Előre, 1959. február (13. évfolyam, 3504-3527. szám)

1959-02-01 / 3504. szám

A Vörös Acél kohászai csatlakoznak a vajdahunyadiak kezdeményezéséhez 1959-ben a kohászati berende­zés kihasználási mutatószámai­­nak növelése révén terven felül termelünk: 10.000 tonna acélt 8.000 tonna hengerelt árut . A TERVEZETT ÖNKÖLTSÉ­GET 2.000.000 LEJ MEGTAKARÍ­­TÁSSAL CSÖKKENTJÜK, árut és 300 tonna acélhengert ter­melnek. Az üzem munkásai, techni­kusai és mérnökei egyszersmind felajánlották, hogy a tervezett ön­költséget 2.000.000 lej értékű megta­karítással csökkentik. A Vörös Acél kohászai a vajdahu­nyadiak kezdeményezéséhez csatla­kozva kifejezték azt az elhatározá­sukat, hogy az idén még jobban dol­goznak, növelik a kohászati beren­dezés kihasználási mutatóját és ez­zel biztosítják az RMP KV 1958 november 26—28-i plenáris ülésén kijelölt rendkívüli fontos feladat tel­jesítését — a fémtermel­és növelését. A Vörös Acél üzem munkásai, technikusai és mérnökei nagy meg­elégedéssel szereztek tudomást arról a felhívásról, amelyet a vajdahu­nyadi kohászok intéztek a resicaiak­­hoz az ez évi fémtermelés növelé­sére. A Vörös Acél kohászai terme­lési értekezleteken behatóan megvi­tatták az acél- és hengereltáruter­melés fokozásának lehetőségeit és elhatározták, hogy magukévá teszik ezt a hazafias kezdeményezést. Az idei terv számadatainak meg­vitatása során elhangzott javaslatok alapján, amelyeket a vajdahunyadi kohászok versenyfelhívásának meg­vitatása alkalmából a napokban újabb javaslatokkal egészítették ki, a Vörös Acél üzem dolgozói vállal­ták, hogy az idén terven felül 10.000 tonna acélt, 8000 tonna hengerelt Kihasználják a gépeket A kaláni Victoria üzem dolgozói nagy figyelmet fordítanak a gépcso­portok kihasználására. A karbofluid kemencesornál dolgozó munkások ja­nuár 1 és 21 között a kemence hasz­­­nos terének egy köbméterére számítva, 10,4 százalékkal több félkokszot ter­mettek az előirányzatnál. A csövek öntésénél műszaki-szerve­zési intézkedésekkel lényegesen módo­sították a technológiai folyamatot s ennek révén január első huszonöt napján 49,9 százalékkal túlteljesítették a tervet. A selejt a megengedetthez képest csaknem 2 százalékkal csök­kent. Világ proletárjai egyesüljetek! A ROMÁN, NÉP­KÖZTÁRSASÁG N­ÉPTAN­ÁCSAINAK LAPJA XIII. évfolyam 3504. szám 4 oldal­ára 20 iáni 1959 február 1., vasárnap Fogadás a Kínai NK bukaresti követségén Ke Bo-nian, a Kínai NK bukaresti nagykövete szombaton este fogadást rendezett a Kínai NK Oktatásügyi Minisztériumának országunkban tar­tózkodó küldöttsége tiszteletére. A fogadáson részt vett Atanase Jó­ja, a Minisztertanács alelnöke, oktatás- és művelődésügyi miniszter, Stefan Balán, oktatás, és művelődésügyi mi­niszterhelyettes, C. Prisnea külügy­miniszterhelyettes, Al. Buican, a Kül­földi Kulturkapcsolatok Intézetének alelnöke, St. S. Nicolau akadémikus, az Akadémia elnökségének tagja, több főiskolai tanár. Jelen volt a Kínai NK Oktatásügyi Minisztériumának küldöttsége, élen Liu Ci-cai oktatásügyi miniszter he­lyettessel, és a nagykövetség több tagja. A fogadás meleg elvtársi légkörben folyt le. Üzembe helyezték a Valea Cälugäreascä-i vegyigyár szuperfoszfát-részlegét A Valea Cälugäreascä-i Petru Poni műtrágyagyár szemcsés szu­perfoszfát berendezése teljes kapacitással üzembe lépett. Ugyancsak rö­videsen üzembe helyezik a vegyi- és kerámiai iparban használatos fluorsavas nátriumszilikátot gyártó berendezést is. Ezt a terméket a szuperfoszfátgyártás során keletkező, mindeddig felhasználatlan gázok­­ból nyerik. Temesvár tartományban a topoloveci gépállomáson gyors ütemben folyik a traktorok és egyéb mezőgazdasági gépek javítása. A gépállomás dolgozói ezideig kijavították a traktorok és e­zék több mint 70 százalékát. A munká­ban élenjár a Kohnik loan és a Heber Petru vezette brigád. Képünkön: Koh­­nik Ioan brigádvezető, Ardeleanu Con­stantin és Mihai Reinesz gépészekkel az egyik traktor javításán dolgozik Korszerű építési és útépítési felszerelések készülnek az országban Gépgyártó iparunk nemrégiben újabb típusú felszereléseket gyártott, amelyek elősegítik az építési munkálatok önkölt­ségének csökkentését. Az egyik ilyen gép a légtömlős, 0,3 köbméteres kupá­val ellátott univerzális ekszkavátor, amelyet a brailai Progresul üzem gyár­tott. Az ekszkavátor, amelyet a hazai gyártmányú KD—35 traktornál haszná­latos motor hajt, sokféle célra használ­ható: a gép alkalmas sáncok, csator­nák, alapzatok kiásására, felhasználha­tó a homok- és agyagbányákban, al­kalmazható bizonyos anyagok rakodá­sánál stb. A fővárosi Steaua Rosie üzem mun­kásai két másik berendezést állítottak elő: talaje­gyengetőt és szkrépert, ame­lyekre főképpen az útépítésnél van szükség. A KD—35 traktorra szerelhető talajegyengetőt és szkrépert a traktor motorja hajtja. A brailai Progresul és a fővárosi Steaua Rosie üzemben gyártott építési és útépítési gépek alkatrészei az ország­ban készültek, a fémtakarékossági szem­pontok figyelembevételével. A két üzem munkásai a Központi Vezetőség 1958 novemberi plenáris ülésének útmutatá­sai alapján arra törekednek, hogy újabb korszerű, alacsony önsúlyú gépeket állít­sanak elő a lehető legkisebb önkölt­séggel. •** • **»‚•. ‰».# • Képünkön: a bráilai Progresul üzemben készített légtömlős 0,3 köbméteres kupával ellátott univerzális ekszkavá­tor MOSZKVA (Agerpres). A TASZSZ jelent. Az SZKP XXI. kongresszusának ja­nuár 30-i délutáni ülésén N. G. Ig­natov elnökölt. Elsőnek M. A. Lav­rentyev, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának alelnöke, az Akadé­mia szibériai fiókintézetének elnöke szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy a tu­dománynak óriási szerepe van a kom­munista építés grandiózus tervének megvalósításában. A párt Központi Bizottsága nem egyszer üdvözölte a tudósokat és mondott köszönetet ne­kik eredményeikért — mondotta M.A. Lavrentyev. Tudományunk fő helyre került a legfontosabb kérdéseket ille­tően. Nagy tartalékaink vannak még, amelyeket elsősorban az időszerű fontos feladatok megoldására kell összpontosíta­nun­k. Tartalmi szempontból és a területi megosztás viszonylatában minél kö­zelebb kell hoznunk egymáshoz a tu­dományt, a felsőoktatási intézeteket, az ipart és a mezőgazdaságot — mondotta M. A. Lavrentyev. El kell érnünk, hogy a tudományos kutató intézetek, a felsőoktatási intézetek és az üzemek szorosabban együttműköd­jenek. Az újonnan létesítendő nagy tudományos központok mellett bizto­sítani kell a modern elméleti tudomá­nyokkal — matematika, mechanika, fizika, vegyészet, geológia — foglal­kozó intézetek létesítését is. A szónok részletesen kitért a Szov­jetunió Tudományos Akadémiája szi­bériai fiókintézetének munkájára és terveire. Elmondotta, hogy Moszkvá­ból, Leningrádból és a Szovjetunió több más városából, máris 300 tudo­mányos kutató érkezett ebbe a tudo­mányos központba. Rövidesen még 400 fiatal szakember érkezik. Az építők még az idén átadják rendeltetésének az első három intézetet: a hidrodina­mikai, geológiai és fizikai intézetet. A tudomány városkájának építését 1961- ben fejezik be. A szibériai tudósok különösen az altalaj tanulmányozására összponto­sítják figyelmüket. Kidolgozzák a kü­lönböző ércek felkutatásának új mó­dozatait, a földalatti forró gőz és me­legforrások hasznosításának módsze­reit. Tudósaink új szintetikus anyagok létrehozását is tervbe vették. M. A. Lavrentyev javasolta, hogy módosítsák a tudományos kutatómun­ka tervszerűsítésének megszervezését, valamint a tudományos fokozatok és címek odaítélésének rendszerét. Hangsúlyozta, fokozott igényeket kell támasztani az ország összes tu­dományos dolgozóival szemben, hogy valamennyien egyre nagyobb eredmé­nyekre törekedjenek kutatásaikban. A szovjet tudománynak szorosan egybe kell kapcsolódnia a gyakorlati felada­tokkal, nap-nap után ki kell elégítenie a népgazdaság követelményeit. Ezután L. I. Brezsnyev, az SZKP KB Elnökségének tagja mondott be­szédet. A párt XXI. kongresszusa — mondotta — ragyogó határkőként ke­rül be a történelembe, jelezve, hogy szocialista hazánk, fejlődésének leg­nagyobb jelentőségű szakaszába — a­­ kommunizmus általánosan kibontakozó­­ építésének szakaszába lépett. A szónok hangsúlyozta, hogy N. Sz.­­ Hruscsov elvtárs jelentése tükrözi az ország fejlődésének grandiózus távla­tait és egyben megvilágítja a marxi­leniai tudomány több rendkívüli fon­tosságú problémáját. L. 1. Brezsnyev kiemelte, hogy a párt XX. kongresz­­szusa után kivívott sikerek közelebb vitték az országot a kommunizmus­hoz. E sikereket az tette lehetővé, hogy a Központi Bizottságot, az egész pártot tevékenységében tántoríthatat­lanul a marxizmus-leninizmus vezérli, amelyet alkotóan alkalmaz. Fontos problémák alkotó megoldásá­nak példáiként a szónok az ipar és az építkezés vezetés átszervezését, vala­mint a gép- és traktorállomások át­szervezését hozta fel. Ezen intézkedé­sek nyomán a népgazdaság kolosszá­lis tartalékait sikerült hasznosítani. Szocialista iparunk jobban dolgozott, a mezőgazdaság pedig gigászi lépést tett fejlődésében. L. I. Brezsnyev ezután a Malenkov, Kaganovics, Molotov, Bulganyin és Sepilov frakciózó csoport szétzúzásá­ról beszélt. Megállapította, hogy ma­ga az élet juttatta őket a csődbukott politikusok sorsára, maga az élet ve­tette ki őket. A szónok beszéde nagy részét a ne­hézipar fejlesztése problémájának szentelte. A hétéves terv folyamán 700 milliárd rubel beruházást eszközölnek e rendkívül fontos iparág fejlesztésé­re. Tervbe vették egyes kohászati vál­lalatok kibővítését és újjáépítését. Ugyanakkor új üzemek is épülnek például Karagandában, Nyugat-Szibé­­riában és Taisetben. L. I. Brezsnyev kijelentette, hogy tűrhetetlenek a késések az építkezési munkálatok határidejét illetően. A cse­­repoveci és Orszk-Halilovo-i fémipari üzemek építése több mint 10 éve fo­lyik és még mindig nem szervezték meg a hengereltárutermelést. A jövő­ben — mondotta — ezt nem szabad megengedni, meg kell gyorsítani az építkezési munkálatok ütemét. Ez a feladat a lehető legreálisabb mondotta L. I. Brezsnyev, s a következő példát hozta fel : a múlt évben hét hatalmas nagyolvasztó épült az országban. Mindegyiket határidő előtt üzembe helyezték s építésük nem tartott to­vább egy évnél. Hozzátette hogy az építkezési munkálatok iparosításának, az építőtelepeknek szerelőtelepekké tör­ténő átalakításának fontos szerepe lesz az új nehézipari egységek építé­sének meggyorsításában. L. I. Brezsnyev a továbbiakban ki­emelte, a népgazdaság valamennyi ágában takarékoskodni kell a fémmel. Hangsúlyozta, hogy erre óriási lehe­tőségek vannak. Kiszámították példá­ul, hogy egy 130—­150 millió köbmé­ter térfogatú nyersolaj és más kőolaj­ipari termék tárolására alkalmas tartály építéséhez mintegy 3,5 millió tonna lemezacélra van szükség. Ha viszont ezeket a tartályokat vasbeton­ból építik, ami nemcsak lehetséges, hanem célszerű is, több mint 1,500000 tonna fémet lehet megtakarítani. Ha­­sonló lehetőségek kínálkoznak az építkezéseknél, a fémfeldolgozóiparban, a hajóépítésnél, a kőolaj- és gázipar­ban, a közüzemi gazdálkodásban. L. I. Brezsnyev ezután hangsúlyoz­ta, hogy a pártot a szocialista népgaz­daság fejlesztésére irányuló tevékeny­ségében mindenkor foglalkoztatta a technikai haladás kérdése. Egyik fej­lett fémipari módszer az oxigén fel­használásával történő acél- és nyers­vas öntés. E módszer sikere nagyrészt a gépipari dolgozóktól függ, akiknek nagy oxigénberendezéseket kell előá­lí­­taniok. Egy másik gazdaságos és fejlett fémipari eljárás a természetes gázok használata a fémtermelésnél. Az alu­mínium iparba be kell vezetni az elektrotermikus módszert, amely lehe­tővé teszi a fő kiadások egyharmadá­­nak megtakarítását és az üzemeltetési költségek 20 százalékos csökkentését. A jelentős műszaki problémák közé tartozik még a vas közvetlen kivonása az ércből, az állandó kokszolás stb. L. I. Brezsnyev a továbbiakban be­szélt a tartalékok felhasználásáról a népgazdaságban, különösen a fémipar­ban, majd kitért a munkatermelékeny­ség állandó növelésének kérdésére. Rámutatott arra, hogy a nagyolvasz­tók és Martinkemencék kihasználásá­nak mutatószáma ugyanolyan számú magas képzettségű szakmunkást véve alapul a Szovjetunióban 25—30 száza­lékkal nagyobb, mint az Egyesült Ál­lamokban. Ha azonban egy közepes szakképe­sítésű munkás munkatermelékenysé­gét hasonlítjuk össze, megállapíthat­juk, hogy a munkatermelékenység ná­lunk alacsonyabb. Ez azért van így, mert nálunk sokkal több munkás vé­gez segédműveleteket, javítási és egyéb munkálatokat. A szónok kie­melte, milyen nagyarányú munkát fognak végezni a gépesítés és auto­matizálás bevezetésére, a vállalatok szakosításának és kooperálásának további megjavítására. A szovjet kohóipari dolgozók — folytatta L. I. Brezsnyev — jelentős lépést tettek a nagyolvasztók és Martin kemencék kihasználási mu­tatószámának növelése terén. De az élenjáró vállalatok — például a magnitogorszki és nyizsnyij-tagili kohászati kombinátok, a Zaporozs­­sztali üzemek és mások — tapasz­talatai arról tanúskodnak, hogy to­vább lehet növelni a kohászati agre­­gátok kihasználását. Teljesen meg­valósítható az a feladat, hogy a nagyolvasztók kihasználási mutató­számát legkevesebb 0,70-re emeljék és a Martin kemencék hasznos fe­lületének négyzetmétereként legke­vesebb 8,7 tonna acélt gyártsunk. L. I. Brezsnyev beszédének befejező részében ezeket mondotta: A hétéves terv a pártnak és a népnek a szocialista építés terén szerzett sokéves tapasztalatát tükrö­zi. Ragyogó távlatok nyílnak meg előttünk a gazdasági és kulturális építésben, valamennyiünkre nagy­szerű munka vár e grandiózus gaz­dasági-politikai terv valóraváltása során. Ez a terv a szovjet nép al­kotó erejének újabb fellendülését fogja eredményezni, újabb nagysze­rű tettekre fogja késztetni a szovjet népet. A kommunista­ és pártonkívüli mun­kások — mondotta A. M. Ribakova kongresszusi küldött, a moszkvai au­­tógumigyár dolgozója, a műhely párt­­szervezetének titkára — megkértek hogy nevükben köszöntsem a kommu­nista párt legfelsőbb fórumát, amely azért ült össze, hogy megoldja a kommunista építés legfontosabb kérdé­seit, s fejezzem ki legforróbb szeretetük érzését és ragaszkodásukat a párt iránt. Az iparvezetés átszervezése — foly­tatta a szónok — lényegesen megjaví­totta a vállalat munkáját. Ezt köz­vetlenül érezzük munkahelyünkön. Na­gyobb a rend, kevesebb a bürokrácia, pontosabban, szervezettebben megy a munka. De ebben a tekintetben még nem tettünk meg mindent, a kongresz­­szus által kijelölt feladatok pedig megkövetelik, hogy ezeket a problé­mákat új módon oldjuk meg. A. M. Ribakova számos javaslatot tett az üzem munkájának és a termé­kek minőségének megjavítására. Kije­lentette, hogy az ország autógumi szükségletének kielégítésében a terme­lés növelése és a minőség megjavítása egyaránt hatalmas tartalékot jelent. A vállalat terve előirányozza, hogy a hétéves terv során 50 százalékkal nö­veljék az autógumik élettartamát, ami egy millió darab többlet termeléssel jelent egyet. Ennek érdekében azonban gyorsan meg kell oldani a gumi­abroncs gyár­táshoz szükséges vászon előállítását kiváló minőségű műrostból, nagyobb mennyiségű, újfajta aktív füstfeketét kell gyártani, sürgős intézkedéseket kell tenni a műgumi minőségének meg­javítására. A szónok felhívta a kon­gresszusi küldöttek ügyelmét arra, hogy a gumi­abroncs-gyártásnak még nincs kellő mennyiségű modern felszerelése, ami azzal magyarázható, hogy a gép­ipari vállalatok még sok régi típusú felszerelést gyártanak. A. M. Ribakova a továbbiakban a pártszervezetek munkája megjavításá­nak feladatáról beszélt. Mint a mű­hely pártszervezetének titkára — mondotta — elég sok nehézséggel kell megküzdenem. Egyes adminisztratív dolgozók gyakran figyelmen kívül hagyják az alapszervezet határozatait. A gazdasági tevékenységet csak úgy lehet hozzáértéssel ellenőrizni, számos más problémát csak úgy lehet megoldani — folytatta a szónok —, ha az ember megfelelő ismeretekkel és ta­pasztalattal rendelkezik. A pártalap­­szervezeti titkárok képzése azonban különböző kérdésekről tartott szeminá­riumokra korlátozódik, és ezeket a sze­mináriumokat sem tartják meg elég rendszeresen. Célszerű lenne, ha a titkárok számára a termelésből való részleges kiemeléssel kurzusokat szer­veznének, ahol alapos ismereteket sze­rezhetnének a pártmunka kérdéseiről, a gazdaság, a technika különböző problémáiról. P. F. Lomako, a krasznojarszki nép­­gazdasági tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a párt XXI. kongresszusa kö­szöntésére Krasznojarszk terület dol­gozói, akárcsak az egész szovjet nép, kiemelkedő eredményeket értek el a kimeríthetetlen természeti kincsek hasznosításában és az összes termelési ágak fejlesztésében. A szónok kiemelte, hogy 1957-ben sikerrel végrehajtották az ipar és az építkezések vezetésének gyökeres átszervezését. A népgazdasági tanácsok tevé­kenysége óta eltelt rövid időszakban nyilvánvalóvá vált, milyen óriási előnyei vannak a gazdasági vezetés ezen új tökéletesebb formájának, ami lehetővé teszi, hogy az ipar lé­nyegesen­­ túlszárnyalj­a a terveket. A krasznojarszki népgazdasági ta­nácshoz tartozó vállalatok másfél év alatt több mint 19 százalékkal nö­velték globális termelésüket. E vál­lalatok határidő előtt teljesítették 1958. évi tervüket és ezévi januári előirányzatukat. Krasznojarszk terület ipari fejlesz­tésének hétéves tervével kapcsolat­ban a szónok a továbbiakban ki­domborította az energetika gyors­­ütemű fejlesztésének nagy fontossá­gát. Hangsúlyozta, hogy a szén és a vízenergia hasznosítása alapján Krasznojarszk területén nagyméretű­­energetikai vállalatok, elsősorban az aluminium termeléséhez szükséges vállalatok építésére van lehetőség. P. F. Lomako beszélt a szénkiter­melés nagy távlatairól Kraszno­jarszk területén és rámutatott arra, hogy a Kanszk Acsinszki szénme­dencében rendkívül kedvezőek a geológiai feltételek. Hangsúlyozta, hogy a szénrétegek elhelyezése, a külszíni fejtés lehetősége és a főbb vasútvonalak közvetlen közelsége a (Folytatás a 2. oldalon) Enver Hodzsa, az Albán Munkapárt Shehu, a küldöttség tagja Turszunbaj­munista Pártja KB titkárával, a kong küldöttségének vezetője és Mehmet Uldzsabajevvel, Tádzsikisztán Kog­­resszus egyik küldöttével beszélget Megjelent román nyelven s N. Sz. Hruscsov jelentése a Szovjetunió XXI. rend­kívüli kongresszusán. A Szovjetunió népgazdasága fejlesztésének 1959—1985. évi ellenőrző számairól Szövetkezeti gazdaságokba tömörültek Pécska és Trusetti rajonok dolgozó parasztjai (Tudósítónk tel­efon jelentése).­­ Futótűzként terjedt el a hír a Bán­ságban: újabb rajonnal gyarapodott a szocialista mezőgazdaság. Pécskával, amely immár az ötödik kollektivizált rajon Temesvár tartományban. Összefogott tehát a tanyavilág is, tenger­táblába olvadtak a pécskai, szemlaki, felnáki és a többi falvak ha­táraiban elszórt tanyák százai. Össze­álltak egytől-egyig a tanyai gazdák, hogy nagyobb látszattal műveljék meg ezután földjüket, együttesen vé­dekezzenek az ár ellen s csatornázzák a lápos, zsombékos területeket. Mert ma már Pécska rajonban minden fa­lubeli és tanyai szántóvető tudja, hogy a közösben búsásabban terem a föld. Tudják ezt Felnákon a társultak százai — akik pár hete, napja léptek be a kollektívába — s akik tavaly 680 kiló búzával kevesebbet arattak hektáronként mint a kollektivisták. Pedig a társultak földje sem volt gyengébb s az e­vezésüket is csak úgy vámolta meg a víz és a nyári szárazság, mint a kollektivistákét. A rajoni termésátlagok arról tanúskod­nak, hogy a kollektivisták minden nö­vénynél jónéhány mázsával többet ki­hoztak egy-egy hektárról. Búzából például két és fél, kukoricából pár kiló híján négy mázsával. S a zárszámadásokon, az évvégi osztásnál még jobban megbizonyosul­­hattak a társas földművesek arról, hol jobb, gazdagabb az élet. Saját sze­mükkel láthatták például a szemla­kiak, hogy a gazdaságban többek kö­zött 4 kiló búzát, 3 kiló kukoricát osztanak egy munkaegységre s hogy 2330 liter tejet fejtek ott minden ta­­kam­ányozott tehéntől. Ugyanígy első kézből hallották a nagylaki tár­sasok, hogy a gazdaságban 45 lej egy munkaegység értéke. Dehát a nagy­laki kollektivisták csak az ipariakt­ól 1.600.000 lejt szereztek. A kollektív gazdaságok szüntelen előrehaladása, megszilárdulása, mint mágnes a vasút vonzotta a társult földműveseket a szocialista mezőgaz­dálkodáshoz. Hiszen milliomos immár legtöbb Pécska rajoni kollektíva s 100 hektár terület után átlagosan­­ 114.910 lej (1957 végén 91.930 lej volt) az állóalapjuk. Tizennégyezerháromszáz román, ma­gyar, német,­ szerb és más nemzeti­ségű család indult el Pécska rajonban a közös gazdálkodás útján. 48.500 hektár földet egyesített a 17 kollektí­vába. S e mammut gazdaságok — átlagosan 2853 hektár jut egy-egyre — tagjai lelkesítő terveket tűztek ki erre az esztendőre. Trusesti rajonban, Suceava tarto­mány egyik legjelentősebb mezőgaz­dasági rajonjában befejeződött a me­zőgazdaság szövetkezetesítése. A tartomány kollektív gazdaságai évről-évre erősödtek, vagyonuk gya­rapodott. A múlt évben például Tru­­sesti rajonban a kollektív gazdaságok hektáronként átlag búzából 546 kiló­val, kukoricából 1068 kilóval, napra­forgóból 439 kilóval nagyobb termést takarítottak be, mint az egyénileg dolgozó parasztok. A kollektív gazda­ságok és társulások szerződéses ala­pon több mint 5.500 tonna gabonát adtak el az államnak. A termés nö­vekedésével egyidejűleg gyarapodott a kollektív gazdaságok jövedelme is. Sokat fejlődött a trusesti, mihalaseni és a socrujeni kollektív gazdaság is. A kollektív gazdaságok gazdasági­szervezési megerősödésével gyarapo­dott a kollektiv sták egyéni jövedelme is. A trusesti kollektív gazdaságban például a múlt évben egy munkanap egységért 33,60 lejt számoltak el. Ta­valy a rajonban 130 kollektivista épí­tett magának új házat, 100 kollekti­vista beszerezte az építőanyagot s ta­vasszal megkezdi az új ház építését. Sokan rádiót, varrógépet és bútort vásároltak. A szövetkezeti mezőgazdasági egy­ségek eredményeit széles körben nép­szerűsítették. A kollektivisták és tár­sult parasztok felvilágosították az egyénileg dolgozó parasztokat a kö­zös munka előnyeiről. A felvilágosító munkából kivették a részüket a rajon értelmiségi dolgozói is. A kollektivis­ták meghívására az egyénileg dolgo­zó parasztok megtekintették a kollek­tív gazdaságokat és személyesen is meggyőződtek a kollektív gazdálko­dás előnyeiről. A szövetkezeti egységek eredményei arra ösztönözték az egyénileg dolgozó parasztcsaládokat, hogy lépjenek a közös gazdálkodás útjára. Trusesti rajonban, Suceava tartomány második szövetkezetesített rajonjában 20.877 parasztcsalád 49.052 hektár földet művel meg közösen. — Moszkvai tudósítónktól — Ezer és ezer távirat, levél, le­velezőlap érkezik ezekben a na­pokban a Kremlbe. A címzett he­lyén mindegyiken ez áll: „Moszk­va, az SZKP XXI. kongresszusa". Acélöntők és bányászok, kol­hozparasztok és vasúti munká­sok, pionírok és öreg bolsevikek, katonák és nyugdíjasok, tudósok és diákok írnak a kongresszus címére. Egyszerű, keresetlen szavakkal üdvözlik a kongresz­­szust, írnak munkagyőzelmeikről, sikert kívánnak a kongresszus munkálataihoz. „Az ország legrégibb fémipari üzemének, a Krasznoje Szormovo vállalatnak munkásai, mérnökei és tisztviselői valamennyien ol­vasták Hruscsov elvtárs kong­resszusi jelentését és egyönte­tűen helyeslik az általánosan ki­bontakozó kommunista építés programját.“ Így kezdődik a gor­­kiji fémipari munkások távirata. A távirat aztán tudatja, h­ogy a vállalat munkaközössége vállal­ta: a kongresszus tiszteletére több ezer tonna fémet gyárt ter­ven felül és csökkenti az önkölt­séget. Sok ilyen távirat érkezik a kongresszus rímére. A nyizsnye­­tagili fémipari kombinátból érke­zett távirat például arról számol be, hogy rendkívül rövid idő alatt befejezték az új hengerbe építé­sét-A szovjet emberek jól tudják, hogy a hétéves terv sikere első­sorban mindegyikük munkájától függ. A táviratok és levelek leg­nagyobb része is természetesen a munkában elért eredményekről, vagy újabb munkavállalásokról szól. De érkezik a kongresszus cí­mére számos más természetű hír­­adás is. Több öreg bolsevik a kratovoi szanatóriumból üdvözli az SZKP XXL kongresszusát- Je­­lena Osztasevics Kalinyingrád tartományi munkásnő, hét gyer­mek anyja, levelében a gyerme­kek iránti gondoskodást köszöni meg a pártnak. Köszönetet mond azért, hogy iskola-internátusok létesültek. A Fekete-tenger menti egyik kisvároskából levelezőlap érke­zett. Mindössze néhány szó áll rajta: „Üdvözlet a XXI. kongresz­szusnak! Teljesen egyetértünk és­­maradéktalanul támogatjuk pár­tunk bel- és külpolitikáját " A levelezőlapon nincs aláírás írója talán megfeledkezett erről De az is lehet, hogy nem is akarta alá­írni, hiszen ezek az egyszerű, szívből jövő szavak éppen úgy származhatnak egyik szovjet em­bertől, mint a másiktól... IVAN GORBACSOV

Next