Előre, 1965. január (19. évfolyam, 5340-5364. szám)

1965-01-03 / 5340. szám

Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtársnak a rádióban és a televízióban mondott újévi beszéde Kedves elvtársaink és barátaink ! Néhány perc múlva az utolsó lapot tépjük le az 1964. évi naptárról. Az ország felszabadulása óta eltelt két évtized hatá­rát jelző esztendő, amelytől most búcsút veszünk, gazdag eredményeket hozott a párt kijelölte nagyszerű objektumok megvalósításában, és új sikereket népünk­nek a szocialista építés valamennyi területén. A Nagy Nemzetgyűlés legutóbbi ülésszakának munkálatai képet adtak ezekről az eredményekről. Az egész népgazdaság harmonikusan és kitartó ütemben fejlődött tovább ; a munkások, mérnökök és technikusok lelkes munkával, szívós kitartással valóra váltották és túlteljesítették az 1964. évi állami terv előirányzatait. A korszerű techniká­val felszerelt sok vállalat üzembe helyezésével, új ipari objektumokkal gazdagodott az ország térképe ; más vállalatok és kombinátok most épülnek, s ezek 1965-ben és 1966-ban kezdik meg működésüket. Tovább fejlődtek a mezőgazdaság összes ágai, az állam jelentős anyagi erőforrásokat irányozott elő erre a célra; a dolgozó pa­­rasztok, az állami gazdaságok és a gép- és traktorállo­mások dolgozói ebben az évben is gazdag termésre bírták a földeket ; sok állami gazdaság és mezőgazda­­sági termelőszövetkezet számottevő eredménnyel zárta az évet. Újabb haladást értünk el a dolgozók jólétének növelésében — ami pártunk és államunk politikájának egyik alapvető célkitűzése. Intézkedések történtek a fi­zetések emelésére, lakások építésére, az­ oktatási­­ és egészségügyi hálózat bővítésére, a tudomány, a művé­szet és a kultúra fejlesztésére. Az eltelt munkás év után hazánk arculata még szebb, még gazdagabb lett s ez a gyönyörű kép valamennyiünk munkáját testesíti meg. Mindez a párt politikájának helyességéről tanúsko­dik. E politikát országunk honpolgárai azoknak a lelke­sedésével váltják valóra, akik teljes mértékben urai sor­suknak és munkájuk gyümölcsének. 1964-ben a szocializmus és a béke erői világszerte újabb sikereket értek el. Növekszik a szocialista világ­rendszer szerepe és befolyása napjaink valamennyi fon­tos kérdésében, az egész emberi társadalom fejlődésé­ben. A többi szocialista országgal együtt Románia a nemzetközi élet aktív tényezőjeként lépett fel, szívósan harcolt a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése elveinek érvényesítéséért, a népek közötti egyetértés, barátság és együttműködés légkörének megteremtéséért. A Román Népköztársaság szüntelenül bővítette nem­zetközi kapcsolatait, barátságra és rokonszenvre talált a béke- és szabadságszerető népeknél. Kedves elvtársaink és barátaink ! Most, amikor seregszemlét tartunk az elmúlt év eredményei fölött, engedjék meg, hogy a Román Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Román Népköztársaság Államtanácsa és kormánya nevében legmelegebb jó­kívánságaimat intézzem Önökhöz. Boldogságot, ered­ményes munkát és jó egészséget kívánok a munkások­nak, parasztoknak, értelmiségieknek, párt- és állami ak­tivistáknak, férfiaknak és nőknek, időseknek és fiatalok­nak, az összes nemzetiségű dolgozóknak — mindazok­nak, akik erőt, energiát nem kímélve munkálkodnak len­dületesen fejlődő országunk hatalmas építőtelepén. Derűlátással és bizalommal tekintünk előre abban a meggyőződésben, hogy az új esztendő újabb győzel­meket néz népünknek a szocialista hazánk felvirágozta­tásáért és jólétéért folytatott harcban, nemzetközi téren pedig újabb sikereket a szocializmus, a demokrácia és a béke erőinek, megenyhíti a nemzetközi légkört és ki­fejleszti az összes országok békés együttműködését. Gyönyörű jövő áll országunk és népünk előtt. E jövő megvalósítására ürítsük poharunkat. Boldog újévet kívá­nok mindannyiuknak. Munka és öröm 1965. Friss kedvvel nézünk szét a feladatok között, látunk munká­hoz. Szilveszter előtt félig tré­fásan, félig szomorkásan mon­dogatjuk, hogy lám, megint öre­gebbek lettünk egy esztendővel, ill­esztendő napjaiban ez már alig jut eszünkbe. Tekintetünket nem hátra, hanem előre fordítjuk, örök emberi optimizmus ? Valóban a­ hagyomá­nyos „Boldog újesztendőt!" köszön­tésének történelmi alsó határát, te­hát születésének idejét a legtudósabb nyelvészek is aligha tudnák meg­szabni, annyira régi. De ehhez a de­rűlátó bizakodáshoz a­ szocializmus hozzáadott egy soha nemvolt többle­tet, a megtervezett jövő szépségét. Ennek a jegyében indul nálunk az új esztendő. Fülünkben csengnek még a vidám köszöntők, a poharak kocca­nását sem felejtettük el, de gondo­latainkat már az alkotás vágya ser­kenti új lendületre. Az olvasztárok az első munkanapról az első sikerek­kel üzennek. A Duna árterületén új­ra feldübörögnek az ekszkavátorok, gátat emelnek a folyam szeszélyes hullámainak útjába, hogy az évmil­liós láp helyén gabona teremjen. Az építőtelepeken sisteregnek megint a forrasztólámpák. A termelőszövet­kezetek székházaiban mérnökök, brigádosok hajolnak össze, hogy a gazdagabb termés okos terveit ki­munkálják. Hatéves tervünk hato­dik esztendejébe léptünk. Mégpedig konkrét munkaprogrammal. Ezt a programot vázolta és jelölte ki or­szágos arányokban — a harmadik pártkongresszus irányelvei alapján — a Nagy Nemzetgyűlés ülésszaka. Ennek a programnak a valóraváltá­­sához egész népünk erejére, eszére, szívére szükségünk van. Mert ezek az országos arányok lámosak, mél­tóak a történelmi menet, a szocia­lista építőmunka eddigi sikereihez. Azokból sarjadnak, azokat teljesítik tovább. Igen, az országos arányok azt bi­zonyítják, hogy az Irányelvekben foglalt célkitűzést nemcsak elérjük, de túl is haladjuk. A harmadik párt­­kongresszus azt kérte, hogy ipari össztermelésünk 1959-hez viszonyítva a hatéves terv végére 2,1-szeresen legyen nagyobb. Munkások, mérnö­kök, parasztok és értelmiségiek, az egész párt vezette nép szorgalmas munkája, okos kezdeményezései nyo­mán lehetővé válik, hogy ez a nö­vekedés 2,25-szörös legyen. Maga­­­sabb színvonalon hasznosítjuk az ország természeti erőforrásait. Egyet­len példa igen meggyőző ebben a vo­natkozásban: egy tonna nyersolajból mintegy 43 százalékkal nagyobb ér­tékű terméket nyerünk, mint hat esz­tendővel ezelőtt. A modern technika segítségével, jobb szervezéssel növel­jük a munka termelékenységét. Me­zőgazdaságunk a tudomány követel­ményei szerint erősödik: belterjesség, gépesítés, az állami gazdaságok sza­kosítása, a­ mezőgazdasági termelő­­szövetkezetek gazdagodása jelzi ezt. Ezek az országos arányok összefog­ják munkások, parasztok, értelmisé­giek egyéni feladatait. Vagyis: az or­szágos terv valamennyiünk alkotó munkájára, nagyobb tudására, ki­tartóbb szorgalmára épül. A Nagy Nemzetgyűlésen a képviselők mind­mind valamennyiünk legszemélyebb ügyéről, gondjairól beszéltek: arról, hogy miként tehetjük élő valósággá — éppúgy mint eddig — a lehetősé­gek és követelmények alapján kidol­gozott építő tervünket. Az egész né­pen, tehát minden dolgozón múlik ez. Talán legmeggyőzőbben éppen a mi­nőség javításáért folyó küzdelem bi­zonyítja azt, hogy minden dolgozó­nak milyen döntő szerepe van az or­szágos nagy feladatok teljesítésében. BEKE GYÖRGY (Folytatása a 3. oldalon) yság proletárjai egyesüljétek ! A ROMAN NEPKOZTARSASAG NEPTANÁCSAINAK LAPJA XIX. évfolyam 5340 sz. 4 oldal ára 25 báni 1965 január 3., vasárnap Sikerekkel kezdték az új esztendőt­ ­ Resicai Kohászati Kombi­­­ánatban már az új esztendő első órájában megkezdődött az 1965. évi termelési terv teljesíté­séért szervezett szocialista ver­seny. A 2. számú kemencénél dolgozó Ilie Mitrescu főolvasztár csoportjának jutott az a megtisz­telő feladat, hogy végrehajtsa az első acélcsapolást. Az új év első két napja után a Resicai Kohá­szati Kombinát Martin-öntödéjé­ben levő versenygrafikonra 10 jó minőségű gyorscsapolást jegyez­tek fel. A­z új év első napjaiban 28 **román és külföldi hajó horgonyozott a konstancai kikö­tőben. A Midia és Roman román hajókról gyapotot, olajbogyót és fügét raknak ki. A jugoszláv Bar hajóra csapágyakat, traktoral­katrészeket és különböző román gyártmányú felszerelést raknak Kuba részére, a csehszlovák zászló alatt hajózó Dukla hajó pedig készen áll arra, hogy or­szágunkban készült vasúti síne­ket, hidraulikus szivattyúkat és kőolajipari felszerelést szállítson a Vietnami DK-ba. Más konstancai kollektívák is szünet nélkül folytatták a mun­kát a téli ünnepnapokon. A med­­gidiai és cernavodai cementgyá­rak, a navodari kénsav és szu­perfoszfát üzem és más vállala­tok munkásai is sikerekkel kezd­ték az új esztendőt. Pionírok karneválja (Munkatársunktól) Az újév első napjának délutánján rendezte meg a marosvásárhelyi Pionírok Háza és az IMSZ városi bizottsága a gyer­mekek hagyományos újévi karne­válját. A Kultúrpalota tükörtermé­ben több mint 400 pionír és iskolás jelent meg a legkülönbözőbb jelme­zekben. Volt itt Ludas Matyi és ro­botember, kéményseprő és közép­kori lovag, de nem hiányoztak a tarka tömegből a különböző népek színpompás viseletei sem. A jelmez­­verseny nyertesei között 50-nél több könyvet és más jutalmakat osztottak ki. Meghosszabbított trolibuszvonalak (Munkatársunktól) Újévi meglepe­tésként január 1-től kezdve meg­hosszabbított vonalon közlekednek Bukarestben a 82, 83, 87-es számú trolibuszok. Eddig a Piata de Flori zsúfolt forgalmú pontján fordultak meg, s eléggé zavarták az amúgy is nagy forgalmat. A légi vezeté­kek, töltőállomások szerelését az ITB dolgozói — fogadalmukhoz hí­ven — év végéig befejezték, s az említett vonalak trolibuszai újév reggelétől kezdve már csaknem egy kilométerrel távolabbról, a Mára­­sesti-hídtól veszik fel első utasaikat. A diplomáciai képviseletek vezetői fogadáson az Államtanácsnál Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Népköztársaság Államtanácsának elnöke, együtt Ion Gheorghe Mau­­rerrel, a Minisztertanács elnökével és Stefan Voitec-kel, a Nagy Nem­zetgyűlés elnökével csütörtök dél­ben az Államtanács Palotájában fo­gadta a hazánkban akkreditált dip­lomáciai képviseletek vezetőit. Jelen volt Grigore Geamanu, az Államtanács titkára és George Ma­­covescu helyettes külügyminiszter. Az új esztendő alkalmából üdvö­zölték az Államtanácsot és a kor­mányt, személyesen Gheorghe Ghe­orghiu-Dej elvtársat, jólétet kíván­tak a román népnek a következő nagykövetek: Arso Milatovics (Ju­goszláv SZSZK), a diplomáciai tes­tület­ dékánja, Alekszandre Csimon Argyropulo (Görögország), Jaroslav Sykora (Csehszlovák SZK), Rapi Gjermeni (Albán NK), Manuel Yepe Menendez (Kuba), Emmanuel Kodjoe Dadzio (Ghána), Kuti Jenő (Magyar NK), Dzsan Du Hvan (Koreai NDK), Emile Bishang (Svájc), Wieslaw So­­bierajski (Lengyel NK), Martti Jo­hannes Salomies (Finnország), K.R. F. Khim­ani (India), Paul Wetzler (Ausztria), Georgi Bogdanov (Bol­gár NK), Mohamed Fahmy Hamad (Egyesült Arab Köztársaság), James Dalton Murray (Nagy-Britannia), Honoré Cambier (Belgium), Liu Fan (Kínai NK), José Maria Alvarez de Toledo (Argentina), Hoang Tu (Viet­nami DK), Jean Louis Pons (Fran­ciaország), Olof Gustav Bjurström (Svédország), Niccolo Moscato (Olaszország), William A. Crawford (Amerikai Egyesült Államok); a kö­vetkező követek : Carlos Jacyntho de Barros (Brazília), J. B. Haver­­korn Van Rijsewijk (Hollandia), Zvi Ayalon (Izrael) ; a következő ideig­lenes ügyvivők : José Pedro Bastar­­rica (Uruguay), W. Winther Schmidt (Dánia), Siegfried Bock (Német DK), Cahit Ozean (Törökország), Wisnu, (Indonézia), I. A. Iljuhin (Szovjet­unió), C. Davaaszuren (Mongol NK). Gheorghe Gheorghiu-Dej, Ion Gheorghe Maurer és Stefan Voitec elvtársak megköszönték az üdvöz­letét és a jókívánságokat, s szívé­lyes, baráti légkörben elbeszélget­tek a diplomáciai képviseletek veze­tőivel. A Román NK Államtanácsának elnöke köszöntötte a diplomáciai képviseletek vezetőit, jólétet kívánt hazájuk népének, éltette a barátsá­got, a nemzetközi együttműködést és a békét. A diplomáciai testület nevében­­válaszbeszédet mondott Arso Mila­tovics, a Jugoszláv SZSZK nagykö­vete. (Agerpres) Az Államtanács Palotájában a hazánkban akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőinek fogadásán A Román Népköztársaság Államtanácsa TÖRVÉNYEREJŰ RENDELET a nagy nemzetgyűlési és néptanácsi képviselőválasztások időpontjának kitűzéséről Tekintettel arra, hogy a Nagy Nemzetgyűlés és a néptanácsok mandátuma 1965. március 5-én lejár . Az Alkotmány 21. és 52. szakaszában foglalt rendelkezések értelmében a Román Népköztársaság Államtanácsa e­l­r­e­n­d­e­l­i . Egyetlen szakaszt a Nagy Nemzetgyűlés, valamint az összes népta­nácsok képviselőit 1965. március 7-én választják meg. GHEORGHE GHEORGHIU-DEJ, az Államtanács elnöke Bukarest, 1965. január 2.­1. sz. SZILVESZTERI MOZAIK, 1964-1965 AZ ÉV UTOLSÓ ÉJSZAKÁJA EGYIK LEGKEDVESEBB ÜNNE­PÜNK. BÚCSÚZTATJUK AZ ÓESZTENDŐT ÉS KÖSZÖNT­­JÜK AZ ÚJAT. S EZ A RITMI­KUSAN ISMÉTLŐDŐ SZILVESZ­­TEREZÉS MÉGSEM EGYHANGÚ SOHA, NEM VESZTI EL IZÉT ÉS HANGULATÁT, HISZEN MINDEN ÉV UNAL-MAS MEGLE­PETÉST, ÖRÖMÉT ÉS ÜNNE­PELNI VALÓT REJTEGET. Ezer borospohár (Munkatársunktól) A fővárosi „Grivita Rosie“ üzemek dolgozói­nak egy része közös ünneplésre ült össze. A kantin luxusvendég­lőhöz hasonló termet választot­ták az összejövetel színhelyéül. Már a koraesti órákban megte­rítve állt 60 hosszú asztal a ki­díszített, márványpadlós terem­ben. A hétméteres fenyőn meg­gyújtották az apró villanyégőket, a színes papírszerpentineket, gir­landokat is elrendezték a meny­­nyezet és a kristály csillárok a­­latt A konyhákban is elkészítve várakoztak a gazdagon megra­kott tálak. A szakácsok tavaly is kitettek magukért, de ebben az évben még egy fogással gazda­gították a menülistát. A hazai halászhajók zsákmányából is asz­talra került egy fogás, s így ti­­zenkétfélével várták az ünnep­lőket. Pontban kilenc órakor felcsen­dült a zene. A vacsora alatt vál­togatva az üzem két zeneka­ra fűszerezte a hangulatot. Fél­tizenegykor megkezdődött a mű­sor, melynek nagyrészét az üzem hírneves agitációs brigádja szol­gáltatta, főként szellemes újévi köszöntő rigmusokkal. Ismert művészek keresték fel szilveszter éjszakáján a főváros valamennyi közös összejövetelét. Itt, a „Grivita Rosie“ üzemek­ben, Gr. Vasiliu Birlic és Cos­­tache Antoniu lépett színpadra. Amikor a rádióban és a televí­zióban elhangzottak Gheorghe Gheorghiu-Dej­­elvtársnak az egész népet köszöntő szavai, ke­reken ezer pohár csendült össze, hogy még boldogabb, sikerek­ben még gazdagabb új eszten­dőt kívánjanak egymásnak az üzem dolgozói. A „Bucuresti“ Készruhagyár nagytermében 800-an szilveszte­reztek. Sikerekben gazdag évet zártak le ebben a gyárban is. Tizenkilenc nappal határidő előtt teljesítették az évi tervet, s 18 millió lejt takarítottak meg ter­ven felül. A Vulcan üzemben a C. Tanase színház művészei vendégszerepel­tek. A hagyományos újévi kö­szöntőt az agitációs brigád mond­ta el, élén Ion Boroseanu eszter­gályossal. A Flamura Rosie vállalatban az I. L. Caragiale Nemzeti Szín­ház több művésze és a fővárosi néptanács ének- és táncegyüttesé­nek tagjai léptek fel. A fővárosi December 30 rajoni művelődési házban Köszöntők a Cenk alatt Brassóban az idén hiányzott a szil­veszter estékhez illő havas keret, a város mégis ünnepien ragyogó volt. Az ezernyi kivilágított ablak fényár­ba­ vonta a Cenk alját. A Cerbul Car­­patinban, a város legszebb legele­gánsabb vendéglőjében ezer ember szilveszterezett. Az ódon, csúcsíves mennyezetű termeket mesebeli palo­tává varázsolták a karnevál­ díszek és az ezüstben pompázó hatalmas téli­fák. A brassói ifjúság az emeleti ter­­mekben adott egymásnak találkozót ezen az éjszakán. Hatszázötvenen jöttek el az IMSZ tartományi bizott­ságának meghívására a már hagyo­mányossá vált ifjúsági szilveszterre. Fiatal élmunkások, munkáslányok, or­vosok, mérnökök táncoltak együtt ön­feledt vidáman a zene ritmusára. - Kívánom, hogy az 1965-ös eszten­dő teljesítse dolgos ifjúságunk vá­gyait és terveit - mondotta pohárkö­szöntőjében Sandru Cornel, a tarto­mányi IMSZ bizottság titkára. A poharak csendülő üveghangja és a szemek bizakodó ragyogása mond­ta rá az igent a köszöntőre. Brassó turistaváros jellege szilvesz­ter éjszakáján is megmutatkozott. A Cerbul Carpatin, a Carpati és a Pos­­tavarul hotelek előtt ONT társasgép­kocsik, személyautók tömege sorako­zott. Az ország minden tájáról érkez­tek ide szilveszterezők. Bent az étter­­mek, bárok táncparkettjén bukares­tiek táncoltak ploiestiekkel, bras­sóiakkal, konstancaiakkal, az onesti-i kombinát dolgozói vezérigazgatójuk­kal az élen vonultak be a Cerbul Car­patin éttermébe. A selymesfényű da­­masztokon színes zászlócskák jelez­ték, hogy külföldiek is szép számmal vannak jelen. A Carpati vendéglátó­ipari tröszt iiyencmester szakácsai pompás menükkel rukkoltak ki. De gondoskodott a tröszt kiváló buka­resti külföldi és brassói művészek, énekesek, táncosok, zenekarok közre­működéséről és szórakoztató műsor­ról. A Traktorgyár klubjában félezernél több dolgozó szilveszterezett család­jával. Röviddel éjfél előtt Joan Bordás, a Brassó tartományi pártbizottság tit­kára mondott pohárköszöntőt a gyár dolgozóira. Erőt, egészséget és to­vábbi sikereket kívánt 1965-re a nagy munkaközösségnek. sípos andrás TÁVIRAT OSVALDO DORTICOS TORRADO elvtársnak, a Kubai Köztársaság elnökének FIDEL CASTRO RUZ elvtársnak, a Kubai Köztársaság Forradalmi Kormánya elnökének havanna A nemzeti fegyveres felkelés győzelmének 6. évfordulója és az új­esztendő alkalmából a Román Népköztársaság Államtanácsa és kormá­nya, az egész román nép nevében melegen üdvözöljük és a legjobbakat kívánjuk Önöknek és önökön keresztül a hős kubai népnek. A román nép, amely a testvéri szolidaritás érzését táplálja a kubai nép iránt, őszintén örül a kubai dolgozók eredményeinek a szabad és boldog élet megteremtéséért vívott harcban. Azt kívánjuk, hogy az új esztendőben újabb sikereket érjenek el a szocialista Kuba gazdaságának és kultúrájának felvirágoztatásában, s meggyőződésünk, hogy a népeinket és országainkat összefűző baráti és együttműködési kapcsolatok tovább fejlődnek országaink javára, a szo­cialista közösség egységének megerősödése, a világbéke megszilárdulása javára. GHEORGHE GHEORGHIU-DEJ, ION GHEORGHE MAURER, az RMP KB első titkára, a Román Népköztársaság a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Államtanácsának elnöke 1964. december 11. Avas­ falvakon Avas rajonban hagyományo­san szilveszteri bállal búcsúztat­ták az óesztendőt. A falvak nagyjai, kicsinyei az ünnepélye­sen feldíszített művelődési ottho­nokban gyűltek össze és jókedv­vel, tánccal, nótával fogadták az újévet. Tartóctól Újvárosig a­­ra­jonban mindenütt nagy készülő­dés előzte meg a szilvesztert. Bik­­szádon például két nagy klubhe­lyiségben, Felsőfaluban pedig há­rom teremben rendezték meg a mulatságot. A sárközi kollekti­visták a helybeli kísérleti állo­másról is hívtak táncpartnereket. Mintha ezzel is azt akarnák kife­jezni, hogy szoros kapcsolat fűzi őket a mezőgazdasági kutató szakemberekhez. Az újvárosi, kisterebesi és más falvak kultur­­otthonaiban sehol nem volt hiány vidámságban, derűben. P. DUMITRU Fiatal petrillai bányászok között Petrillán, az év utolsó délutánján, ismerőssel találkoztam, Török Gyu­la fiatal bányamesterrel. Újságolta, hogy ő szilveszter éjszakáját a bá­nyában tölti. Rá és még néhány munkatársára bízták a bánya fel­(Folytatása a 2. oldalon)

Next