Előre, 1960. szeptember (14. évfolyam, 3993-4018. szám)

1960-09-01 / 3993. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! A RISMAN NEPKOZTARSASAG N­EPTAN ACSAIN­AK, LAPJA A Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése rendkívüli ülésszakának HATÁROZATAI 1. A Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése, amely ez év augusztus 30-án és 31-én rendkívüli ülésszakot tar­tott, jóváhagyja Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtársnak, a Ro­mán Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Nagy Nemzetgyűlés Elnöksége tagjának jelentését a nem­zetközi helyzetről és a Rorm­án Népköztársaság kormányá­nak külpolitikájáról. I II. A Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése elhatá­rozza, hogy a Román Népköztársaság küldöttségét az Egye­sült Nemzetek Szervezetének 15. ülésszakán Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs fogja vezetni. Ion Gheorghe Maurer elvtársnak, a Nagy Nemzetgyűlés Elnöksége elnökének beszéde Képviselő elvtársak és elvtársnők! Valamennyien nagy érdeklődéssel hallgattuk főleg tegnap Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs jelentését a nemzetközi helyzetről és a Román Népköztársaság külpolitikájáról. A je­lentés mélyrehatóan elemezte a korunk fejlődését­ meghatározó legfontosabb tényezőket, világosan és erőteljesen kifejtette külpolitikánk építő jellegét, kifejezte azt a lankadatlan lendületet, amellyel a román nép, a szocializmus építője, a béke ügyét védelmezi. Napjainkban a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttlétezé­­sének kérdése a nemzetközi kapcsola­tok központi kérdésévé­ vált. A békés együttlétezés kérdésében elfoglalt ál­láspont leszögezésének döntő jelentő­sége van mind az egyes országok kül­politikai irányvonala, mind pedig bel­politikája szempontjából. Mint ahogy Gheorghe Gheorghiu- Dej elvtárs jelentésében erőteljesen hangsúlyozza, a Román Népköztársa­­ság, — gazdasági és társadalmi rend­szerének jellegénél fogva —, a béke jelentős tényezője. Országunk minden erőfeszítést, minden eszközt az ipar, a gazdaság békés ágazatainak fejlesz­tésére, lakások és iskolák építésére, az adók csökkentésére, a lakosság élet­színvonalának szüntelen emelésére for­­dított és fordít. A szocializmus a ter­melőerőik páratlan arányú fejlődését, a tudomány és a kultúra felvirágzását jelenti, abból a célból, hogy a tömegek számára megteremtsük az anyagi és szellemi javak nagy bőségét. Éppen ezek pártunk III. kongresszusának cél­kitűzései, olyan célkitűzések, amelyek csak a tartós béke körülményei kö­zött válthatók valóra. Ez az oka, hogy országunk külpolitikájában, — a bé­kés együttlétezés elveitől vezérelve — a többi országgal­ valós gazdasági, kul­turális és tudományos együttműködés fejlesztésére törekszik,­­őszintén és kö­vetkezetesen küzdött és küzd azért, hogy az összes vitás kérdéseket tár­gyalások útján oldják meg. A Román Népköztársaság külpoliti­kájának sarkkövét képezi a megbont­hatatlan szövetség, sokoldalú gazda­sági együttműködés, kölcsönös segély­­nyújtási kapcsolat a szocialista világ­­rendszer országaival, élén a Szovjet­unióval — a kommunizmus dicsőséges építőjévé­. Az egész román nép nagyra értékeli a Szovjetunió állhatatos béke­i politikáját, ennek tudományos jellegét,­ amely a háború, elhárításáért folyta­tott­ harc lényegének mélyreható elemzésén­ alapszik, nagyra értékeli e politika di­namikus.^’.offenzív szellemét, elvszerű­­ségét, am­ellyel a hidegháború , híveit, leleplezi..-A szocialista országok kül-' politikája ös^an '.politikaként hatolt ■ az­ emberek töt­,bségének viadatába és szí­­ vébe, amelynek magasztos célja, a béke védelmezése. Ez­ a politika mélyreható, pozitív változásokat idézett elő a nyu­gati közvélemény magatartásában és gondolkodásmódjában, megszilárdítot­ta a szocialista világrendszer és a szo­­cializmus eszméinek tekintélyét. Mint békeszerető hatalom, Románia a szocialista tábor tagjaként, a külön­böző nemzetközi szervek tevékenysé­gének keretében, valamint földrajzi térségében előmozdította a nemzetközi kapcsolatok megjavítását. Mint ahogy Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs je­lentésében hangsúlyozza, országunk támogatta a Szovjetuniónak a nemzet­közi kapcsolatok enyhítésére, • a nuk­leáris kísérletek­­ megszüntetésére, a leszerelésre,­ a német­­kérdés békés megoldására tett javaslatait,­ és ezzel elősegítette­ az egyes fontos kérdések megoldását.­ Ugyanakkor országunk javaslatot tett a balkáni államok jó­szomszédi és sokoldalú együttműkö­dési kapcsolatainak kiépítésére. Amint láttuk, az utóbbi­ években to­vább fejlődött a Román Népköztársa­ság kulturális, tudományos és műszaki cseréje a világ különböző államaival. Abból a szilárd meggyőződésből indu­lunk ki, hogy a humánus eszmék szol­gálatába állított kultúra kölcsönös meg­ismerése, a világirodalom­­és művészet remekeinek és mindazoknak a szellemi értékeknek kölcsönös­­megismerése,ame­­lyek a béke és a haladás eszméit táp­lálják, a népek kölcsönös megismeré­sének és megbecsülésének megannyi kiváló eszközei. Ugyanakkor állást foglalunk a tudományos cserék kibő­vítése mellett, amellett, hogy kölcsö­nösen elsajátítsuk mindazt, ami a tu­domány és a technika terén új felfe­dezés, korszerű vívmány és a népek életszínvonalának emelését, az emberi munka megkönnyítését szolgálja.­­ Az RNK kulturális és­ tudományos, vala­mint gazdasági jellegű egyezményei, megannyi bizonyítékai annak, hogy kormányunk­ elő akarja mozdítani és tovább akarja fejleszteni mindezeket a cseréket, amelyek hozzájárulnak az ál­lamok közötti jobb­ megértéshez, az emberiség civilizációjának f elvirágzá­sához. ,E következetes békepolitika eredmé­nyeként Románia ezekben az években megbecsült, szuverén és független, ko­moly nemzetközi tekintélynek örvendő politikai hatalommá, a béke aktív té­nyezőjévé vált. Mivel úgy, véljük, hogy, minden ál­lam komolyan, felelős azért, hogy mi­lyen irányban alakulnak a nemzetközi események, köztársaságunk továbbra is tántoríthatatlanul küzdeni fog a békés együttlétezés elveinek győzelméért. A Nagy Nemzetgyűlés jelen üléssza­ka újabb és erőteljes bizonyítéka kül­politikánk e következetes vonalának. Noha a népek, a békés együttélés el­veit tekintik az egyedüli ésszerű el­veknek, és normális módon ezek az elvek kellene vezéreljék minden állam kapcsolatait, léteznek még imperialista erők, amelyek erős befolyást gyakorol­nak bizonyos nyugati­ hatalmak külpo­litikájára. Ezek az erők gazdasági, propagandisztikus és katonai lehetősé­gekkel és eszközökkel rendelkeznek . Igyekeznek minden erejükből meggá­tolni a nemzetközi enyhülést, az álla­mok közti bizalmon alapuló természe­tes kapcsolatok megteremtését. Ezek a körök a­ nemzetközi légkör el­mérgesí­­tésére irányuló agressziós­­akcióikkal párhuzamosan, továbbra is a veszélyes nukleáris fegyverkezési hajszát foly­tatják. A Szovjetunió a többi szocia­lista országgal egyetemben úgy véli, hogy a leszerelés napjaink alapvető kérdése, a legmegfelelőbb eszköz a bé­kés együttlétezés tényleges biztosítá­sára. Ezért, miután az egész emberi­ség törekvéseit megtestesítő reális ter­vet terjesztettek elő az, általános és teljes leszerelésre, türelemről és jóaka­ratról tettek tanúbizonyságot a kölcsö­nösen elfogadható megoldások keresé­sében. Minthogy mindezek az építő jellegű próbálkozások visszautasításra találtak a nyugati hatalmak­ részéről, amelyek még a legszerényebb lépést sem akarták megtenni a tényleges le­szerelési intézkedések útján,­ a Szov­jetunió rendkívül nagy jelentőségű ja­vaslatot­­tett: ajánlotta, hogy­ ezt a kérdést vitassák meg az ENSZ legkö­zelebbi ülésszakán, a népek legmaga­sabb szintű képviselőinek részvételé­vel. ■ : Sikert jelent az a tény, hogy egyes nyugati köröknek és főleg az Egyesült Államok bizonyos köreinek komoly el­lenállása dacára is, az ENSZ lőszere­(Folytatás a 2. oldalon) Az ülésteremben (Agerpres felvétel) XIV. évfolyam, 3993. sz. 4 oldal ára 20 báni 1960 szeptember 1 csütörtök Befejeződött a Nagy Nemzetgyűlés rendkívüli ü­l­é­s­s­z­a­k­a A Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlésének rendkívüli ülés­szaka szerdán délelőtt folytatta munkáját. Constantin Pârvulescu­ elvtárs, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke megnyi­totta az­­ ülést, a képviselők meg­kezdték Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtársnak, A nemzetközi helyzet és a Romá­n Népköztársaság külpoliti­kája címmel előterjesztett jelentése megvitatását. A küldöttek élénk tapsa közepet­te felszólalt Ion Gheorghe Maurer elvtárs, a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése Elnökségének elnöke, Ion Gheorghe Maurer elv­társ hangsúlyozta: a Nagy Nemzet­gyűlésben most lezajló vita a nemzetközi helyzetről és a Román Népköztársaság külpolitikájáról azt bizonyítja, hogy népünk kitartó len­dülettel védi a béke ügyét és orszá­gunk határozott szándéka, akárcsak eddig, tovább küzdeni a békés egy­más mellett élésért. Ion Gheorghe Maurer elvtárs a Nagy Nemzetgyű­lés Elnöksége és a kormány nevé­ben javasolta, hogy az ENSZ köz­gyűlés 15. ülésszakán részt vevő ro­mán küldöttség vezetőjévé Gh. Gheorghiu-Dej elvtársat jelöljék. A Nagy Nemzetgyűlés képviselői hosszantartó hatalmas tapssal fo­gadták a javaslatot.­­’ . Ezt követően a vita során felszó­laltak a következő képviselők: Vic­tor Bolojan, Derna választókerület, Nagyvárad tartomány; Traian Io­nescu­, Fundulea választókerület, Bukarest tartomány; Ion Moldovea­­nu, Filimon Sirbu választókerület, Bukarest város; I­acob Teclu hadse­­regtábornok, Buziás választókerü­let, Temesvár tartomány; Nicolae Micsan, Cosereni választókerület, Bukarest tartomány; Anton Breiten­­hofer, Szakállháza választókerület, Temesvár tartomány; Virgil Trofin, Zele­tin választókerület, Baku tarto­mány; Justin Moisescu, Hirlau vá­lasztókerület, Iasi tartomány; Maria Rosetti, Calimanesti választókerü­let, Pitesti tartomány. Rövid szünet után a­­ képviselők élénk tapsa közepette Gheorghe Apostol elvtárs, a Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke emel­kedett szólásra. Az ezt követő vita során felszó­laltak a következő képviselők: Ta­kács Lajos, Marosludas választóke­rület;• Kolozsvár­­tartomány; Agripi­­na Chisca, Buhusi választókerület;­ Bákó tartomány; Gheorghe Calines­­cu, Balotesti választókerület, Buka­rest tartomány; Stanciu Stoian, Bu­­zau nyugati választókerület, ploesti tartomány; Nicolae Dascovici, Ale­xandra Sahia választókerület, Bu­karest város; Mihail Ralea, Husi vá­lasztókerület, Iasi tartomány. A képviselők hatalmas tapsa kö­zepette felszólalt Chivu Stoica elv­társ, a Minisztertanács elnöke.­­ A Nagy Nemzetgyűlés külpoliti­kai bizottságának nevében Mihail Cruceanu képviselő, a bizottság el­nöke előterjesztette azt a határozat­­tervezetet, amely ajánlja, hogy a Nagy Nemzetgyűlés hagyja jóvá Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs je­lentését a nemzetközi helyzetről és a Román Népköztársaság kormányá­nak külpolitikájáról. A Nagy Nemzetgyűlés egyhangú­lag jóváhagyta Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs jelentését. Ezt követően Ion Gheorghe Mau­rer elvtárs emelkedett szólásra. Rá­mutatott arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 15. ülésszakán megvitatásra kerül az általános és teljes leszerelés kérdé­se, valamint több más rendkívül je­lentős nemzetközi probléma. Az ENSZ-közgyűlés 15. ülésszakának különös fontosságára való tekintet­tel a Nagy Nemzetgyűlés Elnökségé­nek és a Román Népköztársaság Mi­nisztertanácsának augusztus 31-i együttes ülésén elhatározták: a Nagy Nemzetgyűlés elé terjesztik jóváha­gyásra azt a javaslatot, hogy a Ro­mán Népköztársaság küldöttségét az Egyesült Nemzetek Szervezetének 15. ülésszakán Gheorghe Gheorghiu- Dej elvtárs vezesse. A Nagy Nemzetgyűlés hatalmas lelkesedés közepette egyhangúlag határozatot fogadott el, amely jóvá­hagyja ezt az indítványt. Constantin Mârvulescu elvtárs ez­után berekesztette a Nagy Nemzet­­gyűlés rendkívüli ülésszakát. Vízen ring­ már a legújabb teherhajó a galaci hajógyárban. Most szerelik a fedélzet felszerelését. (Agerpres felv.) Terjed az automatikus hegesztés A craiovai Electroputere üzem munkaközössége lelkesen felkarolta a sztálinvárosi traktor- és teher­­gépkocsigyártók kezdeményezését, amelynek célja, hogy minden rész­legen emeljék a termelés műszaki színvonalát. A craiovai üzemben megtették a lépéseket a villamos ké­szülékek automatikus hegesztésének kiterjesztésére. A transzformátor­osztályon a lemezek összeillesztésé­nél és a tartályfalak összeszerelésé­nél alkalmazzák eredményesen ezt a módszert. Az automatikus hegesztés mód­szere hozzájárult a transzformátorok minőségének javításához, a meg­munkálási idő 30 százalékos és az anyagfogyasztás több mint 20 szá­zalékos csökkentéséhez. Az osztá­lyon jelenleg azt tanulmányozzák, hogyan terjeszthetnék ki minél job­ban az automatikus hegesztés mód­szerét. öt millió lej megtakarítás (Tudósítónktól).­­ Az országos versenyzászlóval többszörösen kitüntetett resicai kohászok az év elején vállalták, hogy az önköltség csökkentésével há­rom és félmillió lejt takarítanak meg az idén. Ennek érdekében számos mű­szaki-szervezési intézkedést hoztak az év folyamán. Azzal például, hogy mind­két nagyolvasztónál áttértek a gázfűtésre, nagymennyiségű kokszot takarítottak meg. Ugyanakkor a kohók levegőnyomásának növelésével és más hathatós termő­­technikai eljárásokkal sikerült érezhetően csökkenteni a csapolási időt. A nyersvas-veszteség kiküszöbölésére is eredményes technológiai eljárást ve­zettek be nemrégen. Eddig ugyanis olykor kisebb mennyiségű nyersvas is elfolyt csapoláskor a salakkal együtt. Ennek megakadályozására a salak­ lefolyó árkok­ban több gödröt ástak, amelyekben visszamarad a nyersvas. Ily módon havonta 35—40.000 kiló nyersvasat takarítanak meg. Ilyen és más eljárásokkal — nem utolsósorban a fajlagos nyersanyagfo­gyasztás csökkentésével — immár 5 millió lejt takarítottak meg az idén a re­r­íkiai kohászok. »­­ . B­ővül a (Tudósítónktól).­­ Új nyomás alat­ti öntőgépet kapott a nagyváradi Ber­­náth Andor fémipari vállalat színesfém öntödéje. A nemrégen érkezett gép üzembehelyezése lehetővé teszi a régi géppark nyomás alatti öntőgép tehermentesíté­sét. Az üzemban több alkatrészt készí­tenek a hazai gyártmányú gépkocsik-*­hoz. Ezek nagy többségét eddig ho­­­mokba öntötték, ezután az új géppel végzik majd el ezt a munkát s így lé­nyegesen megjavul a gyártmányok minősége. Ugyancsak homokba öntöt­ték a zárakhoz való kulcsokat és az öntvény anyagául vasat használtak. Az új öntőgép beállításával lehetővé válik, hogy színesfémből sokkalta jobb minőségű kulcsokat gyártsanak. E módszer alkalmazásával a kulcsok szakító szilárdsága négyzetmilliméte­­­renként 37 kilogrammról 44—48 kilo­grammra emelkedik. Silóznak a bánsági állami gazdaságokban (Tudósítónktól).­­ A Temesvár tar­tományi állami gazdaságokban több mint 1000 hektáron termesztettek az idén silókukoricát, melynek gyors be­takarítására tartományszerte jól felké­szültek. A bánsági állami gazdaságok dolgozói 53.000 tonna silókukoricát vermeltek el mostanáig. Az ötvenes­ állami gazdaságban 4100 tonna kuko­ricát szecskáztak fel eddig, a varjasi, zsombolyai, újaradi, gyarmatai, vég­vári és obébai állami gazdaságban ha­sonlóképpen nagymennyiségű silóku­koricát földeltek el. Dolgozó népünk egyöntetűen támogatja kormányunk külpolitikáját A „béke fegyvereivel“ harcolunk. A Vörös Grivica műhelyek munkásai, technikusai és tisztviselői szerdán lel­kesen vitatták meg Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs jelentését, amely a Nagy Nem­­zetgyűlés rendkívüli ülésszakán hang­zott el. A nemzetközi helyzetről és a Román Népköztársaság külpolitikájáról szóló jelentés — mondotta munkatársai kö­rében Romulus Biadea szeretőmunkás — népünknek a békés együttélés győ­zelmébe vetett hitét fejezi ki. Nem lehet közömbös számunkra — mondotta egyebek között Cercel A­rte­­nie szerető —, hogy az imperialisták mindenféle mesterkedéssel alá akarják aknázni országunk és az egész szocialista tábor — melynek élén a Szovjetunió áll — törekvését a békére. Az a­­ tény, hogy a mi kezünkben, a világ népei kezében van ma az a hatalom, amellyel megaka­dályozhatjuk a háborút és olyan társa­dalmat teremthetünk meg, amely men­tes a háborúktól, még jobban lelkesít bennünket békés munkánkban. A „bé­ke fegyvereivel" — mint ahogy Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs nevezte őket — határozott harchoz kezdtünk a III. pártkongresszus kijelölte feladatok tel­jesítése érdekében. — Sokan közülünk saját bőrünkön tapasztaltuk a múltban a burzsoá föl­desúri kormányok politikájának átkát — emlékezett az egyik munkáscsoport körében Dumitru Stefanescu, a vagon­osztály mestere, a vasúti munkások 1933 februári sztrájkjainak egyik vete­­ránja. — Ma olyan napokat élünk, amikor a béke — amelyért a múltban népünk nehéz harcokat vívott — a párt és a kormány gondoskodásának középpontjában áll, mint a legfonto­sabb és legidőszerűbb nemzetközi kére­dés. Nagy megelégedéssel fogadták a vas­úti munkások a Nagy Nemzetgyűlésnek azt a határozatát, hogy országunk küldöttségét az ENSZ közgyűlésének 15. ülésszakán Gheorghe Gheorghiu- Dej elvtárs vezeti. Az a tény, hogy a küldöttség élére Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtársat, né­­pünk szeretett fiát jelölték — mondot­ta Grigore Butucescu esztergályos — növeli országunk hozzájárulását az emberiség jelenlegi legégetőbb kérdé­seinek megoldásához. „Szívvel-lélekkel ..." (Tudósítónktól). — Dél van. A műhelyek elcsendesedtek, a dolgo­zók indulnak az étkezdébe. 30 per­ces ebédidőt tartanak a marosvásár­helyi kettes számú autójavító vál­lalatnál. ■ Máskor mindenki siet az asztalok­hoz, most viszont csoportokba ve­rődnek az emberek. Az újságok még nem érkeztek meg, de hallgatják a rádiót, amely Gheorghe Gheorghiu- Dej elvtárs beszédét ismerteti. A motorszerelők, akik együtt dolgoz­­­nak­, együtt mennek ebédelni, most is egy csoportban állnak. Már zenét közvetít a hangszóró, de ők még nem ültek asztalhoz. A hallottakat fontolgatják, arról beszélgetnek. — Akár tetszik az imperialisták­nak, akár nem, bele kell törődniük abba, hogy két rendszer van a föl­dön: a mienk, meg a tőkéseké. — mondja Aszalós László s arról be­szél, hogy az emberek mindenütt békét kívánnak, csak az imperializ­mus képviselői igyekeznek elmérge­­síteni a nemzetközi helyzetet. — A háborút el lehet kerülni, erről beszélt Gheorghiu-Dej elvtárs. Vajon miért lehet elkerülni, hiszen az imperializmus ugyanolyan ra­gadozó maradt mint volt? Csakhogy a szocialista világrendszer megerő­södött, meg a világközvélemény is a háború ellen van — mondja Trifu­l­an s példákat is idéz: — Ugye hogy az Egyiptom elleni támadást is meghiúsította a szocialista orszá­gok, a haladó emberiség békeakara­­ta. Meg Kuba ellen is hiába próbál­koznak az agresszorok, hiszen erő­södik Fidel Castro kormányának a hatalma. Mindenki elmondja a vélemé­nyét, igen helyeslik mindazt, amit Gheorghiu-Dej ■elvtárs mondott és szívvel-lélekkel csatlakoznak a párt és a kormány álláspontjához. — A Román Népköztársaság kül­politikája a béke politikája — mondja Borsos Endre fiatal mérnök. Ez a külpolitika tökéletes összhang­ban van belpolitikánkra is­ Építünk, egyik megvalósítást a másik után hozzuk létre, mert alapozunk a bé­kére. Elég erős a béketábor, hogy lefogja a gyújtogatók kezét, de arra is készen vagyunk, hogy visszaver­jünk minden agre­sszort,­ ha megfe­ledkezik az idők megváltozásáról. A különböző rendszerű országok békés egymás mellett élése az egyetlen út, amelyen napjainkban az emberiség járhat. Erre épül országunk politi­kája is. .. Az emberek arról beszélnek, hogy a 111. pártkongresszus új távlatokat nyitott az ország népe előtt s a nép nekigyürközött a nagy feladat vég­rehajtására. Imre Zoltán arról be­szél, hogy meg kell bélyegezni min­denkit, aki a békés egymás mellett élés megbontására, törek­szik, mert az az emberiség ellensége. Szabó Attila azt mondja: a munka, a terv­feladatok túlteljesítése fejezi ki leg­jobban mennyire felzárkóznak a munkások, mérnökök, technikusok a párt, a kormány mögé. Helyeslik, egyetértenek az ország külpolitiká­jával, amely szilárd alapokon nyug­szik. Erről beszél Bodor Jenő is és a többiek, akik ebéd előtt össze­gyűltek megbeszélni mindazt, amit hallottak és kinyilvánítani, hogy tel­jes erejükkel támogatják a pártot és a kormányt politikájának, célki­tűzéseinek, béketörekvéseinek meg­valósításában. "

Next