Előre, 1967. február (21. évfolyam, 5986-6009. szám)

1967-02-01 / 5986. szám

mjm iYWJM­llll XXI. évfolyam 5986 sz. 4 oldal­ára 25 iráni 1967 február 1., szerda NEMZETKÖZI ÉSET • CORNELIU MANESCU KÜLÜGY­MINISZTER 30MNI LÁTOGA­TÁSA • BUKOIBA ELNÖK A ROMÁN­­TUNÉZIAI KAPCSOLATOKRÓL • TUDÓSÍTÁS ATHÉNBÓL ÉS RIÓBÓL • OLASZ-SZOVJET KÖZÖS KÖZLE­MÉNY • A JAPÁN VÁLASZTÁSOK ERED­MÉNYE (Kommentár) KÖZLEMÉNY Románia Szocialista Köztársaság 1966.évi nemzetgazdaságfejlesztési állami tervének teljesítéséről 1966 folyamán — a jelenlegi ötéves terv első esztendejében — jelentős sikereket ér­tünk el a nemzetgazdaság fejlesztésében. Az össztermelés és a munkatermelékeny­ség tervét az iparban minden miniszté­rium és gazdasági szervezet teljesítette, illetve túlszárnyalta ; a mezőgazdasági ter­melés az eddigi legnagyobb volument ér­te el; erősödtek az ország pénzügyei, újabb eredmények születtek a lakosság jólété­nek növelésében. A nemzetgazdaság fejlődését jellemző fő mutatók a következőképpen alakultak: Noha az 1966. évi tervet teljesítettük, sőt túlszárnyaltuk, egyes vállalatok nem teljesítették tervfeladataikat. Nem való­sítottuk meg a tervet egyes termékek te­kintetében sem ,főképpen azért, mert ké­sedelmesen helyeztek üzembe egyes ter­melőkapacitásokat, bizonyos hiányossá­gok mutatkoztak a vállalatok műszaki­anyagi ellátásában, a vállalatok koope­rációjában, a termelés megszervezésében és ütemes megvalósításában. Megtörtént, hogy újonnan üzembehelyezett termelő­­kapacitások nem érték el egyes tervezett műszaki-gazdasági paramétereiket. 1966-ban több mint 300 ipari kapacitást és objektumot helyeztünk üzembe. Az újon­nan üzembehelyezett objektumok közé tartozik : az argesi Gheorghe Gheorghiu- Dej Vízierőmű, a Dél-Bukarest gázturbi­nás erőmű, az utolsó három vízierőmű Békás alatt, 100—200 megawattos gépcso­portok a marosludasi és gyulakutai hő­erőművekben. 1966-ban összesen több mint 1200 megawatt beszerelt teljesítőké­pességet helyeztünk üzembe a jelenlegi ötéves tervben előirányzott 800 megawat­tos évi átlaggal szemben. 1966-ban megkezdte a termelést a Gálá­éi Kohászati Kombinát vastaglemez hen­germűve (részben); a Vajdahunyadi Ko­hászati Kombinát második ezer köbméte­res nagyolvasztója; a Bukaresti Kohá­szati Üzem ; a Gheorghe Gheorghiu-Dej városi Kőolajfinomító motorinszolventáló berendezése; a craiovai Electroputere művek nagyfeszültségű készülék­osztálya; a Dési Papír -és Cellulózkombinát; a Ma­rosvásárhelyi Műtrágyakombinát ammó­niák-, ammóniumnitrátgyára és ammónia­­víz-berendezése; a Craiovai Vegyipari Kombinát karbamidgyára; a Ploiesti-i Petrokémiai Kombinát ftáliavanhidrid­­berendezése, etilénoxid- és glikolgyára ; a Pitesti-i Vegyiüzem koromgyára ; a Cra­­iovai sejtbetontermék-gyár ; a Gyulafe­hérvári aluminiumszilikát-gyár. Új terme­lőkapacitásokat helyeztünk üzembe a köny­­nyűiparban és az élelmiszeriparban-1966-ban jó eredményeket értünk el a meglevő szerszámgépállomány korszerűsí­tésében és a vállalatok ellátásában új, magas műszaki színvonalon álló berende­zésekkel. Folytattuk a termékek minőségének javítását, kiváló műszaki tulajdonságú és nagy teljesítményű termékek gyártásba vételét, a termelés változatossá tételét és a választék bővítését. A gépgyártóiparban több mint 450 új gép, berendezés, felszerelés és készülék gyártását vezettük be. Ilyenek az új tí­pusú és méretű karusszel esztergák, a mágneses szalagú automata berendezéssel felszerelt 400 milliméteres normáleszter­gák, a furatcsiszoló gépek és más szer­számgépek, az 1250 lóerős Diesel-moto­rok, a normál nyomtávú 350 és 700 lóerős Diesel-hidraulikus mozdonyok, az új vil­lamosenergia-ipari gépcsoportok és be­rendezések, a villamos meghajtású fúró­­berendezések, az 1600 tonnás teherhajók, az élelmiszeripari berendezések, mező­­gazdasági gépek stb. Voltak azonban egyes fogyatékosságok is, amelyeket a prototípusgyártási tervezési és műszaki előkészítési kapacitások elégtelen fejlődé­se idézett elő és amelyek késedelemhez vezettek egyes gyártásbavételi szakaszok végrehajtásában. A könnyűipari termékek listája új vá­lasztékú, poliészter rostokkal kevert kel­mékkel, expandált és textilvázú polivinil­­klorid anyagokkal bővült, az élelmiszer­­ipar pedig új választékokat állított elő.­­ Minden ágazatban nőtt a kiváló minősé­gű termékek részaránya, különösen a vegyiparban, az építőanyag- és a faipar­ban, a könnyű- és az élelmiszeriparban. Ennek ellenére előfordult, hogy a termé­kek minősége nem volt megfelelő, s ezért a megrendelők visszautasították őket. Folytatódott a nyersanyagok magas fo­kú hasznosítása, s e tekintetben minden iparágban jobb eredményeket értünk el, mint 1965-ben. 1966-ban tovább bővült a termelőfolya­matok gépesítése és automatizálása, min­den iparágban újabb korszerű technoló­giai eljárásokat vezettünk be, ez pedig hozzájárult a termelés műszaki színvona­lának emelkedéséhez. A nagy számú ta­lálmány és újítás alkalmazása nyomán mintegy 650 millió lej megtakarítást ér­tünk el. A műszaki haladást szolgáló intézkedé­seknek, a termelőkapacitások és a mun­kaerő jobb felhasználásának eredménye-­­­ként az ipari munkatermelékenység ter- I­vét 1,6 százalékkal túlteljesítettük. A­­ munka termelékenysége az 1965. évihez viszonyítva 8,1 százalékkal nőtt és több mint 72 százalékban járult hozzá az ipa­ri össztermelési többlet eléréséhez. A termékek minősége javításának kö­rülményei között 1966-ban csökkentettük a fajlagos anyag-, segédanyag-, tüzelő­anyag- és villamosenergia-fogyasztást, így például a fémfogyasztást számos olyan fontos terméknél csökkentettük, mint például a 4 LD 150 C fúróberendezés, a Diesel villamos mozdony, egyes vasúti te­herkocsi típusok , a széniparban csökkent a bányafa- és fűrészárufogyasztás. Egyes termékek előállításánál még min­dig nagy volt az anyagfogyasztás. Meg­haladták az előírt fogyasztást a fémből a tehergépkocsik, az ipari gázkazánok és forróvízkazánok, egyes fémszerkezetek gyártásánál ; a puhafa- és bükkrönkből a fűrészáru előállításánál; a kénsavból és a benzolból a fenolgyártásnál; a nyers marhabőrből a talpgyártásnál. 1966-ban az ipar teljesítette az önkölt­ségcsökkentési feladatot, s az előző évi átlagos önköltséghez viszonyítva 1,5 szá­zalékos csökkentést valósított meg. Az önköltségcsökkentési eredmények azonban nem állnak a lehetőségek színvonalán, hiszen a vállalatok még jelentős tartalé­kokkal rendelkeznek a nem gazdaságos kiadások, a selejtből, hulladékból és gyen­ge minőségű termékből származó veszte­ségek csökkentése terén. 1966-ban egyes iparvállalatok veszteséggel dolgoztak.­­ Az egész ipar viszonylatában az állami költségvetésnél elért pénzakkumuláció 1965-höz viszonyítva jelentős mértékben növekedett. I. IPAR Az ipari össztermelés 1965-höz viszon növekedett. Csupán az 1966-ban 1965-höz nyitva 11,7 százalékkal növekedett, s meg­­viszonyítva elért ipari többlettermelés haladta az 1966—1970 közötti időszakra meghaladja az 1938-as esztendő egész ipari előirányzott évi átlagos n növekedési ütem termelését, felső határát; a termelőeszközök iparának A fő ipari termékek termelési szintje az termelése 12 százalékkal, a fogyasztási 1966. évi tervhez és az 1965. évi eredmő­cikkek iparának termelése 11,2 százalékkal nyékhez viszonyítva a következő : *) A primeraluminium-gyártás 1965 ben kezdődött meg. 1966-ban 1965-höz viszonyítva szá­zalékban Társadalmi termék 108,9 Nemzeti jövedelem 107,9 Ipari össztermelés 111,7 Építési-szerelési termelés 112,3 Mezőgazdasági össztermelés 111,2 A külkereskedelem volumene 110,1 A központi állami alapokból eszközölt beruházások volumene 110,2 Munkatermelékenység az iparban 108,1 Alkalmazottak száma 104,4 Reálbér 106,0 A parasztság pénzjövedelmei 108,0 Árueladás a szocialista kereskedelem útján 109,9 Az állami költségvetésből eszközölt szociális-kulturális kiadások 108,0 Az 1966-ban elért globális termelés volu­­rf *­ 4-/VV•v***4- IAO- X százalékra teljesítettük, 3,9 milliárd lejjel meghaladva az előirányzatot. A főbb minisztériumonként, központi gazdasági szervezetenként és néptanácsi ipari egységenként a tervteljesítés és az eredmények színvonala az 1965. évihez ké­pest a következő­­ százalékban A terv 1966-ban teljesítése 1965-höz viszo­nyítva Villamosenergia-ipari Minisztérium 101,6 122,9 Bányaipari Minisztérium 102,2 109,2 Kőolajipari Minisztérium 100,9 101,8 Fémipari Minisztérium 101,1 109,1 Gépgyártóipari Minisztérium 101,6 112,9 Vegyipari Minisztérium 101,3 124,1 Építőipari Minisztérium 101,9 111,6 Erdőgazdálkodási Minisztérium 101,7 103,3 Könnyűipari Minisztérium 102,7 111,7 Élelmiszeripari Minisztérium 102,5 110,4 Gépkocsi-, Hajózási- és Légiszállítási Minisztérium ipari egységei 103,4 110,1 A néptanácsok ipari egységei 103,7 106,2 Kisipari Szövetkezetek Központi Szövetsége 104,0 116,8 1966. évi tényleges termelés Mérték­egység Abszolút adatok Százalékban a tervhez az 1965. évi tényleges termeléshez viszonyítva Acél ezer tonna 3670 100,3 107 ebből : — ötvözött acél ezer tonna 236 99 122 Nyersvas ezer tonna 2198 103 109 Tömör hengerelt áru ezer tonna 2585 99,7 110 Kitermelt szén ezer tonna 13 451 102 111 Kitermelt kőolaj ezer tonna 12 825 100,2 102 Szállított földgáz mil. m3 14 079 95 109 Villamos energia mil. kWh 20 775 103 121 Primer alumínium és alumínium ötvözetek tonna 46 851 106 *) Fémforgácsoló szerszámgépek darab 8575 101 120 villanymotorok 0,25 kilowatton felüli MW 1507 117 120 Erőátviteli transzformátorok MVA 4586 103 111 Automatizálási eszközök mű­. lej 192 106 130 2100 lóerős Diesel-villamos­mozdonyok darab­­ 125 100 114 Fővonali vasúti teherkocsik (egyenérték négy tengely) darab 6900 101 99 Gépjárművek darab 26 973 101 118 Csapágy ezer darab 15 299 96 113 Traktor darab 18 500 100 117 Monohidrát kénsav ezer tonna 619 93 115 Műtrágya (100 százalék ható­anyag) ezer tonna 419 84 143 Növényvédő vegyszerek (100 százalék hatóanyag) tonna 24111 104 103 Műgumi tonna 35 474 87 115 Műanyagok és műgyanták tonna 94 650 99 125 Fűrost és műfonai tonna 34 240 93 163 Autó-, traktor-, repülőgép­gumiabroncsok ezer darab 1540 102 126 Cellulóz- és félcellulóz ezer tonna 296 101 127 Papír ezer tonna 287 100 117 Cement ezer tonna 5886 100,2 109 Fűrészáru ezer m3 5399 101 108 Farostlemez ezer tonna 144 104 104 Bútor mik lej 3383 109 122 Kelme mii. m2 462 102 106 Kötöttáru ezer darab 86 042 102 110 Textil készruha (bele­értve a vinilin kész­ruhát is) millió lej 8292 104 117 Lábbeli ezer pár 45 664 102 107 1966. évi tényleges termelés Százalékban Mérték- Abszolút az 1965. évi egység adatok a tervhez tényleges termeléshez viszonyítva Televízió ezer darab 105 100­ 1 104 Rádiókészülék ezer darab 325 102 101 Hűtőszekrény ezer darab 140 104 111 Villamos háztartási mosógép ezer darab 101 101 136 Hús ezer tonna 344 101 112 Szalonna tonna 55 670 114 111 Húskészítmények­ és konzervek tonna 84 433 106 116 Hal tonna 43 658 102 96 Fogyasztási tej (beleértve a tejport is) ezer hl 3197 105 118 Sajtfélék tonna 54 240 97 102 Vaj tonna 28 180 129 130 Cukor ezer tonna 442 105 110 Étolajok ezer tonna 206 116 120 II. MEZŐGAZDASÁG ÉS ERDÉSZET 1966-ban jó eredményeket értünk el a mezőgazdasági termelés növelésében és a mezőgazdaság műszaki-anyagi alapjának fejlesztésében. A mezőgazdasági össztermelés 1966-ban 68,4 milliárd lejt tett ki, 7,2 százalékkal haladta meg a tervelőirányzatot és 11,3 százalékkal az 1965. évi össztermelést, biz­tosítva a lakosság jobb ellátását és a nem­zetgazdaság többi szükségleteinek kielé­gítését. (Folytatása a 2. oldalon) Ünnep és hétköznap a könyvek világában R­égóta foglalkoztat az a gondo­­lat, vajon a szocializmus kö­rülményei között nem vált-e korszerűtlenné a falusi rendkívüli akciók szervezése, mint amilyen a falusi könyvhónap is. A művelődés napjainkban már mélyen begyöke­rezett a parasztság életébe, a falusi ember kapcsolata a kultúrával min­dennapossá vált; miért kell külön hónapot szervezni a könyv népsze­rűsítésére és terjesztésére, amikor az írott betű egész évben jelen van a falvakon ! Sőt, a statisztikai adatok arról tanúskodnak, hogy a könyv terjesztését széleskörű apparátus végzi. A Fogyasztási Szövetkezetek Központja, mely a falusi könyvter­jesztés feladatát látja el, 700 szak­üzlettel, 7500 részleggel, 18 autóra szerelt könyvesbolttal és tízezer szá­zalékos terjesztővel dolgozik. Talán gyengék az eredményei ennek a nagyra nőtt hálózatnak ? Dehogy. Hiszen 1966-ban a szövetkezeti ke­reskedelem 2200 különböző könyv­ből 12 700 000 példányt adott el kö­zel 73 millió lej értékben. Persze, ha városi mértékkel mérjük, nyilván szembetűnik, hogy aránylag még ke­vés könyv fogy falun, de ha arra gondolunk, átlagban egy vásárolt kötet jut minden falusi lakosra, ak­kor az már nem is olyan kicsiny dolog. Mert, a falusi ember olvasó voltáról nem csak a vásárlás tanús­kodik, hanem a jelentős közkönyv­tári forgalom is. Aztán pedig, ha a városiaknál a könyvvásárlás nem m­indig azo­nos az, olvasással — gyakran dísztárgyként kezelik, vagy egyesek divatosnak tartják könyvet venni — a falusi minden bizonnyal gyakorlati céllal adja ki pénzét. Sőt, a falusi könyvérdeklődésre jellemző egy másik adat is. A szövetkezetek postai könyvszolgálata, mely falu­siakat — főként értelmiségieket és szakembereket­­— lát el, a múlt év­ben 126 000 csomagot küldött meg­rendelőinek. Szükséges-e ilyen eredmények mellett a könyv rövid időre fogott, kampányszerű népszerűsítése ? An­nál inkább foglalkoztatott ez a kér­dés, mert a múlt évi könyvhónap idején személyesen is tapasztaltam, hogy ebben az akcióban elég sok a formalizmus, a kimutatások kedvé­ért végzett lelketlen munka, elég gyakori a megszokott, kurrens ren­dezvények „átkeresztelése" könyv­hónapi tevékenységgé. Őszintén megvallva, nem láttam, hogy a be­fektetett munkával arányban állna az eredmény. Mégis, most amikor új­ból elérkeztünk a falusi könyvhónap startjához, úgy érzem igazságot kell szolgáltatnom ennek az immár ha­gyományos akciónak. Nem mintha nem lettek volna fogyatékosságai és gyöngéi, nem mintha az általam észlelt formalizmus nyomtalanul el­tűnt volna. Korántsem ilyen indíté­kokból, hanem mert mindenek ellen Kovács János (Folytatása a 2. oldalon) Postázzák a könyv­csomagokat a falusi szövetkezetek és a könyvtárak címére HÁROM VÁLASZ ÉS EGY TANULSÁG Munkatársunk — Flóra Gábor — Máramaros tartományban három termelőszövetkezet vezetőjének tet­te fel a kérdést : Milyen érvekkel indokolják majd a zárszámadó közgyűlésen a vezetőtanács tervjavaslatait ? A következő válaszokat kapta : 1. A terv nálunk is a veze­tőtanács ülésén kapja meg a közgyűlés elé kerülő formá­ját. Ennek ellenére úgy ér­zem, hogy javaslatunk jóval több a vezetéssel megbízott tagok vélemé­nyénél. A szövetkezet eddigi ered­ményes tevékenysége is mindenek­előtt annak köszönhető, hogy a ter­melési kérdések eldöntésében min­dig kikértük a tagság véleményét. S itt elsősorban nem a vita lebo­nyolításának a formai, vagyis a szervezeti­ keret nyújtotta lehető­ségére gondolok. Ezek kihasználá­sa ugyanis alapszabályból fakadó kötelesség. Felbecsülhetetlen érté­kű, az a támogatás, melyet szövet­kezetünk, tagjai a termelési folya­mat közben nyújtanak észrevéte­leikkel. Ezzel kapcsolatban csu­pán egy példát szeretnék el­mondani. Mostanában sok szó esik az öntözésről. Mondjuk és tudjuk, hogy a terméshozam erő­teljes fokozása a víz felhasználá­sával képzelhető el. De ugyanakkor gondot is jelent a víz. Van rá eset, hogy­­­több folyik a kelleténél. Nos éppen egy ilyen alkalommal tett valaki igen értékes javaslatot : az öntözőárkokat egy kis módosítás­sal kitűnően fel lehet használni a víz levezetésére is. Visszatérve az öntözésre a Központi Bizottság legutóbbi plenáris ülésének szel­lemében módosítottuk a korábbi el­képzelést. Hetven hektárról 120 hektárra emeltük az öntözési ter­vet és ugyanekkora területet men­tesítünk az áradástól is. A tavaly különösen a lucerna öntözése vált be, az idén a zöldséges mellett a kukorica hozamát is növeli a víz. Vélemén­yem szerint azonban az öntözött terület növelésével pár­huzamosan gyarapítanunk kell is­mereteinket is. Mert az öntözéses növénytermesztés egész sor kérdésé­ben sajátos agrotechnikát kíván, amit menet közben kell elsajátíta­ni. A tagságtól tehát nem csak azt kérjük és nem csak azzal érvelünk, hogy hagyja jóvá az öntözési ter­vet, hanem, hogy tanuljon is. S ebben a vezetőtanács tagjainak kell példát mutatniuk. Cristea Ion a , kakszen­tmártoni MTSZ elnöke 2. Az idei zárszámadó közgyű­lést gazdaságunkban is megelőzte az új normázási útmutató vitája. (Folytatása a­z oldalon) Országos viszonylatban először alkalmazott vegyi eljárás A marosvásárhelyi nitrogéntrá­­gya-kombinát egyik kutató kol­lektívája kidolgozta a szintetikus gázok mosóoldatai nátriumbikro­­mátos kezelésének új eljárását. Az országos viszonylatban először al­kalmazott új módszer megszünteti a nitrogénoxidok képződését a be­rendezésekben és lényegesen csökkenti az aggregátok korrózió­ját ebben a termelési szakaszban. Az új eljárás ugyanakkor helyet­tesít egy teljes berendezést, a­­melynek értéke körülbelül 4 mil­lió lej. Gazdasági előnyei folytán az új eljárást más hasonló hazai kombinátokban is bevezetik. Rádiógram a Galafi óceáni halászhajóról Rádiógram érkezett az Élelmi­­szeripari Minisztériumhoz a nyu­gat-afrikai partok nemzetközi vi­zein hajózó Galaxi halászhajó le­génységétől. A hajóról közült, hogy a rakomány több mint 700 tonna hal. A Galaji február végén érkezik­ az országba. A halrajok felkutatásában és a termelési folyamat megszervezésé­ben eddig szerzett tapasztalatok felhasználásával a román halász­hajók legénysége több mint 12 000 tonna tengeri halat fog ki.

Next