Előre, 1967. február (21. évfolyam, 5986-6009. szám)
1967-02-01 / 5986. szám
mjm iYWJMllll XXI. évfolyam 5986 sz. 4 oldalára 25 iráni 1967 február 1., szerda NEMZETKÖZI ÉSET • CORNELIU MANESCU KÜLÜGYMINISZTER 30MNI LÁTOGATÁSA • BUKOIBA ELNÖK A ROMÁNTUNÉZIAI KAPCSOLATOKRÓL • TUDÓSÍTÁS ATHÉNBÓL ÉS RIÓBÓL • OLASZ-SZOVJET KÖZÖS KÖZLEMÉNY • A JAPÁN VÁLASZTÁSOK EREDMÉNYE (Kommentár) KÖZLEMÉNY Románia Szocialista Köztársaság 1966.évi nemzetgazdaságfejlesztési állami tervének teljesítéséről 1966 folyamán — a jelenlegi ötéves terv első esztendejében — jelentős sikereket értünk el a nemzetgazdaság fejlesztésében. Az össztermelés és a munkatermelékenység tervét az iparban minden minisztérium és gazdasági szervezet teljesítette, illetve túlszárnyalta ; a mezőgazdasági termelés az eddigi legnagyobb volument érte el; erősödtek az ország pénzügyei, újabb eredmények születtek a lakosság jólétének növelésében. A nemzetgazdaság fejlődését jellemző fő mutatók a következőképpen alakultak: Noha az 1966. évi tervet teljesítettük, sőt túlszárnyaltuk, egyes vállalatok nem teljesítették tervfeladataikat. Nem valósítottuk meg a tervet egyes termékek tekintetében sem ,főképpen azért, mert késedelmesen helyeztek üzembe egyes termelőkapacitásokat, bizonyos hiányosságok mutatkoztak a vállalatok műszakianyagi ellátásában, a vállalatok kooperációjában, a termelés megszervezésében és ütemes megvalósításában. Megtörtént, hogy újonnan üzembehelyezett termelőkapacitások nem érték el egyes tervezett műszaki-gazdasági paramétereiket. 1966-ban több mint 300 ipari kapacitást és objektumot helyeztünk üzembe. Az újonnan üzembehelyezett objektumok közé tartozik : az argesi Gheorghe Gheorghiu- Dej Vízierőmű, a Dél-Bukarest gázturbinás erőmű, az utolsó három vízierőmű Békás alatt, 100—200 megawattos gépcsoportok a marosludasi és gyulakutai hőerőművekben. 1966-ban összesen több mint 1200 megawatt beszerelt teljesítőképességet helyeztünk üzembe a jelenlegi ötéves tervben előirányzott 800 megawattos évi átlaggal szemben. 1966-ban megkezdte a termelést a Gáláéi Kohászati Kombinát vastaglemez hengerműve (részben); a Vajdahunyadi Kohászati Kombinát második ezer köbméteres nagyolvasztója; a Bukaresti Kohászati Üzem ; a Gheorghe Gheorghiu-Dej városi Kőolajfinomító motorinszolventáló berendezése; a craiovai Electroputere művek nagyfeszültségű készülékosztálya; a Dési Papír -és Cellulózkombinát; a Marosvásárhelyi Műtrágyakombinát ammóniák-, ammóniumnitrátgyára és ammóniavíz-berendezése; a Craiovai Vegyipari Kombinát karbamidgyára; a Ploiesti-i Petrokémiai Kombinát ftáliavanhidridberendezése, etilénoxid- és glikolgyára ; a Pitesti-i Vegyiüzem koromgyára ; a Craiovai sejtbetontermék-gyár ; a Gyulafehérvári aluminiumszilikát-gyár. Új termelőkapacitásokat helyeztünk üzembe a könynyűiparban és az élelmiszeriparban-1966-ban jó eredményeket értünk el a meglevő szerszámgépállomány korszerűsítésében és a vállalatok ellátásában új, magas műszaki színvonalon álló berendezésekkel. Folytattuk a termékek minőségének javítását, kiváló műszaki tulajdonságú és nagy teljesítményű termékek gyártásba vételét, a termelés változatossá tételét és a választék bővítését. A gépgyártóiparban több mint 450 új gép, berendezés, felszerelés és készülék gyártását vezettük be. Ilyenek az új típusú és méretű karusszel esztergák, a mágneses szalagú automata berendezéssel felszerelt 400 milliméteres normálesztergák, a furatcsiszoló gépek és más szerszámgépek, az 1250 lóerős Diesel-motorok, a normál nyomtávú 350 és 700 lóerős Diesel-hidraulikus mozdonyok, az új villamosenergia-ipari gépcsoportok és berendezések, a villamos meghajtású fúróberendezések, az 1600 tonnás teherhajók, az élelmiszeripari berendezések, mezőgazdasági gépek stb. Voltak azonban egyes fogyatékosságok is, amelyeket a prototípusgyártási tervezési és műszaki előkészítési kapacitások elégtelen fejlődése idézett elő és amelyek késedelemhez vezettek egyes gyártásbavételi szakaszok végrehajtásában. A könnyűipari termékek listája új választékú, poliészter rostokkal kevert kelmékkel, expandált és textilvázú polivinilklorid anyagokkal bővült, az élelmiszeripar pedig új választékokat állított elő. Minden ágazatban nőtt a kiváló minőségű termékek részaránya, különösen a vegyiparban, az építőanyag- és a faiparban, a könnyű- és az élelmiszeriparban. Ennek ellenére előfordult, hogy a termékek minősége nem volt megfelelő, s ezért a megrendelők visszautasították őket. Folytatódott a nyersanyagok magas fokú hasznosítása, s e tekintetben minden iparágban jobb eredményeket értünk el, mint 1965-ben. 1966-ban tovább bővült a termelőfolyamatok gépesítése és automatizálása, minden iparágban újabb korszerű technológiai eljárásokat vezettünk be, ez pedig hozzájárult a termelés műszaki színvonalának emelkedéséhez. A nagy számú találmány és újítás alkalmazása nyomán mintegy 650 millió lej megtakarítást értünk el. A műszaki haladást szolgáló intézkedéseknek, a termelőkapacitások és a munkaerő jobb felhasználásának eredménye-ként az ipari munkatermelékenység ter- Ivét 1,6 százalékkal túlteljesítettük. A munka termelékenysége az 1965. évihez viszonyítva 8,1 százalékkal nőtt és több mint 72 százalékban járult hozzá az ipari össztermelési többlet eléréséhez. A termékek minősége javításának körülményei között 1966-ban csökkentettük a fajlagos anyag-, segédanyag-, tüzelőanyag- és villamosenergia-fogyasztást, így például a fémfogyasztást számos olyan fontos terméknél csökkentettük, mint például a 4 LD 150 C fúróberendezés, a Diesel villamos mozdony, egyes vasúti teherkocsi típusok , a széniparban csökkent a bányafa- és fűrészárufogyasztás. Egyes termékek előállításánál még mindig nagy volt az anyagfogyasztás. Meghaladták az előírt fogyasztást a fémből a tehergépkocsik, az ipari gázkazánok és forróvízkazánok, egyes fémszerkezetek gyártásánál ; a puhafa- és bükkrönkből a fűrészáru előállításánál; a kénsavból és a benzolból a fenolgyártásnál; a nyers marhabőrből a talpgyártásnál. 1966-ban az ipar teljesítette az önköltségcsökkentési feladatot, s az előző évi átlagos önköltséghez viszonyítva 1,5 százalékos csökkentést valósított meg. Az önköltségcsökkentési eredmények azonban nem állnak a lehetőségek színvonalán, hiszen a vállalatok még jelentős tartalékokkal rendelkeznek a nem gazdaságos kiadások, a selejtből, hulladékból és gyenge minőségű termékből származó veszteségek csökkentése terén. 1966-ban egyes iparvállalatok veszteséggel dolgoztak. Az egész ipar viszonylatában az állami költségvetésnél elért pénzakkumuláció 1965-höz viszonyítva jelentős mértékben növekedett. I. IPAR Az ipari össztermelés 1965-höz viszon növekedett. Csupán az 1966-ban 1965-höz nyitva 11,7 százalékkal növekedett, s megviszonyítva elért ipari többlettermelés haladta az 1966—1970 közötti időszakra meghaladja az 1938-as esztendő egész ipari előirányzott évi átlagos n növekedési ütem termelését, felső határát; a termelőeszközök iparának A fő ipari termékek termelési szintje az termelése 12 százalékkal, a fogyasztási 1966. évi tervhez és az 1965. évi eredmőcikkek iparának termelése 11,2 százalékkal nyékhez viszonyítva a következő : *) A primeraluminium-gyártás 1965 ben kezdődött meg. 1966-ban 1965-höz viszonyítva százalékban Társadalmi termék 108,9 Nemzeti jövedelem 107,9 Ipari össztermelés 111,7 Építési-szerelési termelés 112,3 Mezőgazdasági össztermelés 111,2 A külkereskedelem volumene 110,1 A központi állami alapokból eszközölt beruházások volumene 110,2 Munkatermelékenység az iparban 108,1 Alkalmazottak száma 104,4 Reálbér 106,0 A parasztság pénzjövedelmei 108,0 Árueladás a szocialista kereskedelem útján 109,9 Az állami költségvetésből eszközölt szociális-kulturális kiadások 108,0 Az 1966-ban elért globális termelés volurf * 4-/VV•v***4- IAO- X százalékra teljesítettük, 3,9 milliárd lejjel meghaladva az előirányzatot. A főbb minisztériumonként, központi gazdasági szervezetenként és néptanácsi ipari egységenként a tervteljesítés és az eredmények színvonala az 1965. évihez képest a következő százalékban A terv 1966-ban teljesítése 1965-höz viszonyítva Villamosenergia-ipari Minisztérium 101,6 122,9 Bányaipari Minisztérium 102,2 109,2 Kőolajipari Minisztérium 100,9 101,8 Fémipari Minisztérium 101,1 109,1 Gépgyártóipari Minisztérium 101,6 112,9 Vegyipari Minisztérium 101,3 124,1 Építőipari Minisztérium 101,9 111,6 Erdőgazdálkodási Minisztérium 101,7 103,3 Könnyűipari Minisztérium 102,7 111,7 Élelmiszeripari Minisztérium 102,5 110,4 Gépkocsi-, Hajózási- és Légiszállítási Minisztérium ipari egységei 103,4 110,1 A néptanácsok ipari egységei 103,7 106,2 Kisipari Szövetkezetek Központi Szövetsége 104,0 116,8 1966. évi tényleges termelés Mértékegység Abszolút adatok Százalékban a tervhez az 1965. évi tényleges termeléshez viszonyítva Acél ezer tonna 3670 100,3 107 ebből : — ötvözött acél ezer tonna 236 99 122 Nyersvas ezer tonna 2198 103 109 Tömör hengerelt áru ezer tonna 2585 99,7 110 Kitermelt szén ezer tonna 13 451 102 111 Kitermelt kőolaj ezer tonna 12 825 100,2 102 Szállított földgáz mil. m3 14 079 95 109 Villamos energia mil. kWh 20 775 103 121 Primer alumínium és alumínium ötvözetek tonna 46 851 106 *) Fémforgácsoló szerszámgépek darab 8575 101 120 villanymotorok 0,25 kilowatton felüli MW 1507 117 120 Erőátviteli transzformátorok MVA 4586 103 111 Automatizálási eszközök mű. lej 192 106 130 2100 lóerős Diesel-villamosmozdonyok darab 125 100 114 Fővonali vasúti teherkocsik (egyenérték négy tengely) darab 6900 101 99 Gépjárművek darab 26 973 101 118 Csapágy ezer darab 15 299 96 113 Traktor darab 18 500 100 117 Monohidrát kénsav ezer tonna 619 93 115 Műtrágya (100 százalék hatóanyag) ezer tonna 419 84 143 Növényvédő vegyszerek (100 százalék hatóanyag) tonna 24111 104 103 Műgumi tonna 35 474 87 115 Műanyagok és műgyanták tonna 94 650 99 125 Fűrost és műfonai tonna 34 240 93 163 Autó-, traktor-, repülőgépgumiabroncsok ezer darab 1540 102 126 Cellulóz- és félcellulóz ezer tonna 296 101 127 Papír ezer tonna 287 100 117 Cement ezer tonna 5886 100,2 109 Fűrészáru ezer m3 5399 101 108 Farostlemez ezer tonna 144 104 104 Bútor mik lej 3383 109 122 Kelme mii. m2 462 102 106 Kötöttáru ezer darab 86 042 102 110 Textil készruha (beleértve a vinilin készruhát is) millió lej 8292 104 117 Lábbeli ezer pár 45 664 102 107 1966. évi tényleges termelés Százalékban Mérték- Abszolút az 1965. évi egység adatok a tervhez tényleges termeléshez viszonyítva Televízió ezer darab 105 100 1 104 Rádiókészülék ezer darab 325 102 101 Hűtőszekrény ezer darab 140 104 111 Villamos háztartási mosógép ezer darab 101 101 136 Hús ezer tonna 344 101 112 Szalonna tonna 55 670 114 111 Húskészítmények és konzervek tonna 84 433 106 116 Hal tonna 43 658 102 96 Fogyasztási tej (beleértve a tejport is) ezer hl 3197 105 118 Sajtfélék tonna 54 240 97 102 Vaj tonna 28 180 129 130 Cukor ezer tonna 442 105 110 Étolajok ezer tonna 206 116 120 II. MEZŐGAZDASÁG ÉS ERDÉSZET 1966-ban jó eredményeket értünk el a mezőgazdasági termelés növelésében és a mezőgazdaság műszaki-anyagi alapjának fejlesztésében. A mezőgazdasági össztermelés 1966-ban 68,4 milliárd lejt tett ki, 7,2 százalékkal haladta meg a tervelőirányzatot és 11,3 százalékkal az 1965. évi össztermelést, biztosítva a lakosság jobb ellátását és a nemzetgazdaság többi szükségleteinek kielégítését. (Folytatása a 2. oldalon) Ünnep és hétköznap a könyvek világában Régóta foglalkoztat az a gondolat, vajon a szocializmus körülményei között nem vált-e korszerűtlenné a falusi rendkívüli akciók szervezése, mint amilyen a falusi könyvhónap is. A művelődés napjainkban már mélyen begyökerezett a parasztság életébe, a falusi ember kapcsolata a kultúrával mindennapossá vált; miért kell külön hónapot szervezni a könyv népszerűsítésére és terjesztésére, amikor az írott betű egész évben jelen van a falvakon ! Sőt, a statisztikai adatok arról tanúskodnak, hogy a könyv terjesztését széleskörű apparátus végzi. A Fogyasztási Szövetkezetek Központja, mely a falusi könyvterjesztés feladatát látja el, 700 szaküzlettel, 7500 részleggel, 18 autóra szerelt könyvesbolttal és tízezer százalékos terjesztővel dolgozik. Talán gyengék az eredményei ennek a nagyra nőtt hálózatnak ? Dehogy. Hiszen 1966-ban a szövetkezeti kereskedelem 2200 különböző könyvből 12 700 000 példányt adott el közel 73 millió lej értékben. Persze, ha városi mértékkel mérjük, nyilván szembetűnik, hogy aránylag még kevés könyv fogy falun, de ha arra gondolunk, átlagban egy vásárolt kötet jut minden falusi lakosra, akkor az már nem is olyan kicsiny dolog. Mert, a falusi ember olvasó voltáról nem csak a vásárlás tanúskodik, hanem a jelentős közkönyvtári forgalom is. Aztán pedig, ha a városiaknál a könyvvásárlás nem mindig azonos az, olvasással — gyakran dísztárgyként kezelik, vagy egyesek divatosnak tartják könyvet venni — a falusi minden bizonnyal gyakorlati céllal adja ki pénzét. Sőt, a falusi könyvérdeklődésre jellemző egy másik adat is. A szövetkezetek postai könyvszolgálata, mely falusiakat — főként értelmiségieket és szakembereket— lát el, a múlt évben 126 000 csomagot küldött megrendelőinek. Szükséges-e ilyen eredmények mellett a könyv rövid időre fogott, kampányszerű népszerűsítése ? Annál inkább foglalkoztatott ez a kérdés, mert a múlt évi könyvhónap idején személyesen is tapasztaltam, hogy ebben az akcióban elég sok a formalizmus, a kimutatások kedvéért végzett lelketlen munka, elég gyakori a megszokott, kurrens rendezvények „átkeresztelése" könyvhónapi tevékenységgé. Őszintén megvallva, nem láttam, hogy a befektetett munkával arányban állna az eredmény. Mégis, most amikor újból elérkeztünk a falusi könyvhónap startjához, úgy érzem igazságot kell szolgáltatnom ennek az immár hagyományos akciónak. Nem mintha nem lettek volna fogyatékosságai és gyöngéi, nem mintha az általam észlelt formalizmus nyomtalanul eltűnt volna. Korántsem ilyen indítékokból, hanem mert mindenek ellen Kovács János (Folytatása a 2. oldalon) Postázzák a könyvcsomagokat a falusi szövetkezetek és a könyvtárak címére HÁROM VÁLASZ ÉS EGY TANULSÁG Munkatársunk — Flóra Gábor — Máramaros tartományban három termelőszövetkezet vezetőjének tette fel a kérdést : Milyen érvekkel indokolják majd a zárszámadó közgyűlésen a vezetőtanács tervjavaslatait ? A következő válaszokat kapta : 1. A terv nálunk is a vezetőtanács ülésén kapja meg a közgyűlés elé kerülő formáját. Ennek ellenére úgy érzem, hogy javaslatunk jóval több a vezetéssel megbízott tagok véleményénél. A szövetkezet eddigi eredményes tevékenysége is mindenekelőtt annak köszönhető, hogy a termelési kérdések eldöntésében mindig kikértük a tagság véleményét. S itt elsősorban nem a vita lebonyolításának a formai, vagyis a szervezeti keret nyújtotta lehetőségére gondolok. Ezek kihasználása ugyanis alapszabályból fakadó kötelesség. Felbecsülhetetlen értékű, az a támogatás, melyet szövetkezetünk, tagjai a termelési folyamat közben nyújtanak észrevételeikkel. Ezzel kapcsolatban csupán egy példát szeretnék elmondani. Mostanában sok szó esik az öntözésről. Mondjuk és tudjuk, hogy a terméshozam erőteljes fokozása a víz felhasználásával képzelhető el. De ugyanakkor gondot is jelent a víz. Van rá eset, hogytöbb folyik a kelleténél. Nos éppen egy ilyen alkalommal tett valaki igen értékes javaslatot : az öntözőárkokat egy kis módosítással kitűnően fel lehet használni a víz levezetésére is. Visszatérve az öntözésre a Központi Bizottság legutóbbi plenáris ülésének szellemében módosítottuk a korábbi elképzelést. Hetven hektárról 120 hektárra emeltük az öntözési tervet és ugyanekkora területet mentesítünk az áradástól is. A tavaly különösen a lucerna öntözése vált be, az idén a zöldséges mellett a kukorica hozamát is növeli a víz. Véleményem szerint azonban az öntözött terület növelésével párhuzamosan gyarapítanunk kell ismereteinket is. Mert az öntözéses növénytermesztés egész sor kérdésében sajátos agrotechnikát kíván, amit menet közben kell elsajátítani. A tagságtól tehát nem csak azt kérjük és nem csak azzal érvelünk, hogy hagyja jóvá az öntözési tervet, hanem, hogy tanuljon is. S ebben a vezetőtanács tagjainak kell példát mutatniuk. Cristea Ion a , kakszentmártoni MTSZ elnöke 2. Az idei zárszámadó közgyűlést gazdaságunkban is megelőzte az új normázási útmutató vitája. (Folytatása az oldalon) Országos viszonylatban először alkalmazott vegyi eljárás A marosvásárhelyi nitrogéntrágya-kombinát egyik kutató kollektívája kidolgozta a szintetikus gázok mosóoldatai nátriumbikromátos kezelésének új eljárását. Az országos viszonylatban először alkalmazott új módszer megszünteti a nitrogénoxidok képződését a berendezésekben és lényegesen csökkenti az aggregátok korrózióját ebben a termelési szakaszban. Az új eljárás ugyanakkor helyettesít egy teljes berendezést, amelynek értéke körülbelül 4 millió lej. Gazdasági előnyei folytán az új eljárást más hasonló hazai kombinátokban is bevezetik. Rádiógram a Galafi óceáni halászhajóról Rádiógram érkezett az Élelmiszeripari Minisztériumhoz a nyugat-afrikai partok nemzetközi vizein hajózó Galaxi halászhajó legénységétől. A hajóról közült, hogy a rakomány több mint 700 tonna hal. A Galaji február végén érkezik az országba. A halrajok felkutatásában és a termelési folyamat megszervezésében eddig szerzett tapasztalatok felhasználásával a román halászhajók legénysége több mint 12 000 tonna tengeri halat fog ki.