Előre, 1957. november (11. évfolyam, 3117-3142. szám)
1957-11-01 / 3117. szám
A ROMAN NEPKOZTARSASAG NEPTANACSAINAK LAPJA XI. évfolyam 3117. szám 4 oldalára 20 báni 1957 november 1., péntek NOVEMBERI KÖSZÖNTÉSÉRE CSÖKKENTSÜK AZ ÖNKÖLTSÉGET! N agy súllyal, az eddiginél is fokozottabb jelentőséggel áll minden vállalatvezető és minden egyes dolgozó előtt a feladat: feltétlenül csökkentenünk kell ipari és mezőgazdasági termelésünk önköltségét. Lelkesítő feladatokat tűzött ki a tavaly decemberi párthatározat a dolgozók életszínvonalának emelése érdekében; fontos ipari és mezőgazdasági beruházásokat kell végrehajtanunk a második ötéves terv folyamán; ezzel párhuzamosan az eddiginél nagyobb alapokat fordítunk lakásépítésre és más szociális célokra. Folyamatban van a megjavított bérezési rendszer kísérleti alkalmazása valamennyi iparágban. Nem könnyű e szép, hasznos célokra az anyagi eszközöket előteremteni. A kézenfekvő, eddig még nem eléggé kihasznált jövedelmi forrás: mindegyik termék önköltségének csökkentése! Nagy összegeket emészt még fel a gondatlan, könnyelmű gazdálkodás sok iparvállalatunkban, az építkezéseknél, állami gazdaságainkban és a gazdasági élet sok más területén. A szinajai I. C. Frimu fémipari vállalat jelszava: „Csökkentsük minden termék önköltségét!“ — az adott körülmények között legidőszerűbb kezdeményezés széleskörű terjesztésére szólít fel. Számos iparvállalatunkban talált visszhangra ez a jelszó. Amint azonban a Fém- és Villamosságipari Munkások Szakszervezeteinek országos kongresszusán több küldött kifejtette, sok még a tennivaló az önköltségcsökkentési mozgalom felélénkítése érdekében. Kevés vállalatunk dolgozói értek még el olyan kimagasló sikereket e mozgalom keretében, mint a kezdeményező üzem munkaközössége, amely ebben az évben valóban minden egyes termékének az önköltségét jó néhány százalékkal csökkentette. Példát mutatott az I. C. Frimu üzem arra, hogyan lehet és kell összeegyeztetni a mérnökök és technikusok ezirányú törekvéseit a dolgozók széleskörű tömegmozgalmával; hogyan kapcsolható össze a műszaki értelmiségnek a belső erőforrások feltárására és a műszaki előrehaladásra irányuló munkája az nyitómozgalommal és minden egyes munkásnak arra irányuló igyekezetével, hogy takarékosabban, gazdaságosabban termeljen. Milliókat takarított meg így a szinajai gyár munkaközössége népgazdaságunk számára. Milliós megtakarításokkal tűnt ki a mozgalomba való bekapcsolódása óta a fővárosi Gh. Gheorghiu-Dej ruhagyár is, meg sok más, a legkülönbözőbb iparágakba tartozó vállalatunk. De maguk a kezdeményezők is azt állítják minden eddigi sikerük ellenére, hogy az adott felszereléssel még jóval alacsonyabb önköltséget érhetnek el. Nem milliókat, hanem éppen milliárdokat takaríthatunk meg és fordíthatunk a dolgozók életszínvonalának emelésére, ha minden egyes vállalat egész munkaközössége kitartóan, következetesen harcol az önköltség szüntelen csökkentéséért. A Nagy Októberi Forradalom 40-ik évfordulójának küszöbén, a marxi-leniai tanítás által vezérelve, küzdjünk következetesen, versenyezzünk kitartóan a decemberi párthatározat gyakorlatba ültetéséért. Jelentsen valamenynyiünk számára mindennapi feladatot a szinajai jelszó. Csökkentsük minden termék önköltségét! A tordai „Electroceramica”-gyárban e napokban soktízezer szigetelő készül terven felül. A mesterséges hold rakétája Bukarest felett A bukaresti csillagvizsgáló állomásról október 31-én 18 óra 58 perckor megfigyelték a mesterséges hold hordozórakétáját, amint pályájának egy kis szakaszán a láthatár közelében észak-északkeleti irányban elhaladt Bukarest fölött. Legnagyobb ragyogásában a rakéta egy kettes nagyságú kékes-fehér csillagnak látszott. Könnyítések a látogatási kötelezettség nélküli felsőfokú oktatásban Az Oktatás- és Művelődésügyi Minisztérium elhatározta, hogy az 1957—1958-as tanévtől kezdve a látogatási kötelezettség nélküli tanfolyamokon a hallgatók két év alatt vizsgázhatnak egy tanév anyagából, vagyis vizsgáikat két évre oszthatják be. A rendes vizsgaszakaszok ideje: február 15—28 (a pedagógiai főiskolákon január 2—15); április 1— 15; július 1—30; és október 1—15. Azok a főiskolások, akik az 1958 februári vizsgaszakaszban leteszik hátralékos vizsgáikat, az 1958 áprililisi, júliusi és októberi vizsgaszakban vizsgázhatnak a következő év tananyagából. Azok a főiskolások, akik a hátralékos vizsgákat 1958 áprilisában teszik le, 1958 júliusában és októberében jelentkezhetnek vizsgára a következő év tananyagából. Azok a hallgatók, akik csak 1958 júliusában teszik le a hátralékos vizsgákat, 1958-ban már nem iratkozhatnak be a következő évi vizsgákra. • •Ünnep előtti tudósítás A SZATMÁRI UNIÓBÓL (Munkatársunktól). • A szatmári Unió-gyár minden részlegén ezekben a napokban lelkes, odaadó munka folyik. Az üzem munkaközössége igyekszik méltóképpen köszönteni a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulóját. Már hetekkel ezelőtt elhangzottak a nagy ünnep tiszteletére tett munkafelajánlások, vállalások. Az egyes műhelyek, csoportok között nemes versengés indult a tervfeladatok teljesítéséért, túlszárnyalásáért. S bár októberben meglehetősen rendszertelen volt az anyagellátás, mégis ma már a vállalások nagy részénekteljesítéséről adhatunk számot. Az öntödében Révész József, Fagea Ion, Polner Rudolf öntők 4—6 nappal a határidő előtt befejezték havi tervfeladatukat. Ugyanakkor — vállalásukhoz híven — javítottak az öntvények minőségén és jelentős selejtcsökkentést értek el. A formakészítő műhely is kitett magáért: időre elkészítette és leszállította a terv teljesítéséhez szükséges formákat. A mechanikai műhely október 25-ig már havi tervének 90 százalékát teljesítette. A munkában élen jár Pável György gyalus 123 százalékos, Fekete Ferenc esztergályos 116 százalékos, Scherer Máté maros, Czmar János és Kónya János esztergályos átlag 105—115 százalékos normateljesítéssel. Dicséretet érdemel Rogna György mester is, aki fáradságot nem kímélve foglalkozik a fiatalok tanításával, szakmai nevelésével. A vagonszerelő műhely dolgozói két nappal hamarabb teljesítették havi tervüket. Különösen szép eredményeket ért el Veress András lakatos brigádja, amely nemcsak termelési feladatát fejezte be határidő előtt, hanem lényegesen javította munkája minőségét is. 1960-ra dolgoznak A kolozsvári bányaipari üzem munkásai, mérnökei és technikusai csütörtökön táviratilag jelentették a Bányász-szakszervezet Központi Bizottságának, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója tiszteletére október 30-án teljesítették 1957. évi össztermelési és árutermelési tervüket. Egész Nagyszentmiklós rajon szövetkezeti alapon gazdálkodik TEMESVÁRI TELEFONJELENTÉS Tegnapig Perjámos volt a Temesvár tartományi Nagyszentmiklós rajon egyetlen községe, amely még nem tért át teljesen a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Tegnap a község utolsó 24 egyénileg gazdálkodó parasztcsaládja is belépett mezőgazdasági társulásokba és így a Bánát egyik legtermékenyebb rajonjában befejeződött a mezőgazdaság szövetkezeti átalakítása. A rajon 13.896 parasztcsaládja most 58.211 hektárt művel meg közösen a rajon 25 kollektív gazdaságában, 54 mezőgazdasági társulásában és 1 járadékos mezőgazdasági szövetkezetében. Nagyszentmiklós rajon mezőgazdaságának teljes szövetkezeti átalakítása annak a lelkes munkának köszönhető, amelyet a rajon kommunistái, párt- és állami aktivistái, a GTA-k gépészei, a kutatóállomások technikusai végeztek a dolgozó parasztság felvilágosítása érdekében. A szocialista együttműködés gyümölcsei a gépiparban Gazdasági fejlődésünk egyik legjelentősebb eredménye az, hogy hazánk virágzó ipari-agrárországgá változott. E fejlődési folyamat alapja a Román Munkáspárt következetes iparosítási politikája. A népi hatalom éveiben állandóan növekedő ipari termelés 1956-ban 3,3-szeresen meghaladta az 1938-as termelést, a burzsoá földesúri ipari termelés legmagasabb színvonalát. Az ipar általános fellendítése során pártunk és kormányunk előnyben részesítette a nehézipar, vagyis a termelési eszközöket gyártó ipar, főleg pedig a gépipar fejlesztését. Az egyszerű, de annál beszédesebb számadatok gépiparunk szakadatlan fellendüléséről tanúskodnak. Ez a fejlődés elsősorban a fémtermelés növelésének és számos új fémipari üzem létesítésének, illetve újjáépítésének és kibővítésének köszönhető. A gépiparunk össztermelése 1956-ban 3,69-szer volt nagyobb, mint 1950-ben és több mint hatszorosa volt az 1938 évinek. Gépiparunk nagymértékben előmozdította az új technika bevezetését, az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés műszaki bázisának korszerűsítését és fejlesztését. Ezzel kapcsolatban említésre méltó az a tény, hogy míg 1950- ben a hazai gyártmányú gépek a beruházások 50,7 százalékát fedezték, 1955- ben a munkába állított gépek 74,3 százaléka hazai gyárainkban készült. Ez a jelentős siker annak köszönhető, hogy gépiparunk keretében számos mellékág és szakosított üzem létesült. Gyáraink ma mezőgazdasági gépeket és szerszámokat, kőolajipari és bányafelszerelést, vasúti, közúti és tengeri szállítási eszméinök, az Akadémia gazdasági kutatóintézete ipari részlegének vezetője köröket, energetikai berendezéseket, motorokat, szerszámgépeket, közfogyasztási cikkek gyártására szolgáló üzemberendezéseket is gyártanak. Ipari fejlődésünk alapja A nehézipar fejlesztésében elért eredményeink megteremtették az ország további ipari fejlődésének alapját. Ezek az eredmények nem jöhettek volna létre a Szovjetunió és a népi demokratikus országok támogatása, a szocialista országokkal való gazdasági együttműködés nélkül. Gazdasági fellendülésünk legfőbb sajátossága, hogy ez a folyamat nem elszigetelten bontakozik ki, hanem a szocialista országok nagy közösségéhez tartozó összes országok általános gazdasági fejlődésének keretében. A Román Népköztársaság és a Szovjetunió közti gazdasági együttműködés egyik legfontosabb jelensége a jogegyenlőség és a kölcsönös előnyök elvén alapuló kereskedelmi árucsere. A szocialista országokkal fennálló kereskedelmi kapcsolataink évről évre bővülnek és igen jelentős helyet foglalnak el hazánk külkereskedelmében. A Szovjetunióval folytatott árucsere például 1955-ben az RNK külkereskedelmi mérlegének 49,1 százalékát tette ki. A nyersanyagbehozatal országunk iparosításának igen fontos tényezője. Ezzel kapcsolatban megemlíthetjük, hogy 1956-ban a külföldről behozott nyersvas és vasötvözetek 98 százalékát a Szovjetunióból kaptuk. Ami pedig az acél és hengerelt áru behozatalát illeti, ennek 63 százalékát a Szovjetunió, 37 százalékát pedig a többi szocialista ország szállította. A gépipar műszaki-anyagi alapjának fejlesztését célzó terv teljesítése érdekében nagymennyiségű gépre és ipari felszerelésre volt szükségünk. E tekintetben is teljes mértékben élveztük a szocialista országokkal való gazdasági együttműködés előnyeit. 1956-ban például a külföldről behozott gépek és felszerelések 93 százalékát a szocialista országokból, főleg a Szovjetunióból kaptuk. A rozsnyói szerszámgyár, a cernavodai „9 Mai“ üzem, a birladi golyóscsapágos gyár, a „Tudor Vladimirescu“ mezőgazdasági gépgyár és sok más korszerű új üzem berendezése jórészt a Szovjetunióban készült. Gépgyáraink termelőképességének növekedése nemcsak a behozott gépek mennyiségének köszönhetők, hanem annak is, hogy ezek jórészt különleges szerszámgépek, nagy termelőképességű automatikus és félautomatikus gépcsoportok voltak. Műszaki-tudományos segítségnyújtás Ipari fejlődésünket nagymértékbenn elősegítette a Szovjetuniótól kapott műszaki-tudományos segítség is. A Szovjetunió nemcsak műszaki dokumentációt bocsátott rendelkezésünkre, hanem szovjet szakemberek kiküldésével közvetlen műszaki-tudományos támogatást nyújtott számunkra fém- és gépiparunk egyes műszaki kérdéseinek megoldásában. Egy olyan gépipar számára, amely azt a bonyolult és nehéz feladatot tűzi maga elé, hogy gyorsütemű technikai fejlődése során rövid időn belül elérje a fejlett ipari országok színvonalát, az új iparcikkek tömegének gyártásához (Folytatás a 3. oldalon.)" Az SZKP régi tagjai küldöttségének látogatása Az SZKP régi tagjainak küldöttsége, élén A. F. Gorkinnal csütörtök délelőtt virágkoszorúkat helyezett el a haza hőseinek emlékművén és a szovjet hősök emlékművén. Az ünnepségnél jelen volt Lungu Nistor ezredes, a bukaresti helyőrségi parancsnokság vezetője, továbbá V. F. Nyikolajev és A. F. Kabanov, a szovjet nagykövetség tanácsosai. Ugyancsak csütörtök délelőtt a küldöttség tagjai látogatást tettek az ARLUS Központi Tanácsánál, ahol az ARLUS vezetőivel találkoztak. A vendégeket dr. C. I. Parhon professzor, akadémikus az ARLUS elnöke, P. Constantinescu-Iasi akadémikus, Ofelia Manole és Octav Livezeanu, az ARLUS alelnökei és az ARLUS Központi Tanácsa bürójának tagjai fogadták. Dr. C. I. Parhon professzor akadémikus melegen üdvözölte a küldöttség tagjait, majd O. Livezeanu röviden beszámolt az ARLUS munkájáról. A. F. Gorkin a küldöttség nevében köszönetet mondott a meleg fogadtatásért és átnyújtotta dr. C. I. Parhonnak V. I Lenin több beszédének gramofonfelvételét, és egy albumot, amely a Szovjetunió fellendülését szemlélteti a Nagy Októberi Forradalom óta. Az SZKP régi harcosainak küldöttsége, élén A. F. Gorkinnal délután megtekintette a fővárosban a Szépművészeti Múzeumot. A vendégek kíséretében volt C. Tiulescu, a volt antifasiszta bebörtönzöttek szövetségének első alelnöke. A Szépművészeti Múzeumban M. H. Maxy, az RNK érdemes művésze a múzeum igazgatója üdvözölte a vendégeket, akik ezután megtekintették a „Nicolae Grigorescu“ emlékkiállítást, s az egyetemes művészet néhány termét. A szovjet küldöttség tagjai este az Opera- és Balettszínházban részt vettek a „Tosca" előadásán. A szovjet vendégek megkoszorúzzák a haza hőseinek emlékművét Beszélgetés Gy. Szabó Bélával Talán öt hete annak, hogy Gy.Szabó Bélával, a kiváló grafikus művészünkkel beszélgettünk. Nagy út előtt állott akkor: a Kínai Népköztársaságba indult, hogy a Kínáról készülő könyvének anyagát kiegészítse. És most élményekkel gazdagodva megint itt van közöttünk. A TU 104-es repülőgéppel Pekingtől Moszkváig nem egészen kilenc óra alatt tette meg az utat. Legutóbb az előtte álló eseményekről, tervekről beszélt, most pedig a valóra vált, átélt, nagy élményekről, gazdag tapasztalatairól, látottakról számol be. A Kitiban töltött hónap minden napja felejthetetlen marad számomra — kezdi mondanivalóját Gy. Szabó Béla. — És mindezt betetőzte, hogy visszafelé a TU 104 es szovjet óriásgéppel jöhettem Moszkváig. A körülbelül 5000 kilométeres utat 11 ezer méter magasságban, 920 kilométeres átlagsebességgel 8 óra 50 perc alatt tettük meg. Az óriásgépen rendkívül kényelmes az utazás. Mint érdekességet mondhatom el, hogy David Ojsztrah, a nagy szovjet hegedűművész is ugyanezzel a repülőgéppel utazott velünk. Előző este Pekingben volt hangversenye, aznap pedig Novoszibirszkben. Nos, az ő kedvéért a TU 104 leszállt Novoszibirszkben. Emiatt senki sem neheztelt a repülőtársaságra. A repülőgép Peking és Moszkva között különben csak Irkutszkban és Omszkban száll le 11 órára. Gy. Szabó Béla ezután arról beszélt, hogy Kínában tartózkodása alatt kitűnő elszállásolást, ellátást biztosítottak számára és nagy segítséget adtak ahhoz, hogy kedve szerint dolgozhasson. Mindenki a legnagyobb figyelemmel, barátsággal állt rendelkezésére és bárki, akit felkért, a legnagyobb szívélyességgel állt neki modellt. — így azután, ilyen körülmények között — mondja mosolyogva, elégedetten —, a tervezett 100 rajz helyett 125 rajzot készítettem. Volt olyan nap is, hogy tíz arcképet rajzoltam. ÁTALAKUL A RÉGI PEKING Megkértük ezután, mondja el, merre, milyen helyeken járt Kínában, mit látott és mit dolgozott. — Tanulmányoztam a régi Peking átalakulását. Pekingben nagyarányú építkezés folyik. Mindenfelé állványerdőket lát az ember, különösen a város szélén. Nagy iramban bontják le az ósdi kis házakat, és helyükbe óriási blokkházakat építenek. Így lassan, vagy talán nem is olyan lassan, megváltozik Peking képe. De nem csak Pekingben, hanem bármerre, amerre utaztam, láttam a nagy építkezéseket. Uhan-ben például egy nagy nehézipari kombinát épül. Itt hatalmas területen 40 méter magas dombokat nivellálnak. A kombinát területe 31 négyzetkilométer lesz. Jelenleg összesen 190 kilométer hosszúságban vasútvonalon hordják a földet. Elképzelhető ennek az építkezésnek az aránya, ha elmondjuk még azt, hogy 45 ezer ember dolgozik a munkatelepen. Amikor készen lesz, 30 ezer ember fog majd dolgozni az óriásüzemben. U-han vidéke gyönyörű. Itt épült fel a Jang-cse folyón az a hatalmas híd, amelyről egy levélben már beszámoltam. — Mi volt a következő állomás? — kérdezzük. — Innen Sanghajba utaztam — folytatja Gy. Szabó Béla. — Ott a dzsunkákon rajzoltam a halászokat. Rajzoló számára hálás feladat az, ami a folyón az ember szeme elé tárul. A változatosság kedvéért azután nehézipari üzemet látogattam meg és ott készítettem néhány rajzot. És hogy megismerjem Sanghaj minden oldalát, elmentem a Jü-fo-si templomba is, ahol 2 méter nagyságú drágakőbe vésett (jáde) Buddha szobor áll. A templomba csak cipő nélkül szabad belépni. Először azt hittem, hogy vallási okokból, kiderült azután, hogy tisztasági okok miatt. Nincs az a patika, amely vetekedne ennek a templomnak a tisztaságával, ahol minden ragyog, fénylik. HANG-CSUBAN, KANTONBAN ÉS A KUN-MIN VIDÉKÉN Lelkesedéssel beszélt ezután Gy. Szabó Béla a Hang-csu-ban eltöltött napokról. Mesélt arról, hogyan rajzolta napokon át a nagy sziklafarag■ ványokat, a „Fei-laj-fun“ („repülő hegyek“) varázslatos vidékét, ahol körülbelül 370 sziklafaragvány ejti bámulatba az arrajárókat. Azután beszélt a „Hu-pa“ (Futó tigris) pagodáról, amelyet 517 darab gyönyörű kávését díszít. Ez azért is érdekes, mert a mai kínai fametszésre nagy hatással van a pagoda díszítőeleme. Több művész itt keresi a kifejezés útját. — Kantonban viszont — folytatja élményeinek elbeszélését — rakodómunkások életét tanulmányoztam. Az épülő kanton is sok érdekes anyagot tartogatott számomra. Egyik nap elutaztam Szun Jat-szen falujába. Itt lerajzoltam azt a fát, amelyet ő ültetett és amelyet a huszas években egy tájfun kidöntött. A ma is élő fa most majdnem vízszintes helyzetben van. Eukaliptusz, banán, cukornád ... és festői, vörhenyes színű föld... De még jobban lenyűgözött Kun-min vidéke. A magam részéről ezt találom a világ legszebb helyének, legalábbis amit én láttam. Ez a vidék 1975 méterre fekszik a tenger színe felett. Nagy tavak és nagy hegyek, buja növényzet ékesíti a festői tájat. Az uralkodó növényzet itt is az eukaliptusz, a talaj itt is olyan különösen vöröses, korall szinű. Ezen a vidéken egy kisebb faluban is festettem színes pasztellel, egy körülbelül 400 méteres sziklafal tetején, az úgynevezett „sárkány kapu“ pagoda mellett, lerajzoltam egy hős katonát is ... ... Ezután visszatértem Pekingbe... A PEKINGI IPARMŰVÉSZETI MŰHELYEKBEN Gy. Szabó Béla lapozgatja jegyzeteit. Fürkészi, hogy a sok érdekességből melyiket mondja még el, hiszen ha mindenről számot adna, napokig beszélhetne. Végre felpillant. — Rendkívüli módon érdekeltek Pekingben a különböző iparművészeti műhelyek, üzemek. Az ilyesmiben a kínaiak felülmúlhatatlanok. Évszázados hagyományokkal rendelkeznek .... Voltam egy fametsző reprodukciós üzemben. Végig mutatták az egész nyomtatási eljárást. Meglepetéssel tapasztaltam, hogy a különböző színes nyomatokat nem a nálunk szokásos ofszettel sokszorosítják, hanem rendkívül finom fametszetekkel. Azután megtekintettem egy úgynevezett rekesz-zománcfémre égetett zománc) üzemet. Itt körülbelül 400 munkás dolgozik. Minden kézimunka. Megnéztem még egy úgynevezett vörös lakk üzemet, ahol a fémre ráégetik az anyagot és akkor késsel és más finom eszközökkel domborműveket, figurákat, disznóelemeket vésnek az anyagba. Rendkívül érdekes volt számomra Sanghajban egy drágakő (jáde) faragó műhely is. Az élmények között kutatva, megint más témára terelődik elbeszélése. — Mit mondjak még? Pekingben és Sanghajban láttam buddhista szertartásokat. Le is rajzoltam egy buddhista szerzetest. Azután szeretnék még beszélni egy nagy pekingi épületről, amelyben nyolc különböző színpad van. A bábszínháztól a klaszszikus operáig válogathat az ember a műfajokban. Egy alkalommal klaszszikus operát néztem meg. Ennek érdekessége az, hogy — szokás szerint — díszlet nélkül játsszák. Én fenn a színpadon a „függöny“ mögött foglaltam helyet. — Lenyűgöző látvány volt az október 1-i ünnepség, amelyen részt vettem. A tribünön kaptam helyet. A legkülönbözőbb nemzetek képviselői sereglettek itt össze: afrikaiak, dél-amerikaiak, európaiak, nem is szólva a különböző kínai tartományokból feljött vendégekről. Peking lakossága színes papírvirágokkal vonult fel, ezrével eregették a magasba a színes , legtöbbnyire sárkányalakú léggömböket. Este csodás tűzijáték volt, a legváltozatosabb formákban. Talán csak a velencei karnevál lehet ilyen kavargó szinűi, mint amilyen ez a pekingi október elseje volt... A tribünről rajzoltam. Ezt különben meg is írta a Zsenminzsibao. — Mindenütt, ahol csak megfordultam — összegezi végül benyomásait Gy. Szabó Béla —, mint említettem, a legnagyobb szívélyességgel találkoztam. Számos jó baráttal, művészekkel voltam együtt, akikkel még első kínai utam során kötöttem szoros barátságot. Megállapíthattam, hogy a kínai emberek nagyon barátságosak, egyszerűek, végtelenül szorgalmasak. Most jobban beleláttam életükbe. Mélyebben megfigyelhettem dolgos hétköznapjaikat, építő munkájukat. Pekingben azzal búcsúztattak, hogy van egy kínai közmondás: „aki kétszer megtett valamit az életben, azt harmadszor is megteszi“. Ezzel annak a reményüknek adtak kifejezést, hogy harmadszor is meglátogatom őket. Még sok-sok mondanivalója van Gy. Szabó Bélának a szocializmust építő nagy kínai népről, a kínai emberekről, és el is mondja majd ezt a most készülő könyvében, amit több mint száz Kínában készült rajz fog ékesíteni. IS. PINTÉR LAJOS ÖTEZER KILOMÉTER A TU 104-ES REPÜLŐGÉPPEL Hunyad tartományban befejezték az őszi vetést Hunyad tartományban elsőknek — október 18-án — az állami gazdaságok jelentették az őszi vetés befejezését. Röviddel utánuk — október 26-án, illetve 28-án — a Szászváros és Marosillye rajoni kollektív gazdaságok, társulások és egyéni gazdálkodók is befejezték az őszi vetést. A rajon dolgozó parasztjai most fokozott erővel végzik az őszi mélyszántást. A Csíkszeredai GTA teljesítette évi tervét (Tudósítónktól) A Csíkszeredai gépállomás dolgozói — a tartomány valamenynyi gépállomását megelőzve — teljesítették évi tervüket. A mennyiségi teljesítmény mellett nagy gondot fordítottak az elvégzett munka minőségére és az üzemköltség csökkentésére is. A traktorok ésszerű felhasználásával az év folyamán 185 ezer lej megtakarítást értek el. A gépállomás traktorosait a kivívott siker arra ösztönzi, hogy még nagyobb lendülettel folytassák az őszi munkát. Kihasználják a jó időt A Temesvár rajoni szentandrási állami gazdaság dolgozói gondos, mély, szántással segítik elő a jövő évi termést vállalásokhoz híven (Kiküldött munkatársunktól). — Szép őszi napok járnak Székelyudvarhely rajonban. Munkára kiválóan alkalmas idő ez. A mostani legsürgősebb tennivalókról beszélgettünk el Gotthard Dénes elvtárssal, a rajoni néptanács mezőgazdasági osztályának főmérnökével. A két, így jó körülmények között pótolhatjuk az október elsejei esőzésele okozta mulasztást. Egyébként a korábban elvetett őszi vetések erőteljesen növekednek, fejlődnek. A bevetett területek tíz-tizenöt százalékán már bokrosodnak a növények. Az őszi kalászosok mintegy 30 százalékát pillangósok és korábban lekerülő más növények, tehát a legjobb elővetelvények után vetjük. A kollektív gazdaságokban ez a százalék eléri a negyvenet is. A többi területeken késői kapások, tehát kukorica, cukorrépa, burgonya után vetünk. Gondoskodtunk arról, hogy a késői betakarítás ellenére jó magágyat készítsünk a kalászosok alá. Október elején a gépállomások traktorállományának zömét mezei munkába vetettük be. Hengereléssel siettettük a talaj kellő ülepedését. Célunk az, hogy vajonszerte mielőbb elterjesszük a nemesített gabonafajták vetését. Ennek érdekében 94 ezer kiló magot szántunk kicserélésre. Eddig a termelők csereképpen 56.881 kiló nemesített magot vettek át. Kollektivistáink pedig saját vetőmagtermesztő parcelláikról biztosították a jó minőségű vetnivalót. Sajnos az idei őszön nem tudtunk kielégítő mértékben műtrágyázni. Nitrogénes műtrágyát kaptunk ugyan, ezt azonban csak tavasszal tudjuk használni. Szuperfoszfátra lenne szükségünk. Többszöri kérésünk ellenére ilyent egyelőre nem kaptunk még. 1 ■— Mit tesz a mezőgazdasági osztály ezután a vetés mielőbbi befejezése érdekében ? Jelenleg a vetéssel vajon viszonylatban 90 százalék felett állunk. Vállaltuk, hogy pár nap alatt befejezzük. Megfelelő intézkedéseket hoztunk a munka sürgetésére. Erdőfülére, Olasztelekre, Dályára, Száldobosra, Abásfalvára, Farcádra, Keményfalvára, Derzsre, Miklósfalvára, Felsőboldogfalvára, Szentpálra és más hátra maradottabb faluba kiszálltak a mezőgazdasági osztály szakemberei, a rajohi néptanács aktivistái, akik a helyszínen irányítják a mostani tennivalókat. Utasítottuk a községi néptanácsokat, hogy ezekben a napokban vetésre mozgósítsanak minden fogatot. Az udvarhelyi gépállomás valamennyi traktoránál éjszakai váltásról is gondoskodtunk. Így aztán remélhetőleg vállalásunkhoz híven a napokban végzünk az őszi vetésekkel. — Milyen agrotechnikai feltételek mellett folyik az őszi munka ? A hosszú ősz valamelyest megnyújtja a legkedvezőbb vetési időszak