Előre, 1959. augusztus (13. évfolyam, 3657-3682. szám)

1959-08-01 / 3657. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! XIII. évfolyam, 3657. szám 6 oldal ára 30 báni 1959 augusztus 1., szombat A vállalatok és intézmények munkásainak, mestereinek és műszakí-adminísztratív személyzetének fizetésemelése * + * Az augusztus 23. tiszte­letére indult szocialista versenynek mutatkoznak az eredményei a Craiova-i Electroputere gyárban is. A vállalat munkaközössé­ge számos e ektrotechni- kai cikk mellett (transz­formátorok, nagyfeszült­ségű árammegszakítók) a vál alt három e'ektrocar helyett tizet gyártott le kifogástalan minőségben és ezzel az év első felé­ben 1.543.000 lej megta­karítást ért el. Képünkön egy terven felül készült transzformátort ellenőriz­nek szál itás előtt. (Mihai Popescu' felvétele) ★ ★ ★ 2.212.000 lejt takarít meg az aranyosgyéresi Sodronyipar Joggal büszkék az aranyosgyéresi Sodronyipar Művek dolgozói az első félévben elért termelési sikereikre. Az egész munkaközösség lelkes szocialis­ta versenye révén a munkatermelé­kenység félév alatt 8,5 százalékkal emelkedett, az össztermelést tervfel­A technikusok mozgalma A Magyar Autonóm Tartomány Épít­kezési í J.ralaunak technikusai elemez­tek, hogy milyen Iehetös-egek kiaknázá­sával jdiulhatnak hozza az egy milliárd lejes terven ■ elüli megtakarításhoz. bolymosi István főmérnök javasla­tára ezután a vállalat technikusai érté­kes munkavállalásokat tettek. Malhé Ferenc, a 2. épitövállalat termelési ügyosztályának kommunista vezetője valla.ta, hogy a munkate'epek jobb niegszervezésevel 50.000 lejt megtakarít. Hoiicska György, a 2. vállalat egyik csoportvezetője is felajánlott 15.000 lejt. A kérdéses vállalat technikusai össze­sen újabb 119.000 lejjel csökkentik a költségeket. Lázár Zoltán gépészmérnök a szerelő vállalat technikusainak nevében 70.000 lej megtakarítását ajánlotta fel. Az épitövállalat központjának technikusai elhatározták, hogy terven felül 150.000 lejjel csökkentik a költségeket.. A tartományi építkezési tröszt tech- n:kusai eddig együttvéve 359.000 lejt ajánlottak fel, de ezt még nem tekin­tik a végleges összegnek, hanem újabb lehetőségeket akarnak feikutatjii. adatot 9,7 százalékkal felülmúlták és 1,288.000 lejt takarítottak meg. Ezt a fejlődést azonban a nagy üzem munkásai csak a további előre­haladás kiindulópontjának tekintik. A legutóbbi párthatározat természetesen ebben a nagyvállalatban is élénk vitát váltott- ki és a további belső erőforrá­sok felkutatására késztette a dolgozó­kat. Eddig már kétszáznál több mun­kás, mester és technikus jelentette be, hogy augusztus 23 tiszteletére újból kiegészíti vállalását. Az év végéig leg­alább 2,212.000 Té'ff ákát rnégtákárftáhi a gyfjr munkaközössége. Ezért most újból felülvizsgálják a he-ngerdei berendezéseket és a többi gépet s rövidesen még néhány újítást és kisgépesítési alkalmaznak. Kisgépesítéssel (Tudósítónktól). — A palotai ken- derjtyár dolgozói maguk is tapasztalták ez év első felében, hogy a jó munka közvetlenül hozzájárul a nagyobb kere setükhöz. Az össztermelési tervet ugyan­is 19, az értéktervet 9 százalékkal felül­múlták és így 9 százalékkal növe­kedett a gyár dolgozóinak átlagkeresete. Most, a legutóbbi pártdokumentumok tanulmányozása után újból nekiláttak, hogy felmérjék lehetőségeiket. A hatá­rozatban javasolt műszaki kollektíva már működik a gyárban. Elsősorban a kisgépesítés kiszélesítésével foglalkozik s errevonatkozólag már tervet is készí­tett. Ügy számítják, hogy egyedül kis gépesítéssel év végéig 300.001) lejt «aka­rhatlak meg. A gyár műszaki kollektívája megálla­pította azt is. hogy a gyár közelében évek óta felgyűlt pozdorját értékesíteni lehetne, mégpedig bútorgyártásra alkal­mas rostlemezt és furnírt lehet belőle előállítani. Az élesdi Refractar tűzálló téglagyár dol­gozóit arra ösztönözte a júliusi párthatározat, hogy még tüzetesebben foglalkozzanak a belső erőforrások feltárásá­val. Evanics. István, aki az idén már 10 újítási javaslatot nyúj­tott be, most egy igen érdekes újítással fog­lalkozik. Lakatos 1st-- ván és Dömötör Tibor segítségével önműködő etetőt készít az új, 70-300 atmoszféra nyo­mású téglaprésünkhöz. A korszerű, nagyter­me ékenységü tégla­prést júniusban he yez- tük üzembe. Kezelésé­vel a Faragó Ferenc vezette IMSZ-brigádot bízták meg. A prés nyolcóránként 1000 da­rab elsőrangú minősé­gű téglát préséi félszá­raz anyagból, a tég a szárítás nélkül azon­nal bekerü hét a ke­mencébe. Míg a többi préseknél általában 3 százalék a selejt, az új prés teljesen selejt mentesen termel. Egy előre egy munkás kéz zel adagolja az ágya got a présbe, ha azon ban elkészül a gépesi telt etető, mentesül et­től a munkától és a prés termelékenységét számításaink szerint 30 százalékkal fokoz­zuk. JÖZSA ZOLTÁN levelező A Román Munkáspárt Központi Vezetősége és a Román Népköztársaság Minisztertanácsa —- az RMP KV f. é. július 13—Í4-i plenáris‘ülése által kidolgozott intézkedések alapján — 1959 július 30-án határozatot fogadott el az állami vállalatokba» és intézményekben alkalmazott munkások, mes­terek, mérnökök, technikusok, tisztviselők és szakértők tarifa szerinti fizeté­sének emeléséről, valamint a premiálási elvek és a munkások fizetéséhez csatolt különböző pótlékok juttatási elvének megjavításáról, A munkások fizetésének emeléséről Az RMP Központi Vezetősége és a Minisztertanács határozata alapján a munkások tarifa szerinti fizetése átlagosan 10 százalékkal emelkedik, az egyes iparágak és termelőegységek gazdasági jelentőségétől, termelési körül­ményeitől és technikai színvonalától függően. A határozat értelmében a különböző termelési ágakban dolgozó munká­sok tarifa szerinti fizetése az alábbiak szerint emelkedik : A bányaipar alapvető ágaiban dolgozó munkások tarifa szerinti fizetése — 5 százaléktól 11,1 százalékig. A kohászati iparban — 8.4 százaléktól 11,4 százalékig. A gépgyártó iparban — 8,7 százaléktól 20,1 százalékig. Az építő-szerelőiparban 5,7 százaléktól 14,1 százalékig. A kőolaj vegyészet (petrokémia) iparban — 8 százaléktól 11,1 százalékig. A kőolajipar mélyfúrási ágában — 6 százaléktól 9,6 százalékig. A faiparban — 8,1 százaléktól 14 százalékig. Az erdőkitermelésnél — 6,1 százaléktól 17,3 százalékig. Az építőanyagiparban — 7,7 százaléktól 11,4 százalékig. A cementiparban — 8,6 százaléktól 11,3 százalékig. A textiliparban — 8,2 százaléktót 12,9 százalékig. A bőr-gumi konfekcióiparban — 7,2 százaléktól 16,6 százalékig. Az élelmiszeriparban — 6,6 százaléktól 10,3 százalékig. A vasút üzemrészlegében — 5,6 százaléktól 23,8 százalékig. Az országúti, vízi és légiszállítási szektorban — 7,9 százaléktól 17 százalékig. A helyiiparban és a sütőiparban — 4,5 százaléktól 17,2 száza­lékig. A községgazdálkodásban —■ szolgáltatások, városi szállítások —« 6,8 százaléktól 11,7 százalékig. A mezőgazdasági gépészek tarifa szerinti fizetése 10 százaléktól 16,6 százalékig emelkedik. Egyes iparágakban, ahol eddig a nehéz munkakörülmények utáni fize­téspótlék benne foglaltatott a tarifa szerinti fizetésben, a határozat — a tarifa szerinti fizetés emeléséi? kívül — havi 25 lejtől 100 lejig terjedő fizetéspótlékot irányoz elő. Ilyenformán a tarifa szerinti fizetés emelése és a fizetéspótlék-tévén it alábbi iparágakban a kereset a következőképpen növekszik: A sztnesfémiparban — 8,5 százaléktól 17,2 százalékig. A nyomdaiparban — 5,8 százaléktól 15,2 százalékig. Az üvegiparban — 6,5 százaléktól 14,2 százalékig. A viscqzeiparban — 7,2 százaléktól 20 százalékig. A bőr- és cserzöiparban — 9,2 százaléktól. 15,5 százalékig, A határozat előirányozza mag, hogy 50 tői 150 lejig, egyes esetekben pedig 200 lejig terjedő fizetéspótlékot folyósítanak a nehéz körülmények közölt (egészségre káros környezetben, magas hőmérsékletben stb.) dolgozó mun­kásoknak. , i - • i ‘\ -i , A határozat ugyancsak előirányozza, hogy fizetéspótlékot folyósítanak a különböző munkacsoportokat (csoport, brigád) vezető munkásoknak és azok­nak, akik rendes beosztásukon kívül más munkakört is betöltenek, hasonló­képpen a határozat egységesen szabályozza a munkában töltött idő után fizetendő pótlékokat egyes gazdasági ágakban. A tarifa szerinti fizetések emelésével egyidőben az RMP KV és a Mi­nisztertanács határozata előirányozza a munkások premiálási elvének meg­javítását. Így a prémiumok ösztönző jellegének növelése, valamint a válla­latok tevékenységének gazdasági - műszaki eredményeihez való szorosabb hozzákapcsolása érdekében, a határozat előirányozza a prémiumrendszer ki- terjesztését a takarékosság és a'termékek minőségének javítása stb, terén elért eredményekért. , ;‘!j i A tarifa szerinti fizetéseknek az RMP KV és a Minisztertanáé* hatja rozata szerinti emelése ugyanolyan mértékben növeli a munkások összkere- setét, mivel a bérezési rendszer többi-elemei —vagyis a munkanormák, prémiumkvóták — a jelenlegi színvonalon maradnak. A mesterek, mérnökök, technikusok tisztviselők és szakértők fizetésének emeléséről Az RMP KV és a Minisztertanács határozata alapján a mesterek fizetése átlagosan 20 százalékkal emelkedik, a termelési ágaktól függően. Hasonlóképpen átlagosan 8 százalékkal növelik az iparvállalatokban, építkezési- és szállítási vállalatoknál és a többi gazdasági egységnél, vala­mint a tervező és kutató intézeteknél, a minisztériumokban, néptanácsoknál és a többi költségvetési ellátmányú egységnél dolgozó mérnöki, műszaki, adminisztratív és szakszemélyzet fizetését. Az RMP KV és a Minisztertanács határozata szerint a munkások és a más kategóriájú alkalmazottak fizetésének növelése nem hat ki jogaikra, ami a gyermekek utáni állami segélyt, a házbéreket, a szállítási bérleteket, tan­díjakat, a jól tanuló diákok és egyetemi hallgatók ösztöndíját, a szolgálati egyenruhák árát illett. A fizetésemelések 1959 augusztus 1-től lépnek érvénybe. Mentesítések és csökkentések a fizetések utáni adónál A Nagy Nenuetffvülés Elnöksége 1959 Július, 30-án törvényerejű rende­letet bocsátott ki a fizetések utáni adónál eszközlendő egyes mentesítésekről és csökkentésekről. így az 500 lejig terjedő havi kereset teljesen mentesül a fizetések utáni adótól. Az 500— 600 lej kereset utáni fizetési adó átlagosan 85 % -kai csökken A- 601— 700 „ „ „ „ „ 66 „ A 701— 800 lej ke-eset utáni, fizeti.«! adó fti A 801— 900 „ ,, ,, „ i> » - - • A 901 1000 ,, ,, ,, f» I» t, -o t ,, Az 1001—1100 „ ,, „ i# ,» fi 19 f, ,, Az 1101—1300 „ ,, , •* * ti 1^ it »I Az 1301—1500 „ ,, ,, i? ,■ i,. 5.7,, ,, Az 15Ű0 lejen felüli kereset utáni adó változatlan marad. Elindult a fővárosból a barátság Vonalja Pénteken este elindult a főváros­ból a tíarptság Vonatja, amellyel az ország minden részéből 400 kollekti­vista utazik a Szovjetunióba, hogy megtekintse Moszkvában „A Szov­jetunió népgazdaságának eredmé. nyei“ című kiállítást. Az utazást az ARLUS Központi Tanácsa szervezte a Földművelés­ügyi és Erdészeti Minisztériummal s a Carpati országos turisztikai hi­vatallal együtt. Hazánk gazdasági küldöttségének látogatása Hollandiában Párbeszéd a gyárban Történik 1959 július végén. Szín: a fővárosi Flacära Rosie (Vörös Láng) bőripari üzem szabászait osztálya. SZEREPLŐK Maria Irimescu, szabásznő, szökehajú, zöldeskékszemű. Magas homlok, ívelt szemöldök. Kistermetű. Mozgásán meglátszik, hogy sportol. 18 éves. A riporter. ■ : ( Amikor a riporter belép a szabászait osztályra, déljelé jár az idő. erős napfény árad be a széles ablakokon. Végig megy az asztalok mentén, tétován megáll és egy szabásznölöl megkérdezi, hol dol­gozik Maria Irimescu. A munkáslány hátra mu­tat egy asztalra. Amikor a riporter odaér, Marta irimescu egy drappszínű bőr dar ab fölé hajol, rá­illeszti a mintát és villámgyors mozdulattal végig siklik szabaszkeséyel a minta minden oldalán. A kiszabott daiabot elhelyezi egy másik kisasztalra és uiból a búr fölé hajol. Előbb csak nézi, majd a mintát Élesztgeti. A figyelem pillanatra ráncot Vet a homlokán ...) **• • .4 RIPORTER (habozik egy cseppet, majd megkérdi): Maria Irimescu? ;4 , MARIA IRIMESCU (felnéz, kissé zavartan) • Igen, én vagyok. RIPORTER: (mint aki tudja, hogy itt a munka fontosabb az ő mondókájánál, lehát szapora szó­val) Olvastam az újságban, hogy az elvtársnő megnyerte az országos cipőfelsőrész szabászati versenyt. (Szünet. Szavakat keresve)- Azt szeret­ném ... Nem. is ! Mélyek voltak a versenyfeltéte­lek ? MARIA IRIMESCU: (leteszi a szabászkést). A legtakarékosabban, a legjobb minőséget adva és a leggyorsabbaii.íelsőrészt szabni. RIPORTER : Es maga ? MARI A IRIMESCU : (egyszerűen, tárgyila­gosan ): 802 deciméter bőrből 50 pár felsőrészt kellett kiszabni. Én 55 párat szabtam ki minő­ségi hiba nélkül. RIPORTER: Idős mestereket győzött le. MARIA IRIMESCU: (jurcsállja a megjegyzést) Igen. De azért a mester­séget csak tőlük tanultam., RIPORTER: Maga tizennyolcéves ? Ezt egyébként tudom ,az újságból. MARIA IRIMESCU: (cseppet kacéran, hiszen nő). Miért, maga mennyit adna nekem ? RIPORTER: (másra tereli a szót) Mégis, honnan ez a gyorsaság és ügyesség ? MARIA IR/MESCU:-Nagyon jó szakiskolába jártam Rimnicu Vilccan. RIPORTER: Odavalósi ? MARIA IRIMESCU: A rajonból. Buleta faluból. RIPORTER: (előveszi jegyzetfüzetéi). Várjon csak. Maga naponta öt fel­sőrészt készít el megtakarított bőrből. MARIA IRIMESCU: (gyorsan, tiltakozva) Nem, nem I Átlagosan csak hármat-négyet. RIPORTER: (számol) Vegyünk tehát naponta hármat. 365-ből levonunk ötvenkét vasárnapot, az... 313, május elseje két nap, augusztus 23 két nap, november 7 — két nap, marad tehat 307, két hét szabadság.. Volt az idén szabadságon ? iMAR/A IRIMESCU: Voltam. Predeálon. RIPORTER: (a világ legtermészetesebb dolgaként tudomásul veszi, hogy Maria Irimescu Predeálon nyaralt) Nos, két hét szabadság az tizenkét nap, mert a vasárnapokat már levontuk... Igen... Az annyi mint 295 nap. Be­szorozzuk hárommal .... Háromszor ót az... 885 pár felsőrész évente. Csak a megtakarított bőrből. Tudta ezt maga ? MARIA IRIMESCU: (mosolyog és ilyenkor arcán gödröcskék villannak, hiszen tizennyolc éves) Hát persze, hogy tudtam. Az IMSZ-ben is beszéltünk erről. A párt azt mondja, takarítsunk meg egy milliárd lejt. Ez a 885 pár az én részem. Ha nem haragszik, éti tovább dolgoznék. (Veszi is a szabászkést.) RIPORTER: (halkan, mintha éppenséggel a hangos szó zavarná a szabásznöt) Mennyi az alapfizetése ? MARIA IRIMESCU: Eddig hétszáznegyven lej volt, de minden hónapban túlteljesítem a normát és 900—1000 lejt keresek átlagban. Most, a párt határozata nyomán az én fizetésem is na­gyobb lesz. RIPORTER: (elteszi a jegyzetfüzetet. Mind. végig figyelmesen nézte a szabásznő könnyű, hosszúujjú kezét. Most megkérdi): Játszott va­laha hangszeren ? MARIA IRIMESCU: Soha, de nagyon sze­retem a zenét. És a sportot. Szeretek sakkozni is. Otthon is játszottam, itt is. (Hangja az egész beszélgetés során most először csendül büszkén.) Első helyezett voltam a rajoni versenyen és a tartományán a második. A szabásznak jót tesz a «sakk. Kiszámítani, előrelátni minden mozdulatot itt is úgy kell szinte mint a sakkban- (Felnéz egy pillanatra.) Itt nemcsak a kéz dolgozik... RIPORTER: (búcsúzva) Igaza van. Minden jót kívánok. Jó ünnepet. MARIA IRIMESCU: Köszönöm. Meglesz. (Hangtalanul nevet, de hibátlan szép fogsora oly vidáman villan, mintha kacagna.) Augusztus 23-ra lakást kapok. (Maria Irimescu tovább dolgozik, asztala fölé hajol, villan a szabászkés és a riporter pedig megy kifelé az osztályból, végig az asztalok mentén, le a lépcsőn, át az udvaron és kiér a gyárkapu elé. Ott megáll és arra gondol, hogy huszonöt évvel ezelőtt a faluról feljövő Maria Irimescu itt ácsor­góit volna munkára várva a kapu elölt együtt a munkanélküliekkel, hosszú hetekig ilt ácsorgóit volna, aztán pedig kiment volna a cselédpiacra... üe se munkanélküliség, se cselédpiac, se más megaláztatás és embertelenség nem várt az 1956-ban Bukarestbe jeljövő otténiai kislányra. A gyár várta, az IMSZ, Predeal és nemsokára a gt/ári otthonból saját lakásába köl­tözik. A riporternek eszébe jut, hogy nemrég Amerikában megtartották a ,/abságban sínylődő népek" hetét és finom urak krokodilkönnyeket sírtak Maria Irimescu sorsára gondolva■ Ö. taplófejü kapitalisták — gondolja a riporter — és hirtelen szinte minden pórusában érzi, hogy .milyen remek dolog nélkülük élni.) \ ' SZÁSZ JANOS Hága Mint megírtuk, a román gazdasági küldöttség, Alexandru Bir- ládeanu elvtársnak, a Román Népköz- társaság Minisztertanácsa alelnökinek vezetésével július 30-án Amszterdamba érkezett. Az amszterdami várost ta­nács ugyanaznap ebédet adott a román vendégek tiszteletére. A délután folyamán a küldöttség tag­jai ellátogattak Rotterdamba és meg­tekintettek több kikötőberendezést. Este a rotterdami nagyvállalatok képviselői vacsorát adta« a román gazdasági küldöttség tiszteletére. A holland sajtóügynökség munka­társának kérdésére válaszolva, Alexatt- dru Birládeanu elvtárs kijelentette, hogy a román gazdasági küldöttség látogatást tesz több hollandiai vállalat­nál a két ország közötti gazdasági csere bővítési lehetőségeinek megisme­rése céljából. Július 3i-én a küldöttség a Hollan­dia déli részén fekvő Eindhovenbe uta­zott, ahol látogatást tett a Philips gyárban. Moszkva Augusztus 23 moszk­vai ünnepségei keretében az ARLUS dokumentációs kiállítást rendez. A moszkvai Gorkij parkban e napokban serényen folynak a kiállítás építkezési munkálatai. A kiállítási pavilon tökéletes vilá­gítását a műanyagból készült átlátszó tetőzet, valamint a csaknem teljes egészében üvegből készült homlokzata biztosítja. A kiállítás anyaga felidézi a 15 év előtti eseményeket — Romá­nia felszabadulását s bemutatja a né­pi demokratikus Románia főbb meg­valósításait. A kiállításon román dokumentumfil­meket és játékfilmeket vetítenek és különféle kulturális rendezvényeket tartanak majd. Genf Július 30-án este, a Szov­jetunió, az USA, Anglia és Franciaor­szág külügyminisztereinek találkozása után, A. A. üromiko megbeszélést foly­tatott Lothar Bolz-cal a genfi értekez­let részvevői által előterjesztett javas­latokról, Moszkva Kliment Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Szovjetje Elnök­ségének elnöke július 31-én átnyújtotta a Lenin-rendet és a Szocialista Munka Hősét megillető Sarló és Kalapács aranyérmet Valentyina Gaganovának, a Visnyij Volocsek-i (OSZSZSZK) gva­potkombinát fonodája brlgádvezetöjé- nek. Amint már közöltük Valentyina Gaganovát azért jutalmazták e magas kitüntetésekkel, mert egy élenjáró bri­gádból, ahol a jó munkáért kijáró ma­gasabb javadalmazásban részesült, át­helyezését kérte egy kullogó brigádba, amelyet aztán az élenjáró brigádok színvonalára emelt, Bécs A Fesztivál nemzetközi művé­szi versenyének keretében az IMSZ- együttes énekkara, Marin Constantin vezényletével első dijat nyert. Pénteken reggel a Szovjetunió ifjú­sági küldöttségének tagjai baráti talál­kozót tartottak az európai és ázsiai népi demokratikus országok'ifjaival. A talál­kozó gazdag műsora keretében fellépett Ruha István hegedűművészünket lelke­sen megtapsolta a hallgatóság. Az ifjúsági lapoknál dolgozó íiatal újságírók és szerkesztők találkozója során megvitatták az ifjúsági sajtó feladatait. A jelenlevők nagy érdeklő­déssel hallgatták végig Dumitru Popes­cu elvtársnak, a Scinteia Tineretului fő­szerkesztőjének beszámolóját arról, hogy a Román Népköztársaság ifjúsági sajtója miként segíti elő hazánk ifjú nemzedékének a haladó eszmélt szelle­mében való nevelését. Művészegyüttesünk egyik nagysikerű előadása a bécsi Fesztiválon. (Telefoto Agerpres), ~ AROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA |

Next

/
Thumbnails
Contents