Előre, 1965. augusztus (19. évfolyam, 5521-5545. szám)

1965-08-01 / 5521. szám

MAGASABB FOKON, NAGYOBB GAZDASÁGI HATÉKONYSÁGGAL RÖVIDEBB GYÁRTÁSELŐKÉSZÍTÉST A Román Kommunista Párt IX. Kongresszu­sának jelentése kihangsúlyozta, hogy a gép­gyártóiparban javítani kell az új gépek és be­rendezések gyártásának bevezetését. Ez a fel­adat olyan jelenségre hívja fel a figyelmet, a­­mely eddig nálunk is károsan befolyásolta a gépgyártás tökéletesítését. Mondjuk ki kere­ken : jó hosszú volt az út a prototípustól a null­­sorozatig, azaz sokáig tartott a gyártáselőkészí­tési idő. Mi ebben a veszély ? Lemaradunk a technika, a tudomány rohamos fejlődése, ha­ladása mögött. Minél több idő telik el a terve­zéstől a sorozatgyártás megkezdéséig, annál in­kább fennáll a veszélye, hogy a termék, a gép, már születése pillanatában vagy nem sokkal azután elavul. Mint már említettem, nálunk is nem egyszer elhúzódott­­ a gyártás megkezdése. Ennek a káros jelenségnek a kiküszöbölése egyik legfontosabb feladatunk a közeljövőben. E tekintetben sok múlik a technológiai osztá­lyon, nevezetesen azon, mennyi idő alatt ké­szítik el a gyártás technológiai dokumentáció­ját. Nemrég fogadták el az új harántgyalugép minta példányát. Hamarosan rá kell térni a soro­zatgyártásra. Tanulmányoztuk annak lehetőségét, hogy a dokumentációt e géphez sokkal összevon­tabb formában készítsük el, mint az eddigiekhez. Miről van szó ? Az újfajta gyalugéphez ösz­­szesen 577 specifikus alkatrészt kell előállítania a gyárnak. Ahhoz hogy elkészíthessük, meg­munkálhassák, minden alkatrészhez külön-kü­­lön műveletterv szükséges. Ha az eddigi módon járnánk el, 22 000 óra kellene ahhoz, hogy va­lamennyi alkatrészhez részletes művelettervet mellékelhessünk. Ehelyett — azáltal, hogy az alkatrészeket négy csoportba osztjuk, és kö­zülük csak a legfontosabb huszonegyet látjuk el részletező művelettervvel — 5000 óra alatt végzünk a munkával. Ez az egyszerűsítés, ösz­­szevonás természetesen csak akkor vezet a várt eredményhez, ha a kivitelező szakmunkások jól képzettek és öntudatosan látják el tenniva­lóikat. Mi bízunk bennük, mert ismerjük őket. S abban is, hogy a módszert a következőkben általánosítani tudjuk. TÖLGYESI FERENC, technológus A Román Kommunista Párt IX. Kongresszu­sának Irányelvei, határozatai, akárcsak az or­szág valamennyi dolgozóját a nagyváradi Infratirea szerszámgépgyár munkásait, techni­kusait és mérnökeit továbbra is mélyrehatóan foglalkoztatják. Ki-ki a maga részét keresi a nagy egészben, sajátos, egyéni feladatát egy bonyolult tennivaló komplexumban, módját annak miként lehet minden tekintetben még eredményesebben dolgozni mint eddig, hogy a célkitűzések valóra válhassanak. Pártunk gazdaságpolitikájának középpontjában ezu­tán is az iparfejlesztés marad a legfőbb tö­rekvés, s ennek keretében a gépgyártásra há­rulnak alapvető tennivalók. A következőkben a váradi nehézipari vállalat három szakem­bere mondja el, hogy munkahelyükön mit tesz­nek a szerszámgép-készítés tökéletesítéséért. A FOGASKERÉK MINŐSÉGE Ismeretes, hogy a szerszámgépek minősége, pontossága sokban függ a szerszámoktól, készü­lékektől, a gépek felszerszámozásától. Fontos feladatunk, felszerszámozni az új maró gé­pet, amelynek nullszériája már ebben az év­ben el kell hogy készüljön. Hasonló tennivalóink vannak az újfajta gyalugép gyártásának előké­szítésében is. Ismerve részünket a gyár összehan­golt munkájából, egész sor minőséggel kapcsola­tos probléma megoldása foglalkoztat. Ezek közül csak egyet említek meg. Sok bajunk volt a fo­gaskerekek felületi edzésével. Az eddigi módszer nem biztosította sem az egyenletes melegítést, sem az egyenletes lehűtést, ami az edzés felté­tele. Nemecsek József technikus olyan hőkezelő berendezést tervezett, amely megoldotta a prob­lémát, pontosan szabályozni lehet a melegítési és hűtési folyamatot s ezenkívül a darab kedvező pozícióban jut az edzésfürdőbe .. A berendezés most* van kivitelezés alatt. Ha elkészül, lényege­sen meg tudja javítani az egyik alkatrész minő­ségét. SZABÓ JÁNOS készülék-tervező mérnök SZÜNTELENÜL TANULNI KELL A gépgyártás további, a műszaki követelmé­nyeknek megfelelő tökéletesítése megköveteli mindenekelőtt a szüntelen tanulást. Úgy kell megszerveznünk szakembereink tájékoztatását, hogy állandóan tisztában legyenek a szakmá­juk szerint hozzájuk legközelebb álló műszaki tudományok, tudományágak legfrissebb vívmá­nyaival, eredményeivel. 152 féle szakfolyóirat áll rendelkezésünkre, közülük mintegy 100 kül­földi. A legfontosabb, gyárunkat közvetlenül érdeklő cikkeket lefordítjuk és témakörönként (tervezés, hidegmegmunkálás, melegmegmunká­lás, munkaszervezés és gazdasági problémák) csoportosítva hozzáférhetővé tesszük mérnöke­inknek, technikusainknak, szakmunkásainknak. A mérnökök, technikusok tanácsának kezdemé­nyezésére szakembercsoportokat szerveztünk, amelyek rendszeresen és következetesen ellen­őrzik és feldolgozzák a folyóiratok cikkanya­gát. Az egyik csoport például a mi gyárunkban is hasznosítható műszaki újdonságokat, módsze­reket és eljárásokat kutatja. Szintén a mérnö­kök, technikusok tanácsának kezdeményezésére született az elhatározás : a gyár minden magas képesítésű szakembere önként, tetszése szerint foglalkozik azoknak a gyakorlati műszaki kérdé­seknek egyikével, amelyek megoldatlansága valamilyen szempontból károsan befolyásolja a gyártásmenetet. Hatvanegy ilyen részletprob­léma akadt közvetlen pártfogóra. Jelentk»,­ pél­dául nehézséget okoz a fúrógép orsóhüvelyfura­­tának a kívánt pontosságra való megmunká­lása. Forrai István technológus vállalkozott rá, hogy megoldja. Egy másik mérnök, Hategan Pet­ru arra vállalkozott, hogy belső normát dol­goz ki az öntendő alkatrészek öntéstechnológiai szempontból való helyes tervezésére, szerkeszté­sére amely a selejtcsökkentés egyik hatékony módja. Szeptemberben a szakemberek javaslato­kat terjesztenek elő a kiválasztott problémák megoldására. Havonta négy ismeretterjesztő elő­adást­ tartunk munká'P''. ■' '.i.várk­­er.••ok a szervezett műszaki tájékoztatásnak azonban csak akkor lesz igazán lemérhető haszna, ha szenvedélyes szakmai önképzéssel párosul. KISS FERENC mérnök, a műszaki kabinet vezetője Korszerű gabonaraktár­­ épül Sebesen Sebesen új építőtelepet nyitot­tak meg: a gabonaátvételi köz­pontban 600 vagon befogadóké­pességű korszerű raktárakat épí­tenek. A raktárakat ellátják híd­mérleggel, külön vasútvonallal, kirakó gépekkel, szellőztető be­rendezésekkel. A raktár közelé­ben óránként 6—8 tonna kapaci­tású gabonaszárító állomás épül. Bővül az erdei úthálózat Az év eleje óta 120 kilométer­rel hosszabbították meg az er­dei utakat. Új utakat adtak át rendeltetésének a Motru, Zsil, Cserna, Romani, Vilsani, Riul Doamnei, Tarcau, Neagra, Dra­­goteasa és más erdőgazdálko­dási medencékben. A Suceava, Oltenia, Arges, Bákó, Brassó tartományi erdőségekben újabb erdőkitermelési utakat építenek. Az útépítők traktorokkal, kompresszorokkal, zúzógépekkel, kotrógépekkel, talajgyalukkal dolgoznak. Az ásást, kőkiterme­lést és zúzást 65—75 százalék­ban géppel végzik. Az év végére az erdei utak hossza meghaladja a 2000 kilo­métert. Az új erdei utak növe­lik a faanyag magas fokú hasz­nosítása és a gépesítés­­ kiter­jesztése lehetőségeit, s számotte­vően hozzájárulnak a turisztika fejlődéséhez is. IDŐJÁRÁS A Központi Meteorológiai­ In­tézet közli július 31-én este . Nyugaton és északon fokozatos lehűlés, délen változatlanul me­leg idő várható. Bánátban, Er­délyben, a hegyekben és Moldva északi részén átmeneti felhősö­­dés, több helyen zápor és zivatar, az ország többi részén változó, éjjel és délelőtt jobbára derült égboltozat, mérsékelt nyugati szél. A következő három napra északnyugaton több helyen fel­­hősödés, a Bánátban, Erdélyben és Moldva északi részén elvétve eső, az ország többi részén álta­lában szép idő várható. Mérsé­kelt nyugati szél. Kezdetben csökkenő, majd emelkedő hőmér­séklet, nappal 26 és 36 fok, éjjel 11 és 21 fok között. Világ proletárjai egyesüljetek ! | A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA XIX. évfolyam 5521 sz. 4 oldal ára 25 iráni 1965 augusztus 1., vasárnap AUGUSZTUS 1 — A TENGERÉSZEK NAPJA Hajóink a végtelen vizeken A nagy vizektől távol élő ol­vasó nem igen gondol arra, mi­lyen érdekes, sokszor veszélyes munka folyik hajóink fedélzetén, kikötőinkben és hogy ennek a munkának hány névtelen hőse van. Most, folyami hajózásunk 75-ik, tengerhajózásunk 70-ik év­fordulójának küszöbén, idézzünk fel néhány mozzanatot életük­ről. Az északi szélesség 60. fokán A napokban meghívtak a ga­láéi hajógyárban készült 4500 tonnás Timisoara nevű hajóra. Éppen az Atlanti-óceánról tért vissza. A hajó legénységét a szo­cialista verseny élenjáróit megil­lető vörös zászlóval tüntették ki, a Tengerészek Nap­ja alkalmából a legénység sok tagja kapott ér­demrendet, érmet és jubiláns em­lékérmet. Nagy volt az öröm a matrózok között, beszédes ked­vükben sok élményükről számol­tak be. Két hónapos útjuk során a Biscayai öbölben vihar késleltet­te őket. Néhány órányira lehet­tek az angol Glasgow kikötőtől, ahol ki kellett rakódniuk a ga­bonát, amikor hazulról rádiótáv­irat érkezett: New­ Castleben kell rakodniuk. Két lehetőségük volt: vagy a csendesebb, vagy hosszabb utat választják a La Manche csa­tornán át, vagy pedig a rövidebb, de sokkal veszélyesebb utat, a brit szigetek megkerülésével, észak felől. Fiatal kapitányuk, Nicolae Visiac, aki mindössze két­ éve nyerte el a hosszújáratú ka­pitányi minősítést, nem riadt vissza a veszélyesebb úttól, amely sokkal gazdaságosabbnak ígér­kezett. A parancsnoki hídra ké­rette a navigációs tiszteket és kö­zölte velük: „Az északi úton egy napot és egy éjszakát nyerünk s ez nagy előnyt jelent. Eddig 106,4 százalékra teljesítettük tonna/­á­­ruszállítási tervünket, 111,6 szá­zalékra a mérföld/tonnatervünket és 121,8 százalékra valutatervün­ket. Ezzel a flottaközi verseny­ben második helyen vagyunk...“ Két óráig sem hajóztak északi irányban, amikor hirtelen sűrű, nehéz köd szállt le. Semmit sem lehetett látni. Nicolae Bratu első tiszt pontosan megállapította a hajó helyzetét és irányát. Éppen most járt le a szolgálata s a tér­­képkajütbe a legfiatalabb tisztet állította. A fiatal tiszt első ízben hajózott ezen a veszedelmes he­lyen. „Hogyan is tehette a pa­rancsnok, hogy engem tegyen most szolgálatba, amikor a hajó épsége minden pillanatban ve­szélyben foroghat ?“ — ilyesfélét gondolt, míg feszülten figyelte a radarkészüléket, amely az egyet­len „látó szem“ volt ebben a vas­tag ködben, a kiálló szirtek kö­zött. Nem volt egyedül, a pa­rancsnok éber szemmel kísérte munkáját. Évekkel ezelőtt őt is úgy tanították, hogy veszélyes zónában tették felelős szolgálat­ba. .. A fiatal tiszt felelősségteljes helyén jól megállta a helyét, he­lyesen intézkedett, az őrszemek a hajó orrán figyelmesen ügyeltek, végül is sikeresen kikerültek a veszélyes áramlatból és elérték a kritikus 60-ik szélességi fokot. A Timisoara egy nappal és egy éj­szakával korábban érkezett visz­­sza a konstancai kikötőbe. A leg­fiatalabb tiszt megérdemelten kapta meg végleges tiszti kineve­zését. „Megszokott“ nap a fedélzeten A légsúlymérő mutatója vesze­delmesen süllyed. Az Akadémia kisméretű tudományos kutatóha­jója, az Ariel apró dióhéjként hánykolódik a haragos hullámok között. A parttól távol vannak, már néhány órája sehol sem lát­szik a szárazföld. A legénység tagjai, a tudományos kutatók, a­­kik a hidrotechnikai munkála­tokhoz nélkülözhetetlenül szük­séges tengeráramlásokat tanul­mányozzák, most valamennyien egyetlen emberre, a parancsnok­ra szegezik tekintetüket. Ráter­mettségétől, hidegvérétől sok függ ebben a pillanatban, az, hogy az Arie? hogyan vergődik ki a Fe­kete-tenger vad viharának halá­los öleléséből... „1965. május 29. 12:30 óra. A hajó megállt az 5.­ számú állomáson. 6—7 fok erejű szél. Hullámmagasság 3 méter. A vihar ellenére folynak a mérések. A gép akcióra kész“. Épp ezt írta be a hajónaplóba, amikor egy he­ves szélroham a fedélzetről leso­dorta a tengeralatti áramlásokat mérő műszert. — A műszert felszínre kell hozni! A fékevesztett viharban, négy órai megfeszített munka után si­került horgonyt akasztani a mű­szert tartó bójába, s az értékes kutatóeszközt felvonták a fedél­zetre. A négy óra alatt a kapi­tány nem mozdult el a parancs­noki hídról. Akkor már mindent eltakaró köd ereszkedett a ten­gerre. Csak a finom elektronikus műszerek mutatták, hogy a hajó Sulina övezetéhez közeledik. Most ismét szükség volt a ti­zenkét éve hajózó parancsnok pontosságára és gyorsaságára. A hajónaplóban ezekről az órák­ról néhány mondat tanúskodik: „Közel járunk Sulina csatorna­torkolathoz, az erős hullámzás és áramlás miatt lassan haladunk. Mögöttünk megint köd ereszke­dik, a hőmérséklet rohamosan csökken. Erőltetjük a gépeket, nehogy a köd hátulról utolérjen. Minden rendesen működik. 20 órakor kikötünk Sulinán“. Egy nap a tengeren, egyetlen VIOREL LUPU (Folytatása a 3. oldalon) Hazai kikötőben SZERŰRE A GABONÁT. GYORS SZÁNTÁST MAROS­ MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNYBAN Tartsuk az ütemet A Maros Magyar Autonóm tartományban két nap alatt 13 000 hektáron vágták le a bú­zát. A teljesítmény a maga ne­mében szinte egyedülálló. Még­pedig azért, mert bár tartomá­nyi megvalósítást tükröz a sta­tisztika, az éghajlati adottságok következtében ez az eredmény mindenekelőtt a Ludas, a Di­cső és a Maros rajoni terme­lőszövetkezetek fáradozásának a gyümölcse. S egyben jó vizsgabizonyítvány a szakve­zetés számára is. Az a tény ugyanis, hogy egy hét leforgása alatt e három rajonban, főleg Ludas környékén, a befejezés szakaszába juthatott az aratás, nem kis mértékben a technikai erő koncentráltságának is az eredménye. Ezen a vidéken azonban lassan munkaterület nélkül maradnak a kombájnok. A betakarítás tartományi üte­mének fenntartása tehát csakis úgy lehetséges, ha a gépek össz­pontosítása Udvarhely és Régen vajonban is ilyen átgondolt s ugyanakkor gyors is lesz. A gép­park átszállítása természetesen csak a feladat kisebb része. Lé­nyeges, mondhatni döntő jelen­tőségű probléma a differen­ciáltság érvényre juttatása. Ugyanis míg Ludas rajonban majdnem mindenütt dolgozhat­tak a kombájnok, Régen és Ud­varhely rajonban a meredek domboldalakon szükség van meg a marokszedőkre. S ahol ezt nem tartják kellően szem előtt, mint például Bátoson, ott hiába sora­koznak egymás mellett a gépek. Az előbbiekben azt említet­tük, hogy a szakvezetés feladata gondoskodni a jelenlegi üzem fenntartásáról. Nem kevésbé fon­tos az sem, hogy azokon a vidé­keken, ahol most bontakozik ki az aratás ne ismétlődjék meg a Ludas és a Maros rajon­ban tapasztalható fonákság. Mégpedig az, hogy miközben gyorsan, zökkenőmentesen folyik az aratás, a cséplés és a nyári szántás menete hihetetlenül las­sú. Helyenként azért állnak a cséplőgépek, mert akadozik a szállítás, ahol viszont volna mit csépelni, mint például Kelemen­­telkén, ott a cséplőgépek szinte óránként mondják fel a szolgá­latot. Érthetetlen az is, hogy Lu­das rajonban, ahol már learat­ták a vetésterület 90 százaléká­ról a búzát, miért húzódozik a nyári szántás. A rajon két gép­állomása megfelelő erővel ren­delkezik ahhoz, hogy akár na­pok alatt is elvégezzék ezt a fontos munkát. A legutóbbi jelentés szerint már a hűvös éghajlatú Csík ra­jonban is megkezdődött az ara­tás. Indokolt tehát, hogy tarto­­mányszerte megfelelő ütemben végezzék a cséplést és a nyári szántást. FLÓRA GÁBOR KOLOZS TARTOMÁNYBAN Dolgozzék minden kombájn Kolozs tartomány szántóföld­jein teljében a nyári munka. Az egész héten tartott meleg, napos időjárás lehetővé tette, hogy most már mindenütt teljes kapacitással dolgozzanak a kom­bájnok. A legnagyobb területről Zilah, Enyed és Szamosújvár rajonban vágták le, csépelték ki a kenyérgabonát. A verseny­ben dolgozó kombájnosok Zilah rajonban például 10 642, Sza­mosújvár rajonban pedig 9 173 hektárról takarították be a bú­zát. Enyed rajonban a gabona 57 százalékát levágták. A rajonok többségében azon­ban még mindig vontatottan ha­lad az aratás, cséplés, a ga­bona szerűre hordása. Noha a gazdaságok elég géppel és mun­kaerővel rendelkeznek, egyes ter­melőszövetkezetekben indokolat­lanul késlekednek a kenyérgabo­na betakarításával. A tartomá­nyi mezőgazdasági tanács leg­frissebb adatai szerint a 122 251 hektár búzavetésből mindössze 51 325 hektárról vágták le a bú­zát. A traktorállomások jelenté­sei szerint sok gazdaságban még mindig nem használják ki a gé­pek teljesítőképességét. A kom­bájnvezetők adósok maradtak munkafelajánlásaikkal. Az ara­tásban cséplésben előirányzott 1 158 kombájnból átlag 901 ara­tott, csépelt. Beszterce, rajon­ban például a 116-ból 91, Dés ra­jonban pedig a 83 kombájnból mindössze 52 dolgozott. A betakarítás második szaka­sza, a szérűre hordás és csép­lés, szintén mindenütt vontatot­tan halad. Ennek legfőbb oka, hogy a termelőszövetkezetekben a fogatok és a gépek igen kevés hányadát mozgósították a gabo­na szállításra. Emiatt a tarto­mányban mindössze 4,5 száza­lékban csépelték ki a nem kom­bájnnal aratott gabonát. A gyen­gén szervezett hordás nagy mér­tékben akadályozza a cséplőgé­pek teljesítőképességének ki­használását is. Sok helyen, mint például Kozárváron, Lapádon, Bábolnán, Bethlenben, Torda­­túron és másutt még mindig áll­nak a cséplőgépek a szérűn. A tartomány termelőszövetke­zeteiben mindenütt meg kell gyorsítani a gabona betakarítá­sát. SZÉKELY PÁL Teljében a nyári szántás a Mihailesti-i (Bukarest tartomány) termelőszövetkezet földjein ZÖLDSÉGELLÁTÁS BUKTATÓKKAL 9 Kiutalás — szükségleten alul és felül 9 Köte­lezettség a szerződés? 9 A dési alma és né­hány szó a helyzetismeretről 9 Csakugyan nem csökkenthetők a szállítási költségek? Földrajzi fekvésénél fogva a Zsilvölgye olyan vidék, amely igen kevéssé alkalmas zöldség­­termesztésre s így a lakosság — nagyrészük bányász — egész zöldség- és gyümölcsszükségle­tét az OLF egységekben szerzi be. Jogos igény tehát, hogy ezek az egységek bőséges meny­­nyiségben, jó minőségű, változa­tos és friss zöldségfélével és gyümölccsel lássák el a lakossá­got. Ezt az igényt azonban — amint olvasóink, levelezőink le­veleiből is kitűnik — nem elégí­ti ki minden esetben a petrozsé­­nyi OLF (zöldség és gyümölcs értékesítő szervezet). Ugyanezt tapasztaltuk a Zsilvölgyében tett terepkiszállásunk alkalmából is, íme néhány vásárló véleménye. Munteanu Maria petrozsényi háziasszony : Egész tavasszal nem volt paradicsom. Május elején néhány kilót árusított ki az OLF, de egy-két nap alatt elfogyott és júliusig szinte egyáltalán nem kaptunk... Silvásjan Teodor lupényi bá­nyász : A földieper-idény alatt kétszer, vagy háromszor kaptam az OLF-nél földiepret. A minő­ségről nem is beszélek. A fele­ségem Aradra utazott és onnan hozott két láda gyönyörű, friss földiepret befőzésre. Gombos Károlyné petrillai há­ziasszony : Alig jelent meg a ka­ralábé, újdonságnak, primőrnek számított, de máris fonnyadt és fás volt. Miért lehet csak olyan nagyritkán friss és jó minőségű árut kapni a zöldségüzletekben? Bucur Vasile, Keresztes Bor­bála, Szántó Aladár és több más vásárló is felvetette — a tavaszi­nyári zöldségféle és gyümölcshi­ány mellett — az áru minőségét. Újburgonya, ha van, nagyon apró, tavasszal a spenót, saláta fonnyadt, a cseresznye éretlen stb. A vásárlók panaszai alapján igyekeztünk az ellátásban és mi­nőségben észlelt hiányosságok okait megtudni s azt is, mit szán­dékoznak tenni az illetékesek a vásárlók igényeinek megfelelő kielégítéséért. A petrozsényi OLF igazgatója és kereskedelmi osztályvezetője a zöldség és gyümölcsellátás ne­hézségeinek egyik fő okát abban látják, hogy az illetékes felsőbb szervek — a Fogyasztási Szövet­kezetek Tartományi Szövetsége, a CENTROCOOP — a kiutalá­soknál nem veszik kellőképpen figyelembe a szükségletek alap­ján összeállított kéréseket. Ez oda vezet, hogy bizonyos termé­kekből a szükségesen felül, má­sokból azon alul rendelkeznek készletekkel. Állításukat konkrét példával támasztották alá, íme csupán néhány adat: A petrozsé­nyi OLF az elmúlt évek tapasz­talatai alapján, az egyre növek­vő igényeket tartva szem előtt a II. évnegyedre például 100 tonna spenótot igényelt, de csupán 60 tonnára kapott kiutalást, 65 ton­na karalábét igényelt és 30 ton­nára kapott kiutalást stb. Ez a helyzet a III. évnegyedben is fennáll. Az igényelt 100 tonna zöldbab helyett csupán 50 tonná­ra ; 30 tonna karfiol helyett 13 tonnára ; 90 tonna szilva helyett 60 tonnára stb. kapott kiutalást. Viszont a III. évnegyedben 235 tonna uborka helyett 335 ton­nára ; 90 tonna vinetta helyett 160 tonnára ; 460 tonna zöldpap­rika helyett 700 tonnára stb. Mit jelent a gyakorlatban ez a plusz és mínusz eltérés ? Egy­részt azt, hogy a hiányzó meny­­nyiséget a petrozsényi OLF úgy pótolja, hogy kiutaláson felül, nem szerződéses alapon igyekszik BAKTAI ETELKA „ (Folytatása a 2. oldalon)

Next