Előre, 1958. november (12. évfolyam, 3428-3452. szám)
1958-11-01 / 3428. szám
A téli falusi szakoktatás megkezdése előtt Lassan-lassan a földeken elcsitul a munka zaja, elnéptelenedik a határ, a falu tanulni, tudni vágyó dolgozó népe a kultúrotthonokban, szövetkezeti gazdaságok székházában gyűl össze új ismereteket gyűjteni, megkezdődik a téli mezőgazdasági szakoktatás. Az évről-évre megszervezett tanfolyamok kézzelfogható eredményei arra engednek következtetni, hogy az idén még inkább megszaporodik az agrotechnikai, állattenyésztési körök száma, jóval több hallgatójuk lesz a téli szakmai kurzusoknak. Dobrudzsában az ország első kollektivista tartományában például több, mint 25.000 részvevőre számítanak, igen sok tagja lesz a Temesvár, Sztálin tartományi mezőgazdasági köröknek is. S nem véletlen, hiszen az idei s a tavalyi jó terméshozamok nem utolsó sorban éppen a gondosan előkészített és lebonyolított téli mezőgazdasági szakoktatásnak köszönhetők. A dolgozó parasztok nagy tömege ezeken a tanfolyamokon ismerkedett meg a legjobb termésnövelő módszerekkel. Kézdi és Tasnád rajonban, Erdőszentgyörgy és Szalonta vidékén nemkülönben sok más helyen a mezőgazdasági szakismeretek alkalmazása néhány mázsás terméstöbblethez vezetett. A konstancai értekezlet nagyszabású célkitűzései az átlagtermések növelésére vonatkozóan természetesen csakis a termeléstechnika színvonalának állandó emelésével érhetők el. A mezőgazdaság szocialista átszervezése gazdasági-anyagi alapot teremt arra, hogy emelkedjék a mezőgazdasági termelés. A téli szakoktatás során pártunknak ezt a nagyfontosságú politikáját mindenképpen tudatosítani kell. Hiszen, mint a II. pártkongreszszus dokumentumai hangsúlyozzák, a mezőgazdasági termelés növelése és a mezőgazdaság szocialista átalakítása egyazon kérdés két oldala. Ebből nyilvánvalóan következik, hogy a téli szakoktatás nem lehet öncélúan szakmai jellegű, az agrotechnikai körök és tanfolyamok, ott, ahol még magángazdálkodás is folyik a felvilágosító és meggyőző munka eszközei lehetnek és kell is hogy legyenek. A téli mezőgazdasági szakoktatás a tömegkulturális tevékenység szerves része. Éppen ezért előkészítése nemcsupán a mezőgazdasági osztályok dolga, hanem a közművelődést irányító szerveké is. Jó előadó kollektíva szervezésében, az előadások összeállításában, szemináriumok előkészítésében, megfelelő szemléltető anyagokról való gondoskodásban illetékesek a szakemberek éppen úgy, mint a tanügyi káderek vagy a falusi kultúraktivisták. A tanfolyamok hallgatói lankadatlan érdeklődése biztosításának egyik legfőbb feltétele a szakoktatás jó minősége. Sok példa igazolja, hogy ott vezetett igazán sikerre a téli szakmai nevelés, ahol az előadók, nem tévesztive szem elől az országos követelményeket, a helyi lehetőségek kihasználásának módjait tárták elő, az előadások tematikája a dolgozó parasztokat igencsak érintő gazdasági kérdésekből fakadt, nem hiányzott a meggyőző, követésre buzdító gyakorlati bemutató. Csorba Sándor marosvásárhelyi, Péter József martonfalvi, Czier Antal szalontai agrármérnök útmutatásait azért ültették át szívesen gyakorlatba a kollektivisták, társultak vagy egyéni gazdálkodók, mert ezek falujuk gazdasági valóságából fakadtak. Legyen az előadó képzett, jól felkészült szakember vagy tanító, ismerje vidéke viszonyait, vegye számba a kedvező feltételeket s akkor nevelő munkája minden bizonnyal sikerrel jár. Az állam messzemenően támogatja a szakoktatás eredményes megszervezését. A Földművelésügyi és Erdészeti Minisztérium számtalan szakkönyvét, brosúrát, más didaktikai anyagot küldött az idén is falura. A helyi néptanácsi szerveken múlik, hogy ezzel a segítséggel mindenütt hasznosan éljenek. Második ötéves tervünk nagy célkitűzései közé tartozik, hogy 1960-ig a kenyérgabona termelés elérje a 15 millió tonnát, hogy az állatlétszám sokszázezer darabbal növekedjék, hogy a mezőgazdasági árutermelés 60—70 százalékát a mezőgazdaság szocialista szektora adja. E feladatok valóraváltásában, mint ahogyan sok eredmény igazolja, fontos szerepe van a téli szakoktatásnak is. Éppen ezért az illetékes szervek körültekintően, tervszerűen készítsék elő a kultúrmunkának ezt a jelentős ágát, szakaszát, minél több falusi dolgozót mozgósítsanak a tanfolyamokra, jó munkával segítsük előbbre a mezőgazdasági termelés növelésének ügyét. Október utolsó napjaiban jelentősen megélénkült a Bukarest tartományi átvételezési központok tevékenysége. Egy Bukarest tartományi községben Vasile Ispas dolgozó paraszt egymaga több mint 10.000 lej értékű zöldséget adott át a községben működő átvételezési központnak. Világ, proletárjai egyesüljetek! TÁVIRAT A Román Munkáspárt Központi Vezetőségének, GHEORGHE GHEORGHIU-DEJ elvtársnak A Román Népköztársaság Minisztertanácsának, CHIVU STOICA elvtársnak Bukarest A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulójának nagy ünnepére a békási V. I. Lenin vízierőmű építői vállalták, hogy gázbetonozási évi tervüket — 254.000 köbmétert — 1958. november 7-ig befejezik. Jelentjük, hogy ma, 1958. október 28-án, 64 nappal a kitűzött határidő és 10 nappal a vállalt határidő előtt teljesítettük vállalásunkat. November 1-én — 61 nappal határidő előtt — befejezzük az alagút burkolatát is. Vállaljuk, hogy a jövőben sem kíméljük erőinket, hogy határidő előtt, minél alacsonyabb önköltséggel befejezzük a villamosítási terv e nagy építkezését — a békási V. I. Lenin vízierőművet. Éljen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulója! " Éljen a Román Munkáspárt — győzelmeink kezdeményezője és megszervezője ! A vízierőmű főigazgatósága GILBERT mérnök, főigazgató Az RMP Békás rajon! bizottsága GHEORGHE CONDREA, első titkár A békási szakszervezeti bizottság SARKOSI TIBOR, elnök Befejezéshez közeledik a gépek szerelése a savinesti relon-gyárban A savinesti relon-gyár munkatelepén javában folyik a gépek szerelése. A jövő hónapban befejezik a szerelési munkálatokat a „poliamid-textil“ részlegen s az üzemet rövidesen bekapcsolják a villanyáram- és vízvezeték- hálózatba. Jól halad a munka a „lactama“ részlegen is, ahol rövidesen megkezdődik a gépek bejáratása. A szerelésen dolgozó munkások minden igyekezetükkel azon vannak, hogy mielőbb befejezzék az előkészületeket a technológiai próbák megtartásához. Hogyan használták fel a vállalati alapot a régeni IFIL-ben ? Az elmúlt évben elért sikerek hozzásegítették az IFIL munkaközösségét ahhoz, hogy jelentős összegű vállalati alapot biztosíthassanak s mint az a nyilvántartásokból kitűnik, a vállalati alap 49 százaléka a tervezett, 51 százaléka pedig a terven felüli nyereség után alakult. E téren dicséret illeti a vállalatot. Más kérdés azonban az, hogyan használták fel a vállalati alapot. A felhasználás módját összehasonlítva a Minisztertanács nemrég hozott határozatával, bizony megállapítható, hogy e téren hibákat követtek el. S megfeledkeztek arról, hogy a vállalati alapnak állandóan ösztönöznie kell a dolgozókat. Az első hiba ott történt, hogy a lehetőségekhez képest keveset szántak lakóházak építésére. Ebben az évben az alap 42 százalékát (a határozat 67- et ír elő) fordították mindössze lakásépítésre. Négy lakásból álló háztömb épül a dolgozóknak, ez azonban csak négy kisebb család számára elegendő. A vállalatvezetőség úgy vélte, „ennél többet“ nem tehet, noha lehetőségei sokkal nagyobbak. Ugyanakkor az étkezde fenntartására és megjavítására mindössze 4,5 százalékot szántak. (A határozat 28 százalékot irányoz elő.) Ezzel szemben a fennmaradó 53,5 százalékot kulturális célokra, jutalmazásra és apró-cseprő dolgokra fordították . Így a vállalati alap tekintélyes részét szétforgácsolták. Ez utóbbi öszszegből „csináltattak" például fogasokat az étkezde számára, stb., noha a vállalat különböző egységeiben — csónakgyár, hangszergyár, vitorlázó- és sportrepülőgép-gyár — elegendő hulladék faanyag található és bútorasztalos is akad a „kérdés“ helyi megoldására. Ez azonban még nem minden. A vállalati alap nem arra szolgál, hogy „kulturális célokra“ költsék — ahogyan ez a vállalatnál részben történt. Művelődési célokra szolgáló alappal — s ezt minden üzemben, intézményben tudják — a szakszervezet, az üzemi bizottság rendelkezik. Ugyanakkor az 53,5 százalékból — a vállalati alap oroszlánrészéből — 37,5 százalékot jutalmazásra fordítottak a mint kitűnt, ezt is helytelenül. (A határozat 5 százalékot engedélyez ebből az alapból.) A megjavított bérezési rendszer ugyanis havonta 40—60.000 lejes keretet biztosít a végzett munka szerinti jutalmazásra a régeni IFIL-nek s ezt az összeget a dolgozók minden hónapban meg is kapják. A vállalati alap 5 százalékából azokat a műszakiakat, rezsiben dolgozó alkalmazottakét kellett volna jutalmazni, akik — tekintve, hogy nem a termelésben dolgoznak — más alapból nem jutalmazhatók odaadó, jó munkájukért. így azonban az történt, hogy ugyanaz a dolgozó két alapból is, kétezer részesült jutalomban egyazon érdemért. Mindez azt bizonyítja, hogy a régens IFIL-nél a vállalati alap szerepét nem értették meg teljes egészében. A Minisztertanács határozata a vállalati alap helyes felhasználásáról iránymutatásul szolgál s a vállalat a jövőben helyrehozhatja az e téren elkövetett hibákat. A régeni IFIL vállalat vezetősége éppen ezért a határozat megjelenése után megvizsgálta tennivalóit. Megállapította, hogy a vállalati alapnak 38 százalékát még nem használták fel, így a megmaradt összeget lakásépítésre s az étkezde működésének megjavítására lehet fordítani. Ugyanakkor az év első kilenc hónapjának eredményei alapján hozzávetőleges számítást is végezhettek az 1958. évben alakuló vállalati alap ösz----------------szegét illetően. A hulladék fokozottebb felhasználásából eddig 178.000 lej tiszta nyereséget értek el, ez teljes egészében a vállalatnak marad. A kisgépesítésből, újításokból, ésszerűsítésekből, megtakarításokból eddig több mint másfél millió lej az eredmény, továbbá jelentős összegekre rúg a tervezett és terven felüli nyereség is. A vállalat minden bizonnyal ebben az évben is teljesíti valamennyi mutatószámát, ezúttal is tetemes vállalati alapra tesz szert. Az eddigi számítások alapján elhatározták, hogy a most épülő munkáslakások mellé újabb hat lakosztályos tömböt építenek s ha az összeg lehetővé teszi, többet is. Ugyanakkor kiegészítik az étkezde felszerelését, megjavítják az ételek minőségét, stb. G. T. Hazafias kötelesség egyéni érdek A címben foglalt szavak hovatovább általánosságban azonos értelmet fejeznek ki ma, amikor a szocializmus építéséért milliók küzdenek egyre lelkesebben hazánkban. A közös és egyéni érdek összefonódásának nagyszerű megnyilvánulásaival találkozunk szerte az országban. Nézzük csupán egyetlen vonatkozásban és egy részén az országnak, hogy mire képes a gyakorlatban az emberi erő, ha összetalálkozik a közösségi érdek az egyéni érdekkel. Nagyvárad tartomány nem egy rajonjában eddig nagy károkat okozott mindig a talaj és az összegyűlt esővíz. Keserűen szemlélte ezt mindig a földművelő ember, mert munkájának eredménye sokszor kárbaveszett részben vagy egészben. De hiába, az egyes ember nem tehetett ellene semmit. Még akkor se lehettek volna, ha egyes falvak lakói fognak csak össze, mert ahhoz, hogy elvezessék a kárt okozó vizet, sok-sok falu, egész rajonok lakóinak kellett összefogniuk. Ez történt az idén, a párt hívó szavára. Nemcsak a falusi, de a városi munkások is csákányt ragadtak, meg ásót, lapátot, hogy ilyenformán is segítsenek a falusi dolgozóknak a nagyobb termés elérésében. A munka eredménye biztos: az eddig parlagon heverő, vagy csak nagyon gyenge hozamot adó területek ismét termővé válnak. Több ezer hektár ilyen területről van szó Nagyvárad tartományban s az eredmény sok ezer tonna többletgabonát jelent majd. A munkálatok — több részlegen is egyszerre — a múlt hónap közepe táján kezdődtek, mérnökök által alaposan kidolgozott, ellenőrzött, pontos tervek szerint. A levezető csatorna, amely a Berettyóba engedi az eddig nádasokban, láposokban tespedő vadvizet, 34 kilométer hoszszú és 2—6 méter széles. Nyüved és Pelbérthida községek határában például 6100 méteres szakaszon kell kiásni a csatornát és el kell mozdítani körülbelül 30.000 köbméter földet. Egy másik munkatelepen, Siter és Hodos határán keresztül ugyancsak a Berettyó felé vájják a levezető csatornát, naponta mintegy 100 ember önkéntesen. Itt főként mélyítési és takarítási munkálatok folynak a régen betömődött csatorna helyén. Bihar és Kovácsi határában ugyanilyen képet láthat az ember. Most még mintegy 50 hektárnyi területen valóságos tó fekszik, jobban mondva mocsár ez csak, az úgynevezett Komócsai nádas, amely nagyobb esőzések alkalmával, de főként hóolvadáskor annyira meg szokott duzzadni, hogy elunt 300— 400 hektár termőföldet is. Néha a vetésre megy a víz, ilyenkor aztán kiöli a növényt, kárba megy a munka és a vetőmag is. Máskor meg szántatlan földeket önt el s mire visszahúzódik, már késő megművelni, bevetni. Magától értetődő tehát, hogy szíves-örömest dolgozik itt önkéntesen a két érdekelt falu, hiszen ők tudják leginkább, mit jelent majd számukra, ha az eddig terméketlen területeket is megművelhetik. íme, hogyan találkozott az egyéni érdek a közösségi érdekkel csupán az említett két faluban. A több mint három és fél kilométer hosszú csatornából ki kell hányniok mintegy 24.000 köbméter földet, néhol hat méter szélességben. Nagy munka ez! De ha naponta százak dolgoznak a két községből, akkor aránylag rövid idő alatt meg lehet csinálni. Erről megbizonyosodtak Bihariban is, Kovácsiban is. S október 16-án már készen volt a csatorna majdnem két kilométer hosszúságban s megmozgattak majdnem 10.000 köbméter földet. Nem egészen egy hónap alatt ilyen szép megvalósítást tudott felmutatni a két falu összefogott ereje. S most, november 7-e előtt, nap mint nap új vállalások, megvalósítások születnek a nagy ünnep tiszteletére. Ha így haladnak tovább is, a november 15-re tervezett határidőnél jóval hamarabb befejezik az új csatorna építését s akkor örökre a múlté lesz a bihariak és kovácsiak réme, a víz. H. M. XII évfolyam 3428. sz. 11 6 oldal ára 30 báni 1958. november 1., szombat Újítások terén 23 millió lej megtakarítás Tíz év telt el azóta, hogy a sztálinvárosi ,„Vörös Zászlós üzem műszaki kabinetjénél benyújtották az első újítási javaslatot. Az üzem újítóinak száma azóta évről évre gyarapodott, s ma már eléri a hétszázat. Az elmúlt tíz év alatt 3288 újítási javaslatot iktattak be a műszaki kabinetnél. Az újítások és ésszerűsítések több mint 53 millió lej megtakarítást hoztak az üzemnek. NOVEMBER 7 TISZTELETÉRE Néhány év óta sorozatban gyárt a kolozsvári Unirea üzem textilipari gépeket. Az utóbbi időben korszerű fonalsodró gépek sorozatgyártását is megkezdték. November 7 tiszteletére leszállítják a ploesti Dorobantul, és a buhusi textilgyár számára elkészített fonalsodró gépeket. A szereldében felállított fonalsodró gépeket szállítás előtt még egyszer ellenőrzik a gyár kommunista technikusai: Ioan Popovici, Kovács István, Rácz István és Kulcsár János Kimagasló eredmények a petrillai bányában A petrillai bánya II. szektorában dolgozó bányászok a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulójának tiszteletére október 31-én reggel teljesítették egész évi tervüket. Eredményesen alkalmazták a munkahelyenkénti termelés növelésére irányuló kezdeményezést . Így az év elejétől mostanáig 29.000 tonna szenet termeltek terven felül. A tervelőirányzathoz viszonyítva 22,2 százalékkal növelték a munka termelékenységét és tonnánként 5 lejjel csökkentették a szén önköltségét. A fővárosi „Vörös Grivica'' munkásai máris teljesítették ünnepi vállalásaik jelentős részét. A vagonrészleg dolgozói megtakarított anyagból két vasúti személykocsit javítottak meg. A mozdonyjavító részleg dolgozói három százalékkal csökkentették a mázez évi terv határidő előtti teljesítéséhez nagymértékben hozzájárultak főképpen Nicolae Cristea, Gheorghe Michiev és Kibédi Albert bányászok brigádjai, bángok veszteglési idejét. A szerelőműhely öt nappal határidő előtt teljesítette havi tervét. A jó nyersanyaggazdálkodás révén a „Vörös Grivica“ munkásai az év első nyolc hónapjában 4.547.000 lejt takarítottak meg. A „November 7“ textilüzem munkásai már teljesítették a nagy ünnep tiszteletére tett vállalásaikat. Az évi termelési tervet ezideig 37.500 kilogramm fonnallal és közel 200.000 négyzetméter szövetténával túlteljesítették s az önköltségcsökkentése révén közel félmillió lejt takarítottak meg. Teljesítenék Ünnepi vollalmaikat Egyre több lakás épül Marosvásárhelyen lakással már át is adtak rendeltetésének, november 7 tiszteletére pedig további három tömbház készül el. A tartományi építkezési tröszt nemrég befejezte egy 300 személyt befogadó háromemeletes szálloda építését. A Simó Géza bútorgyár munkásai számára két, egyenként 18 lakásos tömbház épült a gyár közelében. A város más részein is számos építkezés folyik. Az építési vállalatok nagy gondot fordítanak az önköltség csökkentésére. A födémvasbeton kötését meggyorsító anyagok felhasználásával, a közfalak vastagságának csökkentésével, egyes szellőztető kémények áthelyezésével és más hasonló intézkedésekkel sikerült egy-egy lakás építésének önköltségét mintegy 48.000 lejre csökkenteni. 1957 elején új lakótelep építése kezdődött meg a marosvásárhelyi pályaudvar közelében. Hét tömbházat 180 TÁVIRAT MAX REIMANN elvtársnak, Németország Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának BERLIN Tisztelt Reimann elvtárs, A Román Munkáspárt Központi Vezetősége meleg jókívánságait küldi Önnek 60. születésnapja alkalmából. Az ön személyében a német munkásmozgalom egyik élvonalbeli aktivistáját, a német nép hűséges fiát, a nemzetközi kommunista mozgalom egységének fáradhatatlan harcosát köszöntjük. Jó egészséget kívánunk önnek és újabb sikereket az ön, valamint Németország Kommunista Pártja tevékenységében a német munkásosztály akcióegységéért, az egységes, demokratikus és békeszerető Németország megvalósításáért, a világbéke megvédéséért. A ROMÁN MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI VEZETŐSÉGE Pécska rajonban jól, Temesvár rajonban rosszul halad a mélyszántás (Tudósítónktól) Nem kell különösképpen bizonygatni a mélyszántás nagy termésfokozó hatását. A Bánátban is száz meg száz állami és kollektív gazdaság, társulás saját tapasztalataiból tudja : az őszi mélyen művelt talajban hektáronként három-öt mázsával több kukorica terem, mint a tavaszi szántásban. Pécska rajonban — ahol az utóbbi esztendőkben minden ősszel felszántották a tavasziak alá a földet —, most is nagy igyekezettel dolgoznak. A rajon minden kollektív gazdasága (számszerint 17) befejezte az őszi mélyszántást. A 44 mezőgazdasági társulás tagjai is szorgalmasan forgatják alá a földet. A Pécska környéki falvak határában naponta 235 traktor és mintegy 3200 fogatos eke hasítja a barázdákat. S mostanig tizenötezer hektáron készítették elő a talajt a tavaszi vetéshez. Pécska rajonban rövidesen teljesítik a mélyszántási tervet. Merőben más a helyzet Temesvár rajonban. Bizony itt a földeknek csak huszonhét százalékát szántották fel. Különösen rosszul állnak a társulások: mindössze hét százalékos az átlagos mélyszántási teljesítmény. Teljességgel érthetetlen, hogy az újszentesi, nagyremetei, nyiroki és iklodai kollektivisták még hozzá sem fogtak ehhez a munkához. Annál inkább indokolatlan mulasztásuk, mert az őszi vetést befejezték s az utóbbi napokban hullott bőséges csapadék folytán jól meg lehet dolgozni a földet. Semmiféle objektív nehézségre nem hivatkozhatnak tehát — legfeljebb patópáloskodásukra s arra, hogy a hó lehullásáig — végezhetik a mélyszántást. Erre azonban nem lehet alapozni és hogy Temesvár környékén ne kelljen decemberben is szántani, amikor traktoros, fogatos kínosan birkózik meg a fagyos röggel, az elsősorban a rajoni és községi néptanácsoktól, s az illető közös gazdaságok vezetőségétől függ. Éppen ezért most, míg jó az idő, mozgósítsanak minden erőt a mélyszántás elvégzésére. Eltűnnek a mezsgyék (Tudósítónktól) Egyre nagyobb teret hódít a nagyüzemi szocialista mezőgazdálkodás Kolozsvár tartományban is. Szinte naponta alakulnak új közös gazdaságok és bővülnek a régiek a tartomány különböző vidékein. A múlt szombaton és vasárnap Beszterce rajonban például több új társulást avattak. Sajó községben negyvenkét dolgozó földműves családdal alakult meg a Petőfi Sándor nevű társulás, Albesti Bistritei faluban a November 7 elnevezésű új közös gazdaságot avatták fel vasárnap. Doroban tizenkét család negyvenhárom hektár földdel lépett a közös gazdálkodás útjára. Új szövetkezeti egységek alakultak az elmúlt napokban a Torda rajoni Aranyosrákoson és Csegezen, ahol 98 család 132 hektár földet egyesített nagy gazdasággá, a Sármás rajoni Sincai Finde faluban, ahol az új gazdaságba tizenhat család hetvenegy hektár földet vitt be. Szemlátomást tűnnek el a mezsgyék és folynak össze a szétdarabolt földparcellák tartományszerte. Bőségesen fizetett a hibridkukorica Kolozsvár tartományban az idén csaknem háromszor akkora területen vetettek hibridkukoricát, mint tavaly. A terméstöbblet meghaladja a 4300 tonna szemeskukoricát. A szamosújvári, zaui, a csapói és enyedi állami gazdaságok, a marosgezsei, a radnóti, a sámsond-feketei és a kövendi kollektív gazdaság és más egységek nagy területen hektáronként 50—60 mázsa csöves kukoricát takarítottak be. Hunyad tartományban Pad falubeli kollektivisták 23 hektáron vetettek hibridkukoricát. Átlagtermésük 31 mázsa csöveskukorica volt, vagyis hektáronként öt mázsával több, mint a helyi fajtákkal bevetett területen. Szeredahely község kollektivistái átlagban 30 mázsa szemeskukoricát gyűjtöttek be hektáronként. A nagyapoldi kollektivisták és az alvinci társult parasztok szintén bőséges termést takarítottak be a hibridkukoricával bevetett földeken. Nagyvárad tartományban az ősi és a nagyváradi állami gazdaság, a szalacsi, a körtvélyesi, inói, varsándi, a félegyházai, a borsi, a diószegi, felsőábrányi és más kollektív gazdaságok és társulások hektáronként 3800— 4200 kiló szemes hibridkukoricát takarítottak be. Az egész tartományban hektáronként átlagban hat-hét mázsával több hibridkukorica termett, mint a tartományban szokásos fajtákból. Az idén jelentős mennyiségű hibridkukorica magot szereztek be, hogy jövőre a tartományban növeljék a hibridkukoricával bevetett területet. A fővárosi „Bucuresti“ vegyipari felszerelést gyártó üzemben Gh. Curec csoportja szereli a kovácsoló csarnok kemencéjét. Az új kemence nagymértékben növeli majd a munka termelékenységét