet felhasználásá­val legutóbb is megakadályozta hogy napirendre tűzzék a Kínai Népköztársaság ENSZ-beli jogainak elismerését. Kina 600 milliós népe dicsőséges kommunista pártja ve­zetésével, minden imperialista mes­terkedés ellenére óriás-léptekkel és feltartóztathatatlanul halad a ma­gaválasztotta utón, s bár tudja, hogy még nagy munka áll előtte büszkén tekint vissza a nyolc év alatt megtett útra. S eredményeire méltán -büszkék vagyunk mind- annyian, a szocializmus építői szerte a világon, s együtt ünne­peljük ezen az évfordulón a Kinal Népköztársaságot, a béke, a szo­cializmus és a haladás rendíthetet­len bástyáját. Együtt ünnepiünk Kina nagy népével, testvéri üdvözletünket küldjük neki és szívből kívánunk sok sikert további országépitő munkájában, TÁVIRAT MAO CE-TUNG elvtársnak, A Kínai Népköztársaság elnökének LIU SAO-CI elvtársnak, az Összkinai Népképviseleti Gyűlés Állandó Bizottsága elnökének CSU EN-LAJ elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének és külügyminiszterének PEKING A testvéri kínai nép nagy nemzeti ünnepén — a Kínai Népköztársaság ki­kiáltásának 8. évfordulóján — a román nép és a magunk nevében legmelegebb és legöszintébb szerencsekivánatainkat küldjük Önöknek, kedves elvtársaink, és Önök révén az egész kinai népnek. A román nép igaz örömmel köezönti azokat a nagy sikereket, amelyeket a kinai nép hazája szocialista átalakítá­sában, megerősítésében és felvirágozta­tásában kivívott. Ezek a sikerek, valamint a Kinai Gheorghe Apostol elvtárs Lipcsébe utazott Gheorghe Apostol elvtárs, a Roma- niai Szakszervezetek Központi Taná­csának elnöke, vasárnap reggel Lipcsé­be utazott, ahol résztvesz a szakszer, vezetek IV. világkongresszusán. A szíriai parlamenti küldöttség látogatásai A szír parlamenti küldöttség, amely Rafik Basurral, a parlament alelnö- kével az élen látogatást tesz Romá­niában, vasárnap délelőtt megtekin­tette a Pionir-palotát, a szépművé­szeti múzeumot és falumúzeumot. A délután folyamán végignézték a román-jugoszláv labdarugó-mérkőzést, este pedig megtekintették az Opera- és Balettszinház előadásit* Népköztársaság erőfeszítései Ázsia is a világ békéjének és biztonságának meg­szilárdítására egyre gyarapítják tekin­télyét és jelentőségét, növelik nagyha­talmi szerepét a nemzetközi kérdések megoldásában. Teljes szivünkből kívánjuk a kinai népnek, hogy szocialista építő munká­ját és a világbéke megóvását célzó erő­feszítéseit egyre nagyobb sikerek koro­názzák. Örökké éljen és virágozzék a román nép és a kinai nép testvéri barátsága. Dr. PETRU GROZA, a Román Népköztársaság Nagy Nemzet­gyűlése Elnökségének elnöke CH1VU STOIC A, a Román Nép- köztársaság Minisztertanácsá­nak elnöke ION GHEORGHE MAURER, a Román Népköztársaság kül- ügymfnis'ztere. Elutaztak hazánkból az angol parlamenti képviselők Az angol parlamenti képviselők, a- kik az Interparlamentáris Unió román csoportjának meghívására Sir Herbert Butcher vezetésével látogatást teltek Romániában, hétfőn reggel visszau­taztak hazájukba. A távozó vendégeket Demosiene Botez és Avram Bunaciu az Interpar­lamentáris Unió román csoportjának alelnökei és más személyiségek kisér­ték ki a repülőtérre. Jelen volt E. G. Willan, Anglia ideiglenes bukaresti ügyvivője is. Megkezdődött az egyetemi tanév A kolozsvári „Bolyai“ egyetem Horia újépülete Nagyvárad tartományban felkészültek a kukorica és burgonya tárolására Nagyvárad tartományban az állami gazdaságok dolgozói, a kollektivisták, a társult és egyénileg gazdálkodó pa­rasztok az ez évi gazdag kukoricater­més elraktározására idejében kijavítot­ták a meglévő górékat és raktárakat, és újakat építettek. A tartomány 10 ál­lami gazdaságában több mint 70 górét építettek 10—15 vagon kukorica berak­tározására. Eltüntetik a mezsgyéket Nagybánya tarto­mány falvaiban is mind jobban érik az uj termelési forma elsajá­tításának gondolata. Persze koránt sem olyan gyors ütemben tagositják földjeiket errefele a gazdák, mint Constanta vagy Galac tartományban, de azért feltartóztathatatlanul erősödik, izmosodik a mezőgazdaság szociá- lista szektora. A harmadik szövet­kezeti gazdaságot avatták fel Nagykároly városában a minap. Eddig egy kollektiv gazdaságáé» egy tár­sulása volt a rajon- székhelynek. Most a­zonban újabb nagy kö­zösség alakult. Szep­tember 21-ig több mint 60 család töl­tötte ki a belépési nyilatkozatot, s az ava­tóünnepély előtt 11 gazda csatlakozott még hozzájuk. így most a Petőfi Sándor nevét viselő második károlyi társulásban 65 család 160 hektárnyi földet müvei meg. Kevés helyen van­nak olyan kedvező fel­tételek az állattenyész­tés fejlesztésére, mint Vlsóban. Azonban itt is csak az ésszerű te­nyésztésnek van iga­zán látszata. Nem ok- nélkül létesült tehát közel 16 állattenyésztő társulás ebben a rajon- ban és most Jádon megalakult a 17-ik is. Huszonegy tenyésztő határozta el itt, hogy a „Negyvenedik évfor­duló“ társulásban kö­zösen legelteti, te­nyészti állatait. A negyvenedik me­zőgazdasági társulást avatták fel vasárnap Tasnád rajon ban, Sa- vazelen. 25 család ne­vét olvasták fel az avató ünnepélyen, akik 56 hektárt egyesítettek egy táblába. Az újdon­sült társas gazdák traktorszántotta föld­be vetik el az őszieket a következő napokban. A szentannai, nagyszalontai, madara- si, simándi és más kollektivisták uj nagy befogadóképességű górékat építet­tek a gazdag kukoricatermés elraktáro­zására. A kollektivisták ugyanis meg­állapították, hogy a csüveskukorica-ter- més meg fogja haladni a 70 mázsát hektáronként. A paptamási, nagyváradi, diószegi, ér- mihályfalvi, szilágynagyfalui és más átvevő központokban több mint 280 vagonnal növelték a górék befogadóké­pességét. Nagyváradon a burgonyatermés el­raktározására egy nagy befogadóképes­ségű uj silót építettek. Belényesen, Nagyszalontán, Szilágysomlyón pedig ki­javították a meglévő silókat. Gazdagon fizet a len A homoródjánosfalvi dolgozó föld­művesek közül ezen a tavaszon hú­szán kötöttek szerződést lentermesztés­re. Szépen indultak a vetések, mind­annyian jó termésre számítottak, de azt még remélni sem merték, hogy ilyen jól fog fizetni a len. Markos László, egyik termelő eddig 50 mázsái adott át az átvevő központnak és kapott érte 8000 lejt, László Sándor 60 mázsáért 9600 lejt. S a pénzen kívül még tekin­télyes mennyiségű kukorica is jár. BALOG JENŐ levelező Az RNK Akadémiájának 1957 szeptemberi rendes ülésszakán kiosztott díjak Matematikai és fizikai tudományok: „Gheorghe Lazar'-dijat kapott C.T. Ionescu-i ulcea, a Bukaresti Matema­tikai Intézet osztályvezetője, a „Hil- ben-féie terek“ című mrnktjáért. Műszaki tudományok : „Aurel VIaicu“-ciijat kapott Emil Mihailescu mérnök, „Vékony vasbeton- burkolatok“ cimü munkájáért. Biológiai és mezőgazdasági tudomá­nyok : „Dózsa György"-dijat kaptak: D. Puscaru, E. Puscaru—Soroceanu, A. Pauca, I. Serbanescu, Al. Beldie, Tr. Stefuriac, N. Cernescu, F. Saghin, V. Cretu, L. Lupán és V. Tascenco „A Bucsecs havasi legelői“ cimü munká­jukért. tmil Racovita-dijat kapott: Péterfi István „A növények táplálkozása“ ci­mü magyarnyelvű müvéért. Geológia és földrajz: „Grigore Cobalcescu“-dijat kapott M. Chiriac „Adalékok a détdobrudzsai krétakori tüskésbőrűek faunáinak meg­ismeréséhez“. „Gheorghe Murgoci“-dijat kaptak: M. Socolescu és D. Bisir „A Román Népköztársaság ingahálózatának ki- számitása" cimü munkájukért. Orvostudományok: „Victor Babes“-dijat kapott dr. Ra- du Portocala az lnframikróbiológial Intézet munkatársa „Tizenegy tanul­mány a kísérletileg előidézett virózisok és a járványos sárgaság folyamán ke­letkező biokémiai elváltozásokról“ ci­mü munkáért. Gazdaságtudomány, bölcsészet és jogtudomány: „Ion lonescu de la Brad“-dijat kap­tak: Ion Desmireanu, Maria Tarapa- nov, Gr. Corlan, M. Margulis, és Gh. Tatos mérnök „A belső tartalékok mozgósítása a pamutfonodák munka­termelékenységének fokozására és ön­költségének csökkentésére“ cimü mun­kájukért. „Stefan Gheorghiu“-dijat kaptak: Pavel Apostol, Dan ßadarau, Gustav öffenberger, Florea Tutugan és Henry Wald „Logikai problémák“ cimü mun­kájukért. Történelmi tudományok : „Nicolae Balcescu“-dijat kapott: Barbu T. Cimpina „Tanulmányok Ste­fan cel Mare uralmának társadalmi alapjáról“ cimü munkájáért (Akadé­miai Kiadó, 1956). Nyelvészet és irodalom : „B. P. Hasdeu“-dijat kapott I. Co- teanu a „Studii ;i ccrcctári lingvisti­ce“ és a „Revista Universitatii C. I. Parhon“ cimü folyóiratokban megje­lent tanulmányaiért és cikkeiért. „Gh. Cosbuc“-dijat kapott Miron Ra- du Paraschivescu A. Mickiewicz „Pan Tadeusz“ cimü költői müvének fordí­tásáért. Művészet: „ion Andreescu“-dijat kapott Du­mitru Ghiata festőművész „Páfrányok" „Hegyi virágok“ és „George Enescu szülőházad cimü festményeiért. „George Encscu“-dijat kapott Ion Dumitrescu „Simfoniette“ cimü mü­véért. „Ciprian Porumbescu“-dijat kapott G. Ciobanu „Anton Pan“ és „200 dal és dojna“ cimü müveiért. November 7. tiszteletére A Viktoria városi vegyipari kombinát dolgozói teljesítik vállalásaikat A Victoria városi „I. V. Sztálin“ vegyipari kombinát dolgozói, akik, mint ismeretes, szocialista versenyre hivták ki az ország vegyiparának összes gyárait, november 7. tiszte­letére lendületes munkával igyekez­nek határidő előtt befejezni a ma­guk vállalta kiegészítő tervfeladatokat. Ezideig már teljesítették azt a válla­lásukat, hogy 40 százalékkal fokozzák a munka termelékenységét. A munka termelékenységét eddig a vállalt 8,23 százalék helyett 15,85 százalékkal e- melték. Terv feletti felhalmozásuk a vállalt 3 millió lej helyett elérte az 5 millió 700 ezer lejt. A gyár munkasikereivel párhuzamo­san javulnak a dolgozók életkörül­ményei is. A verseny első szakaszá­ban 36 család kapott uj, kényelmes lakást és november 7-ig további családok fognak beköltözni uj otthonukba. Fel­avattak egy 70 férőhelyes napközi ott­hont és megkezdték egy újabb 1800 sze­mélyes étkezde építési munkáit. Rö­videsen tető alá kerül a 7 osztályos elemi iskola épülete is. Jól halad a vetés az állami gazdaságokban Jóllehet az utóbbi napokban országszerte esett az eső, az állami gazda­ságok dolgozói megállás néikül folytatták az őszi vetést. Eddig mintegy 120.000 hektárt vetettek be. ebből körülbelül 85.000 hektárt búzával. Csupán az utóbbi öt nap alatt 45.000 hektáron végezték el a vetést. Az őszi munkák élén a Ploesti tartományi állami gazdaságok halad­nak, amelyek a tervbevett területeknek csaknem 60 százalékát bevetették már. Élen járnak a fővárost ellátó trösztök is: területeiknek több mint a fe­lén elvégezték az őszi vetést. Nagy területeken végezték el a vetést az ország más vidékein is. A Temesvár tartományi állami gazdaságok, kihasználva 1100 vetőgépük teljes kapacitását, bevetettek csaknem 23.000 hektárt. Ennek több mint a felén bú­zát vetettek. Konstanca tartományban 22.000 hektáron, Galac tartomány­ban 20.000 hektáron végezték el a vetést. Az állami gazdaságok dolgozói a vetéssel egyidejűleg gondoskodnak arról is, hogy megfelelő mennyiségű istálló- és műtrágya kerüljön a földbe. A Konstanca tartományiak például az istállótrágyán kívül 3000 tonna mű­trágyát szórtak 14.200 hektár területre, a Galac tartományiak pedig 12.000 hektáros területre 2900 tonna műtrágyát hintettek el. 2000 tonna műtrágya került a Bukarest tartományi állami gazdaságok földjeibe is. Az állami gazdaságok az őszi gabonaféléknél az idén 80.000 tonnával több szerves trágyát és 26.000 tonnával több műtrágyát használnak fel. A baktériumtrágyát is egyre nagyobb mértékben alkalmazzák. Szedik a krumplit a bonyhai kollektivisták. A francia kormány nem kapta meg a bizalmi szavazatot PÁRIZS. — Az Agerpres tudósító­ja jelenti: Szeptember 30-án zajlott le a fran­cia nemzetgyűlésben az algériai sta­tútumra vonatkozó törvénytervezet vi­tájának utolsó szakasza. Miután a különböző parlamenti csoportok kép­viselői megindokolták álláspontjukat, a kormány által felvetett bizalmi kér­désben rátértek a szavazásra. A nem­zetgyűlés 279 szavazattal 253 ellené­ben nem szavazott bizalmat a francia kormánynak. A KŐOLAJIPAR CENTENNARIUMA Kopár, dimbes-dombos rét — fák he­lyett szondák magas tornyai, mintha találomra szórták volna őket szerte­szét. Egy mélyedésben nagy, otromba kő­darab. A hírhedt 160-as szonda nyo­mait takarja. Szobrot kellene ide állí­tani, a Standard Oil romániai vállala­ta, a Romino-Americaná embertelen kizsákmányoló módszereinek áldozatul esett munkások emlékére. 1928-ban történt. Akkoriban kezdett a kapitalizmus világválsága végigseper­ni Amerikán és Európán. Csökkent a kereslet, estek az árak. A Prahova völ­gyében megkezdődtek a tömeges elbo­csátások. Ijesztő méreteket öltött a munkanélküliség. 1932-ben már felére csökkent a kőolajiparban foglalkozta­tott munkások száma, több mint 15.000 ember került az utcára. A válság kezdetén kigyult Moreni- ben a 160-as szonda. Hogyan gyűlt ki, mifért nem tudták kioltani ? — ez máig is tisztázatlan. Hanyagság vqlt, véletlcnség, vagy szándékos gyújtoga­tás ? — senki sem tud erre ma választ adni. A Romino-Americaná főrészvényeseit nem is érdekelte, milyen mérhetetlen kárt okoz a tűz Románia számára. Nem csupán az elégett kőolaj jelentett vesz­teséget, még inkább a köolajrétegböl kiáramló hatalmas mennyiségű gáz. A közeli olajkutakban csökkent a nyo­más, a gazdag rétegből kevesebb olajat lehet nyerni, még a mai eljárásokkal is nehéz est a kincset a mélyből fel­hozni. Két évig festette vörösre a szonda 80 méter magas lángoszlopa Moreni felett az égboltot, Bukarestbe is ellát­szott az égre vetett visszfénye. Mnrenihen az utcán éjjel is elolvas­hatták az újságot. Sok mindenröt. Írtak A moreni uj kórház épülete az újságok, de arról hallgattak, hogy a moreni tűz eloltása országos érdek; nem követelték, hogy a kormány köte­lezze arra a tröszt vezéreit, hogy vé­get vessenek ennek a dantei színjáték­nak. Valóban, a Divina Comedia-ba illő, borzalmas jelenetek játszódtak le a szonda körül. Borostás, beesett arcú, rongyos, elgyötört munkanélküliek me­lengették elgémberedett tagjaikat a po­koli lángok közelében, a tüztöl felme­legedett föld volt éjjeli menedékhelyük — esőben, hóban, fagyban. Hirtelen kitörésekor szedte a tűz első áldozatait. Jutalom reményében ké­sőbb sokan megpróbálkoztak a tűz ol­tásával — a lángok, a gáz martalékai lettek. Mikor a konkurrent Royal Dutch Shell konszern vállalata, az As­tra Romina közeli szondáiban mindin­kább apadt a nyomás, nagyobb juta­lomösszeget helyeztek kilátásba a tűz eloltásáért. Akadt merész vállalkozó, aki nagy távolságról mély tárnával pró­bálta megközelíteni a tűz fészkét. Nyolcvan ember vájta a tárnát. Mikor betört a gáz, valamennyien elpusztul­tak. Komoly tudományos tanulmányok a- lapján, kellő technikai felkészültséggel, anyagi áldozatokkal feltétlenül be le­hetett volna omlasztani az égő szondát. Csakhogy a tröszt urai nem voltak haj­landók jelentős összeget rászánni. Vé­gül is, két év múltán magától beom­lott a szonda. . Valea Plingerii — a siralom völgyé­nek nevezték el akkoriban Moreni kör­nyékét. De a siralom völgyében később is gyakran állt meg levetett föveggel az arra járó, hogy utat engedjen a szón- datüzek, balesetek újabb áldozatait ki­sérő halotti menetnek. A túlfeszített húr végülis megpat­tant. A párt szava megfogant az elgyö­tört munkások szivében,' Grivica jela­dására megmozdult 1933-ban az egész petróleumvidék. A trösztök külföldi és román részvényesei ekkor ébredtek rá először, hogy a román munkás nem hajlandó tovább tűrni, éhezni. Mégsem hitték, hogy az 1933-as események után alig több mint egy évtizeddel a párt­vezette munkásosztály végérvényesen megfujja nekik a takarodót. t A KÖOLAJVIDÉK ÉS A TÖRTÉNELEM Amerre jártunk Moreni környékén, a működő szondák közelében mindenfelé elhagyottak láthatók: 1600 olajkút ki­termelése szűnt meg fél évszázad fo­lyamán. Századunk első éveiben indult meg ezen a vidéken a gazdag olajrétegek feltárása. Az első fúrások meglehető­sen gyenge eredménnyel jártak, míg 1907-ben ráakadtak az ország eddig is­mert leggazdagabb olajmedencéjére, a moreni rétegre. Öt évvel később mé­lyebbre fúrtak és feltárták a drsda réteget is. Az első világháborút meg­előző évbyi az ország 1 naftatermelésé­nek több piint a fele kerüli Moreni környékén a felszínre — és a belőle származó haszon az akkoriban a román kőolaj java részét bitorló német tőke- érdekeltség zsebébe. Az első világháború kezdetén Sir Barclay, Anglia meghatalmazott mi­nisztere Bukarestben azt követelte a román kormánytól, hogy gyújtsák fel azonnal a petróleumkutakat. Kilátásba helyezte, hogy a háború után Anglia megtéríti a károkat. A megállapodás értelmében 1000-nél több kutat felgyúj­tottak, 1500 szondát betömtek, a tar­tályokban felgyűlt 150.000 köbméter benzint és petróleumot elégették, 70 finomítót használhatatlanná tettek, A kár 600 millió aranylej. A háború végén a „szövetségesek* természetesen nem tartották be Ígére­tüket. Mindössze 4 millió fontsterling kárt ismertek el, ezt is Románia há­borús adósságainak számlájára Írták. Sőt, arra kötelezték a román államot, hogy „a ■ szövetséges országok“ tőkései­nek, közel 10 millió fontsterling kárté­rítést fizessenek. A károsult ország fizetett tehát kár­térítést a károkozóknak. Az 1921—22-es években hat külföldi kőolajtársaság nyeresége 1.495JÍ millió lej volt — s ezekben az években mind­össze 1206,5 millió lejt fordított a tő­kés állam a mezőgazdaságra, közműn. kálótokra, kórházakra, iskolákra s bár­mi néven nevezendő kulturális és szo­ciális célokra. A nagy petróleuméhséget, az olaj­medencék esztelen, barbár kifosztását aztán a válságévek csökkentett kiter­melése követte. Moreni környékén is­mét betömtek egy csomó szondát, a- melyek kitermelését a csökkenő világ­piaci árak miatt már nem tartották ér­demesnek. A harmincas évek végén megint Né­metország kaparintotta meg a román kőolajat. 1939-ben közel 2 millió tonna petróleumtermék segítette a hitleristák háborús készülődéseit. A második vi­lágháborúban angol, francia, amerikai tökeérdekeltségü vállalatok is ellátják benzinnel a hitleristák motorizált had­seregét. Pecunia non ölet — a pénznek nincs szaga. A kőolajnak sincs. De mikor a felszabadító szovjet had­sereg már az ország határán áll, akkor aztán rögtön megjelentek a szondák felett az angol és amerikai repülőgé­pek. 70 milliárd lej kárt okozott az országnak a petróleumvidék bombázá­sa. S a tőkés konszernek nem átallot­ták, hogy a második világháború befe­jeztével kártérítést követeljenek Romá­niától. Csak egyről feledkeztek meg. Hogy az 1944-es Románia merőben különbö­zik az 1918-as évitől. Egykoron a búr- zsoá-földesuri politikusok úgy táncol­tak, ahogyt ők fütyültek. 1944-ben már „mi fütyültünk a saját portánkon“. A Royal Dutch Shell és a Standard Oil képviselői még kijálszották utolsó kártyájukat. Szabotázst szerveztek, hogy megakadályozzák kőolaj kitermelésünk és finomításunk helyreállítását. Az államosítás aztán végképp kihúz­ta lábuk alól a talajt. Szovjet segítség­gel megkezdődött a petróleumiparunk eddig soha nem látott felvirágzása. Cimpina, Boldesti, Moreni, Ploesti minden bizonnyal ma is nagy betűkkel van beírva a Shell és a Standard ve­zérkarainak térképeibe. Elvesztett po­zíciók. S annál inkább sajnálhatják most, amikor azt hallják — talán el sem hiszik ! — hogy kitermelésünk el­érte a 11 millió tonnát. Nagy mennyi­ség ez — világviszonylatban is szá­mottevő, A 11 MILLIÓ TITKA Messzire kiterjed a moreni körzet, naphosszat járhatod, mig közelebbről megismerkedsz vele. lonescu Devetsel Teodor mérnök ki­sér az uj és a felélesztett kutakhoz. Szívesen, részletesen beszéli el, hogy a szovjet szakértők tanácsira alkalmazott uj módszerek révén hogyan sikerült ál­landó, egyenletes kitermelést biztosi- taniok. Az egymással vetélkedő egykori vál­lalatok parcellái között, a kihasználat­lanul maradt sávokon mostanában uj szondákat fúrtak. Megérte. A régi, ki­apadó kutak csöveit pedig fokozatosan feljebb vonják és a magasabb rétegek­ből szivattyúzzák az olajat. Bevált a másodlagos kitermelés mód­szere is. A nyomás csökkenését azzal egyensúlyozzák, hogy vizet és gázt nyomnak a rétegek alá. Eredményes kísérletek folynak most a breber réteg másodlagos kitermelésére Jó kilátással kecsegtetnek a még ki­használatlan peremvidékeken végzett próbafúrások is. Jövőre valószínűleg hozzákezdenek egy újabb miocén Téteg kitermeléséhez. Érdemes-e foglalkozni valamelyik régi kút újbóli működésbe helyezésé­vel ? A két éve érkezett uj szovjet mű­szer, a radioaktiv kutatókészülék adja meg erre a választ. A rádióaktiv anya­gok — a kút csövébe leengedve — pon­tosan jelzik: van-e kőolaj mélyebben, vagy a magasabb rétegekben ? — A minap is kellemes meglepetés ért — fejtegeti a mérnök. — A készü­lék naftát jelzett egy 1928-ban felha­gyott kút alatt. Kiszedtük a használha­tatlan csövet, mélyebbre fúrtunk. Napi 14 tonna a nyereség. Vannak bőségesen adakozó szondáink, de a, gyengébbeket sem vetjük meg. A mai módszerekkel kifizetődik valamennyinek az üzemelte­tése. A legérdekesebb élményünk a moreni olaj mezőkön a technikai fejlődés meg- figyelése volt, az összehasonlítás a fel- szabadulás előtti és a mai kitermelési módszerek között. Központi szivattyú- berendezések működtetnek most 8—10 és annál jóval több szondát is. Arány­lag kevés munkás elvégzi a szondák el­lenőrzését, karbantartását. És a bo­nyolult felszerelések javarészét ploesti, bukaresti, resicai üzemeink szállt (Folyt .1j.í) 1L. ' SaNDUR AGNjíS

Next

/
Thumbnails
Contents