Előre, 1959. augusztus (13. évfolyam, 3657-3682. szám)
1959-08-01 / 3657. szám
A technikusok mozgalma A Magyar Autonóm Tartomány Építkezési Iaratainak technikusai elemezték, hogy milyen lehetősegek kiaknázásával járulhatnak hozzá az egy milliárd lejes terven belüli megtakarításhoz. Solymosi István főmérnök javaslatára ezután a vállalat technikusai értékes munkavállalásokat tettek. Máthé Ferenc, a 2. építővállalat termelési ügyosztályának kommunista vezetője vallalta, hogy a munkatelepek jobb megszervezésével 50.000 lejt megtakarít. Holicska György, a 2. vállalat egyik csoportvezetője is felajánlott 15.000 lejt. A kérdéses vállalat technikusai összesen újabb 119.000 lejjel csökkentik a költségeket. Lázár Zoltán gépészmérnök a szerelő vállalat technikusainak nevében 70.000 lej megtakarítását ajánlotta fel. Az építővállalat központjának technikusai elhatározták, hogy terven felül 150.000 lejjel csökkentik a költségeket.. A tartományi építkezési tröszt technikusai eddig együttvéve 359.000 lejt ajánlottak fel, de ezt még nem tekintik a végleges összegnek, hanem újabb lehetőségeket akarnak felkutatnii. Világ proletárjai egyesüljetek! A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA | XIII. évfolyam, 3657. szám 6 oldalára 30 báni 1959 augusztus 1., szombat 2.212.000 lejt takarít meg az aranyosgyéresi Sodronyipar Joggal büszkék az aranyosgyéresi Sodronyipar Művek dolgozói az első félévben elért termelési sikereikre. Az egész munkaközösség lelkes szocialista versenye révén a munkatermelékenység félév alatt 8,5 százalékkal emelkedett, az össztermelési tervfeladatot 9,7 százalékkal felülmúlták és 1.288.000 lejt takarítottak meg. Ezt a fejlődést azonban a nagyüzem munkásai csak a további előrehaladás kiindulópontjának tekintik. A legutóbbi párthatározat természetesen ebben a nagyvállalatban is élénk vitát váltott ki és a további belső erőforrások felkutatására késztette a dolgozókat. Eddig már kétszáznál több munkás, mester és technikus jelentette be, hogy augusztus 23 tiszteletére újból kiegészíti vállalását. Az év végéig legalább 2.212.000 Téff akat megtakarítani a gyásr munkaközössége. Ezért most újból felülvizsgálják a hengerdei berendezéseket és a többi gépet s rövidesen még néhány újítást és kisgépesítést alkalmaznak. Az augusztus 23. tiszteletére indult szocialista versenynek mutatkoznak az eredményei a Craiova-i Electroputere gyárban is. A vállalat munkaközössége számos eektrotechnikai cikk mellett (transzformátorok, nagyfeszültségű árammegszakítók) a válalt három elektrocar helyett tizet gyártott le kifogástalan minőségben és ezzel az év első felében 1.543.000 lej megtakarítást ért el. Képünkön egy terven felül készült transzformátort ellenőriznek száltás előtt. (Mihai Popescu' felvétele) ★ ★ ★ * + * Az élesdi Refradtar tűzálló téglagyár dolgozóit arra ösztönözte a júliusi párthatározat, hogy még tüzetesebben foglalkozzanak a belső erőforrások feltárásával. Ivanics István, aki az idén már 10 újítási javaslatot nyújtott be, most egy igen érdekes újítással foglalkozik. Lakatos István és Dömötör Tibor segítségével önműködő etetőt készít az új, kisgépesítéssel (Tudósítónktól). A palotai kenderstyár dolgozói maguk is tapasztalták ez év első felében, hogy a jó munka közvetlenül hozzájárul a nagyobb keresetükhöz. Az össztermelési tervet ugyanis 19, az értéktervet 9 százalékkal felülmúlták és így 9 százalékkal növekedett a gyár dolgozóinak átlagkeresete. Most, a legutóbbi pártdokumentumok tanulmányozása után újból nekiláttak, hogy felmérjék lehetőségeiket. A határozatban javasolt műszaki kollektíva már működik a gyárban. Elsősorban a kisgépesítés kiszélesítésével foglalkozik s erre vonatkozólag már tervet is készített. Úgy számítják, hogy egyedül kis gépesítéssel év végéig 300.001 lejt takarhattak meg. A gyár műszaki kollektívája megállapította azt is, hogy a gyár közelében évek óta felgyűlt pozdorját értékesíteni lehetne, mégpedig bútorgyártásra alkalmas rostlemezt és furnírt lehet belőle előállítani, 70-300 atmoszféra nyomású téglaprésünkhöz. A korszerű, nagytermékenységű téglaprést júniusban heyeztük üzembe. Kezelésével a Faragó Ferenc vezette IMSZ-brigádot bízták meg. A prés nyolcóránként 1000 darab elsőrangú minőségű téglát présel félszáraz anyagból, a tég a szárítás nélkül azonnal bekerület a kemencébe. Míg a többi préseknél általában 3 százalék a selejt, az új prés teljesen selejt mentesen termel. Egyelőre egy munkás kézzel adagolja az agyagot a présbe, ha azonban elkészül a gépesi telt etető, mentesül ettől a munkától és a prés termelékenységét számításaink szerint 30 százalékkal fokozzuk. JÓZSA ZOLTÁN levelező Párbeszéd a gyárban Történik 1959 július végén. Szín: a fővárosi Flacara Rosie (Vörös Láng) bőripari üzem szabászati osztálya. SZEREPLŐK Maria Irimescu, szabásznő, szőkehajú, zöldeskékszemű. Magas homlok, ívelt szemöldök. Kistermetű. Mozgásán meglátszik, hogy sportol. 18 éves. A riporter. ■ : ( Amikor a riporter belép a szabászati osztályra, délfelé jár az idő, erős napfény árad be a széles ablakokon. Végig megy az asztalok mentén, tétován megáll és egy szabász fötöl megkérdezi, hol dolgozik Maria Irimescu. A munkáslány hátra mutat egy asztalra. Amikor a riporter odaér, Marta Irimescu egy drappszínű bőrdarab fölé hajol, ráilleszti a mintát és villámgyors mozdulattal végig siklik szabaszkesével a minta minden oldalán. A kiszabott darabot elhelyezi egy másik kisasztalra és újból a búr fölé hajol. Előbb csak nézi, majd a mintát élesztgeti. A figyelem pillanatra ráncotget a homlokán ...) **• • .4 RIPORTER (habozik egy cseppet, majd megkérdi): Maria Irimescu? ;4 . MARIA IRIMESCU (felnéz, kissé zavartan) • Igen, én vagyok. RIPORTER: (mint aki tudja, hogy itt a munka fontosabb az ő mondókájánál, tehát szapora szóval) Olvastam az újságban, hogy az elvtársnő megnyerte az országos cipőfelsőrész szabászati versenyt. (Szünet. Szavakat keresve)- Azt szeretném ... Nem is ! Melyek voltak a versenyfeltételek ? MARIA IRIMESCU: (leteszi a szabászkést): A legtakarékosabban, a legjobb minőséget adva és a leggyorsabban,felsőrészt szabni. RIPORTER : És maga ? MARIA IRIMESCU : (egyszerűen, tárgyilagosan ): 802 deciméter bőrből 50 pár felsőrészt kellett kiszabni. Én 55 párat szabtam ki minőségi hiba nélkül. RIPORTER: Idős mestereket győzött le. MARIA IRIMESCU: (furcsállja a megjegyzést) Igen. De azért a mesterséget csak tőlük tanultam.. RIPORTER: Maga tizennyolcéves ? Ezt egyébként tudom ,az újságból. MARIA IRIMESCU: (cseppet kacéran, hiszen nő). Miért, maga mennyit adna nekem ? RIPORTER: (másra tereli a szót) Mégis, honnan ez a gyorsaság és ügyesség ? MARIA IRIMESCU:Nagyon jó szakiskolába jártam Rimnicu Vilican. RIPORTER: Odavalósi ? MARIA IRIMESCU: A rajonból. Buleta faluból. RIPORTER: (előveszi jegyzetfüzetét). Várjon csak. Maga naponta öt felsőrészt készít el megtakarított bőrből. MARIA IRIMESCU: (gyorsan, tiltakozva) Nem, nem ! Átlagosan csak hármat-négyet. RIPORTER: (számol) Vegyünk tehát naponta hármat. 365-ből levonunk ötvenkét vasárnapot, az... 313, május elseje két nap, augusztus 23 két nap, november 7 . két nap, marad tehát 307, két hét szabadság.. Volt az idén szabadságon ? !MARIA IRIMESCU: Voltam. Predeálon. RIPORTER: (a világ legtermészetesebb dolgaként tudomásul veszi, hogy Maria Irimescu Predeálon nyaralt) Nos, két hét szabadság az tizenkét nap, mert a vasárnapokat már levontuk... Igen... Az annyi mint 295 nap. Beszorozzuk hárommal .... Háromszor ez az... 885 pár felsőrész évente. Csak a megtakarított bőrből. Tudta ezt maga ? MARIA IRIMESCU: (mosolyog és ilyenkor arcán gödröcskék villannak, hiszen tizennyolc éves) Hát persze, hogy tudtam. Az IMSZ-ben is beszéltünk erről. A párt azt mondja, takarítsunk meg egy milliárd lejt. Ez a 885 pár az én részem. Ha nem haragszik, ott tovább dolgoznék. (Veszi is a szabászkést.) RIPORTER: (halkan, mintha éppenséggel a hangos szó zavarná a szabásznőt) Mennyi az alapfizetése ? MARIA IRIMESCU: Eddig hétszáznegyven lej volt, de minden hónapban túlteljesítem a normát és 900—1000 lejt keresek átlagban. Most, a párt határozata nyomán az én fizetésem is nagyobb lesz. RIPORTER: F elteszi a jegyzetfüzetet. Mindvégig figyelmesen nézte a szabásznő könnyű, hosszúujjú kezét. Most megkérdi: Játszott valaha hangszeren ? MARIA IRIMESCU: Soha, de nagyon szeretem a zenét. És a sportot. Szeretek sakkozni is. Otthon is játszottam, itt is. (Hangja az egész beszélgetés során most először csendül büszkén.) Első helyezett voltam a rajoni versenyen és a tartományon a második. A szabásznak jót tesz asakk. Kiszámítani, előrelátni minden mozdulatot itt is úgy kell szinte mint a sakkban (Felnéz egy pillanatra.) Itt nemcsak a kéz dolgozik... RIPORTER: (búcsúzva) Igaza van. Minden jót kívánok. Jó ünnepet. MARIA IRIMESCU: Köszönöm. Meglesz. (Hangtalanul nevet, de hibátlan szép fogsora oly vidáman villan, mintha kacagna.) Augusztus 23-ra lakást kapok. (Maria Irimescu tovább dolgozik, asztala fölé hajol, villan a szabászkés és a riporter pedig megy kifelé az osztályból, végig az asztalok mentén, le a lépcsőn, át az udvaron és kiér a gyárkapu elé. Ott megáll és arra gondol, hogy huszonöt évvel ezelőtt a faluról feljövő Maria Irimescu itt ácsorgott volna munkára várva a kapu előtt együtt a munkanélküliekkel, hosszú hetekig itt ácsorgott volna, aztán pedig kiment volna a cselédpiacra... Se se munkanélküliség, se cselédpiac, se más megaláztatás és embertelenség nem várt az 1956-ban Bukarestbe feljövő olténiai kislányra. A gyár várta, az IMSZ, Predeal és nemsokára a gyári otthonból saját lakásába költözik. A riporternek eszébe jut, hogy nemrég Amerikában megtartották a r rabságban sínylődő népek" hetét és finom urak krokodilkönnyeket sírtak Maria Irimescu sorsára gondolva■ 6. taplófejű kapitalisták — gondolja a riporter — és hirtelen szinte minden pórusában érzi, hogymilyen remek dolog nélkülük élni.) \ ' SZÁSZ JÁNOS A vállalatok és intézmények munkásainak, mestereinek és műszaki-adminisztratív személyzetének fizetésemelése A Román Munkáspárt Központi Vezetősége és a Román Népköztársaság Minisztertanácsa — az RMP KV f. é. július 13—14-i plenáris ülése által kidolgozott intézkedések alapján — 1959 július 30-án határozatot fogadott el az állami vállalatokban és intézményekben alkalmazott munkások, mesterek, mérnökök, technikusok, tisztviselők és szakértők tarifa szerinti fizetésének emeléséről, valamint a premiálási elvek és a munkások fizetéséhez csatolt különböző pótlékok juttatási elvének megjavításáról, A munkások fizetésének emeléséről Az RMP Központi Vezetősége és a Minisztertanács határozata alapján a munkások tarifa szerinti fizetése átlagosan 10 százalékkal emelkedik, az egyes iparágak és termelőegységek gazdasági jelentőségétől, termelési körülményeitől és technikai színvonalától függően. A határozat értelmében a különböző termelési ágakban dolgozó munkások tarifa szerinti fizetése az alábbiak szerint emelkedik : A bányaipar alapvető ágaiban dolgozó munkások tarifa szerinti fizetése — 5 százaléktól 11,1 százalékig. A kohászati iparban — 8,4 százaléktól 11,4 százalékig. A gépgyártó iparban — 8,7 százaléktól 20,1 százalékig. Az építő-szerelőiparban 5,7 százaléktól 14,1 százalékig. A kőolaj vegyészet (petrokémia) iparban — 8 százaléktól 11,1 százalékig. A kőolajipar mélyfúrási ágában — 6 százaléktól 9,6 százalékig. A faiparban — 8,1 százaléktól 14 százalékig. Az erdőkitermelésnél — 6,1 százaléktól 17,3 százalékig. Az építőanyagiparban — 7,7 százaléktól 11,4 százalékig. A cementiparban — 8,6 százaléktól 11,3 százalékig. A textiliparban — 8,2 százaléktól 12,9 százalékig. A bőrgumi konfekcióiparban — 7,2 százaléktól 16,6 százalékig. Az élelmiszeriparban — 6,6 százaléktól 10,3 százalékig. A vasút üzemrészlegében — 5,6 százaléktól 23,8 százalékig. Az országúti, vízi és légiszállítási szektorban — 7,9 százaléktól 17 százalékig. A helyiiparban és a sütőiparban — 4,5 százaléktól 17,2 százalékig. A községgazdálkodásban —■ szolgáltatások, városi szállítások —16,8 százaléktól 11,7 százalékig. A mezőgazdasági gépészek tarifa szerinti fizetése 10 százaléktól 16,6 százalékig emelkedik. Egyes iparágakban, ahol eddig a nehéz munkakörülmények utáni fizetéspótlék benne foglaltatott a tarifa szerinti fizetésben, a határozat — a tarifa szerinti fizetés emeléséin kívül — havi 25 lejtől 100 lejig terjedő fizetéspótlékot irányoz elő. Ilyenformán a tarifa szerinti fizetés emelése és a fizetéspótlék révén az alábbi iparágakban a kereset a következőképpen növekszik: A színesfémiparban — 8,5 százaléktól 17,2 százalékig. A nyomdaiparban — 5,8 százaléktól 15,2 százalékig. Az üvegiparban — 6,5 százaléktól 14,2 százalékig. A visegzőiparban — 7,2 százaléktól 20 százalékig. A bőr- és cserzőiparban — 9,2 százaléktól 15,5 százalékig. A határozat előirányozza mag, hogy 5- től 150 lejig, egyes esetekben pedig 200 lejig terjedő fizetéspótlékot folyósítanak a nehéz körülmények között (egészségre káros környezetben, magas hőmérsékletben stb.) dolgozó munkásoknak. , i - • i ‘\ -i . A határozat ugyancsak előirányozza, hogy fizetéspótlékot folyósítanak a különböző munkacsoportokat (csoport, brigád) vezető munkásoknak és azoknak, akik rendes beosztásukon kívül más munkakört is betöltenek, hasonlóképpen a határozat egységesen szabályozza a munkában töltött idő után fizetendő pótlékokat egyes gazdasági ágakban. A tarifa szerinti fizetések emelésével egyidőben az RMP KV és a Minisztertanács határozata előirányozza a munkások premiálási elvének megjavítását. Így a prémiumok ösztönző jellegének növelése, valamint a vállalatok tevékenységének gazdasági - műszaki eredményeihez való szorosabb hozzákapcsolása érdekében, a határozat előirányozza a prémiumrendszer kiterjesztését a takarékosság és a termékek minőségének javítása stb. terén elért eredményekért. . .‘!! A tarifa szerinti fizetéseknek az RMP KV és a Minisztertanács határozata szerinti emelése ugyanolyan mértékben növeli a munkások összkeresetét, mivel a bérezési rendszer többi elemei —vagyis a munkanormák, prémiumkvóták — a jelenlegi színvonalon maradnak. A mesterek, mérnökök, technikusok tisztviselők és szakértők fizetésének emeléséről Az RMP KV és a Minisztertanács határozata alapján a mesterek fizetése átlagosan 20 százalékkal emelkedik, a termelési ágaktól függően. Hasonlóképpen átlagosan 8 százalékkal növelik az iparvállalatokban, építkezési és szállítási vállalatoknál és a többi gazdasági egységnél, valamint a tervező és kutató intézeteknél, a minisztériumokban, néptanácsoknál és a többi költségvetési ellátmányú egységnél dolgozó mérnöki, műszaki, adminisztratív és szakszemélyzet fizetését. Az RMP KV és a Minisztertanács határozata szerint a munkások és a más kategóriájú alkalmazottak fizetésének növelése nem hat ki jogaikra, ami a gyermekek utáni állami segélyt, a házbéreket, a szállítási bérleteket, tandíjakat, a jól tanuló diákok és egyetemi hallgatók ösztöndíját, a szolgálati egyenruhák árát illeti. A fizetésemelések 1959 augusztus 1-től lépnek érvénybe. Mentesítések és csökkentések a fizetések utáni adónál A Nagy Németk Gválés Elnöksége 1959 július, 30-án törvényerejű rendeletet bocsátott ki a fizetések utáni adónál eszközlendő egyes mentesítésekről és csökkentésekről, így az 500 lejig terjedő havi kereset teljesen mentesül a fizetések utáni adótól. Az 500— 600 lej kereset utáni fizetési adó átlagosan 85 % -kal csökken A 601— 700 „ „ „ „ „ 66 „ Az 1500 lejen felüli kereset utáni adó változatlan marad. A 701— 800 lej kereset utáni, fizeti.«! adó fti A 801— 900 „ ,, ,, „ i » - - • A 901 1000 ,, ,, ,, f» t» t, -o t ,, Az 1001—1100 „ ,, „ i# ,» fi 19 i, ,, Az 1101—1300 „ ,, , •* * ti 1^ it »I Az 1301—1500 „ ,, ,, i? ,■ i,. 5.7,, ,, Elindult a fővárosból a barátság Vonatja Pénteken este elindult a fővárosból a barátság Vonatja, amellyel az ország minden részéből 400 kollektivista utazik a Szovjetunióba, hogy megtekintse Moszkvában „A Szovjetunió népgazdaságának eredményei“ című kiállítást. Az utazást az ARLUS Központi Tanácsa szervezte a Földművelésügyi és Erdészeti Minisztériummal s a Carpati országos turisztikai hivatallal együtt. Hazánk gazdasági küldöttségének látogatása Hollandiában Hága Mint megírtuk, a román gazdasági küldöttség, Alexandru Birladeanu elvtársnak, a Román Népköztársaság Minisztertanácsa alelnökének vezetésével július 30-án Amszterdamba érkezett. Az amszterdami városi tanács ugyanaznap ebédet adott a román vendégek tiszteletére. A délután folyamán a küldöttség tagjai ellátogattak Rotterdamba és megtekintettek több kikötőberendezést. Este a rotterdami nagyvállalatok képviselői vacsorát adtak a román gazdasági küldöttség tiszteletére. A holland sajtóügynökség munkatársának kérdésére válaszolva, Alexandru Birladeanu elvtárs kijelentette, hogy a román gazdasági küldöttség látogatást tesz több hollandiai vállalatnál a két ország közötti gazdasági csere bővítési lehetőségeinek megismerése céljából. Július 31-én a küldöttség a Hollandia déli részén fekvő Eindhovenbe utazott, ahol látogatást tett a Philips gyárban. Moszkva Augusztus 23 moszkvai ünnepségei keretében az ARLUS dokumentációs kiállítást rendez. A moszkvai Gorkij parkban e napokban serényen folynak a kiállítás építkezési munkálatai. A kiállítási pavilon tökéletes világítását a műanyagból készült átlátszó tetőzet, valamint a csaknem teljes egészében üvegből készült homlokzata biztosítja. A kiállítás anyaga felidézi a 15 év előtti eseményeket , Románia felszabadulását s bemutatja a népi demokratikus Románia főbb megvalósításait. A kiállításon román dokumentumfilmeket és játékfilmeket vetítenek és különféle kulturális rendezvényeket tartanak majd. Genf Július 30-án este, a Szovjetunió, az USA, Anglia és Franciaország külügyminisztereinek találkozása után, A. A. Kromiko megbeszélést folytatott Lothar Bolz-cal a genfi értekezlet részvevői által előterjesztett javaslatokról. Moszkva Kliment Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Szovjetje Elnökségének elnöke július 31-én átnyújtotta a Lenin-rendet és a Szocialista Munka Hősét megillető Sarló és Kalapács aranyérmet Valentyina Gaganovának, a Visnyij Volocsek-i (OSZSZSZK) gyapotkombinát fonodája brigádvezetőjének. Amint már közöltük Valentyina Gaganovát azért jutalmazták e magas kitüntetésekkel, mert egy élenjáró brigádból, ahol a jó munkáért kijáró magasabb javadalmazásban részesült, áthelyezését kérte egy kullogó brigádba, amelyet aztán az élenjáró brigádok színvonalára emelt. Bécs A Fesztivál nemzetközi művészi versenyének keretében az IMSZ- együttes énekkara, Marin Constantin vezényletével első díjat nyert. Pénteken reggel a Szovjetunió ifjúsági küldöttségének tagjai baráti találkozót tartottak az európai és ázsiai népi demokratikus országok ifjaival. A találkozó gazdag műsora keretében fellépett Ruha István hegedűművészünket lelkesen megtapsolta a hallgatóság. Az ifjúsági lapoknál dolgozó fiatal újságírók és szerkesztők találkozója során megvitatták az ifjúsági sajtó feladatait. A jelenlevők nagy érdeklődéssel hallgatták végig Dumitru Popescu elvtársnak, a Scinteia Tineretului főszerkesztőjének beszámolóját arról, hogy a Román Népköztársaság ifjúsági sajtója miként segíti elő hazánk ifjú nemzedékének a haladó eszmék szellemében való nevelését. Művészegyüttesünk egyik nagysikerű előadása a bécsi Fesztiválon. (Telefoto Agerpres). "