Előre, 1959. december (13. évfolyam, 3761-3787. szám)
1959-12-01 / 3761. szám
2 Ünnepi hangverseny a Rádió szimfonikus zenekarának 30 éves fennállása alkalmából A 30 éves fennállását ünneplő Rádiózenekar szimfonikus hangversenyt adott az Atheneumban, jelenlegi két állandó karmestere, Emanoil Elenescu és Iosif Conta vezénylete alatt. A műsort úgy állították össze, hogy a hangverseny nemcsak a zenekar, hanem a román zene ünnepévé is lett. Csupa olyan zeneműveket hallottunk, melyeknek szerzői, akár karmesteri, akár nevelői, esztétikai irányító munkájukkal jelentős helyet foglalnak el a zenekar történetében. George Enescu, Theodor Rogalsky, Alfred Alessandrescu ma már nincsenek az élők sorában, de koncertjeik emlékét nemcsak hangfelvételek őrzik, kezük nyoma ott van a zenekar mai játékstílusán is. Az öt taggal meginduló kis együttes s a mai, népi demokratikus rendszerünk egyik legmagasabb fokú elismerésével, a Munkaérdemrend első osztályával kitüntetett nagy zenekar között tulajdonképpen nem 30 esztendő van, hanem egy egész korszak. A burzsoázia kényétől-kedvétől függő, anyagi és szervezési nehézségekkel küzdő együttes művészi kibontakozásának útja göröngyös volt az első 15 évben. Csak a felszabadulás óta fejlődött, csiszolódott szinte a szemünk láttára azzá, ami ma: egységes vonóskarral, jó fúvósokkal rendelkező, fegyelmezett hajlékony együttessé, amelylyel szívesen hangversenyeznek mind a hazai, mind a külföldi karmesterek és szólisták legjobbjai is. Az ünnepi hangversenyen elhangzott gazdag és változatos műsor jelentős részét népzenefeldolgozások és saját tematikájú hasonló jellegű művek alkották. Ide soroljuk George Enescu kedvenc rapszódiáját, a másodikat, Emanoil Elenescu hegedűre és zenekarra írt rapszódiáját — melyet Ion Voicu adott elő —, Theodor Rogalsky közismert, csillogóan hangszerelt három román táncát s a Mihail Jóra Amikor a szőlő megérik című hangulatos, színes balettszvitjéből eljátszott részleteket. Az a meleg fogadtatás, amelyben a közönség ezúttal is részesítette a zenekart, azt bizonyítja, hogy a román zene megtalálta az utat a tömegekhez, van már közönség, amely értékeli és magáénak vallja a hazai zenei alkotásokat s hogy ennek a közönségnek a kialakításában a Rádió szimfonikus zenekara is nagy érdemeket szerzett. Emanoil Elenescu és Iosif Conta gondos előkészítő munkája és lendületes vezénylése mellet a szólisták — Theodora Lucaciu szoprán —, Elena Cernei és Vera Rudeanu mezzoszopránénekesnők és Octav Enigorescu baritonénekes — odaadó közreműködése is hozzájárult a hangverseny ünnepi fényéhez. L. J. Aláírták a jövő évi román-finn árucserére vonatkozó jegyzőkönyvet November 17—28. között tárgyalásokat folytattak Bukarestben a románfinn árucserével kapcsolatban. A tárgyalások eredményeképpen jegyzőkönyvet írtak alá a Román Népköztársaság és Finnország között 1960-ban sorra kerülő árucseréről. A jegyzőkönyv értelmében a Román Népköztársaság kőolaj és faipari termékeket, mezőgazdasági élelmiszereket, textilárut, bőripari termékeket, különböző gépeket, vegyipari termékeket stb. szállít Finnországnak. Finnország mű rostot, cellulózot, papírt, nyersbőrt, gépeket, kábeleket stb. exportál a Román Népköztársaságba. A jegyzőkönyvet finn részről Mario Kalkkonnen, Finnország külügyminisztériumának képviselője és román részről I. Hâncu, a Kereskedelmi Minisztérium igazgatója írta alá. Minél több olcsó mezőgazdasági terméket (Folytatás az 1. oldalról) péig nem sok híján négymillió lejes megtakarításról számoltak be. Különösen szép eredményeket ért el ezen a téren a margittai, az érmihályfalvi, a dohányosi és a tenkei állami gazdaság Fél milliótól egy milióig rúg ezeken a helyeken a megtakarított pénzösszeg. Ami a termékek önköltségi árát illeti meg kell mondanunk, hogy noha jobban állunk tartományi viszonylatban mint az elmúlt években, mégsem lehetünk megelégedve az eredményekkel. Igaz, hogy egyes állami gazdaságok, mint a margittai, a váradossi jelentősen csökkentették a tej vagy a normálhektár önköltségét. Margittán például egy liter tejet a tervszerűsítettnél 16 bánival olcsóbban állítanak elő. Őssiben pedig a normálhektár ára mindössze 66 lej, míg a tartományi átlag 81 lej. Olcsóbban termeltük az idén az őszi árpát is. A gépesítés magas fokának köszönhetően az árpa tonnája 106 tejjel került kevesebbe mint amennyit a terv előírt. Sok terményfélét azonban drágábban állítottunk elő a megengedettnél. Tartományi viszonylatban a tej ára például 8 bánival magasabb, mint amennyit a terv előír, túlléptük a költségeket a búza, cukorrépa stb. termelésénél is. Az állati eredetű termékek viszonylagos magas önköltségi árának magyarázata az, hogy elég drága takarmányokat etettünk, itt-ott még nem eléggé szakszerű az állatok takarmányozása. Viszonylag sokba került a szántóföldi növénytermesztés, mert nem minden esetben sikerült elérnünk a tervszerűsített hektárhozamokat, olykor a kelleténél több kézi erővel dolgoztunk stb. — Milyen terveik vannak a jövő évre ? Az idei esztendő sok hasznos tanulsággal szolgált. Minthogy gazdaságaink nagy része hústermelő egység, jövőre kétszer akkora területen vetünk takarmánynövényeket s különösen árpát meg kukoricát. Ez pedig érezhetően járul majd hozzá az állati termékek önköltségi árának csökkentéséhez. Az állami gazdaságokban a sertésállomány mellett nagy mértékben növekedni fog a szarvasmarhák és a juhok száma. Jövőre gazdaságaink tartományi viszonylatban 1000-rel több fejőstehenet, 8000-rel több juhot tenyésztenek, mint ebben az évben. Természetesen a nagy feladatok megvalósításához kellő feltételek szükségesek. Jövőre újabb kétszáz traktorra számítunk. Jóval több műtrágyát kapunk. Kiváló külföldi növényfajták magyarhoz jutottunk. A búzaterületet például (2500 hektárral lesz nagyobb mint a tavaly volt) 62 százalékban ilyen magvakkal vetjük be. Tartományunkban sok kihasználatlan lehetőség van még a terméshozamok növelésére, így például a szalontai Prodavicolánál a sertéshizlaldákban igen sok trágya gyűlt fel az évek folyamán. Állami gazdaságainknak értékesíteniök kell földjeiken ezt. Gondoskodtunk arról, hogy a gazdaságok elegendő szállító kocsit kapjanak erre a célra. Nem egy ipari vállalat volt segítségünkre ilyen tekintetben. — Hogyan halad az őszi munka? A vetéseket jó körülmények között fejeztük be. Most minden erőt az őszi mélyszántás elvégzésére összpontosítottunk. Egyes gazdaságok (Szilágysomlyó, Dohányos, Butény) ugyanis eléggé lemaradtak ezzel a nagyon fontos munkával. Intézkedtünk, hogy a kullogó gazdaságokba az élenjáró egységekből megfelelő számú traktort küldjenek a szántás mielőbbi elvégzése érdekében, így megvan minden reményünk, hogy határidőre végzünk ezzel a munkával, s tavaszra talpalatnyi föld se marad szántatlanul. F. E. Nagy hírnévnek örvendenek külföldön is a hermányi (Sztálin tartomány) szőnyegek. A Covorul kisipari termelőszövetkezet tagjai megérdemelnek minden elismerést odaadó és hozzáértő munkájukért. Képünk azt az egyik jelenetet mutatja, amikor Werner Ida mesternő Ravar Stanca, Grigorescu Valentina, Sanda Ana és Constantin Lucia munkájának minőségét ellenőrzi. A mester mindeniküket megdicséri (M. Teodorescu felvétele) ELŐRE Az Albán Népköztársaság nagykövetségének fogadása (Folytatás az 1. oldalról) Minisztertanácsának, a Népi Gyűlés Elnökségének, valamint az Albán Népköztársaság összes dolgozóinak Albánia fasiszta iga alóli felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából. Az albán nép hősies harcával lerázta a fasiszta igát s ezzel dicsőséges lapot írt be Albánia történelmébe — mondotta Chivu Stoica elvtárs. — A szabad, alkotó munka e másfél évtizedében a munkapárt vezette szorgalmas és tehetséges albán nép a többi szocialista ország népeinek testvéri segítségével s a Szovjetunió sokoldalú támogatásával jelentős sikereket ért el hazája szocialista építésében. A román nép tiszta szívből örül azoknak a sikereknek, amelyeket az albán dolgozók hazájuk gazdaságának és kultúrájának fejlesztésében elértek. A népi hatalom éveiben a román és albán nép között tartós baráti és testvéri együttműködési kapcsolatok alakultak ki. Ezek a kapcsolatok szüntelenül fejlődnek mindkét nép javára. Chivu Stoica elvtárs a továbbiakban ezeket mondotta: Az utóbbi időben N. Sz. Hruscsov amerikai látogatása, a szovjet kormány újabb kezdeményezései és a világközvéleményben a béke javára beállt változások eredményeképpen enyhülési folyamat megy végbe az államok közti kapcsolatokban. Úgy véltük s véljük, hogy nekünk s az öszszes kis és nagy államok kormányainak legfőbb feladata, cselekvően hozzájárulni a feszültség enyhülésének megszilárdításához, mindannak a kiküszöböléséhez, ami az államok közti kapcsolatok elmérgesítéséhez vezethet. Elő kell segítenünk az összes vitás kérdések tárgyalások útján való rendezését, az összes államok közti békés együttműködési kapcsolatok fejlesztését, társadalmi rendszerükre való tekintet nélkül, a kölcsönös érdekek tiszteletben tartása és a belügyekbe való be nem avatkozás elve alapján. A román kormány kitartó erőfeszítéseket tett és tesz, hogy a Balkán-félsziget térsége a béke és a jószomszédság övezetévé változzék, amelyben ne legyenek sem nukleáris fegyverek, sem rakétatámaszpontok. Meggyőződésünk, hogy egy ilyen értelmű egyezmény teljesen megfelelne az összes balkáni államok érdekeinek és előmozdítaná a béke megszilárdulását és a népek közti együttműködést. Nagy nemzeti ünnepe alkalmából — mondotta Chivu Stoica elvtárs — újabb és újabb sikereket kívánunk a testvéri albán népnek a szocialista Albánia további felvirágoztatásáért, a béke és szocializmus győzelméért kifejtett lendületes munkájában. Chivu Stoica elvtárs végül emelte poharát a testvéri albán népre, az Albán Munkapártra és Központi Bizottságára, élén Enver Hodzsa elvtárssal, az Albán Népköztársaság kormányára és Mehmet Shehu elvtárs, a Minisztertanács elnöke egészségére, az Albán Népköztársaság Népi Gyűlésének Elnökségére és Hadzsi Lleshi elvtárs, az Elnökség elnöke egészségére, a román és az albán nép megbonthatatlan barátságára, a hatalmas és legyőzhetetlen szocialista táborra, élén a Szovjetunióval, a békére és az együttműködésre szerte a világon. (Agerpres) Együtt növekednek a gyárral A Temetei tejporgyár ott terül el a község szélén. Nagy, emeletes kőépületek, lakótömbök, étkezde, klub, állami üzlet, orvosi rendelő, egy „darab város“ a községben, ahogyan itt mondják. S a gyár maga, lehető legkorszerűbb, termékei felveszik a versenyt nagynevű külföldi vállalatokéval. S mindez öt esztendő alatt épült a gyergyóremetei parlagon... A legnagyobb eredmény mégsem ez — Lukács Márton, a gyár igazgatójának véleménye szerint — hanem az, hogy az emberek, akik nemrég még írni-olvasni is alig tudtak, iskolázott, jól képzett szakmunkásokká váltak. Ezt tartom a legnagyobb dolognak. Egy füzetet mutat. Nevek, adatok, leírások, megjegyzések sorakoznak benne. Az újítások és ésszerűsítések nyilvántartása ez. Az év folyamán tizenöt javaslatot iktattak, ebből tizenhármat alkalmaztak is. Mindenik megtakarított, összegeket jelez, az emberek hozzájárulását a gyár gazdaságos termeléséhez. Az igazgató a mérnök szakszerűségével magyarázza néhány újítás lényegét. Például ez itt. A porlasztótorony, a centrifuga gyors forgása miatt túlságosan felmelegedett, így a tejpor egy része elégett. Selejtté vált. Papp István, Todorescu Mihai és Muntyán Emilia — mindhárman mesterek a porlasztónál — kidolgoztak egy újítást, amelynek segítségével menetközben tisztítják a centrifuga alját, így aztán megakadályozzák a selejtképződést. Ez egymagában 89.000 lej megtakarítás évente... A három újító mester néhány évvel ezelőtt itt tanulta a szakmát. — De jobb lesz, ha — mondja az igazgató — elbeszélget az embereinkkel. A Léhner-család Az első nagy lakótömb itt áll szemben a gyárral. A földszinten, központifűtésen, szép lakásban laknak Léhnerék. A szobákban rend, tisztaság. Csak az apa, Léhner Antal van itthon a család legfiatalabb tagjával, a hétéves Vilmával. Kazánfűtő a délutáni műszakban s ilyenkor, délelőttönként újságot olvas. Az asztalon könyvek, Gladkov Cementje, Asztalos István Újesztendő című kötete és Ion Creanga válogatott művei. A fiatalabb nemzedék olvasmányai ... Léhner Antal öt évvel ezelőtt jött el Báróiról, az épülő tejporgyár hírére. Dolgozott mindent s a gyár falai nőttek egyik napról a másikra. S ahogy érkeztek a gépek, úgy szerelték a sohasem látott bonyolult masinákat, amelyek mindegyike orosz nyelvű feliratokat viselt. Eljött az ősz s 1934 október 21-én először gomolygott füst a gyárkéményből. A kazánt Léhner Antal fűtötte. Tavasszal hozzákezdtek a lakóházak építéséhez is. A gyárban már készült a hazai tejpor, kellett a munkáskéz. A kazánfűtő elhívta a nagyobbik lányát, Matildot, s mikor a gyár első évfordulóját ünnepelte, Léhner Antal is házavatást tartott az új tömbben kiutalt központi fűtéses, kényelmes lakásban, ahol még fürdőszoba is volt. Mikor idáig ér az elbeszélésben, végig pillant a szobán. — Akkor vettük a bútort, varrógépet, rádiót, miegymást... — És azóta? — Nemrég egy kis házat, otthont, Baróton ... Ha nyugdíjasok leszünk, hazamegyünk az asszonnyal. A lakás kell a gyerekeknek. Ők itt maradnak... Léhnernével a pasztörizálóban találkoztunk. Kékszemű, törékeny asszony, aki nem szívesen beszél arról, ami elmúlt. Inkább a máról, szakmájáról. A legkisebb leányka kivételével a család minden tagja a gyárhoz tartozik. Nem lenne jobb, ha otthon maradna? Nyilván eleget keres a család. Csodálkozva néz. — Nekem itt a helyem, szakmunkát A másik teremben dolgozik a lánya, Magda, akit a VII. elemi elvégzése után a gyár küldött kétéves tejipari szakiskolába, Szebenbe. Ma segédmesteri munkakört tölt be. Tökéletesen érti a tejporgyártás elméleti és gyakorlati részét Céljai, tervei vannak, esténként tanul, az esti líceum VIII. osztályát végzi. Itt dolgozik a bátyja is, Antal, a kőműveseknél. Matild nénje már férjhez ment s a kishúga, Gizi, az idén végzi el az iskolát. Jövőre már ő is „beáll“. Léhnemné valamit elfelejtett. Int a másik teremből s a gépére mutatva a nyomás és hőmérsékletmérő készülékeken igazít valamit . Ezen a gépen óránként 5000 liter tejet lehetett pasztörizálni. Mi módosítottunk rajta egy kicsit — kiabálja túl a gépek zúgását —, most óránként 10.000 litert csinálok... És csillog a szeme. A diszpécser Fiatal, alig huszonnégy esztendős Birsan ban. Megnyerő, nyílt tekintetű fiatalember, akinek első munkahelye a gyergyóremetei tejporgyár volt, ő is azóta van itt, amióta szerelni kezdték az első gépeket. — Apám sofőr volt Segesváron, ott éltünk s negyvenhétben árván maradtam. Tejipari szakiskolát végeztem, utána a Szovjetunióban voltam hathónapos tanulmányi úton. Mikor végeztem, ide jöttem... Szaktudását megbecsülik. Diszpécser lett. Megelégszik ezzel a beosztással ? Megrázza a fejét. — Olyan korban élek, amikor a legmerészebb álmok megvalósíthatók. Tanulok. Az esti líceumot végzem, aztán felsőoktatási intézetbe szeretnék Egy perc múlva fehér köpenyben látjuk viszont. A gépek között jár. Megkezdődött a szolgálata. Mester akar lenni Az átvételező osztályon — ahol tulajdonképpen a tejporgyártás kezdődik — van egy fiatal lány. Tizenhét éves. Azon a tavaszi napon, amikor a gyér gyeremetei határban ismeretlen emberek jelentek meg csíkozott rudakkal, háromlábú állványra szerelt látcsővel, ívekkel, mérőeszközökkel, a többi gyerekkel itt hancúrozott, ahol most egyenletes zúgással járnak a gépek. Ki gondolta volna, hogy néhány év múlva maga is itt dolgozik majd s fontos munkakört tölt be? Portik Margit szülei földművesek, a gyergyóremetei társas gazdaság tagjai, mennyit tanakodtak, mikor három évvel ezelőtt Margit elvégezte a VII. elemit s a gyár felajánlotta, hogy Szebenbe küldi szakiskolába. — Hát te, neked van-e kedved? — kérdezte az apa a kislányt s az boldogan, de egy kié izgatott félelemmel mondta rá az igent, így küldte el a gyár Szebenbe s egy éve itt dolgozik már, mint laboráns. Számos, vegyszerekkel dolgozik s addig a beérkezett tejmennyiség nem kerülhet feldolgozásra, míg ő erre jelt nem ad. Esti líceumba is jár, tanul. De — megmondja őszintén — van, amit jobban szeretne. A szebeni mesterképzőben tanulni... Nem az általános tudnivalók vonzzák, azt úgy véli, „menetközben“ is megszerezheti. Szakmai fejlődés, minél magasabb szakképzettség erre vágyik. Dehát miért nem kérte hogy segítsék a mesteriskolába? Miért felvételizett az esti líceumba? ‘— A lányok ‘odairatkoztak... Mindenik mérnök akar lenni, mintha mesterre már nem is lennne szükség. Ezt az évet már végig viszem, elvégzem a nyolcadikot, ha megvan, az nem árt. De jövőre kérem majd az igazgatóságtól, küldjön mesteriskolába... ★ Végiglátogattunk minden munkahelyet. Ragyogó tiszta termek, korszerű gépek, s noha mindenütt az édeskés tejszag terjeng, tejet sehol sem láttunk. Gépezetekben és csövekben ömlik ezer liter számra, szinte láthatatlanul, egyik pillanatról a másikra folyadékból porrá alakul. Ilyen észrevétlenül alakulhattak át a dolgozó emberek is, itt a gépek mellett, az elmúlt évek folyamán... Építkezés mellett megyünk el s az igazgató megáll. Szakszerű utasításokat ad. — Egy mérnöknek minden szakmához értenie kell? — kérdezem. Elmosolyodik. — A mérnöknek nem, de az igazgatónak bizony javára vilik Nekem ráadásul szerencsém is van. Alapfoglalkozásom a kőművesség, illik hát értenem... Valóban nagyot nőttek az emberek. GÁSPÁR TIBOR végzek.. --------- Novemberi paradicsom szüret a magyar autonóm tartományi néptanács medgyesfalvi üvegházában. Képünkön Cneta Elena szedi a paradicsomot. (Szász Károly felvétele) Mit gyárt műanyagiparunk 1960-ban Három-négy éve, ha műanyag cikkeket vásároltunk, még természetes volt, hogy külföldit kínált az elárusító. Ma már harisnyától kezdve, fehérneműkig, blúzokig, olcsó, praktikus háztartási cikkekig egyre nagyobb tért hódít a hazai gyártmány. A jövő évben háromszor annyi műanyagot dolgozunk fel, mint az idén — tudtuk meg a Kőolaj és Vegyipari Minisztérium dokumentációs központjában. Másfélszer annyi közszükségleti cikket gyártunk, mint 1959-ben. Ennek érdekében a műanyagfeldolgozó gyárak több új korszerű szemcséző és vákuum gépei nagyteljesítőképességű préseket kaptak. Ezek felszerelése már folyamatban van. Az eddig gyártott, nagy keresletnek örvendő cikkeknél — harisnyák, különböző nagyságú polietilén palackok■ parfümös üvegek, üvegecskék, új modellű vésett poliszterén tálcák, újfajta hajkefék, porciók, különféle poharak, kosarak, vedrek, játékok stb. — bővül a választék, nő a mennyiség jövőre. A bukaresti műanyaggyár, amely mostanáig több mint 100 féle választékot gyártott, még ebben az évben nagymennyiségű esőkabátot és játékot szállít a kereskedelmi egységeknek. A jövő év újdonságai között említhetjük a műanyagból gyártott napozó-heverőket, labdákat, pénztárcákat és különböző kirándulási felszereléseket. A gyár termelőképességének emelését célzó munkálatok közül a fémesítő osztályon halad legjobban a munka, itt fogják gyártani az arany-ezüst- és bronzutánzatokat műanyagból. Az egész műanyagfeldolgozó ipar termelésének 90 százalékát az ipari cikkek teszik ki. 1960-ban az építkezésekhez műanyagból fognak készíteni lefolyó csöveket, cserdom-darabokat (fittingeket), Bergmann csöveket, csomagolóanyagokat. Ezenkívül a hazai gyártmányú új hűtőszekrények alkatrészeit, vetőgép, rádió és kerékpáralkatrészeket is gyártunk műanyagból. Miért nincs tankönyv a szövetkezetben ? Jónéhány hét telt már el az 1959—60-as iskolai évből, de a rigmányi (Erdőszentgyörgy rajon) tanulók még mindig hiányát érzik a tankönyvnek és füzetnek. A községi szövetkezet bár idejében megkapta a rendelést — nem szerezte be a szükségletet. A szülök elvárják, hogy a községi szövetkezet vezetősége mielőbb gondoskodjon a könyvek és füzetek elárusításáról, mert a hanyagság visszamaradást okozhat az iskolások tanulmányi előmenetelében. VERESS ÁRON Sok bába közt... A lupényi 3-as számú iskola csaknem három esztendeje arra vár, hogy mintegy kétheti munkát igénylő tatarozás után ismét visszaadják rendeltetésének. Ablakszemei azonban nem sok reménnyel tekintenek a jövőbe. A lupényi néptanács végrehajtó bizottsága ugyanis nem tartja feladatának a 350.000 lej értékű iskolaépület kitataroztatását. Érvelése szerint végeredményben a Bányakitermelő Vállalat lenne köteles intézkedni. A bánya vezetősége meg az Oktatás- és Művelődésügyi Minisztériumra hárítja a felelősséget. A huzavonának egy oka van. Éspedig az, hogy egyesek szerint jól megfér a 186 tanuló az iskolának kinevezett kórházi épületben is. Persze nem éppen így áll a helyzet. A volt kórházi épületben nincsen tornaterem és sok más olyan felszerelés, ami a tanuláshoz szükséges. Helyes lenne, ha a fenti kérdésre érdemleges választ adnának az illetékesek. RUSZÁN MIKLÓS 770.000 LEJT takarított meg az év első tíz hónapjában az aradi Tricoul Rosu gyár munkaközössége az egész évre vállalt 934.000 lejből. PÉNTEKEN ÉS SZOMBATON megtartották Bukarestben az első országos geodéziai értekezletet. Ezen alkalomból az építkezésekkel kapcsolatos geodéziai kérdéseket vitatták meg. A SZOVJET TUDOMÁNY és technika vívmányai a világűr tanulmányozásában címmel az Arad rajoni kultúr- száz ismeretterjesztő előadássorozatot indított az új aradi dolgozók számára. BAROMFITENYÉSZTŐ szaktanfolyam nyílt meg Eforián 300 Konstanca tartományi kollektivista számára. VÉGET ÉRT a gyapjú, és kötszövőipari mérnökök és technikusok sztálinvárosi értekezlete. A két napos megbeszélésen megvitatták a fajlagos anyagfogyasztással, a nyersanyag helyes felhasználásával kapcsolatos kérdéseket és leszögezték a további tennivalókat. SZOVJET FESTŐMŰVÉSZEK és szobrászok alkotásaiból reprodukciós kiállítást rendezett a buziási (temesvár tartomány) ARLUS bizottság. A NAGYVÁRADI Állami Színház magyar tagozata bemutatta a székelyhídi kultúrotthonban Heltai Jenő: Néma levente című színdarabját. Az előadásnak nagy sikere volt. GYÓGYSZERIPARUNK nemrégiben újabb termékeket hozott forgalomba. A Colirul nevű készítmény a szembetegségek, az F-vitamin egzémák, égési sebek és kelések, az A+D 2 vitamin angolkór, az Antalcolul pedig az alkoholizmus kezelésére alkalmas. KÉT BEMUTATÓ volt szombaton este Kolozsváron. Az Állami Magyar Opera együttese Dukisz Annával a címszerepben bemutatta Kálmán Imre „Csárdáskirálynő“ című operettjét. A tordai Állami Színház művészei pedig Beaumarchais: „Figaro házassága“ című színművét adták elő a Nemzeti Színházban. A PROBLEME AGRICOLE folyóirat tevékenységének tízéves évfordulója alkalmából szombaton értekezletet tartottak a lap olvasói és munkatársai a fővárosi Nicolae Balcescu agronómiai intézetben. GYERMEKEK részére ötletes mintájú, tetszetős kivitelű frottír törülközők, különböző szinű pikéanyagok gyártását kezdték meg a fővárosi textilüzemek, köztük a Rascoala 1907 gyár is. AZ ÖRMÉNY SZOVJET SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG 39. évfordulója alkalmából ünnepi ülést tartottak vasárnap Konstancán. ERDŐSZENTGYÖRGYÖN és Gyulakután vendégszerepelt a múlt hét végén a marosvásárhelyi Állami Filharmónia szimfonikus zenekara. 571.000 LEJ értékű terven felüli árut termeltek e hónap első húsz napjában a nagybányai Gh. Gheorghiu-Dej üzem dolgozói. ÚJ RÉSZLEGET helyeztek üzembe a fővárosi Gh. Gheorghiu-Dej konfekciógyárban. Az automata körkötőgépekkel felszerelt részleg jövő évtől kezdve két és félmillió darab kötöttárut gyárt. 2.840.000 LEJJEL szárnyalták túl eladási tervüket a múlt évhez viszonyítva a Tulcea rajoni kereskedelmi hálózat dolgozói. A lakosság jobb ellátása érdekében a rajonban az idén hat új vegyes boltot, 6 szövetkezeti üzletet és 5 áruházat nyitottak. MEGKEZDTÉK egy kettős törzsű hajó építését a gorkiji hajógyárban. A szakemberek számítása szerint a hajó a szokásosnál nagyobb sebességet érhet el és a két törzs közé épített fedélzeten nagymennyiségű árut lehet szállítani. A kísérleti teherhajó 72 méter hosszú, 15 méter széles. A tervezők elkészítették az első kettős törzsű, 600 személyes utasszállító hajó tervét is. BALÁZSFALVÁN megkezdték fafeldolgozó kombinát építését. Számolva a fejlődés követelményeivel, nemrégiben új korszerű lakótömbök építéséhez is hozzáfogtak a központi fekvésű Popa Sapca utcában. Az építővállalat munkásai két váltásban, éjjel-nappal dolgoznak, hogy az első 60 új lakást még ebben az évben átadhassák lakóiknak-LENIN SZÜLETÉSÉNEK 90. évfordulója alkalmából a moszkvai Lenin Múzeum és az irodalmi kiadók nagyszabású vándorkiállítást rendeztek Lenin életéről és munkájáról. ÖT ÚJ „Tudor Vladimirescu“ típusú autóbuszt kapott a resicai helyiipari és városgazdálkodási vállalat (CILGOR) utasszállító részlege. Az új járművek sofőrei vállalták, hogy mindenik géppel 100.000 kilométert tesznek meg általános javítás nélkül. KÉTSZERANNYI — számszerűűt 34 — újítási javaslatot nyújtottak be októberben az aradi Iosif Ranghet szerszámgépgyár dolgozói, mint más hónapokban. 1955-BEN A SZOVJETUNIÓ 44 országgal, tavaly 61 országgal, az idén pedig több mint 70 országgal tartott fenn kulturális kapcsolatiját. Négy év előtt két és félezer szovjet művész vendégszerepelt külföldön, tavaly pedig már hétezren látogattak idegen országokba. JELENLEG 76 teljesen szövetkezetesített falut tartanak nyilván Marosvásárhely rajonban. A kollektív gazdaságokban és mezőgazdasági társulásokban összesen 18.333 család 38.552 hektár földet művel meg közösen. (Huszár József levelező) A VILÁG EGYIK LEGRÉGIBB építkezésének romjaira bukkantak Észak- Rhodéziában. A télkör alakú kőépület, s a benne talált munkaeszközök több mint 53.000 évesek. JUGOSZLÁV FILMHÉT kezdődik november 28-án a Szovjetunióban. THOR HEYERDAHL a híres norvég író Hosvét-szigetekről szóló regényéből „Aku-aku“ címmel filmet készítenek. A bemutató januárban lesz Osloban. HARMINCÖT NAPPAL a határidő előtt fejezték be ezévi globális tervüket a nagyváradi Transilvania festékgyár oxigén részlegének dolgozói. Tíz hónap alatt 1975 köbméter oxigént gyártottak terven felül. 1500 FÉRŐHELYES előadóteremmel, könyvtárral, olvasó- és sakkteremmel berendezett korszerű klubot adták át a napokban a vajdahunyadi kohászati kombinát dolgozóinak. KORSZERŰ felszereléssel ellátott öt szakorvosi rendelőt létesítettek az onesti építőtelep kórházában. Az utóbbi időben hasonló egészségügyi egységek kezdték meg működésüket a sovinesti, chiscani, govorai és más építőtelepeken. ELŐREGYÁRTOTT ELEMEKBŐL építik a Csehszlovák Köztársaságban a Vág folyó új hdját. A hat pilléren nyugvó híd hossza 360 méter. KILENC FALUT villamosítottak az idén a Konstanca tartományi Negru Vodá rajonban. További 29 falu kollektivistái elhatározták, hogy villamosítják községüket. Előreláthatólag 1960 végéig Negru Vodá rajon mind az 51 falujába bevezetik a villanyt. Praktikus megoldás««» A Gyergyó rajoni Szárhegy teljesen elhanyagolt művelődési otthonának csaknem minden ablaka be van törve. — De hideg van itt, emberek, minden oldalról befúj a szél. Intézkedni kellene.. . — Már intézkedtünk. A prímás szigorú utasítást kapott hogy csak gyors csárdást húzzon ... (Fred Ghenadescu rajza) 1959. december 1., kedd Időjárás A Meteorológiai Intézet közli november 30-án este. Fokozatos felmelegedés várható. Változó felhőzet, nyugaton erősebb felhősödés, helyenként szemerkélő eső. Mérsékelt, időnként élénkülő déli szél. Keleten helyenként ködképződés. Emelkedő hőmérséklet, nappal plusz 3 és 14 fok, éjjel mínusz 4 és plusz 7 fok között. A következő három napra aránylag meleg idő várható. Az ország délnyugati részén elvétve csapadék. Mérsékelt nyugati szél.