Előre, 1958. március (12. évfolyam, 3219-3244. szám)
1958-03-01 / 3219. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! A ROMAN NÉPKÖZTARSASAG NEPTANACSAINAK LAPDA XII. évfolyam 3219. szám 6 oldalára 39 báni 1958 március 1., szombat AZ URNÁK.ELE Gazdái vagyunk az országnak, amelyben élünk. Népi Demokratikus rendszerünk minden vívmánya, pártvezette dolgozó népünk sokesztendős harcának minden eredménye benne van ezekben a szavakban. Verejtékes munkánk gyümölcse ma már egyedül a mienk, azoké, akik megdolgoztak érte. Jó dolog a gazda szemével széttekinteni a portán, új erővel és biztonsággal tölt el valamennyiünket. Ezt tettük most, a választások előtti hetekben. Felmértük az elmúlt két esztendő termését, elbíráltuk eredményeinket és megvitattuk a tennivalókat. A sokmillió szavazat, ami most, vasárnap az urnákba hull, az már a gazda megfontolt döntése lesz. A Népi Demokrácia Frontja kiáltványaiban lefektetett program a választótömegek javaslatainak, véleményének összesítése s így a szavazatunk egyúttal elhatározásunkat is jelenti a feladatok végrehajtására. Az elmúlt héten még élénk viták folytak mindenfelé a választók és jelöltjeik találkozóin. Csak Sztálin tartományban több mint4000 hasznos ötlet, javaslat hangzott el ezalkalommal. A nagy, ipari, szociális és kulturális beruházásoktól az egyszerű falusi hidak rendbehozásáig mindenre kiterjedt a választók s a jelöltjeik figyelme. És nem csak azt határozták itt meg, hogy mit kell csinálni, hanem azt is, hogy hogyan. Elmondották, mit várnak majd a képviselőiktől és elmondották, miben lesznek majd a segítségére.__Hogy mit jelent ez a közös munkavállalás? Talán legszemléltetőbb ezen a téren a főváros példamutatása. Bukarestben a múlt választások óta mintegy két millió honpolgár támogatta önkéntes munkával a néptanács tevékenységét. Az eredmény: a városrendészet fellendülése és ezzel egyidejűleg több mint 42 millió lej értékű megtakarítás, amit a lakosság jólétének növelésére fordíthatunk. Néptanácsaink költségvetése évről évre növekszik. A tőkés-földesúri rendszer egész fennállása alatt nem áldozott annyit az ország gazdasági és kulturális életének s a lakosság egészségvédelmének javítására, mint népi demokratikus államunk az eltelt néhány esztendő alatt. Csupán a Magyar Autonóm Tartomány fejlesztésére 1 milliárd 120 millió lejt fordítottunk az első ötéves terv során. A központi beruházások mellett azonban óriási szerepe van a városok és falvak helyi erőforrásai felhasználásának. A néptanácsokra hárul a feladat, hogy a helyi lakossággal együtt felkutassa és értékesítse mindazt, ami a tartomány, rajon vagy helység területén értékesíthető. Különösen fontos feladat ez ma, amikor az elmúlt évekhez képest jelentősen megnövekedett a néptanácsok hatásköre. S az ország képe azt mutatja, hogy néptanácsaink tudatában vannak feladatuknak. Az utóbbi egy-két évben Bukarestben, Kolozsváron, Nagyváradon, Marosvásárhelyen szembetűnően fellendült a lakásépítés. Csak Nagyváradon több mint százezer négyzetméter lakterület, a környező falvakban pedig 17.608 új ház épült. A Magyar Autonóm Tartományban pedig Sepsiszentgyörgyön új színházépület, Udvarhelyen szép kultúrpalota s egész sereg hasonló középület készül, szintén a lakosság hathatós segítségével. Ugyanilyen sikerekkel büszkélkedhetünk az ország életének más területein is. A helyiipar — a néhány évvel ezelőtti kis, manufakturális műhelyekből a gazdasági élet számottevő részévé lett s alig akad tartomány, ahol a termelés meg ne sokszorozódott volna a legutóbbi néptanácsi választások óta. Egészségvédelmünket össze se lehet hasonlítani a múltbelivel. Tucatszámra épültek — az ország legelmaradottabb vidékein is — a kórházak, egészségházak,a szülőotthonok s minden tartományban nyolctízszeresére nőtt az orvosi és egészségügyi személyzet létszáma. Minálunk minden gyermek iskolába jár. Milyen természetesen hangzik ez ma ugyanabban az országban, ahol egy évtizeddel előbb sokan még a nevüket sem tudták leírni. Mit tettek ezért a néptanácsok, a dolgozók milliói ? Többek között azt, hogy csak Nagyvárad tartomány falvaiban 43 új iskolát építettek részben központi alapokból, de főleg önadóból és a helyi tartalékokból. S említsük itt meg azt is, ami egyik fontos vívmánya rendszerünknek, pártunk következetes lenini nemzetiségi politikájának , a nemzeti kisebbségek teljes egyenjogúságát. Hiszen jórészt az államhatalom helyi szervei, a néptanácsok azok, amelyek megteremtették és napról napra tovább fejlesztik alkotmányos jogaink tárgyi feltételeit. Ennek megnyilvánulása a mostani választás is, amikor száz meg száz magyar, német, ukrán, szerb és más nemzetiségű dolgozót is jelöltünk néptanácsi képviselőnek. S mindennapi életünkben is állandóan találkozhatunk a nemzetiségek nyelvének és kultúrájának ápolására irányuló gondoskodással. Beszédes példája ennek — a nemzetiségek művészetének, irodalmának támogatása mellett,hogy például Nagybánya tartományban 244, Kolozsvár tartományban 222, Nagyvárad tartományban 228, a Magyar Autonóm Tartományban 383 olivor , közép- és felsőfokú iskolában magyar nyelven folyik a tanítás. Lehetetlen dolog egyetlen cikkben felsorolni a néphatalom éveiben elért eredményeinket. De nem is ez a célunk , hiszen mindenki a saját maga és környezete életén mérheti le legjobban a néptanácsok irányítása alatt végzett közös munka gyümölcsét. Ez a számvetés dönti el a választások eredményét és nem kétséges, hogy az eredmény a Népi Demokrácia Frontjának teljes győzelme lesz. Chivu Stoica elvtárs interjút adott Elie Ábelnek, a New York Times tudósítójának Chivu Stoica elvtárs, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke február 23-én fogadta Elie Ábelt, a New York Times tudósítóját, akinek a következő interjút adta: KÉRDÉS: Milyen stádiumban van jelenleg az Ön tavaly szeptemberi javaslata a balkáni országok értekezletére vonatkozólag? Véleménye szerint milyen lépéseket kellene tenni ahhoz, hogy olyan légkör alakuljon ki, amelyben egy ilyen értekezlet hasznos lehet ? VÁLASZ: Jugoszlávia, Bulgária és Albánia kormányai kedvező választ adtak a balkáni országok széleskörű együttműködésére vonatkozó román kormányjavaslatra. A görög kormány azt válaszolta, hogy nagyrabecsüli a román javaslatban megnyilvánuló szellemet és általános célkitűzéseket, de egyelőre nem fogadhatja el a hozzá intézett meghívást, mivel Görögországnak egyes balkáni országokkal való kapcsolataiban még rendezetlen kérdések vannak. Ami a mi országunkat illeti, semmilyen nézeteltérésünk sincs egyetlen balkáni állammal sem. A török kormány mindeddig nemet válaszolt a román kormány üzenetére. Nézetünk szerint azonban Törökország éppúgy, mint e térség többi állama, csak nyerne, ha az összes balkáni államok barátsága és sokoldalú együttműködése megszilárdulna. Minthogy a román kormánynak a Balkán békéjére, egyetértésére és együttműködésére irányuló óhaja nem konjunkturális kérdés, mi továbbra is azon leszünk, hogy a balkáni országok értekezlete megvalósuljon, mert továbbra is hasznosnak és időszerűnek tartjuk egy ilyen értekezlet létrejöttét. Véleményünk szerint semmilyen lényeges akadálya sincs annak, hogy egy ilyen értekezlet eredménnyel járjon. Az összes balkáni államokkal minden területen fennálló összes együttműködési lehetőségek kihasználása kedvező körülményeket teremthet az e térség országai közötti együttműködés kiépítésére. Ezért mi arra törekszünk, hogy minél élénkebb gazdasági és kulturális cserét alakítsunk ki az összes balkáni országokkal. Az azonos területeken tevékenykedő emberek érintkezése és megismerkedése lényegesen előmozdíthatja az őszinte, gyümölcsöző együttműködés légkörének kialakulását. Ugyanezt mondhatjuk a balkáni országok államférfiai közötti személyes kapcsolatokról is. Ami bennünket illet, hajlandók vagyunk összeülni a görög és török kormányok képviselőivel és megvitatni velük mindazokat a kérdéseket, amelyek elősegíthetik országaink együttműködésének elmélyítését. KÉRDÉS: Egyéb javaslatok között a Rapacki-tervet is tárgyalási alapul javasolták a Kelet és Nyugat közötti tárgyalásokra és mint lehetőséget a közép-európai disengagement-ra. Véleménye szerint milyen ellenőrzési módszerek és felügyeleti megegyezések szükségesek ahhoz, hogy abban az esetben, ha az atommentes övezet megvalósul és a csapatokat visszavonják, biztosítva legyen a megfelelő egyensúly Közép- Európában ? VÁLASZ: A román kormány nagy figyelmet fordított és fordít a középeurópai atommentes övezet kialakítására vonatkozó lengyel kormányjavaslatokra. Kétségtelen, hogy e javaslatok valóraváltása jelentős szakasz lenne az európai biztonság és béke megerősítése útján, és új akciók kiindulópontjául szolgálhatna a nemzetközi feszültség enyhítése és a nukleáris háború veszélyének leküzdése irányában. Ebben a nyugati országok nem kevésbé érdekeltek, mint Kelet-Európa. Bárki számára, aki jóhiszeműen vizsgálja meg a lengyel kormány javaslatait, nyilvánvaló, hogy az ellenőrzési rendszerre vonatkozó ajánlások kidolgozása során megfelelőképpen szem előtt tartották mindazokat az álláspontokat, amelyeket az általános leszerelési egyezményre vonatkozó tárgyalások folyamán ezzel a kérdéssel kapcsolatosan az illetékesek kifejezésre juttattak. A Rapacky-terv megvalósítási lehetőségének rugalmas módozata és a konkrét, hatékony ellenőrzésre vonatkozó előirányzatai folytán ma egyike azoknak, az összes felek számára legmegfelelőbb lépéseknek, amelyeknek megtételével érezhető előrehaladást lehetne elérni a nemzetközi biztonság megerősítése terén. A legfontosabb most az, hogy az illetékesek egyezményre jussanak az atommentes övezet tekintetében. Az ellenőrzés módszereit szükség esetén utólag meg lehet majd javítani. KÉRDÉS: Megmagyarázhatná-e, milyen okok miatt helyeznek olyan nagy súlyt a közzétett választási anyagokban a munkások, mérnökök és technikusok szerepére az önköltség csökkentésében és a termelés ezzel párhuzamos növelésében ? VÁLASZ : A munkások, mérnökök és technikusok eredményei az önköltség csökkentésében és a termelésnek ezzel egyidejűleg történő növelésében jó ajánlólevél a leendő néptanácsi képviselők számára. Egyáltalán nem új dolog az, hogy olyan nagy súlyt helyezünk erre a problémára, mint ahogy nem újdonság az sem, hogy a munkások, mérnökök és technikusok döntő szerepet játszanak a termelési folyamat minden ágában. A nép életszínvonala emelkedésének egyik nélkülözhetetlen feltétele az, hogy minél nagyobb mennyiségű javakat termeljünk, minél kisebb önköltségi áron. Ez egész népgazdaságunk alapvető feladata. Ez az az út, amelyen tovább kell haladnunk ahhoz, hogy olcsó árakon változatos termékbőséget érjünk el. A mi körülményeink között, mivel iparvállalataink társadalmi tulajdonban vannak, mindaz, amit ezen az úton megvalósítunk, közvetlenül vagy közvetve a dolgozók javát szolgálja. Bérezési rendszerünk közvet ha előnyben részesíti irókát a munkásokat, technikusokat és mérnököket, akik hozzájárulnak a termelés növeléséhez és az önköltség csökkentéséhez. Ugyanakkor annak a nyereségtöbbletnek jórésze, amelyet a vállalatok ilyenformán elérnek, növeli a vállalati alapot. A vállalati alap egy részét arra fordítják, hogy prémiumokban részesítik azokat, akiknek különös érdemeik vannak a technológiai folyamatok megjavításában és a termelési feladatok teljesítésében. A vállalati alap többi részét lakásépítkezésre, gyermekotthonok, szülőotthonok, pihenő- és üdülőházak építésére és más ilyen célokra fordítják. Mint látja, minálunk más a helyzet, mint a kapitalista országokban, ahol a termelés fokozása és az önköltség csökkentése folytán előálló haszontöbblet legnagyobb része a kapitalista munkáltatók zsebébe vándorol. KÉRDÉS: Egyes külföldi államok bukaresti diplomáciai képviseleteinek jelentései szerint az önök kormánya most több kiutazási vízumot ad kettős állampolgárságú személyeknek és olyanoknak, akiknek közeli rokonaik vannak külföldön. Azt jelenti-e ez, hogy új politikájuk van az emigráció tekintetében, vagy pedig azt, hogy megjavultak a kapcsolataik a külfölddel ? VÁLASZ: ön olyan kérdést vetett fel, amely a román államnak és állampolgárainak viszonyát érinti. A román kormánynak e kérdéssel kapcsolatos álláspontja méltányossági és emberiességi meggondolásokon alapult és alapul. Nagy körültekintéssel vizsgáltuk és vizsgáljuk meg mindazoknak a kérvényét, akik el akarják hagyni az országot, hogy együtt élhessenek más országokban levő közeli rokonaikkal. Ezeket a kérvényeket az ország törvényeinek megfelelően oldottuk és oldjuk meg. Ami az emigráció kérdését illeti, a román kormány álláspontja elvi indokokon alapszik. A mi országunkban megszűntek azok az okok — például a munkanélküliség és a nemzetiségi, vagy vallási üldözés —, amik az embereket emigrálásra késztetik. KÉRDÉS: Véleménye szerint milyen eredményekkel járt a gabonafelvásárlási rendszer tavaly történt megváltoztatása ? A szerződéskötési rendszer ösztönzőleg hatott-e a mezőgazdasági termelékenység növelésére ? VÁLASZ: A mezőgazdasági élelmezési termékek központi alapjának biztosítására vonatkozó régi rendszer megváltoztatása kedvező hatású volt. A központi alap legnagyobb részét valójában már akkor is felvásárlások és szerződéskötések útján biztosítottuk, amikor a legtöbb mezőgazdasági termékre vonatkozólag megszüntettük a kötelező kvótabeadást. A város és a falu közötti gazdasági csere ilyenszerű kiszélesítése fokozott termelésre ösztönözte az egyéni és szövetkezeti mezőgazdasági termelőket. Az állam most újabb gazdasági előnyöket nyújt azoknak a termelőknek, akik szerződéskötés útján értékesítik termékeiket. Meggyőződésünk, hogy az új intézkedések hamarosan meghozzák gyümölcsüket. KÉRDÉS: Az ön véleménye szerint Románia milyen szerepet tölt be a balkáni országokkal, a népi demokratikus államokkal, a Szovjetunióval folytatott kereskedelemben, és a világkereskedelemben ? VÁLASZ: Románia az ország arányaihoz és gazdasági erejéhez mérten vesz részt a világkereskedelemben. Románia ma 68 állammal tart fenn kereskedelmi kapcsolatokat, míg 1948 ban csupán 26 országgal voltak ilyen kapcsolatai. Ma 36 állammal vannak 1—3 évre szóló kereskedelmi egyezményeink, az 1948. évi nyolccal szemben. Itt nem egyszerű mennyiségi emelkedésről van szó, hanem jelentős minnőségi változásokról is. Az iparosításban elért sikerek lehetővé tették, hogy egyes hagyományos termékeken — kőolajon, deszkaárun, gabonán — kívül, Románia ma már szerszámgépeket, kőolajipari berendezéseket, vegyipari termékeket, textilárut stb. is exportálhat. A múlt évben például az exportált gépek és berendezések menynyisége az exportáruk összességének 10 százalékát tette ki. Tíz évvel ezelőtt ez mindössze 0,8 százalékot tett ki. Ha hozzáfűzzük ehhez, hogy Románia nem tesz politikai megkülönböztetést külkereskedelmi kapcsolatai-ban, hanem a kölcsönös előnyök és az egyenértékű árucsere elvét érvényesíti, a más államokkal való kereskedelmi viszonyában, akkor ebből számos olyan érv következik, amelyek sok országot arra indít, hogy saját érdekében fejlessze országunkkal kereskedelmi kapcsolatait. A Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal való gazdasági kapcsolataink rendkívüli jelentőségűek külkereskedelmünk egésze szempontjából. A szocialista országokkal megkötött kölcsönös előnyös hosszúlejáratú gazdasági egyezményeink, amelyek stabil világpiaci árakon alakulnak és így mentesek konjunkturális tényezők befolyásától, továbbá a termelési tervek előzetes egybehangolása előmozdítja országunk gazdaságának harmonikus, sokrétű fejlődését. Az utóbbi években Görögországgal és Törökországgal felújítottuk távoli időre visszanyúló, hagyományos kereskedelmi kapcsolatainkat, amelyek jelentős fejlődésnek indultak. Az a kívánságunk, hogy fejlesszük együttműködésünket minden balkáni országgal — ami visszhangra talált ezen országok széles köreiben —, a földrajzi közelség, a kölcsönös igények kielégítésének növekvő lehetősége, —■ mindezek olyan tényezők, amelyek kétségtelenül elő fogják mozdítani Románia és a balkáni térség országai közötti gazdasági kapcsolatok további fejlődését. Más kapitalista országokkal árucserénk mennyisége az utóbbi 6-7 évben közel két és félszeresére nőtt. Jelentős növekedés észlelhető kereskedelmi forgalmunkban a Német Szövetségi Köztársasággal, Angliával és Franciaországgal. Mi már állást foglaltunk amellett, hogy fejlesszük kereskedelmi kapcsolatainkat az USA-val, s most újra kifejezzük ezt az óhajunkat; egyébként emellett foglalnak állást amerikai cégek vezetői és amerikai üzletemberek, valamint a mi külkereskedelmi szervezeteink is. Románia külkereskedelmi mérlege kedvező s ez lehetővé teszi, hogy több árut vásárolhasson az USA- ból. A mi részünkről történtek is erre vonatkozó kísérletek. E kapcsolatok fejlesztése a jövőben attól függ, hogy az USA milyen lépéseket fog tenni a normális kereskedelmi kapcsolatokhoz szükséges feltételek biztosítására. Választási nagygyűlések országszerte Kolozsvár tartományban Koines,ír tartomány donétőr számos gyűlést tartottak a küszöbönálló néptanácsi képviselőválasztások előtt.Az aranyosgyéresi Sodronyipar üzemek klubjában a tartományi 95. számú választókerület többszáz választópolgára találkozott képviselőjelöltjével. Az összejövetelen Ioan Stanatiev, az üzemek vezérigazgatója — NDF-A nagyváradi Infratirea gép- és szerszámgyárban tartott választási nagygyűlésen felszólalt Fazekas Lajos, az RMP városi bizottságának első titkára, a 6. számú tartományi választókerület jelöltje, jelölt, részletesen beszélt, arról, hogy az utóbbi években milyen nagyarányú változások történtek az egész ország, s maga Aranyosgyéres dolgozóinak életében. A felszólalók hangsúlyozták, hogy március 2-án bizalommal szavaznak a Népi Demokrácia Frontjának jelöltjeire. A szónok utalt azokra a vívmányokra, amelyeket a városi néptanács gondoskodása révén a múlt évben elértek. Megemlítette például a használatba adott több mint 200 új lakást, a közúti szállítás megjavítását, több mint 11.000 négyzetméter gyalogjáró aszfaltozását. Az idei helyi gazdálkodási tervben előirányozták egy új filmszínház építését, továbbá útépítési és egyéb munkálatokat. Hasonló nagygyűléseket tartottak Körösjenőn, Belényesen és más Nagyvárad tartományi helységekben. Aninószán Az aninószai választási nagygyűlésésen felszólalt Joan Karpinet a Petrozsény rajonió néptanács elnöke, az 51. számú tartományi választókerület jelöltje. A szónok felsorolta a Hunyad tartományban elért vívmányokat, különösen pedig a zsilvölgyi eredményeket. Ide sorolható egyebek között a bányaüzemek fejlesztése és korszerű berendezéssel való ellátása, a rádiósítás, több kiskörhöz, éjjeli szanatórium munkástömbház és kényelmes legényszállás építése. Mindez csupán néhány vívmány azok közül, amelyek élénken tükrözik a Zsilvölgyében végbement alapvető változásokat. Sztálinvárosban A sztálinvárosi egészségügyi dolgozók választási gyűlésén felszólalt dr. Bedő János, a 2. számú egyesített kórház belgyógyásza, a 197-es városi választókerület NDF-jelöltje. Kidomborította a március 2-i választások széleskörű demokratizmusát, majd utalt az utóbbi két évben elért vívmányokra. Megemlítette, hogy az utóbbi években több mint 1.000 lakást, 12 kórházi egységet, operettszínházat és bábszínházat építettek. 22 utcát villamosítottak, 111 utcába bevezették a földgázt, több mint 150 utcát kiaszfaltoztak és kiköveztek. Felszólalt a gyűlésen számos választó is. Valamennyien vállalták, hogy a jövőben is támogatnak minden városszépítési akciót. Hasonló gyűléseket tartottak a Politechnikai Intézetben, a „Fónagy János" gyárban, a „Nivea“-gyárban és más vállalatokban. Nagyváradon Néptanácsaink megvalósításaiból A legutóbbi néptanácsi választások óta KOLOZSVÁR TARTOMÁNYBAN A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNYBAN HUNYAD TARTOMÁNYBAN NAGYVÁRAD TARTOMÁNYBAN Március 8 köszöntésére A Nagyvárad tartományi nők élénk társadalmi tevékenységgel készülnek március 8-ra. A nőbizottságok a tartomány számos községében mozgósították a lakosságot az utak megjavítására és vízlevezető-árkok ásására. Belényes, Szilágysomlyó és Hondó rajonokban a nők megkezdték az előkészületeket arra, hogy több mint 60.000 gyümölcsfa-csemetét ültessenek az országutak mentén. Grozavárosban, Nagyszalontán, Szilágysomlyón és Belényesen a nők kijavították a kórházak és napközi otthonok ágyneműjét. Nagyszalontán a nők több mint 3.000 önkéntes munkaórát dolgoztak a város központjában levő sétatér elrendezésén. Nagyvárad tartományban több mint 2.000 nő vett részt „a legjobb zöldségtermesztő és baromfitenyésztő háziasszony" címért folyó versenyben. A Margitta rajonl nők az utóbbi 20 napban 530 mázsa gabonára, több mint 25 mázsa zöldségre és gyümölcsre kötöttek szerződést a szövetkezettel és 12.000 tojást, 560 libát és más szárnyast értékesítettek felvásárlási