Előre, 1959. november (13. évfolyam, 3736-3760. szám)

1959-11-01 / 3736. szám

Vilafirnletárjai et> yesfiljetek ! A ROMAN NEPKÖZTARSASAG NEPTANACSAINAK LAPOA XIII. évfolyam 3736. sz. ' I • s, 4 oldal ára 20 báni 1959. november 1, vasárnap Szombaton délelőtt a Nagy Nemzet- gyűlés palotájában, megnyílt az ARLUS y. kongresszusa. A kongresszuson részt vesznek a fő­városban , és a tartományi központok­ban megválasztott küldöttek —• élmun­kások, \újítók és, ésszerüsítök a gyá­rakból, üzemekből és bányákból, kiváló mezőgazdasági termelők, akadémikusok s a tudomány, művészet és kultúra más képviselői, tanárok és (anítók, a román- szovjet barátság megszilárdításáért ki­fejtett tevékenységben kitűnt ARLUS- aktivisták. A kongresszus részvevői hatalmas tapsba törtek ki, amikor a teremben megjelentek Gheorghe Gheorghiu-Dej, CHtvu Stoiea, Gheorghe Apostol és Constantin Pírvulescu elvtársak. A teremben jelen van számos meg­hívott vendég — az RMP KV, a kor­mány es a Nagy Nemzetgyűlés jElnöki Tanácsának több tagja, a ,központi in­tézmények és a társadalmi szervezetek vezetői, román újságírók és külföldi sajtótudósitók. .4 kongresszuson részt vesznek a Szovjet-Román Baráti Egyesületi kül­döttségének tagjai élükön E. /. Afana- szenkoval, az Egyesület elnökénél, _ az OSZSZSZK oktatásügyi miniszterével, valamint A. A. Iepisev, a Szovjetunió bukaresti nagykövete és a nagij(követség számos tagja. A kongresszust Ilié Murgulesicu aka­démikus, az ARLUS Központi Taná­csának alelnöke nyitotta meg. A kon­gresszus ezután egyhangúlag jóváhagy­ta a következő napirendet: 1.) Az ARLUS Központi Tanácsának beszá­molója a legutóbbi kongresszus óta ki­fejtett tevékenységéről; 2.) Az ARLUS új Központi Tanácsának megválasztása. Az első napirendi ponttal kapcsolat­ban Petre Constantinescu-Jasi akadé­mikus, az ARLUS Központi Tanácsá­nak alelnöke előterjesztette a Központi Tanács beszámolóját. E. I. Afanaszenko a szovjet küldött­ség nevében meleg üdvözletét intézett a kongresszushoz. A szovjet küldöttség vezetője egyben tolmácsolta az ARLUS V. kongresszusának a Külföldi Baráti és Kulturális Kapcsolatokat Ápoló Szovjet Egyesületek Szövetsége Elnök- sége és a Szovjet-Román Baráti Egye­sület vezetősége üdvözletét. Az üzenet egyebek közt rámutat arra, hogy a két népnek a távoli múltban gyökerező ha. gyományos baráti kapcsolatai jelentő­sen elmélyüllek Románia fasiszta iga alóli felszabadulása után. Ezeknek a kapcsolatoknak az alapja a sokoldalú együttműködés és a kölcsönös testvéri segélynyújtás. A román-szovjet baráti kapcsolatok megerősítésének nemes művéhez nagy mértékben hozzájárul az ARLUS, amely fennállásának 15 éve alatt nemcsak Romániában, hanem az ország hatá­rain túl is. megérdemelt tekintélyre tett szert — hangzik az üzenet. A jelenlévők hatalmas, hosszantartó tapssal fogadták a szovjet küldöttség vezetőjének beszédét és az általa tolmá­csolt üdvözletei. Szünet után a kongresszus Cézár Petrescu akadémikus elnökletével foly­tatta munkálatait. Az elnök felolvasta C. I. Parkon akadémikusnak, az ARLUS elnökének a kongresszushoz intézett üdvözletét. C. I. Parkon akadémikus sajnálatát fejezi ki. hogy nem vehet részt a kon­gresszuson, majd a többi között ezeket írja: Országunk igaz embereinek öntuda­tában már rég tartós gyökeret vert az új világ iránti barátság, a kommuniz­mus építői iránti szeretet. S ez a mag gazdagon termeit hazánk szocialista építői számára. Valahányszor vissza­pillantunk az elért eredményekre, arra kell gondolnunk, hogy ezek szorosan összekapcsolódnak a román-szovjet test­vériséggel, népeink barátságának nagy­szerű eszméjével. C. I. Parkon akadémikus befejezésül eredményes munkát kíván a küldőitek­nek és a kongresszusnak. A kongresszus részvevői melegen fogadták C. I. Parkon üdvözletét. Az ARLUS áj Központi Tanácsát ja.- vasló bizottság és a kongresszus hatá­rozatait kidolgozó bizottság megválasz­tása után megkezdődött a beszámoló vitája. A délelőtti ülésen felszólalt Alexand­ra Rosea professzor, az ARLUS Ko­lozsvár tartományi tanácsának alelnö­ke: Hie Trandafirescu, a sztálinvárosi Ernst Thälmann üzem mérnöke, a Szo­cialista Munka Hőse; Maria Zidaru, a Nagybánya tartományi Lenin Zászlaja kollektiv gazdaság elnöke, a Szocialis­ta MunJ;a Hőse; Marin Flórja Ionescu, az ARLUS Központi Tanácsának alel­nöke; Anton Moldoveanu, a borzesti kőolajvegyészeti kombinát igazgatója; Gh. Ionescu-Sisesti akadémikus, Spiri­don Bulete, az ARLUS Bukarest váro­si tanácsának titkára; Odav Livezeanu, az ARLUS Központi Tanácsának al­elnöke; Mircea Marincescu, a fővárosi Semänätoarea üzem mérnöke; C; Pa- raschivescu-Báláceanu, az ARLUS Bu­karest tartományi tanácsának elnöke és Marin Zamfir, a brailai Progresul fémipari üzem mestere. A délutáni ülésen Maria Rosetti elv- társnő elnökölt. Felolvasta Tudor Ar- ghezi akadémikusnak a kongresszus­hoz intézett levelét, amelyben kifejezi sajnálkozását, hogy nem vehet részt a kongresszuson. T udor Ar ghezi • akadé­mikus levelében egyebek közt ezt Írja: Az államok Közötti kapcsolatok törté­netében először hangzik fel a barátság szava. A Szovjetunió bevezette a nem­zetközi politikába a barátságot. Az úri nagy államoknak nem volt ínyére a barátság a kis népekkel, amelyek me­zítláb vagy bocskorban járlak. A Szov­E. I. Afanaszenkonak, a szovjet küldöttség vezetőjének üdvözlete Kedves eivtáysak és .barátaink, Engedjék meg, hogy a Szovjet-Ro­mán Baráti Egyesület vezetősége és küldöttségünk nevében tiszta szívből köszöntsem az ARLUS V. kongresz- szusának részvevőit és sok sikert kí­vánjak munkájukhoz. Engedjék meg, hogy különösképpen köszőntsem C. I. Partion akadémikust, az ARLUS elnökét, a .Szovjetunió nagy és őszinte barátját, üdvözöljem a Le- nin-rend e magas szovjet érdemrend­del való kitüntetése alkalmából és lel­kem mélyéből jóegészséget, további eredményes munkát kívánjak neki a román-szovjet barátság és kulturális együttműködés megszilárdításáért. Az ARLUS kongresszusa az egész világ életének rendkívül fontos és ér­dekes Időszakában zajlik le, amikor az egész haladó emberiség örömmel fogadta N. Sz. Hruscsov elvtárs tör­ténelmi jelentőségű amerikai látogatá­sinak eredményeit. Ez a látogatás a béke megőrzésének reális reményét keltette a földkerekség összes népei­nek szívében, lefektette a nemzetközi feszültség enyhülésének és a „hideg­háború“ megszüntetésének alapjait. Az emberiség fejlődésének jelenlegi történelmi szakaszát jellemzi az a tény, hogy egyre újabib és újabb sike­reket érnek el a szocialista közösség országai, amelyek kommunista és mun­káspártjaik vezetésével bizalommal építik új életüket. A Kínai Népköztársaság X. évfordu­lójának tiszteletére Pekitigben rende­zett ünnepi tagadáson N. Sz. Hruscsov beszédében ezt a lehető legszemlélte. többen kifejtette: „Az új világrendszer bizalommal halad előre, gyors ütem­ben fejlődik, erőt gyűjt, akárcsak az egészséges növény tavasszal. Ahogyan a mélyen gyökerező fa nem fél sem széltől, sem szárazságtól, úgy az új szocialista világ sem fél semmilyen vihartól és viszontagságtól. A szocia­lista tábor olyan rendíthetetlen erővé vált, amely ma döntő befolyást gyako­rol az emberiség sorsára". S minél jobban növekednek a szo­cialista tábor erői, annál nagyobbak a lehetőségei arra, hogy sikeresen meg­védje a világbéke ügyét. A szocialista tábor országainak ra­gyogó sikerei beszédesen bizonyítják, miiy mérhetetlen távlatok nyílnak azon népek előtt, amelyeket a marxizmus­leninizmus halhatatlan tanai vezérel­nek. A szónok részletesen beszélt arról, hogy a szovjet emberek milyen figye­lemreméltó sikereket értek el az SZKP vezetésével a XXI. pártkongresszus határozatainak valóraváltásában. Velünk együtt, a Román Munkás­párt és a népi demokratikus kormány vezetésével, a román nép is sikeresen építi új életét — mondotta. — A sor­sának urává lett román nép óriási si­kereket aratott a szocialista építésben A szónok hangsúlyozta, hogy népünk a párt vezetésével szüntelenül növeli az ipari és mezőgazdasági termelést, s rámutatott arra, hogy ez a növeke­dés egyben az összes dolgozók életkö­rülményeinek megjavításához vezet és szilárd alapot teremt az ország nép­gazdaságának további fejlesztésére. A szovjet nép nagy figyelemmel kí­séri ezeket a nagyszerű sikereket, ame­lyek őszinte örömmel töltik el. A román nép és a szovjet nép tar­tós, megbonthatatlan barátságáról szólva, E. I. Afanaszenko ezeket mon­dotta: Ez a barátság a proletárnemzet- közlség rendíthetetlen lenini elvén, a kölcsönös megbecsülésen és segítsé­gen, a teljes egyenjogúság elvén alap­szik. Bennünket érdekeink és végső céljaink közössége, Ideológiánk egysé­ge kapcsol a román néphez, csakúgy mint a többi szocialista ország né­peihez. A szovjet emberek igen nagyrabe- csülik azt a fontos szerepet, amelyet a Szovjetunió Barátainak Egyesülete töltött be baráti kapcsolataink meg­szilárdításában. Ez az egyesület 25 évvel ezelőtt alakult a Kommunisták Romániai Pártjának kezdeményezésére. Baráti kapcsolataink megerősítése szempontjából igen nagyjelentőségű tevékenységet fejtett ki az ARLUS, amely 1944 novemberében jött létre, nem sokkal azután, hogy Románia fel­szabadult a fasiszta iga alól. Az ARLUS sokoldalú tevékenysége nyomán a romániai munkásoknak, dol­gozó parasztoknak és értelmiségieknek lehetőségük nyílt arra, hogy közelebb­ről megismerjék a szovjet nép életét, s a kommunista társadalom felépíté­sében elért eredményeit. A Román Munkáspárt Központi Vezetősége óriá­si támogatást nyújt az ARLUS mun­kájához. A szovjet nép és a román nép kö­zötti egyre szorosabb barátság kife­jezésének jeléül, az önök népének éle­te és munkája iránti egyre fokozódó érdeklődés kielégítésére és annak lo­gikus következményeként 1958 máju­sában megalakult a Szovjetunióban a Szovjet-Román Baráti Egyesület. Az egyesületnek sok kollektiv tagja van, közöttük a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöksége, a Szovjet­unió Orvostudományi Akadémiája, a Moszkva tartományi festőművészek Szövetsége, a moszkvai 1. számú ál­lami golyóscsapágy gyár, az uráli (Szvercdovszk) nehézgépgyár, a Moszk­va tartományi Kuncevo rajonl „Gorkij II“ szovhoz, a Tiraszpol rajonl „Le­nin“ szovhoz és sok más. Az egyesület hozzájárul ahhoz, hogy a szovjet nép széles tömegei megis­merjék a román népnek a szocialista építőmunka különböző területein elért sikereit és eredményeit, megismerjék a testvéri román nép harcát a béke meg­védéséért, történelmét és nemzeti kul­túráját. A szónok elmondotta, hogy a Szov­jet-Román Baráti Egyesület minden eszközzel szoros baráti kapcsolatot és állandó érintkezést tart fenn az AR­LUS Központi Tanácsával, amellyel tapasztalatcserét is folytat, majd fel­sorolta az egyesület által szervezett rendezvények sokféle formáját. Országaink baráti kapcsolatainak megszilárdítása szempontjából rend­kívül nagyjelentőségű a Szovjetunió és a Román Népköztársaság állami és pártvezetőinek személyes baráti érint­kezése. Élénken él valamennyiünk em­lékezetében az a nemrég eltelt néhány nap, amikor Nyikita Szergejevics Hrus­csov, az RMP KV, a Minisztertanács és az RNK Nagy Nemzetgyűlése El­nöki Tanácsának meghívására az önök országában üdült. Befejezésül engedjék meg annak a meggyőződésemnek a kifejezését, hogy az ARLUS V. kongresszusának mun­kálatai Románia és a Szovjetunió né­pei baráti kapcsolatának szüntelen megszilárdítását és elmélyítését szol­gálják és előmozdítják a világbéke ügyéit. jetunió a földrész legnagyobb állama s megajándékozta népünket barátságá­val, az örök barátsággal. Ezután folytatták a reggeli ülésére elhangzott beszámoló vitáját. Felszólaltak a Köpetkező etiptársak': Constantái Prisnea, oktatás- ,és műve­lődésügyi miniszterhelyettes; Nicolae Huditeanu, a Szocialista MUnKa Hőse, a Konstanca tartományi Fillmon Sírba kollektiv gazdaság elnöke; Ion Dumit- rescu, a Zeneszerzők Szövetségének el­ső titkára; Grigore Benetaio akadémi­kus; Vasile Obradov Temesvár tarto­mányi küldött; Duiliu Marcu akadémi­kus, az Építész Szövetség elnöke; Ni­colae Roman, az IMSZ KB titkára: Pataki István, az ARLUS Magyar Au­tonóm Tartomány-i Tanácsának titká­ra; Demostene Bot ez Író; Stefan Trip- sa, a Szocialista Munka Hőse, a vájj- dahunyadi kohászati kombinát acélön­tője; Cornelia Baba festőművész és Stefan Milcu akadémikus. Eugen Fnun- za költő elszavalta néhány versét, a- melyek népünknek a nagy szovjet nép iránt érzett barátságát és háláját jut­tatták kifejezésre. A kongresszus folytaljd munkáját. /(Agerpres) Versenyben a takarékosságért Az aradi ifjúsági brigádok jelentős eredményei ' Igen eredményes ebben az évben az Arad városi IMSZ brigádok tevékeny­sége. 278 brigádot tartunk nyilván, amelyek közel 14.000 ifjúmunkást ölel­nek fel. E brigádok ez év elejétől ok­tóber közepéig 4.433.581 lejt takarí­tottak meg. Ez jórészt annak köszönhető, hogy IMSZ brigádjaink sikeresen alkalmaz­zák a termelésben a hasznos munka- módszereket, újításokat és tömegesen vesznek részt a hazafias munkában, valamint az ócskavas begyűjtésében. Dicséretre méltó eredményeket ért el az aradi vasúti műhelyek öntödéjé­nek 1-esszámú takarékossági brigádja, Stoiea Gheorghe ifjú kommunista ve­zetésével. Tervfeladataik rendszeres teljesítése mellett, a harmadik évne­gyedben 420 kiló különböző méretű szeget és 480 kiló grafitot takarítot­tak meg e brigád tagjai. Lelkese­déssel vállalták, hogy önkéntes mun­kával készítenek 8 darab emelődaru- kereket, két fogaskereket a kazánmű­hely hengerlője számára, egy 800 ki­132 millió lej megtakarítás A Kőolaj- és Vegyipari Miniszté­riumhoz tartozó vállalatok dolgozói a szakszervezetek ösztönzésére és a párt- szervezetek vezetésével szüntelen arra törekednek, hogy csökkentsék a termé­kek önköltségét. Erőfeszítéseik ered­ményeképpen az év első kilenc hónap­jában a termelési költségek terén 132 millió lejt takarítottak meg terven fe­lül. Ezenkívül még 91 millió tervenfe- lüli jövedelmet értek el. E miniszté­riumhoz tartozó dolgozók szilárd elha­tározása, hogy az év végéig nemcsak teljesítik, hanem túl is szárnyalják ko­rábbi vállalásukat, , Fejezzük be a vetést A Földművelésügyi és Erdészeti Minisztérium ajánlásai lös tárcsát a munkapad számára, 150 darab hegesztőrudat öntöttvasból, 32 csapágybetét öntőformát és 20 pár öntöttvas rámát. Vállalásukat becsü­lettel telj esi tették is a harmadik év­negyedben, szabadidejükben pedig 61.000 kiló öntöttvasat és 10.000 kiló ócskavasat gyűjtöttek. Szép eredményekről számolhatnak be a Iosif Ranghet üzemben dolgozó ifjúsági brigádok is. Itt különösen ki­tűnt Popovici Milan brigádja, amely hónapról hónapra 15—20 százalékkal szárnyalja túl tervfeladatát. Hasonló eredményt mutathat fel Pascariu loan brigádja is a G. Dimitrov üzemekből. Meg kell mondanunk azonban, hogy városunkban vannak egyes fémipari gyárak, mint például a Bernéül Andor gépközpont, ahol nem fordítanak kellő figyelmet a termelési brigádok tevé­kenységére. A vállalat IMSZ szerve­zetének azonnali feladata, hogy meg­szüntesse ezt a tűrhetetlen helyzetet és vonja felelősségre azokat, akik el­hanyagolták teendőiket. LUKACS ISTVÁN, az Arad városi IMSZ bizottság titkára Az ország legtöbb tartományában befejezéshez közeledik az őszi betaka­rítás és a vetés. A Földművelésügyi- és Erdészeti Minisztériumhoz beérkezett jelentések szerint Konstanca, Bukarest, lasi, Nagyvárad, Nagybánya, Ploesti, Pites- ti és más tartományokban az állami gazdaságok és a kollektív gazdaságok befejezték az öszibúza és a rozs elveté­sét. Egyidejűleg folytatták a többi őszi mezőgazdasági munkát. A szőlőtermés több mint 80 százalékát leszüretelték, a gyümölcsszedés csaknem befejeződött az összes gyümölcstermő vidékeken. A tavaszi vetésre előirányzott terület 59 százalékán elvégezték az őszi mély­szántást. A jövő héten a mezőgazdasági dol­gozóknak jparkodniok kell, hogy né­hány nap alatt országszerte befejezzék a vetést. Meg kell sürgetni a cukorré­pa leszállítását, átadását és vermelé- sét, az őszi mélyszántást, s a trágya kihordását, a szőlő és a gyümölcs szü­ret befejezését. Ez idő alatt támogatni kell a szö­vetkezeti mezőgazdasági egységeket és az egyénileg dolgozó parasztokat, hogy elszállíthassák az átvevő közpon­tokhoz az idén szerződött termékeket és a GTA-k által végzett munkákért az államnak járó terményeket. Megkülönböztetett figyelmet kell for­dítani a burgonya elszállítására és tá­rolására. A teleki bányákban gépesítették a termelési folyamat 80 százalékát. A bánya ma egyetlen hónap alatt annyit termel, mint 1938 egész évé­ben termelt- Képünkön: Mihäisan loan koírógénkezelő, IMSZ-tag október első 20 napjában 46 tonna ércet termelt terven felül november 7 tiszteletére. (Agerpres felvétel) Példamutatás (Tudósítónktól). — Kolozsvár tartó- mám/ állami gazdaságai az idén búzá­ból átlagosan 2.060 kg. hektáronkénti termést takarítottak be. Ez az ered­mény közel háromszorosa annak, ame­lyet az állami gazdaságok 1954-ben ér­tek el és 700 kilóval több a tartomány átlagos búzatermésénél. Ma már azt is tudjuk, hogy ugyanezek a gazdaságok kukoricából, burgonyából, cukorrépából is rekord-terméseket takarítottak be. Ku­koricából hektáronként az átlagos ho­zam 2306 kiló, burgonyából meg 150 mázsa. S hogy ez a kép, csak valame­lyest is teljes legyen, hadd mondjuk el azt is, hogy ugyanebben az évben a gabonán kivül 5Ö.000 hektoliter tejet, 960.000 domb tojást, 4525 tonna húst szállítottak le. A napokban újabb örvendetes hirt tudtunk meg: a tartomány valamennyi állami gazdasága befejezte az őszi ka­lászosok vetését. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom évfordtí'ójának tisz­teletére valamennyi állami gazdaságban megélénkült a versenyszellem. Ennek eredménye, hogy naponként sok-sok hektárnyi szakszerűen előkészített talaj­ba vetették el a magot. özembe helyezték a balkácsi új présházat Nemrégen adták használatba a Sztá­lin tartományi balkácsi új présházat. A présház épülete és melléképüle.ei több mint 600 négyzetméter területet foglalnak el. Az épület emeletén helyez­ték el a gépeket és a korszerű berende­zési. A zsidvei állami gazdaság egész 506 hektáros szőlőtermését ebben a présházban dolgozzák fel. A földszin­ten a bor tárolásához szükséges nagy tartályokat, az alagsorban pedig a 120 különböző nagyságú hordót helyezték el. A présház összesen 140 vagon be­tárolására alkalmas. Könyvtár az erdőkben A Máramarossziget környéki erdők­ben Mihail Sadoveanu regényeit olvas­sák a fakitermelő munkások. A vágte- rcken több mint 1000 kötet szépirodal­mi, ideológiai és tudományos müvek­kel felszerelt vándorkönyvtárat létesí­tettek. • N. Sz. Hruscsov Jelentése a szovjetunió Legelső Szovjetjének Ülésszakán • Folytatódott a leszerelési vita az ENSZ politikai bizottságában MOSZKVA (AgerpresJ TASZSZ: — Október 31-én a Kreml nagy palotá­jában együttes ülést tartott a Szovjetunió Legfelső Szovjetjének Szövetségi Szovjetje és Nemzetiségi Szovjetje. Délelőtt 10 órakor a hatalmas ülésterem padsorait benépesítették a képviselők. A karzaton és a páholyokban számos vendég, külföldi diplomata, szovjet és Külföldi újságíró foglalt helyet. A képviselők hosszantartó tapssal fogadták a szónoki emelvényre lépő N. Sz. Hruscsov miniszterelnököt, aki jelentést terjesztett elő a nemzetközi hely­zetről és a Szovjetunió külpolitikájáról. (Hruscsov elvtárs jelentésének sző vegét lapunk 3, oldalán közöljük.) London A londoni esti lapok első kiadásai nagy círribetük alatt adtak hírt N. Sz. Hruscsov beszédéről, ki. emelve, hogy ez volt a cap kiemelke­dő külpolitikai eseménye. Az Evening Standard, az Evening News és a Star hangsúlyozzák, hogy a szovjet kor­mányfő állást foglalt a csúcsértekez­let mielőbbi összehívása mellett. A France Soire N. Sz. Hruscsov be- szédéből közölte a szovjet—francia kapcsolatokra vonatkozó részt. A lap a híradás címében idézi N. Sz. Hrus- csovnak azt a kijelentését, hogy kü. szöbön álló franciaországi látogatása a béke megszilárdításának ügyét szol­gálja­A szovjet miniszterelnök jelentése kedvező benyomást kelt — ezzel a mondattal kezdi tudósítását a France Presse hírügyrökség a francia hivata. los körök véleményéről. Ezekben a kö­rökben hangsúlyozzák, hogy Hruscsov nagymértékben megkönnyítette a meg­egyezést a csúcsértekezlet tekintetében azzal, hogy a napirend első pontjául a leszerelés kérdését ajánlotta. A tudósítás a szovjet kormányfő je­lentésének főbb tételeit kommentálva, hangoztatja: Párizsban úgy vélik, hogy Hruscsov beszéde elősegíti a nemzetközi feszültség enyhülését. ★ N. Sz. Hruscsovnak a nemzetközi helyzetről előterjesztett jelentésével kapcsolatos első visszhargok arra mutatnak, hogy Bonniban igen nagy benyomást keltett a szovjet kormány­fő beszéde. A DPA hírügynökség rész­letesen ismertette a jelentést. NewYork (Agerpres) Az ENSZ közgyűlés politikai bizottságának októ­ber 30.i ülésén folytatták az általános és teljes leszerelés kérdésének vitáját. K. Waldheim, Ausztria képviselője a többi között kijelentette, hogy a lesze­relési kérdés vitája most kedvezőbb légkörben zajlik le, mivel N. Sz. Hrus­csov és D. Eisenhower találkozása foly­tán megjavultak a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatok. Az osztrák küldött annak a reményének adott kifejezést, hogy ez a fontos kérdés pozitív megöl, dást nyer. Péter János, a Magyar Népköztársa­ság küldötte kiemelte, hogy a politikai bizottságban a vitát általában a jóakarat jellemzi s hogy a szovjet leszerelési javaslatok nagymértékben elör.ioadítot- ták a különböző országok álláspontjá­nak közeledését. Egyben utalt néhány amerikai politikus, s különösen Nelson Rockefeller nyilatkozatára, amelyben az illetők követelték, hogy az Egyesült Ál. lamok kezdje meg újra az atomfegyver kísérleteket. A magyar küldött annak a reményének adott kifejezést, hogy ezek a nyilatkozatok nem komolyak s az Egyesült Államok azzal az elhatá-' rozással vesz részt a genfi leszerelési tárgyalásokon, hogy teljesíti a tízek bi­zottságában ráháruló feladatot. A burmai küldött beszédében felhív­ta a bizottság figyelmét arra, hogy sem. milyen leszerelési egyezmény sem lehet hatékony, ha abban nem vesz részt a Kínai Népköztársaság is. A politikai bizottságban felszólaltak még Ű'jzéland, Dánia, Equador, Guate­mala, Malájföld, Spanyolország, Chile. Thaiföld és Venezuela küldöttei. Vala­mennyien támogatták a közös határozati javaslatot. Hanoj (Agerpres) Az Üj Kína hír- ügynökség jelenti: A Lao Hak-Szat cimű újság beszámol arról, hogy a laoszi kormánycsapatok ' folytatják „büntető expedíciójukat“. Falvakat gyújtanak fel, rabolnak és gyilkolják a békés lakosságot. Fong-Szali, Szam-Neua és Luan- Prabang tartományban a kormánycsa­patok 17 embert lőttek agyon, 237-ct letartóztattak és 40 falut felgyújtottak. A lap hangsúlyozza, hogy Phoui Szananikone klikkje minden úton-mo- don meg akarja semmisíteni a laoszi békeszerető hazafias erőket. Azonban a békéért és függetlenségéért küzdő laoszi nép egyre erősödő harcát sem­miféle mégtorlással nem lehet megaka­dályozni. A Szovjetunió Legfelső Szovjetjének felhívása a világ összes országainak parlamentjeihez MOSZKVA. (Agerpres.) TASZSZ: A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Legfelső Szovjetje fel­hívással fordult a világ összes orszá gainak parlamentjeihez. A felhívás egyebek között az alábbiakat tartal­mazza: A nemzetközi kapcsolatok rendkívül felelősségteljes szakasz irányában fej­lődnek. Az atom, az elektronika százada, a vi. iágűr meghódításának százada a tudo­mány és a technika nagyszerű, soha nem képzelt arányú fejlődésének táv­latait nyitotta meg. Ugyanakkor azon­ban az emberiség szemben találta ma. gát azzal a reális veszéllyel, hogy e nagy felfedezéseket az emberiség kiir­tására és az anyagi értékek elpusz­títására használják fel. A fegyverkezési hajsza egy újabb háború szakadéka felé sodorja az em­beriséget. Mi a kiút? Miiképpen lehelne véget vetni a kialakult helyzetnek, miképpen lehetne biztosítani az emberek nyu­galmas, békés életet? Egyetlen biztos döntő eszköz van a háború kírobbantása lehetőségének ki­zárására. Ez a módozat az államok általános és teljes leszerelése. Az általános és teljes leszerelés azonos helyzetet teremt az összes ál­lamok számára. Nem jelent hátrányt egy országnak sem, el enkezőleg biz­tosítja az összes népek biztonságát. Az általános és teljes leszerelés va­lóban új szakaszt nyit meg a nem­zetközi kapcsolatok történetében. Tar­tósan biztosítani fogja a különböző társadalmi és gazdasági rendszerű áülamok békés együttlétezését. 'Óriási anyagi és pénzügyi eszközök szaba. dúlnak fel, amelyeket ma fegyverke­zésre fordítanak. Az általános és teli jes leszerelés új lapot nyit majd meg a gazdasági szempontból gyengén fej­lett országok történetében. Meggyor­sítja a gyengén fejlett és gyarmati országok évszázados elmaradottsága felszámolásának folyamatát, új for. rásokat hoz felszínre ezen országok gazdasági megsegítéséhez. A leszerelési kérdés megoldása az emberek kezében van. Az ember al­kotta a pusztító fegyvert. Az ember megsemmisítheti, és meg kell semmi­sítenie ! Napjaink e legsürgősebb problémá­ja megoldásának kilátásai annál is kedvezőbbek, mivel az utóbbi időben javulás következett be a nemzetközi kapcsolatok fejlődésében. A lakosság egyre szélesebb rétegei, parlamenti képviselők, közéleti személyiségek és államférfiak ismerik fel, hogy a fegy­verkezési hajsza folytatása képtelen­ség és veszélyes. Mindenütt egyre nyo­matékosabban megnyilvánul az a tö­rekvés, hogy véget keli vetni a hideg­háborúnak, hogy a vitás nemzetközi kérdéseket erőszak alkalmazása nélkül, tárgyalások és egyezmények utján kell megoldani. A nemzetközi feszültség enyhítésé­ben jelentős szerepe volt N. Sz. Hrus­csovnak, a Szovjetunió Minisztertaná­csa elnökének az Amerikai Egyesült Államokban tett látogatásának és Ei­senhower elnökkel folytatott megbe­széléseinek. Az emberiség előtt az a reális lehe­tőség nyílik meg, hogy új útra terelje a nemzetközi kapcsoatok alakulásit: hogy véget vessen a fegyverkezési haj­szának, hogy a tárgyalások módszere legyen a nemzetközi kérdések megol­dásának egyetlen módszere. Most, minden a népek akaratától és kitartásától függ. Ebben ?. kérdésben különleges feelcsség hárul a parla­mentekre, a kormányokra és az állam­férfiakra. A népek, a választók azt várják, hogy a parlamentek hallassák szavukat. Léteznek reális utjai az általános és teljes leszerelés megoldásának. Ezeket az utakat megmutatják a szovjet kor­mánynak az Egyesült Nemzetek Szer­vezete elé terjesztett javaslatai. Most közvetlenül a többi ország, elsősorban a nagy államok kormányaitól és par­lamentjeitől, jóhiszeműségüktől és aka­ratuktól függ, hogv megszűnjék a ha­lált és pusztítást hozó eszközök Már­tása, hogy megsemmisifik-e a fc'hai- mozott fegyverkészleteket; tőlük függ, hogy az emberiség a pusztító háború útjára lép, vagy elindul a békés fejő- des útján. (Föly tntás a 3 oldalon) Gheorghe Gheorghiu-Dej és Chivu Stoiea elvtársak a kongresszus egyik szünetében beszélgetnek a Szovjet-Román JBarátl Egyesület küldöttségének tagjaival, E, I. Afanaszenko, A. G. Cukanova és S. P. BabaJevszkiJ elvtársakkal r * (Mihai Popescu felvétele) •J-"

Next

/
Thumbnails
Contents