Előre, 1958. március (12. évfolyam, 3219-3244. szám)

1958-03-01 / 3219. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! A ROMAN NÉPKÖZ TAR SAS AG NE PTANACSA1NAK LA PDA XII. évfolyam 3219. szám 6 oldal ára 39 báni 1958 március 1., szombat AZ URNÁK. ELE G azdái vagyunk az országnak, amelyben élünk. Népi Demo­kratikus rendszerünk min­den vívmánya, pártvezette dolgozó népünk sokeszteudös harcának min­den eredménye benne van ezekben a szavakban. Verejtékes munkánk gyümölcse ma már egyedül a mi­enk, azoké, akik megdolgoztak érte. Jó dolog a gazda szemével szétte­kinteni a portán, uj erővel és biz­tonsággal tölt el valamennyiünket. Ezt tettük most, a választások előt­ti hetekben. Felmértük az elmúlt két esztendő termését, elbíráltuk eredményeinket és megvitattuk a tennivalókat. A sokmillió szavazat, ami most, vasárnap az urnákba hull, az már a gazda megfontolt döntése lesz. A Népi Demokrácia Frontja kiáltványaiban lefektetett program a' választótömegek javas­latainak, véleményének összesítése s igy a szavazatunk egyúttal elha­tározásunkat is jelenti a feladatok végrehajtására. Az elmúlt héten még élénk viták folytak mindenfelé a választók és jelöltjeik találkozóin. Csak Sztálin tartományban több mint -4000 hasz­nos ötlet, javaslaf hangzott el ez- alkalommal. A nagy, ipari, szociá­lis és kulturális beruházásoktól az egyszerű falusi hidak rendbehozá­sáig mindenre kiterjedt a válasz­tók s a jelöltjeik figyelme. £s nem csak azt határozták itt meg, hogy mit kell csinálni, hanem azt is, hogy hogyan. Elmondották, mit várnak majd a képviselőiktől és el­mondották, miben lesznek majd a segítségére.__Hogy mit jelent ez a közös munkavállalás? Talán leg- szemléltetöbb ezen a téren a fővá­ros példamutatása. Bukarestben a mu’t választások óta mintegy két millió honpolgár támogatta önkén­tes munkával a néptanács tevé­kenységét. Az eredmény: a város­rendészet fellendülése és ezzel egy­idejűleg több mint 42 millió lej ér­tékű megtakarítás, amit a lakosság jólétének növelésére fordíthatunk. Néptanácsaink költségvetése év­ről évre növekszik. A tőkés-földes­úri rendszer egész fennállása alatt nem áldozott annyit az ország gaz­dasági és kulturális életének s a lakosság egészségvédelmének javí­tására, mint népi demokratikus ál­lamunk az eltelt néhány esztendő alatt. Csupán a Magyar Autonóm Tartomány fejlesztésére 1 milliárd 120 iniltió lejt fordítottunk az első ötéves terv során. A központi be­ruházások mellett azonban óriási szerepe van a városok és falvak he­lyi erőforrásai felhasználásának. A néptanácsokra hárul a feladat, hogy a helyi lakossággal együtt felkutassa és értékesítse mindazt, ami a tartomány, rajon vagy hely­ség területén értékesíthető. Különö­sen fontos feladat ez ma, amikor az elmúlt évekhez képest jelentősen megnövekedett a néptanácsok ha­tásköre. S az ország képe azt mu­tatja, hogy néptanácsaink tudatá­ban vaunak feladatuknak. Az utób­bi egy-két évben Bukarestben, Ko­lozsváron, Nagyváradon, Maros- vásárhelyen szembetűnően fellen­dült a lakásépítés. Csak Nagyvára­don több mint százezer négyzetmé­ter lakterület, a környező falvak­ban pedig 17.608 uj ház épült. A Magyar Auionóm Tartományban pedig — SepsiszentgyőrgyÖn uj színházépület, Udvarhelyen szép kultúrpalota s egész sereg hasonló középület készül, szintén a lakos­ság hathatós segítségével. Ugyanilyen sikerekkel büszkél­kedhetünk az o, szag éleiének más területein is. A helyiipar — a né­hány évvel ezelőtti kis, manufaktu- rális műhelyekből a gazdasági élet számottevő részévé lett s alig akad tartomány, ahol a termelés meg ne sokszorozódott volna a legutób­bi néptanácsi választások óta. E- gészségvádelmünket össze se lehet hasonlítani a múltbelivel. Tucat­számra épültek — az ország legel­maradottabb vidékein is — a kór­házak, egészségházak,« szülőottho­nok s minden tartományban nyolc- tizszeresére nőtt az orvosi és egész­ségügyi személyzet létszáma. Minálunk minden gyermek isko­lába jár. Milyen természetesen hangzik ez ma ugyanabban az or­szágban, ahol egy évtizeddel előbb sokan még a nevüket sem tud­ták leírni. Mit tettek ezért a nép- tanácsok, a dolgozók milliói ? Töb­bek között azt, hogy csak Nagyvá­rad tartomány falvaiban 43 uj is­kolát építettek részben központi alapokból, de főleg önadóból és a helyi tartalékokból. S említsük itt meg azt is, ami egyik fontos vívmánya rendszerünk­nek, pártunk következetes lenini nemzetiségi politikájának ; a nem­zeti kisebbségek teljes egyen­jogúságát. Hiszen jórészt az ál­lamhatalom helyi szervei, a nép­tanácsok azok, amelyek megte­remtették és napról napra to­vább fejlesztik alkotmányos jo­gaink tárgyi feltételeit. Ennek megnyilvánulása a mostani válasz­tás is, amikor száz meg száz ma­gyar, német, ukrán, szerb és más nemzetiségű dolgozót is jelöltünk néptanácsi képviselőnek. S min­dennapi életünkben is állandóan találkozhatunk a nemzetiségek nyelvének és kultúrájának ápolásá­ra irányuló gondoskodással. Beszé­des példája ennek — a nemzetisé­gek művészetének, irodalmának tá­mogatása mellett, — hogy például Nagybánya tartományban 244, Ko­lozsvár tartományban 222, Nagy­várad tartományban 228, a Magyar Autonóm Tartományban 383 eliv.r , közép- és felsőfokú iskolában ma­gyar nyelven folyik a tanitás. I.eheletlen dolog egyetlen cikk- ben felsorolni a néphatalom évei­ben elért eredményeinket. De nem is ez a célunk — hiszen mindenki a sajátmaga és környezete életén mérheti le legjobban a néptanácsok irányítása alatt végzett közös mun­ka gyümölcsét. Ez a számvetés dönti el a választások eredményét és nem kétséges, hogy az eredmény a Népi Demokrácia Frontjának tel­jes győzelme lesz. Chivu Stoica elvtárs interjút adott Elie Ábelnek, a New York Times tudósítójának Chivu Stoica elvtárs, a Román Népköztársaság Minisztertanácsá­nak elnöke február 23-én fogadta Elie Ábelt, a New York Times tu­dósítóját, akinek a következő inter­jút adta: KÉRDÉS: Milyen stádiumban van jelenleg az Ön tavaly szeptemberi ja­vaslata a balkáni országok értekezle­tére vonatkozólag? Véleménye szerint milyen lépéseket kellene tenni ahhoz, hogy olyan légkör alakuljon ki, amely­ben egy ilyen értekezlet hasznos lehet ? VÁLASZ: Jugoszlávia, Bulgária és Albánia kormányai kedvező választ adtak a balkáni országok széleskörű együttműködésére vonatkozó román kormányjavaslatra. A görög kormány azt válaszolta, hogy nagyrabecsüli a román javaslatban megnyilvánuló szellemet és általános célkitűzéseket, de egyelőre nem fogadhatja el a hoz­zá intézett meghívást, mivel Görög­országnak egyes balkáni országokkal való kapcsolataiban még rendezetlen kérdések vannak. Ami a mi országun­kat illeti, semmilyen nézeteltérésünk sincs egyetlen balkáni állammal set*. A török kormány mindeddig neiTt válaszolt a román kormány üzenetére. Nézetünk szerint azonban Törökország éppúgy, mint e térség többi állama, csak nyerne, ha az összes balkáni ál­lamok barátsága és sokoldalú együtt­működése megszilárdulna. Minthogy a román kormánynak a Balkán békéjére, egyetértésére és együttműködésére irányuló óhaja nem konjunkturális kérdés, mi továbbra is azon leszünk, hogy a balkáni orszá­gok értekezlete megvalósuljon, mert továbbra is hasznosnak és időszerűnek tartjuk egy ilyen értekezlet létrejöttét. Véleményünk szerint semmilyen lénye­ges akadálya sincs annak, hogy egy ilyen értekezlet eredménnyel járjon. Az összes balkáni államokkal min­den területen fennálló összes együtt­működési lehetőségek kihasználása kedvező körülményeket teremthet az e térség országai közötti együttműkö­dés kiépítésére. Ezért mi arra törek­szünk, hogy minél élénkebb gazdasági és kulturális cserét alakítsunk ki az összes balkáni országokkal. Az azo­nos területeken tevékenykedő emberek érintkezése és megismerkedése lénye­gesen előmozdíthatja az őszinte, gyü­mölcsöző együttműködés légkörének kialakulását. Ugyanezt mondhatjuk a balkáni or­szágok államférfiai közötti személyes kapcsolatokról is. Ami bennünket il­let, hajlandók vagyunk összeülni a görög és török kormányok képviselői­vel és megvitatni velük mindazokat a kérdéseket, amelyek elősegíthetik or­szágaink együttműködésének elmélyí­tését. KÉRDÉS: Egyéb javaslatok között a Rapacki-tervet is tárgyalási alapul ja­vasolták a Kelet és Nyugat közötti tár­gyalásokra és mint lehetőséget a kö­zép-európai disengagemenl-ra. Véle­ménye szerint milyen ellenőrzési mód­szerek és felügyeleti megegyezések szük­ségesek ahhoz, hogy abban az esetben, ha az atommentes övezet megvalósul és a csapatokat visszavonják, biztosítva legyen a megjelelő egyensúly Közép- Európában ? VÁLASZ: A román kormány nagy figyelmet fordított és fordít a közép­európai atommentes övezet kialakítá­sára vonatkozó lengyel kormányjavas­latokra. Kétségtelen, hogy e javasla­tok valóraváltása jelentős szakasz len­ne az európai biztonság és béke meg­erősítése utján, és uj akciók kiinduló­pontjául szolgálhatna a nemzetközi feszültség enyhítése és a nukleáris há­Választási nagygyűlések országszerte Kolozsvár tartományban Koines,'ír tartomány do! n-é1 Ír számos gyűlést tartottak a küszöbön- álló néptanácsi képviselőválasztások előtt. —Az aranyosgyéresi Sodrunyipar üze- mek klubjában a tartományi 95. számú választókerület többszáz választópol­gára találkozott képviselőjelöltjével. Az összejövetelen loan Stanatiev, az üzemek vezérigazgatója — NDF­jelölt, részletesen beszélt, arról, hggy az utóbbi években milyen nagyarányú változások történtek az egész ország, s maga Aranyosgyéres dolgozóinak életében. 5 A felszólalók hangsúlyozták, hogy március 2-án bizalommal szavaznak a Népi Demokrácia Frontjának jelölt­jeire. Nagyváradon A nagyváradi Infrátirea gép- és szerszámgyárban tartott választási nagygyűlésen felszólalt Fazekas La­jos, az RMP városi bizottságának első titkára, a 6. számú tartományi válasz­tókerület jelöltje. Néptanácsaink megvalósításaiból A legutóbbi néptanácsi választások óta KOLOZSVÁR TARTOMÁNYBAN A MAGYAR AUTONOM TARTOMÁNYBAN HUNYAD TARTOMÁNYBAN NAGYVARAD TARTOMÁNYBAN A szónok utalt azokra a vívmányok­ra, amelyeket a városi néptanács gon­doskodása révén a múlt évben elér­tek. Megemlítette például a használat­ba adott több mint 200 uj lakást, a közúti szállítás megjavítását, több mint 11.000 négyzetméter gyalogjáró aszfaltozását. Az Idei helyi gazdálko­dási tervben előirányozták egy uj film­színház építését, továbbá útépítési és egyéb munkálatokat. Hasonló nagygyűléseket tartottak Körösjenőn, Belényesen és más Nagy­várad tartományi helységekben. Aninószán Az aninószat választási nagygyülé- lésen felszólalt loan Karpinet a Petro- zsény rajonl fiéptanács elnöke, az 51. számú tartományi választókerület je­löltje. A szónok felsorolta a Huny ad tar­tományban elért vívmányokat, különö­sen pedig a zsilvölgyl eredményeket. Ide sorolható egyebek között a bánya­üzemek fejlesztése és korszerű beren­dezéssel való ellátása, a rádiósitás, több kiskörhöz, éjjeli szanatórium munkástömbház és kényelmes legény­szállás építése. Mindez csupán né­hány vívmány azok közül, amelyek élénken tükrözik a Zsilvölgyében vég­bement alapvető változásokat. Sztálinvárosban A sztálinvárosi egészségügyi dolgo­zók választási gyűlésén felszólalt dr. Bedő János, a 2. számú egyesitett kór­ház belgyógyásza, a 197-es városi vá­lasztókerület NDF-jelöltje. Kidombo­rította a március 2-i választások szé­leskörű demokratizmusát, majd utalt az utóbbi két évben elért vívmányok­ra. Megemlítette, hogy az utóbbi évek­ben több mint 1.000 lakást, 12 kórházi egységet, operettszinházat és bábszín­házát építettek. 22 utcát villamosítot­tak, 111 utcába bevezették a földgázt, több mint 150 utcát kiaszfaltoztak és kiköveztek. Felszólalt a gyűlésen számos vá­lasztó is. Valamennyien vállalták, hogy a jövőben is támogatnak minden városszépitési akciót. Hasonló gyűléseket tartottak a Poli­technikai Intézetben, a „Fónagy Já­nos" gyárban, a „Nivea“-gyárban és más vállalatokban. ború veszélyének leküzdése irányában. Ebben a nyugati országok nein kevés­bé érdekeltek, mint Keiet-Európa. Bárki számára, aki jóhiszeműen vizsgálja meg a lengyel kormány ja­vaslatait, nyilvánvaló, hogy az ellen­őrzési rendszerre vonatkozó ajánlá­sok kidolgozása során megfelelőkép­pen szem előtt tartották mindazokat az álláspontokat, amelyeket az általá­nos leszerelési egyezményre vonatko­zó tárgyalások folyamán ezzel a kér­déssel kapcsolatosan az illetékesek ki­fejezésre juttattak. A Rapacky-terv megvalósítási lehe­tőségének rugalmas módozata és a konkrét, hatékony ellenőrzésre vonat­kozó előirányzatai folytán ma egyike azoknak, az összes felek számára leg­megfelelőbb lépéseknek, amelyeknek megtételével érezhető előrehaladást lehetne elérni a nemzetközi biztonság megerősítése terén. A legfontosabb most az, hogy az il­letékesek egyezményre jussanak az atommentes övezet tekintetében. Az ellenőrzés módszereit szükség esetén utólag meg lehet majd javítani. KÉRDÉS: Megmagyarázhalná-e, mi­lyen okok miatt helyeznek olyan nagy súlyt a közzétett választási anyagokban a munkások, mérnökök és techniku­sok szerepére az önköltség csökkenté­sében és a termelés ezzel párhuzamos növelésében ? VALASZ : A munkások, mérnökök és technikusok eredményei az önkölt­ség csökkentésében és a termelésnek ezzel egyidejűleg történő növelésében jó ajánlólevél a leendő néptanácsi képviselők számára. Egyáltalán nem uj dolog az, hogy olyan nagy súlyt helyezünk erre a problémára, mint ahogy nem újdonság az sem, hogy a munkások, mérnökök és technikusok döntő szerepet játszanak a termelési folyamat minden ágában. A nép életszínvonala emelkedésének egyik nélkülözhetetlen feltétele az, hogy minél nagyobb mennyiségű ja­vakat termeljünk, minél kisebb önkölt­ségi áron. Éz egész népgazdaságunk alapvető feladata. Ez az az ut, ame­lyen tovább kell haladnunk ahhoz, hogy olcsó árakon változatos termék- bőséget érjünk er. A mi körülményeink közölt, mivel iparvállalataink társadalmi tulajdon­ban vannak, mindaz, amit ezen az utón megvalósítunk, közvetlenül vagy közvetve a dolgozók javát szolgálja. Bérezési rendszerünk közve.icu előnyben részesíti i. rókát a munkáso­kat, technikusokat és mérnököket, akik hozzájárulnak a-termelés növeléséhez és az önköltség csökkentéséhez. Ugyan akkor annak a nyereségtöbbletnek jó­része, amelyet a vállalatok ilyenfor­mán elérnek, növeli a vállalati ala­pot. A vállalati alap egy részét arra fordítják, hogy prémiumokban része­sítik azokat, akiknek különös érdemeik vannak a technológiai folyamatok megjavításában és a termelési felada­tok teljesitésébeh. A vállalati alap többi részét lakásépítkezésre, gyer­mekotthonok, szülőotthonok, pihenő- és üdülőházak épitésére és más ilyen célokra fordítják. Mint látja, minálunk más a helyzet, mint a kapitalista országokban, ahol a termelés fokozása és az önköltség csökkentése folytán előálló haszon­többlet legnagyobb része a kapitalista munkáltatók zsebébe vándorol. KÉRDÉS: Egyes külföldi államok bukaresti diplomáciai képviseleteinek jelentései szerint az önök kormánya most több kiutazási vízumot ad kettős állampolgárságú személyeknek és olya­noknak, akiknek közeli rokonaik van­nak külföldön. Azt jelenti-e ez, hogy uj politikájuk van hz emigráció tekin­tetében, vagy pedig azt, hogy megjavul, tak a kapcsolataik a külfölddel ? VALASZ: ön olyan kérdést Vetett fel, amely a román államnak és ál­lampolgárainak viszonyát érinti. A román kormánynak e kérdéssel kap­csolatos álláspontja méltányossági és emberiességi meggondolásokon ala­pult és alapul. Nagy körültekintés­sel vizsgáltuk és vizsgáljuk meg mindazoknak a kérvényét, akik el akarják hagyni az országot, hogy együtt élhessenek más országokban levő közeli rokonaikkal. Ezeket a kérvényeket az ország törvényeinek megfelelően oldottuk és oldjuk meg. Ami az emigráció kérdését illeti, a román kormány álláspontja elvi indo­kokon alapszik. A mi országunkban megszűntek azok az okok — például a munkanélküliség és a nemzetiségi, vagy vallási üldözés —, amik az em­bereket emigrálásra késztetik. KÉRDÉS: Véleménye szerint milyen eredményekkel járt a gabonafelvásárlási rendszer tavaly történt megváltoztatá­sa ? A szerződéskötési rendszer ösz­tönzőleg hntolt-e a mezőgazdasági ter­melékenység növelésére ? VALASZ: A mezőgazdasági-élel­mezési termékek központi alapjának biztosítására vonatkozó régi rendszer megváltoztatása kedvező hatású volt, A központi alap legnagyobb részét va­lójában már akkor is felvásárlások és szerződéskötések utján biztosítottuk, amikor a legtöbb mezőgazdasági ter­mékre vonatkozólag megszüntettük a kötelező kvótabeadást. A város és a falu közötii gazdasági csere ilyensze- rü kiszélesítése fokozott termelésre ösztönözte az egyéni és szövetkezeti mezőgazdasági termelőket. Az állam most újabb gazdasági előnyöket nyújt azoknak a termelőknek, akik szerző­déskötés utján értékesítik termékeiket. Meggyőződésünk, hogy az uj intézke­dések hamarosan meghozzák gyümöla csüket. KÉRDÉS: Az ön véleménye sze­rint Románia milyen szerepet tölt be a balkáni országokkal, a népi demok­ratikus államokkal, a Szovjetunióval folytatott kereskedelemben, és a világ­kereskedelemben ? VALASZ: Románia az ország arányaihoz és gazdasági erejéhez mérten vesz részt a világkereskede­lemben. Románia ma 68 állammal tart fenn kereskedelmi kapcsolatokat, mig 1948 ban csupán 26 országgal voltak ilyen kapcsolatai. Ma 36 állam­mal vannak 1—3 évre szóló kereske­delmi egyezményeink, az 1948. évi nyolccal szemben. Itt nem egyszerű mennyiségi emel­kedésről van szó, hanem jelentős mi- I nőségi változásokról is. Az iparosítás­ban elért sikerek lehetővé tették, hogy egyes hagyományos termékeken — kőolajon, deszkaárun, gabonán — kívül, Románia ma már szerszám­gépeket. kőolajipari berendezéseket, vegyipari termékeket, textilárut stb. is exportálhat. A múlt évben például az exportált gépek és berendezések meny- nyisége az exportáruk összességének 10 százalékát tette ki. Tiz évvel ez­előtt ez mindössze 0,8 százalékot tett ki. Ha hozzáfűzzük ehhez, hogy Ro­mánia nem tesz politikai megkülön- : böztetést külkereskedelmi kapcsolatai- i ban. hanem a kölcsönös előnyök és az j egyenértékű árucsere elvét érvényesíti, i a más államokkal való kereskedelmi viszonyában, akkor ebből számos olyan érv kövelkezlk, amelyek sók or- szágot arra indít, hogy saját érdeké­ben fejlessze országunkkal kereskedel­mi kapcsolatait. A Szovjetunióval és a népi demok­ratikus országokkal való gazdasági kapcsolataink rendkívüli jelentőségűek külkereskedelmünk egésze szempontjá­ból. A szocialista országokkal megkötött kölcsönös előnyös hosszúlejáratú gaz­dasági egyezményeink, amelyek stabil világpiaci árakon alakulnak és igy mentesek konjunkturális tényezők be­folyásától, továbbá a termelési tervek előzetes egybehangolása előmozdítja országunk gazdaságának harmonikus, sokrétű fejlődését. Az utóbbi években Görögországgal és_ Törökországgal felújítottuk távolt időre visszanyúló, hagyományos ke­reskedelmi kapcsolatainkat, amelyek jelentős fejlődésnek indultak. Az a kívánságunk, hogy fejlesszük együtt­működésünket minden balkáni ország­gal — ami visszhangra talált ezen országok széles köreiben —; a föld­rajzi közelség, a kölcsönös igények kielégítésének növekvő lehetősége, —■ mindezek olyan tényezők, amelyek két­ségtelenül elő fogják mozdítani Ro­mánia és a balkáni térség országai közötti gazdasági kapcsolatok további fejlődését. Más kapitalista országokkal árucse­rénk mennyisége az utóbbi 6—7 év­ben közel két és félszeresére nőtt. Je­lentős növekedés észlelhető kereske­delmi forgalmunkban a Német Szövet­ségi Köztársasággal, Angliával és Franciaországgal, Mi már állást foglaltunk amellett, hogy fejlesszük kereskedelmi kapcso­latainkat az USA-val, s most újra ki­fejezzük ezt az óhajunkat; egyébként emellett foglalnak állást amerikai cé­gek vezetői és amerikai üzletemberek, valamint a mi külkereskedelmi szer­vezeteink is. Románia külkereskedelmi mérlege kedvező s ez lehetővé teszi, hogy több árut vásárolhasson az USA- ból. A mi részünkről történtek is erre vonatkozó kísérletek. E kapcsolatok fejlesztése a jövőben attól függ, hogy az USA milyen lépéseket fog tenni a normális kereskedelmi kapcsolatokhoz szükséges feltételek biztosítására. Március 8 köszöntésére A Nagyvárad tartományi nők élénk társadalmi tevékenységgel készülnek március 8-ra. A nőbizottságok a tarto­mány számos községében mozgósítot­ták a lakosságot az utak megjavítá­sára és vizlevezető-árkok ásására. Be­lényes, Szilágysomlyó és Honctő ra- jonokban a nők megkezdték az előké­születeket arra, hogy több mint 60.000 gyümölcsfa-csemetét ültessenek az or­szágutak mentén. Grozavárosban, Nagyszalontán, Szi- lágysomlyón és Belényesen a nők kija­vították a kórházak és napközi ottho­nok ágyneműjét. Nagyszalontán a nők több mint 3.000 önkéntes munkaórát dolgoztak a város központjában levő sétatér elren­dezésén. Nagyvárad tartományban több mint 2.000 nő vett részt „a leg­jobb zöldségtermesztő és baromfite­nyésztő háziasszony" címért folyó versenyben. A Margittá rajonl nők az utóbbi 20 napban 530 mázsa gabonára, több mint 25 mázsa zöldségre és gyümölcs­re kötöttek szerződést a szövetkezet­tel és 12.000 tojást, 560 libát és más szárnyast értékesítettek felvásárlási

Next

/
Thumbnails
Contents