Előre, 1959. december (13. évfolyam, 3761-3787. szám)

1959-12-01 / 3761. szám

2 Ünnepi hangverseny a Rádió szimfonikus zenekarának 30 éves fennállása alkalmából A 30 éves fennállását ünneplő Rá­diózenekar szimfonikus hangversenyt adott az Atheneumban, jelenlegi két ál­landó karmestere, Emanoil Elenescu és Iosif Conta vezénylete alatt. A műsort úgy állították össze, hogy a hangverseny nemcsak a zenekar, hanem a román zene ünnepévé is lett. Csupa olyan zeneműveket hallottunk, melyek­nek szerzői, akár karmesteri, akár ne­velői, esztétikai irányító munkájukkal jelentős helyet foglalnak el a zenekar történetében. George Enescu, Theodor Rogalsky, Alfred Alessandrescu ma már nincsenek az élők sorában, de kon­certjeik emlékét nemcsak hangfelvételek őrzik, kezük nyoma ott van a zenekar mai játékstílusán is. Az öt taggal meginduló kis együttes s a mai, népi demokratikus rendszerünk egyik legmagasabb fokú elismerésével, a Munkaérdemrend első osztályával ki­tüntetett nagy zenekar között tulajdon­képpen nem 30 esztendő van, hanem egy egész korszak. A burzsoázia kényé­­től-kedvétől függő, anyagi és szervezési nehézségekkel küzdő együttes művészi kibontakozásának útja göröngyös volt az első 15 évben. Csak a felszabadulás óta fejlődött, csiszolódott szinte a szemünk láttára azzá, ami ma: egységes vonós­karral, jó fúvósokkal rendelkező, fe­gyelmezett hajlékony együttessé, amely­­lyel szívesen hangversenyeznek mind a hazai, mind a külföldi karmesterek és szólisták legjobbjai is. Az ünnepi hangversenyen elhangzott gazdag és változatos műsor jelentős ré­szét népzenefeldolgozások és saját tema­tikájú hasonló jellegű művek alkották. Ide soroljuk George Enescu kedvenc rap­szódiáját, a másodikat, Emanoil Elenes­­cu hegedűre és zenekarra írt rapszódiá­ját — melyet Ion Voicu adott elő —, Theodor Rogalsky közismert, csillogóan hangszerelt három román táncát s a Mihail Jóra Amikor a szőlő megérik című hangulatos, színes balettszvitjéből eljátszott részleteket. Az a meleg fogadtatás, amelyben a közönség ezúttal is részesítette a zene­kart, azt bizonyítja, hogy a román ze­ne megtalálta az utat a tömegekhez, van már közönség, amely értékeli és magáénak vallja a hazai zenei alkotáso­kat s hogy ennek a közönségnek a ki­alakításában a Rádió szimfonikus zene­kara is nagy érdemeket szerzett. Emanoil Elenescu és Iosif Conta gon­dos előkészítő munkája és lendületes vezénylése mellet a szólisták — Theo­dora Lucaciu szoprán —, Elena Cernei és Vera Rudeanu mezzoszopránénekes­nők és Octav Enigorescu baritonénekes — odaadó közreműködése is hozzájá­rult a hangverseny ünnepi fényéhez. L. J. Aláírták a jövő évi román-finn árucserére vonatkozó jegyzőkönyvet November 17—28. között tárgyalá­sokat folytattak Bukarestben a román­finn árucserével kapcsolatban. A tár­gyalások eredményeképpen jegyzőköny­vet írtak alá a Román Népköztársaság és Finnország között 1960-ban sorra kerülő árucseréről. A jegyzőkönyv értelmében a Ro­mán Népköztársaság kőolaj és faipari termékeket, mezőgazdasági élelmisze­reket, textilárut, bőripari termékeket, különböző gépeket, vegyipari terméke­ket stb. szállít Finnországnak. Finnország mű­ rostot, cellulózot, pa­pírt, nyersbőrt, gépeket, kábeleket stb. exportál a Román Népköztársaságba. A jegyzőkönyvet finn részről Mario Kalkkonnen, Finnország külügyminisz­tériumának képviselője és román rész­ről I. Hâncu, a Kereskedelmi Minisz­térium igazgatója írta alá. Minél több olcsó mezőgazdasági terméket (Folytatás az 1. oldalról) péig nem sok híján négymillió lejes megtakarításról számoltak be. Különö­sen szép eredményeket ért el ezen a téren a margittai, az érmihályfalvi, a dohányosi és a tenkei állami gazdaság Fél milliótól egy milióig rúg ezeken a helyeken a megtakarított pénzösszeg. Ami a termékek önköltségi árát illeti meg kell mondanunk, hogy noha job­ban állunk tartományi viszonylatban mint az elmúlt években, még­sem le­hetünk megelégedve az eredményekkel. Igaz, hogy egyes állami gazdaságok, mint a margittai, a váradossi jelen­tősen csökkentették a tej vagy a nor­málhektár önköltségét. Margittán pél­dául egy liter tejet a tervszerűsítettnél 16 bánival olcsóbban állítanak elő. Őssiben pedig a norm­álhektár ára mindössze 66 lej, míg a tartományi átlag 81 lej. Olcsóbban termeltük az idén az őszi árpát is. A gépesítés ma­gas fokának köszönhetően az árpa ton­nája 106 tejjel került kevesebbe mint amennyit a terv előírt. Sok termény­­félét azonban drágábban állítottunk elő a megengedettnél. Tartományi vi­szonylatban a tej ára például 8 báni­val magasabb, mint amennyit a terv előír, túlléptük a költségeket a búza, cukorrépa stb. termelésénél is. Az ál­lati eredetű termékek viszonylagos magas önköltségi árának magyarázata az, hogy elég drága takarmányokat etettünk, itt-ott még nem eléggé szak­szerű az állatok takarmányozása. Vi­szonylag sokba került a szántóföldi növénytermesztés, mert nem minden esetben sikerült elérnünk a tervszerű­­sített hektárhozamokat, olykor a kel­leténél több kézi erővel dolgoztunk stb. — Milyen terveik vannak a jövő évre ? Az idei esztendő sok hasznos tanul­sággal szolgált. Minthogy gazdasá­gaink nagy része hústermelő egység, jövőre kétszer akkora területen ve­tünk takarmánynövényeket s különö­sen árpát meg kukoricát. Ez pedig érezhetően járul majd hozzá az állati termékek önköltségi árának csökken­téséhez. Az­ állami gazdaságokban a sertés­­állomány mellett nagy mértékben nö­vekedni fog a szarvasmarhák és a ju­hok száma. Jövőre gazdaságaink tar­tományi viszonylatban 1000-rel több fejőstehenet, 8000-rel több juhot te­nyésztenek, mint ebben az évben. Természetesen a nagy feladatok meg­valósításához kellő feltételek szük­ségesek. Jövőre újabb kétszáz traktor­ra számítunk. Jóval több műtrágyát kapunk. Kiváló külföldi növényfajták magyarhoz jutottunk. A búzaterületet például (2500 hektárral lesz nagyobb mint a tavaly volt) 62 százalékban ilyen magvakkal vetjük be. Tartományunkban sok kihasználat­lan lehetőség van még a terméshoza­mok növelésére, így például a szalon­­tai Prodavicolánál a sertéshizlaldák­ban igen sok trágya gyűlt fel az évek folyamán. Állami gazdaságainknak értékesíteniök kell földjeiken ezt. Gon­doskodtunk arról, hogy a gazdaságok elegendő szállító kocsit kapjanak erre a célra. Nem egy ipari vállalat volt segítségünkre ilyen tekintetben. — Hogyan halad az őszi munka? A vetéseket jó körülmények között fejeztük be. Most minden erőt az őszi mélyszántás elvégzésére összpontosí­tottunk. Egyes gazdaságok (Szilágy­­somlyó, Dohányos, Butény) ugyanis eléggé lemaradtak ezzel a nagyon fon­tos munkával. Intézkedtünk, hogy a kullogó gazdaságokba az élenjáró egy­ségekből megfelelő számú traktort küld­jenek a szántás mielőbbi elvégzése érdekében, így megvan minden remé­nyünk, hogy határidőre végzünk ezzel a munkával, s tavaszra talpalatnyi föld se marad szántatlanul. F. E. Nagy hírnévnek örvendenek külföldön is a hermányi (Sztálin tartomány) szőnyegek. A Covorul kisipari term­előszövetkezet tagjai megérdemel­nek minden elismerést odaadó és hozzáértő munkájukért. Képünk azt az egyik jelenetet mutatja, amikor Werner Ida mesternő Ravar Stanca, Gri­­gorescu Valentina, Sanda Ana és Constantin Lucia munkájának minősé­gét ellenőrzi. A mester mindeniküket megdicséri (M. Teodorescu felvétele) ELŐRE Az Albán Népköztársaság nagykövetségének fogadása (Folytatás az 1. oldalról) Minisztertanácsának, a Népi Gyűlés Elnökségének, valamint az Albán Nép­­köztársaság összes dolgozóinak Al­bánia fasiszta iga alóli felszabadulá­sának 15. évfordulója alkalmából. Az albán nép hősies harcával leráz­ta a fasiszta igát s ezzel dicsőséges lapot írt be Albánia történelmébe — mondotta Chivu Stoica elvtárs. — A szabad, alkotó munka e másfél évtize­dében a munkapárt vezette szorgal­mas és tehetséges albán nép a többi szocialista ország népeinek testvéri se­gítségével s a Szovjetunió sokoldalú támogatásával jelentős sikereket ért el hazája szocialista építésében. A román nép tiszta szívből örül azoknak a sikereknek, amelyeket az albán dolgozók hazájuk gazdaságának és kultúrájának fejlesztésében elértek. A népi hatalom éveiben a román és albán nép között tartós baráti és test­véri együttműködési kapcsolatok ala­kultak ki. Ezek a kapcsolatok szünte­lenül fejlődnek mindkét nép javára. Chivu Stoica elvtárs a továbbiakban ezeket mondotta: Az utóbbi időben N. Sz. Hruscsov amerikai látogatása, a szovjet kormány újabb kezdeményezé­sei és a világközvéleményben a béke javára beállt változások eredményekép­pen enyhülési folyamat megy végbe az államok közti kapcsolatokban. Úgy véltük s véljük, hogy nekünk s az ösz­­szes kis és nagy államok kormányai­nak legfőbb feladata, cselekvően hoz­zájárulni a feszültség enyhülésének megszilárdításához, mindannak a ki­küszöböléséhez, ami az államok közti kapcsolatok elmérgesítéséhez vezethet. Elő kell segítenünk az összes vitás kérdések tárgyalások útján való ren­dezését, az összes államok közti bé­kés együttműködési kapcsolatok fej­lesztését, társadalmi rendszerükre való tekintet nélkül, a kölcsönös érdekek tiszteletben tartása és a belügyekbe való be nem avatkozás elve alapján. A román kormány kitartó erőfeszíté­seket tett és tesz, hogy a Balkán-fél­sziget térsége a béke és a jószom­szédság övezetévé változzék, amelyben ne legyenek sem nukleáris fegyverek, sem rakétatámaszpontok. Meggyőződé­sünk,­ hogy egy ilyen értelmű egyez­mény teljesen megfelelne az összes balkáni államok érdekeinek és elő­mozdítaná a béke megszilárdulását és a népek közti együttműködést. Nagy nemzeti ünnepe alkalmából — mondotta Chivu Stoica elvtárs — újabb és újabb sikereket kívánunk a testvéri albán népnek a szocialista Al­bánia további felvirágoztatásáért, a béke és szocializmus győzelméért ki­fejtett lendületes munkájában. Chivu Stoica elvtárs végül emelte poharát a testvéri albán népre, az Albán Munkapártra és Központi Bi­zottságára, élén Enver Hodzsa elvtárs­sal, az Albán Népköztársaság kormá­nyára és Mehmet Shehu elvtárs, a Minisztertanács elnöke egészségére, az Albán Népköztársaság Népi Gyűlésé­nek Elnökségére és Hadzsi Lleshi elv­társ, az Elnökség elnöke egészségé­re, a román és az albán nép megbont­hatatlan barátságára, a hatalmas és legyőzhetetlen szocialista táborra, élén a Szovjetunióval, a békére és az együttműködésre szerte a világon. (Agerpres) Együtt növekednek a gyárral A Temetei tejporgyár ott terül el a község szélén. Nagy, emeletes kőépüle­tek, lakótömbök, étkezde, klub, állami üzlet, orvosi rendelő, egy „darab város“ a községben, ahogyan itt mondják. S a gyár maga, lehető legkorszerűbb, ter­mékei felveszik a versenyt nagynevű külföldi vállalatokéval. S mindez öt esztendő alatt épült a gyergyóremetei parlagon... A legnagyobb eredmény mégsem ez —­ Lukács Márton, a gyár igazgatójá­nak véleménye szerint — hanem az, hogy az emberek, akik nemrég még írni-olvasni is alig tudtak, iskolázott, jól képzett szakmunkásokká váltak. Ezt tartom a legnagyobb dolognak. Egy füzetet mutat. Nevek, adatok, le­írások, megjegyzések sorakoznak benne. Az újítások és ésszerűsítések nyilvántar­tása ez. Az év folyamán tizenöt javas­latot iktattak, ebből tizenhármat al­kalmaztak is. Mindenik megtakarított, összegeket jelez, az emberek hozzájá­rulását a gyár gazdaságos termelésé­hez. Az igazgató a mérnök szakszerűségé­vel magyarázza néhány újítás lényegét.­­ Például ez itt. A porlasztótorony, a centrifuga gyors forgása miatt túlsá­gosan felmelegedett, így a tejpor egy része elégett. Selejtté vált. Papp Ist­ván, Todorescu Mihai és Muntyán Emi­lia —­ mindhárman mesterek a por­lasztónál — kidolgoztak egy újítást, amelynek segítségével menetközben tisz­títják a centrifuga alját, így aztán megakadályozzák a selejtképződést. Ez egymagában 89.000 lej megtakarítás évente... A három újító mester néhány évvel ezelőtt itt tanulta a szakmát. — De jobb lesz, ha — mondja az igazgató — elbeszélget az embereinkkel. A Léhner-család Az első nagy lakótömb itt áll szem­ben a gyárral. A földszinten, központi­­fűtésen, szép lakásban laknak Léhne­­rék. A szobákban rend, tisztaság. Csak az apa, Léhner Antal van itthon a csa­lád legfiatalabb tagjával, a hétéves Vil­mával. Kazánfűtő a délutáni műszak­ban s ilyenkor, délelőttönként újságot olvas. Az asztalon könyvek, Gladkov Cement­je, Asztalos István Újesztendő című kötete és Ion Creanga válogatott művei. A fiatalabb nemzedék olvasmá­nyai ... Léhner Antal öt évvel ezelőtt jött el Báróiról, az épülő tejporgyár hírére. Dolgozott mindent s a gyár falai nőttek egyik napról a másikra. S ahogy érkez­tek a gépek, úgy szerelték a sohasem látott bonyolult masinákat, amelyek mindegyike orosz nyelvű feliratokat vi­selt. Eljött az ősz s 1934 október 21-én először gomolygott füst a gyárké­ményből. A kazánt Léhner Antal fűtötte. Tavasszal hozzákezdtek a la­kóházak építéséhez is. A gyárban már készült a hazai tejpor, kel­lett a munkáskéz. A kazánfűtő elhív­ta a nagyobbik lányát, Matildot, s mi­kor a gyár első évfordulóját ünnepelte, Léhner Antal is házavatást tartott az új tömbben kiutalt központi fűtéses, ké­nyelmes lakásban, ahol még fürdőszoba is volt. Mikor idáig ér az elbeszélésben, vé­gig pillant a szobán. — Akkor vettük a bútort, varrógé­pet, rádiót, miegymást... — És azóta? — Nemrég egy kis­­ házat, otthont, Baróton ... Ha nyugdíjasok leszünk, hazamegyünk az asszonnyal. A lakás kell a gyerekeknek. Ők itt maradnak... Léhnernével a pasztörizálóban talál­koztunk. Kékszemű, törékeny asszony, aki nem szívesen beszél arról, ami el­múlt. Inkább a máról, szakmájáról. A legkisebb leányka kivételével a csa­lád minden tagja a gyárhoz tartozik. Nem lenne jobb, ha otthon maradna? Nyilván eleget keres a család. Csodálkozva néz. — Nekem itt a helyem, szakmunkát A másik teremben dolgozik a lánya, Magda, akit a VII. elemi elvégzése után a gyár küldött kétéves tejipari szak­iskolába, Szebenbe. Ma segédmesteri munkakört tölt be. Tökéletesen érti a tejporgyártás el­méleti és gyakorlati részét Céljai, ter­vei vannak, esténként tanul, az esti lí­ceum VIII. osztályát végzi. Itt dolgozik a bátyja is, Antal, a kő­műveseknél. Matild nénje már férjhez ment s a kishúga, Gizi, az idén végzi el az iskolát. Jövőre már ő is „be­áll“. Léhnemné valamit elfelejtett. Int a másik teremből s a gépére mutatva a nyomás és hőmérsékletmérő készüléke­ken igazít valamit . Ezen a gépen óránként 5000 liter tejet lehetett pasztörizálni. Mi módosí­tottunk rajta egy kicsit — kiabálja túl a gépek zúgását —, most óránként 10.000 litert csinálok... És csillog a szeme. A diszpécser Fiatal, alig huszonnégy esztendős Birsan b­an. Megnyerő, nyílt tekintetű fiatalember, akinek első munkahelye a gyergyóremetei tejporgyár volt, ő is az­óta van itt, amióta szerelni kezdték az első gépeket. — Apám sofőr volt Segesváron, ott éltünk s negyvenhétben árván marad­tam. Tejipari szakiskolát végeztem, utána a Szovjetunióban voltam hathó­napos tanulmányi úton. Mikor végez­tem, ide jöttem... Szaktudását megbecsülik. Diszpécser lett. Megelégszik ezzel a beosztással ? Megrázza a fejét. — Olyan korban élek, amikor a leg­merészebb álmok­­ megvalósíthatók. Tanulok. Az esti líceumot végzem, az­tán felsőoktatási intézetbe szeretnék Egy perc múlva fehér köpenyben lát­juk viszont. A gépek között jár. Megkezdődött a szolgálata. Mester akar lenni Az átvételező osztályon — ahol tu­lajdonképpen a tejporgyártás kezdődik — van egy fiatal lány. Tizenhét éves. Azon a tavaszi napon, amikor a gyér gyeremetei határban ismeretlen embe­rek jelentek meg csíkozott rudakkal, háromlábú állványra szerelt látcsővel, ívekkel, mérőeszközökkel,­­ a többi gyerekkel itt hancúrozott, ahol most egyenletes zúgással járnak a gépek. Ki gondolta volna, hogy néhány év múlva maga is itt dolgozik majd s fontos munkakört tölt be? Portik Margit szülei földművesek, a gyergyóremetei társas gazdaság tagjai, mennyit tanakodtak, mikor három év­vel ezelőtt Margit elvégezte a VII. ele­mit s a gyár felajánlotta, hogy Szebenbe küldi szakiskolába. — Hát te, neked van-e kedved? — kérdezte az apa a kislányt s az boldo­gan, de egy kié izgatott félelemmel mondta rá az igent, így küldte el a gyár Szebenbe s egy éve itt dolgozik már, mint laboráns. Szá­mos, vegyszerekkel dolgozik s addig a beérkezett tejmennyiség nem kerülhet feldolgozásra, míg ő erre jelt nem ad. Esti líceumba is jár, tanul. De — megmondja őszintén — van, amit job­ban szeretne. A szebeni mesterképzőben tanulni... Nem az általános tudnivalók vonzzák, azt úgy véli, „menetközben“ is megszerezheti. Szakmai fejlődés, minél magasabb szakképzettség erre vágyik. Dehát miért nem kérte hogy segítsék a mesteriskolába? Miért felvételizett az esti líceumba? ‘— A lányok ‘odairatkoztak... Minde­nik mérnök akar lenni, mintha mester­re már nem is lennne szükség. Ezt az évet már végig viszem, elvégzem a nyol­­c­adikot, ha megvan, az nem árt. De jövőre kérem majd az igazgatóságtól, küldjön mesteriskolába... ★ Végiglátogattunk minden munkahe­lyet. Ragyogó tiszta termek, korszerű gépek, s noha mindenütt az édeskés tejszag terjeng, tejet sehol sem lát­tunk. Gépezetekben és csövekben ömlik ezer liter számra, szinte láthatatlanul, egyik pillanatról a másikra folyadékból porrá alakul. Ilyen észrevétlenül ala­kulhattak át a dolgozó emberek is, itt a gépek mellett, az elmúlt évek folya­mán... Építkezés mellett megyünk el s az igazgató megáll. Szakszerű utasításokat ad. — Egy mérnöknek minden szakmá­hoz értenie kell? — kérdezem. Elmosolyodik. — A mérnöknek nem, de az igazga­tónak bizony javára vilik Nekem rá­adásul szerencsém is van. Alapfoglalko­zásom a kőművesség, illik hát érte­nem... Valóban nagyot nőttek az emberek. GÁSPÁR TIBOR végzek.. ---------­ Novemberi paradicsom szüret a magyar au­tonóm tartományi nép­­tanács med­gyes­falvi üvegházában. Képün­kön Cneta Elena szedi a paradicsomot. (Szász Károly fel­vétele) Mit gyárt műanyagiparunk 1960-ban Három-négy éve, ha mű­anyag cikke­ket vásároltunk, még természetes volt, hogy külföldit kínált az elárusító. Ma már harisnyától kezdve, fehérneműkig, blúzokig, olcsó, praktikus háztartási cikkekig­­ egyre nagyobb tért hódít a hazai gyártmány. A jövő évben háromszor annyi mű­anyagot dolgozunk fel, mint az idén — tudtuk meg a Kőolaj és Vegyipari Minisztérium dokumentációs központ­jában. Másfélszer annyi közszükségleti cikket gyártunk, mint 1959-ben. Ennek érdekében a műanyagfeldolgozó gyárak több új korszerű szemcséző és vákuum gépei nagyteljesítőképességű prése­ket kaptak. Ezek felszerelése már fo­lyamatban van. Az eddig gyártott, nagy keresletnek örvendő cikkeknél — harisnyák, külön­böző nagyságú polietilén palackok■ parfümös üvegek, üvegecskék, új mo­­dellű vésett poliszterén tálcák, újfajta hajkefék, porciók, különféle poharak, kosarak, vedrek, játékok stb. —­­ bővül a választék, nő a mennyiség jövőre. A bukaresti műanyaggyár, amely mostanáig több mint 100 féle válasz­tékot gyártott, még ebben az évben nagymennyiségű esőkabátot és játékot szállít a kereskedelmi egységeknek. A jövő év újdonságai között említ­hetjük a műanyagból gyártott na­­pozó-heverőket, labdákat,­ pénztárcákat és különböző kirándulási felszerelése­ket. A gyár termelőképességének eme­lését célzó munkálatok közül a fémesí­­tő osztályon halad legjobban a munka, itt fogják gyártani az arany-ezü­st- és bronzutánzatokat műanyagból. Az egész műanyagfeldolgozó ipar termelésének 90 százalékát az ipari cikkek teszik ki. 1960-ban az építkezé­sekhez műanyagból fognak készíteni lefolyó csöveket, cserdom-darabokat (fittingeket), Bergmann csöveket, cso­magolóanyagokat. Ezenkívül a hazai gyártmányú új hűtőszekrények alkat­részeit, vetőgép, rádió és kerékpár­alkatrészeket is gyártunk műanyagból. Miért nincs tankönyv a szövetkezetben ? Jónéhány hét telt már el az 1959—60-as iskolai évből, de a rigmányi (Erdőszentgyörgy rajon) tanulók még mindig hiányát érzik a tankönyvnek és füzetnek. A köz­ségi szövetkezet bár idejében meg­kapta a rendelést — nem szerezte be a szükségletet. A szülök elvár­ják, hogy a községi szövetkezet ve­zetősége mielőbb gondoskodjon a könyvek és füzetek elárusításáról, mert a hanyagság visszamaradást okozhat az iskolások tanulmányi előmenetelében. VERESS ÁRON Sok bába közt... A lupényi 3-as számú iskola csaknem három esztendeje arra vár, hogy mintegy kétheti munkát igénylő tatarozás után ismét vissza­adják rendeltetésének. Ablakszemei azonban nem sok reménnyel tekin­tenek a jövőbe. A lupényi néptanács végrehajtó bizottsága ugyanis nem tartja feladatának a 350.000 lej értékű iskolaépület kitataroztatását. Érvelése szerint végeredményben a Bányakitermelő Vállalat lenne kö­teles intézkedni. A bánya vezető­sége meg az Oktatás- és Művelő­désügyi Minisztériumra hárítja a felelősséget. A huzavonának egy oka van. És­pedig az, hogy egyesek szerint jól megfér a 186 tanuló az iskolának kinevezett kórházi épületben is. Persze nem éppen így áll a hely­zet. A volt kórházi épületben nin­csen tornaterem és sok más olyan felszerelés, ami a tanuláshoz szük­séges. Helyes lenne, ha a fenti kérdésre érdemleges választ adnának az ille­tékesek. RUSZÁN MIKLÓS 770.000 LEJT takar­ított meg az év első tíz hónapjában az aradi Tricoul Rosu gyár munkaközössége az egész évre vállalt 934.000 lejből. PÉNTEKEN ÉS SZOMBATON meg­tartották Bukarestben az első orszá­gos geodéziai értekezletet. Ezen alka­lomból az építkezésekkel kapcsolatos geodéziai kérdéseket vitatták meg. A SZOVJET TUDOMÁNY és techni­ka vívmányai a világűr tanulmányo­zásában címmel az Arad rajoni kultúr- száz ismeretterjesztő előadássorozatot indított az új­ aradi dolgozók számára. BAROMFITENYÉSZTŐ szaktanfo­lyam nyílt meg Eforián 300 Konstanca tartományi kollektivista számára. VÉGET ÉRT a gyapjú, és kötszö­­vőipari mérnökök és technikusok sztá­­linvárosi értekezlete. A két napos meg­beszélésen megvitatták a fajlagos anyagfogyasztással, a nyersanyag he­lyes felhasználásával kapcsolatos kér­déseket és leszögezték a további tenni­valókat. SZOVJET FESTŐMŰVÉSZEK és szobrászok alkotásaiból reprodukciós kiállítást rendezett a buziási (temes­­vár tartomány) ARLUS bizottság. A NAGYVÁRADI Állami Színház magyar tagozata bemutatta a székely­hídi kultúrotthonban Heltai Jenő: Néma levente című színdarabját. Az előadásnak nagy sikere volt. GYÓGYSZERIPARUNK nemrégi­ben újabb termékeket hozott forga­lomba. A Colirul nevű készítmény a szembetegségek, az F-vitamin egzé­­mák, égési sebek és kelések, az A+D 2 vitamin angolkór, az Antalcolul pe­dig az alkoholizmus kezelésére alkal­mas. KÉT BEMUTATÓ volt szombaton este Kolozsváron. Az Állami Magyar Opera együttese Dukisz Annával a címszerepben bemutatta Kálmán Imre „Csárdáskirálynő“ című operettjét. A tordai Állami Színház művészei pedig Beaumarchais: „Figaro házassága“ című színművét adták elő a Nemzeti Színházban. A PROBLEME AGRICOLE folyóirat tevékenységének tízéves évfordulója al­kalmából szombaton értekezletet tar­tottak a lap olvasói és munkatársai a fővárosi Nicolae Balcescu agronómiai intézetben. GYERMEKEK részére ötletes mintájú, tetszetős kivitelű frottír törülközők, kü­lönböző szinű pikéanyagok gyártását kezdték meg a fővárosi textilüzemek, köztük a Rascoala 1907 gyár is. AZ ÖRMÉNY SZOVJET SZOCIA­LISTA KÖZTÁRSASÁG 39. évfordulója alkalmából ünnepi ülést tartottak va­sárnap Konstancán. ERDŐSZENTGYÖRGYÖN és Gyula­kután vendégszerepelt a múlt hét vé­gén a marosvásárhelyi Állami Filhar­mónia szimfonikus zenekara. 571.000 LEJ értékű terven felüli árut termeltek e hónap első húsz napjában a nagybányai Gh. Gheorghiu-Dej üzem dolgozói. ÚJ RÉSZLEGET helyeztek üzembe a fővárosi Gh. Gheorghiu-Dej konfek­ciógyárban. Az automata körkötőgépek­kel felszerelt részleg jövő évtől kezdve két és félmillió darab kötöttárut gyárt. 2.840.000 LEJJEL szárnyalták túl eladási tervüket a múlt évhez viszonyít­va a Tulcea ra­joni kereskedelmi hálózat dolgozói. A lakosság jobb ellátása ér­dekében a rajonban az idén hat új ve­gyes boltot, 6 szövetkezeti üzletet és 5 áruházat nyitottak. MEGKEZDTÉK eg­y kettős törzsű hajó építését a gork­iji hajógyárban. A szakemberek számítása szerint a hajó a szokásosnál nagyobb sebességet érhet el és a két törzs közé épített fedélzeten nagymennyiségű árut lehet szállítani. A kísérleti teherhajó 72 mé­ter hosszú, 15 méter széles. A terve­zők elkészítették az első kettős törzsű, 600 személyes utasszállító hajó ter­vét is. BALÁZSFALVÁN megkezdték fafel­­dolgozó kombinát építését. Számolva a fejlődés követelményeivel, nemrégiben új korszerű lakótömbök építéséhez is hozzáfogtak a központi fekvésű Popa Sapca utcában. Az építővállalat mun­kásai két váltásban, éjjel-nappal dol­goznak, hogy az első 60 új lakást még ebben az évben átadhassák lakóiknak-LENIN SZÜLETÉSÉNEK 90. évfor­dulója alkalmából a moszkvai Lenin Múzeum és az irodalmi kiadók nagy­szabású vándorkiállítást rendeztek Le­nin életéről és munkájáról. ÖT ÚJ „Tudor Vladimirescu“ típusú autóbuszt kapott a resicai helyiipari és városgazdálkodási vállalat (CILGOR) utasszállító részlege. Az új járművek sofőrei vállalták, hogy mindenik géppel 100.000 kilométert tesznek meg általános javítás nélkül. KÉTSZERANNYI — számszerűűt 34 — újítási javaslatot nyújtottak be ok­tóberben az aradi Iosif Ranghet szer­számgépgyár dolgozói, mint más hó­napokban. 1955-BEN A SZOVJETUNIÓ 44 or­szággal, tavaly 61 országgal, az idén pedig több mint 70 országgal tartott fenn kulturális kapcsolatiját. Négy év előtt két és félezer szovjet művész vendégszerepelt külföldön, tavaly pedig már hétezren látogattak idegen orszá­­gokba. JELENLEG 76 teljesen szövetkezete­­sített falut tartanak nyilván Marosvá­sárhely rajonban. A kollektív gazdasá­gokban és mezőgazdasági társulások­ban összesen 18.333 család 38.552 hektár földet művel meg közösen. (Hu­szár József levelező) A VILÁG EGYIK LEGRÉGIBB épít­­kezésének romjaira bukkantak Észak- Rhodéziában. A télkör alakú kőépület, s a benne talált munkaeszközök több mint 53.000 évesek. JUGOSZLÁV FILMHÉT kezdődik november 28-án a Szovjetunióban. THOR HEYERDAHL a híres norvég író Hosvét-szigetekről szóló regényé­ből „Aku-aku“ címmel filmet készíte­nek. A bemutató januárban lesz Oslo­­ban. HARMINCÖT NAPPAL a határidő előtt fejezték be ezévi globális tervü­ket a nagyváradi Transilvania festék­gyár oxigén részlegének dolgozói. Tíz hónap alatt 1975 köbméter oxigént gyártottak terven felül. 1500 FÉRŐHELYES előadóteremmel, könyvtárral, olvasó- és sakkteremmel berendezett korszerű klubot adták át a napokban a vajdahunyadi kohászati kombinát dolgozóinak. KORSZERŰ felszereléssel ellátott öt szakorvosi rendelőt létesítettek az ones­­ti építőtelep kórházában. Az utóbbi időben hasonló egészségügyi egységek kezdték meg működésüket a sovinesti, chiscani, govorai és más építőtelepe­­ken. ELŐREGYÁRTOTT ELEMEKBŐL építik a Csehszlovák Köztársaságban a Vág folyó új h­dját. A hat pilléren nyugvó híd hossza 360 méter. KILENC FALUT villamosítottak az idén a Konstanca tartományi Negru Vodá rajonban. További 29 falu kol­lektivistái elhatározták, hogy villamo­sítják községüket. Előreláthatólag 1960 végéig Negru Vodá rajon mind az 51 falujába bevezetik a villanyt. Praktikus megoldás««» A Gyergyó rajoni Szár­hegy teljesen elhanyagolt művelődési otthonának csaknem minden ablaka be van törve. — De hideg van itt, emberek, min­den oldalról befúj a szél. Intézkedni kellene.. . — Már intézkedtünk. A prímás szi­gorú utasítást kapott hogy csak gyors csárdást húzzon ... (Fred Ghenadescu rajza) 1959. december 1., kedd Időjárás A Meteorológiai Intézet közli novem­­ber 30-án este. Fokozatos felmelegedés várható. Vál­­tozó felhőzet, nyugaton erősebb felhő­­södés, helyenként szemerkélő eső. Mér­sékelt, időnként élénkülő déli szél. Ke­leten helyenként ködképződés. Emel­kedő hőmérséklet, nappal plusz 3 és 14 fok, éjjel mínusz 4 és plusz 7 fok között. A következő három napra aránylag meleg idő várható. Az ország délnyu­­gati részén elvétve csapadék. Mérsékelt nyugati szél.

Next