Előre, 1960. december (14. évfolyam, 4071-4097. szám)
1960-12-01 / 4071. szám
Rádióállomást helyeztek üzembe Konstancán Konstancán nemrég üzembe helyeztek egy rádióállomást, amely a bukaresti stúdiók adásait továbbítja a Fekete-tenger-partiövezetbe. A két leadóval működő rádióállomás hazai gyártmányú automata berendezése biztosítja az adás folytonosságát abban az esetben, ha a loadok egyikében üzemzavar keletkezik. Lev Tolsztoj kiállítás a fővárosban A fővárosi Román-Szovjet Múzeumban szerdán megnyílt a ,,Lev Nyikolajevics Tolsztoj,, kiállítás, amelyet a nagy író halálának 50. évfordulója alkalmából rendeztek. A kiállítás anyaga felöleli a nagy orosz írónak 1944 augusztus 23 előtt és után országunkban megjelent műveit, több művének ritka kiadását, köztük a „Háború és béke,, 1912-es jubiláns kiadását, nagy orosz művészek Tolsztojról készült arcképeinek reprodukcióit, fényképeket az íróról és drámáinak különböző jeleneteiről. (Agerpres) _o— _ Diplomáciai kapcsolat létesült a Román NK és a Mali Köztársaság között Chivu Stoica elvtárs, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke és Mohido Keita, a Mali Köztársaság kormányának elnöke a Mali Köztársaság függetlenségének kikiáltása alkalmából üzenetet váltottak. Az üzenetváltás eredményeként, a két ország között diplomáciai kapcsolatokat létesítettek. A marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Intézet hallgatói korszerűen felszerelt laboratóriumokban sajátítják el a gyakorlati ismereteket. — Képünkön: biológiai gyakorlaton az intézet elsőévesei. (M. Theodorescu felvétele) Jövő évre termelnek • (Tudósítónktól) Tegnap reggel november utolsó napján, a marosvásárhelyi Augusztus 23 bútorgyárban szétfutott a hír: a vállalat egy hónappal határidő előtt 100,14 százalékra teljesítette évi tervelőirányzatát. A bútorgyár dolgozóinak év közben számos nehézséggel kellett megbirkózniuk, amelyek közül legjelentősebb a termelőfelület zsúfoltsága volt, de gyakran jelentett akadályokat a termelésben az anyagellátásban mutatkozó pillanatnyi zavar is. Ennek ellenére sikerült évi előirányzatukat 11 hónap alatt teljesíteniük. Az Augusztus 23 bútorgyárban, — ahol minden 3 és fél percben egy szobaberendezés gördül le a futószalagról — november 1-ig terven felül 4,568 000 lejt takarítottak meg olymódon, hogy az önköltséget az előirányzott 12 százalék helyett 16,5 százalékkal csökkentették. A vállalat dolgozói ez év 10 hónapjában 5 és fél millió lej terven felüli jövedelmet értek el. • A brassói Ernst Thälmann traktorgyár acélöntödéjének munkaközössége negyven nappal a határidő előtt teljesítette ez évi tervfeladatát. Dicséretet érdemel ezért az öntöde valamennyi dolgozója, de különösen Bálint Ferenc kommunista mester csoportja és ennek keretében Dinu Nicolae főolvasztár és Bob Victor olvasztár. BUDAI PÁL technikus • A kézdivásárhelyi Erdőgazdálkodási Vállalat 1- számú fafeldolgozó egysége is sikeresen befejezte 1960-as tervét. Az egység dolgozói megfogadták, hogy decemberben jelentős menynyiségű fűrészárut termelnek a következő esztendő számlájára. NAGY ZOLTÁN, anyagosztályozó • A dicsőszentmártoni Vörös Grivica kisipari termelő szövetkezet dolgozói szép eredménnyel büszkélkedhetnek : 54 nappal határidő előtt teljesítették egész évi globális termelési tervüket. Eddig terven felül 98 kombinált szobabútort, 19.130 darab vinilin játéklabdát és több mint 11.000 darab fonott kosarat készítettek. Az egész évre vállalt 144.000 lej helyett 214.000 lejt takarítottak meg és 190.000 lej jövedelmet valósítottak meg terven felül. • 1961-re termelnek a maroshévízi erdőipari vállalat dolgozói is. A vállalat szorgalmas munkaközössége november 28-áin befejezte globális és árutermelési tervét és év eleje óta 276.000 lej terven felüli jövedelmet valósított meg. • A bukaresti útépítési vállalat dolgozói befejezték a Craiova—Slatina, Craiova—Bechet, Filiasi—Tg. Jiu közötti egész útvonal korszerűsítését s egyszersmind teljesítették évi tervüket. Most arra készülnek, hogy megkezdjék a jövő évi tervben előirányzott munkálatokat, köztük a Filiasi—Strehaia közötti országút korszerűsítését. A gyárakban és üzemekben Megkezdődött a kollektív szerződések teljesítésének elemzése A gyárak és üzemek szakszervezeti bizottságai ezekben a napokban értékelik a kollektív szerződések előírásainak teljesítését. Az értékelés alkalmat nyújt arra, hogy számbavegyék a munkások termelési eredményeit, valamint az illető vállalat társadalmi-kulturális megvalósításait. A fővárosi Vörös Grivica vasúti műhelyekben a 67 termelési jellegű célkitűzés közül 60, a kollektív szerződésben előirányzott 72 , szociális-kulturális jellegű előirányzat közül 65 valósult meg. A munkások túlszárnyalták legfontosabb vállalásukat: túlteljesítették a termelési tervet és az önköltségcsökkentés előirányzatát is. Kiterjesztették az oktatást és a káderképzést, ösztönözték az újító mozgalmat. Megvalósították a kollektív szerződésnek újabb munkák gépesítésére vonatkozó előírásait. A vagoneszterga műhelyben például — a fizikai munka megkönnyítésére — sűrített levegővel működő darut szereltek fel. A szociális-kulturális célkitűzések valóraváltása hozzájárult a dolgozók élet- és munkakörülményeinek megjavításához. Az idén társadalombiztosításra több mint 10.743.000 lejt irányoztak elő. Ennek az alapnak több mint 40 százalékát a munkások egészségvédelmére, 20 százalékát munkavédelmi intézkedésekre, az alap többi részét bölcsödére és óvodára, az üzemből főiskolákra küldött punkások ösztöndíjára, sportfelszerelésre fordították. Ebben az évben 1160 munkást küldött a szakszervezet üdülőtelepekre és gyógyfürdőkre. A Grigore Preoteasa üzemben eddig a kollektív szerződés termelési jellegű előírásainak mintegy 90 százalékát teljesítették. A termelési tervet már november elsején túlszárnyalták és több mint 3.500.000 lejt takarítottak meg terven felül. A szociális-kulturális jellegű előirányzatokat is csaknem teljes egészében megvalósították. Az idén a vállalati alapból csupán lakásépítkezésre 656 000 lejt utaltak át a néptanácsnak. (Agerpres) Sorszáműzérek agy port vert fel egész Olaszországban egy csodatevő kapucinus barát esete. San Giovanni Rotondo városkában híre ment annak, hogy Pio da Pietralina atya különös földöntúli erőkkel rendelkezik és a hiszékeny hívek nemsokára messze földön közvetítőivé lettek a hírverésnek. Zarándokok keltek útra, hogy megérinthessék a kapucinus barát köntösének szegélyét, hogy valamely csodatevő használati tárgyára szert tegyenek, és főleg, hogy néhány szót válthassanak a nevezetes férfiúval. Ebben idáig semmi különös nincsen, hiszen a nyugati országokban az efféle misztikus tömegpszichózisnak már nem egyszer voltunk tanúi. Még az is természetesnek és szinte már rendjénvalónak nevezhető, hogy a túlvilág nexusokkal hírbehozott lelkész zsebkendő-fogyasztása egész elképesztő méreteket öltött. Noha tudomásunk szerint nem lett náthás, és csendes otthonában bizonyára továbbra is megelégedett azzal a hat, vagy talán tizenkét zsebkendővel, amely mennyiséget a higiénikus életmód törvényeinek ismeretében nem nevezhetünk fölösleges világi hívságnak. Inkább arról van szó, hogy az élelmes törzs zarándokok töméntelen zsebkendőt és egyéb kacatot sóznak rá a hiszékenyebb újoncokra, persze borsos áron és annak az eskünek a kíséretében, hogy a nevezett használati cikkek a ,,csodatevőtől” származnak, és mágikus erővel hatnak ki a birtoklóik életútjára. A botrány az úgynevezett fogadóórák körül tört ki. Ezeket az atya I tűzte ki, s a hívek hetekkel sőt hó-napokkal előre feliratkozhattak reá- juk. Ennek pedig az lett a következ- jtménye, hogy a már említett törzsi zarándokok napi fix programjukká tették a feliratkozást, és ha aztán a némely későbben érkező vendég csak egy-két napot tölthetett a városka- ■ ban, ők készségesen lemondtak a sor • számukról. Persze nem ingyen, ha ;nem olyan áron, amelynek hallatára még a szemérmetlenebb feketézők és kokaincsempészek is elpirultak volna. • Mindezt pedig a St. Gallér Tag-blatt római tudósítója adja hírül, s megjegyezvén, hogy „a szélhámos- ságok még magát a Vatikánt is eré- lyes közbelépésre késztették“. Hogy érti ezt a római tudósító? ■ Mit jelent ez a megfogalmazás, hogyaszondja „még magát a Vatikánt is“? * Tán csak nem azt akarja mondani , hogy ez az intézmény maga sem riad vissza bizonyos kétes tisztasági , pénzügyi manőverektől, feltéve, hogy ■ nem lesz ekkora botrány belőle. Mert ha esetleg nem ezt akarta mon- dani, akkor is ezt mondta. És törté- netesen az igazat mondta meg. Vigyázzon a római tudósító, mert ■ ha nem ügyel a pennájára, még proekciós áron sem kap majd sorszalmot San Giovanni Rotondoban. MAJTÉNYI ERIK Világ próldáijói egyesüljetek ! XIV. évfolyam, 4071. sz. 4 oldal ára 20 báni 1960 december 1., csütörtök Botfaluban. Év végéig 8 millió kiló cukrot gyártanak terven felül (Tudósítónktól). Ebben az évben szokatlanul korán kezdődött a gyártási szezon a botfalusi cukorgyárban. Augusztus 17-én már mozgásban voltak a hatalmas répafeldolgozó gépek, fortyogott a szörp a diffúziós edényekben, tonnaszám ontotta a kristálycukrot a forgóhengeres szita, a röppentyű. A botfalusi munkások, mérnökök, technikusok alegnagyobb figyelemmel, odaadással végezték a gyártás előkészítését , tökéletesen rendbehozták a répaúsztató, szeletelő, főző, lepárló és finomító berendezéseket, egyben olyan technikai módosításokat alkalmaztak, hogy a berendezés kapacitása megfeleljen a tavalyinál jóval nagyobb répatermesztő terület termésének feldolgozására. A gyár — 72 éves fennállása óta először — augusztus közepén már teljesen felkészülten várta az első répaszállítmányt. A gondosan kijavított, nagyobb termelőképességű berendezés zökkenőmentesen bírta a több termelésért folyó szocialista verseny diktálta ütemet. Szinte alig volt olyan napja a kampánynak, amikor a mérlegek ne mutattak volna a tervfeladatnál 10 százalékkal több cukormennyiséget. A termelés élenjárói Forgács János, Cristoloveanu Ion, Meret Traian, Cherciu Stefan, Diaconu Constantin és Schuster Friedrich szigorúan őrködtek a technológiai előírások betartásán, hogy az utolsó cseppig kivonódjék a nyersanyag cukortartalma. Minden órában, minden berendezésnél elvégezték a laboratóriumi ellenőrzést, szüntelenül figyelték a jelzőműszereket, amelyek azonnal mutatják, ha a gyártási folyamat során valahol veszteség adódik elő. A közös akarat és törekvés meghozta a maga eredményét. Hétfőn reggel 8 óra után percek alatt bejárta a hír az üzemet, hogy 34 nappal határidő előtt teljesítette a cukorgyár 1960. évi tervét. Valamennyi munkahelyen a jól végzett munka örömteli hangulata uralkodott, annál is inkább, mert a cukorgyári közösség 3.500.000 lej megtakarítással tetézte a 72. kampány sikerét. A műszak utáni rögtönzött gyűléseken a kommunisták buzdítására elhatározták, hogy most, a terv befejezése után sem fogják csökkenteni a munkaütemet. Év végéig 8 millió kiló cukrot adnak az országnak terven felül. A 20.000. tonna vasérc A gyalári bányászok a napokban termelték ki a 20.000-ik tonna vasércet terven felül. A fejlett munkamódszerei alkalmazásával, valamint az előhajtás és a rakodás gépesítésével a gyalári bányászok terven felül 4,3 százalékkal növelték a munka termelékenységét. Ennek eredményeképpen év elejétől mostanáig 120.000 tonnával több vasércet szállítottak a vajdahunyadi kohászoknak, mint a múlt év megfelelő időszakában. Gyorsabb ütemű mélyszántást Temesvár tartományban (Tudósítónktól) Az őszi mélyszántás termésfokozó hatását hosszú évek tapasztalatai bizonyítják Temesvár tartományban is. A nagykomlósi, varjasi, rékási és más kollektivisták idei rendkívül gazdag kukoricatermése nem utolsó sorban annak tulajdonítható, hogy tavaly ősszel kifogástalanul szántották fel a földet. Számos állami és kollektív gazdaságban napokkal ezelőtt végeztek a mélyszántással. Ezek között első helyen kell megemlítenünk a felsőbencseki és nagylaki állami gazdaságot. Egyes helyeken azonban lassan halad a mélyszántás, mindamellett, hogy az időjárás lehetővé teszi annak gyors elvégzését. Különösen a szakálházi, móriczföldi, pécskai, nagyszentmiklósi és giládi állami gazdaságban észlelhető nagy lemaradás ezen a téren. Egyes gépállomások is kevés mélyszántást végeztek eddig a kollektív gazdaságoknak és társulásoknak. Különösen vonatkozik ez a Gátalja, Arad és Lúgos rajon a GTA-kra. Ennek következtében nem kevesebb mint 136.000 hektár föld vár még felszántásra Temesvár tartományban. A gépállomások és az állami gazdaságok vezetőségei gondoskodjanak az őszi mélyszántás ütemének meggyorsításáról és annak mielőbbi elvégzéséről. Craiova tartomány az élen Craiova tartományban 95 százalékban elvégezték a mélyszántást a tavaszi vetések alá, és egyidejűleg több mint 850.000 tonna trágyát juttattak a földbe. Hét rajonban teljesen befejezték ezt a rendkívül fontos őszi munkát. Craiova tartomány ezzel az eredménnyel országos viszonylatban az élre került. A fővárosi Termotehnica vállalatban az idén 54 újítást alkalmaztak a termelésben. Az újítómozgalom eredményeként, előzetes számítások szerint 290.000 lejt takarítanak meg 1960-ban a vállalat dolgozói. Képünkön: Ion N. Constantin és Ion Tanase legutóbbi újításuk pontos műszaki rajzán dolgoznak. (Agerpres felvétel) p II / •• i. | • •• // f felkészültek a jövő évre az aradi vagongyártók Az 1961 évi tervfeladat megvitatása során a Georgi Dimitrov üzem dolgozói azt is számba veszik, hogyan tettek eleget ez évi feladataiknak. Árutermelési tervüket az elmúlt 10 hónapban 103,5 százalékban valósították meg (az év elején a terv 2 százalékos túlteljesítését vállalták). Az önköltséget az előirányzott 7,26 százalék helyett, 8,6 százalékkal csökkentették. Így az egész évre vállalt 4 millió lej értékű megtakarítást már október végére 733.000 lejjel felülmúlták. Milyen tényezőknek tulajdoníthatják az említett eredményeket ? Elsősorban annak, hogy ebben az évben újabb, sok millió lej értékű, kiváló hazai és külföldi gépekkel látták el a vagongyárat. Többek között korszerűen felszerelt és megszervezett csapágytok-szerelő műhelyt helyeztek üzembe, amely minden szempontból a legfejlettebb technika színvonalán áll. A gyár műszaki dolgozói arra törekedtek, hogy a gépjavítás meggyorsításával csökkentsék az álló időt, új technológiai folyamatokat és művelettervet dolgoztak ki és korszerű munkamódszereket alkalmaztak. A nehézkes gyalulás helyett például újabban marógépen végeznek egyre több műveletet. Az esztergákat pneumatikus rögzítőszerkezettel látják el, sajátos befogókészüléket terveztek a marógéppadhoz.. Az automata hegesztést mindinkább a kézi hegesztéssel helyettesítik stb. A sokoldalú műszaki-szervezési intézkedések eredményeként 61,2 százalékra emelték a gépkihasználási arányszámot. Azoknál a kulcsgépeknél pedig — mint a 200 tonnás funkciós prés, 600 tonnás hidraulikus prés, vagy az 1000 tonnás prés — amelyekre a minisztérium külön-külön gépkihasználási mutatószámokat irányzott elő, a gyár dolgozói 6,9 sőt 12 százalékkal növelték a teljesítőképességet. Az önköltség csökkentéséhez jelentékeny mértékben hozzájárultak az újítók. A vagongyárban az idén már közel 200 újítást alkalmaztak, többet, mint az előző két és fél év alatt. Az újítások bevezetése nem kevesebb, mint évi 3.400.000 lej megtakarítást tesz lehetővé. A Dimitrov gyár eredményei annál értékesebbek, mivel év elején egyesítették a gyárat a helybeli vasúti műhelyekkel és komoly szervezési problémát jelentett a mozdonyjavító műhelyek átállítása vagongyártásra. Egyes elavult, vagy az új gyártmányok előállítására nem alkalmas gépeket ki kellett cserélni, a termelést átcsoportosították, számos munkást rokonszakmára képeztek át. NAGY A NORMÁN FELÜLI ANYAGKÉSZLET Az 1961 évi népgazdaságfejlesztési terv tervezetének előterjesztése során Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs rámutatott arra, mennyire fontos, hogy a normán felüli készletekben haszontalanul lekötött anyagi értékeket bekapcsoljuk a gazdasági körforgásba. A Nehézipari Minisztérium illetékes vezérigazgatósága igen helyesen még ez év kezdetén csaknem felére szállította le a vagongyár anyagkészlet-normáit. Ezzel arra mozgósította a gyár vezetőségét, hogy szüntesse meg azt a sok millió lej értékű nyers- és segédanyag készletet (fém, festék és egyebek), amelyeket a jelenleg gyártott vagontípusokhoz nem használnak- November elejére felére csökkentették a normán felüli készletet, a megmaradt anyagok felhasználása vagy értékesítése azonban már nehezebb. A felettes szervek és nagybani lerakatok megbízottai, a gyár beszerzési osztálya, a termelő részlegek mérnökei ismételten tanulmányozták: mit, hogyan lehet a gyárban felhasználni vagy értékesíteni ? Kifogástalan, új anyagokról van szó — csakhogy más a méretük, minőségük, mint amilyet a vagongyártáshoz jelenleg használnak, vagy más fémipari üzemek általában használni szoktak, újabban azt határozták el, hogy a fémanyag egy részét felhasználják a most épülő üzemcsarnokok híddaruihoz s más felszereléseihez. De még akkor is marad mintegy 6 millió lej értékű különféle anyag, amelyet feltétlenül mihamarább értékesíteni kell. Az viszont helytelen, hogy a gyár vezetősége a felesleges anyagkészlet felszámolásának határidejét jövő év április elsejére tűzte ki. Ez az ügy nem szenvedhet ilyen hosszú halogatást. ELŐKÉSZÜLETEK A JÖVŐ ÉVRE Érthetően nagy érdeklődést váltott ki a vagongyárban az 1961 évi tervfeladat, hiszen ez a termelés újabb 16 százalékos növelését irányozza elő. A gyár munkaközössége számottevő segítséget kapott, amelyek hozzásegítik, hogy feladatainak eleget tehessen, így nagytermelékenységű egyedi gépeket kap az üzem és jövőre sor kerül az automatizálásra is. Türelmetlenül várják a forgósajtoló menetvágó gépet, amely részben mentesíti az esztergályosokat a lassú és nehézkes menetvágástól. Korszerű technológiai vonalat szerveznek egyedi gépekkel az ütközők megmunkálására. A legszámottevőbb műszaki haladást azonban az az automata gépsor jelenti, amelyet a jövő év vége felé helyeznek üzembe a csapágytokok megmunkálására. Ezt a gépsort hazai tervek szerint kizárólag hazai üzemek állítják elő, a felszerelés egy része a vagongyárban készül. A gépesítésnél tehát a gyár kollektívája saját belső erőforrásaira is támaszkodik. Ezekre a belső erőforrásokra mutatott rá az RMP Temesvár tartományi bizottságának gazdasági tanulmányi csoportja, amely heteken át tartózkodott a gyárban. A csoport tagjai a magas képzettségű szakemberek, köztük állami díjas mérnökök — műhelyről műhelyre járva felkutatták a rejtett tartalékokat. Tudományos alapossággal elkészített tanulmányukban rávilágítottak arra, milyen gépekre lesz ezután főként szükség (például univerzális esztergák helyett inkább bizonyos egyedi szerszámgépekre) s milyen készülékekkel emelhetik a meglévő gépek hatásfokát. A tanulmány jobb munkaszervezést elősegítő javaslatokat is tartalmaz (hogyan készíthetik elő a folyamatos, szalagrendszerű termelést, küszöbölhetik ki az alkatrészek felesleges szállítását az egyik műhelyből a másikba). Egyes alkatrészek megmunkálási folyamatának megvál- SANDOR AGNES (Folytatás a 2. oldalon) ......■— ■ Szívesen látott vendégek (Tudósítónktól.) — Gyakran érkeznek látogatók a királynémeti (Kolozsvár tartomány) kollektív gazdaságba. Leginkább a szomszéd falvakból társult parasztok és egyéni gazdálkodók, akiket módfölött érdekel, hogy a kollektív gazdaságban milyen a munkaszervezés, hogyan élnek az emberek, hogyan dolgoznak és milyenek a terméseredményeik. A napokban keménytelki vendégek keresték fel a királynémeti kollektivistákat. Érdeklődéssel hallgatták meg Hanek János rögtönzött beszámolóját. Hanek alakulás óta tagja a gazdaságnak. Idén az időjárás szeszélyessége miatt a hektárhozam alatta maradt a lehetőségeknek. De a kollektivisták még így is jóval nagyobb termést takarítottak be, mint a társasgazdák vagy az egyénileg gazdálkodók. Hanek János búzából 1106, kukoricából 2700, zabból 700, szénából 2700 kilót vitt haza 40 százalékos előlegként. Kapott ezenkívül, ugyancsak az előleg fejében 25 kiló túrót, majdnem 10 kiló gyapjút, 1100 lejt. Vlad Stefan elmondja, mivel gyarapodott otthona, mióta kollektivista. Új házat épített, tehenet vásárolt, s az ólban minden esztendőben volt 1—2 hízó. Sok ilyen és ehhez hasonló példával ismerkedtek meg a keménytelkiek, s az sem érdektelen számukra, amit az öreg Berar Augustintól hallottak. Hetven éves, már nem dolgozik a gazdaságban, de az öregeknek kiutalt segélyalapból minden esztendőben kap annyit, hogy gondtalanul éljen. Szóba kerülnek azután a közös gazdaság jövő esztendei tervei. Noha azok még nem véglegesek, a látogatók számára így is nagy jelentőségűek. Megtudják például, hogy a királynémeti kollektivisták jövőre jelentősen növelik az állammal szerződött gabona mennyiségét, 70 darabbal gyarapítják tehén-, 10 kocával sertésállományukat. A tél és a koratavasz folyamán további 12 hektáron telepítenek gyümölcsfákat. Ezenkívül építenek is sertésfiaztatót és juhakolt a helyi erőforrások felhasználásával, hogy minél kevesebbe kerüljön. Röviden ennyit erről a látogatásról. Bizonyos, hogy a vendégeknek az elmondottaknál jóval több élményben volt részük. Útban hazafelé arról beszélgettek, hogy ezek a királynémetiek milyen sokra vitték. Miért ne követnék ők is példájukat. . — Bukarest.. .? Bukarest? Itt Nagybánya. — Mi újság Bányán? — Bányán mindenki az automata telefonról beszél, ízlelgetik az új központ előnyeit. — Ez nem is rossz. Nagy öröm lehet, hiszen a régi hívás központ hihetetlenül túl volt terhelve. — De még mennyire! Néha percekig kellett várni, míg a telefonos egyáltalán jelentkezett, aki aztán elég nehezen akadt szabad vonalra. A városi beszélgetésekkel is sok volt a bosszúság, de sokkal nehezebb volt a helyzet a városközi beszélgetésekkel És a bányai telefonprobléma korántsem volt másodrangú kérdés: Bánya álmos kisvárosból lüktető életű iparvárossá nőtt a mi esztendeinkben: üzemek bővültek, új üzemek épültek, fejlődtek a bányaközpontok, nem is szólva arról, hogy a város időközben tartományi székhely lett. Ha ehhez még hozzávesszük az új lakónegyedeket s így tehát a magántelefont kérelmezők növekvő számát, világos, mekkora jelentősége van az új automata központnak. — Milyen most a ,,telefonhelyzet“ Nagybányán? — Elvben kitűnő... — Miért csupán elvben? — Hát... a központ dolgozói érdekes, természetesen átmeneti jellegű akadályokba ütköztek. — Nincs elég készülék, kábel? — Szó se róla. Készülék is van, a kábeleket rég lefektették, óriási munka volt ez, egész nyáron-őszön dolgoztak, a hálózat is bővült Másról van szó. Bányán most sokan telefonálnak, próbálgatják az új készüléket. Fenyvesi Géza, a központ mérnöke elmondta, hogy túl sokan is próbálgatják, s ez nyilván néha zárolja a vonalat. Persze, ez a ma indokolt kíváncsiság holnapra lelohad, természetessé válik az automata, hétköznapivá, mindenki megszokja, mintha idők kezdete óta így lett volna. A másik galibát okozó jelenség az indokolatlan panaszok sokasága. Sokan nem ismerik még — Fenyvesi elvtárs szavaival élek — a tárcsázás tudományát. Vagy a régi három számjegyű számot hívják, vagy meg se várják a központ jelentkező bugását és máris tárcsáznak, akadnak olyanok is, akik vérükké vált szokásból továbbra is bemondják a kagylóba a kívánt számot, ahelyett, hogy tárcsáznának ... Mindezek azután panasszal fordulnak a központhoz, amelynek személyzete a karbantartás és üzemel um 11111111111111 iinniiniinimiMi.u-'- ....... ■ ■ i ■ u. 11 > i n u 11M n u nn l H111 |t 11| |) | H11HTIHI fl IHIII111 IUI 111H HI IIIP H álló, ill Nagybánya tetés mellett ez idő sze- * rint valóságos felvilá- i gosító munkát is végez■ « — És az előfizetők * mit mondanak? * — Az előfizetők ter- * mészetesen elégedettek. 3 Beszéltem egy mérnök ismerősömmel, aki el- 3 mondta, hogy az auto- matával körülbelül egy főrit takarítanak meg azok, akiknek beosztá- 3 suk szerint sokat kell ] telefonálniuk. i — Gyorsan jelentkezett Bukarest? 3 — Tizenöt perc alatt kaptunk összeköttetést, ugyanis az interur- bán teljesítőképessége is 3 majd egy harmaddal növekedett. i — Köszönjük. — Viszonthallásra.. . (Halk zúgás, kattogás a vonalon. A méh- t rajként zsongó központ J üzenő zenéje. A bányai . központé■ A vasszin kapcsolósorok jelző lám- 3 pái kigyúlnak — elalszanak. Állandó erős 3 hullámzás ez, mintha csak az izmosodó, épít- 3 kezd. a régi kereteit 1 hajtás növekedésével 3 szétfeszítő szocialista város egészséges érte- 3 kését jelezné.) | SZÁSZ JÁNOS ♦ . _____________________ Ioan Anica a brassói „Vörös Partizán” textilgyár előkészítő osztályának élmunkásnője. Havi tervét rendszeresen túlteljesíti. — Képünk Ioan Anicát és az előkészítő osztály mesterét, Ulei Ioant ábrázolja. (Kiss Sándor felvétele) A téli szakoktatásra készen (Tudósítónktól.) A Magyar Autonóm Tartomány állami gazdaságaiban befejeződött a téli szakoktatás előkészítése. A pártalapszervezetek irányításával közel egy hónapon át készítették elő a terveket, jelölték ki az erre a célra legmegfelelőbb helyiségeket. A tanfolyamokon részvevő dolgozók feladatainak megkönnyítése érdekében az idén az alosztályokon is megszervezik a téli oktatást. Az előkészítő szakasz igen örvendetes eredménnyel zárult. November 25-ig 1589 munkás iratkozott fel, vagyis az állami gazdaságok állandó munkásainak 100 százaléka. A szakismeretek elmélyítése érdekében különös figyelmet fordítanak a tanfolyamok szakosítására. Az idei évtől először létesítenek külön köröket a tehéngondozók, fejők, sertéstenyésztők és juhászok számára, s így lehetővé válik, hogy a hosszú téli estéken megismerkedjenek szakmájuk valamenynyi követelményeivel. Az állami gazdaságokban gépészeti és gépkezelői tanfolyamokat is beindítanak. Ezeken a tanfolyamokon a legfelkészültebb szakemberek adják át ismereteiket. Bővítik tudásukat az állami gazdaságok adminisztratív alkalmazottai is. A számukra szervezett tanfolyamokon különösen az önköltség csökkentésének módszereit és lehetőségeit tanulmányozzák. Hosiori de Vede kollektivizált rajon A Bukarest tartományi Rosiori de Vede rajon kollektivistái a növénytermelés és az állattenyésztés állandó fejlesztésével évről évre egyre nagyobb jövedelemre tesznek szert. 1960 első tíz hónapjában a kollektív gazdaságok jövedelme meghaladta a 30 millió lejt. A kollektivisták sikerei nagy visszhangra találtak a társult parasztok soraiban. A társulások tagjai meggyőződhettek arról, hogy milyen előnyöket nyújt a kollektív gazdaságban végzett munka. Ennek alapján a rajon összes társult parasztjai beléptek a kollektív gazdaságokba.