Előre, 1965. augusztus (19. évfolyam, 5521-5545. szám)
1965-08-01 / 5521. szám
MAGASABB FOKON, NAGYOBB GAZDASÁGI HATÉKONYSÁGGAL RÖVIDEBB GYÁRTÁSELŐKÉSZÍTÉST A Román Kommunista Párt IX. Kongresszusának jelentése kihangsúlyozta, hogy a gépgyártóiparban javítani kell az új gépek és berendezések gyártásának bevezetését. Ez a feladat olyan jelenségre hívja fel a figyelmet, amely eddig nálunk is károsan befolyásolta a gépgyártás tökéletesítését. Mondjuk ki kereken : jó hosszú volt az út a prototípustól a nullsorozatig, azaz sokáig tartott a gyártáselőkészítési idő. Mi ebben a veszély ? Lemaradunk a technika, a tudomány rohamos fejlődése, haladása mögött. Minél több idő telik el a tervezéstől a sorozatgyártás megkezdéséig, annál inkább fennáll a veszélye, hogy a termék, a gép, már születése pillanatában vagy nem sokkal azután elavul. Mint már említettem, nálunk is nem egyszer elhúzódott a gyártás megkezdése. Ennek a káros jelenségnek a kiküszöbölése egyik legfontosabb feladatunk a közeljövőben. E tekintetben sok múlik a technológiai osztályon, nevezetesen azon, mennyi idő alatt készítik el a gyártás technológiai dokumentációját. Nemrég fogadták el az új harántgyalugép minta példányát. Hamarosan rá kell térni a sorozatgyártásra. Tanulmányoztuk annak lehetőségét, hogy a dokumentációt e géphez sokkal összevontabb formában készítsük el, mint az eddigiekhez. Miről van szó ? Az újfajta gyalugéphez öszszesen 577 specifikus alkatrészt kell előállítania a gyárnak. Ahhoz hogy elkészíthessük, megmunkálhassák, minden alkatrészhez külön-külön műveletterv szükséges. Ha az eddigi módon járnánk el, 22 000 óra kellene ahhoz, hogy valamennyi alkatrészhez részletes művelettervet mellékelhessünk. Ehelyett — azáltal, hogy az alkatrészeket négy csoportba osztjuk, és közülük csak a legfontosabb huszonegyet látjuk el részletező művelettervvel — 5000 óra alatt végzünk a munkával. Ez az egyszerűsítés, öszszevonás természetesen csak akkor vezet a várt eredményhez, ha a kivitelező szakmunkások jól képzettek és öntudatosan látják el tennivalóikat. Mi bízunk bennük, mert ismerjük őket. S abban is, hogy a módszert a következőkben általánosítani tudjuk. TÖLGYESI FERENC, technológus A Román Kommunista Párt IX. Kongresszusának Irányelvei, határozatai, akárcsak az ország valamennyi dolgozóját a nagyváradi Infratirea szerszámgépgyár munkásait, technikusait és mérnökeit továbbra is mélyrehatóan foglalkoztatják. Ki-ki a maga részét keresi a nagy egészben, sajátos, egyéni feladatát egy bonyolult tennivaló komplexumban, módját annak miként lehet minden tekintetben még eredményesebben dolgozni mint eddig, hogy a célkitűzések valóra válhassanak. Pártunk gazdaságpolitikájának középpontjában ezután is az iparfejlesztés marad a legfőbb törekvés, s ennek keretében a gépgyártásra hárulnak alapvető tennivalók. A következőkben a váradi nehézipari vállalat három szakembere mondja el, hogy munkahelyükön mit tesznek a szerszámgép-készítés tökéletesítéséért. A FOGASKERÉK MINŐSÉGE Ismeretes, hogy a szerszámgépek minősége, pontossága sokban függ a szerszámoktól, készülékektől, a gépek felszerszámozásától. Fontos feladatunk, felszerszámozni az új maró gépet, amelynek nullszériája már ebben az évben el kell hogy készüljön. Hasonló tennivalóink vannak az újfajta gyalugép gyártásának előkészítésében is. Ismerve részünket a gyár összehangolt munkájából, egész sor minőséggel kapcsolatos probléma megoldása foglalkoztat. Ezek közül csak egyet említek meg. Sok bajunk volt a fogaskerekek felületi edzésével. Az eddigi módszer nem biztosította sem az egyenletes melegítést, sem az egyenletes lehűtést, ami az edzés feltétele. Nemecsek József technikus olyan hőkezelő berendezést tervezett, amely megoldotta a problémát, pontosan szabályozni lehet a melegítési és hűtési folyamatot s ezenkívül a darab kedvező pozícióban jut az edzésfürdőbe .. A berendezés most* van kivitelezés alatt. Ha elkészül, lényegesen meg tudja javítani az egyik alkatrész minőségét. SZABÓ JÁNOS készülék-tervező mérnök SZÜNTELENÜL TANULNI KELL A gépgyártás további, a műszaki követelményeknek megfelelő tökéletesítése megköveteli mindenekelőtt a szüntelen tanulást. Úgy kell megszerveznünk szakembereink tájékoztatását, hogy állandóan tisztában legyenek a szakmájuk szerint hozzájuk legközelebb álló műszaki tudományok, tudományágak legfrissebb vívmányaival, eredményeivel. 152 féle szakfolyóirat áll rendelkezésünkre, közülük mintegy 100 külföldi. A legfontosabb, gyárunkat közvetlenül érdeklő cikkeket lefordítjuk és témakörönként (tervezés, hidegmegmunkálás, melegmegmunkálás, munkaszervezés és gazdasági problémák) csoportosítva hozzáférhetővé tesszük mérnökeinknek, technikusainknak, szakmunkásainknak. A mérnökök, technikusok tanácsának kezdeményezésére szakembercsoportokat szerveztünk, amelyek rendszeresen és következetesen ellenőrzik és feldolgozzák a folyóiratok cikkanyagát. Az egyik csoport például a mi gyárunkban is hasznosítható műszaki újdonságokat, módszereket és eljárásokat kutatja. Szintén a mérnökök, technikusok tanácsának kezdeményezésére született az elhatározás : a gyár minden magas képesítésű szakembere önként, tetszése szerint foglalkozik azoknak a gyakorlati műszaki kérdéseknek egyikével, amelyek megoldatlansága valamilyen szempontból károsan befolyásolja a gyártásmenetet. Hatvanegy ilyen részletprobléma akadt közvetlen pártfogóra. Jelentk», például nehézséget okoz a fúrógép orsóhüvelyfuratának a kívánt pontosságra való megmunkálása. Forrai István technológus vállalkozott rá, hogy megoldja. Egy másik mérnök, Hategan Petru arra vállalkozott, hogy belső normát dolgoz ki az öntendő alkatrészek öntéstechnológiai szempontból való helyes tervezésére, szerkesztésére amely a selejtcsökkentés egyik hatékony módja. Szeptemberben a szakemberek javaslatokat terjesztenek elő a kiválasztott problémák megoldására. Havonta négy ismeretterjesztő előadást tartunk munká'P''. ■' '.i.várker.••ok a szervezett műszaki tájékoztatásnak azonban csak akkor lesz igazán lemérhető haszna, ha szenvedélyes szakmai önképzéssel párosul. KISS FERENC mérnök, a műszaki kabinet vezetője Korszerű gabonaraktár épül Sebesen Sebesen új építőtelepet nyitottak meg: a gabonaátvételi központban 600 vagon befogadóképességű korszerű raktárakat építenek. A raktárakat ellátják hídmérleggel, külön vasútvonallal, kirakó gépekkel, szellőztető berendezésekkel. A raktár közelében óránként 6—8 tonna kapacitású gabonaszárító állomás épül. Bővül az erdei úthálózat Az év eleje óta 120 kilométerrel hosszabbították meg az erdei utakat. Új utakat adtak át rendeltetésének a Motru, Zsil, Cserna, Romani, Vilsani, Riul Doamnei, Tarcau, Neagra, Dragoteasa és más erdőgazdálkodási medencékben. A Suceava, Oltenia, Arges, Bákó, Brassó tartományi erdőségekben újabb erdőkitermelési utakat építenek. Az útépítők traktorokkal, kompresszorokkal, zúzógépekkel, kotrógépekkel, talajgyalukkal dolgoznak. Az ásást, kőkitermelést és zúzást 65—75 százalékban géppel végzik. Az év végére az erdei utak hossza meghaladja a 2000 kilométert. Az új erdei utak növelik a faanyag magas fokú hasznosítása és a gépesítés kiterjesztése lehetőségeit, s számottevően hozzájárulnak a turisztika fejlődéséhez is. IDŐJÁRÁS A Központi Meteorológiai Intézet közli július 31-én este . Nyugaton és északon fokozatos lehűlés, délen változatlanul meleg idő várható. Bánátban, Erdélyben, a hegyekben és Moldva északi részén átmeneti felhősödés, több helyen zápor és zivatar, az ország többi részén változó, éjjel és délelőtt jobbára derült égboltozat, mérsékelt nyugati szél. A következő három napra északnyugaton több helyen felhősödés, a Bánátban, Erdélyben és Moldva északi részén elvétve eső, az ország többi részén általában szép idő várható. Mérsékelt nyugati szél. Kezdetben csökkenő, majd emelkedő hőmérséklet, nappal 26 és 36 fok, éjjel 11 és 21 fok között. Világ proletárjai egyesüljetek ! | A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA XIX. évfolyam 5521 sz. 4 oldal ára 25 iráni 1965 augusztus 1., vasárnap AUGUSZTUS 1 — A TENGERÉSZEK NAPJA Hajóink a végtelen vizeken A nagy vizektől távol élő olvasó nem igen gondol arra, milyen érdekes, sokszor veszélyes munka folyik hajóink fedélzetén, kikötőinkben és hogy ennek a munkának hány névtelen hőse van. Most, folyami hajózásunk 75-ik, tengerhajózásunk 70-ik évfordulójának küszöbén, idézzünk fel néhány mozzanatot életükről. Az északi szélesség 60. fokán A napokban meghívtak a galáéi hajógyárban készült 4500 tonnás Timisoara nevű hajóra. Éppen az Atlanti-óceánról tért vissza. A hajó legénységét a szocialista verseny élenjáróit megillető vörös zászlóval tüntették ki, a Tengerészek Napja alkalmából a legénység sok tagja kapott érdemrendet, érmet és jubiláns emlékérmet. Nagy volt az öröm a matrózok között, beszédes kedvükben sok élményükről számoltak be. Két hónapos útjuk során a Biscayai öbölben vihar késleltette őket. Néhány órányira lehettek az angol Glasgow kikötőtől, ahol ki kellett rakódniuk a gabonát, amikor hazulról rádiótávirat érkezett: New Castleben kell rakodniuk. Két lehetőségük volt: vagy a csendesebb, vagy hosszabb utat választják a La Manche csatornán át, vagy pedig a rövidebb, de sokkal veszélyesebb utat, a brit szigetek megkerülésével, észak felől. Fiatal kapitányuk, Nicolae Visiac, aki mindössze két éve nyerte el a hosszújáratú kapitányi minősítést, nem riadt vissza a veszélyesebb úttól, amely sokkal gazdaságosabbnak ígérkezett. A parancsnoki hídra kérette a navigációs tiszteket és közölte velük: „Az északi úton egy napot és egy éjszakát nyerünk s ez nagy előnyt jelent. Eddig 106,4 százalékra teljesítettük tonna/áruszállítási tervünket, 111,6 százalékra a mérföld/tonnatervünket és 121,8 százalékra valutatervünket. Ezzel a flottaközi versenyben második helyen vagyunk...“ Két óráig sem hajóztak északi irányban, amikor hirtelen sűrű, nehéz köd szállt le. Semmit sem lehetett látni. Nicolae Bratu első tiszt pontosan megállapította a hajó helyzetét és irányát. Éppen most járt le a szolgálata s a térképkajütbe a legfiatalabb tisztet állította. A fiatal tiszt első ízben hajózott ezen a veszedelmes helyen. „Hogyan is tehette a parancsnok, hogy engem tegyen most szolgálatba, amikor a hajó épsége minden pillanatban veszélyben foroghat ?“ — ilyesfélét gondolt, míg feszülten figyelte a radarkészüléket, amely az egyetlen „látó szem“ volt ebben a vastag ködben, a kiálló szirtek között. Nem volt egyedül, a parancsnok éber szemmel kísérte munkáját. Évekkel ezelőtt őt is úgy tanították, hogy veszélyes zónában tették felelős szolgálatba. .. A fiatal tiszt felelősségteljes helyén jól megállta a helyét, helyesen intézkedett, az őrszemek a hajó orrán figyelmesen ügyeltek, végül is sikeresen kikerültek a veszélyes áramlatból és elérték a kritikus 60-ik szélességi fokot. A Timisoara egy nappal és egy éjszakával korábban érkezett viszsza a konstancai kikötőbe. A legfiatalabb tiszt megérdemelten kapta meg végleges tiszti kinevezését. „Megszokott“ nap a fedélzeten A légsúlymérő mutatója veszedelmesen süllyed. Az Akadémia kisméretű tudományos kutatóhajója, az Ariel apró dióhéjként hánykolódik a haragos hullámok között. A parttól távol vannak, már néhány órája sehol sem látszik a szárazföld. A legénység tagjai, a tudományos kutatók, akik a hidrotechnikai munkálatokhoz nélkülözhetetlenül szükséges tengeráramlásokat tanulmányozzák, most valamennyien egyetlen emberre, a parancsnokra szegezik tekintetüket. Rátermettségétől, hidegvérétől sok függ ebben a pillanatban, az, hogy az Arie? hogyan vergődik ki a Fekete-tenger vad viharának halálos öleléséből... „1965. május 29. 12:30 óra. A hajó megállt az 5. számú állomáson. 6—7 fok erejű szél. Hullámmagasság 3 méter. A vihar ellenére folynak a mérések. A gép akcióra kész“. Épp ezt írta be a hajónaplóba, amikor egy heves szélroham a fedélzetről lesodorta a tengeralatti áramlásokat mérő műszert. — A műszert felszínre kell hozni! A fékevesztett viharban, négy órai megfeszített munka után sikerült horgonyt akasztani a műszert tartó bójába, s az értékes kutatóeszközt felvonták a fedélzetre. A négy óra alatt a kapitány nem mozdult el a parancsnoki hídról. Akkor már mindent eltakaró köd ereszkedett a tengerre. Csak a finom elektronikus műszerek mutatták, hogy a hajó Sulina övezetéhez közeledik. Most ismét szükség volt a tizenkét éve hajózó parancsnok pontosságára és gyorsaságára. A hajónaplóban ezekről az órákról néhány mondat tanúskodik: „Közel járunk Sulina csatornatorkolathoz, az erős hullámzás és áramlás miatt lassan haladunk. Mögöttünk megint köd ereszkedik, a hőmérséklet rohamosan csökken. Erőltetjük a gépeket, nehogy a köd hátulról utolérjen. Minden rendesen működik. 20 órakor kikötünk Sulinán“. Egy nap a tengeren, egyetlen VIOREL LUPU (Folytatása a 3. oldalon) Hazai kikötőben SZERŰRE A GABONÁT. GYORS SZÁNTÁST MAROS MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNYBAN Tartsuk az ütemet A Maros Magyar Autonóm tartományban két nap alatt 13 000 hektáron vágták le a búzát. A teljesítmény a maga nemében szinte egyedülálló. Mégpedig azért, mert bár tartományi megvalósítást tükröz a statisztika, az éghajlati adottságok következtében ez az eredmény mindenekelőtt a Ludas, a Dicső és a Maros rajoni termelőszövetkezetek fáradozásának a gyümölcse. S egyben jó vizsgabizonyítvány a szakvezetés számára is. Az a tény ugyanis, hogy egy hét leforgása alatt e három rajonban, főleg Ludas környékén, a befejezés szakaszába juthatott az aratás, nem kis mértékben a technikai erő koncentráltságának is az eredménye. Ezen a vidéken azonban lassan munkaterület nélkül maradnak a kombájnok. A betakarítás tartományi ütemének fenntartása tehát csakis úgy lehetséges, ha a gépek összpontosítása Udvarhely és Régen vajonban is ilyen átgondolt s ugyanakkor gyors is lesz. A géppark átszállítása természetesen csak a feladat kisebb része. Lényeges, mondhatni döntő jelentőségű probléma a differenciáltság érvényre juttatása. Ugyanis míg Ludas rajonban majdnem mindenütt dolgozhattak a kombájnok, Régen és Udvarhely rajonban a meredek domboldalakon szükség van meg a marokszedőkre. S ahol ezt nem tartják kellően szem előtt, mint például Bátoson, ott hiába sorakoznak egymás mellett a gépek. Az előbbiekben azt említettük, hogy a szakvezetés feladata gondoskodni a jelenlegi üzem fenntartásáról. Nem kevésbé fontos az sem, hogy azokon a vidékeken, ahol most bontakozik ki az aratás ne ismétlődjék meg a Ludas és a Maros rajonban tapasztalható fonákság. Mégpedig az, hogy miközben gyorsan, zökkenőmentesen folyik az aratás, a cséplés és a nyári szántás menete hihetetlenül lassú. Helyenként azért állnak a cséplőgépek, mert akadozik a szállítás, ahol viszont volna mit csépelni, mint például Kelementelkén, ott a cséplőgépek szinte óránként mondják fel a szolgálatot. Érthetetlen az is, hogy Ludas rajonban, ahol már learatták a vetésterület 90 százalékáról a búzát, miért húzódozik a nyári szántás. A rajon két gépállomása megfelelő erővel rendelkezik ahhoz, hogy akár napok alatt is elvégezzék ezt a fontos munkát. A legutóbbi jelentés szerint már a hűvös éghajlatú Csík rajonban is megkezdődött az aratás. Indokolt tehát, hogy tartományszerte megfelelő ütemben végezzék a cséplést és a nyári szántást. FLÓRA GÁBOR KOLOZS TARTOMÁNYBAN Dolgozzék minden kombájn Kolozs tartomány szántóföldjein teljében a nyári munka. Az egész héten tartott meleg, napos időjárás lehetővé tette, hogy most már mindenütt teljes kapacitással dolgozzanak a kombájnok. A legnagyobb területről Zilah, Enyed és Szamosújvár rajonban vágták le, csépelték ki a kenyérgabonát. A versenyben dolgozó kombájnosok Zilah rajonban például 10 642, Szamosújvár rajonban pedig 9 173 hektárról takarították be a búzát. Enyed rajonban a gabona 57 százalékát levágták. A rajonok többségében azonban még mindig vontatottan halad az aratás, cséplés, a gabona szerűre hordása. Noha a gazdaságok elég géppel és munkaerővel rendelkeznek, egyes termelőszövetkezetekben indokolatlanul késlekednek a kenyérgabona betakarításával. A tartományi mezőgazdasági tanács legfrissebb adatai szerint a 122 251 hektár búzavetésből mindössze 51 325 hektárról vágták le a búzát. A traktorállomások jelentései szerint sok gazdaságban még mindig nem használják ki a gépek teljesítőképességét. A kombájnvezetők adósok maradtak munkafelajánlásaikkal. Az aratásban cséplésben előirányzott 1 158 kombájnból átlag 901 aratott, csépelt. Beszterce, rajonban például a 116-ból 91, Dés rajonban pedig a 83 kombájnból mindössze 52 dolgozott. A betakarítás második szakasza, a szérűre hordás és cséplés, szintén mindenütt vontatottan halad. Ennek legfőbb oka, hogy a termelőszövetkezetekben a fogatok és a gépek igen kevés hányadát mozgósították a gabona szállításra. Emiatt a tartományban mindössze 4,5 százalékban csépelték ki a nem kombájnnal aratott gabonát. A gyengén szervezett hordás nagy mértékben akadályozza a cséplőgépek teljesítőképességének kihasználását is. Sok helyen, mint például Kozárváron, Lapádon, Bábolnán, Bethlenben, Tordatúron és másutt még mindig állnak a cséplőgépek a szérűn. A tartomány termelőszövetkezeteiben mindenütt meg kell gyorsítani a gabona betakarítását. SZÉKELY PÁL Teljében a nyári szántás a Mihailesti-i (Bukarest tartomány) termelőszövetkezet földjein ZÖLDSÉGELLÁTÁS BUKTATÓKKAL 9 Kiutalás — szükségleten alul és felül 9 Kötelezettség a szerződés? 9 A dési alma és néhány szó a helyzetismeretről 9 Csakugyan nem csökkenthetők a szállítási költségek? Földrajzi fekvésénél fogva a Zsilvölgye olyan vidék, amely igen kevéssé alkalmas zöldségtermesztésre s így a lakosság — nagyrészük bányász — egész zöldség- és gyümölcsszükségletét az OLF egységekben szerzi be. Jogos igény tehát, hogy ezek az egységek bőséges menynyiségben, jó minőségű, változatos és friss zöldségfélével és gyümölccsel lássák el a lakosságot. Ezt az igényt azonban — amint olvasóink, levelezőink leveleiből is kitűnik — nem elégíti ki minden esetben a petrozsényi OLF (zöldség és gyümölcs értékesítő szervezet). Ugyanezt tapasztaltuk a Zsilvölgyében tett terepkiszállásunk alkalmából is, íme néhány vásárló véleménye. Munteanu Maria petrozsényi háziasszony : Egész tavasszal nem volt paradicsom. Május elején néhány kilót árusított ki az OLF, de egy-két nap alatt elfogyott és júliusig szinte egyáltalán nem kaptunk... Silvásjan Teodor lupényi bányász : A földieper-idény alatt kétszer, vagy háromszor kaptam az OLF-nél földiepret. A minőségről nem is beszélek. A feleségem Aradra utazott és onnan hozott két láda gyönyörű, friss földiepret befőzésre. Gombos Károlyné petrillai háziasszony : Alig jelent meg a karalábé, újdonságnak, primőrnek számított, de máris fonnyadt és fás volt. Miért lehet csak olyan nagyritkán friss és jó minőségű árut kapni a zöldségüzletekben? Bucur Vasile, Keresztes Borbála, Szántó Aladár és több más vásárló is felvetette — a tavaszinyári zöldségféle és gyümölcshiány mellett — az áru minőségét. Újburgonya, ha van, nagyon apró, tavasszal a spenót, saláta fonnyadt, a cseresznye éretlen stb. A vásárlók panaszai alapján igyekeztünk az ellátásban és minőségben észlelt hiányosságok okait megtudni s azt is, mit szándékoznak tenni az illetékesek a vásárlók igényeinek megfelelő kielégítéséért. A petrozsényi OLF igazgatója és kereskedelmi osztályvezetője a zöldség és gyümölcsellátás nehézségeinek egyik fő okát abban látják, hogy az illetékes felsőbb szervek — a Fogyasztási Szövetkezetek Tartományi Szövetsége, a CENTROCOOP — a kiutalásoknál nem veszik kellőképpen figyelembe a szükségletek alapján összeállított kéréseket. Ez oda vezet, hogy bizonyos termékekből a szükségesen felül, másokból azon alul rendelkeznek készletekkel. Állításukat konkrét példával támasztották alá, íme csupán néhány adat: A petrozsényi OLF az elmúlt évek tapasztalatai alapján, az egyre növekvő igényeket tartva szem előtt a II. évnegyedre például 100 tonna spenótot igényelt, de csupán 60 tonnára kapott kiutalást, 65 tonna karalábét igényelt és 30 tonnára kapott kiutalást stb. Ez a helyzet a III. évnegyedben is fennáll. Az igényelt 100 tonna zöldbab helyett csupán 50 tonnára ; 30 tonna karfiol helyett 13 tonnára ; 90 tonna szilva helyett 60 tonnára stb. kapott kiutalást. Viszont a III. évnegyedben 235 tonna uborka helyett 335 tonnára ; 90 tonna vinetta helyett 160 tonnára ; 460 tonna zöldpaprika helyett 700 tonnára stb. Mit jelent a gyakorlatban ez a plusz és mínusz eltérés ? Egyrészt azt, hogy a hiányzó menynyiséget a petrozsényi OLF úgy pótolja, hogy kiutaláson felül, nem szerződéses alapon igyekszik BAKTAI ETELKA „ (Folytatása a 2. oldalon)