Előre, 1960. december (14. évfolyam, 4071-4097. szám)

1960-12-01 / 4071. szám

Rádióállomást helyeztek üzembe Konstancán Konstancán nemrég üzembe helyez­tek egy rádióállomást, amely a buka­resti stúdiók adásait továbbítja a Fekete-tenger-parti­­övezetbe. A két le­­adóval működő rádióállomás hazai gyártmányú automata berendezése biz­tosítja az adás folytonosságát abban az esetben, ha a loadok egyikében üzem­zavar keletkezik. Lev Tolsztoj kiállítás a fővárosban A fővárosi Román-Szovjet Múzeum­ban szerdán megnyílt a ,,Lev Nyikola­­jevics Tolsztoj,, kiállítás, amelyet a nagy író halálának 50. évfordulója al­kalmából rendeztek. A kiállítás anyaga felöleli a nagy orosz írónak 1944 augusztus 23 előtt és után országunkban megjelent mű­veit, több művének ritka kiadását, köz­tük a „Háború és béke,, 1912-es jubi­láns kiadását, nagy orosz művészek Tolsztojról készült arcképeinek repro­dukcióit, fényképeket az íróról és drá­máinak különböző jeleneteiről. (Agerpres) _o— _ Diplomáciai kapcsolat létesült a Román NK és a Mali Köztársaság között Chivu Stoica elvtárs, a Román Nép­­köztársaság Minisztertanácsának elnöke és Mohido Keita, a Mali Köztársaság kormányának elnöke a Mali Köztársaság függetlenségének kikiáltása alkalmából üzenetet váltottak. Az üzenetváltás ered­ményeként, a két ország között diplo­máciai kapcsolatokat létesítettek. A marosvásárhelyi Orvostudomá­nyi és Gyógyszerészeti Intézet hallgatói korszerűen felszerelt la­boratóriumokban sajátítják el a gyakorlati ismereteket. — Képün­kön: biológiai gyakorlaton az intézet elsőévesei. (M. Theodorescu felvétele) Jövő évre termelnek • (Tudósítónktól) Tegnap reggel november utolsó napján, a marosvásár­­helyi Augusztus 23 bútorgyárban szét­futott a hír: a vállalat egy hónappal határidő előtt 100,14 százalékra tel­jesítette évi tervelőirányzatát. A bú­torgyár dolgozóinak év közben számos nehézséggel kellett megbirkózniuk, amelyek közül legjelentősebb a ter­melőfelület zsúfoltsága volt, de gyak­ran jelentett akadályokat a termelés­ben az anyagellátásban mutatkozó pil­lanatnyi zavar is. Ennek ellenére si­került évi előirányzatukat 11 hónap alatt teljesíteniük. Az Augusztus 23 bútorgyárban, — ahol minden 3 és fél percben egy szobaberendezés gördül le a futósza­lagról — november 1-ig terven felül 4,568­ 000 lejt takarítottak meg oly­módon, hogy az önköltséget az elő­irányzott 12 százalék helyett 16,5 szá­zalékkal csökkentették. A vállalat dol­gozói ez év 10 hónapjában 5 és fél millió lej terven felüli jövedelmet ér­tek el. • A brassói Ernst Thälmann trak­torgyár acélöntödéjének munkaközös­sége negyven nappal a határidő előtt teljesítette ez évi tervfeladatát. Dicséretet érdemel ezért az öntöde valamennyi dolgozója, de különösen Bálint Ferenc kommunista mester csoportja és ennek keretében Dinu Ni­­colae főolvasztár és Bob Victor olvasz­tár. BUDAI PÁL technikus • A kézdivásárhelyi Erdőgazdálko­dási Vállalat 1- számú fafeldolgozó egysége is sikeresen befejezte 1960-as tervét. Az egység dolgozói megfogad­ták, hogy decemberben jelentős meny­­nyiségű fűrészárut termelnek a követ­kező esztendő számlájára. NAGY ZOLTÁN, anyagosztályozó • A dicsőszentmártoni Vörös Gri­­vica kisipari termelő szövetkezet dol­gozói szép eredménnyel büszkélked­hetnek : 54 nappal határidő előtt telje­­sítették egész évi globális termelési tervüket. Eddig terven felül 98 kombinált szo­babútort, 19.130 darab vinilin játék­­labdát és több mint 11.000 darab fo­nott kosarat készítettek. Az egész évre vállalt 144.000 lej helyett 214.000 lejt takarítottak meg és 190.000 lej jövedelmet valósítottak meg terven felül. • 1961-re termelnek a maroshévízi erdőipari vállalat dolgozói is. A vál­lalat szorgalmas munkaközössége no­vember 28-áin befejezte globális és árutermelési tervét és év eleje óta 276.000 lej terven felüli jövedelmet va­lósított meg. • A bukaresti útépítési vállalat dol­gozói befejezték a Craiova—Slatina, Craiova—Bechet, Filiasi—Tg. Jiu kö­zötti egész útvonal korszerűsítését s egyszersmind teljesítették évi tervüket. Most arra készülnek, hogy megkezdjék a jövő évi tervben előirányzott munká­latokat, köztük a Filiasi—Strehaia kö­zötti országút korszerűsítését. A gyárakban és üzemekben Megkezdődött a kollektív szerződések teljesítésének elemzése A gyárak és üzemek szakszervezeti bizottságai ezekben a napokban érté­kelik a kollektív szerződések előírásai­nak teljesítését. Az értékelés alkalmat nyújt arra, hogy számbavegyék a mun­kások termelési eredményeit, valamint az illető vállalat társadalmi-kulturá­lis megvalósításait. A fővárosi Vörös Grivica vasúti mű­helyekben a 67 termelési jellegű célki­tűzés közül 60, a kollektív szerződés­ben előirányzott 72 , szociális-kulturá­lis jellegű előirányzat közül 65 való­sult meg. A munkások túlszárnyalták legfontosabb vállalásukat: túlteljesítet­­ték a termelési tervet és az önköltség­­csökkentés előirányzatát is. Kiterjesztették az oktatást és a ká­derképzést, ösztönözték az újító moz­galmat. Megvalósították a kollektív szerződésnek újabb munkák gépesíté­sére vonatkozó előírásait. A vagon­eszterga műhelyben például — a fizi­kai munka megkönnyítésére — sűrített levegővel működő darut szereltek fel. A szociális-kulturális célkitűzések valóraváltása hozzájárult a dolgozók élet- és munkakörülményeinek megja­vításához. Az idén társadalombiztosí­tásra több mint 10.743.000 lejt irá­nyoztak elő. Ennek az alapnak több mint 40 százalékát a munkások egész­ségvédelmére, 20 százalékát munka­védelmi intézkedésekre, az alap többi részét bölcsödére és óvodára, az üzem­ből főiskolákra küldött p­unkások ösz­töndíjára,­­ sportfelszerelésre fordítot­ták. Ebben az évben 1160 munkást kül­dött a szakszervezet üdülőtelepekre és gyógyfürdőkre. A Grigore Preoteasa üzemben eddig a kollektív szerződés termelési jellegű előírásainak mintegy 90 százalékát tel­­jesítették. A termelési tervet már no­vember elsején túlszárnyalták és több mint 3.500.000 lejt takarítottak meg terven felül. A szociális-kulturális jel­legű előirányzatokat is csaknem teljes egészében megvalósították. Az idén a vállalati alapból csupán lakásépít­kezésre 656­ 000 lejt utaltak át a nép­tanácsnak. (Agerpres) Sorszáműzérek agy port vert fel egész Olasz­­országban egy csodatevő kapu­cinus barát esete. San Giovanni Rotondo városkában híre ment annak, hogy Pio da Piet­­ral­ina atya különös földöntúli erők­kel rendelkezik és a hiszékeny hívek nemsokára messze földön közvetítői­vé lettek a hírverésnek. Zarándokok keltek útra, hogy megérinthessék a kapucinus barát köntösének szegé­lyét, hogy valamely csodatevő hasz­nálati tárgyára szert tegyenek, és fő­leg, hogy néhány szót válthassanak a nevezetes férfiúval. Ebben idáig semmi különös nin­csen, hiszen a nyugati országokban az efféle misztikus tömegpszichózis­nak már nem egyszer voltunk tanúi. Még az is természetesnek és szinte már rendjénvalónak nevezhető, hogy a túlvilág­ nexusokkal hírbehozott lelkész zsebkendő-fogyasztása egész elképesztő méreteket öltött. Noha tudomásunk szerint nem lett náthás, és csendes otthonában bizonyára to­vábbra is megelégedett azzal a hat, vagy talán tizenkét zsebkendővel, amely mennyiséget a higiénikus élet­mód törvényeinek ismeretében nem nevezhetünk fölösleges világi hívság­­nak. Inkább arról van szó, hogy az élelmes törzs­ zarándokok töméntelen zsebkendőt és egyéb kacatot sóznak rá a hiszékenyebb újoncokra, persze borsos áron és annak az eskünek a kíséretében, hogy a nevezett haszná­lati cikkek a ,,csodatevőtől” szár­maznak, és mágikus erővel hatnak ki a birtoklóik életútjára. A botrány az úgynevezett fogadó­­­órák körül tört ki. Ezeket az atya I tűzte ki, s a hívek hetekkel sőt hó-­­­napokkal előre feliratkozhattak reá-­­ juk. Ennek pedig az lett a következ- jt­ménye, hogy a már említett törzs­­i zarándokok napi fix programjukká­­ tették a feliratkozást, és ha aztán a némely későbben érkező vendég csak­­ egy-két napot tölthetett a városka- ■ ban, ők készségesen lemondtak a sor­ • számukról. Persze nem ingyen, ha­ ;­nem olyan áron, amelynek hallatára­­ még a szemérmetlenebb feketézők és­­ kokaincsempészek is elpirultak volna. • Mindezt pedig a St. Gallér Tag-­­­blatt római tudósítója adja hírül, s megjegyezvén, hogy „a szélhámos-­­ ságok még magát a Vatikánt is eré-­­ lyes közbelépésre késztették“. Hogy érti ezt a római tudósító? ■ Mit jelent ez a megfogalmazás, hogy­­­aszondja „még magát a Vatikánt is“? * Tán csak nem azt akarja mondani , hogy ez az intézmény maga sem­­ riad vissza bizonyos kétes tisztasági­ , pénzü­gyi manőverektől, feltéve, hogy ■ nem lesz ekkora botrány belőle.­­ Mert ha esetleg nem ezt akarta m­on-­­ dani, akkor is ezt mondta. És törté-­­ netesen az igazat mondta meg. Vigyázzon a római tudósító, mert ■ ha nem ügyel a pennájára, még pro­­­­­ekciós áron sem kap majd sorszal­­­mot San Giovanni Rotondoban. MAJTÉNYI ERIK Világ próldáijói egyesüljetek ! XIV. évfolyam, 4071. sz. 4 oldal ára 20 báni 1960 december 1., csütörtök Botfaluban. Év végéig 8 millió kiló cukrot gyártanak terven felül (Tudósítónktól).­­ Ebben az évben szokatlanul korán kezdődött a gyártási szezon a botfalusi cukorgyárban. Au­gusztus 17-én már mozgásban voltak a hatalmas répafeldolgozó gépek, for­tyogott a szörp a diffúziós edényekben, tonnaszám ontotta a kristálycukrot a forgóhengeres szita, a röppentyű. A botfalusi munkások, mérnökök, technikusok a­­legnagyobb figyelemmel, odaadással végezték a gyártás előké­szítését , tökéletesen rendbehozták a répaúsztató, szeletelő, főző, lepárló és finomító berendezéseket, egyben olyan technikai módosításokat alkalmaztak, hogy a berendezés kapacitása megfe­leljen a tavalyinál jóval nagyobb ré­­patermesztő terület termésének feldol­gozására. A gyár — 72 éves fennállá­sa óta először — augusztus közepén már teljesen felkészülten várta az első répaszállítmányt. A gondosan kijavított, nagyobb ter­melőképességű berendezés zökkenő­­mentesen bírta a több termelésért folyó szocialista verseny diktálta üte­met. Szinte alig volt olyan napja a kampánynak, amikor a mérlegek ne mutattak volna a tervfeladatnál 10 százalékkal több cukormennyiséget. A termelés élenjárói Forgács János, Cristoloveanu Ion, Meret Traian, Cher­­ciu Stefan, Diaconu Constantin és Schuster Friedrich szigorúan őrködtek a technológiai előírások betartásán, hogy az utolsó cseppig kivonódjék a nyersanyag cukortartalma. Minden órában, minden berendezésnél elvégez­ték a laboratóriumi ellenőrzést, szün­telenül figyelték a jelzőműszereket, amelyek azonnal mutatják, ha a gyár­tási folyamat során valahol veszteség adódik elő. A közös akarat és törekvés meg­hozta a maga eredményét. Hétfőn reg­gel 8 óra után percek alatt bejárta a hír az üzemet, hogy 34 nappal határ­idő előtt teljesítette a cukorgyár 1960. évi tervét. Valamennyi munkahelyen a jól végzett munka örömteli hangulata uralkodott, annál is inkább, mert a cukorgyári közösség 3.500.000 lej meg­takarítással tetézte a 72. kampány si­kerét. A műszak utáni rögtönzött gyű­léseken a kommunisták buzdítására elhatározták, hogy most, a terv befe­jezése után sem fogják csökkenteni a munkaütemet. Év végéig 8 millió kiló cukrot adnak az országnak terven felül. A 20.000. tonna vasérc A gyalári bányászok a napokban termelték ki a 20.000-ik tonna vasér­cet terven felül. A fejlett munkamódszerei­ alkalma­zásával, valamint az előhajtás és a rakodás gépesítésével a gyalári bá­nyászok terven felül 4,3 százalékkal növelték a munka termelékenységét. Ennek eredményeképpen év elejétől mostanáig 120.000 tonnával több vas­ércet szállítottak a vajdahunyadi ko­hászoknak, mint a múlt év megfelelő időszakában. Gyorsabb ütemű mélyszántást Temesvár tartományban (Tudósítónktól)­­ Az őszi mély­szántás termésfokozó hatását hosszú évek tapasztalatai bizonyítják Temes­vár tartományban is. A nagykomlósi, varjasi, rékási és más kollektivisták idei rendkívül gazdag kukoricatermése nem utolsó sorban annak tulajdonítha­tó, hogy tavaly ősszel kifogástalanul szántották fel a földet. Számos állami és kollektív gazda­ságban napokkal ezelőtt végeztek a mélyszántással. Ezek között első he­lyen kell megemlítenünk a felsőbencse­­ki és nagylaki állami gazdaságot. Egyes helyeken azonban lassan halad a mélyszántás, mindamellett, hogy az időjárás lehetővé teszi annak gyors elvégzését. Különösen a szakálházi, móriczföldi, pécskai, nagyszen­tmik­­lósi és giládi állami gazdaságban ész­­lelhető nagy lemaradás ezen a téren. Egyes gépállomások is kevés mély­szántást végeztek eddig a kollektív gazdaságoknak és társulásoknak. Kü­lönösen vonatkozik ez a Gátalja, Arad és Lúgos rajon a GTA-kra. Ennek kö­vetkeztében nem kevesebb mint 136.000 hektár föld vár még felszántásra Te­mesvár tartományban. A gépállomá­sok és az állami gazdaságok vezető­ségei gondoskodjanak az őszi­ mély­szántás ütemének meggyorsításáról és annak mielőbbi elvégzéséről. Craiova tartomány az élen Craiova tartományban 95 százalék­ban elvégezték a mélyszántást a ta­vaszi vetések alá, és egyidejűleg több mint 850.000 tonna trágyát juttattak a földbe. Hét rajonban teljesen befejez­ték ezt a rendkívül fontos őszi mun­kát. Craiova tartomány ezzel az ered­ménnyel országos viszonylatban az élre került. A fővárosi Termotehnica vállalatban az idén 54 újítást alkalmaztak a termelés­ben. Az újítómozgalom eredményeként, előzetes számítások szerint 290.000 lejt takarítanak meg 1960-ban a vállalat dolgozói.­­ Képünkön: Ion N. Constantin és Ion Tanase legutóbbi újításuk pontos műszaki rajzán dolgoznak. (Agerpres felvétel) p II / •• i. | • •• // f felkészültek a jövő évre az aradi vagongyártók Az 1961 évi tervfeladat megvitatása során a Georgi Dimitrov üzem dolgo­zói azt is számba veszik, hogyan tet­tek eleget ez évi feladataiknak. Árutermelési tervüket az elmúlt 10 hónapban 103,5 százalékban valósítot­ták meg (az év elején a terv 2 száza­lékos túlteljesítését vállalták). Az ön­költséget az előirányzott 7,26 százalék helyett, 8,6 százalékkal csökkentették. Így az egész évre vállalt 4 millió lej értékű megtakarítást már október vé­gére 733.000 lejjel felülmúlták. Milyen tényezőknek tulajdoníthatják az említett eredményeket ? Elsősorban annak, hogy ebben az évben újabb, sok millió lej értékű, ki­váló hazai és külföldi gépekkel látták el a vagongyárat. Többek között kor­szerűen felszerelt és megszervezett csapágytok-szerelő műhelyt helyeztek üzembe, amely minden szempontból a legfejlettebb technika színvona­lán áll. A gyár műszaki dolgozói arra töre­kedtek, hogy a gépjavítás meggyorsí­tásával csökkentsék az álló időt, új technológiai folyamatokat és művelet­­tervet dolgoztak ki és korszerű munka­­módszereket alkalmaztak. A nehézkes gyalulás helyett például újabban maró­gépen végeznek egyre több műveletet. Az esztergákat pneumatikus rögzítő­­szerkezettel látják el, sajátos befogó­készüléket terveztek a marógéppadhoz.. Az automata hegesztést mindinkább a kézi hegesztéssel helyettesítik stb. A sokoldalú műszaki-szervezési in­tézkedések eredményeként 61,2 szá­zalékra emelték a gépkihasználási arányszámot. Azoknál a kulcsgépek­nél pedig — mint a 200 tonnás funk­­ciós prés, 600 tonnás hidraulikus prés, vagy az 1000 tonnás prés — amelyekre a minisztérium külön-külön gépkihasz­nálási mutatószámokat irányzott elő, a gyár dolgozói 6,9 sőt 12 százalékkal növelték a teljesítőképességet. Az önköltség csökkentéséhez jelen­tékeny mértékben hozzájárultak az újítók. A vagongyárban az idén már közel 200 újítást alkalmaztak, többet, mint az előző két és fél év alatt. Az újítások bevezetése nem kevesebb, mint évi 3.400.000 lej megtakarítást tesz lehetővé. A Dimitrov gyár eredményei­ annál értékesebbek, mivel év elején egyesítet­ték a gyárat a helybeli vasúti műhe­lyekkel és komoly szervezési problémát jelentett a mozdonyjavító műhelyek át­állítása vagongyártásra. Egyes elavult, vagy az új gyártmányok előállítására nem alkalmas gépeket ki kellett cse­rélni, a termelést átcsoportosították, számos munkást rokonszakmára képez­tek át. NAGY A NORMÁN FELÜLI ANYAGKÉSZLET Az 1961 évi népgazdaságfejlesztési terv tervezetének előterjesztése során Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs rámutatott arra, mennyire fontos, hogy a normán felüli készletekben haszontalanul le­kötött anyagi értékeket bekapcsoljuk a gazdasági körforgásba. A Nehézipari Minisztérium illetékes vezérigazgatósága igen helyesen még ez év kezdetén csaknem felére szállí­totta le a vagongyár anyagkészlet-nor­máit. Ezzel arra mozgósította a gyár vezetőségét, hogy szüntesse meg az­t a sok millió lej értékű nyers- és segéd­anyag készletet (fém, festék és egye­bek), amelyeket a jelenleg gyár­tott vagontípusokhoz nem használ­nak- November elejére felére csökken­tették a normán felüli készletet, a megmaradt anyagok felhasználása vagy értékesítése azonban már nehe­zebb. A felettes szervek és nagybani lerakatok megbízottai, a gyár beszer­zési osztálya, a termelő részlegek mér­nökei ismételten tanulmányozták: mit, hogyan lehet a gyárban felhasználni vagy értékesíteni ? Kifogástalan, új anyagokról van szó — csakhogy más a méretük, minőségük, mint amilyet a vagongyártáshoz jelenleg használnak, vagy más fémipari üzemek általában használni szoktak, újabban azt határozták el,­ hogy a fémanyag egy részét felhasználják a most épülő üzemcsarnokok híddaruihoz s más felszereléseihez. De még akkor is marad mintegy 6 millió lej értékű különféle anyag, amelyet feltétlenül mihamarább értékesíteni kell. Az vi­szont helytelen, hogy a gyár vezető­sége a felesleges anyagkészlet felszá­molásának határidejét jövő év április elsejére tűzte ki. Ez az ügy nem szen­vedhet ilyen hosszú halogatást. ELŐKÉSZÜLETEK A JÖVŐ ÉVRE Érthetően nagy érdeklődést váltott ki a vagongyárban az 1961 évi terv­feladat, hiszen ez a termelés újabb 16 százalékos növelését irányozza elő. A gyár munkaközössége számottevő segítséget kapott, amelyek hozzá­segí­tik, hogy feladatainak eleget tehessen, így nagytermelékenységű egyedi gé­peket kap az üzem és jövőre sor kerül az automatizálásra is. Türelmetlenül várják a forgósajtoló menetvágó gépet, amely részben mentesíti az esztergá­lyosokat a lassú és nehézkes menet­­vágástól. Korszerű technológiai vona­lat szerveznek egyedi gépekkel az ütközők megmunkálására. A legszá­mottevőbb műszaki haladást azonban az az automata gépsor jelenti, ame­lyet a jövő év vége felé helyeznek üzembe a csapágytokok megmunkálá­sára. Ezt a gépsort hazai tervek sze­rint kizárólag hazai üzemek állítják elő, a felszerelés egy része a vagon­gyárban készül. A gépesítésnél tehát a gyár kollektívája saját belső erőforrá­saira is támaszkodik. Ezekre a belső erőforrásokra muta­tott rá az RMP Temesvár tartományi bizottságának gazdasági tanulmányi csoportja, amely heteken át tartózkodott a gyárban. A csoport tagjai a magas képzettségű szakemberek, köztük ál­lami díjas mérnökök — műhelyről műhelyre járva felkutatták a rejtett tartalékokat. Tudományos alaposság­gal elkészített tanulmányukban rávi­lágítottak arra, milyen gépekre lesz ezután főként szükség (például uni­verzális esztergák helyett inkább bi­zonyos egyedi szerszámgépekre) s mi­lyen készülékekkel emelhetik a meg­lévő gépek hatásfokát. A tanulmány jobb munkaszervezést elősegítő javas­latokat is tartalmaz (hogyan készíthe­tik elő a folyamatos, szalagrendszerű termelést, küszöbölhetik ki az alkatré­szek felesleges szállítását az egyik mű­helyből a másikba). Egyes alkatrészek megmunkálási folyamatának megvál- SANDOR AGNES (Folytatás a 2. oldalon) ......■— ■ Szívesen látott vendégek (Tudósítónktól.) — Gyakran érkeznek látogatók a királynémeti (Kolozsvár tar­tomány) kollektív gazdaságba. Legin­kább a szomszéd falvakból társult pa­rasztok és egyéni gazdálkodók, akiket módfölött érdekel, hogy a kollektív gazdaságban milyen a munkaszervezés, hogyan élnek az emberek, hogyan dol­goznak és milyenek a terméseredmé­nyeik. A napokban keménytelki vendégek keresték fel a királynémeti kollektivis­tákat. Érdeklődéssel hallgatták meg Hanek János rögtönzött beszámolóját. Hanek alakulás óta tagja a gazdaság­nak. Idén az időjárás szeszélyessége mi­att a hektárhozam alatta maradt a le­hetőségeknek. De a kollektivisták még így is jóval nagyobb termést takarítot­tak be, mint a társasgazdák vagy az egyénileg gazdálkodók. Hanek János búzából 1106, kukoricából 2700, zab­ból 700, szénából 2700 kilót vitt haza 40 százalékos előlegként. Kapott ezen­kívül, ugyancsak az előleg fejében 25 kiló túrót, majdnem 10 kiló gyapjút, 1100 lejt. Vlad Stefan elmondja, mivel gyarapodott otthona, mióta kollektivis­ta. Új házat épített, tehenet vásárolt, s az ólban minden esztendőben volt 1—2 hízó. Sok ilyen és ehhez hasonló példával ismerkedtek meg a keménytelkiek, s az sem érdektelen számukra, amit az öreg Berar Augustintól hallottak. Hetven éves, már nem dolgozik a gazdaságban, de az öregeknek kiutalt segélyalapból minden esztendőben kap annyit, hogy gondtalanul éljen. Szóba kerülnek azután a közös gaz­daság jövő esztendei tervei. Noha azok még nem véglegesek, a látogatók szá­mára így is nagy jelentőségűek. Megtud­ják például, hogy a királynémeti kollek­tivisták jövőre jelentősen növelik az ál­lammal szerződött gabona mennyiségét, 70 darabbal gyarapítják tehén-, 10 ko­cával sertésállományukat. A tél és a koratavasz folyamán további 12 hektá­­ron telepítenek gyümölcsfákat. Ezenkí­vül építenek is­ sertésfiaztatót és juh­­akolt a helyi erőforrások felhasználásá­val, hogy minél kevesebbe ker­üljön. Röviden ennyit erről a látogatásról. Bizonyos, hogy a vendégeknek az el­mondottaknál jóval több élményben volt részük. Útban hazafelé arról be­szélgettek, hogy ezek a királynémetiek milyen sokra vitték. Miért ne követnék ők is példájukat. . — Bukarest.. .? Bu­karest? Itt Nagybánya. — Mi újság Bányán? — Bányán mindenki az automata telefonról beszél, ízlelgetik az új központ előnyeit. — Ez nem is rossz. Nagy öröm lehet, hiszen a régi hívás központ hihetetlenül túl volt ter­helve. — De még mennyire! Néha percekig kellett várni, míg a telefonos egyáltalán jelentkezett, aki aztán elég nehezen akadt szabad vonalra. A városi beszélgetések­kel is sok volt a bosszú­ság, de sokkal nehezebb volt a helyzet a város­közi beszélgetésekkel És a bányai telefonprob­léma korántsem volt másodrangú kérdés: Bá­nya álmos kisvárosból lüktető életű iparváros­sá nőtt a mi eszten­­deinkben: üzemek bő­vültek, új üzemek épül­tek, fejlődtek a bánya­központok, nem is­ szól­va arról, hogy a város időközben tartományi székhely lett. Ha ehhez még hozzávesszük az új lakónegyedeket s így te­hát a magántelefont ké­relmezők növekvő szá­mát, világos, mekkora jelentősége van az új automata központnak. — Milyen most a ,,te­lefonhelyzet“ Nagybá­nyán? — Elvben kitűnő... — Miért csupán elv­ben? — Hát... a központ dolgozói érdekes, termé­szetesen átmeneti jelle­gű akadályokba ütköz­tek. — Nincs elég készü­lék, kábel? — Szó se róla. Ké­szülék is van, a kábele­ket rég lefektették, óriá­si munka volt ez, egész nyáron-őszön dolgoztak, a hálózat is bővült Másról van szó. Bá­nyán most sokan tele­fonálnak, próbálgatják az új készüléket. Feny­vesi Géza, a központ mérnöke elmondta, hogy túl sokan is próbálgat­ják, s ez nyilván néha zárolja a vonalat. Per­sze, ez a ma indokolt kíváncsiság holnapra le­lohad, természetessé válik az automata, hét­köznapivá, mindenki megszokja, mintha idők kezdete óta így lett volna. A másik galibát okozó jelenség az indo­kolatlan panaszok soka­sága. Sokan nem isme­rik még — Fenyvesi elv­társ szavaival élek — a tárcsázás tudományát. Vagy a régi három számjegyű számot hív­ják, vagy meg se vár­ják a központ jelentke­ző bugását és máris tárcsáznak, akadnak olyanok is, akik vérük­ké vált szokásból to­vábbra is bemondják a kagylóba a kívánt szá­mot, ahelyett, hogy tár­csáznának ... Mindezek azután panasszal for­dulnak a központhoz, a­­melynek személyzete a karbantartás és üzemel­ um 11111111111111 iinniiniinimiMi.u-'- ....... ■ ■ i ■ u. 11 > i n u 11M n u nn l H111 |t 11| |) | H11HTIHI fl IHIII111 IUI 111H HI IIIP H álló, ill Nagybánya tetés mellett ez idő sze- * rint valóságos felvilá- i gosító munkát is végez■ « — És az előfizetők * mit mondanak? * — Az előfizetők ter- * mészetesen elégedettek. 3 Beszéltem egy mérnök­­ ismerősömmel, aki el- 3 mondta, hogy az auto-­­ matával körülbelül egy f­őrit takarítanak meg­­ azok, akiknek beosztá- 3 suk szerint sokat kell ] telefonálniuk. i — Gyorsan jelentke­­­­zett Bukarest? 3 — Tizenöt perc alatt­­ kaptunk összeköttetést,­­ ugyanis az interur-­­ bán teljesítőképessége is 3 majd egy harmaddal­­ növekedett. i — Köszönjük.­­ — Viszonthallásra.. . (Halk zúgás, katto­­­­gás a vonalon. A méh- t rajként zsongó központ J üzenő zenéje. A bányai . központé■ A vasszin­­ kapcsolósorok jelző lám- 3 pái kigyúlnak — elal­­­­szanak. Állandó erős 3 hullámzás ez, mintha­­ csak az izmosodó, épít- 3 kezd. a régi kereteit 1 hajtás növekedésével 3 szétfeszítő szocialista­­ város egészséges érte- 3 kését jelezné.) | SZÁSZ JÁNOS ♦ . _____________________ Ioan Anica a brassói „Vörös Parti­zán” textilgyár előkészítő osztályá­nak élmunkásnője. Havi tervét rend­szeresen túlteljesíti. — Képünk Ioan Anicát és az előkészítő osztály mes­terét, Ulei Ioant ábrázolja. (Kiss Sándor felvétele) A téli szakoktatásra készen (Tudósítónktól.)­­ A Magyar Auto­nóm Tartomány állami gazdaságaiban befejeződött a téli szakoktatás előkészíté­se. A pártalapszervezetek irányításával közel egy hónapon át készítették elő a terveket, jelölték ki az erre a célra leg­megfelelőbb helyiségeket. A tanfolya­mokon részvevő dolgozók feladatainak megkönnyítése érdekében az idén az alosztályokon is megszervezik a téli ok­tatást. Az előkészítő szakasz igen örvendetes eredménnyel zárult. November 25-ig 1589 munkás iratkozott fel, vagyis az állami gazdaságok állandó munkásainak 100 százaléka. A szakismeretek elmélyí­tése érdekében különös figyelmet fordí­tanak a tanfolyamok szakosítására. Az idei évtől először létesítenek külön kö­röket a tehéngondozók, fejők, sertéste­nyésztők és juhászok számára, s így le­hetővé válik, hogy a hosszú téli estéken megismerkedjenek szakmájuk valameny­­nyi követelményeivel. Az állami gazdaságokban gépészeti és gépkezelői tanfolyamokat is beindítanak. Ezeken a tanfolyamokon a legfelkészül­tebb szakemberek adják át ismeretei­ket. Bővítik tudásukat az állami gazda­ságok adminisztratív alkalmazottai is. A számukra szervezett tanfolyamokon különösen az önköltség csökkentésének módszereit és lehetőségeit tanulmányoz­zák. Hosiori de Vede kollektivizált rajon A Bukarest tartományi Rosiori de Vede rajon kollektivistái a növényter­melés és­­ az állattenyésztés állandó fejlesztésével évről évre egyre na­gyobb jövedelemre tesznek szert. 1960 első tíz hónapjában a kollektív gaz­daságok jövedelme meghaladta a 30 millió lejt. A kollektivisták sikerei nagy vissz­hangra találtak a társult parasztok soraiban. A társulások tagjai meg­győződhettek arról, hogy milyen elő­nyöket nyújt a kollektív gazdaságban végzett munka. Ennek alapján a ra­jon összes társult parasztjai beléptek a kollektív gazdaságokba.

Next