Előre, 1958. november (12. évfolyam, 3428-3452. szám)

1958-11-01 / 3428. szám

A téli falusi szakoktatás megkezdése előtt L­assan-lassan a földeken elcsitul a munka zaja, elnéptelenedik a határ, a falu tanulni, tudni vá­gyó dolgozó népe a kultúrotthonokban, szövetkezeti gazdaságok székházában gyűl össze új ismereteket gyűjteni, megkezdődik a téli mezőgazdasági szakoktatás. Az évről-évre megszerve­zett tanfolyamok kézzelfogható ered­ményei arra engednek következtetni, hogy az idén még inkább megszaporo­dik az agrotechnikai, állattenyésztési körök száma, jóval több hallgatójuk lesz a téli szakmai kurzusoknak. Dob­rudzsában az ország első kollektivista tartományában például több, mint 25.000 részvevőre számítanak, igen sok tagja lesz a Temesvár, Sztálin tartomá­nyi mezőgazdasági köröknek is. S nem véletlen, hiszen az idei s a tavalyi jó terméshozamok nem utolsó sorban éppen a gondosan előkészített és le­bonyolított téli mezőgazdasági szak­oktatásnak köszönhetők. A dolgozó pa­rasztok nagy tömege ezeken a tanfo­lyamokon ismerkedett meg a legjobb termésnövelő módszerekkel. Kézdi és Tasnád rajonban, Erdőszentgyörgy és Szalonta vidékén nemkülönben sok más helyen a mezőgazdasági szakis­meretek alkalmazása néhány mázsás terméstöbblethez vezetett. A konstancai értekezlet nagyszabá­sú célkitűzései az átlagtermések növe­lésére vonatkozóan természetesen csakis a termeléstechnika színvonalá­nak állandó emelésével érhetők el. A mezőgazdaság szocialista átszervezé­se gazdasági-anyagi alapot teremt arra, hogy emelkedjék a mezőgazda­­sági termelés. A téli szakoktatás so­rán pártunknak ezt a nagyfontosságú politikáját mindenképpen tudatosítani kell. Hiszen, mint a II. pártkongresz­­szus dokumentumai hangsúlyozzák, a mezőgazdasági termelés növelése és a mezőgazdaság szocialista átalakí­tása egyazon kérdés két oldala. Ebből nyilvánvalóan következik, hogy a téli szakoktatás nem lehet öncélúan szak­mai jellegű, az agrotechnikai körök és tanfolyamok, ott, ahol még magán­­gazdálkodás is folyik a felvilágosító és meggyőző munka eszközei lehetnek és kell is hogy legyenek. A téli mezőgazdasági szakoktatás a tömegkulturális tevékenység szerves része. Éppen ezért előkészítése nem­­csupán a mezőgazdasági osztályok dolga, hanem a közművelődést irányí­tó szerveké is. Jó előadó kollektíva szervezésében, az előadások összeállí­tásában, szemináriumok előkészítésé­ben, megfelelő szemléltető anyagokról való gondoskodásban illetékesek a szakemberek éppen úgy, mint a tan­ügyi káderek vagy a falusi kultúrak­­tivisták. A tanfolyamok hallgatói lankadatlan érdeklődése biztosításának egyik leg­főbb feltétele a szakoktatás jó minő­sége. Sok példa igazolja, hogy ott ve­zetett igazán sikerre a téli szakmai nevelés, ahol az előadók, nem téveszt­­i­ve szem elől az országos követelmé­nyeket, a helyi lehetőségek kihaszná­lásának módjait tárták elő, az előa­dások tematikája a dolgozó paraszto­kat igencsak érintő gazdasági kérdé­sekből fakadt, nem hiányzott a meg­győző, követésre buzdító gyakorlati bemutató. Csorba Sándor marosvásárhe­­lyi, Péter József martonfalvi, Czier Antal szalontai agrármérnök útmutatásait a­­zért ültették át szívesen gyakorlatba a kollektivisták, társultak vagy egyéni gazdálkodók, mert ezek falujuk gaz­dasági valóságából fakadtak. Legyen az előadó képzett, jól felkészült szak­ember vagy tanító, ismerje vidéke vi­szonyait, vegye számba a kedvező fel­tételeket s akkor nevelő munkája min­den bizonnyal sikerrel jár. Az állam messzemenően támogatja a szakokta­tás eredményes megszervezését. A Földművelésügyi és Erdészeti Minisz­térium számtalan szakkönyvét, brosú­rát, más didaktikai anyagot küldött az idén is falura. A helyi néptanácsi szerveken múlik, hogy ezzel a segít­séggel mindenütt hasznosan éljenek. Második ötéves tervünk nagy cél­kitűzései közé tartozik, hogy 1960-ig a kenyérgabona termelés elérje a 15 millió tonnát, hogy az állatlétszám sokszázezer darabbal növekedjék, hogy a mezőgazdasági árutermelés 60—70 százalékát a mezőgazdaság szocialis­ta szektora adja. E feladatok valóra­­váltásában, mint ahogyan sok ered­mény igazolja, fontos szerepe van a téli szakoktatásnak is. Éppen ezért az illetékes szervek körültekintően, terv­szerűen készítsék elő a kultúrmunká­­nak ezt a jelentős ágát, szakaszát, minél több falusi dolgozót mozgósít­sanak a tanfolyamokra, jó munkával segítsük előbbre a mezőgazdasági ter­melés növelésének ügyét. Október utolsó napjaiban jelentősen megélénkült a Bukarest tartományi át­­vételezési központok tevékenysége. Egy Bukarest tartományi községben Vasile Ispas dolgozó paraszt egymaga több mint 10.000 lej értékű zöldséget adott át a községben működő átvételezési központnak. Világ, proletárjai egyesüljetek! TÁVIRAT A Román Munkáspárt Központi Vezetőségének, GHEORGHE GHEORGHIU-DEJ elvtársnak A Román Népköztársaság Minisztertanácsának, CHIVU STOICA elvtársnak Bukarest A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulójának nagy ün­nepére a békási V. I. Lenin vízierőmű építői vállalták, hogy gázbetonozási évi tervüket — 254.000 köbmétert — 1958. november 7-ig befejezik. Jelent­jük, hogy ma, 1958. október 28-án, 64 nappal a kitűzött határidő és 10 nap­pal a vállalt határidő előtt teljesítettük vállalásunkat. November 1-én — 61 nappal határidő előtt — befejezzük az alagút burkolatát is. Vállaljuk, hogy a jövőben sem kíméljük erőinket, hogy határidő előtt, minél alacsonyabb önköltséggel befejezzük a villamosítási terv e nagy épít­kezését — a békási V. I. Lenin vízierőművet. Éljen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulója! " Éljen a Román Munkáspárt — győzelmeink kezdeményezője és meg­szervezője ! A vízierőmű főigazgatósága GILBERT mérnök, főigazgató Az RMP Békás rajon! bizottsága GHEORGHE CONDREA, első titkár A békási szakszervezeti bizottság SARKOSI TIBOR, elnök Befejezéshez közeledik a gépek szerelése a savinesti relon-gyár­ban A savinesti relon-gyár munkatelepén javában folyik a gépek szerelése. A jövő hónapban befejezik a szerelési munkálatokat a „poliamid-textil“ rész­legen s az üzemet rövidesen bekap­csolják a villanyáram- és vízvezeték- hálózatba. Jól halad a munka a „lactama“ részlegen is, ahol rövidesen megkezdő­dik a gépek bejáratása. A szerelésen dolgozó munkások minden igyekeze­tükkel azon vannak, hogy mielőbb be­fejezzék az előkészületeket a technoló­giai próbák megtartásához. ­ Hogyan használták fel a vállalati alapot a régeni IFIL-ben ? Az elmúlt évben elért sikerek hozzá­segítették az IFIL munkaközösségét ahhoz, hogy jelentős összegű vállalati alapot biztosíthassanak s mint az a nyilvántartásokból kitűnik, a vállalati alap 49 százaléka a tervezett, 51 szá­zaléka pedig a terven felüli nyereség után alakult. E téren dicséret illeti a vállalatot. Más kérdés azonban az, ho­gyan használták fel a vállalati alapot. A felhasználás módját összehasonlítva a Minisztertanács nemrég hozott hatá­rozatával, bizony megállapítható, hogy e téren hibákat követtek el. S megfe­ledkeztek arról, hogy a vállalati alap­nak állandóan ösztönöznie kell a dol­gozókat. Az első hiba ott történt, hogy a le­hetőségekhez képest keveset szántak lakóházak építésére. Ebben az évben az alap 42 százalékát (a határozat 67- et ír elő) fordították mindössze lakás­építésre. Négy lakásból álló háztömb épül a dolgozóknak, ez azonban csak négy kisebb család számára elegendő. A vállalatvezetőség úgy vélte, „ennél többet“ nem tehet, noha lehetőségei sokkal nagyobbak. Ugyanakkor az ét­kezde fenntartására és megjavítására mindössze 4,5 százalékot szántak. (A határozat 28 százalékot irányoz elő.) Ezzel szemben a fennmaradó 53,5 szá­zalékot kulturális célokra, jutalmazás­ra és apró-cseprő dolgokra fordítot­ták . Így a vállalati alap tekintélyes részét szétforgácsolták. Ez utóbbi ösz­­szegből „csináltattak" például fogaso­kat az étkezde számára, stb., noha a vállalat kü­lönböző egységeiben — csó­nakgyár, hangszergyár, vitorlázó- és sportrepülőgép-gyár — elegendő hulla­dék faanyag található és bútorasztalos is akad a „kérdés“ helyi megoldására. Ez azonban még nem minden. A vál­lalati alap nem arra szolgál, hogy „kul­turális célokra“ költsék — ahogyan ez a vállalatnál részben történt. Művelő­dési célokra szolgáló alappal —­ s ezt minden üzemben, intézményben tudják — a szakszervezet, az üzemi bizottság rendelkezik. Ugyanakkor az 53,5 szá­zalékból — a vállalati alap oroszlán­részéből — 37,5 százalékot jutalmazás­ra fordítottak a mint kitűnt, ezt is helytelenül. (A határozat 5 százalékot engedélyez ebből az alapból.) A megja­vított bérezési rendszer ugyanis havon­ta 40—60.000 lejes keretet biztosít a végzett munka szerinti jutalmazásra a régeni IFIL-nek s ezt az összeget a dolgozók minden hónapban meg is kapják. A vállalati alap 5 százaléká­ból azokat a műszakiakat, rezsiben dol­gozó alkalmazottakét kellett volna ju­talmazni, akik — tekintve, hogy nem a termelésben dolgoznak — más alap­ból nem jutalmazhatók odaadó, jó mun­kájukért. így azonban az történt, hogy ugyanaz a dolgozó két alapból is, két­ezer részesült jutalomban egyazon ér­demért. Mindez azt bizonyítja, hogy a régens IFIL-nél a vállalati alap szerepét nem értették meg teljes egészében. A Mi­nisztertanács határozata a vállalati alap helyes felhasználásáról iránymutatásul szolgál s a vállalat a jövőben helyre­hozhatja az e téren elkövetett hibákat. A régeni IFIL vállalat vezetősége éppen ezért a határozat megjelenése után meg­vizsgálta tennivalóit. Megállapította, hogy a vállalati alapnak 38 százalékát még nem használták fel, így a megma­radt összeget lakásépítésre s az étkezde működésének megjavítására lehet for­dítani. Ugyanakkor az év első kilenc hónapjának eredményei alapján hozzá­vetőleges számítást is végezhettek az 1958. évben alakuló vállalati alap ösz­----------------­szegét illetően. A hulladék fokozottebb felhasználásából eddig 178.000 lej tisz­ta nyereséget értek el, ez teljes egészé­ben a vállalatnak marad. A kisgépesí­­tésből, újításokból, ésszerűsítésekből, megtakarításokból eddig több mint másfél millió lej az eredmény, továb­bá jelentős összegekre rúg a tervezett és terven felüli nyereség is. A vállalat minden bizonnyal ebben az évben is teljesíti valamennyi mutatószámát, ez­úttal is tetemes vállalati alapra tesz szert. Az eddigi számítások alapján el­határozták, hogy a most épülő mun­káslakások mellé újabb hat lakosztá­lyos tömböt építenek s ha az összeg le­hetővé teszi, többet is. U­gyanakkor ki­egészítik az étkezde felszerelését, meg­javítják az ételek minőségét, stb. G. T. Hazafias kötelesség egyéni érdek A címben foglalt szavak hovato­vább általánosságban azonos értel­met fejeznek ki ma, amikor a szo­cializmus építéséért milliók küzde­nek egyre lelkesebben hazánkban. A közös és egyéni érdek összefonó­dásának nagyszerű megnyilvánulá­saival találkozunk szerte az ország­ban. Nézzük csupán egyetlen vonatko­zásban és egy részén az országnak, hogy mire képes a gyakorlatban az emberi erő, ha összetalálkozik a közösségi érdek az egyéni érdekkel. Nagyvárad tartomány nem egy ra­­jonjában eddig nagy károkat oko­zott mindig a talaj és az össze­gyűlt esővíz. Keserűen szemlélte ezt mindig a földművelő ember, mert munkájának eredménye sokszor kár­­baveszett részben vagy egészben. De hiába, az egyes ember nem tehetett ellene semmit. Még akkor se lehet­tek volna, ha egyes falvak lakói fognak csak össze, mert ahhoz, hogy elvezessék a kárt okozó vizet, sok-sok falu, egész rajonok lakóinak kellett összefogniuk. Ez történt az idén, a párt hívó szavára. Nemcsak a falusi, de a vá­rosi munkások is csákányt ragad­tak, meg ásót, lapátot, hogy ilyen­formán is segítsenek a falusi dolgo­zóknak a nagyobb termés elérésé­ben. A munka eredménye biztos: az eddig parlagon heverő, vagy csak nagyon gyenge hozamot adó területek ismét termővé válnak. Több ezer hektár ilyen terü­letről van­ szó Nagyvárad tarto­mányban s az eredmény sok ezer tonna többletgabonát jelent majd. A munkálatok — több részlegen is egyszerre — a múlt hónap kö­zepe táján kezdődtek, mérnökök ál­tal alaposan kidolgozott, ellenőrzött, pontos tervek szerint. A levezető csatorna, amely a Berettyóba enge­di az eddig nádasokban, láposokban tespedő vadvizet, 34 kilométer hosz­­szú és 2—6 méter széles. Nyüved és Pelbérthida községek határában például 6100 méteres szakaszon kell kiásni a csatornát és el kell moz­dítani körülbelül 30.000 köbméter földet. Egy másik munkatelepen, Siter és Hodos határán keresztül ugyancsak a Berettyó felé vájják a levezető csatornát, naponta mintegy 100 ember önkéntesen. Itt főként mélyítési és takarítási munkálatok folynak a régen betömődött csa­torna helyén. Bihar és Kovácsi határában ugyanilyen képet láthat az ember. Most még mintegy 50 hektárnyi te­rületen valóságos tó fekszik, jobban mondva mocsár ez csak, az úgyne­vezett Komócsai nádas, amely na­gyobb esőzések alkalmával, de fő­ként hóolvadáskor annyira meg szokott duzzadni, hogy elunt 300— 400 hektár termőföldet is. Néha a vetésre megy a víz, ilyenkor aztán kiöli a növényt, kárba megy a munka és a vetőmag is. Máskor meg szántatlan földeket önt el s mire visszahúzódik, már késő meg­művelni, bevetni. Magától értetődő tehát, hogy szíves-örömest dolgozik itt önkéntesen a két érdekelt falu, hiszen ők tudják leginkább, mit jelent majd számukra, ha az eddig terméketlen területeket is megmű­velhetik. íme, hogyan találkozott az egyéni érdek a közösségi érdekkel csupán az említett két faluban. A több mint három és fél kilométer hosszú csatornából ki kell hányniok mint­egy 24.000 köbméter földet, néhol hat méter szélességben. Nagy mun­ka ez! De ha naponta százak dolgoznak a két községből, ak­kor aránylag rövid idő alatt meg lehet csinálni. Erről megbizonyo­sodtak Bihariban is, Kovácsiban is. S október 16-án már készen volt a csatorna majdnem két kilométer hosszúságban s megmozgattak majd­nem 10.000 köbméter földet. Nem egészen egy hónap alatt ilyen szép megvalósítást tudott felmutatni a két falu összefogott ereje. S most, november 7-e előtt, nap mint nap új vállalások, megvalósítások szület­nek a nagy ünnep tiszteletére. Ha így haladnak tovább is, a november 15-re tervezett határidőnél jóval ha­marabb befejezik az új csatorna építését s akkor örökre a múlté lesz a bihariak és kovácsiak réme, a víz. H. M. XII évfolyam 3428. sz. 11 6 oldal ára 30 báni 1958. november 1., szombat Újítások terén 23 millió lej megtakarítás Tíz év telt el azóta, hogy a sztálin­­városi ,„Vörös Zászlós üzem műszaki kabinetjénél benyújtották az első újí­tási javaslatot. Az üzem újítóinak szá­ma azóta évről évre gyarapodott, s ma már eléri a hétszázat. Az elmúlt tíz év alatt 3288 újítási javaslatot iktattak be a műszaki kabinetnél. Az újítások és ésszerűsítések több mint 53 millió lej megtakarítást hoztak az üzemnek. NOVEMBER 7 TISZTELETÉRE Néhány év óta sorozatban gyárt a ko­lozsvári Unirea üzem textilipari gépe­ket. Az utóbbi időben korszerű fonal­sodró gépek sorozatgyártását is meg­kezdték. November 7 tiszteletére le­szállítják a ploesti Dorobantul, és a buhusi textilgyár számára elkészített fonalsodró gépeket. A szereldében fel­állított fonalsodró gépeket szállítás előtt még egyszer ellenőrzik a gyár kommunista technikusai: Ioan Popo­vici, Kovács István, Rácz István és Kulcsár János Kimagasló eredmények a petrillai bányában A petrillai bánya II. szektorában dolgozó bányászok a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évforduló­jának tiszteletére október 31-én reggel teljesítették egész évi tervüket. Eredményesen alkalmazták a mun­kahelyenkénti termelés növelésére irá­nyuló kezdeményezést . Így az év ele­jétől mostanáig 29.000 tonna szenet termeltek terven felül. A tervelőirány­zathoz viszonyítva 22,2 százalékkal növelték a munka termelékenységét és tonnánként 5 lejjel csökkentették a szén önköltségét. A fővárosi „Vörös Grivica'' munká­sai máris teljesítették ünnepi vállalá­saik jelentős részét. A vagon­részleg dolgozói megtakarított anyagból két vasúti személykocsit javítottak meg. A mozdonyjavító részleg dolgozói há­rom százalékkal csökkentették a máz­ez évi terv határidő előtti teljesí­téséhez nagymértékben hozzájárultak főképpen Nicolae Cristea, Gheorghe Michiev és Kibédi Albert bányászok brigádjai, bángok veszteglési idejét. A szerelő­­műhely öt nappal határidő előtt telje­sítette havi tervét. A jó nyersanyag­gazdálkodás révén a „Vörös Grivica“ munkásai az év első nyolc hónapjában 4.547.000 lejt takarítottak meg. A „November 7“ textilüzem munká­sai már teljesítették a nagy ünnep tiszteletére tett vállalásaikat. Az évi termelési tervet ezid­eig 37.500 kilo­gramm fonnallal és közel 200.000 négyzetméter szövetténával túlteljesí­tették s az önköltség­­csökkentése ré­vén közel félmillió lejt takarítottak meg. Teljesítenék Ünnepi vollalmaikat Egyre több lakás épül M­a­rosvásárhe­lyen lakással már át is adtak rendeltetésé­nek, november 7 tiszteletére pedig to­vábbi három tömbház készül el. A tartományi építkezési tröszt nem­rég befejezte egy 300 személyt befoga­dó háromemeletes szálloda építését. A Simó Géza bútorgyár munkásai szá­mára két, egyenként 18 lakásos tömb­ház épült a gyár közelében. A város más részein is számos építkezés fo­lyik. Az építési vállalatok nagy gondot fordítanak az önköltség csökkentésére. A födémvasbeton kötését meggyorsító anyagok felhasználásával, a közfalak vastagságának csökkentésével, egyes szellőztető kémények áthelyezésével és más hasonló intézkedésekkel sikerült egy-egy lakás építésének önköltségét mintegy 48.000 lejre csökkenteni. 1957 elején új lakótelep építése kez­­dődött meg a marosv­ásárhelyi pálya­udvar közelében. Hét tömbházat 180 TÁVIRAT MAX REIMANN elvtársnak, Németország Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának BERLIN Tisztelt Reimann elvtárs, A Román Munkáspárt Központi Vezetősége meleg jókívánságait küldi Önnek 60. születésnapja alkalmából. Az ön személyében a német munkásmozgalom egyik élvonalbeli akti­vistáját, a német nép hűséges fiát, a nemzetközi kommunista mozgalom egy­ségének fáradhatatlan harcosát köszöntjük. Jó egészséget kívánunk önnek és újabb sikereket az ön, valamint Né­metország Kommunista Pártja tevékenységében a német munkásosztály ak­cióegységéért, az egységes, demokratikus és békeszerető Németország meg­valósításáért, a világbéke megvédéséért. A ROMÁN MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI VEZETŐSÉGE Pécska rajonban jól, Temesvár rajonban rosszul halad a mélyszántás (Tudósítónktól) Nem kell különösképpen bizonygatni a mélyszántás nagy termésfokozó ha­tását. A Bánátban is száz meg száz állami és kollektív gazdaság, társulás saját tapasztalataiból tudja : az őszi mélyen művelt talajban hektáronként három-öt mázsával több kukorica te­rem, mint a tavaszi szántásban. Pécs­­ka rajonban — ahol az utóbbi eszten­dőkben minden ősszel felszántották a tavasziak alá a földet —, most is nagy igyekezettel dolgoznak. A rajon min­den kollektív gazdasága (számszerint 17) befejezte az őszi mélyszántást. A 44 mezőgazdasági társulás tagjai is szorgalmasan forgatják alá a földet. A Pécska környéki falvak határában naponta 235 traktor és mintegy 3200 fogatos eke hasítja a barázdákat. S mostanig tizenötezer hektáron készítet­ték elő a talajt a tavaszi vetéshez. Pécska rajonban rövidesen teljesítik a mélyszántási tervet. Merőben más a helyzet Temesvár rajonban. Bizony itt a földeknek csak huszonhét százalékát szántották fel. Különösen rosszul állnak a társulások: mindössze hét százalékos az átlagos mélyszántási teljesítmény. Teljességgel érthetetlen, hogy az újszentesi, nagy­remetei, nyiroki és iklodai kollektivis­ták még hozzá sem fogtak ehhez a munkához. An­nál inkább indokolatlan mulasztásuk, mert az őszi vetést befe­jezték s az utóbbi napokban hullott bőséges csapadék folytán jól meg le­het dolgozni a földet. Semmiféle ob­jektív nehézségre nem hivatkozhatnak tehát — legfeljebb patópáloskodásukra s arra, hogy a hó lehullásáig — vé­gezhetik a mélyszántást. Erre azonban nem lehet alapozni és hogy Temesvár környékén ne kelljen decemberben is szántani, amikor traktoros, fogatos kí­nosan birkózik meg a fagyos röggel, az elsősorban a rajoni és községi nép­tanácsoktól, s az illető közös gazdasá­gok vezetőségétől függ. Éppen ezért most, míg jó az idő, mozgósítsanak minden erőt a mélyszántás elvégzé­sére. Eltűnnek a mezsgyék (Tudósítónktól) Egyre nagyobb teret hódít a nagyüzemi szocialista mezőgaz­dálkodás Kolozsvár tartományban is. Szinte naponta alakul­nak új közös gazda­ságok és bővülnek a régiek a tartomány különböző vidékein. A múlt szombaton és va­sárnap Beszterce ra­­jonban például több új társulást avattak. Sajó községben negyvenkét dolgozó földműves családdal alakult meg a Petőfi Sándor nevű társulás, Albesti Bis­­tritei faluban a No­vember 7 elnevezésű új közös gazdaságot avatták fel vasárnap. Dorob­an tizenkét csa­lád negyvenhárom hektár földdel lépett a közös gazdálkodás út­jára. Új szövetkezeti egységek alakultak az elmúlt napokban a Tor­da rajoni Aranyos­rákoson és Csegezen, ahol 98 család 132 hektár földet egyesí­tett nagy gazdasággá, a Sármás rajoni Sin­­cai Finde faluban, ahol az új gazdaságba tizenhat család hetven­egy hektár földet vitt be. Szemlátomást tűn­nek el a mezsgyék és folynak össze a szét­darabolt földparcellák tartományszerte. Bőségesen fizetett a hibridkukorica Kolozsvár tartományban az idén csaknem háromszor akkora terü­leten vetettek hibridkukoricát, mint tavaly. A terméstöbblet meghaladja a 4300 tonna szemeskukoricát. A sza­­mosújvári, zaui, a csapói és enyedi ál­lami gazdaságok, a marosgezsei, a radnóti, a sámsond-feketei és a köven­­di kollektív gazdaság és más egységek nagy területen hektáronként 50—60 mázsa csöves kukoricát takarítot­tak be. Hunyad tartományban Pad falu­beli kollektivisták 23 hektáron vetet­tek hibridkukoricát. Átlagtermésük 31 mázsa csöveskukorica volt, vagyis hektáronként öt mázsával több, mint a helyi fajtákkal bevetett területen. Szeredahely község kollektivistái át­lagban 30 mázsa szemeskukoricát gyűj­töttek be hektáronként. A nagyapoldi kollektivisták és az alvinci társult pa­rasztok szintén bőséges termést taka­rítottak be a hibridkukoricával bevetett földeken. Nagyvárad tartományban az ősi és a nagyváradi állami gazdaság, a szalacsi, a körtvélyesi, inói, varsán­­di, a félegyházai, a borsi, a diószegi, felsőábrányi és más kollektív gazdasá­gok és társulások hektáronként 3800— 4200 kiló szemes hibridkukoricát taka­rítottak be. Az egész tartományban hektáronként átlagban hat-hét mázsával több hibrid­­kukorica termett, mint a tartományban szokásos fajtákból. Az idén jelentős mennyiségű hibrid­kukorica magot szereztek be, hogy jö­vőre a tartományban növeljék a hib­ridkukoricával bevetett területet. A fővárosi „Bucuresti“ vegyipari fel­szerelést gyártó üzemben Gh. Curec csoportja szereli a kovácsoló csarnok kemencéjét. Az új kemence nagymér­tékben növeli majd a munka termelé­kenységét

Next