Előre, 1958. november (12. évfolyam, 3428-3452. szám)

1958-11-01 / 3428. szám

2 MADARÁSZON A madarászi kollektivisták az 1955— 56-os évre mint nehéz esztendőre emlékeznek vissza. Egyesek a ,nagy megpróbáltatások" éveinek is nevezik az 55—56-os esztendőket. Miért ? Természeti csapás érte határukat . Aszály pusztított Madarász környékén ? Egyik sem. Nagy volt az egyenetlenség a kollektívában, s ennek voltak káros következményei. A kollektíva egysége ellen bujtogatók annak idején a kapzsiságra építették aknamunkájukat. Azokat — akik csak a liszteszsákok nagyságában és számában mérték le a közös gazdálkodás előnyeit — arra ösztökélték: követeljék, hogy a gazdaság vezetősége mindent osszon szét a tagság között, úgymond az utolsó szalmaszálat is, amit közösen szereztek. Pintea Ioan elnök, abban az időben iskolában volt s a vezetőtanács többi tagja engedett a kapzsiknak és beleegyezett abba, hogy jóformán semmit se tartalékoljanak a közösség céljaira. Ennek aztán meg is volt a káros hatása : egészségtelen versengés indult meg a munkanapegységekért, máskor meg fontos mezőgazdasági munkálatokat nem végeztek el idejében, mert a tagok egy részének úgy is volt bőven munkanapegysége. A gazdaság egyhelyben topogott. Mit láttak a madarásziak 1955—56-ban ? Félbemaradt építkezéseket, papíron ragadt terveket, az egyes termelési ágak egyhelyben topogását. A fordulat "A Szatmár rajoni párt- és állami szervek 1957 elején hathatós segítséget adtak a madarászi kollektivistáknak. A tagság zömét meggyőzték arról, hogy saját érdekük ellen s a gazdaság fejlődése ellen cselekszenek, ha a kapzsikra hallgatnak s beleegyeznek abba, hogy mindent kiosszanak és semmit se csatoljanak az oszthatatlan alaphoz. Közben Pintea Ioan elnök is hazatért az iskolából s elősegítette a kapott segítség gyümölcsöztetését. A bankból kölcsönt vettek fel s újra építkezni kezdtek. Korszerű istállót építettek s így a nagybani állattartás előfeltételeit is megteremtették. Az építkezés befejezése után fejősteheneket vásároltak. A kezdeti sikerek észheztérítették és lelkesítették a tagság nagy részét, akik egyre inkább meggyőződtek arról, hogy jövedelmük egy részét a közös gazdaság fejlesztésére kell fordítaniuk. A múlt évi zárszámadáskor beállt a várt fordulat. Az akkortájt tartott közgyűlésen egyöntetűen úgy határoztak, hogy a pénzbeli jövedelem 10 százalékát az oszthatatlan alaphoz csatolják. Ebből a pénzből fedezték az esedékes banktartozásokat, de jutott az állattenyésztés további fejlesztésére is. Hozzákezdtek a " magybani sertéstenyésztéshez és hizlaláshoz. A fentnevezett közgyűlésen egy másik fontos döntés is született. A tagság elhatározta, hogy a DTA munkájáért járó hátralékos részt (amellyel az elmúlt évekből adósak maradtak az államnak) az 1957-es termés egy részéből fedezzék, így végeredményben a tavaly a termés egy részéből már csatoltak az állóalaphoz Madarászon. Mondanunk sem kell, hogy ily módon nagymértékben hozzájárultak kollektívájuk pénzügyi, gazdasági megerősítéséhez. Hogyan ? Ebben az évben már kevesebb GTA - munkadíj és adótörlesztést kellett eszközölniök és az 1958-as állóalaprészt újabb építkezésekbe és a fontos üzemágak fejlesztésébe fektethették be. A konstancai értekezlet szellemében A gazdaság fejlődésében beállt fordulat megteremtette az előfeltételeket arra, hogy a madarászi kollektív gazdaság is sikerrel teljesíthesse a konstancai országos értekezleten kijelölt feladatokat. .A kollektivisták már saját tapasztalatukból tudták, hogy a kollektíva és a tagság jövőjét csakis közös vagyonnal alapozhatják meg. Ezért úgy döntöttek, hogy az ez évi pénzjövedelemnek nem a 10, hanem 13 százalékát csatolják az oszthatatlan alaphoz és a gabona, kukoricatermés 2 százalékát ugyancsak a közösség céljaira tartalékolják. Ezt a döntést még a nyár folyamán tartott közgyűlésen hozták. S jó, hogy akkor, mert az azóta eltelt időszakban az állóalaphoz csatolandó 260.000 lejt értékes célokra használták fel. Többek között az állattenyésztés fejlesztésére. Ennek eredményeként azután a szarvasmarhák létszámát 110- ről 126-ra, a sertésekét 120-ról 150-re, a juhokét pedig 800-ról 950-re emelték. S ha már az állattartásnál tartunk, hadd említsük meg azt is, hogy a fölösleges lovak egy részét már eladták s a tél folyamán újból csökkentik a lovak számát. Miután a kollektivisták tanulmányozták a konstancai értekezlet dokumentumait, meggyőződtek arról, hogy kollektívájukban csakis nagy jövedelmet biztosító állatokat érdemes tartani, azért adják el a fölösleges lovakat. Az állóalap nagyobb arányú növelése lehetővé tette, hogy újabb építkezésekhez kezdjenek. Jelenleg a szakmunkások egy raktárhelyiség befejezésén dolgoznak. A közelmúltban hozzákezdtek egy gépszín felépítéséhez is. Az állóalap ez évi nagyobb arányú növelése ugyanakkor előfeltételeket teremtett a gazdaság távlati tervének valóra váltásához. Ennek értelmében ugyanis közel 10 hektár gyepes területet törnek fel és hasznosítanak. Növelni akarják a gazdaság szőlősét és gyümölcsösét,az állatlétszámot pedig oly mértékben akarják gyarapítani, hogy az már 1960 elején megfulladja a konstancai értekezleten a 100 hektár mezőgazdasági területre előirányzott minimumot. Jó után haladnak a madarászi kollektivisták, sokat bizonyítottak az elmúlt két évben. Közös gazdaságukat a dolgozó parasztokat vonzó központtá alakították át. További előrehaladásuk érdekében azonban azt tanácsolnák, ez évben adjanak el több szőlőt, mustot, bort. A szőlőtermésből ugyanis még mindig sokat akarnak osztani munkaegységenként, legkevesebb 4 decit. Ha néhány hordó borral többet adnának el, családonként úgyis megmaradna 200—250 liter boruk, az értékesített termésből kapott pénzből még sokat bizonyíthatnának. S ugyanakkor hozzájárulnának a közös gazdaság további erősítéséhez, az oszthatatlan alap növeléséhez is — amely saját tapasztalatuk szerint is — az elkövetkezendő években még nagyobb bőséget, még nagyobb osztalékot jelent. KOLOZSI MÁRTON a termésből is csatolnak az állóalaphoz Jól működnek a házi könyvtárak Marosvásárhelyen A házikönyvtárak hálózata országszerte mind jobban bővül, egyre nagyobb népszerűségnek örvend. A központi könyvtáraktól távolabb lakó olvasó szívesen veszi, ha a kölcsönkönyvért nem kell hosszú utat megtennie, elég ha a szomszéd házba, vagy a másik utcába megy, ahol a házikönyvtárban is megtalálja a kívánt olvasnivalót. Marosvásárhelyen nagy közkedveltségre tettek szert a házikönyvtárak, már harminc ilyen működik a város különböző kerületeiben. A nőbizottság tagjai vállalták a könyvtárak vezetését és szervezését. Szeptemberben 4885 könyvet kölcsönöztek ki a házikönyvtárak összesen 1551 olvasónak. A házikönyvtárosok rendszeresen tanácskoznak az olvasókkal, beszámolnak az újonnan megjelent könyvekről és gyakran könyvismertetőket is tartanak. Legutóbb a Román-Szovjet Barátsági Hónap keretében rendezett „Szovjet könyvhét“ alkalmából tartottak sikeres könyvismertetőket. Szabó Júlia házikönyvtárában, a Costa Fora utca 1 szám alatt például Galina Nikolajeva „Aratás“ című könyvét ismertették az olvasókkal, akiknek annyira megtetszett a könyv tartalma, hogy kikérték az összes meglévő köteteket. Az előadás után a Textila Mures és a Kalapács szövetkezet műkedvelői művészi műsorral szórakoztatták a részvevőket. PAUL IRMA levelező Javul a munkavédelem az aradi Iosif Ranghet gyárban A marxi osztályelmélet ereje és érvényessége . Fiatal üzem az aradi Iosif Ranghet szerszámgépgyár. A néphatalom éveiben született, 1949-ben kezdett termelni. Vadonatúj csarnokaiba induláskor korszerű gépek, műszaki berendezések kerültek. Szerszámgépiparunk megteremtésében és fejlődésében úttörő szerepet játszott ez az üzem. Ma pedig nemcsak fémipari vállalatainkat látja el modern esztergapadokkal, hanem Kínába, Egyiptomba, Finnországba, Nyugat-Németországba is sokat szállítunk belőlük. MEGELŐZIK A BALESETEKET A gyár korszerűsítésével párhuzamosan a munkafeltételek is fokozatosan javultak. A szereldében, a karbantartó részlegen, a gépmegmunkáló- és szerszámműhelyben évről évre tucatnyi munkavédelmi intézkedést foganatosítottak. Az esztergapadokra a késtartó fölé védőrámákat szereltek. A munkások vastag üveglapon keresztül nézik s esztergálják a munkadarabokat, így arcuk, szemük védett a fémforgácstól. A fogaskerék osztályon is védőlemezeket helyeztek a szerszámgépekre. Az öntvényzúzónál pedig új, tökéletes védőoszlopokat állítottak fel. — A munkások egészsége, élete — mondja Rieder Zoltán mérnök, a munkavédelmi osztály vezetője — mindennél fontosabb. Ezért számos munkavédelmi intézkedéssel előzzük meg a baleseteket. A szereldében a föld alatt helyeztük el a villanyvezetékeket s minden elektromos kézi szerszámgépet kisfeszültségű árammal hajtunk. Ezáltal kiküszöböltük az áramütéses balesetek lehetőségét. Jó MUNKAFELTÉTELEKET TEREMTENEK A példák garmadáját sorolhatnánk fel arról, hogyan vigyáznak az I. Ranghet gyárban a munkások egészségére s miként javítanak a munkakörülményeken. A szerszámélesítő műhelyben kondicionáló berendezésekkel, növelik a levegő nedvességtartalmát. A fogaskerék osztályon minden gépnél egy-egy porszívó van. Szellőztetőket szereltek fel a csarnokokban. Nemrégen a modellasztalosműhelyt is ellátták szellőztetőkkel s gépesítették az edzőműhelyben a szállítást. Az esztergagépekhez padot helyeztek s arra teszik a megmunkálandó alkatrészeket, hogy ne legyenek láb alatt. A hegesztők, kovácsok, homokfúvók, esztergályosok és más dolgozók a gyártól mindennap tejet, szódavagy ásványvizet kapnak. A homokolók sűrű vászonból készült, könnyű álarccal védekeznek, amikor takarítják az öntvényeket. A balesetek elleni védekezésekre nagy súlyt helyeznek az üzemben. A nehezebb munkahelyeken dolgozó munkásokat három, a könnyebbeken pedig hat hónaponként újból kiképezik a balesetek elleni védekezésre. Februárban és márciusban a főmérnök, a munkavédelmi, a műszaki és a termelési osztály vezetői kiképezték a mestereket és műszakiakat a munkavédelemre. S ebből mindenki vizsgázott. Az I. Ranghet gyárnak egyébként korszerű (öt egészségügyi személyzettel rendelkező) orvosi rendelője van. A hathatós munkavédelmi intézkedések eredményeként évről évre kevesebb baleset történik a gyárban. Idén például 1956-hoz viszonyítva több, mint felére csökkent ezeknek száma. S a balesetek zöme könnyű lefolyású Az emberről való gondoskodás szép példáival találkozunk az aradi Iosif Ranghet szerszámgépüzemben. Számos munkavédelmi intézkedést foganatosítanak itt azért, hogy semmi se veszélyeztesse a munkások egészségét, életét. (—) A burzsoá szociológia egyik legújabb „elmélete“ szerint a jelenlegi tőkés társadalomban az egyes osztályok különálló léte fokozatosan megszűnik és az osztályok helyébe „egységes középosztály“ lép, amely felöleli az egész társadalmat és magába foglalja mind a proletariátust, mind a burzsoáziát. Amidőn elméleti fejtegetéseik során, a „középosztály“ elméletének hirdetői, a kapitalizmus eddigi ádáz védelmezői, eljutnak ehhez a kérdéshez, hirtelen ráébrednek arra, hogy ők az eljövendő kommunista osztálynélküli társadalom igaz hívei, és építői. A ..középosztály társadalma“, amelybe egymás mellett haladva beleolvad a burzsoá és a proletár, — ez az igazi osztálynélküli társadalom — állítják ezek az elméletek. Hogy a marxizmus szerint az osztálynélküli társadalom megvalósításának útja a burzsoázia megsemmisítése, a proletariátus diktatúrája, a kizsákmányolás megszüntetése és a szocialista társadalom felépítése és nem pedig holmi kiagyalt „középosztály“ uralma, ez már igazán olyan ,,lényegtelen“ különbség, amelyet a szociáldemagógokká vedlett burzsoá és reformista ideológusok jobbnak látnak elhallgatni. Mayer amerikai professzor kijelentése, hogy „az USA-ban nincs burzsoázia“ például szolgálhat arra nézve, hogy a „középosztályról“ szóló elméletek mennyire nyíltan szolgálják a burzsoázia érdekeit és ugyanakkor milyen messze mennek a lehetetlen állítások felhalmozásában. De ha az USA-ban nincs burzsoázia , akkor hogyan magyarázza meg Mayer professzor a Fortune, tekintélyes amerikai folyóiratnak az egyik statisztikáját, amelyből kiderül, hogy 1956-ban az USA nagyiparában elért vállalati tiszta nyereség 70 százaléka 500 nagy vállalat tulajdonosának jutott. A feldolgozó ipar 43 ágában a 4 legnagyobb vállalat az össztermelés 75 százalékát adja, míg 1940-1947 között a 10.000 dollárnál nagyobb tőkével rendelkező vállalatok az ipari vállalatok össztőkéje 57 százalékával rendelkeztek, addig 1956-ban ez az arány már 66 százalékra emelkedett. Az USA petróleumiparában a vállalatok száma 1939 és 1957 közt 538-ról 316- ra csökkent. Ezek a tények is bizonyítják világosan azt, hogy az USA nagyburzsoáziája nem oldódik fel e „középosztályban“, hanem fejlődésében továbbra is a tőkekoncentráció és a centralizáció törvényei által megszabbott úton halad. Nyugat-Németországban a Landshut-féle reformisták törekvései ellenére sem csökkennek az osztálykülönbségek. A lakosság 56,2 százalékának a nemzeti jövedelem 49 százaléka jut, míg a lakosság mindössze 5,5 százalékát kitevő burzsoázia a nemzeti jövedelem 27 százalékában részesedik. A jövedelemnek mind nagyobb mértékben való összpontosulása egy osztály kezében, igazolja Marxnak azon zseniális tételét, hogy a tőkés termelési rendszer fejlődésével a termelési eszközök mind kevesebb kézben összpontosulnak és hogy a társadalom mindinkább két egymással szembenálló osztályra szakad. A ,,középosztályról“, a középosztály uralmáról beszélni a tőkés társadalomban, merő tudománytalanság. Nem létezhet a burzsoá osztály és a proletár osztály között egy harmadik önálló léttel bíró osztály. Akárhogy is fogalmazza meg a burzsoá szociológia ennek az „osztálynak“ jellegzetességeit, világos az, hogy összekeverednek benne a legkülönbözőbb társadalmi rétegekhez tartozó egyének, a szakmunkás és a gyárigazgató, a kiskereskedő és a kisiparos, az értelmiségi és a katonatiszt stb. A marxizmus sohasem állította, hogy a tőkés társadalomban a két fő társadalmi osztály, a munkásosztály és a burzsoázia közt nem helyezkednek el más rétegek is. De ezeknek a rétegeknek nincs önálló gazdasági alapjuk, így tehát nem alkothatnak külön osztályt a tőkés társadalomban. A társadalom fejlődése során ezek a középrétegek mind nagyobb mértékben számolódnak fel, felaprózódnak, a kistermelők elvesztik függetlenségüket, alárendelt helyzetbe kerülnek a tőkével szemben, vagy teljesen elvesztik önállóságukat és elproletarizálódnak. Mindössze a középrétegeknek egy kicsiny hányada, a tisztviselő és a kiszolgáló réteg növekszik bizonyos mértékben, elsősorban is a burzsoázia meggazdagodásának és a bürokrata államapparátus kiszélesítésének következtében. A középrétegek felmorzsolódására utal az a tény is, hogy Nyugat-Németországban 1949 és 1956 közt a kézműiparosok száma 13 százalékkal csökkent, a mesterek közel 15 százaléka elvesztette önállóságát. Túlnyomó többségükben bérmunkásokká váltak. Míg 1935-ben a kézműiparosok részesedése az ipari termelés értékében 27 százalék volt, addig 1956-ban részesedésük már 14 százalékra csökkent. Hasonló a helyzet Angliában is, ahol 1954-1955 közt 300 vállalat jövedelme túlhaladta az évi egy millió fontot, ugyanakkor pedig egy és fél millió kisvállalkozónak és kiskereskedőnek évi jövedelme alig volt évi 1000 font. A burzsoá szociológia reakciós ** jellege még nyíltabban megmutatkozik azokban az elméletekben, amelyek a tőkés társadalom fejlődéséről szólnak. A jelenkori kapitalizmus szerkezetéről, az osztálykülönbségek megszüntetéséről szóló apologetikus tanításokból következik az osztályharcnak a tagadása is. Miután „felfedezték“ azt, hogy nincsenek osztályok, mert egyformán öltözik a trösztvezér és a munkanélküli, azt is „felfedezték“, hogy nincs osztályharc, hanem az egész társadalom a „mozgás“ állapotában van. Ezen „mozgás“ alatt azt értik, hogy bármelyik munkás „szabadon“, minden korlátozástól mentesen mehet át az „alsóbb“ társadalmi csoportokból a felsőbbe, vagyis válhat tőkéssé. Ennek a „harmonikus“, társadalmi mozgásállapotról szóló burzsoá és reformista elméletnek szerzői arra ösztönzik a munkásosztályt, hogy hagyjon fel a burzsoázia ellen folytatott osztályharccal és minden munkás egyénileg igyekezzék felvergődni a felsőbb társadalmi rétegekbe. A burzsoázia, a szolgálatában álló szociológusok és a reformista munkásárulók útján, egyrészt osztálybékét hirdet, másrészt viszont nyílt harcot folytat a munkásosztály érdekei ellen, üldözi a szakszervezeteket és mindenekelőtt a munkásosztály forradalmi pártját, a kommunista pártot. A munkásosztály sorainak megszilárdításával, az osztályharc különböző gazdasági és politikai formáinak, elsősorban is a sztrájkoknak mind szélesebb mértékben történő alkalmazásával felel a burzsoázia támadásaira. Ezt bizonyítja az a széleskörű sztrájkmozgalom is, ami az utóbbi időben a tőkés államokban végbemegy. Az Egyesült Államokban, Angliában és Nyugat-Európában, Latin- Amerikában és az afrikai gyarmati államokban a munkások jobb életkörülményekért, a tömeges elbocsátások ellen harcolnak. Az USA-ban a General Motors üzemek 126 vállalatában 200.000 munkás szüntette be a munkát e hónap elején, az American Motors Corporation közel 15 ezer munkása sztrájkol. Franciaországban a Crysler autóüzem munkásai sztrájkolnak, Argentínából pedig 30.000 tanító többhetes sztrájkjáról kapunk hírt. Az osztályharcot semmilyen mesterséges intézkedéssel sem lehet megszüntetni. A munkásosztály tudja, hogy a kizsákmányolás felszámolása, a tőke igája alóli felszabadulása kizárólag csak a burzsoázia uralmának megdöntése útján lehetséges. ■ Aarx hangsúlyozta, hogy az osz■*■*■*ztályharc szükségszerűen a proletárdiktatúrához vezet és hogy a proletárdiktatúra csak átmenet az összes osztályok felszámolásához és az osztálynélküli társadalom megteremtéséhez. A burzsoázia gazdasági és politikai hatalmának megdöntése után az uralkodó osztállyá szervezett proletariátus tovább folytatja a harcot a volt kizsákmányoló osztályok maradványai által tanúsított ellenállás letöréséért, az imperialista ügynökök felszámolásáért, a munkásosztály hatalmának megszilárdításáért, a szocializmus felépítéséért. Az osztályharc nem szűnik meg a kapitalista rendszer megszüntetésével, hanem szükségszerűen tovább tart a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet egész időszakában. Ezt igazolja a szocializmus építésének történelmi folyamata a Szovjetunióban és a szocializmus építése a népi demokratikus államokban. Az angol laburizmus teoretikusai, a francia szocialista párt jobboldali vezetői, a JKSZ programjának szerzői — a legkülönbözőbb reformisták egyaránt tagadják az osztályharc és a proletárdiktatúra szükségszerűségét az átmeneti időszakban és evvel magának a marxizmusnak lényegét tagadják meg. „Marxista csak az, — mondotta Lenin, aki az osztályharc elismerését kiterjeszti a proletárdiktatúra elismeréséig“. Az osztályok létének tagadása a jellenlegi tőkés társadalomban, a kapitalista társadalom osztályszerkezetének meghamisítása, az osztályok helyettesítése rétegekkel és csoportokkal, a bur-rzsoá és proletár osztályok helyébe lépő középosztály uralmának hirdetése ugyan azon célt szolgálja: a kizsákmányolás, a burzsoázia osztályuralmának fenn- tartását. A kapitalizmus fejlődése, és a mai kapitalizmus minden egyes jelensége viszont megcáfolja a burzsoá szo,ciológia hamis elméleteit a tőkés termelési viszonyok megváltozásáról, egy „új" osztályellentétektől ment , tőkés társadalom megszületéséről. A legagyafúrtabb burzsoá szociológiai elmélet sem tudja eltakarni azt a tényt, hogy a bérmunka kizsákmányolásán alapuló tőkés társadalom két ellentétes társadalmi osztályra bomlik, a termelőeszközöket birtokló burzsoá-ziára és a proletariátusra, amelynek tagjai, ahhoz hogy megéljenek, kénytelenek munkaerejüket eladni a tőké-seknek. Az osztályokról és az osztályharcról szóló marxi-lenini tanítás a termelés anyagi alapjából, a termelési eszközökhöz való viszonyból kiindulva meghatározza az osztályok jellemvonásait és rávilágít a tőkés társadalom két osztálya közötti kibékíthetetlen ellentmondásra és a közöttük lévő harcra. Minden olyan reformista törekvés, amely azt célozza, hogy a dolgozók feledkezzenek meg az osztályharcról, a burzsoázia érdekeit szolgálja. Az osztályharc marxi elmélete a proletariátus egyik legélesebb fegyvere a burzsoázia elleni harcban és ez a fegyver győzelemről győzelemre segíti a munkásosztályt. A proletariátusnak harcát a tőkésrendszer megdöntéséért és a szocializmus felépítéséért Marxnak és Engelsnek programszerű szavai vezérlik: „A mi számunkra nem lehet szó a magántulajdon megváltoztatásáról, hanem csak eltörléséről, nem lehet szó az osztályellentétek elkenéséről, hanem az osztályok megszüntetéséről, nem lehet szó a jelenlegi társadalom megjavításáról, hanem egy új társadalom alapításáról.'' A nemzetközi munkásmozgalom története azt bizonyítja, hogy semmilyen burzsoá vagy reformista elmélet sem tudja megakadályozni a proletariátust abban, hogy teljesítse történelmi hivatását, megdöntve a pusztulásra ítélt burzsoázia uralmát és felépítse a kommunista, osztálynélküli társadalmat. LÁNYI GÁBOR Az otopeni gépjavító-közponntot kikerülő traktorokra nincs panasz. Nem is lehet, hisz Viorel Dobra brigádja kiváló minőségű munkát végez s napi tervfeladatát átlag 15 százalékkal túl is teljesíti. ELŐRE Az onesti kőolajfinomító 1. és 2. számú atmoszférikus vákuumdesztilláló berendezései Gyorsabb, zavartalanabb árusítássaltakarékoskodjunk a vevők idejével Valamennyi üzletben megforduló embernek bosszúságot okoz néha, hogy nem egyszer sok a formaság, két, sőt három helyen is állnia kell, míg hozzájut az áruhoz. Persze, hogy mindenki siet, az idő valamennyi ember számára drága, s ilyenkor azon elmélkedik, hogy nem lehetne-e egyszerűbben megszervezni, gyorsabbá tenni az árusítást. Vonatkozik ez különösen az élelmiszerüzletekre, ahol a család „bevásárlója“ naponta, gyakran pedig egy nap többször is megfordul. Ez a kérdés nyilvánvalóan nemcsak és nem elsősorban a vevőknek jelent fejtörést. Kereskedelmi szerveink vezetői szerte az országban arra törekednek, hogy megtalálják és alkalmazzák a legjobb árusítási módszereket, minél kényelmesebbé, gyorsabbá tegyék a vevők számára az árubeszerzést. Az egyik ilyen megoldás, amelyet már többfelé alkalmaznak, a számlanélküli árusítás. A vevő egyenesen a pulthoz megy, kiválasztja a kívánt árucikket és az eladó kezébe számolja le az ellenértékét. Nem kell tehát számlát kérnie, azzal a pénztárhoz menni, csak e két művelet után jelentkezni az áru átvételére. Ilyenszerű üzletek — kis számmal ugyan — az ország majd mindegyik városában fellelhetők. Egy dolgot jóelőre le kell szögezni: nagyobb élelmiszer üzletekben, olyan helyeken, ahol sokféle árucikk kerül forgalomba, (főként becsomagolatlan áru) ott az említett árusítási módszer* — legalábbis jelenlegi formájában — egyelőre nem vezethető be. Mindenesetre hasznos lenne,ha szocialista kereskedelmünk dolgozói elgondolkoznának efölött, amennyiben a módszer alapgondolata helyes és hasznos. Azon túlmenően, hogy gyorsabbá teszi az árusítást hozzájárul az áru forgási sebességének meggyorsításához. S ez már nemcsak a kereskedelem érdeke. Bukarestben jelenleg csak egyetlen olyan üzlet van, ahol teljes mértékben alkalmazzák az említett árusítási módszert. A fővárosközpontjában, a Batistei utca 17 szám alatt van ez az üzlet. Kis helyiség, összesen négy alkalmazott dolgozik benne két váltásban. Koradélután látogattunk el oda. Olyankor, amikor általában a legkisebb a forgalom. Első látszatra úgy is tűnt, hogy gyéren látogatják az üzletet. Csak miután huzamosabb időt töltöttünk a helyiségben, jöttünk rá, hogy téves volt a feltevés. Félóra alatt mintegy 50—60 ember fordult meg, azaz percenként két embert szolgáltak ki, de sohasem állt két vásárlónál több a pult előtt. Ion Marcu, az üzlet felelőse elmondta, hogy a napnak olyan időszaka is van, amikor sokkal több a vásárló, de soha nem kellett egyik vevőnek sem 3—5 percnél többet időznie. Főként gyárilag csomagolt árucikkeket (tésztafélék, üveges árucikkek stb.), valamint tojást, kenyérféléket, cukrot rizst, konzervféléket és egyebeket árusítanak. Az üzlet egyik alkalmazottja naponta négy órát bizonyos árucikkek becsomagolására fordít. Az eddigi tapasztalat szerint ennyi idő alatt 2500 kiló cukrot, 1500 kiló lisztet, 500 kiló rizst és 100—200 kiló búzakását lehet becsomagolni. Tehát éppen elegendőt ahhoz, hogy fedezze az aznapi árusítási szükségletet. Az üzlet rendszeresen túlszárnyalja eladási tervét, naponta többszáz, esetenként egy-két ezer lej értékű áruval kel el több, mint amennyit előirányoztak. Pedig az üzlet, jóllehet a központban van, meglehetősen távol esik a kimondottan nagyforgalmú helyektől. Az árusítási módszer előnyét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ha a Batistei utcai üzlet eladását egy ugyanekkora és pontosan ennyi alkalmazottat foglalkoztató, de számlás rendszerű üzletével mérjük össze, a mérleg serpenyője nagyon a számlanélküli árusítás javára billen le. Arról nem is beszélve, hogy az ilyen üzletekben azon túlmenően, hogy gyorsabban megy az árusítás, a kereskedelmi alkalmazottak is sokkal nyugodtabban dolgozhatnak. Mint már előbb említettük, hasonló munkamódszert alkalmazó üzletek vidéken is vannak. Sajnos azonban, még nagyon kevés. Egyes helyeken csak bizonyos részlegeken vezették be a számlanélküli árusítást. Pedig az elmondott bukaresti példa is amellett tanúskodik, hogy érdemes, mi több, minden szempontból hasznos mindenütt, ahol csak lehetőség van rá bevezetni a számlanélküli árusítást. S nemcsak egyes részlegeken, hanem az egész üzletben. Különösen kívánatos munkásközpontokban, a városok azon részein, ahol napjában sok vevő fordul meg. GÁBOR BÉLA 1958. november 1., számba! Az Azbociment gyár új termék© Vállalatunk napról napra fejlődik ió és bővül, dolgozóink túlnyomós többsége szocialista versenyben van , s ennek révén szép termelési eredmények születnek nálunk. Mégis alig győzzük kielégíteni az egyre nagyobb rendeléseket. Pedig mindennap azbeszt papírtáblákkal, betoncsövekkel, szigetelt betontéglákkal megrakott vagonok és tehergépkocsik hagyják el a gyár udvarai. Az elmúlt napokban megkezdtük az előkészületeket egy újabb termék gyártására rövidesen színes érmintás cement mozaik lapokat készítünk majd. A mintadarabokat Gulyás Ferenc termelési felelős ki-tűnő szakirányítása mellett készít-' jük s ezeket majd egy szakbizottság előtt mutatjuk be. Ezután kerüll csak sor egy nagyobb rendelés" le- ' gyártására, amelyet olyan minőségben akarunk előállítani, hogy az öregbítse gyárunk phírnevét. SZABÓ IMRE levelező —o — Adatok Pécska község, fejlődéséről Községünk életéről szeretnék írni, amely az utóbbi évek sorá’ sokat változott. Három évvel ezelőtt lett Pécska rajoni székhely, a két nagyközség: Magyarpécska és Pécska egyesítésével. A község képe — különösen a főutca arculata nagyon megszépült. Egy üres teret parkosítottak és padokat helyeztek el benne. A piacteret is átalakították, beton asztalokat öntöttek és így higiénikus körülmények között lehet vásárolni. A két filmszínházat kitatarozták, új székekkel látták el és a régi vetítőgépeket újakkal cserélték ki Csupán a filmelosztással van egy kis baj, mivel hétköznapra nagy látogatottságnak örvendő filmeket küldenek, vasárnapra pedig olyanokat, amelyeknek előadásán alig párszáz néző jelenik meg. Hajas István, levelező. Az ünnep előtti hetekben újabb szép termelési eredményeket értek el az aradi Teba textilgyár dolgozói. Fényképünk a gyár fonodáját mutatja be, amelynek gyűrűsfonó gépeit a kolozsvári Unirea szállította. Pavel Pribeag mester a fiatal Agate Uzum segédmesternek a gép beállítására vonatkozó útmutatásokat ad.