Előre, 1959. augusztus (13. évfolyam, 3657-3682. szám)

1959-08-01 / 3657. szám

A technikusok mozgalma A Magyar Autonóm Tartomány Épít­kezési I­a­ratainak technikusai elemez­ték, hogy milyen lehetős­egek kiaknázá­sával járulhatnak hozzá az egy milliárd lejes terven b­elüli megtakarításhoz. Solymosi István főmérnök javasla­tára ezután a vállalat technikusai érté­kes munkavállalásokat tettek. Máthé Ferenc, a 2. építővállalat termelési ügyosztályának kommunista vezetője vallalta, hogy a munkatelepek jobb m­egszervezésével 50.000 lejt megtakarít. Holicska György, a 2. vállalat egyik csoportvezetője is felajánlott 15.000 lejt. A kérdéses vállalat technikusai össze­sen újabb 119.000 lejjel csökkentik a költségeket. Lázár Zoltán gépészmérnök a szerelő vállalat technikusainak nevében 70.000 lej megtakarítását ajánlotta fel. Az építővállalat központjának technikusai elhatározták, hogy terven felül 150.000 lejjel csökkentik a költségeket.. A tartományi építkezési tröszt tech­­nikusai eddig együttvéve 359.000 lejt ajánlottak fel, de ezt még nem tekin­tik a végleges összegnek, hanem újabb lehetőségeket akarnak felkutatnii. Világ proletárjai egyesüljetek! A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA | XIII. évfolyam, 3657. szám 6 oldal­ára 30 báni 1959 augusztus 1., szombat 2.212.000 lejt takarít meg az aranyosgyéresi Sodronyipar Joggal büszkék az aranyosgyéresi Sodronyipar Művek dolgozói az első félévben elért termelési sikereikre. Az egész munkaközösség lelkes szocialis­ta versenye révén a munkatermelé­kenység félév alatt 8,5 százalékkal emelkedett, az össztermelési tervfel­adatot 9,7 százalékkal felülmúlták és 1.288.000 lejt takarítottak meg. Ezt a fejlődést azonban a nagy­üzem munkásai csak a további előre­haladás kiindulópontjának tekintik. A legutóbbi párthatározat természetesen ebben a nagyvállalatban is élénk vitát váltott­ ki és a további belső erőforrá­sok felkutatására késztette a dolgozó­kat. Eddig már kétszáznál több mun­kás, mester és technikus jelentette be, hogy augusztus 23 tiszteletére újból kiegészíti vállalását. Az év végéig leg­alább 2.212.000 Té­ff akat m­egtakarítani a gyásr munkaközössége. Ezért most újból felülvizsgálják a he­ngerdei berendezéseket és a többi gépet s rövidesen még néhány újítást és kisgépesítést alkalmaznak. Az augusztus 23. tiszte­letére indult szocialista versenynek mutatkoznak az eredményei a Craiova-i Electroputere gyárban is. A vállalat munkaközössé­ge számos e­ektrotechni­­kai cikk mellett (transz­formátorok, nagyfeszült­ségű árammegszakítók) a vál­alt három elektrocar helyett tizet gyártott le kifogástalan minőségben és ezzel az év első felé­ben 1.543.000 lej megta­karítást ért el. Képünkön egy terven felül készült transzformátort ellenőriz­nek szál­­tás előtt. (Mihai Popescu' felvétele) ★ ★ ★ * + * Az élesdi Refradtar tűzálló téglagyár dol­gozóit arra ösztönözte a júliusi párthatározat, hogy még tüzetesebben foglalkozzanak a belső erőforrások feltárásá­val. Ivanics­ István, aki az idén már 10 újítási javaslatot nyúj­tott be, most egy igen érdekes újítással fog­lalkozik. Lakatos Ist­­­ván és Dömötör Tibor segítségével önműködő etetőt készít az új, kisgépesítéssel (Tudósítónktól).­­ A palotai ken­­derstyár dolgozói maguk is tapasztalták ez év első felében, hogy a jó munka közvetlenül hozzájárul a nagyobb kere­setükhöz. Az össztermelési tervet ugyan­is 19, az értéktervet 9 százalékkal felül­múlták és így 9 százalékkal növe­kedett a gyár dolgozóinak átlagkeresete. Most, a legutóbbi pártdokumentumok tanulmányozása után újból nekiláttak, hogy felmérjék lehetőségeiket. A hatá­rozatban javasolt műszaki kollektíva már működik a gyárban. Elsősorban a kisgépesítés kiszélesítésével foglalkozik s erre vonatkozólag már tervet is készí­tett. Úgy számítják, hogy egyedül kis gépesítéssel év végéig 300.001­ lejt taka­rhattak meg. A gyár műszaki kollektívája megálla­pította azt is, hogy a gyár közelében évek óta felgyűlt pozdorját értékesíteni lehetne, mégpedig bútorgyártásra alkal­mas rostlemezt és furnírt lehet belőle előállítani, 70-300 atmoszféra nyo­mású téglaprésünkhöz. A korszerű, nagyter­mé­­kenységű tégla­prést júniusban he­yez­­tük üzembe. Kezelésé­vel a Faragó Ferenc vezette IMSZ-brigádot bízták meg. A prés nyolcóránként 1000 da­rab elsőrangú minősé­gű téglát présel félszá­raz anyagból, a tég a szárítás nélkül azon­nal bekerü­let a ke­mencébe. Míg a többi préseknél általában 3 százalék a selejt, az új prés teljesen selejt mentesen termel. Egy­előre egy munkás kéz­zel adagolja az agya­got a présbe, ha azon­ban elkészül a gépesi telt etető, mentesül et­től a munkától és a prés termelékenységét számításaink szerint 30 százalékkal fokoz­zuk. JÓZSA ZOLTÁN levelező Párbeszéd a gyárban Történik 1959 július végén. Szín: a fővárosi Flacara Rosie (Vörös Láng) bőripari üzem szabászati osztálya. SZEREPLŐK Maria Irimescu, szabásznő, szőkehajú, zöldeskékszemű. Magas homlok, ívelt szemöldök. Kistermetű. Mozgásán meglátszik, hogy sportol. 18 éves. A riporter. ■ : ( Amikor a riporter belép a szabászati osztályra, délfelé jár az idő, erős napfény árad be a széles ablakokon. Végig megy az asztalok mentén, tétován megáll és egy szabász fötöl megkérdezi, hol dol­gozik Maria Irimescu. A munkáslány hátra mu­tat egy asztalra. Amikor a riporter odaér, Marta Irimescu egy drappszínű bőr­dar­ab fölé hajol, rá­illeszti a mintát és villámgyors mozdulattal végig siklik szabaszkesével a minta minden oldalán. A kiszabott darabot elhelyezi egy másik kisasztalra és újból a búr fölé hajol. Előbb csak nézi, majd a mintát élesztgeti. A figyelem pillanatra ráncot­get a homlokán ...) **• • .4 RIPORTER (habozik egy cseppet, majd megkérdi): Maria Irimescu? ;4 . MARIA IRIMESCU (felnéz, kissé zavartan) • Igen, én vagyok. RIPORTER: (mint aki tudja, hogy itt a munka fontosabb az ő mondókájánál, tehát szapora szó­val) Olvastam az újságban, hogy az elvtársnő megnyerte az országos cipőfelsőrész szabászati versenyt. (Szünet. Szavakat keresve)- Azt szeret­ném ... Nem­ is ! Melyek voltak a versenyfeltéte­lek ? MARIA IRIMESCU: (leteszi a szabászkést): A legtakarékosabban, a legjobb minőséget adva és a leggyorsabban­,felsőrészt szabni. RIPORTER : És maga ? MARI­A IRIMESCU : (egyszerűen, tárgyila­gosan ): 802 deciméter bőrből 50 pár felsőrészt kellett kiszabni. Én 55 párat szabtam ki minő­ségi hiba nélkül. RIPORTER: Idős mestereket győzött le. MARIA IRIMESCU: (furcsállja a megjegyzést) Igen. De azért a mester­séget csak tőlük tanultam.. RIPORTER: Maga tizennyolcéves ? Ezt egyébként tudom ,az újságból. MARIA IRIMESCU: (cseppet kacéran, hiszen nő). Miért, maga mennyit adna nekem ? RIPORTER: (másra tereli a szót) Mégis, honnan ez a gyorsaság és ügyesség ? MARIA IRIMESCU:­Nagyon jó szakiskolába jártam Rimnicu Vilican. RIPORTER: Odavalósi ? MARIA IRIMESCU: A rajonból. Buleta faluból. RIPORTER: (előveszi jegyzetfüzetét). Várjon csak. Maga naponta öt fel­sőrészt készít el megtakarított bőrből. MARIA IRIMESCU: (gyorsan, tiltakozva) Nem, nem ! Átlagosan csak hármat-négyet. RIPORTER: (számol) Vegyünk tehát naponta hármat. 365-ből levonunk ötvenkét vasárnapot, az... 313, május elseje két nap, augusztus 23 két nap, november 7 . két nap, marad tehát 307, két hét szabadság.. Volt az idén szabadságon ? !MARIA IRIMESCU: Voltam. Predeálon. RIPORTER: (a világ legtermészetesebb dolgaként tudomásul veszi, hogy Maria Irimescu Predeálon nyaralt) Nos, két hét szabadság az tizenkét nap, mert a vasárnapokat már levontuk... Igen... Az annyi mint 295 nap. Be­szorozzuk hárommal .... Háromszor ez az... 885 pár felsőrész évente. Csak a megtakarított bőrből. Tudta ezt maga ? MARIA IRIMESCU: (mosolyog és ilyenkor arcán gödröcskék villannak, hiszen tizennyolc éves) Hát persze, hogy tudtam. Az IMSZ-ben is beszéltünk erről. A párt azt mondja, takarítsunk meg egy milliárd lejt. Ez a 885 pár az én részem. Ha nem haragszik, ott tovább dolgoznék. (Veszi is a szabászkést.) RIPORTER: (halkan, mintha éppenséggel a hangos szó zavarná a szabásznőt) Mennyi az alapfizetése ? MARIA IRIMESCU: Eddig hétszáznegyven lej volt, de minden hónapban túlteljesítem a normát és 900—1000 lejt keresek átlagban. Most, a párt határozata nyomán az én fizetésem is na­gyobb lesz. RIPORTER: F elteszi a jegyzetfüzetet. Mind­­végig figyelmesen nézte a szabásznő könnyű, hosszúujjú kezét. Most megkérdi­: Játszott va­laha hangszeren ? MARIA IRIMESCU: Soha, de nagyon sze­retem a zenét. És a sportot. Szeretek sakkozni is. Otthon is játszottam, itt is. (Hangja az egész beszélgetés során most először csendül büszkén.) Első helyezett voltam a rajoni versenyen és a tartományon a második. A szabásznak jót tesz a­­sakk. Kiszámítani, előrelátni minden mozdulatot itt is úgy kell szinte mint a sakkban­ (Felnéz egy pillanatra.) Itt nemcsak a kéz dolgozik... RIPORTER: (búcsúzva) Igaza van. Minden jót kívánok. Jó ünnepet. MARIA IRIMESCU: Köszönöm. Meglesz. (Hangtalanul nevet, de hibátlan szép fogsora oly vidáman villan, mintha kacagna.) Augusztus 23-ra lakást kapok. (Maria Irimescu tovább dolgozik, asztala fölé hajol, villan a szabászkés és a riporter pedig megy kifelé az osztályból, végig az asztalok mentén, le a lépcsőn, át az udvaron és kiér a gyárkapu elé. Ott megáll és arra gondol, hogy huszonöt évvel ezelőtt a faluról feljövő Maria Irimescu itt ácsor­gott volna munkára várva a kapu előtt együtt a munkanélküliekkel, hosszú hetekig itt ácsorgott volna, aztán pedig kiment volna a cselédpiacra... Se se munkanélküliség, se cselédpiac, se más megaláztatás és embertelenség nem várt az 1956-ban Bukarestbe feljövő olténiai kislányra. A gyár várta, az IMSZ, Predeal és nemsokára a gy­ári otthonból saját lakásába köl­tözik. A riporternek eszébe jut, hogy nemrég Amerikában megtartották a r rabságban sínylődő népek" hetét és finom urak krokodilkönnyeket sírtak Maria Irimescu sorsára gondolva■ 6. taplófejű kapitalisták — gondolja a riporter — és hirtelen szinte minden pórusában érzi, hogy­­milyen remek dolog nélkülük élni.) \ ' SZÁSZ JÁNOS A vállalatok és intézmények munkásainak, mestereinek és műszaki-adminisztratív személyzetének fizetésemelése A Román Munkáspárt Központi Vezetősége és a Román Népköztársaság Minisztertanácsa —­ az RMP KV f. é. július 13—14-i plenáris­ ülése által kidolgozott intézkedések alapján — 1959 július 30-án határozatot fogadott el az állami vállalatokban és intézményekben alkalmazott munkások, mes­terek, mérnökök, technikusok, tisztviselők és szakértők tarifa szerinti fizeté­sének emeléséről, valamint a premiálási elvek és a munkások fizetéséhez csatolt különböző pótlékok juttatási elvének megjavításáról, A munkások fizetésének emeléséről Az RMP Központi Vezetősége és a Minisztertanács határozata alapján a munkások tarifa szerinti fizetése átlagosan 10 százalékkal emelkedik, az egyes iparágak és termelőegységek gazdasági jelentőségétől, termelési körül­ményeitől és technikai színvonalától függően. A határozat értelmében a különböző termelési ágakban dolgozó munká­sok tarifa szerinti fizetése az alábbiak szerint emelkedik : A bányaipar alapvető ágaiban dolgozó munkások tarifa szerinti fizetése — 5 százaléktól 11,1 százalékig. A kohászati iparban — 8,4 százaléktól 11,4 százalékig. A gépgyártó iparban — 8,7 százaléktól 20,1 százalékig. Az építő-szerelőiparban 5,7 százaléktól 14,1 százalékig. A kőolaj vegyészet (petrokémia) iparban — 8 százaléktól 11,1 százalékig. A kőolajipar mélyfúrási ágában — 6 százaléktól 9,6 százalékig. A faiparban — 8,1 százaléktól 14 százalékig. Az erdőkitermelésnél — 6,1 százaléktól 17,3 százalékig. Az építőanyagiparban — 7,7 százaléktól 11,4 százalékig. A cementiparban — 8,6 százaléktól 11,3 százalékig. A textiliparban — 8,2 százaléktól 12,9 százalékig. A bőr­gumi konfekcióiparban — 7,2 százaléktól 16,6 százalékig. Az élelmiszeriparban — 6,6 százaléktól 10,3 százalékig. A vasút üzemrészlegében — 5,6 százaléktól 23,8 százalékig. Az országúti, vízi és légiszállítási szektorban — 7,9 százaléktól 17 százalékig. A helyiiparban és a sütőiparban — 4,5 százaléktól 17,2 száza­lékig. A községgazdálkodásban —■ szolgáltatások, városi szállítások —1­6,8 százaléktól 11,7 százalékig. A mezőgazdasági gépészek tarifa szerinti fizetése 10 százaléktól 16,6 százalékig emelkedik. Egyes iparágakban, ahol eddig a nehéz munkakörülmények utáni fize­téspótlék benne foglaltatott a tarifa szerinti fizetésben, a határozat — a tarifa szerinti fizetés emeléséin kívül — havi 25 lejtől 100 lejig terjedő fizetéspótlékot irányoz elő. Ilyenformán a tarifa szerinti fizetés emelése és a fizetéspótlék­ révén az alábbi iparágakban a kereset a következőképpen növekszik: A színesfémiparban — 8,5 százaléktól 17,2 százalékig. A nyomdaiparban — 5,8 százaléktól 15,2 százalékig. Az üvegiparban — 6,5 százaléktól 14,2 százalékig. A visegzőiparban — 7,2 százaléktól 20 százalékig. A bőr- és cserzőiparban — 9,2 százaléktól­ 15,5 százalékig. A határozat előirányozza mag, hogy 5- től 150 lejig, egyes esetekben pedig 200 lejig terjedő fizetéspótlékot folyósítanak a nehéz körülmények között (egészségre káros környezetben, magas hőmérsékletben stb.) dolgozó mun­kásoknak. , i - • i ‘\ -i . A határozat ugyancsak előirányozza, hogy fizetéspótlékot folyósítanak a különböző munkacsoportokat (csoport, brigád) vezető munkásoknak és azok­nak, akik rendes beosztásukon kívül más munkakört is betöltenek, hasonló­képpen a határozat egységesen szabályozza a munkában töltött idő után fizetendő pótlékokat egyes gazdasági ágakban. A tarifa szerinti fizetések emelésével egyidőben az RMP KV és a Mi­nisztertanács határozata előirányozza a munkások premiálási elvének meg­javítását. Így a prémiumok ösztönző jellegének növelése, valamint a válla­latok tevékenységének gazdasági - műszaki eredményeihez való szorosabb hozzákapcsolása érdekében, a határozat előirányozza a prémiumrendszer ki­­terjesztését a takarékosság és a­ termékek minőségének javítása stb. terén elért eredményekért. . .‘!!­­ A tarifa szerinti fizetéseknek az RMP KV és a Minisztertanács hat­á­rozata szerinti emelése ugyanolyan mértékben növeli a munkások összkere­­setét, mivel a bérezési rendszer többi­ elemei —vagyis a munkanormák, prémiumkvóták — a jelenlegi színvonalon maradnak. A mesterek, mérnökök, technikusok tisztviselők és szakértők fizetésének emeléséről Az RMP KV és a Minisztertanács határozata alapján a mesterek fizetése átlagosan 20 százalékkal emelkedik, a termelési ágaktól függően. Hasonlóképpen átlagosan 8 százalékkal növelik az iparvállalatokban, építkezési­ és szállítási vállalatoknál és a többi gazdasági egységnél, vala­mint a tervező és kutató intézeteknél, a minisztériumokban, néptanácsoknál és a többi költségvetési ellátmányú egységnél dolgozó mérnöki, műszaki, adminisztratív és szakszemélyzet fizetését. Az RMP KV és a Minisztertanács határozata szerint a munkások és a más kategóriájú alkalmazottak fizetésének növelése nem hat ki jogaikra, ami a gyermekek utáni állami segélyt, a házbéreket, a szállítási bérleteket, tan­díjakat, a jól tanuló diákok és egyetemi hallgatók ösztöndíját, a szolgálati egyenruhák árát illeti. A fizetésemelések 1959 augusztus 1-től lépnek érvénybe. Mentesítések és csökkentések a fizetések utáni adónál A Nagy Ném­etk Gválés Elnöksége 1959 július, 30-án törvényerejű rende­letet bocsátott ki a fizetések utáni adónál eszközlendő egyes mentesítésekről és csökkentésekről, így az 500 lejig terjedő havi kereset teljesen mentesül a fizetések utáni adótól. Az 500— 600 lej kereset utáni fizetési adó átlagosan 85 % -kal csökken A­ 601— 700 „ „ „ „ „ 66 „ Az 1500 lejen felüli kereset utáni adó változatlan marad. A 701— 800 lej kereset utáni, fizeti.«! adó fti A 801— 900 „ ,, ,, „ i­ » - - • A 901 1000 ,, ,, ,, f» t» t, -o t ,, Az 1001—1100 „ ,, „ i# ,» fi 19 i, ,, Az 1101—1300 „ ,, , •* * ti 1^ it »I Az 1301—1500 „ ,, ,, i? ,■ i,. 5.7,, ,, Elindult a fővárosból a barátság Vonatja Pénteken este elindult a főváros­ból a b­arátság Vonatja, amellyel az ország minden részéből 400 kollekti­vista utazik a Szovjetunióba, hogy megtekintse Moszkvában „A Szov­jetunió népgazdaságának eredmé­­nyei“ című kiállítást. Az utazást az ARLUS Központi Tanácsa szervezte a Földművelés­ügyi és Erdészeti Minisztériummal s a Carpati országos turisztikai hi­vatallal együtt. Hazánk gazdasági küldöttségének látogatása Hollandiában Hága Mint megírtuk, a román gazdasági küldöttség, Alexandru Bir­­ladeanu elvtársnak, a Román Népköz­­társaság Minisztertanácsa alelnökének vezetésével július 30-án Amszterdamba érkezett. Az amszterdami városi ta­nács ugyanaznap ebédet adott a román vendégek tiszteletére. A délután folyamán a küldöttség tag­jai ellátogattak Rotterdamba és meg­tekintettek több kikötőberendezést. Este a rotterdami nagyvállalatok képviselői vacsorát adtak a román gazdasági küldöttség tiszteletére. A holland sajtóügynökség munka­társának kérdésére válaszolva, Alexan­­­dru Birladeanu elvtárs kijelentette, hogy a román gazdasági küldöttség látogatást tesz több hollandiai vállalat­nál a két ország közötti gazdasági csere bővítési lehetőségeinek megisme­rése céljából. Július 31-én a küldöttség a Hollan­dia déli részén fekvő Eindhovenbe uta­zott, ahol látogatást tett a Philips gyárban. Moszkva Augusztus 23 moszk­vai ünnepségei keretében az ARLUS dokumentációs kiállítást rendez. A moszkvai Gorkij parkban e napokban serényen folynak a kiállítás építkezési munkálatai. A kiállítási pavilon tökéletes vilá­gítását a műanyagból készült átlátszó tetőzet, valamint a csaknem teljes egészében üvegből készült homlokzata biztosítja. A kiállítás anyaga felidézi a 15 év előtti eseményeket , Romá­nia felszabadulását s bemutatja a né­pi demokratikus Románia főbb meg­valósításait. A kiállításon román dokumentumfil­meket és játékfilmeket vetítenek és különféle kulturális rendezvényeket tartanak majd. Genf Július 30-án este, a Szov­jetunió, az USA, Anglia és Franciaor­szág külügyminisztereinek találkozása után, A. A. Kromiko megbeszélést foly­tatott Lothar Bolz-cal a genfi értekez­let részvevői által előterjesztett javas­latokról. Moszkva Kliment Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Szovjetje Elnök­ségének elnöke július 31-én átnyújtotta a Lenin-rendet és a Szocialista Munka Hősét megillető Sarló és Kalapács aranyérmet Valentyina Gaganovának, a Visnyij Volocsek-i (OSZSZSZK) gya­potkombinát fonodája brigádvezetőjé­­nek. Amint már közöltük Valentyina Gaganovát azért jutalmazták e magas kitüntetésekkel, mert egy élenjáró bri­gádból, ahol a jó munkáért kijáró ma­gasabb javadalmazásban részesült, át­helyezését kérte egy kullogó brigádba, amelyet aztán az élenjáró brigádok színvonalára emelt. Bécs A Fesztivál nemzetközi művé­szi versenyének keretében az IMSZ- együttes énekkara, Marin Constantin vezényletével első díjat nyert. Pénteken reggel a Szovjetunió ifjú­sági küldöttségének tagjai baráti talál­kozót tartottak az európai és ázsiai népi demokratikus országok­ ifjaival. A talál­kozó gazdag műsora keretében fellépett Ruha István hegedűművészünket lelke­sen megtapsolta a hallgatóság. Az ifjúsági lapoknál dolgozó fiatal újságírók és szerkesztők találkozója során megvitatták az ifjúsági sajtó feladatait. A jelenlevők nagy érdeklő­déssel hallgatták végig Dumitru Popes­cu elvtársnak, a Scinteia Tineretului fő­szerkesztőjének beszámolóját arról, hogy a Román Népköztársaság ifjúsági sajtója miként segíti elő hazánk ifjú nemzedékének a haladó eszmék­ szelle­mében való nevelését. Művészegyüttesünk egyik nagysikerű előadása a bécsi Fesztiválon. (Telefoto Agerpres). "

Next