Előre, 1957. november (11. évfolyam, 3117-3142. szám)

1957-11-01 / 3117. szám

XI. évfolyam 3117. szám 4 oldal ára 20 báni 1957 november 1., péntek NOVEMBER 7 KÖSZÖNTÉSÉRE CSÖKKENTSÜK AZ ÖNKÖLTSÉGET! N agy súllyal, az eddiginél is foko­zottabb jelentőséggel áll min­den vállalatvezető és minden egyes dolgozó előtt a feladat: feltétlenül csökkentenünk kell ipari és mezőgazdasági termelésünk önköltsé­gét. Lelkesítő feladatokat tűzött ki a ta­valy decemberi párthatározat a dolgo­zók életszínvonalának emelése érdeké­ben; fontos ipari és mezőgazdasági beruházásokat kell végrehajtanunk a második ötéves terv folyamán; ezzel párhuzamosan az eddiginél nagyobb alapokat forditun'k lakásépítésre és más szociális célokra. Folyamatban van a megjavított bérezési rendszer kísérleti alkalmazása valamennyi ipar­ágban. Nem könnyű e szép, hasznos célokra az anyagi eszközöket előterem­teni. A kézenfekvő, eddig még nem eléggé kihasznált jövedelmi forrás: mindegyik termék önköltségének csök­kentése! Nagy összegeket emészt még fel a gondatlan, könnyelmű gazdálkodás sok iparvállalatunkban, az építkezéseknél, állami gazdaságainkban és a gazda­sági élet sok más területén. A szinajai I. C. Frimu fémipari vál­lalat jelszava: „Csökkentsük minden termék önköltségét!“ — az adott kö­rülmények között legidőszerűbb kez­deményezés széleskörű terjesztésére szólít fel. Számos iparvállalatunkban talált visszhangra ez a jelszó. Amint azonban a Fém- és Villamosságipari Munkások Szakszervezeteinek orszá­gos kongresszusán több küldött kifej­tette, sok még a tennivaló az önkölt­ségcsökkentési mozgalom felélénkitése érdekében. Kevés vállalatunk dolgozói értek még el olyan kimagasló sikereket e mozgalom keretében, mint a kezdemé­nyező üzem munkaközössége, amely ebben az évben valóban minden egyes termékének az önköltségét jó néhány százalékkal csökkentette. Példát mu­tatott az I. C. Frimu üzem arra, ho­gyan lehet és kell összeegyeztetni a mérnökök és technikusok ezirányu tö­rekvéseit a dolgozók széleskörű tö­megmozgalmával; hogyan kapcsolható össze a műszaki értelmiségnek a bel­ső erőforrások feltárására és a műsza­ki előrehaladásra irányuló munkája az ujitómozgalommal és minden egyes munkásnak arra irányuló igyekezeté­vel, hogy takarékosabban, gazdaságo­sabban termeljen. Milliókat takarított meg igy a szinajai gyár munkaközös­sége népgazdaságunk számára. Milliós megtakarításokkal tűnt ki a mozgalomba való bekapcsolódása óta a fővárosi Gh. Gheorghiu-Dej ruhagyár is, meg sok más, a legkülönbözőbb iparágakba tartozó vállalatunk. De maguk a kezdeményezők is azt állít­ják minden eddigi sikerük ellenére, hogy az adott felszereléssel még jóval alacsonyabb önköltséget érhetnek el. Nem milliókat, hanem éppen miliiár- dokat takaríthatunk meg és fordítha­tunk a dolgozók életszinvonalának e- melésére, ha minden egyes vállalat egész munkaközössége kitartóan, kö­vetkezetesen harcol az önköltség szün­telen csökkentéséért. A Nagy Októberi Forradalom 40-ik évfordulójának küszöbén, a marxi-leni­ni tanitás által vezérelve, küzdjünk következetesen, versenyezzünk kitartó­an a decemberi párthatározat gyakor­latba ültetéséért. Jelentsen valameny- nyiünk számára mindennapi feladatot a szinajai jelszó: Csökkentsük minden termék önköltségét! A mesterséges hold rakétája Bukarest felett A bukaresti csillagvizsgáló állomás­ról október 31-én 18 óra 58 perckor megfigyelték a mesterséges hold hor­dozó rakétáját, amint pályájának egy kis szakaszán a láthatár közelében észak-északkeleti irányban elhaladt Bukarest fölött. Legnagyobb ragyogá­sában a rakéta egy kettes nagyságú kékes-fehér csillagnak látszott. Könnyítések a látogatási kötelezettség nélküli felsőfokú ' oktatásban Az Oktatás- és Művelődésügyi Mi­nisztérium. elhatározta, hogy az 1957—1958-as tanévtől kezdve a lá­togatási kötelezettség nélküli tanfo­lyamokon a hallgatók két év alatt vizsgázhatnak egy tanév anyagából, vagyis vizsgáikat két évre oszthatják be. A rendes vizsgaszakaszok ideje: február 15—28 (a pedagógiai főis­kolákon január 2—15); április 1— 15; julius 1—30; és október 1—15. Azok a főiskolások, akik az 1958 februári vizsgaszakaszban leteszik hátralékos vizsgáikat, az 1958 ápri- rilisi, júliusi és októberi vizsgaszak­ban vizsgázhatnak a következő év tananyagából. Azok a főiskolások, akik a hátra­lékos vizsgákat 1958 áprilisában te­szik le. 1958 júliusában és októbe­rében jelentkezhetnek vizsgára a kö­vetkező év tananyagából. Azok a hallgatók, akik csak 1958 júliusában teszik le a hátralékos vizsgákat, 1958-ban már nem irat­kozhatnak be a következő évi vizs­gákra. A tordai „Electroceramica”-gyárban e napokban soktizezer szigetelő készül terven felül. • • Ünnep előtti tudósítás A SZATMÁRI UNIÓBÓL (Munkatársunktól). — A szatmári Unió-gyár minden rész­legén ezekben a napokban lelkes, oda­adó munka folyik. Az üzem munkakö­zössége igyekszik méltóképpen köszön­teni a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 4Ó. évfordulóját. Már hetekkel ezelőtt elhangzottak a nagy ünnep tiszteletére tett munkafeíajánlások, vállalásokm Az egyes műhelyek, cso­portok közölt nemes versengés indult a tervfeladatok teljesítéséért, túlszár­nyalásáért. S bár októberben meglehe­tősen rendszertelen voll az anyagel­látás, mégis ma már a vállalások nagy részének 'teljesítéséről adhatunk számol. Az öntödében Révész József, Fagea Ion, Polner Rudolf öntők 4—6 nappal a határidő előtt befejezték havi terv- feladatukat. Ugyanakkor — vállalá­sukhoz híven — javítottak az öntvé­nyek minőségén és jelentős selejt- csökkentést értek el. A formakészitő műhely is kitett magáért: időre elké­szítette és leszállította a terv telje­sítéséhez szükséges formákat. A mechanikai műhely október 25-ig már havi tervének 90 százalékát tel­jesítette. A munkában élen jár Pá- vel György gyalus 123 százaié­1960>ra dolgoznak A kolozsvári bányaipari üzem munkásai, mérnökei és techniku­sai csütörtökön táviratilag jelen­tették a Bányász-szakszervezet Központi Bizottságának, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 40. évfordulója tiszteletére október 30-án teljesítették 1957. évi össztermelési és árutermelési tervüket. kos, Fekete Ferenc esztergályos 116 százalékos, Scherer Máté marós, Czmar János és Kónya János eszter­gályos átlag 105—115 százalékos nor- rnateljesitéssel. Dicséretet érdemel Rogna György mester is, aki fáradsá­got nem kímélve foglalkozik a fiatalok tanításával, szakmai nevelésével. A vagonszerelő műhely dolgozói két nappal hamarább teljesítették havi ter­vüket. Különösen szép eredményeket ért el Veress András lakatos brigád­ja, amely nemcsak termelési felada­tát fejezte be határidő előtt, hanem lényegesen javította munkája minősé­gét is. Egész Nagyszentmiklós rajon szövetkezeti alapon gazdálkodik TEMESVÁRI TELEFONJELENTES Tegnapig Perjámos volt a Te­mesvár tartományi Nagyszentmik­lós rajon egyetlen községe, amely még nem tért át teljesen a szövet­kezeti gazdálkodás útjára. Tegnap a község utolsó 24 egyénileg gaz­dálkodó parasztcsaládja is belépett mezőgazdasági társulásokba és igy a Bánát egyik legtermékenyebb ra- jonjában befejeződött a mezőgaz­daság szövetkezeti átalakítása. A rajon 13.896 parasztcsaládja most 58.211 hektárt müvei meg kö­zösen a rajon 25 kollektiv gazdasá­gában, 54 mezőgazdasági társulá­sában és 1 járadékos mezőgazda- sági szövetkezetében. Nagyszentmiklós rajon mező- gazdaságának teljes szövetkezeti átalakitása annak a lelkes munká­nak köszönhető, amelyet a rajon kommunistái, párt- és állami akti­vistái, a GTA-k gépészei, a kutató­állomások technikusai végeztek a dolgozó parasztság felvilágosítása érdekében. A szocialista együttműködés gyümölcsei a gépiparban Gazdasági fejlődésünk egyik legje­lentősebb eredménye az, hogy hazánk virágzó ipari-agrárországgá változott. E fejlődési folyamat alapja a Román Munkáspárt következetes iparosítási po­litikája. A népi hatalom éveiben állandóan nö­vekedő ipari termelés 1956-ban 3,3-sze- resen meghaladta az 1938-as termelést, a burzsoá-földesuri ipari termelés leg­magasabb szinvonalát. Az ipar általá­nos fellendítése során pártunk és kor­mányunk előnyben részesítette a nehéz­ipar, vagyis a termelési eszközöket gyár­tó ipar, főleg pedig a gépipar fejlesz­tését. Az egyszerű, de annál beszédesebb számadatok gépiparunk szakadatlan fel­lendüléséről tanúskodnak. Ez a fejlő­dés elsősorban a fémtermelés növelésé­nek és számos uj fémipari üzem léte­sítésének, illetve újjáépítésének és ki­bővítésének köszönhető. A gépiparunk össztermelése 1956-ban 3,69-szer volt nagyobb, mint 1950-ben és több mint hatszorosa volt az 1938 évinek. Gépiparunk nagymértékben előmoz­dította az uj technika bevezetését, az ipar, a mezőgazdaság és a közleke­dés műszaki bázisának korszerüsitését és fejlesztését. Ezzel kapcsolatban em­lítésre méltó az a tény, hogy mig 1950- ben a hazai gyártmányú gépek a beru­Az SZKP régi tagfai küldöttségének látogatása Az SZKP régf tagjainak küldöttsé­ge, élén A. F. Gorkinnal csütörtök délelőtt virág;koszorukat helyezett el a haza hőseinek emlékművén és a szovjet hősök emlékművén. Az ün­nepségnél jelen volt Lungu Nistor ezredes, a bukaresti helyőrségi pa­rancsnokság vezetője, továbbá V. F. Nyikolajev és A. F. Kabanov, a szov­jet nagykövetség tanácsosai. ★ Ugyancsak csütörtök délelőtt a kül­döttség tagjai látogatást tettek az ARLUS Központi Tanácsánál, ahol az ARLUS vezetőivel találkoztak. A vendégeket dr. C, I. Parhon pro­fesszor, akadémikus az ARLUS el­nöke, P. Constantinescu-Iasi akadé­mikus, Ofelia Manóié és Octav Li- vezeanu, az ARLUS alelnökei és az ARLUS Központi Tanácsa bürojának tagjai fogadták. Dr. C. I. Parhon professzor akadé­mikus melegen üdvözölte a küldött­ség tagjait, majd O. Livezeanu rövi­den beszámolt az ARLUS munkájá­ról. A. F. Gorkin a küldöttség nevé­ben köszönetét mondott a meleg fo­gadtatásért és átnyújtotta dr. C. I. Parhonnak V. I Lenin több beszédé­nek gramofonfelvételét: és egy albu­mot, amely a Szovjetunió fellendülé­sét szemlélteti a Nagy Októberi For­radalom óta. Az SZKP régi harcosainak küldöttsé­ge, élén A. F. Gorkinnal délután meg­tekintette a fővárosban a Szépművé­szeti Múzeumot. A vendégek kíséreté­ben volt C. Tiulescu, a volt antifasisz­ta bebörtönzöttek szövetségének első alelnöke. A Szépművészeti Múzeumban M. H. Maxy, az RNK érdemes művésze a mú­zeum igazgatója üdvözölte „ vendége­ket, akik ezután megtekintették a „Ni- colae Grigorescu“ emlékkiállítást, s az egyetemes művészet néhány termét. A szovjet küldöttség tagjai este az Opera- és Balettszinházban részt vettek a „Tosca" előadásán. A szovjet vendégek megkoszorúzzák a haza hőseinek emlékművét Hunyad tartományban befejezték az őszi vetést Hunyad tartományban elsőknek — október 18-án — az állami gaz­daságok jelentették az őszi vetés befejezését. Röviddel utánuk — ok­tóber 26-án, illetve 28-án — a Szászváros és Marosillye rajoni kollektiv gazdaságok, társulások és egyéni gazdálkodók is befejezték az őszi vetést. A rajon dolgozó parasztjai most fokozott erővel végzik az őszi mély­szántást. A Csíkszeredái GTÁ teljesítette évi tervét (Tudósítónktól) A Csíkszeredái gépállomás dol­gozói — a tartomány valameny- nyi gépállomását megelőzve — telje­sítették évi tervüket. A mennyiségi teljesítmény mellett nagy gondot for­dítottak az elvégzett munka minősé­gére és az üzemköltség csökkentésére is. A traktorok ésszerű felhasználásá­val az év folyamán 185 ezer lej meg­takarítást értek el. A gépállomás traktorosait a kiví­vott siker arra ösztönzi, hogy még nagyobb lendülettel folytassák az őszi munkát. házások 50,7 százalékát fedezték, 1955" ben a munkába állított gépek 74,3 szá­zaléka hazai gyárainkban készült. Ez a jelentős siker annak köszönhető, hogy gépiparunk keretében számos mellékág és szakosított üzem létesült. Gyáraink ma mezőgazdasági gépeket és szerszámo­kat, kőolajipari és bányafelszerelést, vasúti, közúti és tengeri szállítási esz­mernök, az Akadémia gazdasági kutató- intézete ipari részlegének vezetője közöket, energetikai berendezéseket, motorokat, szerszámgépeket, közfogyasz­tási cikkek gyártására szolgáló üzembe­rendezéseket is gyártanak. Ipari fejlődésünk alapja A nehézipar fejlesztésében elért ered­ményeink megteremtették az ország to­vábbi ipari fejlődésének alapját. Ezek az eredmények nem jöhettek volna lét­re a Szovjetunió és a népi demokrati­kus országok támogatása, a szocialista országokkal való gazdasági együttmű­ködés nélkül. Gazdasági fellendülésünk legfőbb sajátossága, hogy ez a folyamat nem elszigetelten bontakozik ki, ha­nem a szocialista országok nagy közös­ségéhez tartozó összes országok általá­nos gazdasági fejlődésének keretében. A Román Népköztársaság és a Szov­jetunió közti gazdasági együttműködés egyik legfontosabb jelensége a jogegyen­lőség és a kölcsönös előnyök elvén ala­puló kereskedelmi árucsere. A szocia­lista országokkal fennálló kereskedelmi kapcsolataink évről évre bővülnek é* igen jelentős helyet foglalnak el hazánk külkereskedelmében. A Szovjetunióval folytatott árucsere például 1955-ben az RNK külkereskedelmi mérlegének 49,1 százalékát tette ki. A nyersanyagbehozatal országunk iparosításának igen fontos tényezője. Ezzel kapcsolatban megemlíthetjük, hogy 1956-ban a külföldről behozott nyersvas és vasötvözetek 98 százalékát a Szovjetunióból kaptuk. Ami pedig az acél és hengerelt áru behozatalát il- leti, ennek 63 százalékát a Szovjetunió, 37 százalékát pedig a többi szocialista ország szállította. A gépipar műszaki-anyagi alapjának fejlesztését célzó terv teljesítése érde­kében nagymennyiségű gépre és ipari felszerelésre volt szükségünk. E tekintet­ben is teljes mértékben élveztük a szo­cialista országokkal való gazdasági együttműködés előnyeit. 1956-ban pél­dául a külföldről behozott gépek és fel­szerelések 93 százalékát a szocialista országokból, főleg a Szovjetunióból kaptuk. A rozsnyói szerszámgyár, a cemavodai „9 Mai“ üzem, a birladi golyóscsapágvs gyár, a „Tudor Vladimirescu“ mező- gazdasági gépgyár és sok más korszerű uj üzem berendezése jórészt a Szovjet­unióban készült. Gépgyáraink termelő- képességének növekedése nemcsak a be­hozott gépek mennyiségének köszönhe­tők, hanem annak is, hogy ezek jórészt különleges szerszámgépek, nagy termelő- képességű automatikus és félautomatikus gépcsoportok voltak. Műszaki-tudományos segítségnyújtás Ipari fejlődésünket nagymértékbe:« elősegitette a Szovjetuniótól kapott mű­szaki-tudományos segítség is. A Szovjet­unió nemcsak műszaki dokumentációt bocsátott rendelkezésünkre, hanem szov­jet szakemberek kiküldésével közvetlen műszaki-tudományos támogatást nyújtott számunkra fém- és gépiparunk egye* műszaki kérdéseinek megoldásában. Egy olyan gépipar számára, amely azt a bonyolult és nehéz feladatot tűzi ma­ga elé, hogy gyorsütemü technikai fej­lődése során rövid időn belül elérje a fejlett ipari országok szinvonalát, az uj iparcikkek tömegének gyártásához (Folytatás a 3. oldalon.)' Kihasználják a jó időt A Temesvár rajoni szentandrási állami gazdaság dolgozói gondos, mély-, szántással segítik elő a jövő évi termést \ yállalásokhoz híren (Kiküldött munkatársunktól), — Szép őszi napok járnak Székelyudvarhely rajonban. Munkára kiválóan alkalmas idő ez. A mostani legsürgősebb tennivalókról beszélgettünk el Gotthard Dénes elvtárssal, a rajoni néptanács mezőgazdasági osztályának főmérnökével. \ — Milyen agrotechnikai feltéte­lek mellett folyik az őszi munka ? A hosszú ősz valamelyest meg- nyujtja a legkedvezőbb vetési Idősza­Beszélgetés Gy. Szabó Bélával Talán öt hete annak, hogy Gy.Szabó Bélával, a kiváló grafikus mű­vészünkkel beszélgettünk. Nagy ut előtt állott akkor: a Kínai Népköztár­saságba indult, hogy a Kínáról készülő könyvének anyagát kiegészitse. És most élményekkel gazdagodva megint itt van közöttünk. A TU 104-es re­pülőgéppel Pekingtől Moszkváig nem egészen kilenc óra alatt tette meg az utat. Legutóbb az előtte álló eseményekről, tervekről beszélt, most pedig a valóra vált, átélt, nagy élményekről, gazdag tapasztalatairól, látottakról számol be. az ö kedvéért a TU 104 leszállt No- voszibirszkben. Emiatt seiikisem ne­heztelt a repülőtársaságra. A repülő­gép Peking és Moszkva között kü­lönben csak Irkutszkban és Omszk- ban száll le 1—1 órára. Gy. Szabó Béla ezután arról be­szélt, hogy Kínában tartózkodása alatt kitűnő elszállásolást, ellátást biztosítottak számára és nagy segít­séget adtak ahhoz, hogy kedve sze­rint dolgozhasson. Mindenki a leg­nagyobb figyelemmel, barátsággal állt rendelkezésére és bárki, akit felkért, a legnagyobb szívélyességgel állt neki modellt. — így azután, ilyen körülmények között — mondja mosolyogva, elé­gedetten —, a tervezett 100 rajz he­lyett 125 rajzó; készítettem. Volt olyan nap is, hogy tiz arcképet raj­zoltam. ÁTALAKUL A RÉGI PEKING Megkértük ezután, mondja el, merre, milyen helyeken járt Kíná­ban, mit látott és mit dolgozott. — Tanulmányoztam a régi Peking átalakulását. Pekingben' nagyarányú építkezés folyik. Mindenfelé állvány- erdőket lát az ember, különösen a város szélén. Nagy iramban bontják le az ósdi kis házakat, és helyükbe óriási blokkházakat építenek. Így lassan, vagy talán nem is olyan las­san, megváltozik Peking képe. De nem csak Pekingben, hanem bár­merre, amerre utaztam, láttam a nagy építkezéseket. U-han-ben pél­dául egy nagy nehézipari kombinát épül. Itt hatalmas területen 40 mé­ter magas dombokat nivellálnak. A kombinát területe 31 négyzetkilomé­ter lesz. Jelenleg összesen 190 kilo­méter hosszúságban vasútvonalon hordják a földet. Elképzelhető en­ÖTEZER KILOMÉTER A TU 104-ES REPÜLŐGÉPPEL — A Kii.iban töltött hónap min den napja felejthetetlen marad szá­momra — kezdi mondanivalóját Gy. Szabó Béla. — És mindezt betetőz­te, hogy visszafelé a TU 104 es szov­jet óriásgéppel jöhettem Moszkváig. A körülbelül 5000 kilométeres utat 11 ezer méter magasságban, 920 ki­lométeres átlagsebességgel 8 óra 50 perc alatt tettük meg. Az óriásgé­pen rendkívül kényelmes az utazás. Mint érdekességet mondhatom el, hogy Dávid Ojsztrah, a nagy szov­jet hegedűművész is ugyanezzel a repülőgéppel utazott velünk. Előző este Pekingben volt hangversenye, aznap pedig Novoszibirszkben. Nos, nek az építkezésnek az aránya, ha elmondjuk még azt, hogy 45 ezer ember dolgozik a munkatelepen. A- mikor készen lesz, 30 ezer ember fog majd dolgozni az óriás-üzemben. U-han vidéke gyönyörű. Itt épült fel a Jang-cse folyón az a hatalmas hid, amelyről egy levélben már beszá­moltam. — Mi volt a következő állomás? — kérdezzük. — Innen Sanghájba utaztam — folytatja Gy. Szabó Béla. — Ott a dzsunkákon rajzoltam a halászokat. Rajzoló számára hálás feladat az, ami a folyón az ember szeme elé tá­rul. A változatosság kedvéért azután nehézipari üzemet látogattam meg és ott készítettem néhány rajzot. És hogy megismerjem Sangháj minden oldalát, elmentem a Jü-fo-si temp­lomba is, ahol 2 méter nagyságú drágakőbe vésett (jáde) Buddha szo­bor áll. A templomba csak cipő nél­kül szabad belépni. Először azt hit­tem, hogy vallási okokból, kiderült azután, hogy tisztasági okok miatt. Nincs az a patika, amely vetekedne ennek a templomnak a tisztaságával, ahol minden ragyog, fénylik. HANG-CSUBAN, KANTONBAN ÉS A KUN-MIN VIDÉKÉN Lelkesedéssel beszélt ezután Gy. Szabó Béta a Hang-csu-ban eltöltött napokról. Mesélt arról, hogyan raj­zolta napokon át a nagy sziklafarag■ ványokat, a „Fei-laj-fun“ („repülő hegyek“) varázslatos vidékét, ahol körülbelül 370 sziklafaragvány ejti bámulatba az arrajárókat. Azután beszélt a „Hu-pa“ (Futó tigris) pa­godáról, amelyet 517 darab gyönyö­rű kávését diszit. Ez azért is érde­kes, mert a mai kínai fametszésre nagy hatással van a pagoda díszítő­eleme. Több művész itt keresi a ki­fejezés útját. — Kantonban viszont — folytatja élményeinek elbeszélését — rakodó- munkások életét tanulmányoztam. Az épülő Kanton is sok érdekes a- nyagoi tartogatott számomra. Egyik nap elutaztam Szun Jat-szen falujá­ba. Itt lerajzoltam azt a fát, amelyet ö ültetett és amelyet a huszas évek­ben egy tájfun kidöntött. A ma is élő fa most majdnem vízszintes hely­zetben van. Eukaliptusz, banán, cu­kornád ... és festői, vörhenyes szí­nű föld... De mégjobban lenyűgö­zött Kun-min vidéke. A magam ré­széről ezt találom a világ legszebb helyének, legalábbis amit én láttam. Ez a vidék 1975 méterre fékszik a tenger színe felett. Nagy tavak és nagy hegyek, buja növényzet ékesíti a festői tájat. Az uralkodó növény­zet itt is az eukaliptusz, a talaj itt is olyan különösen vöröses, korall szinü. Ezen a vidéken egy kisebb faluban is festettem szines pasztellel, egy körülbelül 400 méteres szikla­fal tetején, az úgynevezett „sárkány kapu“ pagoda mellett, lerajzoltam egy hős katonát is ... ... Ezután visszatértem Peking- be... A PEKINGI IPARMŰVÉSZETI MŰHELYEKBEN Gy. Szabó Béla lapozgatja jegyze­teit. Fürkészi, hogy a sok érdekes­ségből melyiket mondja még el, hi­szen ha mindenről számot adna, na­pokig beszélhetne. Végre felpillant. — Rendkívüli módon érdekeltek Pekingben a különböző iparművésze­ti műhelyek, üzemek. Az ilyesmiben a kínaiak felülmúlhatatlanok. Évszá­zados hagyományokkal rendelkez­nek .... Voltam egy fametszö repro­dukciós üzemben. Végig mutatták az egész nyomtatási eljárást. Meglepe­téssel tapasztaltam, hogy a különböző szines nyomatokat nem a nálunk szokásos ofszettel sokszorosítják, ha­nem rendkívül finom fametszetekkel. Azután megtekintettem egy úgyneve­zett rekesz-zománc (fémre égetett zománc) üzemet. Itt körülbelül 400 munkás dolgozik. Minden kézimun­ka. Megnéztem még egy úgynevezett vörös lakk üzemet, ahol a fémre rá­égetik az anyagot és akkor késsel és más finom eszközökkel dombormű­teket, figurákat, diszitöelemeket vés­nek az anyagba. Rendkívül érdekes volt számomra Sanghajban egy drá­gakő (jáde) faragó miihely is. Az élmények között kutatva, me­gint más témára terelődik elbeszélé­se. — Mit mondjak még? Pekingben és Sanghajban láttam buddhista szer­tartásokat. Le is rajzoltam egy budd­hista szerzetest. Azután szeretnék még beszélni egy nagy pekingi épü­letről, amelyben nyolc különböző színpad van. A bábszínháztól a kiasz- szikus operáig válogathat az ember a műfajokban. Egy alkalommal kiasz szikus operát néztem meg. Ennek ér­dekessége az, hogy — szokás szerint — díszlet nélkül játsszák. Én fenn a színpadon a „függöny“ mögött fog­laltam helyet. — Lenyűgöző látvány volt az ok­tóber 1-i ünnepség, amelyen részt vettem. A tribünön kaptam helyet. A legkülönbözőbb nemzetek képvi­selői sereglettek itt össze: afrikaiak, dél-amerikaiak, európaiak, nem is szólva a különböző kinai tartomá­nyokból feljött vendégekről. Peking lakossága szines papirvirágokkal vo­nult fel, ezrével eregették a magas­ba a szines — legtöbbnyire sárkány- alakú léggömböket. Este csodás tű­zijáték volt, a legváltozatosabb for­mákban. Talán csak a velencei kár- nevál lehet ilyen kavargó szinü, mint amilyen ez a pekingi október elseje volt... A tribünről rajzoltam. Ezt különben meg is irta a Zsenmin- zsibao. — Mindenütt, ahol csak megfor­dultam — összegezi végül benyomá­sait Gy. Szabó Béla —, mint emlí­tettem, a legnagyobb szívélyességgel találkoztam. Számos jó baráttal, mű­vészekkel voltam együtt, akikkel még első kinai utam során kötöttem szoros barátságot. Megállapíthattam, hogy a kinai emberek nagyon ba­rátságosak, egyszerűek, végtelenül szorgalmasak. Most jobban belelát­tam életükbe. Mélyebben megfigyel­hettem dolgos hétköznapjaikat, épí­tő munkájukat. Pekingben azzal bú­csúztattak, hogy van egy kinai köz' mondás: „aki kétszer megtett vala­mit az éleiben, azt harmadszor is megteszi“. Ezzel annak a reményük­nek adtak kifejezést, hogy harmad­szor is meglátogatom őket. Még sok-sok mondanivalója van Gy. Szabó Bélának a szocializmust épitö nagy kinai népről, a kinai em­berekről, és el is mondja majd ezt a most készülő könyvében, amit több mint száz Kínában készült rajz fog ékesíteni. iS* PINTÉR LAJOS kot, igy jó körülmények között pótol­hatjuk az október elsejei esőzésele okozta mulasztást. Egyébként a ko­rábban elvetett őszi vetések erőtelje­sen növekednek, fejlődnek. A bevetett területek tiz-tizenöt százalékán már bokrosodnak a növények. Az őszi kalászosok mintegy 30 szá­zalékát pillangósok és korábban leke­rülő más növények, tehát a legjobb előveterüények után vetjük. A kollek­tiv gazdaságokban ez a százalék eléri a negyvenet is. A többi területeken késői kapások, tehát kukorica, cukor­répa, burgonya után vetünk. Gondos­kodtunk arról, hogy a késői betakarí­tás ellenére jó magágyat készítsünk a kalászosok alá. Október elején a gépállomások traktorállományának zö­mét mezei munkába vetettük be. Hen­gereléssel siettettük a talaj kellő ü- lepedését. Célunk az, hogy rajonszerte mielőbb elterjesszük a nemesített gabonafajták vetését. Ennek érdekében 94 ezer kiló magot szántunk kicserélésre. Eddig a termelők csereképpen 56.881 kiló ne­mesített magot vettek át. Kollektivis­táink pedig saját vetőmagtermesztő parcelláikról biztosították a jóminősé- gü vetnivalót. Sajnos az idei őszön nem tudtunk kielégítő mértékben mütrágyázni. Ni- trogénes műtrágyát kaptunk ugyan, ezt azonban csak tavasszal tudjuk használni. Szuperfoszfátra lenne szük­ségünk. Többszöri kérésünk ellenére ilyent egyelőre nem kaptunk még. 1 ■— Mit tesz a mezőgazdasági osztály ezután a vetés mielőbbi befejezése érdekében ? Jelenleg a vetéssel rajon! viszony­latban 90 százalék felett állunk. Vál­laltuk, hogy pár nap alatt befejezzük. Megfelelő intézkedéseket hoztunk a munka sürgetésére. Erdőfülére, Olasz­telekre, Dályára, Száldobosra, Abás- falvára, Farcádra, Keményfalvára, Derzsre, Miklósfalvára, Felsőboldog- falvára, Szentpálra és más hátra ma- radottabb faluba kiszálltak a mező- gazdasági osztály szakemberei, a ra- johi néptanács aktivistái, akik a hely­színen irányítják a mostani tennivaló­kat. Utasítottuk a községi néptanácso­kat, hogy ezekben a napokban vetésre mozgósítsanak minden fogatot. Az udvarhelyi gépállomás valamennyi traktoránál éjszakai váltásról is gon­doskodtunk. Így aztán remélhetőleg vállalásunkhoz híven a napokban vég­zünk az őszi vetésekkel. A. ROMAN NEPKOZTARSASAG NEPTANACSA1NAK LAPJA

Next

/
Thumbnails
Contents