Előre, 1963. február (17. évfolyam, 4745-4768. szám)

1963-02-01 / 4745. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! A ROMAN NERKÖZTARSASAG NEPTANÁCSAINAK LAPJA A Központi Statisztikai Igazgatóság KÖZLEMÉNYE a Román Népköztársaság 1962. évi állami tervének teljesítéséről *) Az 1962. évi tervet túlteljesítettük. Nagyobb mennyiségű kiváló minőségű választékokat gyártottunk (magas oktánszámú benzineket, hidrofinált gázolajat, benzolszármazékokat stb). **) 1961-ben 8 darabot termeltünk. ***) 1962-ben termeltük először. Az 1962-es esztendőben — amely­ ■ ket értek el a szocializmus építésé­­ivel lezárul a hatéves terv első felé­nek kiteljesítésében a Román Nép­­— a dolgozók új és jelentős sikere- a köztársaságban. I. Ipar Az ipar 1962. évi össztermelési tervét 101,9 százalékban, az áruter­melési tervet pedig 101,5 százalék­ban teljesítették. Minisztériumok, központi gazda­Az ipari össztermelés 1961-hez vi­szonyítva 14,7 százalékkal, a terme­lőeszközök termelése 17,5 százalék­kal, a fogyasztási cikkek termelése pedig 10,2 százalékkal növekedett. Jelentősen növekedett a globális termelés az ipar döntő ágaiban : a gépgyártó és fémfeldolgozó iparban 19 százalékkal, a vegyiparban 24 százalékkal, a villamos és hőenergia iparban 23 százalékkal, a fémipar­ban 11 százalékkal, az építőanyag iparban 18,5 százalékkal. Főként annak köszönhetően, hogy jobban értékesítették a kőolajat és a faanyagot, a kőolajfeldolgozó ipar össztermelése 21,5 százalékkal, a fa­­feldolgozó ipar össztermelése pedig 17 százalékkal növekedett. Az 1960—1962-es időszakban az ipari össztermelés 55 százalékkal nö­vekedett 15,8 százalékos átlagos évi növekedési ütemmel a III. Pártkon­gresszus Irányelveiben előirányzott mintegy 13 százalékkal szemben. Az 1960—1962-es években a terme­lőeszközök termelése évenként át­lagban 16,8 százalékkal növekedett az egész hatéves terv idejére elő­irányzott mintegy 14 százalékos át­lagos évi ütemmel szemben ; a gép­gyártó- és fémfeldolgozó ipar­­ár­sági szervezetek és néptanácsi ipar­­vállalatok szerint az ipari összterme­lési tervet a következő arányban valósították meg : Az 1962 évi terv telje­sítése százalékokban melése átlagban 20 százalékkal, a vegyipar, papír- és cellulózipar ter­melése pedig 23 százalékkal növe­kedett a több mint 14 százalékos, il­letőleg 22 százalékos előirányzattal szemben. A fémipar termelésének átlagos évi növekedési üteme 20 százalék volt. Ugyanezen időszakban a fogyasz­tási javak termelésének átlagos évi növekedési üteme 14,1 százalék volt a III. Pártkongresszus Irányelvé­ben előirányzott 12,2 százalékkal szemben. Az 1962. évi tervet túlteljesítettük az ipari termékek többségénél mint: villamosenergia, szén, kőolaj, ben­zin, petróleumok, gázolaj, ásvány­olajok, kohókoksz, könnyű henge­reltáru, lemez, acélcsövek, golyós­csapágyak, villanymotorok, villamos transzformátorok, tehervagonok, négy tonnás tehergépkocsik, autó­buszok, traktorekék, vontatott ga­bonaaratókombájnok, gépi vontatá­­sú gabonavetőgépek, fakitermelő és feldolgozó felszerelések, kalcinált­­szóda, marószóda, kénsav és fosz­­fátos műtrágyák, szerves festőanya­gok, detergensek, fűrészáru, préselt falemez, gyapot-, gyapjú- és se­lyemkelmék, kötöttáruk, szövetkon­fekciók, lábbeli, bútor, rádiókészü­lékek, televíziós készülékek, villa­mos hűtőszekrények, varrógépek, gáztűzhelyek, kőolajgáz-butéliák. 1962 folyamán folytatódott a ter­melés minőségének megjavítására, a magas műszaki tulajdonságú termé­kek gyártásbavételére és a fogyasz­tási cikkek választékának bővítésére irányuló akció. Gyártani kezdtünk fejlett műszaki tulajdonságú új gép-, felszerelés- és készüléktípusokat, amelyeknek pa­raméterei magasabbak az előző években gyártottakénál , elkészítet­tük a népgazdaság számára szüksé­ges gépek és felszerelések számos prototípusát. Jó eredményekkel folytattuk a meglevő szerszámgépállomány kor­szerűsítésére és a vállalatok új fel­szereléssel való ellátására irányuló akciót. Tovább emelkedett a bányakiter­melésekben a gépesítés foka — a szén- és az érckitermelésnél — az ön­tödékben, az erdőkitermeléseknél, a nádaratásnál és más, nagy munka­­igényes munkálatoknál. Kiterjesztettük a termelőfolyama­tok automatizálását. A nyersvas és a martinacél-termelés csaknem 70 százalékát olyan gépcsoportokkal állítottuk elő, amelyek automatiku­san végzik a fő munkaműveleteket. A Vajdahunyadi Kohászati Kombi­nátban teljesen automatizált folya­matos termelésű sodronyhengermű­húskészítmények, hal, vaj, cukor és egyebek. A fő termékek termelésében 1962- ben a következő eredményeket ér­tük el : Az 1962-ben elért tényleges termelés­­et és könnyűidom-hengerművet helyeztünk üzembe. Automata és félautomata fémfeldolgozó gépsoro­kat vezettünk be ; magas,­ automati­zálási fokú vegyipari berendezéseket helyeztünk üzembe. Folytatódott az energetikai berendezések automati­zálása és távmechanizálása. A tex­tilipari vállalatok 1962-ben 1300 auto­mata pamutszövő-gépet és 110 auto­mata selyemszövő-gépet kaptak. Az elmúlt évben 45 000 találmán­yt és újítást alkalmaztak, ami körülbe­lül 430 millió lej utólagosan kiszá­mított megtakarítást tett lehetővé. A dolgozók erőfeszítésének kö­szönhetően a köztársasági iparban az árutermelés önköltsége, ideigle­nes adatok szerint körülbelül 2,5 százalékkal csökkent. Jelentős önköltség csökkentést értek el : a villamosenergiai almi­­nisztérium, a szénipari főigazgatóság, a kőolajfeldolgozási főigazgatóság, a gyógyszeripari főigazgatóság, a gépkocsi-, traktor- és mezőgazda­­sági gépipari főigazgatóság, az előregyártott elemek főigazgatósága, a fa­részáruk főigazgatósága, a kötöttáru- és konfekcióipari főigaz­gatóság, a bőr-, cipő- és gumiipari (Folytatás a 2. oldalon) Bánya- és Villamosenergiaipari Minisz­térium 101,2 Kőolaj- és Vegyipari Minisztérium 100,2 Fém- és Gépgyártóipari Minisztérium 100,4 Építőipari Minisztérium (iparvállalatok) 100,0 Erdőgazdálkodási Minisztérium 106,3 Könnyűipari Minisztérium 102,9 Élelmiszeripari Minisztérium 101,1 A Közlekedésügyi és Távközlési Miniszté­rium iparvállalatai 110,7 A Mezőgazdasági Főtanács ipari egységei (A javítóüzemek trösztje stb.) 113,0 A Művelődés és Művészetügyi Állami Bi­zottság ipari egységei (A nyomdaipari tröszt) 105,5 A néptanácsok iparvállalatai 111,4 A Kisipari Termelőszövetkezetek Központi Szövetsége 101,9 Százalékban az Mérték- Abszolút 1961. évi tény-­egység számok­leges termelés­hez viszonyítva Nyersvas , ezer tonna 1511 137 Acél ezer tonna 2451 115 Tömör hengerelt készáru ezer tonna­­,667 110 Acélcső ezer tonna 456 114 Kohókoksz ezer tonna 1119 119 Vasérc ezer tonna 1742 100,3 Kitermelt nyersszén ezer tonna 9589 110 Kitermelt kőolaj ezer tonna 11 864 102 Fehér kőolaj termékek ezer tonna 6541 991JV) Ásvány olajok ezer tonna 346 96*1 Földgáz millió­ m3 8837 123 Villamos energia millió KWh 10 068 116 Fémforgácsoló szerszámgépek darab 390? 111 Belső égésű motorok ezer lóerő 478 142 Villamos motorok ezer KW 900 127 Villamos transzformátorok ezer Kva 3038 139 Fúró berendezések darab 138 147 Kőolaj feldolgozó technológiai felszerelések tonna 13 499 159 Vegyipari technológiai felszere­lések tonna 41 146 141 Cementgyári technológiai fel­szerelések tonna 14 246 107 Kohászati ipari és öntödei tech­nológiai felszerelések tonna 27 837 101 Rendes nyomtávú tehervagonok darab 5639 93 2100 lóerős Diesel-villanymozdo­nyok darab 35 **) Gépjárművek darab 15 004 101 Golyóscsapágyak ezer darab 7244 131 Traktorok darab 21 500 108 Vontatott gabonaarató kombáj­nok darab 5810 95 Traktorekék darab 16 434 110 Kalcinált szóda ezer tonna 288 121 Marószóda ezer tonna 160 120 Kénsav ezer tonna 326 131 Műtrágya (100 százalékos ható­anyag) ezer tonna 131 151 Szerves festékanyagok tonna 4955 119 Füstfekete tonna 29 521 104 Detergensek tonna 9990 134 Műrostok és műfonalak tonna 1649 102 Műanyagok és műgyanták tonna 24 634 138 Autó-traktor-repülőgép gumi­abroncsok ezer darab 550 149 Cellulóz ezer tonna 153 134 Papír ezer tonna 159 109 Cement ezer tonna 3489 105 Falépítő anyagok (szabványtég­lában számítva) millió darab 1064 126 Táblaüveg (2 mm vastagságban számítva) ezer m* 20 767 113 Fűrészáru ezer m3 4289 103 Enyvezettlemez ezer m3 134 142 Préselt forgácslemez tonna 67 088 178 Farostlemez tonna 24 292 ***) Fabútor millió lej 1878 125 Pamutkelme millió m* 296 105 Gyapjúkelme millió m* 34 90 Selyem- és műfonalkelme millió m­ 29,5 101 Kötöttáru millió darab 54 97 Konfekcióáru millió lej 5199 106 Lábbeli­­ ezer pár 32 391 104 ebből:­­ bőrlábbeli ezer pár 21 040 106 Rádiókészülékek ezer darab 251 119 Televíziós készülékek darab 41425 279 Villamos hűtőszekrények darab 46 022 153 Háztartási villamos mosógépek darab 76 948 110 Gáztűzhelyek ezer darab 166 109 Kerékpárok ezer darab 267 99 Háztartási varrógépek darab 74 416 120 Hús (szalonna nélkül) ezer tonna 297 112 Húskészítmények­­ ezer tonna 62 114 Húskonzervek ezer tonna 12 123 Zöldségkonzervek .. ezer tonna 58 123 Gyümölcskonzervek ezer tonna 57 116 Hal ezer tonna 30 116 Fogyasztásra szánt tej (beleértve a tejport is) ezer hl 2068 119­­ Túrófélék tonna 45 557 111 Vaj tonna 14 580 102 Étolaj ezer tonna 162 130 Cukor ezer tonna 342 81 Jól előkészített ülésszak Nemrég zajlott le a Brassó tarto­mányi néptanács VIII. rendes ülés­szaka, melynek napirendjén a múlt évi költségvetés és a helyi gazdasági terv végrehajtásának elemzése, va­lamint az idei költségvetés és a gaz­dasági terv megvitatása szerepelt. Az ülésszak elemzését megelőzte egy nagyobb kollektíva széleskörű ellenőrző tevékenysége, mely kiter­jedt a tartomány fontosabb gazda­sági egységeire, intézményére, mint például a helyiipari vállalatokra, kórházakra, a közép- és elemi isko­lák egy részére, a rajoni múzeumok­ra és a néptanácsoknak alárendelt más költségvetési egységekre. A közoktatási­ és tömegművelődé­si állandó bizottság egyik munka­­közössége — Popovici Traian elv­társnak, az állandó bizottság elnöké­nek vezetésével — a múzeumok te­vékenységét ellenőrizte. Megállapí­tották, hogy egyes múzeumok épü­letei, mint például a kőhalmi és a fogarasi nem megfelelőek, a kiállí­tott tárgyak egy része csak az alag­sorban kapott helyet. A helyiipari állandó bizottság képviselőiből ösz­­szeállított munkaközösségek pedig megállapították, hogy tavaly néhány egységnél — részben teljesen új — gépek és felszerelések hevertek fel­használatlanul, így például a rá­­kosi kőbányában az osztályozó be­rendezés 1961 augusztus 31 óta me­chanikai hibák miatt áll emiatt mindeddig osztályozatlan mészkövet termelt a bánya, noha ez a termék nem jövedelmező­s elhelyezése is bizonytalan. Az állandó bizottságok számára tehát lényeges segítséget jelentettek a főként szakemberekből alakított kollektívák, amelyek mindenben tá­mogatták a tartományi képviselők munkáját. A kilenc állandó bizottság össze­foglaló jelentésének fontosabb vo­natkozásait részben a helyi gazda­ság tervezésével, a költségvetési és pénzügyekkel foglalkozó állandó bi­zottság társ­jelentésébe vették fel, azokat pedig, amelyek az ellenőr­zött gazdasági vagy más egységek munkájának megjavítására irányuló javaslatokat tartalmazták, a tarto­mányi végrehajtó bizottsághoz to­vábbították. Az állandó bizottságok január 18- án bővített munkaülést tartottak, amelyen részt vettek a tartományi végrehajtó bizottság tagjai is. Ennyit tehát az ülésszak előkészí­téséről, most pedig térjünk rá, miről tárgyaltak az ülésszakon ? Márcus Ioan elvtársnak, a tarto­mányi néptanács végrehajtó bizott­sága elnökének jelentéséhez, vala­mint Beleanu Ioan elvtársnak, a költségvetési és pénzügyi állandó bi­zottság elnökének társjelentéséhez többen hozzászóltak. Lázár Oprea elvtárs, a 34. számú tartományi vá­lasztó­kerület képviselője például — aki szintén résztvett egyik ellenőrző kollektíva munkájában — el­mond­ta : egyes kollektív gazdaságokban, (mint a Kézdi rajoni Dálnokon, Ka­­tolnán és másutt) hibákat észleltek az istállók építésében. Az új istál­lóknak nincs takarmánytároló helyi­ségük, rosszul oldották meg a trágya kitakarítását. Moga Iuliana, a 47. számú tarto­mányi választókerület képviselője javasolta, hogy a nagydiszsródi és kőhalmi kórház jelenlegi tbc osztá­lyai helyett más, nagyobb egysé­geket létesítsenek, fordítsanak na­gyobb gondot a gyermekek reumato­lógiai gyógykezelésére. A tartományi néptanács üléssza­kán elfogadott határozat különbö­ző intézkedéseket jelöl ki a termelő kapacitások jobb kihasználására, a fogyasztók igényeinek minél tökéle­tesebb kielégítésére, az utak és hi­dak korszerűsítésére. Az egyik szakasz például kifejti, hogy az utak és hidak javítása és korszerűsítése érdekében a tartomá­nyi néptanácsnak még a tél folya­mán gondoskodnia kell a szükséges kőről és nagy hangsúlyt kell helyez­nie a tömegek hazafias munkájának megszervezésére... A határozat hang­súlyozza továbbá, milyen intézkedé­seket kell tenni a nem gazdaságos kiadások kiküszöbölésére, az anyagi és pénzalapok ésszerűbb felhaszná­lására. A határozat végül olyan intézke­déseket irányoz elő, amelyek min­den területen szilárdítják a törvé­nyességet, lehetővé teszik a vissza­élések és kihágások megelőzését és leküzdését. MLADINOVICI ALEXANDRU, a Brassó tartományi néptanács instruktora XVII. évfolyam 4745 sz. 4 oldal ára 20 iráni 1963 február 1., péntek VÁLASZTÁSI HÍRADÓ Az ország tartományaiban befeje­ződtek a jelölőgyűlések a néptanácsi képviselőválasztásokra. Ugyanakkor országszerte tovább folynak a vá­lasztással kapcsolatos más akciók. Suceava A tartomány­ban megtartott honpolgári gyűléseken több mint 300 000 választó vett részt. A néptanácsi képviselő-választások­ra 7068 dolgozót — munkást, techni­kust, kollektivistát, gépkezelőt, értelmiségit, háziasszonyt, nyugdí­jast — javasoltak NDF-jelöltisek. A néptanácsok csütörtökön kifüg­gesztették a választói névjegyzé­keket. laSl _ A honpolgári gyűléseken részt vett több mint 250 000 dolgozó 6784 képviselőjelöltet javasolt a köz­ségi néptanácsokba, 179-et pedig a rajon­ városok néptanácsaiba. A ■ jelöltek a legjobb munkások, technikusok, kollektivisták, állami gazdasági és gépállomási dolgozók, mérnökök, orvosok, kulturális és művészeti dolgozók köréből kerül­tek ki. Konstanca — A Dobrudzsa tartományi, községek és rajoni váro­sok néptanácsi, képviselőválasztásai­nak­ választói névjegyzékeiben 11 000 személlyel több szerepel most, mint az 1961. évi néptanácsi választások alkalmával. Az illetők most töltöt­ték be 18. életévüket, illetve már­cius 3-ig betöltik ezt a kort. Egy nagyn­emzetgyűlési képviselőj dölt javasolása Az Arges tartományi Simburesti községben gyűlést tartottak, amelyen Simburesti­ből, valamint a szomszé­dos falvakból és községekből több száz dolgozó vett részt, hogy NDF- jelöltet javasoljon egy nagy nemzet­gyűlési képviselő megválasztására az ebben a választókerületben meg­üresedett mandátum betöltésére. A Nagy Nemzetgyűlésbe a Népi Demokrácia Frontja képviselőjelölt­jének Gheorghe Costache mérnök elvtársat javasolták. A gyűlés részvevői melegen támo­gatták a javaslatot. (Agerpres) KÖNYV ÉS FALU Felesleges lenne azt bizony­gatni, mennyire távol állt vala­mikor egymástól ez a két foga­lom. Annak idején cikkek és ta­nulmányok egész sora hívta fel erre a haladó közvélemény fi­gyelmét, ma tudományos alapos­sággal összeállított komparatív statisztikák nyújtanak e tekintet­ben értékes anyagot az érdeklő­dőnek. És éppen ezek a kimuta­tások támasztják alá a leghitele­sebben művelődési munkánknak azt a kiindulási tételét, miszerint ennek a falu-könyv távolságnak nem a falu és nem is annyira a könyv volt az oka, hanem az az igaztalan társadalmi rendszer, amely a falut nyomorban, a szép és hasznos könyvet rabláncon igyekezett tartani. Ahogy megkezdődött a szocialista falu építése, megdőlt a burzsoá esztéták hírhedt „paraszti betű­iszony“ elmélete is. Szemünk lát­tára született meg kultúrforra­­dalmunknak egyik legimpozán­sabb eredménye : a falu és a könyv találkozása. A mezőgazdaság szocialista át­alakításával parasztságunk egy­ségesen és tömegében a tudás és művelődés igénylőjévé vált. Az olvasás hovatovább nem csupán hasznos időtöltés, egyéni kedv­telés, vagy egyéni szorgalom kér­dése lesz. A tudatosság, a felis­mert szükségszerűségből fakadó szilárd akarás ennek a legfőbb ösztönzője. Elég csak néhány hetet falun tölteni, hogy az ember meggyő­ződjön, milyen mélyen behatolt a politika a parasztság életébe. A szocialista földműves megértette, hogy az a politika, amelyre a munkásosztály pártja tanítja, ér­te van, az ő érdekeit szolgálja. Következésképpen meg kell ala­posan ismernie, hogy elvi és gya­korlati útmutatásaiban jól eliga­zodhasson, azoknak minden eset­ben megfogadója és követője le­hessen. Gyermekkoromban, ha azt mondták valakiről falunkban :nagy politikus", mindenki tudta, hogy óvakodni kell tőle. Ravasz, nem egyenes ember. Ma az olyan kollektivistára mondják ezt, aki hozzá tud szólni a világ dolgai­hoz, de jól kiismeri magát az alapszabályzatban a termelési tervekben, a gazdaság belső rend­jében is. A politika és a politikai könyv hitelt és rangot nyert a falu népe előtt, mert közvetlenül összefonódik annak akaratával és célkitűzéseivel. Egyre emelkedik faluhelyen a „tudományos könyvek“, vagyis a mezőgazdasági szakirodalom tekintélye is. A népszerűség, az olvasottság titka a kollektivista parasztság megváltozott életében, a közös munkában gyökerezik. A korszerű földműveléshez, ál­lattenyésztéshez, vagy gyümölcs­­termesztéshez már távolról sem elég az örökölt tapasztalat. Tudás­ra a legeredményesebb gya­korlatból leszűrt, az ember min­dennapi munkáját könnyebbé, sikeresebbé tevő tudásra­ van most égetően szükség. Még el­gondolni is nagyszerű : ezeken a téli estéken több mint 800 000 kol­lektivista tanulja szervezetten a szocialista mezőgazdálkodást. Mérhetetlenül megnőtt a szép­­irodalom iránti érdeklődés. Hadd említsem meg ennek a bizonyítá­sára, hogy tavaly ilyenkor a fogyasztási szövetkezeteknek kü­lön könyvterjesztő hálózatot kel­lett létrehozniuk a falusi könyv­szükséglet biztosítására. Az Iro­dalmi Könyvkiadó Centrocoop megrendelései bizonyos könyvek­nél meghaladják a százezret. Falvainkban megszületőben van az a pompás harmónia, az a döntő jelentőségű kölcsönhatás az írott szó és az olvasó néptömeg között, amelyről a világirodalom legnagyobb művelői álmodtak. A napokban olvastam el Mó­ricz Zsigmond egyik 1933-ban írott cikkét, amelyben ez áll: „...az irodalomnak egyetlen mentsvára lehet, ha a nép tömegét meg tud­ja találni. Százezrek nőttek fel új kultúrszom­jban, és nem talál­nak táplálékot erre a szomjúság­­ra.“ Azért utalok erre az írásra, mert kitűnő­en rávilágít az előbb említett könyv-olvasó kölcsön­hatás kettős fontosságára. Kézen­fekvővé teszi művelődési politi­kánk egyik legnagyobb győzel­mét, azt, hogy ezen a kölcsönhatá­son keresztül irodalmunk kime­ríthetetlen ihlet­, parasztságunk bőven fakadó kultúr­forráshoz jutott el. Mindezzel, természetesen, nem azt akarom állítani, hogy iro­dalmunk, könyvkiadásunk és könyvpropagandánk maradékta­lanul megvalósította azokat a fel­adatokat, amelyeket a párt tűzött ki eléje. Van még tennivaló bő­ven. Fel kell figyelni például arra, hogy az utóbbi időben falusi tár­gyú hosszabb írás alig jelent meg hazai magyar író tollából. 1962 ebből a szempontból „regény­­telen“ év volt. Katona Szabó Ist­ván Harmadik kakasszó című kisregényén kívül az idén sem szerepel a kiadói tervekben falu­ról szóló regény. Parasztságunk várja új életé­nek teljesebb, szélesebb kereszt­metszetű ábrázolását. Számos no­vella, karcolat és riport, nem egy érdekes terv bizonyítja : íróink figyelemmel követik a falvakon végbemenő változásokat, érdeklő­désük elmélyült, alkotó évük örvendetesen növekedik. Ez egy­ben annak is biztosítéka, hogy regényírásunk már a közeljövő­ben, jelentős művekkel gyarapo­dik, mind számbeli, mind minő­ségi jelentkezés tekintetében el­éri hazánk irodalmának általános színvonalát. Hiba volna az is, ha nem ven­nék észre: a sok jól működő könyvtár mellett bizony akadnak olyanok is, amelyek nem töltik be még hivatásukat. A könyvtá­ros az agrármérnök mellett, nem egy helyen a falu legmegbecsül­tebb emberei közé tartozik. Az agronómus a földek korszerű megműveléséért felel, a könyvtá­ros a lelkek művelésében találja meg örömét, fedezi fel hivatását. Ennek a munkának az eredmé­nyét nem lehet métermázsával le­mérni, de jelentősége felbecsül­hetetlen. Ettől is függ az, hogy miyen öntudatú, erkölcsű és íz­lésű lesz a ma és a holnap szocia­lista földművelője. Biztassanak ezért az eredmé­nyek és kötelezzenek a lehető­ségek. Legyen a most kezdődő Falusi könyvhónap a számadás és feladatvállalás hónapja, mind az író és kiadó, mind a könyv­­terjesztő és könyvolvasó szám­a- DOMOKOS GÉZA ELŐRE • ELŐRE•ELŐRE•ELŐRE• ELŐRE tzinúsításin­k Kigyúlt a villanyfény A kedvezőtlen időjá­rás, a bőséges havazás és az alacsony hőmér­séklet ellenére Krisána tartományban lendüle­tesen folynak a villa­mosítási munkálatok a faluban. A napokban Belényes rajon két újabb falvában, Belé­­nyesszentmártonban és Gyulányban gyúlt ki a villanyfény. A Nyugati Érchegység lábánál el­terülő rajonban az utób­bi években 40 falut és községet villamosítottak a néptanácsok gondos­kodása folytán és a la­kosság hozzájárulásá­val. Jelenleg befejezéshez közelednek a villamosí­tási munkálatok a tar­tomány öt másik falvá­ban, Kisalmáson, Szép­lákon, Várvizen (Mar­gitta rajon), Kémeren (Szilágysomlyó rajon) és Gyegyesenyben (Be­lényes rajon). Minden ifjú tanul (Munkatársunktól) . A resicai acélöntődében nagyrészt fiatal formá­zók, öntők dolgoznak, akik a hároméves szak­iskola elvégzése után kerültek az üzembe. És, hogy lépést tartsanak az ifj technikával, most tovább tanulnak. Negy­ven ifjúmunkás például az esti líceumban gya­rapítja általános kultu­rális ismereteit, mások pedig az esti mesteris­kolában, illetve a szak­mai továbbképző tanfo­lyamokra járnak. Így egyes brigádokból min­den ifjú formázó, öntő iskolapadba ül a mű­szak után. 725 lakos-egy szövetkezeti bolt A máramarosi falusi üzletekben csaknem 250 millió lej értékű áruval többet adtak el tavaly, mint 1961-ben; a hegyi falvak lakossága 59 szá­zalékkal több élelmi­szert és 33 százalékkal több iparcikket vásárolt. A falusi lakosság ki­szolgálásának további megjavítására 14 új ve­gyesboltot építettek és adtak át különböző hegy­vidéki helységekben. A tartomány kereske­delmi hálózata jelenleg több mint 800 élelmi­szerüzletet iparcikkáru­sító boltot, vegyeskeres­kedést és áruházat ölel fel. A falvakon ezenkí­vül számos étterem, fa­latozó és cukrászda, a fakitermelő telepeken pedig csaknem 50 keres­kedelmi egység műkö­dik. A statisztikai adatok­ból kitűnik: míg 1948- ban a máramarosi hegyi falvakban 5000 lakosra, jelenleg 725 lakosra jut egy szövetkezeti bolt. Új műhely a tordjai Electroceramica-ban A tordai Electrocerami­­ca gyárban teljes kapa­citással kezdte meg mű­ködését az elektrotech­nikai készülékekhez szük­séges kerámia-alkatré­szeket gyártó műhely. A nagy termelékenységű gépekkel berendezett műhelyben a technoló­giai folyamat szalag­rendszerű. ------------------------------------- Ütemes munka a Hunyad tartományi GTÁ-ban A Hunyad tartományi mező­­gazdasági gépészek meggyorsítot­ták a traktorok és a tavaszi kam­pányban szükséges töb­bi mezőgazdasági gép javítását. A munkák folyamatos megszervezésével a tar­tomány gépállomásain megjavították a trakto­rok, ekék és boronák 82 százalékát és a kukori­cavetőgépek 70 százalé­kát. A szerdahelyi gép­kezelők megjavították a traktorok, ekék és boro­nák több mint 90 száza­lékát. Igazán kellemes, de... kinek . (Nic. Nicolaescu felvétele)

Next