Előre, 1958. május (12. évfolyam, 3272-3296. szám)

1958-05-03 / 3272. szám

Világ 'proletárjai egyesül jeleli! A proletárnemzetköziség zászlaja alatt A fővárosi dolgozók seregszemlé|c-r—1958 május 1 A főtribünön pártunk és kormányunk vezetői s az ünnepségekre meghívott vendégek foglalnak helyet. _ . «M- * * (Foto M. CIOC) Tulajdonképpen minden május elseje egyforma. Zászlóerdő ... ünneplő utcák ... kápráztató felvonulás ... táncoló terek... dalos délelőttök... mafMisos délutánok... borozgató estek. Igen, ilyen a külső képe minden május elsejének. Egyforma és mégis milyen más mindegyik! Mint ahogy nincs két egyforma napja a történe­lemnek, mint ahogy más és más minden embere a földnek, ugyanúgy nincs két teljesen egyforma május elseje sem. Mindegyiknek megvan a maga sajátos íze, hangulata, jellegzetessége. Lehet, hogy csak árnyalatokban mér­hető ez a különbség, de éppen ez az árnyalat a döntő, kever édes zamatot az ünnep mámorító italába. Emlékezzünk az első szabad május elsejére I A spontán örömnek volt a legcsodálatosabb megnyilvánu­lása. Teltek az évek. Méltóságteljesebbé váltak a felvonulások, partnélküli felmérhetetlen emberfolyam ün­nepelte a tavasz nagy napját. Később az egyik május a másikkal versenyezett: eredményekben, szépségben, pompában, gazdagságban. Megnövekedett erőnk csodálatos seregszemléiévé vált minden május elseje. Es gyarapodó anyagi erőnkkel együtt gazdagodott a lélek, nőtt az öntudat is. Hiszen május nemcsak a kibomló tavasznak, a természet meg­újulásának csodálatos jelképe, hanem annak is, hogy a munkásosztály a világ minden sarkában bontogatja az emberiség tavaszát. Es jelképe annak, hogy a nemzetköziség nem elvont fogalom, hanem szívekben, lelkekben, cáfolhatatlan tényekben élő valóság. Igen, álljunk meg ennél a fénynél. A tegnapelőtti felvonulásnak talán épp ez volt a jellegzetessége: a nemzetköziség hangsúlyozása I Milliók éltették a szocialista tábor összefogásának erejét, a világ munkásainak széttéphetetlen kapcsolatát, a békéért küzdő emberiség csodálatos egybefonódását! Az ország ünneplő terein, a fővárosban és a legkisebb faluban egyaránt ez a jelszó hangzott fel a leg­többször: „Fogjunk össze minél szorosabb egységben a proletár nemzetköziség magasztos zászlaja alatt a szo­cializmusért, a békéért! Es szállt az üdvözlet a világ első szocialista állama: a Szovjetunió felé. Es szállt a meleg jókívánság a testvéri népi demokratikus államok, a nemzeti függetlenségért harcoló kis és nagy orszá­gok dolgozói, a békéért harcoló emberek milliói felé! Erős munkáskezek emelték magasra a dolgozók vezetői­nek fényképeit. Van valami csodálatos, felemelő abban a tudatban, hogy a Déli-sarktól fel Grönlandig és To­kiótól Londonon keresztül New-Yorkig ezen a napon a dolgozók szíve egyazon célért dobbant és hogy egy­azon ütemre menetelnek a végső cél felé. A XX. század derekán nincs már közel és nincs már távol, a modern technika eltüntette ezeket a fogal­makat. De épp igy eltüntette a távol és messze fogalmát a nemzetköziség csodálatos eszméje is. A világot át­fogó osztályharcban, a világot átfogó békeharcban fut ez ragyogó kifejezésre! És 1958 május elsejének éppen ez volt a másik jellegzetessége: a béke megerősítésének gondolata. „Él­jen a népek közötti béke és barátság!“ szállt a májusi ég felé száz- és százezer torokból a kiáltás. ... De május nagy ünnepén kifejezésre jutott a nép megbonthatatlan egysége a párt és kormány körül, kifejezésre jutott az a szilárd erő, amellyel népünk körülveszi vezetőit és öntudatosan, céltudatosan halad a pártjelölte úton — a szocializmus győzelme felé. A szép május elsejék igazgyöngysorában 1958 májusa a kék ég tisztaságával, a kristályok mélytüzű csil­logásával ragyog. Csak az igaz ünnepek tudnak így fényleni, ilyen felejthetetlen élményekké válni. Már a kora reggeli órákban a fővá­ros ünnepélyesen feldíszített kőrútjain és utcáin végtelennek tűnő sorokban hömpölygőit a főváros dolgozó népe a Sztálin-tér felé. A tér mindkét oldalát Marx, Engels és Lenin, a vi'ágproletariótus zseniális tanítómestereinek nagy arc­képei díszítették. A vörqs drapériákkal bevont és zászlókkal ékesített tribünö­kön a következő felíratok voltak ol­vashatók : „Éljen május 1, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának napja!" i,A marxizmus-leninizmus győzelmes tászlaja alatt, a Román Munkáspárt vezetésével, előre a szocializmus épí­téséért drága hazánkban!“, „Éljen a béke és a szocializmus megingathatat­lan bástyája, a szocializmus hatalmas tábora, élen a Szovjetunióval!“, „Él­jenek az összes országok kommunista és munkáspártjai — a békéért, a de­mokráciáért és a szocializmusért ví­vott harc vezető és szervező erői!“ A téren tömött sorokban állanak a május elsejei nagygyűlés részvevői: üzemi és gyári munkások, párt- ál­lami- és tömegszervezeíi aktivisták, katonák, kulturális dolgozók és egye­temi hallgatók. A felvonulók ünnepi jelszavakat hir­dető táblákat és arcképeket visznek, közöttük a tudományos kommunizmus megalapítóinak, Marxnak, Engelsnek és Leninnek az arcképeit, az RMP KV Politbürója tagjainak arcképeit, vala­mint a kommunista és munkáspártok vezetőinek képeit. A tribünökön a Román Munkáspárt Központi Vezetősége és a kormány több tagja, tömegszervezeti vezetők, magasrangú állami tisztviselők, aka­démikusok, tudósok, művészek, irók, tábornokok és törzstisztek, élmunká­sok, az egyházak képviselői, hazai és külföldi újságírók foglalnak helyet. A diplomáciai testület részére fenn­tartott emelvényen a Bukarestben akk­(Folytatás a 2. oldalon.) GheorgKe Apostol elvtárs beszéde a május elsejei nagygyűlésen Fővárosi dolgozók f Kedves elvtársak és elv társnők! Kedves külföldi vendégeink! A munkásosztály régi hagyományai­hoz híven, ma május első napján ösz- szegyűltünk, hogy megünnepeljük a dolgozók nemzetközi szolidaritásának napját, a békéért és a társadalmi ha­ladásért világszerte küzdő dolgozók akcióegységének napját. A dolgozó emberiség e nagy ünne­pe alkalmából, a Román Munkáspárt Központi Vezetősége, a Román Nép- köztársaság kormánya és a Szakszer­vezetek Központi Tanácsa nevében forrón üdvözlöm önöket, kedves elv­társak és szerencsekivánataimat feje­zem ki a szocializmus építéséért ví­vott harcban elért szép sikereikért. Szívélyesen üdvözlöm a külföldi küldöttségeket, amelyek eljöttek, hogy velünk együtt ünnepeljék május else­jét. Jelenlétük körünkben eleven jel­képe azoknak a testvéri internaciona­lista kapcsolatoknak, amelyeket dolgo­zó népünk szüntelenül erősít, híven Marx és Engels évtizedekkel ezelőtt elhangzott nagyszerű felhívásához, a- mely azóta diadalmasan bejárta a vi­lágot: „Világ proletárjai egyesülje­tek 1“ Az idei május elsejei ünnepségek a szocialista világrendszer s a népek társadalmi és nemzeti felszabadító mozgalma újabb történelmi sikereinek a jegyében zajlanak le, az atomhábo­rú veszélye ellen, a békéért, a nemzeti függetlenségért és a szocializmusért világszerte küzdő dolgozók egyre szo­rosabb egységének jegyében. A szocialista tábor országainak né­pei május elsejét a népgazdaság, a tudomány és a kultúra további fellen­dülésének és a dolgozók jóléte emel­kedésének körülményei közepette ün­nepük meg. A szovjet nép ezen a napon az egész haladó emberiség csodálatától övezve számba veszi dicsőséges, kor­szakalkotó eredményeit, amelyek egy­re közelebb viszik célkitűzése megva­lósításához: a kommunizmus műszaki- anyagi bázisának a megteremtéséhez, és ahhoz, hogy az egy főre eső ipari és mezőgazdasági termelés terén utol­érje és túlhaladja a legfejlettebb ka­pitalista országokat, A Szovjetunió a tudomány és a technika több ágaza­tában már túl is szárnyalta a legfej­lettebb imperialista hatalmat — az Amerikai Egyesült Államokat. Nagy sikereket értek el a szocializ­mus építésében a Kínai Népköztársa­ság és a többi európai és ázsiai népi demokratikus országok. A szocialista tábor országainak kölcsönös segítség­nyújtása, a Szovjetunió internaciona­lista segítsége lehetővé teszi, hogy minden egyes szocialista országban a termelő erők a történelemben páratla­nul álló gyors ütemben fejlődjenek. Forró üdvözletünket küldjük erről az emelvényről a nagy szovjet nép­nek, a kommunizmus hős építőjének. Testvéri üdvözletünket tolmácsoljuk a kinai népnek és mindazoknak a né­peknek, amelyek ezen a napon, sor­sukkal maguk rendelkezve szabad em­berekként ünnepük a szocializmus é- pítésében elért győzelmeiket. A tőkés országokban május elseje a munkásosztály és az összes dolgozók harci szolidaritásának napja azoké a dolgozóké, akik küzdenek a kapita­lista kizsákmányolás, a nyomor, a megélhetés drágulása és a munkanél­küliség ellen, amely az imperialista körök háborús politikájának következ­ménye; küzdenek a békéért és a né­pek közötti barátságért. Az Amerikai Egyesült Államokban és más kapita­lista országokban egyre jobban kiüt­köznek a gazdasági válság jelei. Még a burzsoá statisztikák is kénytelenek beismerni az ipari termelés csökkené­sét és a munkanélküliek seregének nö­vekedését. Az Egyesült Államokban több mint 6,000.000-ra, Nyugat-Né- metországban 1,400.000-re, Olaszor­szágban pedig 2,000.000-ra emelkedett a munkanélküliek száma. Munkásosztályunk, hazánk összes dolgozói testvéri üdvözletüket küldik mindazoknak, akik a kapitalista, a gyarmati és függő országokban a ki­zsákmányolás és elnyomás ellen, a demokráciáért és társadalmi haladás­ért harcolnak, azoknak a népeknek, amelyek nemzeti függetlenségük meg­szilárdításáért vagy kivívásáért küz­denek. Elvtársak és elvtársnök! Az idei május elseje erőteljes meg­nyilvánulása a világ összes dolgozói egységének, a háború ellen és a békés együtílétezésért küzdő dolgozók egy­ségének. Az imperialisták agresszív tervei­nek útját állja a szocialista tábor és az élén álló Szovjetunió hatalmas ere­je, a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalom, valamennyi ország munkásosztálya, a tőkés országokban is egyre szélesebben kibontakozó népi békeharc mozgalom, valamint a gyar­mati népek nemzeti felszabadító harca. A Szovjetunió lankadatlan kezde­ményezései az atomháború veszélyé­nek elhárítására, az egész emberiség létérdekeit tükrözik. A Szovjetunió Legfelső Szovjetjének határozata, a- mely szerint egyoldalúan beszünteti az összes atom- és hidrogénfegyver típusokkal való kísérletezéseket, újabb nagyszerű béketett, amely megteremti az előfeltételeket ahhoz, hogy vala­mennyi állam beszüntesse a nukleáris fegyverkísérleteket s megerősíti az emberiség hitét abban, hogy megsza­badul az atomháború veszélyétől. Az imperialista országok, makacsul ra­gaszkodva kudarcot vallott crőpoliti- kájukhoz, mindeddig nem adták még meg a várt választ a Szovjetunió kezdeményezésére. A béke erői azon­ban hatalmasabbak a háború erőinél. Egyre szélesebb néptömegek kisérik rokonszenvvel és támogatják a szo­cialista államok politikáját, amelynek célja megmenteni az emberiséget egy újabb háború borzalmaitól. Valameny- nyi országban mind jobban kifejlő­dik a munkásosztály és szakszerveze­teinek összefogása abban a harcban, amelyet a háborút előidéző imperializ­mus sötét terveinek meghiúsításáért, a békéért és a nemzetközi együttmű­ködésért vívnak. A békéért és haladásért küzdő népi mozgalmak élén minden egyes or­szágban a kommunista és munkáspár­tok állanak, amelyek a moszkvai ér­tekezleten újra kifejezésre juttatták töretlen ideológiai egységüket és az egység megszilárdítására irányuló el­határozásukat, mivel ez a legfőbb elő­feltétele annak, hogy a Léke és a szo­cializmus eszméi győzedelmeskedje­nek az egész világon. 1958 május elsején a szocialista országok és a tőkés országok, a gyar­mati országok és a gyarmati rabság alól immár felszabadult országok dol­gozói, a haladás összes erőivel, mind­azokkal együtt, akiknek számára drá­ga a béke és az emberiség jövője, kö­vetelik: szüntessék be az atomfegy­verkísérleteket, hagyják abba Nyugat- Németország atomfegyverekkel való felszerelését, vessenek véget a fegy­verkezési hajszának, szüntessék meg a háborús gyújtogatok játékát az atom füzével. Elv társak ! Május elsején hazánk dolgozó népe jogos hazafias büszkeséggel veszi számba a szocialista társadalom épí­tősében kivívott sikereit. 1957-ben a kohászati ipar termelése 3,4-szeresen, a gépgyártóiparé 7-szere. sen, a kőolajiparé csaknem kétszere­sen, a közfogyasztási javak iparáé pe­dig háromszorosan felülmúlta az 1938-as színvonalat. Munkásosztályunk az anyagi javak termelésének növelésében és hazánk j termelőerői fejlesztésében elért újabb !. jelentős megvalósításokkal köszönti ; május elsejéi. A szocialista iparban az év első évnegyedére szóló állami tervet 104,4 százalékra teljesítették, a munkatermelékenység pedig 10,2 szá­zalékkal növekedett. A munkások át­lagos havi bére a tavalyihoz viszo­nyítva megnövekedett. Az elért eredmények a dolgozók fo­kozódó kezdeményezőkészségének az eredményei. A dolgozók a szocialista verseny egyre szélesebb körű kibonta­koztatásával és a termelési értekezle­teken való egyre tevékenyebb részvéte­lükkel, tettekkel igazolják, hogy az or­szág gazdái. Az aninószai bányászok kezdemé­nyezése, hogy minden nap, minden c- gyes munkahelyen túlteljesítik a ter­vet, a resicai fémipari munkások kez­deményezése, hogy ugyanazon meny- nyiségü nyersanyaggal több terméket állítanak elő, az lndustria Bumbacu- lui szövőnőinek kezdeményezése a gé­pek teljesítőképességének növelésére, a mezőgazdasági dolgozók kezdemé­nyezése, hogy állandó jellegű kom­plex-brigádokat szerveznek és a dol­gozók számos más kezdeményezései mind-mind tanúbizonyságai annak, hogy a kizsákmányolás alól felszaba­dult munka újabb kimeríthetetlen tar­talékokat hóz a felszínre, hogy növek­szik a tömegek tevékeny részvétele az ország gazdasági életének megszerve­zésében, vezetésében és igazgatását . ban. A párt felhívja az összes dolgozót kát, hogy a termelési tervek teljesítő-* sí, a munkatermelékenység növelése fc az önköltség csökkentése érdeké­ben, bontakoztassák ki egyre széleseb­ben a szocialista versenyt, mivel ez biztosítéka a dolgozók életszínvonala további emelkedésének. Üjabb jelentős eredmények születtek a mezőgazdaságban a termelés fej­lesztése terén. Növekszik és megszi­lárdul a mezőgazdaság szocialista szektora. A dolgozó parasztság egyre jobban meggyőződik róla, hogy a szo­{Folytatás a 4. oldalon) XI). évfolyam 3272. szám 4 oldal ára 29 báni 1958 máju3 3., szombat A szocializmus és a béke ügye mellett tett hitet hazánk dolgozo népe

Next

/
Thumbnails
Contents