Előre, 1966. március (20. évfolyam, 5700-5726. szám)

1966-03-01 / 5700. szám

I ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJAI Az iparág legjobbjai 1965-ben A nagybányai fémvegyészeti kombin­át egyik részlege A MEGTARTOTT A nagybányai Gheorghe Gheorghiu-Dej nevet viselő fém- és vegyipari kombinát­ban február 26-án, szombaton átnyújtották a vállalatnak az iparág országot átfogó verse­nyének győztes zászlaját. Má­sodszor váltak a magas kitün­tetés viselőivé a kombinát dol­gozói. Az első hely megtartását ki­vívó esztendő mérlegét Flo­rian Bogaluf, a kombinát igaz­gatója ismertette ünnepi je­lentésében. 1965-ben évi össz­termelési tervüket 102,7 szá­zalékban teljesítették, 106,2 százalékban árutermelési, 106,8 százalékban pedig az árueladási­ és inkasszálási ter­vet. Terven felül több mint 80 millió lej értékű árut adtak a népgazdaságnak, az elő­irányzatot meghaladó jöve­delem 4 és fél millió lej volt, az önköltség csökkentéséből eredő megtakarítás összege pedig több mint 10 millió. Kettős feladat állott és áll a kombinát munkaközössége előtt. Részben biztosítaniuk kell az automatizált részlegek (ólomoxidgyár, rézgyár első termelőkapacitásai) magas színvonalú működtetését, rész­ben a még termelő régi beren­dezéseket kell a maximumig kihasználniuk. Előbbi érdeké­ben sajátos tanulmányi for­mák kialakítására törekedtek, 265 munkást vonva be a gyá­ron belül folyó képzésbe. A régi berendezések teljes ka­pacitással való dolgoztatását a műszaki folyamatok jobb megszervezésével és jobb idő­­kihasználással érték el. A zászlót kiérdemlő eredmények mellé sorakoztathatjuk az 1966-os év első termelési si­kereit. Januárban 4 millió lej értékű áruval termeltek töb­bet az előirányzatnál. A jelentés elhangzása után Petre Furdui, a Szakszerveze­tek Központi Bizottsága el­nökségének tagja emelkedett szólásra. Miután vázolta az or­szág gazdasági életében 1965- ben végbement változásokat — megjelölve a kombinát hozzájárulását ehhez a fejlő­déshez — átnyújtotta a válla­lat képviselőinek az iparág­ban folyó verseny zászlaját. A három élenjáró részleg — a ne­mesfém finomítását végzők, az elektrolit rezet termelők és a fenntartók­­ egy-egy élenjá­ró dolgozója vette át a zász­lót az egész munkaközösség nevében, a szocialista mun­kaversenybe bekapcsolódott 2350 munkás nevében. Vasile Buda, a Vegyipari Mi­nisztérium színesfémkohászati vezérigazgatója köszöntötte a kombinát dolgozóit. A nagy­gyűlés közönsége előtt is­mertette az iparágnak a hatéves terv folyamán el­ért eredményeit. Az egy­begyűltek rendkívüli ér­deklődéssel hallgatták az or­szágos kitekintést nyújtó be­szédet, éppúgy mint saját kombinátuk öt évre előirány­zott fejlődésének bemutatását. Az előttünk álló ötéves terv­ben fog végbemenni Nagybá­nya legnagyobb üzemének nagy léptekkel mért első fej­lődési szakasza : az összes ré­gi részlegek megszüntetése, a fém- és vegyipari kombinát teljes megújulása. Iosif Ghiriti, a nagybányai városi pártbizottság gazdasági titkára különös hangsúllyal e­­melte ki azt hogy a kombi­nátban elért sikerekben a kü­lönböző vállalatok közötti e­­gyü­ttműködés megjavulásának milyen nagy szerepe volt. Az iparágon belüli testvérválla­latok éppúgy részesek ebben a sikerben, mint a nyers­anyagot szolgáltató bányaipa­ri üzemek. Az ütemesen szál­lított, jó minőségű érc alapvető feltételként áll az eredmé­nyek mögött, melyből kivet­ték részüket az üzem terüle­tén dolgozó építők, a kombi­nátot segítő fernezelyi kohá­szok is. A méltó jutalmat el­nyerő munka a szó teljes, gazdag értelmében közösségi erőfeszítések gyümölcse. BANYAI JUDIT Itt a tavasz! Az idén nagyon szelíd volt február a fővárosban. A par­kok fái alatt korán elő­bújtak a hóvirá­gok és a kíváncsi szemű ibolyák. Aztán úgy február közepén megjelen­tek a tavasz végle­ges hírnökei: a „morsisorok“. Ezek jó meteorológusok­nak bizonyultak! Két-három hete már hogy válogatják, vá­sárolják őket az ut­cákon, ajándékbol­tokban trafikokban Ma február utolsó napján embergyű­rű veszi körül az utcákon felállított, bársonnyal bevont táblákat. A Bal­cescu és Repub­lica út találkozásá­nál három elárusító is versenyez egymás­sal. Ki lesz a győz­tes ? Tegnap - a­­mint mondják mind­hármuknak - négy­szer kellett teletűz­delniük a martisoros táblácskát. Ahogy nézem, a mai ver­seny is­­egyenlő aránnyal ér majd véget, csakhogy ta­lán ma ötször is kell, „rakományért“ for­dulni ... Hányféle­­ marti­­sort árusítanak a 24-es számú trafik­ban? Próbálok vá­logatni : miniatűr gombák és virágok, stilizált apró figu­rák, egzotikus ma­darak, kancsók, há­zikók meg boga­rak ... lehetetlen fel­sorolni is. Végül az elárusító világosít fel. — Ma hatvan féle márfisor található az üzletben, a legtöb­ből csak öt-tíz da­rab érkezett... — Arra tudna-e válaszolni, hogy ma hány fogyott el itt? — Csak hozzávető­leges számot mond­hatok : a déli órák­ban vagyunk, de úgy gondolom, legalább 180-200 darabot vá­sároltak már tőlem. Nem csoda, hiszen van, aki tucatszám­ra rendel. Egy 14-15 év körüli „fiatalem­ber“, Mihai Popescu, éppen két tucatot kért. Hogy csodál­kozva nézünk rá, magyarázza miért: — Húsz leány u­­nokatestvérem van. Úgy illik, hogy ma mindegyiket márfi­­torral köszöntsem ... B. I. A „márciusira" a tavasz örökké ifjú szimbóluma... A cimpinai erdőipari vállalat A cimpinai erdőipari vállalat munkaközössége másodszor nyerte el a szocialista versenyben az iparág élenjáró vállalatát meg­illető vörös zászlót és oklevelet. E kitüntetés alapját a munkások ta­valyi fontos eredményei alkotják. A termelési tervet ütemesen és az összes mutatóknál teljesítették. A faanyag jobb hasznosítása folytán a munkások 12 800 köbméter mun­kafát és fűrészárut adtak elő­irányzaton felül, és a tervhez vi­szonyítva 6,8 százalékkal növelték a munkatermelékenységet. Ugyan­akkor 2,7 százalékkal több export­­terméket szállítottak le. A tavalyi sikerek folytatásaként az egység munkaközössége 5 nap­pal korábban teljesítette az idei első két hónapban a termelési ter­vet. Az elért sikerekért Constantin Eftimie, az SZKT Elnökségének tagja és Gh. Lázár erdőgazdálko­dási miniszterhelyettes üdvözölte a vállalat munkaközösségét. (Agerpres) A slatinai Öltül helyiipari vállalat A slatinai Öltül helyiipari válla­lat több mint 100 féle terméket gyárt, többek között bútort, falusi péküzemek számára készülő injek­­torokat, betonsparírokat, különböző méretű csöveket és előregyártott elemeket, téglát, szódavizet, jeget, gyümölcsleveket stb. A termékek nagy választékát az tette lehetővé, hogy kibővítették a termelési rész­legek kapacitását, új műhelyeket, jéggyárat stb. helyeztek üzembe. Mindezek következtében, valamint a műszaki-szervezési intézkedések révén 107,1, illetve 109 százalé­kosan teljesítették a múlt évi össztermelést és árutermelési ter­vet. Az önköltségnél elért megta­karítás ugyanakkor csaknem 300 000 lejt tett ki. Múlt évi ered­ményeiért a vállalatnak az iparág élenjáró vállalatát megillető vö­rös zászlót és oklevelet ítéltek oda. A kitüntetést Alexandru Verne­­scu, a Szakszervezetek Központi Tanácsa Elnökségének tagja adta át. (Agerpres) XX. évfolyam 5700 sz. 6 oldal ára 25 iráni 1966 március 1., kedd Interf­onokkal irányítják a forgalmat Interfonokkal irányítják a forgalmat Brassóban. A hor­dozható, tranzisztoros híradás­­technikai készülékekkel az Irányító diszpécser állandóan nyomon követi a forgalom ü­­temét, a különböző pontokon áthaladó gépjárművek számát és a kapott adatok birtokában szabályozza a közlekedést. Az esetleges hibák azonnali kija­vítására rádiótelefonnal fel­szerelt célgépkocsikat állítot­tak be. OLVASÓINK FIGYELMÉBE! MAI LAPSZÁMUNKKAL KEZDŐDŐEN AZ Előre az eddiginél nagyobb ol­dalszámmal jelenik meg ! Hetente háromszor 6 oldalon és háromszor 4 oldalon külön oldalakon foglalkozunk hazánk gazdasági, tu­dományos és művelődési életének legidőszerűbb ese­ményeivel. Keddi lapszámunkban gazdag SPORT-ROVAT! Szombati 6 oldalas lapszámunkban HÉTRŐL-HÉTRE címmel Magazin-mellékletet jelentetünk meg hazai és külföldi érdekességekről ! LAPUNK PÉLDÁNYSZÁMONKÉNTI ÁRA VÁLTOZATLANUL 25 BÁNI Tudományos kutatás az ipar szolgálatában Iași-ban az ipari kémiai fakul­tás több tanára, dr. Gheorghe Ale­xa professzor irányításával bőr­ipari kutatásokat folytat. Első cé­lul azt tűzték maguk elé, hogy megfelelő eljárásokat dolgozzanak ki a hazai nyersanyagok jobb hasz­nosítására és új technológiát egyes bőrfélék gyártására. A pitesti cser­zőanyag-gyár támogatásával a ku­tató kollektíva kiváló minőségű kivonatot készített tölgyfából. A gyár és a kutató kollektíva együtt­működése folytatódik, s ez minden bizonnyal pozitívan fog kihatni a cipők minőségére. TÁVIRAT A MONGOL FORRADALMI NÉPPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ULAN BATOR Kedves elvtársak ! A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, a román kommu­nisták és népünk nevében szívélyes jókívánságainkat és testvéri üdvöz­letünket küldjük Önöknek és Önök útján a pártnak és az egész mongol népnek a Mongol Forradalmi Néppárt 45. évfordulója alkalmából, és újabb sikereket kívánunk a Mongol Népköztársaság felvirágoztatásának szentelt tevékenységükhöz. Kifejezzük azt a meggyőződésünket, hogy a pártjaink és országa­ink között meghonosodott testvéri barátság kapcsolatai szüntelenül fej­lődni fognak a­ román és a mongol nép javára, a szocialista országok és a nemzetközi kommunista mozgalom egysége, a béke és a szocializmus ügye javára világszerte. A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tartományi szövetségeinek alakuló konferenciái m­OSTA MEZŐGAZDÁSZUNK FELVIRÁGZÁSÁÉRT Az elmúlt napokban Bákó, Bras­só, Kolozs, Krisana, Dobrudzsa, Iasi, Hunyad és Suceava tarto­mányban sorra kerültek a mező­­gazdasági termelőszövetkezetek ala­kuló konferenciái, amelyek a Me­zőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetsége Kongresszusa előkészítésének fontos szakaszát jelentik. A konferenciákon részt vettek a következő elvtársak: Suceaván Gheorghe Apostol, lakiban Emil Bodnaru?, Brassóban Alexandru Draghici, Bákóban Leonte Râutu, Dobrudzsában Vasile Vilcu, Krisá­­nában Iosif Banc, Hunyadon Petre Lupu, Kolozsváron Ilie Verdej. A konferenciák alkalmával, a szövetkezeti parasztság ismét kife­jezésre juttatta egyetértését és tel­jes jóváhagyását a párt által kez­deményezett intézkedésekkel a me­zőgazdaság vezetését és tervezését illetően, a mezőgazdasági szövet­kezetek alapszabályzatának terve­zetével, a szövetkezeti szövetségek és a Nyugdíjpénztár alapszabály­zatának tervezeteivel kapcsolat­ban. Akárcsak az ország más tarto­mányaiban megtartott konferenciá­kon, a részvevők megvitatták a szövetkezeti szövetségek előtt álló legfőbb feladatokat, amelyeknek megoldásától függ a nagyobb hoza­mok elérése, megvitatták a minél jobb értékesítési lehetőségeket, a termelőszövetkezetek szervezeti, gazdasági, szociális és kulturális vonatkozású tennivalóit. Az elő­terjesztett jelentések és a vita so­rán elhangzott felszólalások egy­aránt hangsúlyozták a termelő­­szövetkezetek saját vezetőszervei létrehozásának jelentőségét, ame­lyek egybehangolják majd a terme­lés jobb megszervezése érdekében kifejtett erőfeszítéseket, olyan gazdasági jelentőségű akciókat szerveznek, amelyek közös érdeket szolgálnak stb. A Dobrudzsában tartott konfe­rencián hangsúlyozták, hogy a szövetkezeti szövetségek, együtt­működve a mezőgazdasági taná­csokkal, minden mezőgazdasági szövetkezet számára lehetővé te­szik a termelést növelő összes fel­tételek kihasználását, mind a gabo­natermelés növelésére, mind az állattenyésztés és más gazdasági ágak fejlesztésére. A hozamnövelő tartalékok létét bizonyítja a tarto­mány gyakorlata. Az elmúlt évben például 1960-hoz viszonyítva búzá­ból 1537 kilóval, kukoricából 763 kilóval, napraforgóból pedig 472 kilóval termeltek többet hektáron­ként. Az 1964-hez viszonyított ta­valyi össztermés gabonából 330 400 tonnával, napraforgóból 28 500 ton­nával volt nagyobb. Számos mező­­gazdasági szövetkezet megszilár­dult ebben az időszakban gazdasá­gi és szervezeti téren egyaránt. A gabonatermelés növelése és a ta­karmányalap kiszélesítése céljából — amelynek a IX. pártkongresszus Irányelvei igen nagy jelentőséget tulajdonítanak — a konferencián elfogadott terv konkrét intézkedé­seket irányoz elő egyrészt a tava­szi mezőgazdasági kampány minél jobb megszervezésére, másrészt olyan munkálatok végrehajtására, amelyek lehetővé teszik az öntözés kiterjesztését, lecsapolási munká­latokat végeznek, hatékonyabban fogják felhasználni a rendelkezé­sükre álló szervestrágyát és a mű­trágyaféléket, differenciáltan hajt­ják majd végre a komplex agro­technikai munkálatokat. Hangsúlyozva azt a tényt, hogy az átlaghozamok állandóan növe­kedtek és sok szövetkezet a jók sőt a legerősebbek közé sorakozott fel, a konferenciákon felszínre hoztak számos olyan hiányosságot, ame­lyek a lehetőségek ellenére gátol­nak egyes termelőszövetkezeteket abban, hogy lehetőségeikhez méltó eredményeket érjenek el. Bákóban példaként említették meg a Nico­­lae Balcescu községbeli mezőgazda­­sági szövetkezetet, amely tavaly majdnem 3000 kiló búza, több mint 3000 kiló szemeskukorica, 33 000 kiló cukorrépa és 19 000 kiló burgo­nyatermést ért el hektáronként. Ez­zel szemben szomszédja a Rocáciu­­m­-i szövetkezet noha hasonló ég­hajlati és talajviszonyok között gazdálkodik, csupán 1786 kiló bú­zát, 1358 kiló kukoricát és 14 440 kiló cukorrépát takarított be. Jó­részt ez a magyarázata annak, hogy az előbbi szövetkezetben a munkaegység értéke 29 lejjel na­gyobb mint az utóbbiban. A vita során rámutattak arra, hogy az ala­csony hozam, amelyet az említett és más egységekben értek el annak tulajdonítható, hogy csak kis terü­leteken végeztek őszi szántást, el­hanyagolták a növények ápolását. Hasonló megállapításokat tettek a Krisána tartományi szövetkezeti szövetség alakuló konferenciáján is. Tavaly nagyon sok szövetkezet 2500 kilón felüli búza és több mint 3500 kiló kukoricatermést ért el hektáronként, ugyanakkor viszont mások ennek az eredménynek felét sem valósították meg. Az okokat is felszínre hozták: hibás munkaszer­vezés, a kellő szakmai irányítás hiánya a növényápolási munkák idején. A konferenciákon elfogadott ter­vekben híven tükröződnek mind­azok az intézkedések, amelyeknek célja növelni a hektárhozamokat. Ezeknek értelmében nagy figyelmet szentelnek majd arra, hogy a ta­vaszi mezőgazdasági kampányban az összes munkálatokat a legmeg­felelőbb időben és magas műszaki színvonalon végezzék el. Kolozs­váron előirányozták 55 000 hektár szántóföld istállótrágyázását, vala­mint 160 000 hektár műtrágyázását. Ugyancsak a tavaszi munkák jó menetelének érdekében elhatároz­ták, hogy a traktor és gépjavításo­kat március 10-ig befejezik és ugyancsak ezideig az összes terme­lőegységek elszállítják a számukra kiutalt elsőgenerációjú kettőshib­rid kukoricavetőmagot. Szükséges, hogy mindenütt minél rövidebb időn belül a traktorok és mezőgazdasági gépek elhagyják a javítóműhelyeket, munkába állja­nak, szükséges időben beszerezni az összes vetőmagvakat s úgy megszervezni a munkát, hogy bár­mikor — ha szükség adódik — (Folytatása az 5. oldalon) Télvégi napok és „vitaminellátás“ Zsilvölgyében Február. Szervezetünk ilyenkorra rendszerint már elfo­gyasztja a nyári és őszi hónapokban gyűjtött vitaminkész­letét. Ezért tél végén különösen fontos feladat hárul a „vi­tamin-árusító“ egységekre , a zöldség- és gyümölcsboltok­ra. Hogyan állnak helyt ilyen értelemben a zsilvölgyi üzle­tek ? AMI HIÁNYZIK A ZÖLDSÉGES BOLTBÓL Bőséges ellátás, gazdag választék — általában ez jellemzi a petro­­zsényi lupényi, petrillai, vulkáni elárusító egységeket. A vásárlók bosszúságára azonban néhány olyan zöldségféle hiányzik, ami nélkülözhetetlen a mindennapos ételkészítéskor. A 3-as számú OLF egységben Buduta Viorica háziasszony mondotta : általában mindent megkapok ebben az üz­letben, de petrezselyem nincs, ja­nuár óta nem is volt. Hiába vásá­rolok itt be, ha petrezselyemért csak fel kell mennem a piacra... A leveles zöldségek jórészét olyan tartományokból szerződték le, ahonnan a kedvezőtlen időjárás miatt nem tudták elküldeni hiány­talanul a szükséges mennyiséget. A petrozsényi OLF (zöldség- és gyümölcsértékesítő szervezet) úgy próbált segíteni a helyzeten, hogy szerződés nélkül más zöldségtermő vidékekről hozott petrezselymet, sárgarépát, így többek között Szat­­már és Nagykároly vidékéről is. A törekvés pozitív, viszont miért nem kértek a szükségleteknek megfelelően sokkal többet ? A hiba rendszerint a termelőnél kezdődik. Több alkalommal meg­­figyeltük, hogy egyes termelőszö­vetkezetek, állami gazdaságok sok esetben hibás, fonnyadt, vagy éretlen árut adnak át az URCC felvásárlóinak. (Ritka, amikor a felvásárlók visszautasítják a ter­méket!) Az ősz folyamán Mára­­maros, Krisána, tartomány több kertészetében azt is megfigyeltük, hogy a rajoni fogyasztási szövet­kezetek felvásárlói napokig nem jelentek meg a szállítmányért, s I I I I I­­ I I I ott fonnyadt, romlott, ahol éppen le tudták rakni. Nem mindig jó körülmények között várakozik sorsára a zöldáru az illetékes fo­i­gyasztási szövetkezet begyűjtő he­lyein sem, s az utolsó állomáshely­re, a rajoni zöldségelosztó lerak i katokba nem egyszer nagy romlá­si százalékkal érkezik meg. A­­ petrozsényi központi lerakatnál is felvetették ezt a problémát. (Foga­­rasból, Arad környékéről is érkez­­­zett kifogásolható szállítmány.) ROMLÁS : NAPI 5 KILÓ ZÖLDSÉG Viszont a lerakatnál sem kielégí­­tőek a tárolási viszonyok. Éppen hagymaválogatás idején jártunk ott. A raktárban lévő hagymának körülbelül 20 százaléka megrom­lott, a karalábé és murok egy ré­­sze is hibás volt. Igaz, hogy a ra­joni OLF ilyen vonatkozásban ne­hézségekkel küzd, tárolóhelyisé­gei nem mind felelnek meg a kö­vetelményeknek. A krumpli, mu­rok, karalábé egy részét vermek­ben tartják, s ha egy vermet fel­bontanak, azt egészében ki kell üríteni. Megtörténik, hogy a rak­tárban ládákban áll két hétig is a zöldségféle. Amint megtudtuk, a közeljövőben modern tárolóhe­lyiséget építenek Petrozsényban, de addig is számos megoldást ta­lálhatnának a jobb tárolásra. Nem láttunk például homokot a köz­ponti raktárban. Márpedig erre feltétlenül szükség volna. Az üz­leti elárusítók hozzávetőleges számításai szerint a rossz tárolás és válogatás miatt az egyes üz­letekben naponta öt kilónyi a rom­lás. EGYIK ÜZLETBEN VAN, A MÁSIKBAN NINCS A petrozsényi 16. számú önki­­szolgáló OLF egységből többen üres kosárral tértek ki, konzervált zöldséget és gyümölcsöt akartak vásárolni. Ám a zöldbab, a cse­resznye- és meggykompót, a he­­cserli lekvár itt ritkán kapható. A petrillai 25-ös egységben sem lát­tunk ilyesmit. Vajon a raktárban is hiányzanak ? Nem, hiszen a 3-as számú OLF egységben (Pet­­rozsény) van belőlük bőven. Mi az oka, hogy az említett kon­­zervek egyik boltban kaphatók, a másikban nem ? Dob Mária, a pet­rozsényi 16-os egység felelőse el­mondotta, hogy a lerakattól csak­nem minden nap kéri az említett konzervféléket, de hiába. Ugyan­csak ezt mondja a petrillai bolt fe­lelőse, Stan Constantin is. Andrei Ida, a petrozsényi 3-as egységben viszont legtöbbször hiánytalanul megkapja a rendelt árukat. Igaz, ez az üzlet nagy forgal­mat bonyolít le. Ez azonban nem lehet oka a részrehajlásnak. A raktáraknak az üzleteket egyfor­mán el kell látniuk a keresett konzervfélékből is! Ugyancsak ide kívánkozik a pri­mőr­ áruk kérdése. Ottjártunkkor Petrozsényba megérkezett az első zöldhagyma szállítmány, de Petril­­lára ezekből egy kötés sem került ki. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a petrozsényi és Petrozsény környéki üzletekben egyenlőtlen az áruelosztás. Ezt a kérdést na­gyobb figyelemmel kell követnie az OLF vezetőségének és gyak­rabban, alaposabban kell ellen­őriznie egy-egy áruszállító kocsi útját is ! NÉHÁNY SZÓ AZ ALMÁRÓL, MEG AZ OSTROVISZÓLÓRÓL A Petrozsény rajoni üzletekben többféle aszalványt találtunk : al­mát, szilvát, meggyet és vegyes aszalványt. A szokásos téli gyü­mölcsök, (körte, szőlő, alma) közül azonban csak almát láttunk. A raktárakban is főként ebből tárol­tak. De amíg a lerakatoknál álta­lában szép, egészséges Jonathán és Renet almák illatoznak, a bol­tokba apró és ütődött érkezik be­lőlük. A petrozsényi 16-os számú OLF egységnél az első osztályú alma is ragyás és fonnyadtas volt, Stiber Ion áruszakértő szerint leg­jobb esetben is másodosztályba lehetett volna sorolni. Milyen kritériumok alapján osz­tályozzák a raktárban az almát ? Mi a magyarázata, hogy a sokszo­ros válogatás után csak gyengébb minőség jut ki az üzletekbe ? A kérdés okát ismételten az OLF szervezet laza ellenőrző-irányító munkájában kell keresni. Ennek a kapcsán vetődik fel az ostrovi szőlő esete is. Ott jártunk­kor napokon keresztül várták a petrozsényi és petrillai üzletekbe a beharangozott szőlőt. Végre, öt­napi utazgatás után, meg­érke­zett ! A szállítmány értéke közel 100 000 lej. Vajon megengedhető-e, hogy öt napig vonatozzon egy ilyen értékes és kényes rako­mány ? Zsilvölgye számára nem lehetne közelebbről is beszerezni a szőlőt? Úgy véljük, körültekintőbb, gondosabb szervező munkával a hasonló jelenségeket el lehet és el is kell kerülni ! BALOGH IRMA

Next