Előre, 1965. április (19. évfolyam, 5417-5442. szám)

1965-04-01 / 5417. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! A ROMÁN NEPKÖZTARSASAG NEPTANÁCSAINAK LAPJAI XIX. évfolyam 5417 sz. 1­4 oldal­ára 25 iráni 1965 április 1., csütörtök Minőségi traktorosmunka - nagy terméshozam A mezei munka egyre növekvő gépesítése, az a körülmény, hogy ma az állami gazdaságokban épp­úgy, mint a mezőgazdasági termelő­­szövetkezetekben gépi eszközökkel végzik a fő szántóföldi növények alapmunkálatait azt jelenti, hogy a terméshozam rendkívül nagymér­tékben függ a traktorosok munká­jától, főleg pedig a munka minő­ségétől. A gépi munka minőségi követel­ményeinek teljesítése mindenek­előtt az egyes munkálatok elvég­zésére előírt optimális időpont be­tartását jelenti. A Bánát tartományi újfalusi ál­lami gazdaság gépkezelői tavaly nyolc nap alatt vetették el a kuko­ricát, aminek a nyomán a növények a lehető legjobb időszakban hajtot­tak ki, gyorsan fejlődtek és ez — más tényezőkkel együtt — nagy­mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a gazdaság átlagos szemeskukorica termése elérte a 1000 kilót hektá­ronként. Az eddigi mezőgazdasági kampá­nyok során azonban nem egy eset­ben előfordult, hogy a munkálatok elhúzódtak és túllépték az optimá­lis időszakot. Tavaly ősszel például az Avas rajoni meggyesgombási me­zőgazdasági termelőszövetkezetben a traktorosok a búzának csupán 40 százalékát vetették el az optimális időszakban s ennek következtében a növények jó része a tél beköszönté­sekor nem volt eléggé fejlett­ álla­potban. Ez nagymértékben azért tör­tént így, mert a búzavetésre szánt földek későn szabadultak fel, a trak­torosok pedig nem végezték el előírt napi normájukat. Hogy a tavaszi talajel­lkészítés és velés az optimális időszakban men­jen végbe, minden egyes gépkezelő­nek kivételes figyelmet kell fordíta­nia a gondjaira bízott gép termelő­­kapacitásának teljes kihasználására. A mezei munka meggyorsítása szem­pontjából igen jelenős könnyítés all, ha több mezőgazdasági gépet kapcso­lunk egy-egy traktorhoz, kivált, ha nagy kiterjedésű, sík területen dol­gozunk. Ajánlatos például két forgó­kapát kapcsolni a traktorhoz az őszi búza boronálásánál és két-két 2 SPC-2 kukoricavetőgépet a kukorica vetésénél. A gépkapcsolással lénye­gesen fokozzuk a traktoros munka termelékenységét és lehetővé válik, hogy minden egyes traktor több munkát végezzen el az optimális idő­szakban. A vetésnél a minőségi munka leg­főbb követelménye, a vetőmag mi­nél egyenletesebb elosztása a so­rokban, a sorközök pontos betar­tása, valamint az agronómus által minden egyes parcellának előírt ve­tési mélység tiszteletben tartása. A mezőgazdaságunk rendelkezésére ál­ló gabona- és kapásnövény-vetőgé­­pek eleget tesznek ezeknek a köve­telményeknek, ha helyesen kezelik őket. Minőségi munkát csak helyesen és pontosan beállított géppel végez­hetünk. Ezt minden gépkezelő tud­ja, hiszen a téli tanfolyamokon és a munka megkezdése előtt tartott kiképző órákon számtalanszor fel­hívták rá a figyelmüket. A gépke­zelők gondjaira bízott új gépek pe­dig megkövetelik, hogy kezelőjük a legnagyobb alapossággal megis­merkedjék minden egyes részük­kel és bánni tudjon velük. Még egy olyan egyszerű szerszám is, mint a szabályozható fogaskorona gondos beállítást igényel, hogy mi­nőségi munkát végezzen. Elsősor­ban nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a fogak hajlásszöge meg­feleljen az egyes talajfajtáknak. Még ennél is fontosabb a tárcsás­korona élszögének helyes beállítá­sa, vagy a kukoricavetőgép elosztó szerkezetének a beszabályozása, a­­melytől a hektáronkénti növénysű­rűség függ. Minden munkánál a legmegfele­lőbb sebességet alkalmazzuk. Egyes műveleteknél, amilyen például a ta­lajkéreg feltörése forgókapa segít­ségével, a munka hatása annál na­gyobb, minél nagyobb sebességgel végezzük. Ezzel szemben a kukori­ca vetésénél a 2 SPC-2 kukorica­vetőgép maximális sebessége, amely­­lyel a szemek helyes elosztása biz­tosítható, 4,6 kilométer óránként. Ennél nagyobb sebességnél csök­ken a vetés pontossága és nem va­lósítható meg az előírt növ­énysű­­rűség sem. A gépi munka minőségének javí­tása nagymértékben függ attól is, hogy a gépkezelők lehetőleg min­dig egyazon területein dolgozzanak. Ha ugyanaz a traktoros végzi az összes munkákat, a szántástól egé­szen a betakarításig, saját szemé­vel látja munkája eredményét s azonkívül lehetőség nyílik arra is, hogy anyagilag érdekeltté tegyük a minőségi munkában- A Mező­­gazdasági Főtanács ajánlásai alap­ján sok GTA alkalmazza már azt a módszert, hogy a földparcellákat nem csupán a traktorosbrigádok, hanem az egyes traktorosok között osztja ki. Ezt az akciót az idén még jobban ki kell szélesíteni. A gépkezelők érdekeltté tétele cél­jából a traktorosbrigádok munká­sainak jutalmazási szabályzata elő­írja, hogy csupán azok a munká­latok jutalmazhatók, amelyek a mezőgazdasági termelőszövetkezet általi átvételezéskor „kitúrt“’ minő­sítést kaptak. Ennek ellenére nem minden GTA-n vezetnek megfelelő nyilvántartást a kiváló minőségűnek osztályozott munkálatokról. 1964- ben a szerdahelyi GTÁ 29 110 lejt, a gyulafehérvári GTÁ 16115 lejt osztott szét jutalomként a kiváló minőségű munkákért .Ugyaneb­ben a tartományban viszont a szászvárosi, valamint a dobrai GTÁ- kon egyetlen traktoros sem kapott jutalmat kiváló minőségű munká­jáért. Kevéssé valószínű, hogy eze­ken a GTÁ-kon egyetlen traktoros se dolgozott volna lelkiismeretesen. A fenti megállapítás inkább azt bi­zonyítja, hogy az illető GTÁ-k ve­zetősége nem tartotta érdemesnek figyelemmel kísérni a mezei munka minőségét és megjutalmazni azokat, akik igyekeztek jó munkát végez­ni. Feltétlenül szükséges, hogy min­den egyes munka átvételezésekor kötelezően feljegyezzék annak mi­nőségét is és a kiváló minőségű munkát megfelelő jutalomban ré­szesítsék. Minden egyes gépkezelő, ha a tavaszi kampány idején szem előtt tartja a munkálatokkal kapcsolatos minőségi követelményeket és be­tartja a mezőgazdasági tudomány szabályait, jelentős mértékben hoz­zájárulhat a mezőgazdasági terme­lés fokozásához. I. BIANU, az ICMA főkutatója A­ Calarasi-i tröszthöz tartozó állami gazdaságok földjein végefelé jár az első sürgősségi szakaszba tartozó növények magvainak vetése. A brigádosok, mielőtt az utolsó zsákok tartalmát beleürítenék a vetőgépbe, mégegyszer megvizsgálják a mag tisztaságát Primőrök Temesváron és Aradon (Munkatársunktól) Temesvár pia­cain és zöldségüzleteiben megjelen­tek az első tavaszi primőrök: a re­tek, a zöldhagyma, a saláta, az uborka. A legnagyobb mennyiséget eddig a parácsi, girodai, kisodai és gyiroki mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek szállították a városi fo­gyasztóknak. Nincs hiány korai zöldségfélékben Aradon sem, ahol a friss saláta, retek és zöldhagyma mellett 5000 kiló melegházi paradi­csomot is szállított a fogyasztóknak az aradi üvegház-kombinát. Készül a vaj a szatmári tejtermékgyárban Erdősítési munkálatok PITESTI — Az Arges tarto­mányi erdőségek mintegy 36 000 hektárral növekedtek a hatéves terv éveiben. Az új telepítések céljaira főként a földművelésre alkalmatlan, leromlott területeket használták fel. Leginkább gyor­san növő, gazdasági szempontból értékes fafajtákat, például vörös, fenyőt, douglasfenyőt ültettek. Az idén nagy leromlott területe­ken létesítenek akácültetvénye­ket. Az Arges tartományi erdő­­kerülőségek úgy tervezik, hogy 7000 hektáron telepítenek akác­fát. Eddig több mint 500 hektárt fásítottak PLOIESTI. — A nehoiui, Va­­lea­ Slanicului-i, sinaiai, cimpinai, pucioasai és más Ploiesti tarto­mányi erdőkerülőségek néhány nappal ezelőtt hozzáláttak a ta­vaszi erdősítési munkálatokhoz. Minthogy jóelőre biztosították az ültetőanyagot és előkészítették a talajt, az idei tervben előirány­zott 4500 hektárból 600-at már beültettek. A tartományi faisko­lák időben leszállítottak több mint 30 000 000 csemetét a gyor­san növő, értékes fajtákból. Az utóbbi 5 évben több mint 20 000 hektárt erdősítettek Ploiesti tar­tományban. BARÓ. — A Báki tartományi sascuti, zeletini, adjudi és romani erdőkerülőségek terüle­tén is megkezdődött az erdősítés. Alig néhány nap alatt több mint­­100 hektárt ültettek be akáccal, cserfával, juharral és más lom­bos fafajtákkal. A tartomány er­dészeti szakemberei 5720 hektár­ral szándékoznak növelni az idén az erdők területét, s ennek 80 százalékát tavasszal akarják be­ültetni. A hatéves terv éveiben több mint 40 000 hektárt erdősí­tettek a tartományban, s e terü­letnek több mint a fele leromlott talaj. MAROSVÁSÁRHELY. — A Maros-Magyar Autonóm tarto­mányi erdőmunkások mintegy 2500 hektárt erdősítenek az idén a hatéves terv éveiben beültetett 61 000 hektáron kívül. A tarto­mányban ma már ott tartanak, hogy ugyanakkora területet er­dősítenek, mint amekkorát kiter­melnek. Az ültetőanyagnak több mint 90 százaléka fenyőfa, amely a faanyag hozama szempontjából termelékenyebb a többi fajtánál. BRASSÓ: — Brassó tartomány­ban akárcsak az ősszel, most ta­vasszal is 3750 hektárt erdősíte­nek. Az új telepítések számára már biztosították a legjobb mi­nőségű ültetőanyagot. Az erdőke­­rülőségeket ellátták különleges felszerelésekkel és gépekkel a műtrágya szétszórásához és a kártevők leküzdéséhez. NAGYVÁRAD. — A Krliáns tartományi, tenkei, margíttai és nagyváradi erdőket ülőségekben néhány nap alatt több mint 300 hektáron ültették el a csemeté­ket. Az idei tervben előirányzott 2670 hektárnak több mint 60 százalékán douglasfenyőt, hibrid feketenyárfát és lucfenyőt telepí­tenek. Francia falikárpit kiállítás nyílt a fővárosban Szerdán délben a Román NK Mű­vészeti Múzeumának termeiben francia falikárpit kiállítás nyílt a múzeum gyűjteményéből. A kiállí­tás 22 falikárpitot mutat be, ame­lyek Francois de la Planche és Marc de Comans híres párizsi műhelyéből, valamint a Gobelins, Aubusson és Beauvais manufaktúrákból szár­maznak. A kiállításon színes repro­dukciókat is bemutatnak a XIV., XV. és XVI. századbeli francia kár­pitos művészet leghíresebb alkotó­inak munkáiból. Külön vitrinek szemléltetik a kárpitos művészet egyes jelenkori képviselőinek tevé­kenységét. A megnyitón részt vettek: Pom­­piliu Macovei külügyminiszter he­lyettes, Octav Livezeanu, a KKRI alelnöke, Ion Jalea, a Képzőművé­szek Szövetségének elnöke, a Műve­­lődés- és Művészetügyi Állami Bi­zottság képviselői, akadémikusok és más kulturális és művészeti szemé­lyiségek. Jelen volt Jean Louis Pons, Fran­ciaország bukaresti nagykövete és a nagykövetség több tagja. (Agerpres) Gyergyóban is küszöbön a vetés Gyergyóban éjszakánként még zéró fok alá süllyed a hőmérséklet, s a föld sem mindenhol engedett fel téli dermedtségéből, ám már itt is a tavaszi előkészületek kerültek előtérbe. A főfigyelem természete­sen a burgonyatermesztés megala­pozására összpontosul. Nos, e vonat­kozásban a biztató, hogy hosszú évek óta először már most, kora ta­vasszal megoldottnak látszik a ve­tőgumó szükséglet. A rajon terme­lőszövetkezeteiben 6426 tonna őszi és 1079 tonna korai burgonya van raktáron. Fontos az, hogy most a tárolás kritikus napjaiban tovább­ra is szakszerűen kezeljék a burgo­nyát. A burgonyatermesztéssel szorosan összefüggő probléma a tápanyag­utánpótlás biztosítása. Jórészt ugyanis ezen dől el sikerül-e telje­síteni a termelési tervekben foglalt mutatókat. Különben is, a burgo­nya egyike azon növényeknek, ame­lyek többé kevésbé hatékonyan meghálálja mé­g a tavaszi trágyázást is. Egyelőre azonban elég vontatot­tan halad a trágyakihordás. Papír­forma szerint ugyan a borzonti ter­melőszövetkezet jól áll a trágyá­zással, hiszen 130 százalékban telje­sítette tervét, a gazdaságban tett látogatás nyomán viszont hamaro­san kiderült, hogy nem a teljesít­mény magas, hanem a terv ala­csony. Szinte hihetetlen, hogy egy termelőszövetkezet 11 hektár terü­let letrágyázását iktatta csak a ter­vébe. A bevezetőben arról írtunk, hogy a burgonya vetőgumó szükségletet fedezték. A legutóbbi felmérés ada­tai alapján viszont jelentős mennyi­ségű zab, borsó és tavaszi bükköny­mag hiányzik. A rajoni mezőgazda­­sági tanács március 31-i plenáris ülésén mélyrehatóan megvitatták azokat a teendőket, amelyek a tava­szi előkészületek kapcsán felve­tődnek. Ezek között a problémák között szerepelt a vetőmag is. A kérdés megoldása indokolttá teszi viszont, hogy­ a tartományi szervek segítsék a gyergyói termelőszö­vetkezeteket. Mert ha egyelőre hű­vös is az idő a gyergyói medencé­ben, a vetés megkezdése már itt is csak napok kérdése. FLÓRA GÁBOR Gyermekbénulás elleni újraoltások Az egész országban március 31 és április 3 között kerül sor a gyer­mekek gyermekbénulás elleni újra­­oltására 15 hónapos kortól 7 éves korig. Az újraoltást a területi egész­ségügyi körzetek rendelőiben végzik a fővárosi Dr. I. Cantacuzino intézet­ben előállított oltóanyag cseppekkel. PANEK ZOLTÁN: Idegenvezetővel — otthon Eddig úgy éreztem, igazán nem tehetek magamnak szemrehá­nyást : „lépést tartok" szülőföl­dem fejlődésével. Szaporodnak, hosszabbodnak hazalátogatásaim, utólag hamarosan behozom, ha valami elkerülte volna a figyel­memet, külön munkarészlege már ez életemnek. Legutóbb azonban rádöbbentem, hogy baj van , lemaradtam. Oly rohamo­san tágul azon a tájon is a szocia­lista építés látóhatára, annyi ren­geteg látni- és megismernivaló akad mindegyre, hogy immár szégyenszemre idegenvezetőre szorulok. Azzal mentem haza, hogy egy friss eseményről való lemaradást kell pótolnom: Avas­­felsőfalut, a hajdani bányász- és favágófalut, gyermekkorom egyik leglélekközelibb színhelyét város­sá léptették elő. Közben pedig nem csak erről volt szó. Néhány kilométerrel arrébb, Nagybánya környékének egyik gyönyörű völ­gyében egy talán még jelentősebb munka ért a felavatásig, a nagy műbe megkapóan szerény be­illeszkedéssel. Itt találkoztam az idegenveze­tővel, pontosabban : előbb a ko­lozsvári Babes-Bolyai Egyetem nyelvészeti karán, a román szak harmad évén, a 77. csoportban. Chirmiciu Luciának hívják. Nagy­bányáról került az egyetemre, Máramaros tartományban szeret­ne majd tanítani. Ezt onnan tu­dom, hogy éppen e tárgykörben „interjúvoltam meg“, miközben — mellékesen — felmerült vala­mi könyv kapcsán egynémely irodalmi probléma is, amiben (most már belátom: túlságos buzgalommal) „elidegenvezet­­tem". Nem kért rá, de nem is utasította vissza. Elpirult, majd azt mondta: „Ugye, nem olyan nagy szégyen, ha harmadéves korában olykor még idegenveze­tőre szorul az ember ?“ Bizonyá­ra nem készült a visszavágásra, de amikor nemrég összefutottunk Nagybányán — immár egyáltalán nem idegenekként — váratlanul, szinte észrevétlenül ő vette át az idegenvezető szerepkörét. Vaká­ción volt otthon, azaz időmillio­mos , miután elbeszélgettünk, megkérdezte, mit mutasson meg nekem a környék szépségeiből. Mondtam, hogy köszönöm, ideva­lósi volnék, nem akartam egész gondolatom kimondásával meg­bántani bájos lelkesedését. Min­den írásom ebből a tájból táplál­kozik. De ő nem hagyta magát, szakszerűen sorolni kezdte, mit lenne érdemes megnézni, ügye­sen, a jelenlévő fényképészünk szempontjából is érdekesen tá­lalva a dolgokat. Meglepett a jártassága, de méginkább az, amikor egyszercsak az erőműről kezdett beszélni. Miféle erőmű ? Érezhette, hogy megfogott. Nyil­ván nem tudta volna elviselni, hogy a legotthonosabb tárgykö­rében sem tud valami egészen újat mondani-mutatni. Felragyo­gott az arca: „Akkor Indulás az erőműhöz." Attól a pillanattól kezdve vér­beli idegenvezetőnek bizonyult. Ahogy haladtunk felfelé a felső­bányai völgyben gyermekes büszkeséggel számolt be minden csíra­moccanásról, jövendő ter­veket vázolt, nem tapadt szigorú­an a már látható valósághoz: távlatokban igazított el. Kiderült, hogy néhány évvel ezelőtt, ami­kor az egyetemre készült,itt dol­gozott — de még inkább most de­rült ki, hogy valóban ide készül vissza a diploma megszerzése után. Ezt nem ő foglalta most új­ra szavakba, hanem az a szeretet sugározta, amellyel minket is eggyéfogott a teljesen átalakult tájjal. Az volt az érzésem — a hangja zenéje sugallta —, hogy verset mond. Ennek ellenére az erőműre még „gyanakodtam", nyilván amolyan „helyi dolog" — hirtelen elfelejtettem, hogy én itt ezeket is mennyire szeretem, de most idegenvezettek, ahhoz hangolódtam. Ám néhány perc múlva csak ámulni tudtam: ott álltunk a majdnem kész gátnál, a békási, az argesi erőmű édes testvérénél, idegenvezetőnk­ elhallgatott, mintegy jelezve, hogy most már nincs szükség szavakra. Elve­gyültünk a hatalmas tóparton sétáló vasárnapi kirándulók kö­zött, akik mintha azért gyülekez­tek volna — igen, azért —, hogy birtokukba vegyék ezt az újabb csodálatos alkotást. Még nem működik, de már megvan, már „átvehetjük" : a mienk. A rop­pant víztömeg munkára készen csillog a nemrég még csak­ egy­­út­ szelte­ át völgyben. Mondom, vasárnap volt, nem tudtunk meg­ismerkedni egyetlen építővel sem. Csupán az „átvevőket" láttuk, és a gát egy „továbbépítőjével" . Idegenvezetőnkkel kerültünk még közelebb egymáshoz. íme, egy erőmű, amely már elkészülte előtt is különös erőt sugároz. Hi­vatalos áramtermelő feladatán túl­­ bevilágított egy ember lel­kébe, elvezetett egy olyan ide­genvezetőhöz, amilyenből ma­napság már ezer meg ezer van az országban. Mert minden tég­lamoccanással az emberekben is épül valami. NEMZETKÖZI ESET • További tiltakozások az USA délkelet-ázsiai agressziója ellen • Összeült a NATO állandó tanácsa • Feloszlatták a dél-rhodásiai parlamentet • INFLÁCIÓS GONDOK NYUGATURÓPÁBAN • A CHILEI FÖLDRENGÉS UTÁN (Részletes tudósítások a 4. oldalon) 4000 pár cipő terven felül (Munkatársunktól) A Clujana bőr­és cipőgyár munkaközössége az idén minden hónapban ütemesen telje­sítette tervelőirányzatát. Az üzem dolgozói az első negyedévi össz­ter­melési tervet 103,80 százalékban va­lósították meg. Több mint 4000 pár női és férfi cipőt gyártottak elő­irányzaton felül. Ebben a negyed­évben 22 százalékkal több modell­­cipőt állítottak elő, mint a múlt év első negyedében. A gazdaságos munka eredményeként mintegy 9500 pár cipőhöz elegendő felsőbőrt és 1400 kiló talpat takarítottak meg. Chirise Lidia, a tordai Victoria Socialista cementgyár laboránsa a klinker operatív vegyelemzését végzi (M. Theodorescu felvétele) Az idei hatodik villamosított falu (Munkatársunktól) Az Élesd rajo­ni Berekény, a Szalonta rajoni Tal­pas,­ a Nagyvárad rajoni Köröskis­­jenő, a Belényes rajoni Biharrosa és a Kőrös rajoni Mezőbaj után tegnap kigyúlt a villanyfény a Mar­gitta rajoni Albis községben is. Ez a helység tehát az idén már a ha­todik villamosított falu Krisána tar­tományban, ám év végéig 60-ra ke­rekedik azoknak a falvaknak a száma, amelyeket 1965 folyamán kapcsolnak be a villanyhálózatba. Ezenkívül 45 helységben bővítik a meglevő hálózatot, más 18 helysé­get pedig bekapcsolnak az orszá­gos hálózatba. Minderre 1965 folya­mán 25 083 000 lejt költenek Kri­sana tartományban, mintegy 8 mil­lióval többet, mint 1964-ben. Milyen bútort szeretne? (Munkatársunktól) A vásárlókö­zönség igényeinek megismerését és igényesebb kielégítését szolgálta az a megbeszélés, amelyet a helyi ke­reskedelmi vállalat vezetősége szer­vezett Temesváron a Republicii körúti modern bútorüzlet helyisé­gében. A tanácskozáson — amelyen a helyi ipar képviselői is részt vettek — a kereskedelmi vállalat szakem­berei az áruválaszték bővítéséről, a kiszolgálás javításáról beszéltek. A megbeszélés részvevői viszont el­mondották, hogy az eddiginél sok­kal több, a tömbházlakások feltéte­leinek megfelelő bútorgarnitúrákra és bútordarabokra, kis helyet el­foglaló kinyitható heverőkre, köny­vespolcokra, rádió- és televízióasz­talkákra, előszobafalakra stb. van szükség. A füzetekbe jegyzett ész­revételek, javaslatok hamarosan el­jutnak a termelővállalatokhoz is.

Next