Előre, 1959. június (13. évfolyam, 3605-3629. szám)

1959-06-02 / 3605. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! aromán nepkőztarsasag neptanacsainak lapoa XIII. évfolyam, 3605. szám 4 oldal ára 20 báni 1959 június 2., kedd Használjuk Iti a jó idiot Igyekezzünk a mezőgazdasági munkákkal Fokozni kell a munka ütemét a Magyar Autonóm Tartományban (Tudósítónktól). — A Magyar Autonóm Tartományban a legutóbbi hét folyamán Székeíykeresz- tur, Régen és Erdőszentgyörgv Talonok­ban teljes egészében végeztek a szal- másgabonák gyomlálásával. Tói halad ez a munka Udvarhely, Marosvásárhely, va­lamint Sepsi rajonban is. Kézdi, Maros- hévíz s különösen Gyergyó rajonban Pirkadattól — napestifi A felvinci kollektivisták pirkadattól- napestig a mezőn szorgoskodnak. Irtják a gyomokat, kapálják a kukoricát, cu­korrépát. burgonyát. Mindent a maga idejében és a leg­jobb körülmények között — ezzel a jelszóval kezdték meg a növényápolást s az eredmény nem maradt el. Már he­tekkel ezelőtt befejezték az ősziek ryomlálását s utána nyomban hozzá­kezdtek a napraforgó és cukorrépa ka­pálásához. Alig telt el 12 nap a cu­korrépa első kapálásának befejezése óta s máris megkezdték a másodszori kapá­lást. A jó munkaszervezéssel magyaráz­ható. hogy ugyanabban az időben jutott munkáskéz a napraforgó és kukorica kapálásához is, de még a szőlő gondo­zásáról sem feledkeztek meg. A növényápolási munkában különösen kitűnt a negyedik csoport Bartha Fe­renc vezetésével. Az élenjárók között kell megemlíteni a 60 éves Herki Józse­fet, László Istvánt, Takács Vincét és másokat. Horváth Sándor, levelező azonban jóval vontatottabb a gyomlá- lás üteme. Gyergyó rajon dolgozó föld­művesei, május 28-ig mindössze 37,3 százalékban teljesítették ezt a feladatot. De lemaradt ez a rajon a burgonya ka­pálásával is. Míg tartományi viszony­latban 62,9 százalékban végezték el ezt a munkát, addig Gyergyó rajon mind­össze 18 százalékra áll. A különbség nem magyarázható az éghajlati viszo­nyokkal, hiszen hasonló körülmények között Csík rajon a burgonya első ka­pálásával 60 százaléknál tart. A melegebb éghajlatú rajonokban 6795 hektáron kapálták meg másodszol a cukorrépát (belőle 2521 hektáron Ma­rosvásárhely rajonban) 3453 hektáron a burgonyát és 2137 hektáron a kukoricát A növényápolás meggyorsítása érdeké­ben mindenütt tovább kell fokozni a második kapálás ütemét is. A jó szervezés eredménye Igyekvő, szorgalmas emberek a tárcsái társult dolgozó parasztok. Idejében végeztek a tavaszi vetési munkálatokkal s nem késlekedtek a növényápolás megkezdésével sem. Ezzel magyarázható, hogy úgy a kalászos gabonájuk, mint kapás nö­vényeik szép fejlődésnek indultak és gazdag termést ígérnek. A tárcsái kollektivisták befejezték a 12 hektár cukorrépa másodszori kapálását is s ahogy a kukorica ki­kelt, nyomban hozzáláttak a talaj­lazításhoz. A növényápolási munká­latokban kitűnt G. Boldog József, Erdei Augusztin, Badui Cornel és még sokan mások. Linzenbold Jenő. levelező Megkezdték a silózásl Galac, Temesvár, Craiova, Cons, tanca, Bukarest és Nagyvárad tarto­mányokban megkezdődött a silózás. Galac tartományban eddig csaknem 15.000 tonna takarmányrozsot, zöld- nádat, erdei füvet stb. silóztak be. Temesvár tartományban, a var- jasi, zsombolyai, szentandrási állami gazdaság és sok kollektív gazdaság eddig több mint 6.500 tonna, Craiova tartományban pedig ugyancsak 6.500 tonna takarmányt silózott be. Készülnek a betakarításra (Tudósítónktól). Nagyvárad rajon va­lamennyi községében lendületesen folyik a gépek, traktorok és a betakarításhoz szüksé­ges mezőgazdasági fel­szerelések javítása. E munkát legtöbb helyen már hetekkel ezelőtt megkezdték és a so­ronlevó növényápolás­sal párhuzamosan vé­gezik. Ennek tudható be, hogy a kukorica első, a napraforgó má­sodik és a cukorrépa harmadik kapálása mellett a kollektív gazdaságok többségé­ben már túl vannak az arató-kévekötő gépek javításán. Sürgeti a javításo­kat a kedvező időjá­rás is. Itt-ott vágni lehet a repcét. A GTA- kon kívül e munkára a rajon egész terüle tén mintegy 15 trak­tort 29 gőzgépet és 25 cséplőgépet készí­tettek elő. Vágják a repcét A Nagyvárad tartományi össi állami gazdaság bihari részlegén megkezdték a repce aratását. Az állami gazdaság dol­gozói külön e célra átalakított kom Lijnnal vágják a repcét. A gépi aratás­nak a kézzel végzett aratással szemben az az előnye, hogy Így csupán 1—2 szá­zalékos a pergési veszteség. A repce át­lagtermése eléri az 1200 kilót. (Béczy Miklós felvétele) Az idén országszerte legalább négy millió tonna különböző takar­mányt tárolnak silózással télire. Dnnapi ülésszak az Akadémián V. I. Lenin „Materializmus és empiriokriticizmus"című műve megjelenésének 50. évfordulója alkalmából A Román Népköztársaság Akadó- j miája hétfőn ünnepi tudomá­nyos ülésszakot tartott V. I. Lenin „Materializmus és empiriokriticiz­mus“ című müve megjelenésének i 50. évfordulója alkalmából. | Az ülésszakon részt vettek akadé­mikusok. az Akadémia levelező tag­jai. tudományos kutatók, egyetemi tanárok. Az ülésszakot Iorgu Iordan aka- | démikus. a Román Népköztársaság I Akadémiájának alelnöke nyitottal meg. Beszédében kiemelte V. I. | Lenin „Materializmus és empiriokriti f cizmus“ című müvének rendkívüli i jelentőségét. y A délelőtti ülésen a következő közlések hangzottak el: C. Ionesco I Gulian akadémikus: „V. I. Lenin[i „Materializmus és empiriokriticiz- / mus“ című művének történelmi je-1 lentősége és időszerűsége“; Mihail, Ralea akadémikus: „A visszatükrö­ződés lenini elméletének jelentősé­ge“; Atanase Jója akadémikus: „A logikai empirizmus bírálata V. L Lenin „Materializmus és empiriokriti- cizmus“ című művében“; S. Stoilov I akadémikus: „A lenini ismeretelmé­let és az idealizmus a matematiká­ban“. A délutáni ülésen a következő közléseket terjesztették elő: A. Kreindler akadémikus: „A Mate­rializmus és empiriokriticizmus“ je­lentősége az ideggyógyászat elmé­leti kérdéseinek tanulmányozása szempontjából“; Serban Titeica akadémikus: „A jelenkori fizika egyes kérdései V. I. Lenin „Materia­lizmus és empiriokriticizmus“ című művének tükrében“; N. Sálágeanu professzor, az Akadémia levelező tagja: „Materializmus és empirio­kriticizmus“ és a determinizmus kér­dése a biológiában“; D. Dumitres- cu professzor, az Akadémia levelező tagja: „A technika szerepére vo­natkozó reakciós felfogások bírálata V. I. Lenin munkájának tükrében“. A jelenlevők nagy érdeklődéssel hallgatták végig a közléseket. (Agerpres) A Nemzetközi Gyermeknap eseményei a fővárosban A Nemzetközi Gyermeknap alkalmá­ból vasárnap számos kulturális és sportrendezvény zajlott le a főváros­ban. A Pionírpalotában vasárnap délelőtt ünnepi gyűlést tartottak, amelyen Elena Lascu-Iordachesca, az RMP KV tagja, az JRMP Bukarest városi bizottságá­nak titkára beszplt a gyermekek boldog életéről és azokról a nagyszerű távla­tokról, amelyeket népi demokratikus rendszerünk biztosit a fiatal nemzedék számára. A gyűlésen résztvevő pioní­rok lelkes tapssal és éljenzéssel fejez­ték ki a párt és a kormány iránti sze- retetüket. A gyűlés művészi műsorral zárult. A Pionírpalotában vasárnap számos sportversenyt is rendeztek. Az SZKT színházban tartották meg a III. gyermekfesztivál zárószakaszát, amelynek alkalmából a legjobb kórus-, színjátszó- és táncegyütteseket meg­jutalmazták. Június 1-én további rendezvények zajlottak le a fővárosban a Nemzet­közi Gyermeknap tiszteletére. A J. V. Sztálin-parkban „Tanuló ifjúság" címmel képzőművészeti kiállítás nyílt meg. A kiállításon az ország kü­lönböző részein tanuló gyermekmüvé- szek igen sikerült alkotásai láthatók. TÁ VIR AT GIOVANNI GRONCHI UR ŐEXCELLENCIÁJÁNAK az Olasz Köztársaság elnökének ROMA Olaszország nemzeti ünnepe alkal­mából, kérem, elnök úr, fogadja őszinte jókívánságaimat. Jólétet kívánok az olasz népnek és boldogságot önnek személyesen. ION GHEORGHE MAURER a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése Elnöki Tanácsának elnöke Ugyancsak hétfőn megnyílt a J. V. Szfcáliin-parkban az egyiptomi gyer­mekek rajzkiállítása. Á kiállított raj­zok mozzanatokat szemléltetnek az egyiptomi népnek az imperialista ag­resszió ellen 1956-ban Port-Saidban vívott harcából. Az Országos Nőtanács és a Buka­rest városi Nőbizottság hétfőn délután ünnepi előadást rendezett gyermekek számára az Opera- és Balettszínház­ban. Az előadás megkezdése előtt Ele­na Livezeanu elvtársnő, az Országos Nőtanács titkára röviden ismertette a Nemzetközi Gyermeknap jelentőségét. Este az Atheneumban az SZKT gyermekkórusa és a fővárosi 1. számú zenei középiskola növendékeinek egy csoportja hangversenyt adott a Nem­zetközi Gyermeknap tiszteletére. (Agerpres)' Az országos értekezlet tanulságai Növeljük a gépek hatásfokát a selyemszövödékben A Közfogyasztási Ipar Minisztériu­mának gyapjú, és selyemipari főigazga­tósága a napokban újabb értekezletre hívta össze a selyemszövödék megbí­zottait. Mi volt az értekezlet célja és feladata ? Mint ismeretes, még az év elején or­szágos mozgalmat indítottak a textil­ipari dolgozók a gépi felszerelések tel. jesítőképességének tökéletes kihasználá­sára. Ez a mozgalom az egész textil­iparban nagymértékben hozzájárult a termelés és a munkatermelékenység nö vekedéséhez. Az illetékes főigazgatóság szakemberei a selyemszövödék ered »lényeinek tanulmányozása során meg. állapították, hogy a fejlődés a külön­böző gyárakban nem egyforma. Egyes üzemekben, mint például a fővárosi Fiamura Rosie, a Matasea Populará és a segesvári Június 11 vállalatokban ki­magasló eredményeket értek el a gépek teljesítő képességének kihasználásában cs a fordulatszám fokozásában. A ver­senyben részvevő többi gyár eredménye azonban nem mondható minden szem­pontból kielégítőnek. Az országos érte. kezleten tapasztalatcsere alakult ki. megvitatták a hibákat és megállapítot­ták, hogy az elkövetkezendő hetekben mi a legfontosabb tennivaló. ÖTVENEZER METERREL TÖBB SELYEMKELME ÁPRILISBAN A gyapjú- és selyemipari főigazgató­ság vezetői mindenekelőtt az eredmé­nyeket ismertették. Az elmúlt év de. cemberétől 1959 áprilisáig a selyemszö­vödék 2,5 százalékkal fokozták a szö­vőgépek óránkénti verésszámát, a for­dulatszámot pedig 1,6 százalékkal emelték. A gépek jobb kihasználása folytán egyedül áprilisban körülbelül 50.000 méterrel több kelmét gyártot­tak. A versenyben nagy segítséget jelen­tett a műszaki szervezési tervek telje­sítése. Nagyon jól bevált az a módszer is, hogy a mérnökök, technikusok és mesterek elsősorban a szövőgépek for. dulatszámát egységesítik. Ez az akció néhány gyárban nagyjában befejező­dött. A következő lépés az egyes gép­típusok fordulatszámának növelése, fi­gyelembe véve, hogy milyen fordulat szám a legelőnyösebb az egyes termék­fajták előállításánál. A gépek jobb kihasználását a fordu­latszám emelésén kívül sok más intéz­kedés is elősegítheti. Az értekezleten a gyárak megbízottai beszámoltak arról, hogy most sokkal igényesebben ellen őrzik a beérkező nyersanyagot s na­gyobb gondot fordítanak a felvető szál és a vetülékszál előkészítésére. A Fia­mura Rosie gyárban megjavították az összes motollákat, hogy egyenleteseb. ben feszíthessék ki a szálakat. Menetes, peremmel ellátott fémhengerek haszná­latára tértek át, mert így hosszabb fel­vető szálakat készíthetnek, tehát rit­kábban kell cserélni a felvető henge­reket a ezáltal csökken a gépállás. KI KELL KÜSZÖBÖLNI A FELESLEGES GEPALLAST Az egyik legfontosabb kérdés ma is, mint évek óta, a gépek gyorsabb ja­vítása. Hiába használja ki jobban a Befejezte bukaresti vendégszereplését a Berliner Ensemble A Berliner Ensemble színház együt­tese vasárnap este mutatta be utolsó előadását az Opera- és Balett színház­ban. Mint az előző előadásokon, a közön­ség ezúttal is melegen megtapsolta Brecht „Galilei Élete" című darabját és Ernst Busch kiváló alakítását a címszerepben. Az előadás végén Radu Beligan érdemes művész köszönetét moiulott a művészegyüttesnek Wilhelm Bick, a Német Demokrati­kus Köztársaság bukaresti nagykövete ugyanaznap fogadást rendezett a Ber­liner Ensemble vendégszereplése alkal­mából. A művészegyüttes hétjön reggel hazautazott. A vendégeket az Oktatás- és Műve­lődésügyi Minisztérium és az OST A -----o----­Hazaérkezett a George Enescu állami filharmónia Vasárnap reggel hazaérkezett a George Enescu állami filharmónia szim­fonikus zenekara, amely George Geor. gescu népművész és Mircea Basarab karmesterek vezetésével a Lengyel Nép- köztársaságban, a Csehszlovák Köztár­saságban és a Magyar Népköztársaság­ban vendégszerepeit. A zenekar csaknem egyhónapos kör­útja során 13 nagysikerű hangversenyt adott a három baráti országban. Szim­fonikus zenekarunk két hangversennyel szerepelt a „Tavasz Prágában“ fesz. tiválon is. képviselői, a fővárosi színházak igaz­gatói és művészei kísérték ki a bänea- sai repülőtérre. leien volt Wilhelm Bick, a Német Demokratikus Köztársaság bukaresti nagykövete és a nagykövetség számos tagja. ( Agerpres) szövőnő gyorsabb működésre beállított gépét, ha géphiba esetén bosszú órákig, esetleg napokig tart, míg a segédmes­ter és mester újból működésbe helyezi a gépet. Sajnos azonban, hogy általában még sok a felesleges gépállás. így a temes­vári Ada Marinescu, a nagydisznódi Matasea Rosie és a fővárosi Tesátoriile Reunite gyárakban igen sokáig húzódik el a hengercsere. A kolozsvári Romi- nia Muncitoare.ban és más gyárakban a javításokat igen lassan, vontatottan vég­zik el. A főigazgatóság vezetői kifejtették, hogy a gépállás időtartamát megfelelő intézkedésekkel átlag legalább 2,8 szá­zalékkal lehetne csökkenteni. Ha ez megtörténik, évente mintegy 700 ezer méter selyemkelmével termelhetnek többet selyemszövödéink. HASZNOS INTÉZKEDÉSEK Számos életrevaló, könnyen megvaló­sítható gyakorlati intézkedést javasol­tak az értekezlet részvevői. A legfonto­sabbak közé tartozik, hogy sürgősen felül kell vizsgálni az előkészítő rész. legek felszereléseit, hogy kifogástalan minőségű legyen az orsó és a cséve, a szálak feszítése pedig teljesen egyenle­tes. A lehető leghosszabb szálakkal kell ellátni a hengereket. A felvetőszálak ragasztását el kell végezni, mielőtt a gépre szerelik a hengert, hogy ezzel is csökkentsék a gépállást. Szó esett ezen az értekezleten a mű­szaki-szervezési intézkedésekről. Számo­sán felvetették azt is, hogy az eredmé­nyesebb munka, a nagyobb termelé­kenység, a jobb gépkihasználás legfő­képpen a munkások hozzáértésén, igye­kezetén múlik. Ezért az értekezleten elhatározták, hogy a gyárakban ezentúl állandóan foglalkoznak a munkások szakmai továbbképzésével. A gépek teljesítőképességének minél teljesebb kihasználására indított országos mozgalom csak úgy vezethet teljes si­kerhez. ha munkás és mérnök, mester és segédmester a maga feladatát a le­hető legjobban elvégzi. KOMLÓS MIKLÓS Paraschivescu Ion, a Vörös Grivica műhelyek főmestere nagy népszerűség, nek örvend munkahelyén, minthogy egyike a legleleményesebb szakemberek­nek. Egyik újítása egy meghosszabbítható csavarkulcs, amellyel a kazánko­vács műhelyben 50 százalékkal növelték a munkatermelékenységet a jelen'egi normához viszonyítva (Agerpres felvétel) *a mai nap * a mai nap * a mai nap * a mai K IfEPaZITlKAM nap* Közös nyilatkozat a szovjet párt- és kormány- küldöttség albániai látogatása alkalmából Zártkörű megbeszélések napja Genfben jj Széles a község főutcája, akár II három aszfaltút is megférne itt egy I más mellett. Dekát nagy dolog lett H volna a múltban abból egy is, olyan i helyen mint Tenke, ahol pedig any- { nyira közismerten vendégmaraszta­li lók az utak. II ... Középen most nehézkés hen­lí gerek tapossák a zúzott követ, az ) építendő nyílegyenes új út szegélyét jf már kirakták, ezek között sétálnak jí alá s fel a sustorgó, i prüszkölő, zakatoló — * gőzmasinák. Az árkon innen, fia- j. ial akácfák árnyéká­éi ban, alacsonyra süp­í pedt fapadon öreg há­ti csiba pipázgat. Pipája í nem lehel még any- __________ nyl idős mint ö, de e- ===== í msen e'ni/üll, kopott H jószág, szárát ki tudja hányszor » cserélték újjal. Maga a pipa csorba, » félig elégelt, ám azért vígan boder II rodik belőle a füst, miközben az II öreg hunyorog, hosszasan nézi a II gépeket, a kővel, homokkal megra­II kott jövő-menő teherautókat, a se­ll rémien lapátoló munkásokat. II Letelepszem mellé a padra. Erde­it kés Ügyelni az útépítést. Később rámtekint az öreg. | — Nagy munka —- mondja, s bá­li lógat a fe/ével. ami bizonyára alá­ll támasztani hivatott a megállapítást. í! — Nagy bizony. j — De kelleti is az út — fűzi to­ll vább a szót mostmár élénkebben, is «s «5 == »=■«2 ss ss « «s sa ss ss z« sss f látva, hogy nem vagyok ellene a beszélgetésnek — Kellett. — Jó út lesz. Aszfaltost — Olyan hangsúllyal mondja ezt, mint amikor valaki valami nagyon nagy dologgal dicsekszik. Rövidesen azt is megtudom, miéri büszke az épülő aszfaltos út­ra. Mert szó szól kövei és beszélni cA,iz(.aLte-L ... kezd az éleiéről. S mini ahogy idős emberek szokták, dicsekszik azzal, hogy túlélt két világháborút, az el­sőben meg is sebesült, haza is en­gedték néhány napra, de aztán újra vissza kellett mennie. Annakidején bejárt lónéhány idegen országot, de azonkívül, sem azelőtt, sem azután, nem sokat hagyta el a községet. Nem olyan utazgatás természetű ember ő. Ahogy számolgatja, 86 évéből leélt ill Tenkén hetvenkilenc évet, ugyanis nem itt születeti, gyermekkorában kerüli a községbe s még azt is leszámítja, amit a há­borúban töltött. Egy szóval sem mondja az öreg, de mindebből kiértik, mit jelent ne­ki ez az útépítés. Mert évtizedeken «s-sssssíSRsrsRííSSsswssss«:* asstss át építettek ugyan ebben a köz­ségben egy-egy házal, az utób­bi években még egy kis parkocskát is létesítettek a központban, villanyt vezettek az utcákba, hidat építettek a Körösön, de hogy a község egyik végétől a másikig épitőteleppé vál­jon, hogy ennyi gép, ember, teher­kocsi dolgozzon ill, ilyen még nem volt. Nem tudom, nem kérdeztem, hogy olvasta-e ez az ■ ■■ l = idős falusi bácsika a párt Központi Vezető­sége novemberi plená­risának határozatát az útépítésre vonatkozó­lag, de meg vagyok róla győződve, nagy _______ örömet okozott neki- az, hogy a határozat nyomán Tenkén is út épül, mert tatán anélkül, hogu szá­mot adna magának, ez az idős em­ber, érzi, tudja milyen nagy do­log ez Közben már rég kialudt a pipa s míg újratömi az öreg, megtudok tőle egy kedves, gyerekes titkot is. Azt, hogy fiatalkorában egyszer Nagyváradon járl s az egyik utcában éppen aszfaltoztak. Akkor úgy megtetszett ez neki, hogy azonnal be akart állani ö is a mun­kások közé. Persze nem vették fel. Mos/ maga sem tudja miért, ami­kor megkezdték Hl az útépítést, mindez eszébe jutott s azóta is alig várja, hogy öntsék már az aszfaltot az új útra. ILLÉS JÓZSEF TIRANA. (Agerpres.) — Mint már jelentettük, május 30-án Tiranában aláírták a Szovjetunió párt­ós kormányküldöttségének, valamint zz Albán Népköztársaság párt- és kor­mányküldöttségének közös nyilatkoza­tát. A nyilatkozat rámutat arra. hogy a szovjet párt- és kormányküldöttség al­bániai látogatása alkalmával széleskörű eszmecserét folytattak a Szovjetunió és *z Albán Népköztársaság népei közötti együttműködés kiszélesítéséről. test­véri barátságuk elmélyítéséről, valamint a két országot érintő időszerű nemzet­közi kérdésekről. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a tárgyalások a szívélyesség és az egyet­értés légkörében zajlottak le és meg­nyilvánult a teljes nézetazonosság az összes megvitatott kérdésekben. A két ország párt- és kormánykül­I düttsége egyöntetűen megállapítja, hogy a két ország kapcsolatai mindenben a proletár internacionalizmus, az egyen­jogúság, a nemzeti függetlenség. a te­rületi épség-tiszteletbentartása, a bel- ügyekbe való be nem avatkozás elvei nek megfelelően, a szoros testvéri együttműködés és a kölcsönös segély- nyújtás alapján fejlődnek. E kapcsola­tok alapja a közös marxista-leninista ideológia, a szocializmus és a kommu­nizmus építésének nagyszerű közös cél­kitűzései. a békéért és a népek bizton­ságáért folytatott harc. A szovjet párt- és kormányküldöttség nagy megelégedéssel állapította meg, hogy az albán nép a Munkapárt veze­tésével és a szocialista tábor országai­nak testvéri segítségével történelmileg rövid idő alatt gyökeresen megváltoz­tatta hazája arculatát, elmaradott ag­rárországból ipari-agrár országgá alakí­totta át Albániát. A felek kifejezték teljes megelégedé­süket a két ország érdekeit szolgáló gazdasági és kulturális kapcsolatok je­lenlegi állása és fejlődési távlatai fe­lett. Az albán küldöttség elismeréssel hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió sokol­dalú és önzetlen segítséget nyújtott és nyújt továbbra is az Albán NK-nak a szocialista építés minden területén. Csu­pán két év alatt a Szovjetunió egész sor hosszúlejáratú kölcsönt folyósított Albániának összesen 526 millió rubel értékben. A két küldöttség ismételten kifejezte azt az elhatározását, hogy a jövőben minden eszközzel tovább szélesíti a (Folytatás a 3. oldalon) A szovjet-albán közös nyilatkozat aláírása Tiranában. (TASZSZ telefoto) Genf A. A. Gromiko, szovjet kül­ügyminiszter szálláshelyén a szovjet küldöttség vezetője magánjellegű meg­beszélést folytatott Christian Herter a- merikai külügyminiszterrel, Selwyn Eloyd angol külügyminiszterrel és Couve de Murville francia külügymi. niszterrel. Az ülésen A. A. Gromiko elnökölt. Ez volt a külügyminiszterek második szükkörü ülé6e (az első pénteken volt az angol küldöttség vezetőjének szállás­helyén). Hétfőn a külügyminiszterek nem tartottak plenáris ülést. (Különtüdósi- tás a 3. oldalon). MoszlivaAz Albán Népköztársa­ságban tett látogatás után május 31- én visszatért Moszkvába a szovjet párt- és kormányküldöttség több tag. ja : N. A- Muhitgyinov, az SZKP KB Elnökségének tagja, az SZKP KB tit­kára ; N- P. Firjubin, a Szovjetunió külügyminiszterhelyettese, A. A. Bul­gakov, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának titkára; F. D. Dumbadze, a Grúziái KP KB titkára; D. Raszulov, a Tádzsikisztán! KP KB titkára; Sz. A. Vezirov, az Azerbajd­zsán SZSZK Minisztertanácsának al­elnöke és 1. T. Vinogradov, az SZKP KB helyettes osztályfőnöke. N. Sz. Hruscsov, az SZKP KB első titkára, a Szovjetunió Minisztertaná­csának e'ncke, a küldöttség vezetője és R. I. Aáalinovszkij, a Szovjetunió honvédelmi minisztere, a küldöttség tagja, az előre megállapított terv sze­rint folytatja látogatását Albániában. Kabul C. Constantinescu, a Ro­mán Népköztársaság afganisztáni kö­vetségének ügyvivője (teheráni szék­hellyel) május 12—30. között látoga­tást tett Afganisztánban. C. Constan­tinescu felkereste az Észak-Afganisz- tánban dolgozó román szakértőket, akik szovjet és csehszlovák szakértők­kel együtt kőolaj lelőhelyek feltárá­sán munkálkodnak. Kabulban C. Constantinescu külön­böző afgán személyiségekkel tárgyalt, köztük a bánya- és iparügyi minisz­terrel, a sajtó- és művelődésügyi mi- n'szterrel, a kü'ügyminisztériumi ál­lamtitkárral, a kábulj egyetem rekto­rával, stb. Az afgán személyiségek köszönetét mondtak a román kormány nyújtotta műszaki-tudományos segítségért és megelégedésüket fejezték ki a román szakértők munkája felett.

Next

/
Thumbnails
Contents