Előre, 1957. december (11. évfolyam, 3143-3169. szám)

1957-12-01 / 3143. szám

Vtíag proletárjai egye sittjeiért! A. ROMAN NEPKOZTARSASAG N E PTAN ACSA1N AK LAP3A XI. évfolyam 3143. szám 6 oldal ára 20 báni 1957 december 1., vasárnap Albánia nemzeti ünnepén Albánia függetlensége kikiáltásának 45. évfordulója és a fasiszta iga alóli felszabadulása 13. évfordulója al­kalmából szombaton este Bukarestben ünnepi gyűlést tartottak az Újságíró Szövetség székházában. A gyűlésen részt vettek a fővárosi lapok és folyóiratok szerkesztői. Meg­jelent Miha Lakó albán nagykövet és a nagykövetség több más tagja. L. Sarateanu újságíró beszámolt Al­bániában tett utazásáról, Pandele Sti- lu, a tiránai népszínház főrendezője az albán művészet és színház fejlő­déséről beszélt. (Agerpres) Fokozottabb anyagtakarékosságot üzemeinkben! Természeti kincsekben gazdag ha­zánkban a legváltozatosabb ipari nyersanyagok találhatók igen jelenté­keny mennyiségekben. A szocialista iparosítás nagyszabású programjának végrehajtását megkönnyíti számunkra az, hogy komoly kőolaj, szén, földgáz, kősó és sokféle ásvány készleteink vannak; geológusaink szorgos munká­ja nyomán pedig mind újabb kincse­ket fedezünk fel. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy könnyűipa­runkat is jórészt belföldi anyagokkal láthatjuk el. Textilgyárainkban részint hazai gyapottal és egyre nagyobb te­rületeken termesztett lennel, kenderrel dolgozunk; igyekszünk növelni juhál­lományunkat és minőségileg javítani a belföldi gyapjút, több müselymet és hernyóselymet termelünk. Rövidesen számottevő belföldi mürost termelésre is számíthatunk. Cipőgyárainkat job­bára belföldi bőrrel látjuk el. Nagyszabású beruházási terv alap­ján értékesíteni igyekszünk a Duna- delta kincsét, a nádat; cellulózét, mü- rostokat és egyéb ipari nyersanyago­kat fogunk belőle nyerni. Jól átgon­dolt átfogó tervek alapján fejlesztjük vegyiparunkat, hogy a legváltozato­sabb vegyi termékekkel, mügumival, festékanyagokkal, gyógyszeralapanya­gokkal, stb. bőségesen elláthassuk ipa­runkat. De még ilyen adottságok között sem kezdhettünk volna hozzá a szocialista építéshez, ha nem támaszkodhatnánk a szocialista tábor testvéri együttmű­ködésére, ha nem biztosítaná szá­munkra elsősorban a természeti kin­csekben olyan mérhetetlenül gazdag és a Nagy Októberi Forradalom óta eltelt 40 év épitőmunkájának eredmé­nyeit élvező hatalmas Szovjetunió mindazokat a nyersanyagokat, ame­lyeket fejlődő iparú ország nem nél­külözhet manapság. Országunk, népgazdaságunk fejlő­désének érdekei megkövetelik, hogy gondosan, az eddiginél még gondo­sában gazdálkodjunk az ipari nyers­anyagokkal. Takarékoskodnunk kell a belföldiekkel is, de méginkább a kül­földről beszerzettekkel. Gyárainkban megnyilvánul az a di­cséretes törekvés, hogy túlteljesítsék évi tervüket, az előirányzatnál több terméket gyártsanak. Egész sor ipar- v 'Hakíunk már november 7-e előtt el­végezte egész évi tervfeladatát. Elis­merést érdemelnek ezért a szép si­kerért. Különösen örvendetes, ha bá­nyáink alapvető fontosságú nyers­anyaggal az előírtnál nagyobb meny- ! nyiségekben látják ej üzemeinket. A békási cementgyár a megköveteltnél több cementet szállított épitőtelepeink- nek és exportra; a romani téglagyár már jövő évi terve számlájára szállít, Vajdahunyad több acélt termelt az előirányzottnál. Gyáraink igen jelentős belső tarta­lékok felett rendelkeznek. Ennek foly­tán a termelést lényegesen növelhetik, anélkül hogy több nyersanyagot igé­nyelnének, ha minden tekintetben ta­karékoskodnak a kiutalt nyersanyag­gal. Amennyiben fémipari üzemeink mindössze 1 százalékkal csökkentik a fajlagos fémfogyasetást, sokezer ton­na fémet takaríthatunk meg, s egyút­tal számottevően csökkenthetjük az önköltséget. Már a gépek ésszerű tervezésével igen sok fém takaritható meg, ehhez járul különösen az öntödékben és ko- vácsmühelyekben a korszerű eljárá­sok alkalmazásával elérhető fémmeg- takaritás. A sztálinvárosi Vörös Zászló üzem munkaközössége vállalta, hogy jövőre 5 5 százalékkal csökkenti a fajlagos fémfogyasztást; a fővárosi Tudor Via- dimirescu üzem dolgozói az autóbu­szok és bjllénő teherautók gyártásánál a fémfogyasztást 5 százalékkal akar­ják csökkenteni Hasonló eredmény érhető el más fémipari vállalatok­nál is. Faipari szakembereink számára is­mert kérdés, hogy a rönkök helyes fel­vágásával igen sok faanyag megtaka­rítható. Sorolhatnánk így még hosszasan, az egyes iparágak sajátos lehetőségeit a célszerűbb anyagfelhasználásra. De ez a néhány kiragadott példa is érzékel­teti eléggé, hogy az anyagtakarékos- ság milyen fontos, elsőrendű feladat. Nagyot nyer az ország, nagyot nyer az egész népgazdaság, ha minden vál­lalatban épitőtelepen a legszigorúbb anvagtakarékosságot honosítjuk meg. íme, ez ma egyik legfontosabb fel­adatunk a nénkőztánaság 10. évfor­dulóját köszöntő versenyben. Vessünk véget mindennemű anyagpazarlásnak! Vegyen részt minden egves dolgozó a takarékossági versenyben I Használjuk fel a nyersanyagokat be­osztással ahogyan ezt olyan emberek teszik, akik az országok ügyeket a maguk személyes ügvének tekintik, mert tudatában vannak, hogv a szo­cializmus éoitése a pártvezette dol­gozó milliók közös ügye. A brailai „Progresul“ fémipari üzem a technológiai folyamat tudomá­nyos újjászervezése révén megkétszerezte uthengergyártását és min­den egyes úthengernél 481 kg fémet takarít meg. A gyár szerelőcsar­nokában nemsokára elkészül egy újabb sorozat e gépekből. Fogadás Varsóban nagynemzetgyűlési küldöttségünk tiszteletére Czeslaw Wycech. a Lengyel NK Szejmjének marsailja a román nagv­nemzetgyülési küldöttség tiszteletére, amely 10 napig a Szejm vendégeként a Lengyel NK-ban tartózkodik, szom­baton este fogadást adott a varsói kormányzósági palota termeiben. A fogadáson részt vettek a román nagynemzetgyülési küldöttség tagjai, élen Const. Pirvulescu elvtárssal. Ha­sonlóképpen jelen volt Marin Florea lonescu elvtárs, a Román Népköztár­saság lengyelországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és a ro­mán nagykövetség tagjai. Lengyel részről a fogadáson részt vettek a következő elvtársak : Czes­law Wycech, a Lengyel NK Szejmjé­nek marsailja, Jerzy Jodlowski, a Szejm helyettes marsailja, Boleslaw Podedwerny, a Lengyel NK Államta­nácsának alelnöke, Tadeusz Kotarbins- ki, a lengyel Tudományos Akadémia elnöke. Ugyancsak részt vett > fogadáson több lengyel parlamenti képviselő, a diplomáciai testület számos tagja, & kulturális és tudományos élet képvise­lői, újságírók. A fogadáson, amely meleg, barát) légkörben folyt le, Czeslaw Wycech és Const. Pirvulescu pohárköszöntőt mon­dottak a román és lengyel nép baráti ságára. j KŐSZÖNTJ ÜK A KULTÚRA HÖNAPJÁT (3. oldal) A fővárosi mozikban Uj hazai filmeket mutatnak be A Kultúra Hónapja keretében a jövő héten Bukarestben bemutatják hazai filmgyártásunk legújabb termékét, a „Két sorsjegy“ cimü színes játékfil­met, amely I. L. Caragiale azonos ci­mü novellája alapján készült. A film- bemutatót december 5-én tartják meg a Patria filmszínházban. A film főszereplői Gr. Vasiliu Birlic, az RNK népművésze, Marcel Anghe- lescu, Alexandra Giugaru és Ion lan- covescu érdemes művészek. A „Két sorsjegy" cimü filmmel együtt mutat­ják be „A napfényes Dél" cimü széles­vásznú, sztereofonikus szovjet doku­mentum filmet. December 2 és 8 között számos is­mert hazai film kerül vetítésre a fővá­rosi mozikban. Az utolsó előadások előtt a filmek főszereplői személyesen megjelennek a közönség előtt. Ugyancsak a jövő hét folyamán mu­tatnak be a fővárosban két uj szov­jet és egy francia filmet. I A kultúra hónapjának plakátja NagymsnnyisigQ gyarmatáru érkezett Az elmúlt napokban 1.070.000 kiló citrom és narancs, 560.000 kiló olajbo­gyó és 220.000 kiló szentjánoskenyér érkezett a konstancai kikötőbe Görög­országból, GiprusbóJ lés Libanonból. A hét végéig Görögországból és Liba­nonból további 694.000 kiló citrom és narancs, valamint 270.000 kiló olajbo­gyó érkezését várják. December első napjaira Görögor­szágból, Egyiptomból, Libanonból és Franciaországból 500.000 kiló citro­mot és narancsot, 300.000 kiló olajbo­gyót, 100.000 kiló fügét, nagymennyi­ségű ananász!, banánt, kókuszdiót, datolyát, gesztenyét, kakaót, mazsolát és fűszert várnak. Közös gazdaságot minden faluba tl!!fllMIHWHiilillMII!!IIRIB!l!i:iM^ Sepsiszentgyörgy rajonban Cóíalva az első (Tudósitónktól). — A „Közős gaz­daságot minden faluban” akcióval pár­huzamosan folyik a meglévő alakula­tok bővítése. November 28-án estig (egy hét alatt) 446 család 535 hektár földdel belépett a szervezés alatt á.ló és a régebbi egységekbe. Ennek során a cófalvi pártái apszervezet és a tár­sulás vezetősége 28-án jelentette a rajoni pártbizottságnak, hogy a falu minden egyes dolr.ixó parasztja belé­pett a már meglévő mezőgazdasági társulásba. Ez Sepsiszcntgyörgy rajon első tel­jesen szövetkezetesitett faluja, ahol 99 dolgozó paraszt 105 hektár földet mü­vei meg közösen. Ugyancsak a teljes kollektivizálás előtt áil Lécfa,va, Eresz,íevtoy, Kái­nok, Maksa, Köröspatak, Kilyén és Gidófalva, ahol márcsak néhány csa­lád neiji tagja még a kollektív gazda­ságnak. • A párt- és kormányküldöttség részvételével ünnepi gyűlés Kolozsváron © Atanase Jója, Constantin Daicoviciu és Balogh Edgár mondott beszédet (Tudósitónktól.) Szombaton délután 5 órakor Kolozs­váron a Nemzeti Színházban ünnepi ein- lékgyülést tartottak a bábolnai paraszt­felkelés 520. évfordulója alkalmából. Az ünnepi gyűlés részvevői — a párt- és állami szervek helyi képviselői, tudósok, Írók, művészek, kolozsvári és Kolozsvár tartományi román és magyar dolgozók — melegen üdvözölték a te­rembe lépő párt- és kormányküldöttség tagjait: Emil Bodnáras elvtársat, a Ro­mán Munkáspárt Központi Vezetősége Politbürojának tagját, a Minisztertanács első alelnökét, Fazekas János elvtársat, a Román Munkáspárt Központi Veze­tőségének titkárát, Atanase Jója elvtár­sat, a Román Munkáspárt Központi Ve­zetőségének tagját, oktatás- és művelő­désügyi minisztert. Augustin Alexa elv­társat, a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének tagját, a Román Népköz- társaság főügyészét, Bányai László elv­társat, az Oktatás- és Művelődésügyi Minisztérium vezérigazgatóját, Andrei Otetea akadémikust, akik helyet foglal­tak az elnökség asztalánál. Az elnökségben még a következő elv- társak foglaltak helyet: Csupor Lajos, az RMP KV tagja, a Nagy Nemzetgyű­lés Elnökségének tagja, a Magyar Au­tonóm Tartomány pártbizottságának el­ső titkára. Vasile Vaida. az RMP KV póttagja, az RMP Kolozsvár tartományi bizottságának első titkára. Nagy István iró, a Nagy Nemzetgyűlés Elnökségének tagja, Kulcsár Ferenc, a Kolozsvár tar­tományi néptanáes végrehajtó bizdtíá- gának elnöke, továbbá a kolozsvári vá­rosi pártbizottság, a tartományi és a városi néptanács képviselői, valamint a tartomány munkásainak, parasztjainak és értelmiségiéinek képviselői. Jurcá Petre, a városi néptanács vég­rehajtó bizottságának elnöke megnyitó szavaiban üdvözölte a küldöttség tag­jait, majd átadta a szót Atanase Jója oktatás- és művelődésügyi miniszter elv­társnak, aki rövid beszédében megem­lékezett az első nagy erdélyi paraszt- felkelés jelentőségéről. Több mint 500 éve múlt annak az emlékezetes eseménynek, amikor a ro­mán és magyar parasztok közös vérál­dozatokat hozva, testvéri összefogásban harcoltak a feudális és klerikális kizsák­mányolok és elnyomók ellen és magas­ra emelték az emberi méltóságért, a szabadságért és jobb életért folytatott felkelés dicsőséges zászlaját. A bábolnai felkelés hazánk történelmének egyik kiemelkedő forradalmi eseménye. A bábolnai felkelés a középkori feudaliz­mus ellenes nagy parasztmozgalmak lán­colatába tartozik s országunk elnyomott parasztságának első szervezett forradal­mi megmozdulása. A bábolnai felkelés fénycsóvája vilá­gosságot gyújtott a román és magyar pa­rasztság tudatában, az egyazon célokért, egyazon érdekekért, végső fokon tehát az osztályérdekekért vivott harcban egyesí­tette a román és magyar parasztokat. A bábolnai felkelés első magasztos hirnökc volt annak az összefogásnak, amely az elkövetkező évszázadok során a kizsák­mányolás és elnyomás elleni harcban egyesítette a román és magyar parasz­tokat, egyik első hírnöke annak a szé­les egységnek, amely nemzetiségre való tekintet nélkül hazánk dolgozóit a szo­cializmus építésében összekapcsolja. A bábolnai román és magyar felkelők nemes törekvései nemcsak megvalósul­tak, hanem túl is léptük azokat, — mégpedig olyan nagy mértékben, amiről ők nem is álmodhattak. És ezt abban a közös harcban értük el, amelyet a ro­mán nép és az együttélö nemzetiségek napjainkban folytattak a Román Mun­káspárt vezetésével a Román Népköztár­saság megvalósításiért-és a szocializmus felépítéséért. E harc során megszilárdult' a román nép és az együttélö nemzetisé, gek örökös barátsága. A dolgozó töme­gek megingathatatlan eltökéltsége csufoj kudarcra kárhoztatja az osztályellenség mesterkedéseit, azt a próbálkozását, hogy széthúzást szítson a román, magyar, né­met stb. dolgozók között. A parasztságnak ma hűséges szövetsé­gese van: a niunkásÓJZtály,, Hazánk dolgozóinak kipróbált vezetője, a har­cokban megedzett ős a legyőzhetetlen marxi—lenini elmélettel felvértezett Ro­mán Munkáspárt kifejleszti gazdaságun­kat és kultúránkat, megteremti, hazánk dolgozóinak megbonthatatlan egységét, nemzetiségre való tekintet nélkül, A szónok méltatta a népi hatalomnak a dolgozók jólétének emelése során elért jelentékeny sikereit, majd így folytatta beszédét: t Most 500 év elmúltával azzal róhatjuk le leginkább kegyeletünket a bábolnai hős román és magyar harcosok emléke iránt, hogy küzdünk a román nép és az A testvériség emlékműve Emlékművet avatnak Bábolna hegyén. Azbknak a magyar és tn. mán jobbágyoknak az emlékét örö­kítjük meg. akik 520 évvel ezelőtt kétszer is vereséget mértek uraikra és Írásos szerződésben szabták meg feltételeiket legyőzött elnyomóik­nak. Bábolna hegyét, a győztes e^a- ta színhelyét, az elnyomottak tanács­kozóhellyé avatták, ahova „á jöven­dő időkben mindörökké évenként.., minden faluból, birtokról, mezővá­rosból két biilcseszü és bizaloinra- méltó vén gyűljék össze“ ki­vívott jogaik védelmére. Budai Nagy Antal és Vajdaházi Nagy Pál har­cos népe szétverve az engedetlen jobbágyokra _ támadó úri sereget, jobb, emberibb életet akart ..a ma­gyarok és románok egyetemének“, Erdély minden elnyomottjának. De ehhez kevésnek bizonyult a bölcs vének bábolnai tanácsának létesíté­se, kevésnek a jobbágyi terheket né­miképp enyhítő kolozsmonostori e- gyezmény, mert a hatalom továbbra is az urak kezében maradt, akik nem sokat késlekedtek a visszavá­gással. 1437 július 6-án kötötték meg az első kolozsmonostori szerződést a gyöttes elnyomottak a legyőzött el­nyomókkal, rá három' hónapra az újból győztes jobbágyok újabb szer­ződésben rögzítették feltételeiket, de december közepére az urak ismét felülre kerültek. Ki gondolt volna öt évszázadon keresztül arra, hogy emlékművet e- meljen azon a helyen, ahol az el­nyomottak összefogása első komoly győzelmét aratta Erdély földjén, azon a helyen, amelyet az elnyomot­tak tanácsa színhelyéül jelöltek ki ? A végleges győzelemnek, a mi győ­zelmünknek kellett eljönnie élőbb, hogy Bábolna megkaphassa azt a tiszteletet, amely a szabadságot sze­rető egyszerű parasztosok hősiessé­gének kijár, azt a tiszteletet, amely* lyel a kései utódok > magyar és ro­mán elnyomottak győzelmes össze­fogásának adóznak. Bábolna nem egyszerű . történelmi emlék, l^eni jelkép is. Az elnyo­mottak sok évszázados küzdelmének, a közös iga lerázásáért vivott harc jelképe. Bábolna örökítette meg Írott dokumentumban első Ízben a mi földünkön az együttélő különbö­ző nemzetiségű elnyomottak sors­közösségét, egymásrautaltságát és kö­zös harcát. Bábolna legszebb hagyo­mányaink egyikét idézi és a mai kö. ziis bare, és munka évszázados gyö­kereit bizonyítja. J. K. együttélö nemzetiségek testvériségéért, a nép jólétének s kulturális színvonalának állandó emeléséért, népi kulturkincseink gyarapításáért és elmélyítéséért, s ha­zánk további virágzásáért a szocialista tábor keretében, amelynek élén nagy barátunk, a,Szovjetunió halad. Atanase Jója elvtírs beszédét magya­rul Kulcsár Ferenc, a Kolozsvár tarto­mányi néptanács elnöke tolmácsolta. Ezután Constantin Daicoviciu akadé­mikus, a Victor Babes egyetem rektora és" Balogh Edgár egyetemi tanár, az Oktatás- és Művelődésügyi Minisztérium kollégiumának tagja ismertették az 1437-es bábolnai parasztfelkelés törté­netét. Ami annak idején objektiv történel­mi okokból lehetetlen volt — mondotta a többi között Daicoviciu akadémikus —nemcsak lehetővé vált, hanem meg is valósult. Ma,- népi demokratikus rend­szerünkben, a Román Munkáspárt bölcs vezetésével,, a különböző nemzeti­ségű dolgozók testvériségén alapszik ha­zánk ereje és előrehaladása. És ez ma­gának a marxi-lenini tanításnak és gya- korlatnak alapvető felfogásából fakad. Ezután Balogh Edgár egyetemi tanár beszélt: „520 évvel ezelőtt — 1437-ben — Er­dély földjén nagyméretű parasztfelke­lés zajlott le. Ez a mozgalom sok lé­nyeges vonásában eltért az évszázado­kon át elnyomatásban élt , , parasztság szokásos osztályharcától. Mindenek előtt abban különbözött tőle,' hogy első ízben hozta létre a román és a magyar nép harci egységét. E két nép egyazon földön élt, egyazon mostoha sorsban sínylődött, de a történelmük kialakulá­sában. népi jellegzetességükben, anya­nyelvűkben és kultúrájuk alkotó elemei­ben megmutatkozó különbségek miatt mindannyiszor az antagonizmus útjára taszították őket.“ Balogh Edgár a kővetkező szavakkal fejezte he beszédét: „Az 1437-es parasztfelkelést vérbe tudták ugyan fojtani, de az akkori idők gazdasági, társadalmi, politikai és ideo­lógiai konfliktusai korszakunkig fennma­radtak. Miránk és a mi uj rendszerünk­re hárult az a feladat, hogy szétzúzzuk a hűbéri rendszer végső maradványait, hogy áthidaljuk a városi és falusi dol­gozók közli szakadékot, hogy vezérlő elvvé tegyük a román nép javát, a ma­gyar nép javát, az ember javát szolgáló tudatos és szervezett szocialista terek vést“. Az ünnepi gyűlés után a Nemzeti Színház művészegyüttese előadta Teofil Busecan „Hallgatás éjszakája“ cimü da. rabját. Sztálin tartományban 50 falu a közös gazdálkodás utján Sztálin tartományban eddig 50 hely­séget szövetkezetesitettek. Csupán Ágota rajonban 21 község, illetve talu lépett teljesen a közös gazdálkodás ut­jd.-J. KŐItöV-ényber. a 'már régóta mű­ködő kollektív gazdaság mellett az utóbbi időben két mezőgazdasági tár­sulást és egy mezőgazdasági termelő­szövetkezetet alakítottak. Itt a község utolsó 42 egyénileg gazdálkodó pa­rasztcsaládja is belépett a közösbe. Vi- dombáik szintén teljesen áttért a szö­vetkezeti munkára. Legutóbb Botfalu, Feketehalom és Ágota tért rá a szövet­kezeti életre, de rövidesen Keresztény- falvát, Földvárt, Szentpétert és Rozs­nyót is teljesen szövetkezetesitik. Csákóvá rajonban (Temesvári telefonjelentés). — Nagv- szentmiklós és Zsomboly* rajon teljes szövetkezetesítése nagy visszhangot vál­tott ki a Bánát falvaiban. Itt is, ott is tárgyalták a nagy eseményt. A mező­gazdaság szocialista átalakítása a Bá­nát falvaiban egyre inkább kezd tö­megméreteket ölteni. Csákóvá rajonban rövid két hét leforgása alatt 27 falut teljesen *zö%etkezetesitettek. November 26—27-én befejezték Bánlak, Partos, Kisgály, Gád, Fodorháza, Csávoa és Ko- bát teljes szövetkezetesítését. Bániakon például az agitátorok lelkes munkája eredményeképpen három nap leforgása alatt 353 földműves 1580 hektár föld­del kérte felvételét a kollektív gazda­ságba és a társulásba. Partoson 166 földműves 763 hektár földdel lépett a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Gályon 92 család 373 hektár földdel kérte fel­vételét a szocialista egységekbe. Gádon 131 család, Rudnán 111 család, Csákóvá rajonban rövid két hét le­forgása alatt már közel 1460 földműves nemkevesebb mint 4500 hektár földdel lépett be a kollektív gazdaságokba és a társulásokba. Így rövidesen befeje­ződik e rajon teljes szövetkezeteslté­ÜZEMI HÍREK A Vörös Acél üzem hengerészei no­vember 25. óta decemberre termelnek. A platina-hengermű osztály dolgozói — Uher Mátyás vezetésével — már 24-én 11.2 százalékkal teljesítették túl havi tervüket. A vasöntödében, az acélöntődében és a samott-gyár- ban azonban már 22-23 óta 1958-ra termelnek. 'Az évi terv idő előtti be­fejezésében különösen kitűntek Schwerin Henrich acélöntő csoportja, Todut Alexandru fémöntö csoportja és a samott-gvár női brigádja. BODNAR SÁNDOR levelező ★ 44 nappal a határidő előtt fe­jezte be évi tervét a lugosi Báná­tul bányafeltárási tröszt, igy tehát szintén 1958-ra dolgozik. ♦ A Hátszeg rajoni nagybári tüzálló- anyag-gyár a helyi szükségleteket el­látó kisüzemből erőteljes nagyipari vállalattá fejlődött s számos köztársa­sági érdekű iparüzemet iát el tűzálló anyagokkal, a többi között a vajda­hunyadi kohászati kombinátot i®. Ä gyár ma másfél hónap alatt annyit termel, mint 1948-ban az egész év folyamán. Az államosítás után a gyárat nagytermelékenységü, kor­szerű gépekkel szerelték fel, négy uj égetőkemencét helyeztek üzembe, a régieket korszerűsítették. Tavaly he­lyezték üzembe a gyárban az ország első lignittel működő gázfejlesztő ke­mencesorát s ezzel 14 százalékkal nö­velték a kemencék termelőképességét. A következő évekre tervbe vették a gyár profilirozását, illetve átállítását a kohászati iparunk további fejleszté­séhez szükséges tűzálló anyagok ki­zárólagos termelésére. A nagybáriak szorgalmas emberek. Nicodin Popa és Iordan Cráciunescu élen járnak az élenjárók között is. A gyár munkakö­zössége már november elsején telje­sítette össztermelési értéktervét s most uj lendülettel dolgozik, hogy újabb munka sikerekkel ünnepel je meg a Román Népköztársaság fennállásá­nak 10. évfordulóját. Fejlődnek a fogyasztási szövetkezetek A Fogyasztási Szövetkezetek Köz­ponti Szövetségének Tanácsa novem­ber 29-én és 30-án ülést tartott, ame- .yen részt vettek a minisztériumok, valamint a kereskedelmi és szövetke­zeti alkalmazottak szakszervezeteinek képviselői. Az ülésen részletesen megvitatták, hogyan teljesítették a fogyaszási szö­vetkezetek a II. pártkongresszuson ho­zott határozatokban kijelölt feladato­kat. Az ülésen előterjesztett két jelentés feltárta az említett időszakban elért eredményeket. Czápos Ferenc elvtárs, a Ccntrocoop alelnöke elmondotta, hogy míg a szövetkezeti egységek 1954-ben 7284 millió lej értékű árut adtak el, ebben az évben az árueladás 10.350 millió lejt tesz majd ki. 1954 szeptember 30-tól 1957 szeptember ‘30-ig a Mskei eskedeinii hálózat too'j mint 4600 eladási egységgel gyarapo­dott. Az épitcanyag-kereskedelem is n3gy fejlődésnek indult. Idén például a falusi lakosságot 242 százalékkal több cementtel, 138 százalékkal több fedél­cseréppel, 202 százalékkal több téglá­val és 63 százalékkal több fűrészáru­val látják el, mint 1954 évben. Lukács László elvtárs, a Centrocoop alelnöke kidomborította a fogyasztási szövetkezetek megszilárdításáért. Va­lamint a város és a falu közötti áru­csere forgalom továbbfejlesztéséért ki­fejtett tevékenységet. Bukaresti benyomásairól beszél Fejér György karmester A bukaresti zenehallgatóság szeretet­tel fogadta Fejér György fiatal buda­pesti karmestert, aki szombaton és va­sárnap a „George Enescu“ Állami Fil­harmónia zenekarát vezényelte. Fejér György a mai fiatal magyar karmester nemzedék legtehetségesebbjei közé tar­tozik és nemcsak Magyarországon, ha­Új időknek új dalaival (Tudósítónktól) Ady legtöbbet használt jelzői közé tartozik az „uj“ s ez persze nem vé­letlen, hiszen azzal kezdte, hogy ,,uj időknek uj dalaival” busán. konokul tombola viharként tört be a magyar ugarra, hol önemésztő dühvei és ke­mény hittel tépte a papos _ úri Ma­gyarország dudvával behálózott föld­jét. Tépte a giz-gazt, hogy a föld megtisztuljon s uj arccal nézzen a jövőbe. „Uj szelek nyögetik az ős magyar fákat....“ ö volt az uj szél. ,,Uj lángok, uj hitek, uj kohók, uj szentek ...” ez is mind ő volt. Elmúlt régi időkben tudott uj idők uj dalnoka lenni: a máé. Ünnepel­jük-e ma szebben, mint azzal, ha át- érezzük, hogu költészete még ma is, számunkra is mennyire uj. Ünnepelünk. Emlékezünk Adyra itt Marosvásárhelyen is mint szerte; az országban mindenütt. A zsúfolásig telt Kultúrpalota nagytermében mély csendben, feszült figyelemmel nézünk a színpadra, ahol most csak egy vörös vászonnal Merített kicsi asztalka áll s előtte Írók, művészek jelennek meg. hogy felidézzék Adyt. A háttérben a falon Ady jólismert arcképe jügg, jövőbe látó nagy sze­mével néz le mireánk, mai emberek­re. És itt állunk szemtől szemben azokkal az ezüstöshaju emberekkel — Bölöni Györggyel, Franyó Zol­tánnal — akik személyes barátai és küzdőtársai voltak a költőnek. Figyel­jük a neves írók minden szavát, hi­szen ők valamikor Adyval beszéltek, feljogjuk szemük sugarát, amely haj­danában Ady tekintetével találkozott. Meghatóan ,$zép emlékezéseikből még jobban megismerjük, emberi közel­ségből is látjuk azt. az Adyt, akivel az eszmebarikádokon már találkoz­tunk, s aki egy küzdelmes nagy élet jussán már régen eljutott korunk szi­vébe, a proletárutókor lükébe. A visszaemlékezések után szavala­tokat hallunk. Kiváló művészek — mint Kovács György, Erdős Irma, Sink a Károly és mások — hangján ' szót hbzzänk a költő. Bátran s bu­sán zengő verssorok szép muzsikája száll a levegőbe. Ady szellemével te­lik meg a terem. Ünnepelünk. Bensőséges, mély ér­zéssel, szent melegséggel emlékezünk a. nagy költőre, aki a kis magyar Értől indult el s eljutott a népek lel­kének szent, nagy Óceánjába­nem Lengyelországban és Csehszlová­kiában is kiváltotta a közönség elisme­rését. Beszélgettünk a fiatal karmesterrel. Örömmel számolt be arról, hogy a bu­dapesti zenei élet igen fellendült, a kö­zönség rendszerint zsúfolásig megtölti a hangversenytermeket. — Hangversenyéletünkre jellemző — mondja Fejér György, — hogy renge­teg külföldi művész keres fel. bennün­ket, nemcsak a Szovjetunióból és a népi demokratikus országokból, hanem a ka. pitalista országokból is sokan adtak hangversenyt a tavalyi és idei évadban. Ugyanígy a mi művészeink is gyak­ran játszanak külföldön. Fejér György elmondotta, hogy a külföld melegen érdeklődik a mai ma. gyár zeneszerzők müvei iránt. — Nagyon jól esett, — mondotta, —1 amikor itt is magyar müveket- kértek tőlem. Többek között Mihály András gordonkaversenyét és Dávid Gyula brá. csaversenyét. Telefonon beszéltem fe­leségemmel és kértem, küldje le ezeket a kottákat. A most ideérkezett kultu. ralis küldöttség el is hozta más magyar szerzeményekkel együtt. : — Mit vezényel a legszívesebben? —i kérdezzük. ./ — Egyformán kedves nekem min­den zene, — kapjuk a választ. A leg­szívesebben azonban talán mégis a pre- klasszikusokat... és persze Beethovent. De örülök, ha uj magyar müveket is vezényelhetek. Most odahaza legköze­lebb Huzella Elek „Dorottya" szvitjét fogom vezényelni. — Mondjon néhány szót itteni be­nyomásairól, — kérjük. — Rendkívüli módon megkapott az a szívélyes fogadtatás, az a kollegiális segítő kéz, amit a zenekar részéről él­veztem. A zenekar igazán nagyon jó. Ott ahol két olyan nagy karmester él, mint George Georgescu és Constantin Silvestri. teljes biztosíték van a magas- színvonalú zeneélet kialakulására. Mind. két karmesternek nagy tisztelője va­gyok. Budapesten is nagyon szeretik őket és kimagasló esemény, ha ök ve­zényelnek. — Remélem még lesz alkalmam Bm karestbe jönni, — mondja végül Fejér György. — A viszontlátás nagy öröm lesz számomra. Vendégkarmesterünk Szinajára uta­zott, majd a jövő héten Nagyszebenben vezényli az ottani filharmonikus zene­kart. ( p.l.)

Next

/
Thumbnails
Contents