Előre, 1964. november (18. évfolyam, 5288-5312. szám)

1964-11-01 / 5288. szám

ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA XVIII. évfolyam 5288 sz. 4 oldal ára 20 báni 1964 nov. 1., vasárnap Modern üzletházak a Jiului-Scinteia negyedben Ezekben a napokban a fővárosi Jiului-Scinteia negyedben két keres­kedelmi komplexum alapjainak ásását kezdték meg. Talán így nem mond sokat a hír, nos, tegyük hoz­zá azt is, hogy ezek a fővárosban is egyedülálló, modern üzletházak lesznek. Kint az építkezésnél egyelőre nem sokat látni. Még csupán a nagy U-hoz hasonló alapokat ássák. Lás­suk, mit tudunk meg az illetékes építkezési trösztnél ? ... Bent, az 5-ös tröszt mérnöki irodá­ján éppen üléseznek. Jobban mondva a szokásos hétvégi megbeszélés fo­lyik. A téglalap alakú munkaaszta­lon körülbelül két méteres hosszú­ságban kifeszített tervrajz. Az új vá­rosrész papírról visszanéző minia­tűr arca. Az egymásba torkolló ut­cák, vagy a félkört képező épületcso­portok itt is ismerősen köszöntenek Hiszen a tussal, színes tintával meghúzott vonalak, ábrák, már-már mind életre keltek. A két jellegze­tes, nagy U-hoz hasonló rajzra ha­mar ráakadni. A piros mérnöki ce­ruza enyhén körbe vonalazza. Kér­­­dezni sem kell róluk sokat, hiszen éppen róluk, a két komplexum épít­kezéséről folyik a szó. Mi az, amit a tervrajzok monda­nak ? Amit itt vonalak és ábrák formá­jában látunk az a valóságban több mint 2500 lakrészt jelent. Ez pedig azt, hogy a Jiului-Scinteia negyed­ben tízezernél több ember él, ennyi embert kell ellátnia a kereskedelmi komplexumnak. Csaknem, mint egy kisebb vidéki város összlakossá­gát... Hamarosan újabb tervrajz kerül a kifeszített pergamen felső sarká­ra. A két üzletház részletes vázlata. Lássuk először az 1. számút: fogá­szati poliklinika, gyógyszertár, szabóság, cipészet, üvegkereske­dés, vendéglő, könyvesbolt, cuk­rászda, illatszertár, újságos bolt, trafik, villamos-háztartási cikkek boltja és végül a lakáskarbantar­tási vállalat irodája kap itt helyet. A 2-es komplexumban a következő a felsorolás : kenyérbolt, sprozat, önkiszolgáló élelmiszerüzlet, hús- és tejbolt, hűsítőket árusító üzlet, telefonközpont, trolik és üvegátvevő helyiség (IRVA). Egyszóval, általá­ban minden, ami egy nagy város­rész igényeit kielégítheti. Ennyi nagyjából, amit a tervrajzok elárul­nak. Miért egyedülálló a maga nemé­ben ez a kereskedelmi komplexum? Ez az, amit a mérnöki közösségtől meg akarunk tudni. A tervező, Ludmila Stănescu el­sősorban arra törekedett, hogy a nagy forgalom lebonyolítása mel­lett is a legcivilizáltabb vásárlási feltételeket és körülményeket biz­tosíthassa a lakosságnak. Ezt a célt szolgálja többek között az is, hogy a kereskedelmi komplexumo­kat külön földszintes épületekbe he­lyezték el. Ez magában még nem újdonság, mert az utóbbi időben szerzett tapasztalatok már igazol-­­ták, hogy sokkal célszerűbb külön épületbe helyezni az üzlethelyisé­geket. Gheorghiu Micu mérnök lész­t, létezi mit jelent itt a „legmoder-­ nebb“ jelző ? Ne csak a korszerűi bútorzatra, az új ablak-fal megol-5 dásokra, a modern festésre és de-­­korációra gondoljunk. Ezeken kí­­vül még néhány példát sorolhatunk­ fel : a helyiségeket kondicionált le­vegővel látják el (télen ezzel oldják meg a fűtést is). A poliklinikán, a vendéglőben, a cukrászdában por­elszívó berendezéseket szerelnek be. Mindkét komplexum valamennyi részlege higanygőzös világítású lesz. A cukrászdát, vendéglőt beépített gé­pekkel,­­ rozsdamentes mosogató­berendezéssel és edénytárolóval, önműködő fagylaltgéppel és villa­mos krém- és habkeverő készülé­kekkel látják el, a vendéglőben a krumplitisztítástól a hűtő­tárolóig­ mindent gépesítenek. A két komp­lexumban valamennyi helyiség bú­torzata a legújabb kereskedelmi térkihasználásnak megfelelő, főként beépített lesz és nagyrészt mű­anyagból készül... Mikorra adják át a főváros új üz­let­komplexumát ? Még a jövő év elején. Természetesen vele csaknem egy időben más, új városrészekben is épülőben vannak hasonlók. Sőt, amint a Proiect Bucuresti tervezőitől megtudtuk, a legújabb típustervek szerint több vidéki városban is fel­épülnek hamarosan a Jiului-Scin­­teia negyedbeli nagyon modern ke­reskedelmi komplexum társai. BALOGH IRMA Nyolcan a Jiului-Scinteia negyedbeli építők közül. Felső sorban bal­ról : Stelian Neacsu festő, Ion Parlagiu építésvezető mérnök és Ion Humureanu parkettázó. Alsó sorban balról: Ion Mirice építőmester, Marin Neacșu brigádvezető, Valeriu Tudor festő, Dumitru Vasiliu kő­műves brigádvezető, Tudor Militaru csempéző TÁVIRAT Őexcellenciája AHMED BEN BELLA úrnak, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnökének ALGÍR Az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság nemzeti ünnepe, az algériai forradalom kezdetének 10. évfordulója alkalmából, a Román Nép­­köztársaság Államtanácsa, a román kormány és nép, valamint a magam nevében meleg üdvözletemet és őszinte jókívánságaimat küldöm, jólétet és haladást kívánok Excellenciádnak, a kormánynak és a baráti algériai népnek. Ez alkalomból kifejezem azt a meggyőződésemet, hogy országaink barátsága és együttműködése tovább erősödik és fejlődik mindkét nép, a béke és a nemzetközi együttműködés érdekében. Őszinte nagyrabecsüléssel GHEORGHE GHEORGHIU-DEJ A Román NK Államtanácsának elnöke Világ proletárjai egyesüljetek ! NiMitTBC șiB Ilit • Algéria népe ma ünnepli a fegyveres felkelés 10. évfordulóját • Bezárult a salzburgi FAO-tanácskozás • Saigon: a kormányfő új - a program régi • Két nappal az amerikai választások előtt • A bolíviai helyzet Részletes beszámolók, tudósítások a 3. és 4. oldalon Minél több mélyszántást Az őszi vetés rövidesen véget ér. Dobrudzsa, Galac, Bukarest és Ploiesti tartományban már befejezték a búza vetését, s a többi tartományban is megvan a lehetőség, hogy a gépállo­mások és a gazdaságok eszközeinek ésszerűbb felhasználásával néhány nap alatt az egész előirányzott terüle­tet bevessék. A gépkezelők és a kollektivisták a gépi eszközök többségével folytatják a tavasszal bevetendő földek szántá­sát és trágyázását. A Mezőgazdasági Főtanács adatai szerint október 29-ig 1 800 000 hektárt szántottak fel. Ezzel egyidejűleg jelentős mennyiségű szer­ves és műtrágyát forgattak a talajba. Az idő még kedvező, s a traktorok egész kapacitásával folytatni kell az­­összes előirányzott területek szántását és trágyázását. Ezeket a munkákat, amelyek alapvető fontosságúak a jövő évi bőséges termés szempontjából, a mezőgazdasági tanácsok útmutatásai és a kísérleti állomások ajánlásai sze­rint kell elvégezni. A mezőgazdasági tanácsoknak és a szocialista egységek vezetőségeinek úgy kell megszervez­niük a munkát, hogy a szántással és trágyázással egyidejűleg minden tar­tományban a lehető leggyorsabban befejezzék a késői termények betaka­rítását és elraktározását, idejében el­végezzék a talajelőkészítést és a gyü­mölcsfaültetést, a talaj feltörését új szőlők telepítésére, az előkészületeket és a vetést az üvegházakban és a me­legágyakban (Agerpres) A magasabb fokú szaktudásért Hogyan készültek fel a mezőgazdasági tömegoktatásra a Brassó tartományi kollektív gazdaságok, szakemberek Megszokott őszi arcát mutatja a mező. Kollektivisták sokasága szor­goskodik a kései termények beta­karításán. Amikor az emberek elé­gedett szemmel méregetik a földtáb­lákon magasodó kukorica, krumpli és cukorrépa hegyeket, bizonyára megfordult fejükben az a gon­dolat is, hogy a föld nemcsak azért adott az előirányzottnál jobb termést, mert az időjárás elég kedvező volt, hanem első­sorban azért, mert nagyobb hoz­záértéssel, több szakszerűséggel mű­velték, mint tavaly vagy annakelőt­­te. Brassó tartományban a múlt té­len 40 500-an részesültek agro-zoo­­techinikai oktatásban, e hatalmas méretű tudásgyarapodásnak része van minden terven felüli mázsában csakúgy, mint a nagyüzemi gazdál­kodási ágak jelentős fejlődésében és a kollektív gazdasági megerősödésé­ben. S ha valaki kézzel fogható té­nyeket akar, azt is sorolhatunk ele­get. Az Ágota rajoni kürpödi kollektív gazdaság szászházi brigádja a mező­­gazdasági szakkörben tanultak alap­ján nagyszabású talajjavítási mun­kákat javasolt. Azon a 60 hektáron, ahol elvégezték a meszes talajtrá­gyázást, az idén 25—30 százalékkal nagyobb terméshozamot értek el, mint a korábbi években. A Segesvár rajoni Nádason szőlőültetéssel pró­bálkoztak a kollektivisták olyan te­rületen, amely más növény termesz­tésére nem volt alkalmas. S lám jól tették, hogy bíztak a könyvekben, a 10 hektár új telepítés nagyon szépen fejlődik. A Szeben rajoni rakovicai kollektivisták a jarovizálásról hal­lott előadás után határozták el, hogy ebben az évben ők is jarovizálják a burgonyát. Nem bánták meg, jól fi­zetett a burgonyájuk. Az állatte­nyésztésből is példák tömegével do­kumentálhatnánk a tudásbeli fejlő­dés és a nagyobb hozamok közti ösz­­szefüggést. A kollektív tanulás mindinkább megmutatkozó hordereje arra kész­teti a Brassó tartományi mezőgazda­­sági tanácsot, hogy a lehető legna­gyobb gondossággal irányítsa az új mezőgazdasági tanév megszervezé­sét. Az előkészületek folyamatban vannak, most az ideje hogy az eddigi tapasztalatokat mérlegelve program­ba iktassuk azt, ami jó, ami bevált, és megelőzzük a hibákat. A múlt év­ben a tartományi pártbizottság ta­nácsára, a tartományi mezőgazda­­sági tanács és a tanügy aktivistáiból brigádok alakultak, amelyek segítet­ték a körök megszervezését és jelen voltak az indulás időszakában. Ezek a brigádok az idén is bejárják a tar­tományt, felügyelnek az előkészülte­tekre, tanácsot adnak a tananyag összeállítására vonatkozólag, részt­vesznek a szakkörök lektorainak fel­készítésében. A szervezés legelső teendője — a lemorzsolódás megelőzése céljából — azoknak a számbavétele, akik az el­­múlt két esztendőben ültek be a tan­terem padjaiba a szakképesítési diploma megszerzéséért, és a három éves tanfolyam első évére jelentke­zők beiskolázása. Különösen ez utób­bi kívánja meg a kellő felelősségér­zetet. Nagy számban jelentkeznek a beiratkozók, ez azonban nem ment­heti fel a kollektív gazdaságok veze­tőségét az alól a kötelezettség alól, hogy ügyeljenek az első évfolyam STELIAN VATAFU mérnök, a Brassó tartományi mezőgazdasági tanács alelnöke (Folytatása a 2. oldalon) Látogatás Balánbányán Az igazgatót egyedül találom szo­bájában. Rácz Attila, fiatal bánya­mérnök. Néhány hónapja került a bánya élére. — Le szeretnék menni a bányába. — adom elő kérésem. — Kerítünk valakit, aki lekíséri. — Járt már bányában ? — Lupényban, Petrillán, Zaza­­ron is. — Akkor nem újdonság számára. — Egyik bánya sem egyforma. — Látott már rakodó gépet ? — Nem. — A kettes szektorban van egy. Egytonnás. Az emberek robbanta­nak, a gép önműködően magába la­­pátolja az ércet. A kettős szektor vezetőjét adom maga mellé. Egy ember kezeli. Csak a fogantyúkat mozgatja. Telefonál, én pedig a falra akasz­tott térképet tanulmányozom. Piros meg fekete vonalak kígyóznak, ke­resztezik egymást. A térkép sarká­ban jelmagyarázat. — Elég nagy a bánya. — Állandóan keresgélünk, fú­runk. Évről évre bővül. Csak a terv­vel győzzük. Minden évben emelke­dik. A régi flotáció nem is bírta. Az újat jövőre megint ki kell bővíteni. — A terv ? — A terv ? — kis szünetet tart, mintha keresné a szavakat — Az első negyedben lemaradtunk. Főleg januárért. Félévig egyenesbe jöt­tünk, jelen pillanatban már plu­szunk is van. Hosszasan beszélgetünk a lenti dolgokról. A szállítás teljesen gépe­sített, az ácsozás új módszerét, a vasrúd kikötést most alkalmazzák először.­­ A tömítést 50 százalékról 100 százalékra gépesítettük. Kiváló eredmények felől érdeklő­döm, mely emberek, egy-egy brigád nevéhez fűződik. Néhány nevet, né­hány brigádot említ, jól dolgoznak, kiváló embere­­. Kiváló eredmé­nyek? Nem lehet éles határvonalat húzni náluk az eredmények között. Nincs csúcsbeállítás. Majer Jakab a kettes szektor ve­zetője levisz a bányába. Bányá­szokkal szeretnék találkozni, mégis Boros Imre mechanikussal elegye­dünk szóba. A tömítésről. Néhány hónapja végezte el a mesteriskolát. Mellettünk egy óriáskanál tele föld­del, szikladarabokkal csúszik hosszú kötélén. Nem szűkszavú, de lassú beszéde folyása. A kötél lassan te­­keredik egy fémhengerre, távolodik a kanál. Néhány hónappal ezelőtt, praktizálás alatt dolgozta ki kollé­gájával, Mihály Simonnal az új tö­­mítő eljárást. Újításról van szó, si­sakját tarkójára tolja, lehajol és a karbidlámpa fényében vonalakat karcol a földbe. A vaskanál újra megjelenik, üresen ugrál az egye­netlen földfelületen. A tömítés 100 százalékban gépesített így, magya­rázza. Repülőhöz hasonlít a szikla­darab karcolta ábra. A két szárny a KOVÁCS LAJOS (Folytatása a 3. oldalon.) Ifjabb korszerű PECO-állomással gazdagodott nemrégiben Braila KOVÁCS GYÖRGY / Évezredek Melinte Gheorgheval, a huti-i múzeumban találkoztam. Ő a mú­zeum igazgatója. De mielőtt köze­lebbről megismerkednénk vele, hadd nézzünk szét ezen a bűbá­jos tájon, a nagy kiterjedésű, gondozott kertben, amelynek fái aranyló gyümölcsöket érleltek, amikor ott jártam az őszi enyé­szet legyintette szőnyegpázsiton. Dombocskára épült, csinos, kas­télyszerű fehér épületben van el­helyezve a múzeum. Pár lépéssel odébb műemlékként kezelt temp­lom, melyet még Moldva dicső fejedelme, Istefan cél Maré épít­tetett. Maga a múzeum céljait szolgáló kastély is műemlék. Va­laha ezen a helyen állott Istefan cél Maré fejedelem palotája. A pincék, az alépítmény még a régi, abból az időből való. Megillető­­déssel ereszkedtünk le a kopott lépcsőfokokon a mélybe, a pince hasába, be-bekukucskálva a még mélyebbre vezető lépcsők bar­langjaiba. A boltozatos öreg pin­cehelyiség ma­ is azt a célt szol­gálja, mint hajda­nában, a nagy fe- i-----~~t ' fedelem korában: \ U 1 ' -TV hasas hordók őr- \ TM zik benne a husi-i '— dombok tüzes ne- ||||||l||||||H|k­itsz '­dűjét. A püspök- 1 11 lllű­­ség borai vannak ................ itt tárolva, egyik zamatosabb a másiknál. A püspökség gondno­ka készségesen meg is kínált be­lőlük. A múzeum vidéki viszonylat­ban rendkívül gazdag és változa­tos anyaga, fönt van elhelyezve az emeleten. A minden más mú­zeumban is látható s az emberi társadalom fejlődését szemléltető szokásos tárgyakon kívül hosszú időre megfogja itt a látogatót az a rengeteg beszédes lelet, amely Moldva ősi földjének mélyéből került napvilágra, és sokat mond az elmúlt idők itteni lakosságá­nak életéről, tevékenységéről, küzdelmeiről, harcairól, művészi érzékéről. Melinte igazgató rend­kívüli szenvedéllyel magyarázza a múzeumi tárgyak eredetét, egy­kori használati célját, készítési módját. (Az igazgató tanár volt eredetileg Huji­ban, viszont az a szeretet, az a lelkesedés, amely­­lyel a jelenlegi, szocializmust épí­tő moldvaiak múltját, az elődök egykori életét kutatja, s azt bi­zonyítja, hogy megfelelőbb em­bert keresve sem lehetett volna találni e múzeum élére.) Mennyi mindent elárulnak például azok az ablak felőli üvegpolcokon elhe­lyezett ötezer éves kancsók, vázák és egyéb háztartási tárgyak, ha figyelemmel kísérjük az iga­zgató nagy felkészültségből és hozzá­értésből táplálkozó lelkes ma­gyarázatait : — Ezeket a függőleges festett csíkokat tessék megfigyelni, öt vékonyabb és két vastagabb csík húzódik vertikálisan egymás mel­let egy csoportban, kissé cikcak­­kosan. Nos, még ma is ezeket az ősi díszítéseket használja a falusi lakosság a népviseleti darabokon, a női ingeken. Más vázákon pe­dig horizontális a csíkos díszítés, csakhogy ez olyan, akár a mai keresztszem. Ezt ma a falusi fér­fiingeken láthatjuk. Érdekesen tanúskodnak ezek az ötezer év­el égetett cserépvázák az itteni la­kosság ősiségéről, de arról is, hogy miként őrizték meg és fej­lesztették az ötezer éves művé­szeti hagyományt az egymást követő nemzedékek, annyi részen és viszontagságon át. Nehéz megválni ezektől a vá­záktól. Sokáig csodálja őket az ember. De a másik sarokban, a­z ajtó melletti polcokon újabb érdekes­ségre hívja föl a figyelmet Me­linte: — Nagyon lebecsüli a régi em­ber leleményességét az, aki azt képzeli, hogy például a töltőtoll, mint ötlet, korunk emberének ta­lálmánya. Szó se róla ! Már négy­ezer évvel ezelőtt hasonló elkép­zelés alapján készült szerszámo­kat használtak a vázák csíkozásá­nak, díszeinek rajzolására! Bizonyság erre néhány lelet: szarvasagancsokból kitisztították a velőt, az agancs végét lemetszet­ték és oda beillesztettek egy lapos állati fogat. Az üreget megtöltöt­ték festékkel s a fog segítségével, akár a mai ember a töltőtollal, pingálgatták ügyes mintáikat. Melinte és munkatársai megta­lálták mélyen a föld alatt a mű­velethez használt sárga és fehér festéket is, egy-egy hasas cserép­edényben. Aztán évezre­­dekkel később, az időszámításunkba ------ eső XV. század 1 I ra­­ második feléből, * \ ~ \ |j \ a Stefan cel trii­m­ —■ Maré fejedelem uralkodására eső időszakból szintén beszédesen gazdag anyagot tárol a múzeum. Az ország függetlenségének dicső védelmezője aki valamikor ezen a helyen is időzött, ahol mi most szobáról szobára járva szemlélget­­jük a múlt kibányászott emlékeit, rengeteg csatát vívott törökkel, tatárral és más ellenséggel. Egyik sarokban, egy nagy táblába vert szegeken a legkülönbözőbb ken­gyelek függnek. Száz és száz ken­gyel egymás mellett, egymás alatt. Ahány, annyiféle. — Ezeket a nagy fejedelem vívta csatákban zsákmányolták az akkori moldvaiak. Hányféle kengyel van ezek közt? Ki hasz­nálta őket valamikor ? Nem lehet megállapítani. Viszont egy bizo­nyos: ennek az országrésznek a múltja is tanúsítja, hogy aki az itteniek békés munkájára tört, aki Moldva függetlenségére fente a fogát, az méltó választ kapott a néptől. Ezeknek a kengyeleknek egykori, idegenből betolakodott gazdái itt porladnak valahol a mi földünkben. Ma már egészen más város tá­rul az ember szeme elé, mint ami­lyen hajdanában lehetett. De hogy megérthessük azt az oda­adást, azt a buzgó törekvést, amellyel ennek az országrésznek mai lakossága, a lekaszabolt el­lenség kengyeleit összegyűjtő moldvai hősök ivadékai új életü­ket, a szocializmust építik, szük­séges egy pillantást vetni a múlt­ba. Foggal és körömmel védel­mezte ez a nép őseinek örökségét minden időben, tűzvészektől pi­rosló, nehéz, viharos századok a­­latt, hősiesen harcolt szabadságá­ért, melynek gyökerei, vágya, ál­ma a letűnt századokban érlelő­dött, — de napjainkban teljesült ki, v­ált valósággá ! Ragyogó jövendő vár erre a népre, mely hagyományait, mű­vészeti kincseit, őseinek értékes hagyatékát évezredeken át men­tette, megőrizte —­mennyi ke­gyetlen időn át! A román nép múltjának dicsősége gazdagítja a szocializmus építéséért folyta­tott mai szorgalmas tevékenység fényeit, s a fényekét, amelyek csodálatos bőségben sugároznak a moldvai szívekből, s a munká­ban tetté, alkotássá nemesülnek. Az aradi Strungul szerszámgép­gyár termékei nemcsak az or­szágban, hanem külföldön is egyre nagyobb keresletnek, meg­becsülésnek örvendenek.­­ Ké­pünkön : egy újabb esztergapad sorozatot készítenek újra a gép­­gyártók

Next