Előre, 1963. szeptember (17. évfolyam, 4924-4948. szám)

1963-09-01 / 4924. szám

A földalap ésszerű felhasználásáért LEKÜZDJÜK AZ ERÓZIÓT Tartományunk és az egész nép­gazdaság szempontjából — éppúgy mint minden egyes kollektív gazda­ság számára — rendkívül nagy je­lentőségű feladat, megfelelő talajja­vító intézkedések segítségével visz­­szajuttatni az erózió által leromlott területeket a mezőgazdasági terme­lésnek. Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs az RMP KB 1961 június 30—július 1-i plenáris ülése elé terjesztett je­lentésében hangsúlyozta: „Az eró­ziónak kitett összes övezetekben szé­leskörű akciót kell kezdeményezni a kollektivista tömegek mozgósításá­ra, hogy a szocialista egységekben nagy táblák kialakításával — ame­lyeken a szintvonalak mentén lehet végezni a szántást és a többi agro­technikai munkát —, továbbá az eróziót meggátló és megelőző növé­nyek termesztésével, teraszok készí­tésével és más eszközökkel leküzd­jék ezt a jelenséget“. A mezőgazdaság kollektivizálásá­nak befejezése, a kollektív gazdasá­gok egyesítése révén létrejött nagy mezőgazdasági egységek megterem­tése, a mezőgazdaság vezetésének újjászervezése és ennek nyomán min­den egyes mezőgazdasági egység szakemberekkel való ellátása ked­vező feltételeket teremtett a föld ésszerű és gazdaságos felhasználá­sára és a talaj termékenységének fokozására olyan intézkedések segít­ségével, amelyek kiküszöbölik a ta­laj leromlásának okait. A párt- és állami dokumentumok alapján — a tartomány adottságait szem előtt tartva — a Kolozs tarto­mányi pártbizottság, a tartományi néptanács végrehajtó bizottsága és a mezőgazdasági tanács — a helyzet alapos elemzése után — akciókat szervezett a leromlott földterületek helyrehozására, erózió ellenes intéz­kedések megtételére és a talaj ész­szerű kihasználására. Az akcióba bevonták a tartomány csaknem va­lamennyi mezőgazdasági szakembe­rét és a kollektivisták nagy töme­gét. A párt és állami szervek által kijelölt feladatok megvalósítása ér­dekében elkészültek a mezőgazdasá­gi övezetek kijelölésére, a gyümölcs­ös szőlőtermesztés mikrorajonálásá­­ra vonatkozó tanulmányok, vala­mint a tartomány mezőgazdaságának 1965-ig terjedő fejlesztési terve. A talajerózió megelőzésére és le­küzdésére, valamint a föld ésszerűbb kihasználására irányuló széleskörű akciók sikere érdekében az Agronó­­musok Házában felkészítőt tartot­tunk az állami és kollektív gazdasá­gok szakembereivel, a kollektív gaz­daságok vezetőkádereivel és szántó­földi brigádosaival. Az elméleti ok­tatást gyakorlati bemutatókkal kö­töttük egybe. Sok szakembert küld­tünk el ezenkívül a Iasi, Suceava és Arges tartományban rendezett láto­gatásokra, tapasztalatcserékre. A talajlemosás megakadályozásá­ra első intézkedésként több mint 120 000 hektáron bevezettük a ré­tegvonalas szántást és növényápo­lást. Minthogy azonban ez az intéz­kedés nem küszöböli ki teljesen a lejtős területek erózióját, a mező­­gazdasági egységekben dolgozó ag­rármérnökök, a tartományi terület­­szervezési hivatal szakembereinek támogatásával megkezdték­­a tarto­mány valamennyi állami­ és kollek­tív gazdaságában), a terület megszer­vezésére és a föld ésszerű kihaszná­lására irányuló tervek kidolgozását. A kent­ilónai, válaszúti, kackói, bol­­duci, zselyki, mezőkői, gerendi, mi­­riszlói és más kollektív gazdaságok­ban már el is készültek ezek a ter­vek. A tervekben előirányzott intézke­dések megvalósítása (védő vetésfor­gó bevezetése, a kultúrák sávos el­helyezése, füves zöldszalagok létesí­tése, a gyümölcs- és szőlőtelepíté­sek, értékes „talajfogó“ növények meghonosítása az eróziónak kitett területekben stb.) az erodált terüle­tek csökkenéséhez s a terméshozam növekedéséhez vezettek. A talajerő­irtó: IOSIF BREBAN, a Kolozs tartományi mezőgazda­sági tanács alelnöke Rió elleni küzdelemben és a lejtős területek hasznosítására alkalma­zott tová­bbi eszköz a szőlő- és gyü­mölcsfa telepítése. A mezőgazdasági övezetek kijelö­lése, a gyümölcs- és szőlőtermesztés mikrorajonálása nyomán kitűnt, hogy tartományunkban nagy terüle­teken nyílik lehetőség szőlősök és gyümölcsösök telepítésére. Ezt a kö­rülményt szem előtt tartva, az OR­­POT különleges terveket dolgozott ki a meglevő gyümölcsösök és szőlő­­területek rendbehozására és új ül­tetvények létesítésére. Ilyen terve­ket dolgoztak ki többek között a le­­kencei állami gazdaságban 200 hek­tár szőlőültetvényre, a besztercei ál­lami gazdaságban 30 hektáros szőlő- és 400 hektáros gyümölcsfaültet­vényre, valamint a kolozsvári álla­mi gazdaságban 340 hektáros gyü­mölcsösre. A tervek alapján a ta­lajmunkálatok egész sorát végezték el, utakat, ösvényeket, teraszokat, vízlevezető csatornákat, vízgyűjtő­­medencéket, stb. építettek. A mun­kálatokat jelentős részben a GTA-k segítségével gépesítve végezték el. Mindezeknél a munkálatoknál a tu­domány és a technika legújabb vív­mányait alkalmazták és sikerült teljesen kiküszöbölni az erózió ha­tását. Az összes kollektív gazdaságok­ban különleges terveket, illetve egy­szerű dokumentációkat dolgoztak ki a szőlővel és gyümölcsfákkal bete­lepítendő terület nagyságához mér­ten. Az egyszerű dokumentációk, a­­melyeket a gazdaságok agrármérnö­kei készítettek, a minimális erózió­ellenes intézkedéseket tartalmazzák (teraszolási munkálatok, utak, víz­levezető csatornák építése, a növé­nyi kultúrák elhelyezése a dombor­zatnak, a kitettségnek és a talaj ter­mőképességének figyelembe vételé­vel stb.) Hasonló, egyszerű dokumentáció alapján ültetvényeket létesítettek a zsejki kollektív gazdaságban 135 hektár területen (120 hektár gyü­mölcsös, 15 hektár szőlő), Válasz­úton (30 hektár szőlő), Kötelenden (7 hektár szőlő, 24 hektár gyümöl­csös), Kackón (7 hektár szőlő, kb. 50 hektár gyümölcsös), Bálványosvár­alján (kb. 40 hektár gyümölcsös), Mezőcsányon (24 hektár szőlő, 35 hektár gyümölcsös), Alsóegregyen (30 hektár gyümölcsös), Krasznahor­­vátiban (5 hektár szőlő, 20 hektár gyümölcsös) stb. Kolozs tartománynak a szőlő- és gyümölcstermesztés szempontjából kedvező éghajlati és talajviszonyai lehetővé tették, hogy 1961—1963 kö­zött 5800 hektár területet hasznosít­sanak. Tartományunkban a természetes fűtermő területek a mezőgazdasági terület több mint 50 százalékát fog­lalják el. Túlnyomó részük lejtős helyen terül el és megfelelő intéz­kedések hiányában az esővíz nagy területekről lemosta a termőréteget, ami a fűhozam jelentős csökkenését, sőt helyenként teljes kipusztulását eredményezte. A vízmosások követ­keztében több mint 300 000 hektár legelő és kaszáló mutatja ma az eró­zió különböző stádiumait. Az állami és kollektív gazdaságok szüntelenül növekvő állatállománya számára szükséges takarmányalap biztosítása érdekében intézkedések történtek a természetes gyepterüle­tek talajeróziójának megakadályozá­sára, a fűtermés hektárhozamának növelésére. Ide tartoznak az egysze­rű agrotechnikai intézkedések mint: a vakondtúrások elegyengetése, a legelők megtisztítása a gyomoktól. (Folytatás a 4. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek ! A ROMAN NERKOZTARSASAG NEPTANACSAINAK LAPJA őszintén szólva először furcsál­­lottam, hogy a brassói Vörös Zászló munkásváros új lakóne­gyedének építésvezetői Csórik Já­nos ácsoit és brigádját ajánlják tiport témául. Miért írjak én sze­­kercével, lapáttal és talicskával dolgozó emberekről, mikor sze­mem előtt ágaskodnak a nyári forróságtól fátyolos ég felé az építéstechnika legmodernebb szülöttei, a gigászi párosdaruk? A síneken gördíthető, hosszúlábú óriások láthatólag főszerepet ját­szanak a blokképítésben. Kampós kezükkel lenyúlnak a teherautók­hoz, amelyek a gyárilag készült épületrészeket hozzák, pehelyként magasba emelik azokat, aztán be­illesztik az épülő tömbház testé­be a nehéz vasbeton falmezőket, födémeket, vagy lépcsőházeleme­­ket... Dinamikus munka! Bámul rajta, aki a klasszikus téglaépít­kezés lassúságához szokott... Ezt akartam „kirajzolni“ magamnak az építőtelep mozgalmas tájképé­ből. Ám útbaigazítóm, a gépesítésért felelős ifjú mérnöknő is figyel­meztetett , nehogy kizárólag az óriásdaruk javára írjam az új városrész gyors növekedését, és az idén épült félezer lakást, amely tág ablakszemek és virágpompás erkélyek sokaságával nézi a kör­nyéket. Tudjam meg, hangsú­lyozta a mérnöknő, hogy az ered­ményekben nagyon is benne van az élmunkás ács és embereinek keze ! Ők huszonhárman építik a házak fundamentumát, s ha nem volnának elég fürgék az alapo­zásban, nem tudnának dolgozni a daruk, hiszen nem volna mire felhúzni a falakat. A tisztelettáblán évek óta ál­landó helye van Csórik Já­nos fényképének, ott köny­­nyű ismerkedni vele. Annál ne­hezebb a személyes találkozás. Talpalhat az ember az épülőben lévő blokksorok, árkok, földhá­nyások között, amíg megtalálja több felé dolgozó komplex bri­gádja valamelyik csoportjának körében . Hol itt, hol amott buk­kan fel kerékpárjával a fáradha­tatlan irányító, aztán órákra el­rejti egy fundamentum, vagy csa­tornaárok, ahová beáll betont ön­teni. Nekem szerencsém volt, mert hirtelen olyan vihar kavarta meg a kánikulai forróságtól moz­dulatlan levegőt, hogy egy lépés­re sem lehetett látni, előbb a sű­rű portól, aztán a felhőszakadás­tól, amely mindenkit tető alá kergetett. Csórik János is kény­telen volt behúzódni a tenyérnyi deszkabódéba, ahol ütött-kopott asztala áll egy gyalulatlan lócá­val előtte, meg a brigád szerszá­mai. Bemutatkozás nélkül is felis­mertem volna a tablón látott fénykép után. Erőteljes, széles váll, nap és szél cserzette arc, a dús szemöldök fölött azonban az arc pirosságától merőben elütő, sápadt-fehér, finombőrű homlok, amely mély seb behegedt nyomát őrzi. Úgy látszik szinte mindig szembe húzott sapka védi az ér­zékeny koponyát, innen a hom­lok halványsága. Az idősebb építőmunkások közül sokan hord­ják arcukon, kezükön a munka­­védelemmel vajmi keveset törő­dő régi vállalkozók idejében szer­zett sérülések nyomát. Negyvennyolc éves, tizenhat esztendős kora óta dolgozik a szakmában. Azt mondta , hogy­ha egymás mellé lehetne rakni azt a rengeteg bérházat, palotát, gyárat, blokkot, amit ő több mint három évtized alatt épített, egész nagyvárost tenne ki. Ő verte le az első cölöpöt itt Brassó pere­mén, ő rakta le a munkásváros első házának fundamentumát. Nem is gondolta akkor, hogy élete útja ide fog torkollni a gyönyörű, új városrészbe, a nap­fényes háromszobás lakásba, ahol feleségével és három gyermekével végre maga is otthonra lelt. Kulcsátadások napján sok ezer arcon látta kinyílni az öröm mosolyát. Ezek a mosolyok sar­kallták, hogy próbálja mind szűkebb időre szorítani az ala­pozás munkáját. Néhány évvel ezelőtt húsz ember még kerek egy hónapig dolgozott egy 60 la­kásos blokk fundamentumának megépítésén, ő huszonharmad­­magával egy hét alatt elvégzi az alapozást. Egy hónapból egy hét! S még­hozzá — amint hallottam — a meglett korú Grecu Gheorghet, Albert Istvánt és Nagy Gergelyt kivéve, csupa 18—19 éves fiú dol­gozik a brigádban; faluról ideke­rültek, akik tavaly ősszel láttak először zsaluzást. Bizonyára az a titka sikerüknek, amit a munka­telep vezetői mondtak, hogy a bri­gádvezető ács mestere a szakem­bernevelésnek is. Tud bánni a fiatalokkal, tud szigorú fegyel­met tartani köztük, de szeretetet és gondoskodást is tud adni ne­kik. — Rászoktattam őket a könyv­re, a tanulásra — mondta. — Vi­gyáztam rájuk, hogy ne igyanak, rendesen öltözködjenek, színház­ba, moziba küldtem őket... A ház­falaknál is gyorsabban nő az em­berekben az emberség, a szocia­lista öntudat — jelentette ki csen­des hangon, belső tűzzel, ahogy a nagy igazságokat szoktuk ki­mondani. Valaki kinyitotta a deszkabódé ajtaját, a huzat papírszeleteket röpített szét a brigádvezető asz­taláról. Segítettem neki össze­szedni, s közben a lapokra pil­lantottam. Egyszerű rajzok vol­tak, a tervezők készítette rajzok­ból kimásolt részletek. Tulajdon­képpen az tűnt fel nekem, hogy a papírlapok névre szóltak, Bara­bás Ferenc, Stancu Nicolae, Con­stantin Petre, Kovács József, Hel­la István és a többi brigádtag nevére. Csórik János munka után min­den nap leül kopott asztala mellé, és mind a huszonkét munkásá­nak előrajzolja a következő fela­datokat. Az a felfogása ugyanis, hogy rajzok nélkül csak vaktá­ban lehet dolgozni, míg a könnyen áttekinthető részletrajz iránytű gyanánt segíti az alapozókat a gyors és pontos munkában. Szívesen beszélgettem volna még vele, közben azonban elmúlt a vihar s ő sietett megnézni, nem tett-e kárt a zápor az új ásások­nál ? A munkatelepről jövet megáll­tam néhány percre egy blokk előtt, amit a napokban adtak át a lakóknak. Az első emelet egyik erkélyén egy asszony virágokat ültetett a zöldre festett ládikába. Arcán a bensőséges öröm moso­lya fénylett. Az a mosoly, amely a házak alapozóját inspirálja. SIPOS BELLA ALAPOZÓK XVII. évfolyam 4924 sz. 4 oldal ára 20 báni 1963 szeptember 1., vasárnap 150 000 kg ócskam (Munkatársunktól) — A marosújvári szóda,­gyár ifjúmunkásai nem­régen fémhulladék­­gyűjtési akciót rendez­tek. A fiatalok a leg­kisebb vashulladékot is összeszedték. Az akció során az IMSZ tagok mintegy 150 000 kg ócskavasat gyűjtöttek. Újabb erdőségek kerülnek kitermelésre Kolozs, Hunyad, Bákó, Suceava tartományok er­dőségeiben és az ország más erdős vidékein év eleje óta 530 km erdei autóutat építettek. Ilyképpen lehe­tővé válik újabb erdősé­gek kitermelése és nagy­mennyiségű faanyag hasz­nosítása. Csupán Bánát tartományban, a Cserna völgyében és a Nera felső folyásánál épített erdei utak üzembehelyezésével évente hozzávetőleg 380 000 köb­méter rönköt lehet majd kitermelni. Az új utakkal megjavul­nak a munkakörülmények, csökken a faveszteség s lehetővé válik az erdőkiter­melés további gépesítése. Ezenkívül az eddig csak nehezen járható utakon megközelíthető, távoli fal­vak lakossága is jobb köz­lekedési lehetőségekhez jut. Az új útépítéseknél a nagy munkaigényes műve­letek jórészét sikerült gé­pekkel elvégezni. Szövetkezeti kiállítás (Munkatársunktól).­­ A máramarosszigeti Deservire a kisipari termelőszövetkezet szolgálta­­tási komplexumában nagy népszerűségnek örvén, de kiállítás nyílt a szövetkezet mintegy 30 részle­gének termékeiből. A közönség körében különö­sen az asztalos, a cipőkészítő, női, férfi szabó, valamint a bőrdíszmű részlegek termékei keltettek érdeklődést. A kiállításon a többi között bemu­tatták a szövetkezet legújabb őszi és téli kész­­ruha­ és cipőmodelljeit. Amíg a diákok vakációztak (Munkatársunktól).­­ Amióta a szilágysomlyói Mezőgazdasági Iskola­­központ több mint 500 növendéke befejezte az 1962/63-as tanévet, az iskola épülete egyetlen napra sem maradt nép­­telen. A nyári hónapok­ban egész sor tanfolya­mot szerveztek ott, több száz embert vérteztek fel különböző szakisme­retekkel. Három hetes tanfolyamon a tartomány falusi iskoláinak 210 tanerőjét képezték ki a nemrég bevezetett tan­tárgy, a mezőgazdaság­tan oktatására. Ezzel párhuzamosan, de több hónapig 70 kollektivista tanulta a brigádvezetés­sel és szervezéssel kap­csolatos tudnivalókat, valamint a könyvelés a­­lapvető ismereteit. Nem­rég fejeződött be a har­madik tanfolyam, ame­lyen nagyszámú szarvas­­marha tenyésztőt avat­tak be a tehenek mes­terséges megtermékenyí­tésének tudományába, augusztus végén pedig 120 juhásznak tartottak 6 napos tanfolyamot az iskolaközpontban. Egyetlen hónap alatt (Munkatársunktól).­­ Augusztus folyamán több mint 20 Bánát­­tartományi falut vil­lamosítottak, illetve kapcsoltak be a ma­gasfeszültségű áram­körbe a temesvári Electro-Montai válla­lat dolgozói. Az el­­múlt napokban gyűlt ki a villany a Bozo­­vics rajoni Dalboset, Girbovác, Szumica, az Oravica rajoni Soco­­lari és Potok faluban, a Nagyszentmiklós ra­joni Kenézfalván Szeptember else­jén kezdődik a be­iratkozás a bukaresti népi egyetem októ­ber 1-én kezdődő és jövő év június 1-én záruló új tanévre. A tanterv 17 vál­tozatos kurzust ösz­­szesít. Előadás-so­rozatokat tartanak A petrozsényi új „Aeroport“ városne­gyedben mostanáig csaknem 2000 lakást a szocialista Romá­niáról, egyetemes történelemből, dip­lomácia történet­ből, s a jelenkori nemzetközi kapcso­latokról, filozófiatör­ténetből, a tudo­mányról és a vallás­ról, pedagógiáról és lélektanról, román és egyetemes irodalom­ból. Más tanfolya­mok a XX. század technikájával, a mo­dern fizika kérdé­seivel, a kémia alap­elemeivel, gazdasági és politikai földrajz­zal, csillagászattal, orvostudománnyal foglalkoznak. Lesz még színházi és film­művészeti tanfolyam idegen nyelveket is lehet tanulni: oroszt, angolt, franciát, né­metet és spanyolt. A leckéket akadé­mikusok, egyetemi tanárok, írók, művé­szek tartják. Mától lehet beiratkozni a fővárosi népi egyetemre Tovább épül a petrozsényi ,Aeroport“ negyed #/* adtak át rendelteté­sének. Az idén újabb 1450 lakás építését kezdik meg. Keres­kedelmi komplexum és 350 helyes film­színház is épül a negyedben. A kom­plexum 3240 négy­zetméteres területén élelmiszer üzletek, vendéglők lesznek, CEC és postahivata­lok, kisipari szö­vetkezeti egységek. Balogh Lajost, a nagyváradi cipőgyár munkáját a legjobb bőrszabászok között tartják nyilván. Ha­vonta csaknem 700 deciméter felsőrész­bőrt takarít meg, a­­melyből 50 pá­r cipő­­felsőrész készíthető TAPASZTALATCSERE SZÉKUDVARON (Munkatársunktól).­­ Szombaton, augusztus 31-én, tapasztalatcserén találkoztak Krisána tar­tomány rizstermesztői a székudvari (Körös rajon) kollektív gazdaságban. A tapasztalatcserén, ame­lyet a tartományi me­zőgazdasági tanács ren­dezett, a kollektív gaz­daságok elnökein, mér­nökein és brigádo­­sain kívül a Mezőgaz­dasági Főtanács kikül­döttei, valamint a tarto­mányi mezőgazdasági terményátvevő központ képviselői is részt vet­tek. A részvevők ezévi tapasztalataikat ismer­tették és a termelés nö­velésének lehetőségeiről tárgyaltak. Meghezdődött az őszi betakarítás Országszerte megkezdődött az őszi betakarítás. Csaknem minden tartományban hozzáláttak a napraforgó begyűjtéséhez, míg a déli és nyugati tartományokban a cukorrépa betakarítása folyik. Több tar­tományban már szedik a korai és hibrid kukoricafajtákat. Gyors ütemben halad a bab, a silókukorica és a vetőmagnak szánt lóhere­féleségek betakarítása. A Mezőgazdasági Főtanács adatai szerint a hét végéig a naprafor­gó és cukorrépa csaknem tíz százalékát, a babnak 65 százalékát ta­karították be. Takarmányból eddig 3 800 000 tonnányit silóztak be. Az augusztusi melegek következtében az idei őszi betakarítás ko­rábban kezdődött és rövidebb ideig is tart, mint más években. A szo­cialista mezőgazdasági egységek gondoskodtak arról, hogy az aratást, szállítást és elraktározást idejében és veszteség nélkül végezzék el, s hogy a talaj előkészítését, valamint az őszi vetést kifogástalan agro­technikai feltételek között hajtsák végre. A betakarítást mindig ott kezdik, ahol még ezen az őszön vetni fognak; a talajt nyomban fel­­szántják. Valamennyi tartományban rövidesen befejezik az előkészületeket a búza és a többi őszi növény optimális vetéséhez, ami legfőbb felté­tele a jövő évi bőséges termésnek. Elvetették a takarmányrozsot, készül a búza magágya A sáromberki (Maros rajon) egyesí­tett kollektív gazdaságban a vezető tanács a lehető legkomolyabban szer­vezte meg az őszi munkákat. A na­pokban elvetették a 13 hektárnyi ta­karmányrozsot, most kerül sor a 20 hektárnyi őszi árpa vetésére, amely­nek talaját időben előkészítették. Jól haladnak a búzavetés előkészüle­teivel is. A gazdaságban az idén 246 hektáron vetnek búzát. Mindenekelőtt előkészítették az errefelé jól bevált két kiváló búzafajta vetőmagot : Bezosz­tásából 38 000 kilót és Harrachból 20 ezer kilót. A magágy 45 hektáron már készen áll, most szántják a többi ve­tésterületet. A maros­vásárhelyi GTA traktorosai — György Benedek, Or­bán János, Nagy Imre és mások Vajda Tibor brigádvezető irányításával — mindent elkövetnek, hogy a búza mag­ágya időben és kitűnő minőségben el­készüljön. Ezt szolgálja­­ egyébként a trágyázás is, amely szintén szorgosan folyik. Ezidáig 20 hektár területre hordtak ki istállótrágyát. Az őszi vetések előkészítésével pár­huzamosan végzik a takarmánytáro­lást. A silózással még elég gyengén állanak, de remény van rá, hogy a mintegy 1200 tonna szilázs időben el­készül. Török Ferenc, levelező A Sepsi rajoni Olasztelek egyesített kollektív gazdaságában is javában folynak az előkészületek az őszi veté­sekre. Ősszel 825 hektárnyi terület kerül bevetésre, s ebből 780 hektár bú­za. Az előirányzott 180 tonna vetőmag mintegy fele már ki van tisztítva, elő van készítve. Eléggé el van maradva viszont a vetőszántás: alig 12 százalé­ka készült el. A betakarítástól felsza­badult gépekkel a következő napokban tetemesen fokozható az ütem, de ko­molyabb munkaszervezési intézkedések­re van szükség a GTA részéről is, hogy a magágy időben elkészüljön. Ezenkí­vül — véleményem szerint — szükség van arra, hogy a gazdaság vezetősége ne bízza csupán a traktorosokra a szán­tás milyenségét, ne elégedjen meg a sablonmegoldásokkal. Fehér Attila, levelező Az egész országban szorgos munka folyik a téli takar­mányalap megteremtéséért. A szakemberek irányításával mindenütt javában halad a silókukorica termelése s több helyen ez a fontos mezőgaz­dasági munka a vége felé is közeledik. A többi kollektív gazdasághoz hasonlóan Movi­­li­án (Bukarest tartomány) jól megszervezték a takarmányok betakarítását. Ennek köszön­hetően hamarosan befejezik a silózást

Next