Előre, 1964. szeptember (18. évfolyam, 5235-5260. szám)

1964-09-01 / 5235. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! ­ A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG NÉPTAN­ÁCSAINAK LAPJA | XVIII. évfolyam 5235 sz. 4 oldal ára 20 báni 1964 szept. 1., kedd Megnyílt a Nemzetközi Talajtani Kongresszus A Román NK Palotájának termé­ben hétfő délelőtt megkezdte mun­káját a VIII. Nemzetközi Talajtani Kongresszus. Az augusztus 31 és szeptember 9 között ülésező kongresszuson több mint 1200 szakember — világhírű tudósok, professzorok, tudományos kutatók, kutatóintézetek és minisz­tériumok vezetői — vesz részt a vi­lág 66 országából. Jelen vannak az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), az UNESCO és a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség képviselői. Az elnökségben helyet foglalt a Nemzetközi Talajtani Egyesület több vezetője, a FAO, az UNESCO és a Kongresszusi Szervezőbizottság képviselői. Az első ülés elnökségében részt vettek: Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román NK Államtanácsának elnö­ke, Alexandru Moghioros és Ale­­xandru Birladeanu, a Miniszter­­tanács alelnökei, Mihai Dalea, a Mezőgazdasági Főtanács elnöke, Ilie Murgulescu akadémikus, a Ro­­mán NK Akadémiájának elnöke, Stefan Balan oktatásügyi miniszter, Mihai Suder erdőgazdálkodási mi­niszter, Gheorghe Hossu, az Állami Vízügyi Bizottság elnöke, Alexandru Codarcea akadémikus, a Geológiai Bizottság elnöke, Ion Cosma, a fő­városi néptanács végrehajtó bizott­ságának elnöke. A jelenlevőket Nicolae Giosan professzor, a Román NK Akadémiá­jának levelező tagja, a VIII. Nem­zetközi Talajtani Kongresszus Szer­vezőbizottságának elnöke köszön­tötte. Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Ro­mán NK Államtanácsának elnöke megnyitó beszédet mondott. Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs beszéde Tisztelt barátaink és vendégeink, hölgyeim és uraim ! Kellemes feladatnak teszek eleget, amikor a Román Népköztársaság Ál­lamtanácsa és kormánya nevében melegen üdvözlöm a talajtan jeles képviselőit, akik a világ min­den tájáról eljöttek erre a fontos kongresszusra, amelynek örömmel adunk helyet hazánk fővárosában. Kongresszusuk, amelyre az öt földrész 66 országából gyűltek össze tudósok, a részvétel nagy arányainál és a megvitatásra kerülő kérdések jelentőségénél fogva, fontos nemzet­közi tudományos rendezvény. Kétsé­gen felül áll, hogy e nagy kompe­tenciájú szakemberek átfogó ta­pasztalatcseréje és gyümölcsöző együttműködése lényegesen hozzá fog járulni a tudomány haladásához, az emberiség javára. Ténykedésük alapvető problémája — a talaj termőképességének foko­zása — nemcsak a szakemberek fi­gyelmét vonja magára, hanem mind szélesebb körökét, amelyek élénk érdeklődéssel foglalkoznak vele, mert döntő fontossága van a népek élelmezésének és életkörülményei­nek javítása szempontjából. Ma, amikor a tudománynak és a technikának sikerült ragyogó ered­ményeket kivívnia, amelyek grandi­ózus arányokban növelték az ember erejét és lehetőségeit, a világ külön­böző tájain továbbra is találkozunk olyan jelenségekkel, mint az éhség, a nyomor és az alultápláltság, a me­zőgazdaság számára alkalmas óriási földterületek nincsenek hasznosítva, gyenge hozamúak, vagy leromlanak. Természetesen, ennek a helyzet­nek a megváltoztatása, a földkerek­ség állandóan növekvő lakossága élelmének biztosítása és az életszín­vonal szüntelen emelése gazdasági­­társadalmi változásokat követel, kollektív nemzetközi erőfeszítést az elmaradt vidékek gazdasági fellendí­tésére. Ugyanakkor lényeges előfel­tételt jelent a műszaki-tudományos vívmányok széles körű alkalmazása békés célokra, a föld termőképessége szakadatlan növelésének szolgálatá­ba állított összes tudományágak fej­lesztése. Örömmel állapítjuk meg, hogy eb­ben az irányban rendkívül fontos hozzájárulást jelent társaságuknak, ennek a tekintélyes nemzetközi ág­Felszólalt Nicolae Cernescu pro­fesszor akadémikus, a Nemzetközi Talajtani Egyesület elnöke, Gh. Io­­nescu-Sisesti professzor akadémikus, a Román NK tudományos dolgozói nevében, dr. Richard Bradfield, a New York-i Ithaca egyetem profesz­­szora, a Nemzetközi Talajtani Egye­sület volt elnöke. Valamennyien köszöntötték a kongresszus részve­vőit. Ezután dr. F. A. van Baren, a Nemzetközi Talajtani Egyesület fő­titkára beszámolót terjesztett elő az egyesület tevékenységéről 1960—1964 között. A délutáni ülésen bemutatták a vártudományi együttműködési fó­rumnak gazdag tevékenysége. A ta­laj komplex ismeretét és termőké­pessége leghatékonyabb növelési eszközeinek megállapítását célzó ta­nulmányok, a mezőgazdasági terme­lés fokozásával kapcsolatos számos elméleti és gyakorlati kérdésben folytatott kutatások, a világ talaj­térképének kidolgozásához nyújtott számottevő hozzájárulás, valamint más értékes munkák megérdemelt, nagy elismerésnek örvendenek. Megelégedéssel hangsúlyozzuk, hogy Gheorghe Munteanu-Murgoci, a Nemzetközi Talajtani Társaság alapító tagja, az első pedológiai vi­lágértekezlet kezdeményezője, vala­mint a többi román tudós egyaránt hozzájárult és hozzájárul a társaság fejlesztéséhez és az agrártudomány haladásához. A kongresszus munkálatai, a láto­gatások az ipari és mezőgazdasági egységekben, a kutató, oktatási és kulturális intézményekben, az ország városaiban és falvaiban alkalmat nyújtanak mezőgazdasági szakembe­reink és tudósaink tevékenységének, népünk gazdasági és kulturális eredményeinek alaposabb megisme­résére. Ismertetni szeretnék önökkel né­hány, bennünket foglalkoztató kér­dést. A román kormány kitartó erő­feszítéseket tesz az ipar fejlesztésére, amelytől az egész népgazdaság fel­lendítése függ, egyidejűleg figyelmé­nek középpontjába állította a mező­­gazdaság fejlesztését és a mező­­gazdasági termelés növelését, amit a gazdasági építés egyik fő feladatának tekint. Románia saját terméséből biztosítja a lakosság élelmét, az ipar mezőgazdasági nyersanyagellátását és kivitelre is jut fölöslege. Országunkban az új alapokon át­szervezett mezőgazdaság az intenzív és sokoldalú fejlődés útján halad a modern technika és a tudományos vívmányok mind szélesebb körű fel­­használásával, a termelés szakosított egységekbe való összpontosításával, magas fokú termelékenységgel és gazdasági hatékonysággal. E folya­mat során megvalósítjuk a mező­­gazdasági termelés fokozatos átala­kítását az ipari munka egyik válfa­jává. A mezőgazdasági munkák teljes gépesítése, a kemizálási fok emelé­se, az öntözés kiterjesztése, a nagy­ré­t talajtani világtérkép tervezetét. A tervezettel kapcsolatosan az aláb­biak terjesztettek be referátumot: dr. V. Á. Korda professzor, az UNESCO természettudományi osz­tályának igazgatója, dr. L. Bramao, a FAO nemzetközi talajtani irodá­jának vezetője, dr. R. Dudal, a FAO szakembere, dr. F. A. van Ba­ren professzor, a Nemzetközi Talaj­tani Egyesület főtitkára. A referá­tumokat vita követte. A kongresszus részvevői tíz napon át megvitatják a talajtan időszerű elméleti és gyakorlati kérdéseit a mezőgazdasági termelés növelése céljából. hozamú vetőmagfajták és hibridek alkalmazása azok az eszközök, ame­lyekkel biztosítani fogjuk a rendel­kezésünkre álló nagy tartalékok tel­jes hasznosítását, hogy megteremt­sük a modern és fejlett mezőgazda­ságot, amely képes biztosítani az ag­rártermékek bőségét. Szakembereinket és mezőgazda­­sági szerveinket állandóan foglalkoz­tatja a földalap ésszerű felhasználá­sa, a talaj termőképességének növe­lése, az erózió megakadályozása és leküzdése, a teraszolás és a nagymé­retű faültetés az ilyen veszélynek ki­tett területeken, a homokos és sós talajok hasznosítása, a nagyobb fo­lyók termékeny árterületeinek be­kapcsolása a mezőgazdaságba gát­építés és lecsapolás révén. A mezőgazdaság fejlesztésének komplex feladatai megkövetelték és megkövetelik az összes kategóriájú szakemberek gondos képzését, szak­ismereteik állandó tökéletesítését, a tudományos tevékenység legkedve­zőbb feltételeinek biztosításáért, a kutatómunka irányításának javításá­ért és az agrártudomány minél szo­rosabb egybekapcsolásáért a gyakor­lattal. Tisztelt vendégeink és barátaink! Munkájuk és problémáik, értékes tevékenységük nagy megbecsülésnek örvend s azt a nemes célt szolgálja, hogy bőkezűbbé változtassák a ter­mészetet az ember javára. Ez a mun­ka szervesen és elválaszthatatlanul fűződik az egész emberiség hő­vá­gyához — a béke fenntartásához. Államunk, amely a többi béke­szerető állammal együtt lankadatlan erőfeszítéseket tesz a tartós világ­béke meghonosításáért, köszönti és támogatja a világ tudósainak kap­csolatait, amely a nemzetközi együtt­működés erősítésének, a népek meg­ismerésének és közeledésének, az emberi gondolkodás kincsestára gazdagításának tényezője a szellemi javak cseréje révén. (Taps.) Kifejezem azt a meggyőződésemet, hogy a „Kenyér és béke“ jelszavával folyó kongresszus munkálatai jelen­tősen hozzá fognak járulni a nem­zetközi megértés és együttműködés szellemének erősödéséhez, napjaink nagyszerű ügyét , a békét, a népek jólétét és barátságát fogják szol­gálni ! Teljes sikert kívánok kongresszu­suknak ! (Hatalmas taps.) A kongresszus alkalmából a Ro­mán NK Palotájának termében ki­állítás nyílt meg, amely ismerteti az összes hazai talaj­féleségeket, va­lamint növényzeti övezeteket, talaj­tani térképeket és diagrammokat, tudományos szakmunkákat hazánk­ból és 11 más országból. ★ Ion Cosma, a fővárosi néptanács végrehajtó bizottságának elnöke este koktélt adott a Miorita étte­remben a VIII. Nemzetközi Talaj­tani Kongresszus részvevői tisztele­tére. (Agerpres) A békási szoros bejáratánál kényelmes villa várja a kirándulókat "KÖZLEMÉNY A napokban megkezdődik a nagy dunai Vaskapu-duzzasztógát épí­tése annak az egyezménynek megfelelően, amelyet a Román Népköztársa­ság kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormánya nevében Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Népköztársaság Államtaná­csának elnöke és Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke írt alá 1963 november 30-án Belgrádban a vaskapus hidroenergetikai és hajózási rendszer építéséről és kihasználásáról. A Román NK és a Jugoszláv SZSZK kormányai megegyeztek abban, hogy 1964 szeptember 7-én a Gura Váti-Sip szektor munkatelepén ünne­pélyesen felavatják az építési munkákat. Az ünnepségen részt vesz Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román NK Államtanácsának elnöke és J. B. Tito, a Jugoszláv SZSZK elnöke, vala­mint a két ország állami és pártvezetőségeinek más személyiségei. Tovább folyik a szocialista verseny NAGYBÁNYA A nagybányai Za­­zar bányatelep munkaközössége, amely tavaly el­nyerte az iparág vörös zászlaját, újabb sikert ért el az idei vállalások teljesítéséért folyó versenyben. Az árutermelésnél elért megtaka­rítások összege több mint­­ 2 500 000 lejjel meghaladja az évi vállalást. Ez az eredmény annak köszön­hető, hogy kellő időben intézkedése­ket tettek az előhajtási sebesség fo­kozására, az érc minőségének javí­tására, az anyagokkal való jobb gazdálkodásra és a munkaigé­nyes föld alatti munkák gépesítésé­nek kibővítésére. Jó eredményeket értek még el a szatmári Unió üze­mek gépgyártói, akik a matrica-ko­vácsolás, a kokillaöntés, az automa­tahegesztés és más korszerű eljárá­sok széles körű elterjesztésével több mint 200 000 lejjel túlteljesítették évi megtakarítási vállalásukat. A tartomány más vállalatai is je­lentős megtakarítást értek el a belső tartalékok jó hasznosításával. A má­­ramarosi üzemekben összesen csak­nem 10 000 000 lejjel több pótmegta­karításra tettek szert, mint amennyit évi vállalásuk előírt. A Brassó tarto­mányi nagydisz­­nódi textilüze­mek dolgozói a minőség szüntelen javításával egyi­dejűleg a nyersanyag és anyagtaka­rékosságra is nagy gondot fordítot­tak. Ezen a téren a legjobb eredmén­y BRASSÓ nyékét érték el. Az év eleje óta any­­nyi nyersanyagot takarítottak meg, amennyiből 15 150 négyzetméter kel­mét gyárthatnak. A fajlagos fogyasz­tás csökkentéséhez az üzem újítói is hozzájárultak , a gépek tökéletesíté­sével leszorították a hulladékot és kiküszöbölték a szálszakadást. Ugyanakkor csaknem teljesen meg­szüntették a szövési hibákat. (Agerpres) A munkavállalá­sok teljesítésének jegyében folyik tovább a verseny a teleki vasbányában. A bányászok sok sikerrel alkalmazzák a rendelke­zésükre álló technikát, minden lehe­tőséget kihasználnak a munka terme­lékenységének növelésére. Ennek a törekvésnek az eredménye, hogy csupán a bányakitermelés 1-es szá­mú termelőrészlegének dolgozói au­gusztus 1-től 28-ig közel 2000 tonna vasércet termeltek termelőirányzatu­kon felül, amelyből eddig mintegy 1600 tonnát feldolgozva továbbítot­tak a vajdahunyadi Kohászati Kom­binátnak. A vajdahunyadi kohászok is a ma­guk részéről további munkasikerekről számolhatnak be. Augusztus 23 és 28 közötti időszakban tervükön felül 2404 tonna zsugorított ércet, 1339 tonna nyersvasat, 3277 tonna acélt és 931 tonna idomacélt gyártottak. A legkiválóbb sikereket a 2-es számú acélmű, az 1-es számú érczsugorító és a hengerművek dolgozói értek el. (Munkatársunktól) VAJDAHUNYAD Megindultak (Munkatársunktól). Néhány nap­ja fokozott erőfeszítéssel dolgoz­nak a traktorok a Csík rajoni szántóföldeken. A tartomány e vidékén küszöbön az őszi ve­tések megkezdése. Tulajdonkép­pen már meg is indultak a vetőgé­pek, hiszen az alcsiki gazdaságokban a hét elején takarmányrozsot vetet­tek. Az őszi munkák dandárja ter­mészetesen csak szeptember közepé­re várható, ám így is akad teendő bőven. A legfontosabb most­ a vetés­­területek előkészítése. A szentimrei, a vetőgépek tusnádi, szentmártoni kollektív gaz­daságokban jókora nagyságú terüle­teken akár most is földbe hinthet­nék a magvakat. Az előkészületek ü­­teme azonban sajnos nem minden szocialista egységben ilyen egyenletes. Az a tény, hogy a 4342 hektár nyári szántásból csupán 1166 hektár alkal­mas őszi vetésre mutatja a helyen­ként jelentkező mulasztásokat is. Az őszi szántások gyors végrehajtásá­nak fontos előfeltétele a trágyázás. Nos éppen ezen a téren szükséges nagyobb erőfeszítés. Csík rajonban az idén tovább növekedik a búzave­tés területe, ami azt jelenti, hogy az előző évnél nagyobb területeket kell megtrágyázni. Különös fontossággal vetődik fel a tápanyag utánpótlás kérdésének megoldása azokon a domboldalakon, ahol az idén először vetnek búzát. Késlekednek e fontos teendő vég­rehajtásával Gyergyó rajonban is. Amint a legutóbbi helyzetjelentésből is kitűnik, nemcsak a trágyázás te­rén tapasztalható lemaradás, hanem a vetésterületek előkészítése is von­tatottan halad. Annak ellenére, hogy a tartományban itt kell leghamarabb vetni az őszi gabonát, ezidáig csupán 130 hektár földet készítettek elő az őszi növények számára. Hangversenyek a falvakon (Munkatársunktól). — Szombaton és vasárnap a temesvári Állami Filharmónia két csoportja Perj­ámo­son, Csákován, Lieblingen és Nagy­­szentmiklóson vendégszerepelt Nico­lae Boboc és Mircea Popa érdemes művészek vezényletével. Ez alkalom­­mal többek között Mircea Popa „Ro­mán rapszódiáját“, Nicolae Boboc „Halmágyi rapszódiáját“ s Kálmán Imre, Lehár, Offenbach és Ivano­­vics több operettszámát adták elő a kultúrotthonokban. Befejeződtek a sin­aiai nyári tanfolyamok A Bukaresti Egyetem védnökségé­vel Sinaián rendezett román nyelv, irodalmi, történelmi és művészeti nyári tanfolyamok részvevői befe­jezték a tanfolyamok után orszá­gunkban tett látogatásaikat. A kü­lönböző országokból érkezett 150 vendég — professzorok, tudományos kutatók és diákok,­­akik a román nyelvekben specializálják magukat — kirándulásokon vett részt a Besz­­terce-völgyében, a Gyilkos tónál, Békáson, Iasiban és Bákóban, a ro­mán tengerparton és megtekintette fővárosunkat. Vasárnap este dr. Alexandru Ba­lád, a Bukaresti Egyetem prorek­tora és Boris Cazacu egyetemi tanár a Román NK Akadémiájának leve­lező tagja, a nyári tanfolyamok igazgatója, átnyújtotta a részvevők­nek a végzettségi diplomákat. Ebből az alkalomból a vendégek részéről számos professzor és diák mondott köszönetet a tanfolyamok kiváló megszervezéséért és lebonyolításá­ért, magas tudományos színvona­láért. Külön megköszönték, hogy le­hetőséget nyújtottak számukra a ro­mán nyelv, irodalom, történelem és művészet megismerésére és állan­dóan figyelmes vendégszeretettel vették őket körül. (Agerpres) Elutazott a Kínai NK párt- és állami küldöttsége va­, Chivu Stoica, Gogu Radulescu, a Minisztertanács alelnöke, Grigore Geamanu, az Államtanács titkára, Cornel Onescu, az RMP KB tagja, Roman Moldovan, az Állami Tervbi­zottság első alelnöke, az Államtanács tagja, Constantin Lazarescu és An­drei Pacuraru, az RMP KB póttag­­jai, Ion Tutoveanu vezérezredes, a fegyveres erők helyettes minisztere, Pompiliu Macovei külügyminiszter-­ helyettes és más hivatalos szemé­lyek. Jelen volt több szocialista orsz­ág diplomáciai képviseletének vezető­je és tagja, valamint a Kínai NK bu­karesti nagykövetségének tagjai. Számos dolgozó melegen üdvözölte a küldöttséget. Pionírok virágokat nyújtottak át a küldöttség tagjainak.­ ★ Li Szien-nien elvtárs, a kínai kül­döttség vezetője a repülőgép fedél­zetéről az alábbi táviratot küldte! A Kínai NK párt- és állami kül­döttsége, amely az RMP KB, a Ro­mán NK Államtanácsa és Miniszter­­tanácsa meghívására részt vett a Románia fasiszta iga alóli felszaba­dulása 20. évfordulójának ünnepsé­gein hétfő délelőtt elutazott a fővá­rosból. A küldöttségben részt vett: Li Szien-nien, a Kínai KP KB Politbü­­rójának tagja, az Államtanács alel­­nöke, a küldöttség vezetője, Liu Ja­­lou, a Kínai KP KB tagja, honvé­delmi miniszterhelyettes, Li Csan külkereskedelmi miniszterhelyettes, Hou Ce-ban vegyipari miniszterhe­lyettes, a Kínai Tudományos Aka­démia tagja és Liu Fan, a Kínai NK bukaresti nagykövete. A repülőtéren felvonták a Román NK és a Kínai NK állami zászlóit. Az elutazó küldöttség tagjait a következő elvtársak kísérték ki: Ion Gheorghe Maurer, Emil Bodna­GHEORGHE GHEORGHIU-DEJ elvtársnak, a Román Munkáspárt KB első titkárának, a Román Népköztársaság Államtanácsa elnökének ION GHEORGHE MAURER elvtársnak, a Román Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének Kedves elvtársak! Engedjék meg, hogy ebben a pillanatban, amikor elhagyjuk szép ha­zájuk földjét, a kínai párt- és kormányküldöttség összes tagjai nevében még egyszer szívélyes köszönetet mondjak Önöknek és Önök útján a Román Munkáspárt Központi Bizottságának, a Román NK Államtaná­csának és Minisztertanácsának, valamint a vendégszerető román népnek. Küldöttségünk romániai tartózkodása idején meleg és baráti vendég­látásban részesült, ami tükrözi a kínai és a román nép mély és meg­bonthatatlan testvéri barátságát. Részt vettünk a Románia felszabadulásának 20. évfordulója alkal­mából rendezett ünnepségeken és látogatásokat tettünk, s ezek során átfogó képet alkothattunk magunknak a Román Munkáspárt vezette román nép hősies harcáról és óriási eredményeiről. Kívánom a román népnek, hogy a Román Munkáspárt vezetése alatt még ragyogóbb eredményeket érjen el a szocialista építésben. Jó egészséget kívánok Önöknek és a többi elvtársnak Románia párt- és állami vezetőségéből. A repülőgép fedélzetéről a kínai párt- és 1964 augusztus 31. kormányküldöttség vezetője LI SZIEN-MIEN. Elutazott a Vietnami DK párt- és állami küldöttsége A Vietnami DK párt- és állami küldöttsége, amely az RMP KB, a Román NK Államtanácsa és Minisz­tertanácsa meghívására részt vett a Románia fasiszta iga alóli felszaba­dulása 20. évfordulójának ünnepsé­gein hétfő délelőtt elutazott a fővá­rosból. A küldöttségben részt vett Hoang Van Hoan, a Vietnami Dolgozók Pártja KB Politbürójának tagja, a nemzetgyűlés állandó bizottságának alelnöke, a küldöttség vezetője, Hoang Minh Zsiam művelődésügyi miniszter, a Szocialista Párt helyet­tes főtitkára, a Vietnami Hazafias Front Elnökségének tagja, Hoang Tu, a Vietnami DK bukaresti nagy­követe. A repülőteret a Román NK és a Viet­nami DK állami zászlói díszítették. A küldöttség tagjait a következő elvtársak kísérték ki: Alexandru Draghici, Leon­tin Salajan, Roman Moldovan, az Állami Tervbizottság első alelnöke, az Államtanács tagja* Gheorghe Cioara, Constantin Laza­rescu és Andrei Pacuraru, az RMP KB póttagjai, Ion Tutoveanu vezér­­ezredes, a fegyveres erők miniszter­­helyettese, Pompiliu Macovei kül­ügyminiszter-helyettes, Constantin Simion, az RMP KB osztályvezetője és más hivatalos személyek. Jelen volt több szocialista ország diplomáciai képviseletének vezetője és tagja, valamint a Vietnami DK bukaresti nagykövetségének tagjai. A jelenlevő számos dolgozó mele­gen üdvözölte a küldöttséget. Pioní­rok virágokat nyújtottak át a kül­döttség tagjainak. A szállítás műszaki és gazdasági fejlesztése Népgazdaságunk gyorsütemű fej­lődése megkövetelte a szállítás va­lamennyi ágának szakadatlan fej­lesztését. Már közvetlenül hazánk felszabadulása után a szállítási ka­pacitás mihamarabbi megjavítása jelentette az egyik különösen sür­gős feladatot. A háború okozta károk miatt ugyanis a burzsoá­ föl­­desúri rendszertől örökölt, műsza­kilag amúgy is nagyon elmaradt szállítási hálózatnak és szállító eszközöknek csak kis hányada volt használható állapotban. A vasutak forgalmi berendezésének 38 száza­léka esett ki teljesen a használatból, a mozdonypark mintegy fele, a va­gonállomány közel egyharmada volt hasznavehetetlen. A háború előtti autó­járműveknek csupán egyharma­da állt rendelkezésre, a tengeri szál­lítás egyetlen 6600 tonnás teherhajó­­val és egyetlen személyszállító hajó­val rendelkezett. A párt Irányelvei szerint a nép­gazdaság évről-évre nagyobb ösz­­szegeket ruházott be a szállítás műszaki-anyagi alapjának fejlesz­tése céljából. Mindenekelőtt a szállítás alapve­tő ágának, a vasúti szállításnak fel­lendítését kellett megoldani. Gyor­san fejlődő gépgyártó iparunk a nép­irtó ! MIHAI MIHAIJA mérnök, a Szállításügyi és Távközlési Minisztérium miniszterhelyettese hatalom éveiben egyre több korszerű tehervagonnal és vasúti személyko­csival egészítette ki a vasutak állo­mányát. Jelenleg olyan golyóscsa­pággyal ellátott, fedett, nyitott és tartályvagonokat gyártanak üze­meink, amelyek 100—120 kilométe­res óránkénti sebességgel közleked­hetnek. A régebbi vagontípusoké­nál lényegesen kisebb az önsúlyuk. Az aradi Vagongyárban nemrég tö­kéletesített vasúti személykocsik so­rozatgyártására is felkészültek. Ez az új típusú személykocsi 160 kilo­méteres óránkénti sebességgel köz­lekedhet. Szép és korszerű a belső kivitelezése, önműködően szabályo­zott meleg levegővel fűtik a ko­csit. A hazai gyártmányú Diesel villa­mos mozdonyok mindinkább kiszo­rítják a gőzmozdonyokat. A vasúti szállításnak több mint egynegyedét dieselesítettük már az elmúlt fél­évben, a jövő év végére elérjük a 40—50 százalékot. A Diesel villa­mos mozdonyok használata minden szempontból előnyös. Az eddig használt legerősebb gőzmozdonynál 50 százalékkal nagyobb a kereske­delmi sebességük és 35 százalékkal nagyobb a Diesel villamos moz­donnyal vontatott szerelvények át­lagos tonnasúlya. Minden egyes Diesel villamos mozdony üzemelte­tésével évi 1,5 millió lejt takarítunk meg. Számos vasútállomást elektrodi­namikus központosítással korsze­rűsítettünk. A vasútvonalak nagy részén nehéz síneket raktunk le, amelyeken nagyobb tonnasúlyú és sebességű szerelvények közleked­hetnek. Terjed a hegesztett sínek használata is. Mindinkább kiépít­jük a vasúthálózatot. Új vasútvo­nalakat építettünk például a Buka­rest—Rosiori—Craiova szakaszon, a Faurei—Tecuci, Szálva—Visa, Piatra-Neamt—Békás, Dorobantu— Betonaj szakaszokon; megkettőz­­tük a vágányokat a Razboieni—Ko­lozsvár, Craiova—Filiasi, Alvinc— Marosillye szakaszokon. A Brassó— Tövis vasútvonalat tehermentesí­tettük a Szeben—Alvinc-­ szakasz fővonallá való átépítésével. Jelen­leg már 60-nál több elektrodinami­­kusan központosított állomással rendelkezünk, többségük vasúti gócpont. Több forgalmi osztályon bevezettük az automatikus vonalzá­rolási rendszert, a többi között a Chitila—Brazi, Brassó—Segesvár és Bákó—Roman szakaszokon. A pascani, suceavai és medgidiai vas­úti komplexumoknál távirányított váltóberendezést helyeztünk műkö­désbe. Az új technika, a szállítás jobb megszervezése, a vasúti dolgozók gazdagabb tapasztalata odaadó munkája megkönnyítette a gyors­ütemű fejlődést. A múlt évben — 1938-hoz viszonyítva — 3,8-szor több volt a vasúton szállított ton­nasúly, és 3,5-ször nagyobb az utas­­forgalom. A jellemző összefoglaló­­ mutatószám — a tehervagonok for­galma — háromszorosan javult, míg a tehervonatok tonnasúlya az 1938 évinek közel kétszerese volt már a múlt évben. Mint ismeretes, kisebb távolság esetében az autó jármű a vasúti szállításnál előnyösebb szállítási eszköz : mozgékonyabb, gyorsabb, gazdaságosabb. Pártunk útmutatá­sai értelmében a minisztérium ve­zetősége nagy súlyt helyezett az autószállítás fellendítésére. Míg 1950-ben még csak 2,8 százaléknál tartottunk, a múlt évben már a szállított árunak több mint felét autójárművekkel továbbítottuk. Ez mindenekelőtt annak köszönhető, hogy gépgyártó iparunk olyan jár­művekkel látta el az országúti szál­lítást, mint a Carpati és Bucegi teherautók. A szépvonalú, mozgé­kony Bucegi teherautónak például 5 tonna a teherbírása, emellett (Folytatása a 2. oldalon)

Next