Előre, 1958. július (12. évfolyam, 3322-3348. szám)

1958-07-01 / 3322. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! A. ROMAN NEPKOZTARSASAG NEPTANAC^AINAK LAP3A XII. évfolyam 3322. sz. 4 oldal ára 20 báni 1958 július 1., kedd Senki és semmi sem bonthatja meg barátságunkat A konstancai dolgozók búcsúznak a hazatérő szovjet katonáktól A műszaki fejlődés rugója — az újitómozgalom L enin szerint a kommunizmusban a munkásnak is az értelmiség színvonalán kell állnia. Ennek a holnap munkástípusának a magva ha. zánkban a munkásújítók ái.andóan növekvő serege. Ezerszám akadnak már köztük olyanok, akik műszaki is­meretek dolgában mérnökökkel vetek­szenek. Ök a mozgatórugói a techni­ka szüntelen fejlesztéséért folyó or. szágos mozgalomnak. Hozzájárulásuk talán jelentéktelennek tűnik a feltalá­lók lángesze me.lett, együttes szere­pük azonban gyakran felülmúlja a hí. rés találmányokét is. Megalapozzák, majd betetőzik a feltalálók alkotásait s nem egyszer épp az ő kezük alatt születnek egész iparágakat megmoz. gató találmányok. A szocialista gazdálkodás sajátos jelensége ez a mozgalom. Azé a rendszeré, amely a termelőeszközök, a gyárak, üzemek, bányák gazdáivá tét. te a munkást, akinek így már szemé­lyes érdeke, hogy az egész népgazda­ság műszaki fejlődését elősegítse. Ez. zel szabad utat nyitottunk a dolgozók alkotó tehetségének érvényesül lse e. lett, mert ma önmaga munkáját is megkönnyíti az, aki a gyár berende. zését tökéletesíti s maga is gazdagab­bá válik, ha ötletével, újításával a vállalat jövedelmét növeli. Közöltük már az címűit napokban, hogy 1850 óta több mint két és félmii,iárd lejnyi tervenfelüli jövedelmet hoztak álla­munknak a munkások és műszaki dől. gozók újításai. Nagyszerű eredmé­nyeket tükröz ez a számadat, de egy­ben prra >s íigye meztet, hogy az el. következő időszakban még több gon. dot kell fordítani az újitómozgaiom fejlesztésére és irányítására s még több támogatást kell nyújtani a moz. galomban résztvevőknek, elsősorban a munkásújíteknak. A szervezettség, a jó irányítás és a gendos, messzemenő támogatás szab­ja meg végső fokon az egész újító­mozgalom hatásfokát. Az, hogy fel. hívjuk a dolgozók figyelmét a mű­hely, a vállalat, vagy akár az egész iparág legidőszerűbb megoldandó kér­déseire, rendelkezésükre bocsátjuk a kellő szakirodalmat és műszaki doku. mentációt és ha kell, mérnöki segít, séget is nyújtunk az ötleteik, javas, lataik kidolgozásához. Így, a termelés legnehezebb problémáin is keresztül, segít az együttes tehetsége és alkotó- készsége. Problémánk piáig akad ö- rökké, hiszen olyan ütemben fejleszt, jük a népgazdaság valamennyi ágát, amilyen lehetetlen volna a tőkés rend­szer feltételei közt, lehetetlen volna a fciszabadu.t dolgozók öntudatos, a kö­tő hozzájárulása nélkül. Ilyen problé­mát okozott a traktorgyárban a gépek önsúlyának csökkentése. Hogy a ter­vezők munkáját megkönnyítse, az igazgatóság, a pártbizottság és az ü- zembizotíság a műhelyek munkásai­hoz fordult ötletekért, javaslatokért. Félév alatt 150 javaslatot nyújtottak be a gyár újítói. Ezek végrehajtásá. val már eddig 51 traktorra elegendő fémet takarítottak meg. S ez nem e. gyedül álló időszak a traktorgyár újí. tóinak történetében. Az elmúlt lo esz­tendő csupán az újítások, ésszerűsi. tísek révén közei 40.000.000 lej több­letjövedelmet hozott a vállalatnak. Persze nem megy mindenütt ilyen „olajozottan" az újitómozgalom. S igen kevés gyár műszaki kollektívája dicsekedhet azzal, hogy soha nem „fekteti el" a benyújtott javaslatokat. Sok helyen abba is hónapok telnek beié, míg végre is hajtják a már elfo­gadott javaslatokat. Pedig ezzel nemcsak a szerzőt károsítják meg, a- ki hiába várja megérdemelt jutalma, zását, hanem elsősorban a vállalatot, amelynek tíz-, vagy százezreket jelen­tene a fiókokban heverő újítás. Elő­fordulnak ennél még súlyosabb dol­gok , mint a medgyesi üveggyárban, ahol tulajdonképpen nincs is hová for­dulni egy.egy ötlettel, javaslattal — mert nincs műszaki kabinet. (Pedig jónéhány hónapja, még a szakszerve­zeti választások idején már felhívták erre a szakszervezet és a vállilatve- zeíőség figyelmét.) Egy-egy vállalat­ban a pártszervezeteknek s az újítók, nak még a nyilt korrupcióval is meg kell küzdeniük. (Az olyan illetékesek­kel, akik csak „társszerzői jog“ elle­nében hajlandók támogatni a munká­sok értékes javaslatait, mint ez pél­dául Vörcsacéion is történt.) Az újítómozgalom másik veszélye a túlzott jószívűség — és bőkezűség — a dilettáns javaslatokkal szemben, fő­leg ha az baráti körből, vagy éppen valamelyik vezetőtől származik. Az ilyesmire többek kőit a dicsői üveg­gyár dolgozói tudnának példát mon­dani. Ezek a vadhajtások, amelyeket me. netközben le kell még nyesegetni. Az újítók mozgalma azonban már or­szágszerte bebizonyította életerejét. Ezer meg ezer munkás tanul szerte a gyárakban, hogy megismerje — s hogy majd maga is továbbfejleszthes. se a termelési technikát. Hogy csak egy példát említsünk, az aradi G. Di­mitrov vagongyárban az idén kilenc- venheten végezték el a népi egyete­met. Tucatszám akadnak olyanok, a- kik külországok híres élmunfcásaival, mérnökeivel leveleznek s az ö segít, ségükkel oldják meg vállalatuk mű­szaki-termelési problémáit. Ezekből az emberekből növekszik ki a kommunis­ta munkásértelmiség. Államunk kezdettől fogva támogat­ta és ösztönözte az újítókat és éssze­rűsíteket. A vállalatok gazdagon be. rendezett műszaki könyvtárai, a nagy. üzemek külön e cö I ~a létesített kísér­leti műhelyei mellett legbeszédesebb példája ennek az a 114.000.000 lej pénzjutalom s a különböző állami ki. tüntetések sorozata, amit az elmúl i 10 esztendő alatt végrehajtott mintegy 150.000 újítás szerzői kaptak. A moz­galom fcl.endííését, a bevált újítások, ésszerűsítések elterjesztését szolgál­ják a kölcsönös üzemlátogatások, a tapasztalatcserék s a különböző ipár ágak országos értekezletei. Érdemes itt megemlíteni a Magyar Autonóm Tartomány vállalatainak-jó kezdemé­nyezését, a fiatal újítók tartományi értekezletét, amelynek nyomán ugrás, szerűen növekedett a részvevő üze mekben az újítók és ésszerűs.tök száma. Hazánk fejlődő iparának műszaki színvonala mind jobban növekszik és egyre gyakrabban szerez elismerést a műszakilag fejlettebb nagyipari álla­mok előtt is. Vállalatainkban évröi évre könnyebb lesz az emberi munka, az ezer meg ezer apró módosítás nyo­mán cirsóbb és szaporább lesz a ter­melés. Az emberek tízezrei megisme­rik, meghódítják s a maguk szolgála. tába áll.tják a technikát. Ennek a nagy mozgalomnak az élén a szak- munkások legképzettebb, legöntudato- sabb tagjai, a holnap munkásértelmi, ségei, az újítók haladnak. Giulesten a vasúti távközlési berendezések gyárának dolgozói egy elektro­mechanikus váltóberendezés szerelési tervét tanulmányozzák. TÁVIRAT Walter Ulbricht elvtársnak az NSZEP KB első titkárának, BERLIN Ar. égés* országban Megünnepelték a „Tanítók Napját“ Hétlön az egész országban megünne- pelték a „Tanítók Napját Ebből az alkalomból a fővárosban és ez egész országban lelkes ünnepi gyű­léseket tartottak. A gyűlések szónokai kidomborították azokat a szép eredmé­nyeketamelyeket tanítóink és tanára­ink az ifjúság oktatása és nevelése te- rén, egész dolgozó népünk kulturális színvonalának emelése terén elértek. Az 'ünnepi gyűlések egyúttal alkalmat adlak az ország tantestületének arra is, hogy kifejezze háláját azokért az erő­feszítésekért, amelyeket a párt- és a kormány a tanári és tanítói kar élet- színvonalának emeléséért, lehető leg. Kit nap iái határidő előtt Leszállították a 3000. kombájnt A fővárosi „Semänätoarea“ mező- gazdasági gépgyár kombájngyártó munkásai héucn — hét nappal a ki­tűzött határidő előtt — leszállítottak mezőgazdaságunknak az utolsó kom­bájnt az idei betakarítási kampányra előirányzottakból. Ettől a naptól kezd. ve a gyár munkaközössége július második felére termel. Az üzem dolgozói a siker megün­neplésére hétfőn délután gyűlést tar­tottak. Aurel Dobricü öntő, Ion Nim.a- rä lakatos és Gh. Letea esztergályos az üzem egész munkaközösségének nevében vállalták, hagv még az idei betakarítási kampány folyamán szá­mos további kombájnt adnak át mező- gazdaságunknak. A „Semänätoarea“ munkásai távirat­ban jelentették sikerüket a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének, a Minisztertanácsnak és a Fém- és Villamcsságipari Munkások Szakszer­vezete Központi Bizottságának, jobb munkakörülményeik megteremté­séért telt. Az 1957—1958-as tanév folyamán ki­tűnt tanítóknak és tanároknak ebből az alkalomból átnyújtották az „éltaní­tói'illetve „éltanári" oklevelet, vala­mint a rajoni néptanácsok által meg­szavazott jutalmakat és díszokleveleket. Szeretett Ulbricht elvtársi Hatvanötödik születésnapja alkalmából a Román Munkáspárt Közpon­ti Vezetősége testvéri szerencsekívána tait küldi önnek, a német nép hűsé­ges liinak, a munkásosztály ügyéért küzdő élharcosnak, a nemzetközi mun­kásmozgalom kiemelkedő személyiségének. Kívánjuk Önnek, szeretett Ulbricht elvtárs, hogy sok évig éljen és újabb sikereket érjen el a szocializmus építésének, az egyesült Németor­szág megteremtésének, a népek közötti beke és barátság megerősítésének szentelt fáradhatatlan tevékenységében. A ROMAN MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI VEZETŐSÉGE Szombaton délután a sportpalota ha­talmas termében több mint 2.500 kon­stancai dolgozó, román katona, tisztes és tiszt találkozott a Hazájukba vissza­térő szovjet katonákkal, tisztesekkel és tisztekkel. Több konstancai dolgozó és román katona mellén román kitünteté­sek mellett ott csillogtak a hitlerizmus elleni közös harc során szerzett szovjet kitüntetések, számos szovjet katona, tisztes és tiszt pedig a szovjet kitünte­tések mellett büszkén viselte a nemré­gen kapott román érdemrendeket és érdemérmeket. A találkozó részvevői hatalmas lelkesedéssel éltették a román és szovjet nép örök barátságát, a szo­cialista tábor egységét és összeforrott- ságát. Az összejövetelt Ilié Ionescu elvtárs, a városi pártbizottság első titkára nyi­totta meg, majd felhangzott a Román Népköztársaság és a Szovjetunió állami himnusza. Tudósé Vasiliu elvtárs, a tartományi pártbizottság bürójának tagja, a tarto­mányi néptanács elnöke a város és a tartomány dolgozói nevében melegen üdvözölte a szovjet katonákat és tiszte­ket, majd méltatta a hazánk fejleszté­séhez nyújtott értékes és sokoldalú szov­jet segítség jelentőségét. A Szovjetunióval való eredményes testvéri együtt működést tartományunk­ban nemcsak új iparvállalatok építése, hanem a régi vállalatok újraíelszerelése és kapacitásuk növelése is bizonyítja — mondotta Tudósé Vasiliu elvtárs a töb­bi között. A konstancai kikötőben, a hajógyár­ban vagy a város más vállalataiban nincs egyetlen olyan munkás, aki ne beszélne a legnagyobb melegséggel a hatalmas és nagylelkű sznviet népről, amelynek segítségével vállalatainkét a legkorszerűbb gépekkel szereltük fel. Tudósé Vasiliu elvtárs a továbbiak­ban a tartomány mezőgazdaságának si­kereiről beszélt, s a többi között a kö­vetkezőket mondotta: „Mezőgazdasági sikereinket részben annak köszönhet­jük, hogy szovjet kolhozparasztok és tudományos dolgozók itteni látogatá­saik alkalmával beszámoltak dolgozó parasztjainknak gazdag tapasztalataik­ról és ismertették velük a mezőgazda­sági termelés sikeres növelése érdeké­ben alkalmazott módszereiket. Rövidesen — folytatta a szónok a szovjet katonákhoz és tisztekhez intéz­ve szavait — a legmélyebb barátság ér­zésével búcsút veszünk tőletek. A fa­sizmus elleni közös harcban megedzetl barátságunk állandóan tovább fejlődik és erősödik, mivel a béke és a szocia­lizmus védelmének közös érdekein, a közös marxi-lenini ideológián alapszik. Elvtársak, biztosítunk benneteket arról, hogy senki és semmi sem bonthatja meg ezt a barátságot, amelyre mi úgy vigyázunk, mint a szemünk fényére“. A jelenlévők ezután lelkes ünneplés­sel köszöntötték V. E. Kopjenko vezér­őrnagyot, aki a konstancai szovjet ka­tonák és tisztek nevében mondott be­szédet. Köszönetét mondunk Önöknek ezért a szívélyes Összejövetelért — mondotta a többi között a szónok. Nagy örömünkre szolgál, hogy a román nép nagy nem­zeti ünnepének küszöbén került sor erre a találkozóra: Románia most ké­szül megünnepelni fasiszta iga alóli fel- szabadulásának 14. évfordulóját. Az or­szág felszabadulása a román nép törté­nelmének új szakaszát jelentette, új fe­jezetet nyitott a proletár internaciona­lizmus nagyszerű elvein alapuló szovjet- román kapcsolatok történetében. Miközben mint katonák és interna­cionalisták kötelességünket teljesítettük hazájukban, jól megismertük a szorgal­mas román népet, gazdag és eredet» nemzeti kultúráját. V. E. Kopjenko befejezésül köszöne­tét mondott a konstancai dolgozóknak a szívélyes vendégszeretetért és a szov­jet katonákkal szemben tanúsított ba­ráti magatartásukért. A román katonák nevében Sandu Gheorghe ellentengernagy mondott be­szédet. Dolgozóink és fegyveres erőink katonái — mondotta a szónok a többi között — mélységes barátsággal vették körül a szovjet katonákat. A szovjet ka­tonák részéről mi is azt a testvéri ba­rátságot éreztük, amely azonos célkitű­zésű és azonos eszményektől áthatolt emberek kapcsolatait jellemzi. Nekünk, katonáknak a szovjet csapatok romá­niai áilomásozása nagyszerű alkalmat nyújtott arra. hogy elmélyítsük a ro­mán-szovjet fegyverbarátságot. A beszédeket többizben hosszas taps szakította félbe. A konstancai dolgo­zók és katonák egyúttal különböző jel­szavakban lelkesen éltették a nagy Szovjetuniót és dicsőséges hadseregét. Az összejövetel az Internacionáléval ért véget. A konstancai szovjet csapategységek művészegyüttese és a „Ciocirlia“ együt­tes művészi programot adott. A Konstanca tartományi IMSZ bi­zottság vasárnap Mamaián „Egy na­pos pihenés“-re vendégül látta a Kon. stancán állomásozó szovjet csapat­egységek komszomolistáit. A konstancai nők a kaszinó épületé­ben találkozót rendezlek szovjet kato­nák feleségeivel. Az összejövetel me­leg baráti légkörben folyt le. A nap külpolitikai!eseményeiből1 A szovjet szakértő-küldöttség elutazott Genfbe — Csökken az angol ipar termelése — Algériában tovább súlyosbodik a helyist — A Vietnami DK miniszterelnökének levele MOSZKVA A: nukleáris robbantások felderítéséi szolgáló eszközök tanulmányozása cél­jából összehívóit genfi' értekezletre a következő szovjet képviselők utaztak eh A. K. Fjodorov, a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiájának levelező tag­ja, N. N. Szemjonov és 1. A. Tamm akadémikusok. M. A. Szadovszkij. a Szovjetunió Tudományos Akadémiájá­nak levelező tagja, O. I. Lejpunszkij professzor. 1. P. Paszecsnyik és K. E. Gubkin, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának tudományos munka­társai. valamint Sz. K. Carapkin. a Szovjetunió Külügyminisztériuma nem­Szorgos munka a szántóföldeken — Aratnak, kapálnak országszerte — 19 mázsás Átlag­hozam árpából A mezőgazdasági gépek teljes ki­használásával Bukarest tartomány ál­lami gazdaságai teljes egészében be­fejezték az őszi árpa aratását. Az átlagos termés tartományi viszonylat­ban eléri az 1900 kilót" hektáronként. A napokban 15 Bukarest tartomá­nyi állami, gazdaságban megkezdték a búza aratását is. AHOL MAR A MASODVETÉST IS MEGKEZDTÉK Napról napra sokasodnak az árpa- kalangyák Szatmár rajon falvainak határában. A dolgozó, földművesek igyekeznek az árpa betakarításával, most, amikor az idő kedvező, hiszen erősen szűkül már a búza is," nem­sokára annak a vágásához is hozzá kell látni. Eddig 13 községben kezd­ték meg az árpa aratását s a legszebb eredményeket az erdőd! állami gazda. Ságban és a klskölcsi kollektív gazda­ságban . érték, el, ahol már napokkal ezelőtt végeztek az árpa betakarításá­A Dobreni-i (Bukarest tartomány) kollektivisták eddig több mint 40 heklár- rói vágták le a búzát. val. De szaporán dőlnek a rendek Ombód, Apa és Patóháza határában is. A patóházai földművesek az árpa learatása után nyomban hozzáláttak a tarlóhantáshoz s eddig több mint 10 hektáron vetettek tarlóba kukoricát, répát, muhart és más takarmányfélé­ket. ■ : A HÍRNÉV KÖTELEZ A nyárádszenlmártoni kollektivisták már évek,óta híresek'arról; hogy ra. jeni viszonylatban kitűnő termésered­ményeket érnfek el. Minden munkával a legkedvezőbb körülmények - .között végeznek, : A ; kukprica és cukorrépa második kapálásával úgy igyekeztek, hogy aratásig " tűllegyenék a növény- ápolás dandárján. ■ Június -27-én reggel aztán »teljes erővel nekikezdhettek az árpa aratá­sának s ezen az egyetlen napon hét hektár területről kaszálták le az őszi árpát s hamarosan elsők között je­lenthetik a rajonban: végeztek az őszi árpa betakarításával. ARATNAK A BODONYI HATÁRBAN A kisbecskerekí állami gazdaság bodonyi részlegén eddig kaszával és gépekkel is arattak vegyesen. Ebben az évben azonban csak kombájnnal dolgoznak, ezek itt most az új aratók — ahogy szokták mondogatni az ide­valók. Tizenhárom kombájn sorakozott a napokban a 300 hektáros aranysár­ga gabonatábla mellé s rövid idő le­forgása alatt több mint 40 hektárról vágták le az árpát. zetközi szervezetek kérdésével foglal-: kozó osztályának vezetője, a Külügy­minisztérium kollégiumának tagja. LONDON A pénzügyminisztérium által közzé­tett adatok szerint Angliában csökken az ipari termelés. A Financial Times ipari megfigye­lője hangsúlyozza, hogy a gépgyártó­iparban érezhetően csökken a termelés. ALGÍR De Gaulle tábornok francia minisz­terelnök Algiroa való megérkezése előtt a hadügyminisztérium közleményt adott ki, amelyből ki-ünik, hogy az al­gériai helyzet távolról sem javul. A jú­nius 28-ról 29-re virradó éjszaka az Algírtól északra fekvő Cavaignac kör­nyékén összetűzésre került sor egy francia katonai különítmény és az al­gériai felkelők között. A harc során egy francia tisztet megöltek. Ezt köve-őleg a francia kü­lönítmény megtámadott egy talut. Több falusi lakost meggyilkoltak. Az algériai ló, katonai körzet egyik szóvivője hétfőn reggel nyilatkozott a katonai helyzet alakulásáról május 13-tól a mai napig. Bár a nyilatko­zat hangja általában derülátó, mégis el kellett ismernie, hogy „a felkelést övezet kiterjedt és egyes kiegészítő csapatokra lesz szükségünk“. A nyilatkozat kellemetlen benyomást keltett Párizsban, ahol úgy tudják, hogy de Gaulle tábornok vissza sze­retné vonni az algériai csapatok egy' részét, és a NATO parancsnokság ren­delkezésére akarja őket bocsátani Eu­rópa területén. HANOJ A Vietnami Hírügynökség közölte Fám Van Dongnak, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság miniszterelnö, kének az indokínai kezdéssel foglalko­zó genfi értekezlet elnökeihez intézett levelét Fant Van Dong kéri az elnököket, vizsgálják felül a vietnami kérdések­kel foglalkozó nemzetközi bizottság­nak azt a határozatát', amelv megen­gedi a dél-vietnami hatóságoknak, hogy helyettesítsék a francia csapatok által annakidején elvittí fegyvereket. Fám Van Dong miniszterelnök az A. Gromikohoz és S. Llöydhoz inté­zett levelében kéri, hogv haladék11- lanul tegyenek intézkedéseket e hatá­rozat gyakorlati megvalósításának megakadályozására. A Szovjet Ifjúság Napját ünnepelte vasárnap Moszkva MOSZKVA (Agerpres). — TASZSZ: Június 29-én Moszkvában megünnepelték a Szovjet Ifjúság Napját. A város kultúr- és pihenőparkjaibun az ifjúság ünnepségeket és sportver­senyeket rendezett. Moszkva nagy terein gyűléseket tartottak. A Vörös té­ren, a Kreml falánál az ifjúsági küldöttségek koszorút helyeztek el az itt eltemetett régi bolsevik és forradalmi harcosok sírjaira. A központi „Lenin’ stadionban hatalmas, nagyszabású gyűlés zajlott le, amelyen részt vettek a Kommunista Párt és a szovjet kormány vehetői is. Vizsgáznak a jövendő or­vosai. A marosvásárhelyi Or­vostudományi és Gyógyszeré­szeti Intézet hirdetőtaolájáfa kifüggesztett lista annyi lehe­tőséget kind a vizsgákra .való betekintésre, hogy nehéz kö­zülük választani. Végül a ne­gyedévesek ■ ideggyógyászati ■ v.zsgája mellett döntök: s át­megyek .az idegklinikára. A könyvtárterem nagy asz­tala mellett három ifjú hajol fehér papírlap fölé. Kihúzták • már tételüket, most készítik, feleletük vázlatát.Velük szem­ben a professzor, Miskolczy Dezső akadémikus üli Meg­várja míg egyikük elkészül s megkezdődik a vizsga. . Telik múlik az idő, az első vizsgázókat. mát régen mások váltották fel s egyre jobban megerősödik az első benyo­másom:' milyen más a óizs- gák hangulata ma, mint vala­mikor régen. Nyoma sincs a félelemnek. A legtöbben jól felelnek, vannak, akik gyen­gébben, egyesek nyugodtak, mások kezdetben idegesek, de hamarosan megnyugszanak ők is. Hamar megérzik, ész­reveszik, hogy a professzor nem akarja zavarba hozni, „megfogni" őket. Sőt min­dent elkövet, hogy amit tud­nak, azt elmondhassák. Pe­dig mennyi türelemre, ember- ismeretre van ehhez szűk­Akire most került sor, úgy nekirugaszkodik, olyan fo.yé- konyan „fújja", mintha min­den a kisujjában volna. Azon­ban óvatosan elkerüli a bo­nyolultabb problémákat, át­siklik rajtuk. Miután elmond­ta amit akart, kiegészítő kér­désekre kell válaszolnia. Elő­ször nem sikerül. A profesz- szor kerülő úton próbálja rá­vezetni a helyes feleletre. S ő örül a legjobban, mikor lát­ja, hogy ismeri a kérdés alap­eleméit, helyes követKeztetest von le belőlük. Meg is jegy­zi : így kell a klinikai agy mellett is asszociálni. Egy másik hallgató ugyan­ilyen lendülettel jelel. Nála viszont alapos tudásból fakad a lendület. Néhány perc telik el csupán, s a professzor vi­lágosan látja, hogy jól ismeri a problémát. — Nagyon helyes, köszö­nöm, elég — szakítja félbe. Célja van a dicséretnek is. Ha csak annyit mondana : kö­szönöm, elég — a hallgató azt hihetné, hogy nincs meg­elégedve a feleletével, nyug­talanságot keltene benne. Az egyik szünetben a vizs­gázók sokféle típusáról be­szélgetünk Miskolczy Dezső­vel. Szavai nyomán ráismerek a diákra, akit olyan mereo korlátok közé szorított saját gondolatmenete, hogy csak igen óvatosan lehet valami mást ! kivenni belőle. Ráis­meri.. a másikra is, akinek viszont szárnyakat adott min­den feltett kisegítő kérdés. — Nehogy azt higgye a- zonban — mondja a profesz- szor —, hogy ez a sokféle magatartás mindig a tudás mértékétől függ. Akik eddig nálam vizsgáztak, általában jól készültek fel. Állítom, hogy jóval többet r-'.dnak, mint amennyit mi tudtunk an­nakidején. Igaz, hogy már negyedévesek s amíg idáig jutottak, a gyengék kihulltak­Az eredmény elsősorban még­is a mai oktatási rendszer ér­deme. Annyi lehetőség van a tanulásra, hogy aki lelkiis­meretes, azt meglepetések nem igen érhetik. Ha szorgal­masan tanult és rendszeresen járt a klinikai gyakorlatokra, nem okoz számára problémát a vizsga gyakorlati része sem, az önálló betegvizsgálat alap­ján elkészített kórrajz, amety megállapítja a diagnózist, a kezelés módját és azt, hogy milyen más betegségektől kell elhatárolni. Tovább folyik a vizsga. Vé­kony, alacsonytermetü leány ül az asztal mellé. Gergely Vilma egy kis Udvarhely ra- roni faluban, Iiomoródke- ményfalván született. Kijárta a hét elemit, tovább nem tanul­hatott. A gyenge földhöz túl nagy volt a család. S hogy több kenyér jusson az ottho­niaknak. mikor felnőtt, cse­lédnek szegődött Kolozsvárra, majd Udvarhelyre. Sokáig ez volt a sorsa, évekig. Évekkel ezelőtt kórházi ta­karítónő lett a Gábor Áron gyártelepen. Először jutott n- lyan közösségbe, ahol felfi­gyelhettek rá. Hamarosan megismerték képességeit. Vö­röskeresztes nővérképzőbe küldték, ahol kitüntetéssel vizsgázott. Egy ideig még az iskolánál maradt mint nevelő, majd ápolónőként dolgozott a sebészeti klinikán. Akkor már tagja volt az IMSZ-nek, s a kommunisták biztatására be­iratkozott az esti líceum nyol­cadik osztályába. Két év alatt végezte el a kö­zépiskola három osztályát (ak­kor még , tíz osztálya volt csak) s az érettségin a Legjob­bak közé került. Végig ösz­töndíjjal tanult, ösztöndíjjal jutott be az egyetemre is. Sok jó felelet hangzott el azon a délelőttön, de az övi volt a legjobb. Mit mondjak el még róla ? Azt, hogy minden vizsgája így sikerült ? Hogy csak az első évben volt egyetlen elég­ségese ? Vagy arról beszéljek, hogy a tanuláson kívül meny­nyi mindenre jutott még az erejéből, s a nyári szünidőben egy hónapig dolgozott önkén­tesen a diákotthon építésé­nél ? Mindenképpen szürke felsoroláshalmaz maradna, a- mit életéről papírra vetek. S vajon milyenek a többiek? Akiknek nem kellett annyit küszködniük, mint Gergely Vilmának. Bemutatok közülük is egyel. Magas, vállas ifjú, Tamás At­tilának hívják. Mindössze lő éves. Néptanácsi ösztöndíjjal tanul. A Bolyai Farkas középisko­lában érettségizett. Gondta­lanul tanulhatott kezdettől fogva. Csak az colt problé­ma a családban, hogy milyen lilát választ. Édesapja gyermekkorától orvosnak szánta, mert arra vágyott valaha ő maga is. Neki nem sikerült, géplakatos lett belőle s az ma is a galó­cási kötö[ő üzemnél. Szereti a mesterségét, de egykor kényszerűségből elfojtott óha­ját a fiában szerette volna megvalósítva látni. Mikor Attila közölte vele, hogy neki is az a szándéka, mégis aggódva kérdezte meg tőle: Jól meggondoltad ? Nem csak miattam akarod ? Orvos csak akkor légy, ha va­lóban hivatásodnak érzed. j Az első felvételi vizsgán nem sikerült bejutnia az e- gyetemre. Hazatért s egy évig a galócási hétosztályos iskolában számtant tanított. Nőm adta fel tervét, de nem akarta lopni a napot. — Édesapám el sem tűrte volna, mert szigorú ember — mondja.— Csak akkor hitte el, hogy valóban hivatást érzek az orvosi pályához, amikor látta, milyen kitartóan készül­tein újból a felvételire és ki­lencesnél nagyobb átlagot ér­tem el. Immár elmúlt az első év és a galócási géplakatos talán meg is kapta fia levelét, a- melyben közli, hogy vala­mennyi vizsgáját iá eredmény­nyel tette le. Egyetlen nyol­casa volt, a többi mind kilen­ces és tízes. Bizonyára annak is éppúgy örül, hogy Attila nemesük a tanulásban tűnt ki, hanem a közösségi munkában is. Évfolyamának IMSZ-titká- ra s mielőtt hazatérne, nyári szünidejének egy részét több mint száz kollegájával együtt ifjúsági munkatelspen tölti. Gergely Vilma, Tamás At­tila és a hozzájuk hasonló fia- ialok válnak a lövendő igazi orvosaivá, ADRIAN MIKLÓS

Next

/
Thumbnails
Contents