Előre, 1959. augusztus (13. évfolyam, 3657-3682. szám)
1959-08-01 / 3657. szám
2 "Mi épköztársaságunk dolgozói nagy lelkesedéssel készülnek felszabadulásunk 15. évfordulójának méltó megünneplésére. Pártvezette dolgozó népünk jogos büszkeséggel veszi számba másfél évtizedes hősi alkotó munkája nagy győzelmeit,a szocialista országépítés történelmi jelentőségű eredményeit, a nép jólétéért, boldogságáért folytatott harc sikerét és a további lankadatlan küzdelem jegyében köszönti hazánk, népünk nagy nemzeti ünnepét, augusztus 23-át. Az 1944 augusztus 23 -i fegyveres felkelés győzelmét és a fasiszta katonai diktatúra megdöntését elősegítette az a körülmény, hogy a dicsőséges szovjet hadsereg megsemmisítő csapásokat mért a fasiszta haderőkre. Az ily kedvező történelmi körülmények között kibontakozott fegyveres felkelés győzelme kezdetét jelentette annak a népi forradalomnak, amely a népi demokratikus rendszer megteremtéséhez vezetett, s lehetővé tette a szocializmus építését hazánkban. Népi demokratikus rendszerünk nagy történelmi sikerei között vesszük számba a nemzeti kérdés teljes és végleges megoldását, pártunk, a Román Munkáspárt következetes marxileuiai nemzeti politikájának eredményeként. Hazánknak éppúgy, mint más szocialista országoknak a tapasztalata azt bizonyítja, hogy a nemzeti elnyomás felszámolása, a nemzetek és nemzetiségek teljes jogegyenlőségének és testvéri egységének megteremtése — egyetemes objektív törvénye a szocialista forradalomnak, a szocializmus építésének. Pártunk kitartó és következetes harcának, marxileniai nemzetiségi politikájának eredményeként az országunkban élő nemzeti kisebbségek teljes mértékben egyenlő jogokat élveznek a román néppel a társadalmi élet minden területén, s a Román Munkáspárt kipróbált vezetésével, megbonthatatlan testvéri egységben harcolnak és dolgoznak a szocializmus teljes győzelméért, hazánknak és a szocialista világrendszernek erősítéséért és fejlesztéséért. Mindez fényesen igazolja társadalmi és államrendszerünk tényleges demokratizmusát. TV rit láthatunk ezzel szemben azokban az országokban, ahol még a tőke az úr ? Az uralkodó osztályok által szított embertelen faji és nemzeti elnyomást, féktelen nacionalista uszítást. A kizsákmányoló osztályok évszázadokon át a dolgozó tömegek elnyomását és kizsákmányolását egybekapcsolták a nemzeti és faji elnyomással és uszítással. A történelemben éppen elég példát találhatunk arra, hogy a kizsákmányoló osztályok mindig és mindeni,»r ■’ nenzeti *■ lködés mesterségek ,népbontani , tiségű dolgozók harci egységei, az osztrák-magyar monarchia uralkodó osztályai, a romániai burzsoá földesúri rendszer, Antonescu vagy Horthy fasiszta diktatúrája egyaránt kegyetlenül elnyomta a nemzetiségeket és nemzeti gyűlölködés szításával próbálta megbontani a dolgozó nép egységét. A Habsburg impérium és a magyar reakció uralma idején a nemzeti kisebbségekhez tartozó dolgozók, állandó üldöztetésnek voltak kitéve, megalázták, elnyomták őket. A burzsoá földesúri Romániában pedig a reakciós hatóságok több mint 400 törvényrendeletet léptettek életbe a nemzeti kisebbségek jogainak korlátozására, gazdasági és kulturális fejlődésük megakadályozására. A kizsákmányoló osztályok megkülönböztetéseket tettek a munkások és tisztviselőik alkalmazásánál, bérezésénél és nemzeti gyűlölködés szításával igyekeztek elterelni a dolgozók figyelmét a létérdekeikért vívott közös harc kérdéseiről. Ugyanakkor a román, magyar, német, zsidó kizsákmányolók jól megértették egymást, békében megfértek a részvénytársaságok igazgató tanácsaiban s legfőbb gondjuk az volt, hogy minél nagyobb profitot sajtoljanak ki a román nép és az együttélő nemzetiségek dolgozóinak verejtékéből, hogy fenntartsák a dolgozók kizsákmányolásán alapuló rendszert s egyformán támogatták a vasgárdistákat, nyilasokat, cionistákat és más fasiszta és reakciós elemeket népellenes tevékenységükben. A kizsákmányoló osztályok nacionalista és soviniszta propagandája és népellenes mesterkedése ellenére, a burzsoá földesúri elnyomás és kizsákmányolás elleni küzdelemben, a fasizmus és a hitleri háború ellen vívott harc füzében egyre erősebbé vált a román nép és a nemzeti kisebbségek dolgozóinak testvéri egysége. Csődöt mondottak az úgynevezett „nemzeti egység“ diverzionista jelszavát hirdető reakciós körök szándékai és igazolást nyert hazánkban is Lenin tételének helyessége, hogy „minden valóban komoly és mély politikai kérdésben a csoportosulás osztályok szerint történik, nem pedig nemzetek szerint“. Hazánkban, a tőkés földesúri elnyomás időszakában egyedül a Román Kommunista Párt volt az az erő, amely következetesen harcolt minden dolgozó érdekeiért nemzetiségre való tekintet nélkül. A munkásosztály forradalmi pártja számtalanszor hangsúlyozta, hogy a nemzeti kérdés megoldása szorosan összefügg a burzsoáföldesúri rendszer megdöntésével, a munkás-paraszt hatalom megteremtésével. Pártunk következetes szervező és nevelő munkát folytatott a dolgozók között annak érdekében, hogy egységes harcra mozgósítsa őket közös érdekeikért, a kizsákmányolás és elnyomás ellen. A párt felvilágosító és mozgósító szavának eredményeként a román nép és az együttélő nemzeti kisebbségek dolgozói szoros egységben harcoltak a jobb életért, a demokráciáért, a szocializmusért. Jellemző példa erre a vasúti és kőolajipari munkások emlékezetes 1933 februári hősi harca. Ebben a küzdelemben Bukarestben és Iasibaru Pascaniban és Kolozsvárt, Ploestiben és Marosvásárhelyen vállvetve vettek részt a román nép és a nemzeti kisebbségek dolgozói. Az utána következő esztendőkben is a Román Kommunista Párt felhívására a román nép és a nemzeti kisebbségek fiai közül egyre többen álltak be a harcba a bűnös hitleri háború ellen. Dolgozó népünk szívében kitörölhetetlenül él a munkásosztály olyan hőseinek emléke, mint Constantin David és Bernet Andrei, Petre Gheorghe és Encsel Mór, Nicolae Cristea és Grünberg Lázár, Elena Sirbu és Ocskó Teréz, akik a tőkés-földesúri elnyomás sötét éveiben sok más társukhoz hasonlóan életüket áldozták a munkásosztály, a dolgozó nép ügyéért, hazánk szabadságáért. A fasiszta diktatúra megdöntése, 1944 augusztus 23 fordulópontot jelentett hazánk történelmében. Megnyitotta dolgozóink előtt a nemzeti és társadalmi felszabadulás útját és ezen az úton haladva megteremtette a nemzeti kérdés marxilleniai megoldásának lehetőségét. A kizsákmányoló osztályok hatalmának megdöntése és a néphatalom megteremtése lehetővé tette a nemzeti elnyomás mindenféle formájának felszámolását, a román nép és az együttélő nemzetiségek teljes jogegyenlőségének biztosítását. A néphatalom megteremtésével a nemzetiségek jogegyenlősége népi demokratikus rendszerünk állampolitikájává vált. A Román Munkáspárt erélyesen visszaverte a burzsoá nacionalizmus mindenféle megnyilvánulását, a reakciósok soviniszta próbálkozását s hatékony intézkedéseket foganatosított mindenfajta faji és nemzeti megkülönböztetés felszámolására. A hazánkban végbement gyökeres forradalmi változások, a proletárdiktatúra megteremtése, az ember ember által kizsákmányolás felszámolása és a szocialista társadalmi viszonyok állandó fejlődése lehetővé tették, hogy a Román Munkáspárt a marxi—lenini tanítás alapján teljesen és véglegesen megoldja a nemzeti kérdést hazánkban, a Román Népköztársaságban, pártunk következetes marxi—lenini nemzeti politikája teljes egyenjogúságot biztosított a román néppel együttélő nemzetiségek dolgozóinak. Népköztársaságunk Alkotmánya törvényre emelte a párt vezette dolgozó nép harcának győzelmeit e téren is. Népi demokratikus rendszerünkben ma az együttélő nemzetiségek dolgozói a román dolgozókkal együtt választhatnak és választhatók, képességeiknek megfelelő tisztségeket töltenek be az állami és társadalmi életben, tevékenyen részt vesznek az állami és közügyek intézésében. 437 nagy nemzetgyűlési képviselő közül 67 az együttélő nemzetiségek soraiból került ki. A néptanácsi képviselők 13 százalékát a nemzeti kisebbségek fiai teszik ki. Alkotmányunk előírja, hogy azokban a tartományokban és rajonokban, ahol a román lakossággal együtt más nemzetiségű dolgozók, is élnek, az államapparátusba az , illető nemzetiségek soraiból kikerülő vagy a nyelvüket ismerő tisztviselőket is kell kinevezni. Ennek megfelelően Nagybánya, Kolozsvár, Nagyvárad, Sztálin, Temesvár s a Magyar Autonóm Tartományban a néptanácsi tisztviselők 29,6 százaléka, az ügyészségi tisztviselők 25,6 százaléka és a törvényszéki tisztviselők 21,8 százaléka a nemzeti kisebbségek soraiból kerül ki. Pártunk lenini nemzeti politikájának egyik bizonyítéka a Magyar Autonóm Tartomány létrehozása és fejlődése. A tartományban a néptanácsi képviselők 80 százaléka és a tisztviselők 78 százaléka a nemzeti kisebbségek soraiból kerül ki.Népi demokratikus rendszerünk tényleges demokratizmusát, pártunk következetes internacionalista politikáját bizonyítja az a tény, hogy a román nép és a nemzeti kisebbségek dolgozói egyenlő jogokkal és lehetőségekkel rendelkeznek a gazdasági és társadalmi élet minden területén. Egyformán részt vesznek a szocializmus építéséért végzett munkában, egyaránt élvezik gazdasági és társadalmi fejlődésünk gyümölcseit. Az iparvállalatok államosítása utáni ■f* esztendőkben pártunk és kormányunk helyes politikájának, valamint munkásosztályunk alkotó munkájának eredményeként gyors fejlődésnek indult szocialista iparunk, elsősorban nehéziparunk. Ennek bizonyítására elég megemlíteni, hogy 1959 egyetlen évnegyedében az ipari termelés nagyobb volt az egész 1938. évi termelésinél. A szocialista iparosítás biztosítja a különböző tartományok harmonikus fejlődését, a burzsoá földesúri rendszerben visszamaradt tartományok gyorsabb előrehaladását, így a Magyar Autonóm Tartomány területén, ahol hazánk felszabadulása előtt alig volt valamelyes ipar, most 15 köztársasági érdekeltségű nagyüzem és közel 50 helyi érdekeltségű vállalat működik. A munkásosztálynak, a szocialista hazafiság és nemzetköziség zászlóhordozójának számbeli növekedése tovább erősíti népi demokratikus rendszerünk politikai alapját, jelentős mértékben hozzájárul dolgozó népünk erkölcsi és politikai egységének további megszilárdulásához. Munkásaink, technikusaink és mérnökeink sorsuk urai, szabad emberek, akik teljes alkotó képességüket és minden energiájukat a haza fejlődésének, a szocializmus építésének szolgálatába állítják. Megnyilvánul ez az egyre szélesebb tömegeket átfogó szocialista versenyben, amely élő bizonysága munkásosztályunk szocialista hazafiságának, a dolgozó nép testvéri egységének a szocializmus építéséért folyó alkotó munkában. Ez a szocialista verseny különösen nagy lendületet vett most, augusztus 23 köszöntésére. Hazánk dolgozói büszkék a szocialista versenyben kiemelkedő munkásokra, a szocialista munka olyan derék élharcosaira, mint Stefan Lungu mozdonyvezető, a Szocialista Munka Hőse. Kovács István, a temesvári Electromotor vasesztergályosa, Rudolf Birthelmer, a nagyszebeni independents gyár vasöntője. Constantin Stoianovici, a lesicai villamosgépgyár dolgozója és mások. A román nép és a nemzeti kisebbségek fiai egyforma lelkesedéssel vesznek részt a szocialista versenyben, harcolnak a termelés és a munkatermelékenység növeléséért, az önköltség csökkentéséért, szocialista népgazdaságunk fejlesztéséért, számos példáját adva lángoló hazaszeretetüknek. Szocialista iparunk gyors fejlődése, pártunk kitartó felvilágosító és meggyőző munkája lehetővé tette, hogy történelmi sikereket érjünk el a mezőgazdaság szocialista átalakításában. Hazánkban közel 2 és félmillió parasztcsalád tömörült kollektív gazdaságokba és társulásokba. A szocialista szektor az ország egész mezőgazdasági területének több mint 67 százalékát öleli fel. Konstanca tartomány teljesen kollektivista, jelentős eredményeket értünk el a mezőgazdaság szocialista átalakítása terén Bukarest, Galac, Temesvár és más tartományokban. Szocialista építőmunkánk szempontjából igen nagy jelentőségű a Nagy Nemzetgyűlés törvényerejű rendelete a kizsákmányolás mindenféle formájának felszámolásáról mezőgazdaságunkban. A mezőgazdaság szocialista átalakításában elért sikerek nemcsak a szocialista népgazdaság kiépítése szempontjából jelentősek, hanem a román nép és az együttélő nemzetiségek testvéri barátságának harci egységének további erősítése szempontjából is. Hazánk több tartományában, ahol a kizsákmányoló osztályok hosszú évtizedeken át szították a nemzeti gyűlölködést és elzárkózást, ma a román dolgozókkal együtt magyar, német, szerb és más nemzetiségű dolgozó parasztok a kollektív gazdaságok és társulások nagy közös családjában vállvetve építik boldogabb életüket. Baráti és testvéri együttműködésük szilárd alapköve az, hogy egymás közti viszonyukat nem a magántulajdon, nem a kis magángazdaság és a szűk egyéni érdek határozza meg, hanem a közös tulajdon és a közös gazdálkodás, a közös munka és a közös érdek. Amint Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének júliusi plenáris ülésén hangsúlyozta, népünk előtt ragyogó távlat áll , a szocialista építés általános vonalakban való befejezésének és a szocialista építés kiteljesítésére való áttérésnek a távlata. Újabb, még nagyobb győzelmekre, még nagyszerűbb hazafias tettekre lelkesíti e célkitűzés országunk dolgozóit.Természetes, hogy a közös cél megvalósításáért folytatott együttes harc tovább erősíti és mélyíti a román nép és az együttélő nemzetiségek testvéri egységét. A szocializmust építő dolgozó nép érdekeihez hű, harcában részvevő értelmiségiek tevékenységét is egyre jobban áthatja a román nép és a nemzeti kisebbségek testvéri egységének szelleme. Az RNK Akadémiájának intézeteiben, az író-, képzőművész és zeneszerző szövetségekben, a román értelmiségiekkel szoros egységben, a dolgozó néphez hű magyar, német és más nemzetiségű értelmiségiek tevékenyen hozzájárulnak a hazai tudomány, a szocialista irodalom és művészet felvirágoztatásához. Az országunkban végbemenő mélyreható kultúrforradalom felvirágoztatja a román nép és a nemzeti kisebbségek tartalmában szocialista, formájában nemzeti kultúráját. A nemzeti kisebbségek nyelvén 55 újság és folyóirat jelenik meg 607.050 példányszámban. A román nyelvű folyóiratokkal és lapokkal együtt ezek az újságok és kiadványok a dolgozók szocializmust építő harcát, a román nép és a nemzeti kisebbségek testvéri együttműködését, szocialista hazaszeretetét tükrözik és ezáltal, tevékenyen hozzájárulnak a román nép és az együttélő nemzetiségek barátságának további megszilárdításához, a dolgozók hazafias és internacionalista neveléséhez. A néphatalom megteremtése óta a román nyelvű könyvkiadással együtt, s vele szoros egységben fejlődik a politikai, tudományos, műszaki és szépirodalmi könyvek kiadása a nemzeti kisebbségek nyelvén. A magyar, német és más nemzetiségű tudósok és írók műveikkel jelentős mértékben előmozdítják hazánk szocialista kultúrájának felvirágzását. 1954 és 1958 között az együttélő nemzetiségek nyelvén 3785 könyv jelent meg, több mint 16,320.000 összpéldányszámban. Csupán 1958-ban 565 könyv jelent meg a nemzeti kisebbségek nyelvén. 2,648.000 példányban Nagy fejlődés tapasztalható hazánk egész tudományos és művészeti életében. Szocialista irodalmunkat és művészetünket a román alkotók művei mellett magyar, német, szerb és más nemzetiségű alkotók művei is gazdagítják. Hazánk dolgozói a román írók és művészek alkotásai mellett ismerik és nagyrabecsülik Nagy István, Asztalos István, Alfred Margus Sperber, Horváth Imre, A. Breiten-Thoffer, Kovács György, Sütő András, I. Ludo, E. Liebhardt írók műveit, Miklósi Gábor, Andrási Zoltán festményeit, Gy. Szabó Béla és Hans Hermann metszeteit, Csorvássy István és mások szobrait. Ezek a művek dolgozó népünk múltbeli harcát és a ma folyó nagy szocialista építést tükrözik és szolgálják. A klasszikus és jelenkori román irodalom számos értékes alkotását fordították és fordítják le az együttélő nemzetiségek nyelvére, a nemzetiségi írók alkotásait pedig román nyelvre, ami szintén előmozdítja a román nép és az együttélő nemzetiségek barátságának szüntelen elmélyülését. Népi demokratikus államunk gondoskodása révén számos kultúrintézmény működik az együttélő nemzetiségek nyelvén. Magyar nyelven például egy állami opera, 5 állami színház és egy színházi tagozat. Népi államunk gondoskodása hívta létre az Állami Székely Népi Együttest. Német nyelven egy állami színház és egy színházi tagozat, jiddis nyelven két állami színház működik. Itt kell megemlítenünk a német népi ének- és táncegyüttest, valamint a szerb népi énekes táncegyüttest is. A művelődési otthonok, kultúrházak és klubok keretében tevékenykedő nagyszámú műkedvelő együttes szintén jelentősen hozzájárul a román nép és az együttélő nemzetiségek kulturális értékeinek és haladó hagyományainak kölcsönös megismeréséhez és terjesztéséhez, a román nép és az együttélő nemzetiségek testvéri egységének elmélyítéséhez. Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs a II. pártkongresszuson tartott jelentésében rámutatott arra, hogy „a nemzeti kisebbségek szocialista kultúrája a román nép szocialista kultúrájával való megbonthatatlan kapcsolatban fejlődik, közös alapjukat képezik a jelenlegi szakaszban országunkban ható egyazon általános gazdasági és politikai tényezők.“ Népi demokratikus rendszerünknek a nemzeti kérdés megoldása terén elért egyik nagy vívmánya az, hogy a tanulni vágyó ifjak nemzetiségre való tekintet nélkül tanulhatnak hazánk bármilyen fokú iskolájában és biztosítva vannak számukra a tanulmányaikat elősegítő anyagi feltételek. A nemzeti kisebbségek anyanyelvén 1142 óvoda és több mint 2000 iskola működik. Ezeket a tanintézeteket az 1958—59-es tanévben több mint 245.000 tanuló látogatta. A román nép és a nemzeti kisebbségek testvéri egységének elmélyítését szolgálják s az ifjúság internacionalista nevelésének egyik ragyogó formáját jelentik a közös iskolák, amelyekben mind román nyelven, mind a nemzeti kisebbségek anyanyelvén működő tagozatok, osztályok állanak fenn. Ezekben az iskolákban a román és más nemzetiségi ifjak, miközben anyanyelvükön tanítják őket, ugyanakkor együtt tanulnak és dolgoznak, közösen fejtik ki közösségi, kulturális és sporttevékenységüket. Ilyenformán együtt tanulva lehetőség nyílik arra, hogy egymást jobban megismerjék, hogy ezen iskolák tanulói között a testvéri barátság mindjobban elmélyüljön. Hazánkban a román nyelvű felsőfokú intézetekkel együtt magyar nyelvű felsőfokú oktatási intézetek is működnek, mint a marosvásárhelyi Orvostudományi Intézet és a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola. A kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola és a Gh. Dima Zeneművészeti Főiskola keretében magyar nyelvű tagozatok működnek. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen — Erdély és az egész ország tudományos és kulturális életének egyik jelentős központjában — több mint 4200 román és magyar fiatal tanul. „A népi demokratikus rendszerben — mondotta Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs — az iskola hatékony eszköze az öszszes nemzetiségekhez tartozó fiatalok közeledésének, a nemzeti elszigetelődési törekvések, valamint a kizsákmányoló osztályok által szított nemzeti gyűlölködés maradványai felszámolásának. Iskolánk hatékony eszköze annak, hogy az ifjúságot a szocialista hazafiság és nemzetköziség szellemében , a közös cél — a szocializmus építése — érdekében folytatott közös harc szellemében nevelhessék.“ A román nép és az együttélő nemzetiségek megbonthatatlan egysége, testvéri barátsága és közös szocialista hazájuk iránti határtalan szeretetük egyik fontos hajtóereje a szocializmus útján való előrehaladásunknak. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a kizsákmányoló osztályok maradványai, a reakciós elemek s az imperialista propaganda még ma is megkísérli becsempészni a néptömegek tudatába a népellenes, reakciós, nacionalista és soviniszta eszméket, s a „kulturális elszigetelődés“ és a többi nacionalista jelszó segítségével nemzeti elzárkózást és széthúzást akar szítani. A dolgozók azonban, akik a múltban saját bőrükön érezték a kegyetlen burzsoá kizsákmányolást, a társadalmi és nemzeti elnyomás minden átkát, szemük fényeként őrködnek dolgozó népünk forradalmi vívmányai fölött, szívük mélyéből gyűlölik az ellenséget és erélyesen visszaverik az osztályellenség minden próbálkozását. A magyar, német és más nemzetiségű dolgozók a román nép fiaival együtt könyörtelenül kiirtanak mindenféle nacionalista és soviniszta megnyilvánulást, harcukkal és odaadó munkájukkal juttatják kifejezésre határtalan szeretetüket és ragaszkodásukat szocialista hazánk, a Román Népköztársaság, valamint pártunk, a Román Munkáspárt iránt, amely népünknek nemzeti és társadalmi felszabadulásért vívott harca legdicsőbb hagyományainak folytatója, s a dolgozó nép kipróbált vezetője az új, szocialista társadalmi rendszer felépítéséért folytatott harcban. A román dolgozókkal együtt hazánk nemzeti kisebbségei kifejezésre juttatják őszinte barátságukat és internacionalista összefogásukat a Szovjetunió és a többi szocialista ország népeivel, a szocializmus és a kommunizmus győzelméért vívott közös harcban, kifejezésre juttatják szolidaritásukat a világ összes dolgozóival, a békéért és haladásért folytatott küzdelemben. Dolgozó népünk pártvezette hős munkásosztályunkkal az élen nagyszerű győzelmeket, újabb hőstettekre ösztönző sikereket ért el szabad életünk tizenöt esztendeje alatt. Egyre jobban megváltozik hazánk arculata, szebbé, tartalmasabbá válik az életünk és a szocialista építés művében egyre jobban elmélyül a román nép és az együttélő nemzetiségek testvéri barátsága és megbonthatatlan egysége. MOLNÁR SÁNDOR ELŐRE 1959., augusztus 1., szombat A dicsőszentmártoni Karl Marx vegyi étterem épül. kombinát dolgozói számára a képünkön látható modern, szép kantin(Agerpres felvétel) Aninai bányászok FESTŐIÉN SZÉP az aninai völgy. A meredek hegyoldalakon évszázados tölgyek, gyertyánok pompáznak. S a haragoszöld pázsitlankák aljában piroscserepes tömbházak emelkednek. Innen, a dombtetői bányászszanatórium mellől belátni az egész völgyet. Az új stadiont, a négyemeletes bányászszakiskolát, a korszerű poliklinikát, az építkezési telepet, a szénnel megrakott vonatokat, a főutcán robogó gépkocsikat. Lüktet az élet lent a völgyben. Ám az igazi munka még lentebb, sokszáz méter mélyen a föld gyomrában folyik. Éjszaka is szünet nélkül kattognak ott a fejtőkalapácsok, süllyednek a emelkednek a függőaknák, hogy több szenet szállítsanak a szerelvények Resicának és az egész országnak-Anina ! Hány százezer tonna szén került ki innen több mint másfél évszázad alatt. Milyen mesés vagyonokat harácsoltak egykor a külföldi és belföldi részvényesek a fekete gyémántokból. És hány ezer bányász vált önmaga árnyékává a föld alatt, hunyt el fiatalon szilikózisban s más súlyos betegségben. Mert ráillett e tájra a név: „Özvegyek és árvák völgye“. Lapozgatom jegyzetfüzetemet. A tárnák és előhajtások kőszénporától feketére mosódott lapokat, az irodákban és a temetőben papírra vetett sorokat. Minden év, minden adat egy-egy vádirat a „fekete gyémántok“ hajdani urai, a bányászok hajósárai ellen. Vádolnak a fejfák a temetőben, melyek többnyire 28—36 éves férfiak nevét örökítik meg. Dogaru lánca, Kuznyec Ferenc, Raica Fetru, Fux Ferenc és annyian mások mind fiatalon váltak meg az élettől. A szárazfúrás tönkretette tüdejüket, a csaknem térdig érő vízben gumicsizma nélkül dolgoztak. Hátha még a másik temető is beszélni tudna! Ám az odalent nyomtalanul nyelte el áldozatait, préselte a szénrétegbe a vájárokat, aknászokat. Azoknak neveit nem örökítik meg a fejfák. Az őszhajú, hatvanéves Raia Anton — aki üzembizottsági alelnök most — jól emlékszik azokra az időkre. Megdöbbentő dolgokat mesélt el arról, miért maradtak már csecsemőkorban annyian árván Aninán. A legkisebb óvintézkedéssel sem törődtek régen. Szőkék voltak a tárnák, állandóan beomlással fenyegettek. Hébe-hóba ellenőrizték ugyan a metángázt, de semmit sem tettek megelőzésére. Valahány bányászt elnyelt a szénmező, mindig ő volt a hibás. A halott, aki már nem tud beszélni. Ilyen volt akkor a bányászsors. A FELSZABADULÁS után valóságos munkateleppé vált a föld méhe. Meg kellett szüntetni a bűnös örökséget, korszerűsíteni a tárnákat,használhatóvá, biztonságossá tenni a függőaknákat.S a párt vezetésével éveken át hősies munka folyt a föld gyomrában. Több mint 16 kilométer tárnát építettek újjá az egyes bányarészlegekben. A 800 méternél mélyebb Gh. Gheorghiu-Dej akna korszerűsítésén még kereken három esztendeig dolgoztak. Mert a párt és a kormány főfeladatként jelölte meg Aninán is — akárcsak a Zsilvölgyében, vagy a nagybányai medencében — a bányászok fó munkaviszonyának megteremtését. Sok-sok milliós beruházással, nagy anyagi áldozattal szedték rendbe az aninai helyek alatt keresztül-kasul ágazó szénmezők ..útjait”. És a bányavizet , a metángázt is megzabolázták. Fokról fokra, évről évre kerekedett föléjük az ember, a bányász. Csöveken vezetik el mindenütt a tárnák talajvizét, nagyteljesítőképességű légsűrítőkkel csökkentik a hőmérsékletet, speciális ventillátorokkal szellőztetnek a legmélyebb fejtési helyeken, hogy 28—30 foknál ne legyen melegebb. Általánosították a nedvesfúrást s szigorúan ellenőrzik, precíz műszerekkel figyelik a metángázt. Nem temetnek többé a tárnák, a fejtési részlegek. Nem kell többé a föld alá szálló bányásznak .Áttegnie attól, hogy vajon szerencsésen feljut-e? 25 orvos (régen csak 2—3 volt) őrködik az aninai bányászok egészsége fölött. Ma Aninán az egykor éhség és szerencsétlenség tizedelte bányászok gyermekei, unokái összkomfortos házakat építenek, bányásztechnikumban tanulnak, tapasztalatcserére külföldre utaznak, tengerparton nyaralnak, rádiót hallgatnak, olvasnak, szabadidejükben sportolnak. Bubuescu Mihai, Cornel Anton s a többi bányász olyan házakat emeltek, hogy megnézheti bárki. Futja a keresetből. A 639-es előhajtásnál dolgozó kommunista Dranga Ilie csapatának tagjai például azzal dicsekedtek sejtés közben, hogy egyenként 2930 lejt kerestek a múlt hónapban. Ám az aninai bányászok új életét nemcsak a magas keresettel mérhetjük le. Hanem többek között azzal is, hogy vagy kétszázan fürdőn töltik idén szabadságukat, hogy a szakiskolában közel 300 ifjú (többnyire bányászfiú) sajátítja el a szakmát, hogy Stoicevics Emil bányász például 32, Bálándon meg 24 könyvet olvasott ki idén, vagy hogy a fiatal Cladni Ales csapatvezető — kinek apját 32 éves korában megölte a bánya—, a Német Demokratikus Köztársaságba ment a fejlett előhajtási módszereket tanulmányozni. AZ ANINAI BÁNYÁSZOKAT a nagy ünnep előestéjén ösztönzi a szívük, a párt iránti hála, hogy keményebben markolják a fúrógépet, szaporábban fejtsék a szenet. Augusztus 23 tiszteletére egy millió lej megtakarítást ajánlottak fel és már eddig több mint 1300 tonna szenet küldtek a felszínre terven felül. DEME JANOS Szoros kapcsolat Az óteleki néptanács végrehajtó bizottsága nagy súlyt fektet a dolgozók bejelentéseinek és panaszainak elintézésére. A tíznaponként megtartott végrehajtó bizottsági ülésen külön napirendi pontként szerepel az ilyenszerű kérdések megvitatása és törvényes úton való elintézése. Hadd álljon itt példaként egy eset: Fratila Petru, Dávid Rozália, Belintea Ion, Ferenczi István dolgozó parasztok azzal a panaszszal fordultak a helyi néptanácshoz, hogy ott olyan állatokat tartanak nyilván, amelyekkel ők nem rendelkeznek. Az esetet kivizsgálták és bebizonyosodott, hogy jogos volt a panasz. Az ügy tehát elintézést nyert. Számtalan, ehhez hasonló problémában nyújtott már segítséget az óteleki néptanács a dolgozóknak . BODOR BÉLA levelező A zilahi állami gazdaság 260 tonnánál több búzát és 1060 tonna húst bocsát a központosított alap rendelkezésére A zilahi állami gazdaság a közepes nagyságú termelési egységek közé tartozik. Egész földterülete 2100 hektárt tesz ki, s három részleg között oszlik meg. Ebből 950 hektár szántó, 535 legelő, 209 természetes kaszáló, 116 gyümölcsös és 100 hektár szőlő. Ez a területi megoszlás — és természetesen a vidék éghajlati és talajviszonya — rányomja bélyegét a gazdaság jellegére. Mivel birtokának több mint egyharmada legelő és kaszáló, olyan fejlett állatállománnyal — különösen tehén és sertéstenyészettel — rendelkezik, amely egyben a gazdaság profilját is meghatározza. Mindamellett azonban, hogy a zilahi állami gazdaság fő termelési ága az állattenyésztés, az árutermelésben igen nagy szerepe van a szántóföldi növénytermesztésnek is. Hadd álljon itt bizonyítékként egyetlen számadat. Tavaly 259 tonna búzával és rozzsal járult hozzá ez a gazdaság az állam központosított gabonaalapjához. Az idei esztendő az előbbiekhez viszonyítva összehasonlíthatatlanul gazdagabbnak ígérkezik. S ez nemcsak a kedvezőbb időjárással magyarázható, hanem elsősorban azzal, hogy az idén betakarításra kerülő őszi és tavaszi vetés a legkitűnőbb körülmények között történt. Nemcsak a talajkezelésre fordítottak nagy gondot,de a növényápolási munkálatokat is sokkal alaposabban, körültekintőbben végezték el, mint tavaly. S ennek eredménye meg is látszik a gazdaság birtokán. Az árpa aratása például már hetekkel ezelőtt megkezdődött s az eddigi számítások szerint a hektáronkénti átlagtermés eléri a 2500—2800 kilót. Kitűnőnek ígérkezik a búzatermés is, ami minden valószínűség szerint felülereszt majd a 2000 kilós átlaghozamon. Minden kilátás megvan tehát, hogy az ez évre tervezett 260 tonna gabonaátadási tervüket nemcsak, hogy teljesítik, de igen nagy mennyiséggel túl is szárnyalják. Az állami gazdaság állattenyésztésének központja valóságos üzemhez hasonlít Bátran nevezhetnénk ezt húsgyárnak, vagy élelmiszerkombinátnak is, hiszen évente vagontételekben hordják innen a húst a városi dolgozók asztalára. A gazdaság dolgozói mindenekelőtt állathízlalásra rendezkedtek be. Jelen pillanatban csak sertésből 5886 darabot tartanak nyilván, amelyből 442 darab anyakoca, 3518 darab hízó, a többi pedig kismalac. Ez évi összhúsbeadási tervük meghaladja az 1060 tonnát, amelyből 1035 tonnát a sertéshús tesz ki. Rendkívül nagy mennyiségről van szó s így első hallásra önkéntelenül is felvetődik a kérdés: le tudják-e szállítani ezt a mennyiséget ? Nos, az állami gazdaság dolgozói azt mondják, hogy : igen, annál is inkább, mert az első negyedévi 401 tonna húsátadási tervüket maradéktalanul teljesítették. Július első felében átadták államunknak a második negyedévre vonatkozó húsmennyiség utolsó kilóját is. A további leszállításra váró sertések szépen híznak, tehát minden biztosíték megvan arra, hogy idei tervük hátralevő részét is minden különösebb akadály nélkül teljesíthessék. Szép eredményekkel dicsekedhetnek a zilahi állami gazdaság dolgozói ugyanakkor a tehénállomány fejlesztését illetően is. A hatalmas korszerű istállókban 108 darab tehén sorakozik, valamennyi kitűnő siementháli fajta, melyeknek évenkénti átlagtejhozama meghaladja a 3000 litert. Az első években igen nagy gondot okozott itt a tehénállomány takarmányozásának kérdése. Ma már azonban ezt a problémát is megoldották. A természetes kaszáló és legelő mellett, zöld futószalagokat létesítettek, ezenkívül nagy területeken termesztenek különböző takarmánynövényeket. Csak süókukoricát 100 hektárokon termelnek, amelyből — cukorrépafejjel, zöldtakarmánnyal és más takarmányi hulladékkal keverve — több száz tonnát silóznak be az állatok téli ellátásának biztosítására. Ilyen szempontból tehát nincs gondjuk az állami gazdaság dolgozóinak, sőt a takarmánytemjesztés további szélesítésével újabb lehetőségek nyílnak az állatállomány eddiginél is nagyobb fejlesztésére. A zilahi állami gazdaság mind az állattenyésztésben, mind a szántóföldi növénytermesztésben iskolapéldáját adja a nagyüzemi szocialista mezőgazdálkodásnak. H. M. Blindar Joan, az állami gazdaság juhásza reggeltől estig járja a nyájjal az erdő alatti dús legelőt.