Előre, 1967. április (21. évfolyam, 6037-6062. szám)

1967-04-01 / 6037. szám

XXI. évfolyam 6037 sz. 1­6 oldal ára 25 iáni 1967 április 1., szombat Az RKP KB HATÁROZATA A Nagy Októberi Szocialista Forradalom félszázados évfordulójának Romániában való megünnepléséről Az idén lesz ötven esztendeje a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzelmének, amely fordulópon­tot jelentett az egyetemes történelemben, megnyitot­ta a proletár forradalmak korszakát, a népeknek a ka­pitalizmusról a szocializmusra való áttérése korsza­kát. Az Októberi Forradalom, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja készített elő és irányított, élen Vlagyimir Iljics Leninnel, erős csapást mért az impe­rialista rendszerre, jelentősen meggyengítette ennek erőit. Az oroszországi proletariátus győzelme. Október eszméi ösztönözték a munkásosztály, a széles néptö­megek forradalmi lendületét az egész földkerekségen, lelkes harcra buzdították őket a szabadságra és a ha­ladásra irányuló törekvéseik megvalósításáért, a tár­sadalmi és nemzeti felszabadulásért. A munkásosztály, a haladó erők­ világszerte akciókat indítottak, de­y kinyilvánítsák szolidaritásukat az oroszországi proletá­riátusnak a szovjet hatalom megvédéséért, s a nem­zetközi reakció katonai intervenciójának szétzúzásáért vívott harcával. Az Októberi Forradalom hatalmas visszhangot kel­tett Romániában. A munkásosztály, a parasztság, a dolgozók, akik a kizsákmányolás és az elnyomás alóli felszabadulásukért harcoltak, lelkesítő példát láttak az Októberi Forradalomban, rendkívüli erővel juttat­ták kifejezésre a forradalom ügyével való szolidaritá­sukat. Az Októberi Forradalom támogatására az or­szág egész területén lefolyt erőteljes akciók — nagy­gyűlések, tüntetések, sztrájkok — valamint az a kö­rülmény, hogy számos román dolgozó, a román forra­dalmi alakulatok fegyverrel a kezükben vettek részt a szovjet hatalom megvédésében, dicsőséges fejezetet képvisel a román nép és a Szovjetunió népei közötti barátság történetében, s a romániai munkástömegek magasfokú proletár internacionalista érzelmeinek megnyilvánulása volt. Az Októberi Forradalom legfőbb eredménye az volt, hogy létrejött a Szovjetunió , a világ első szocialista állama, a városi és falusi dolgozók állama. Az 1917 októbere óta eltelt öt évtized során a Szovjetunió mélyreható társadalmi átalakulásokon ment keresz­tül : felépült egy új rendszer — a szocialista rendszer — erősen fellendültek a termelőerők, a szovjet állam pedig elsőrangú ipari hatalommá alakult át. Az új társadalmi rend ereje a legelevenebben nyilvánult meg a Nagy Honvédő Háborúban, amelyben a Szov­jetunióé volt a fasizmus szétzúzásáért folytatott csa­ták oroszlán része s hősies harcával kivívta az összes népek csodálatát és háláját. A Román Kommunista Párt, egész népünk nagyra értékeli azt a lelkes tevékenységet, amelyet a szovjet nép és kommunista pártja fejt ki a kommunizmus épí­téséért, nagyra becsüli az ipar, a mezőgazdaság, s a többi gazdasági ág fejlesztésében, a tudomány és a kultúra terén, a világűr meghódításában, az életszín­vonal emelésében elért sikereit. A Szovjetunió ered­ményei, amelyek a nép önfeláldozó munkájának s a Szovjetunió Kommunista Pártja széles körű szerve­zési és politikai tevékenységének gyümölcse, döntő­en hozzájárulnak a szocialista világrendszer gazdasá­gi, politikai és katonai erejének növeléséhez, a szo­cializmus befolyásának növeléséhez, a haladás és a világbéke ügyéhez. A marxizmus-leninizmus eszméi, amelyeknek zász­laja alatt valósult meg a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom, széles körben elterjedtek, mélyen behatoltak az összes dolgozók tudatába, lelkesítik napjaink nagyszabású haladó mozgalmait. A második világháború után számos európai, ázsiai és amerikai nép hajtotta végre a forradalmat, kiszakí­totta országát az imperialista rendszerből és új,szocia­lista államokat teremtett. Az óriási méreteket öltött nemzeti felszabadító mozgalom, az imperializmus gyar­mati rendszerének gyorsuló felbomlási folyamata oda vezetett, hogy a világ térképén számos új szuverén állam jelent meg, fokozott eréllyel juttatva kifejezés­re a népek törekvését a függetlenségre és a jólétre. A kommunista és munkáspártok, amelyeknek sorai valamint szervező képessége és ideológiai érettsége jelentősen gyarapodott, önfeláldozással és odaadással küzdenek népeik létérdekeiért, az élen harcolnak a társadalmi haladásért, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért, a világbékéért. A mai világ egész ala­kulása azt bizonyítja, hogy a szocializmus mind erő­sebb befolyást gyakorol az emberiség sorsára. Az összes kontinenseken óriási erők szállnak szembe az imperializmus, agresszív akcióival, melyeknek élén az amerikai imperializmus halad. Az amerikai imperia­lizmus arra irányuló próbálkozásában, hogy meggátol­ja a népek forradalmi harcát és megállítja az emberi­ség előrehaladását, mindenféle pressziókhoz folyamodik, beavatkozik más országok belügyeibe, merényletet kö­vet el az államok függetlensége és szuverenitása el­len, provokációkat és fegyveres intervenciókat szer­vez a népek ellen. Ilyen körülmények között a leg­égetőbb követelmény az összes imperialista ellenes erők és elsősorban a társadalmi haladás ügyéért és a világbékéért vívott harc alapvető tényezőit képező szocialista országok, kommunista- és munkáspártok egységének és összeforrottságának erősítése. A román nép és a szovjet népek között a barátság és az internacionalista szolidaritás hagyományokban gazdag kapcsolatai alakultak ki. A Román Kommu­nista Párt megalakulása óta következetesen harcolt a Szovjetunióval való kapcsolatok fejlesztéséért, a belső és a külföldi reakció szovjetellenes politikája ellen. A második világháború előtti időszakban a Szovjetunió­val való baráti kapcsolatokért síkraszálltak a romá­niai széles néptömegek, politikusok és kulturális sze­mélyiségek, a közélet kiválóságai. A Román Kommu­­munista Párt, mint az egész nép nemzeti érdekeinek hű szószólója, rendíthetetlen elhatározással kelt harc­ra a fasiszta Németország agressziója ellen, a szovjetellenes háború ellen, megszervezve és vezetve az antifasiszta ellenállást, amely az 1914. augusztus 23-i fegyveres felkeléssel érte el tetőpontját. Románia, csatlakozva a Szovjetunióhoz, az antifasiszta koalíció többi hatalmához, összes erőivel részt vett az igazságos h­áborúban az ország egész területének felszabadítá­sáért és az országhatárokon túl, a náci Né­metország végleges legyőzéséig. A román és a szovjet katonák az antihitlerista fronton vívott harcokban, közösen ontott vérükkel pecsételték meg a román­szovjet barátságot. Jelenleg a román és a szovjet nép között, országaink között bővülnek a barátság, az elvtársi együttműkö­dés tartós kapcsolatai politikai, gazdasági, műszaki­tudományos, kulturális téren. Bővülnek a testvéri kapcsolatok a Román Kommunista Párt és a Szov­jetunió Kommunista Pártja között. A marxizmus­­leninizmus és a szocialista internacionalizmus ideoló­giáján, a társadalmi rendszer és a célkitűzések közös­ségén, a függetlenség, a jogegyenlőség, a kölcsönös tisztelet és megbecsülés elvein alapuló kapcsolatok fejlesztése megfelel népeink, a szocialista országok egysége, a béke és az emberiség civilizáció útján va­ló haladása érdekeinek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom félszáza­dos évfordulójával kapcsolatban a Román Kommu­nista Párt Központi Bizottsága elhatározza, hogy a pártszervezetek szervezzenek az eseménynek szen­telt széles körű akciókat és rendezvényeket. Széles körű propaganda tevékenységet fejtünk ki az­­ Októberi Forradalom nemzetközi jelentőségével és a romániai, valamint az egész nemzetközi forradalmi mozgalomra gyakorolt hatásával kapcsolatban, a ha­zai proletariátusnak, a dolgozóknak a szocialista for­radalom iránti szolidaritási megnyilvánulásaival, a román nép és a szovjet nép közötti testvéri-baráti vi­szonnyal kapcsolatban. Országszerte ünnepi gyűléseket tartanak majd az Októberi Forradalom félszázados évfordulója alkal­mából. A klubokban, a művelődési otthonokban, művelő­dési házakban, iskolákban és egyetemeken, katonai egységekben, a román-szovjet barátság házaiban elő­adások, kulturális-művészeti rendezvények, irodalmi estek, filmbemutatók és más kulturális akciók zajla­nak le. Az évforduló tiszteletére tudományos ülésszakokat, szimpóziumokat szervezünk. Bibliográfiai munkákat, dokumentumokat, vissza­emlékezéseket, tanulmányokat adunk ki az Októberi Forradalomról és a román nép szolidaritási akcióiról. A központi és a helyi sajtó, a rádió és a televízió az Októberi Forradalom megünneplésének szentelt anya­gokat és programokat közöl, illetve sugároz. A forradalmi évforduló időszakában Bukarestben megrendezik a Szovjetunió ipari kiállítását, amely a szovjet gazdaság, tudomány és technika eredményeit fogja tükrözni. A színházak és zenei együttesek műsorán román és szovjet színdarabok és zeneművek szerepelnek. Buka­restben szovjet képzőművészeti kiállítás nyílik, s meg­rendezik szovjet színiegyüttesek, zenei együttesek és művészek turnéját. Tömegszervezetek és társadalmi szervezetek képvi­selői, tudományos szakemberek, kulturális és művé­szeti személyiségek vesznek részt az évforduló alkal­­l­­mával a Szovjetunióban tartandó rendezvényeken.­­ A Nagy Októberi Szocialista Forradalom félszázados évfordulójának megünneplése olyan feltételek között zajlik le hazánkban, amikor az egész nép lendületesen dolgozik a IX. pártkongresszus határozatainak meg­valósításán, hogy biztosítsa az ország sokrétű haladá­sát, s így hozzájáruljon a szocialista világrendszer fej­lesztéséhez, a szocializmus és a béke erőinek erősítésé­hez az egész világon. A Nagy Október romániai megünneplése újabb lé­pés lesz a román és a szovjet népek, a Románia Szo­cialista Köztársaság és a Szovjetunió, a Román Kom­munista Párt és a Szovjetunió Kommunista Pártja kö­zötti testvéri barátság és sokoldalú együttműködés kapcsolatainak fejlesztésében. Egyszersmind alkalmat nyújt arra, hogy a román nép és a Román Kommu­nista Párt kinyilvánítsa szolidaritását a szocialista or­szágoknak, a munkásosztálynak, a nemzeti felszaba­dító mozgalomnak ,a világ összes népeinek, a kommu­nista- és munkáspártoknak a jobb életért, a demokrá­ciáért, a nemzeti függetlenségért, a szocializmus és a béke ügyének diadaláért folytatott harcával. Nicolae Ceausescu elvtárs fogadta Cvietin Miatovics elvtársat Nicolae Ceau­sescu elvtárs, a Ro­mán Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára március 30- án, csütörtökön fogadta Cvietin Mia­tovics elvtársat, a JKSZ KB Elnök­ségének tagját, a Boszniai és Her­cegovinai KSZ KB elnökét Luka Szoldics elvtársnak, a JKSZ KB kül­ügyi osztálya helyettes vezetőjéne­k kíséretében, akik az RKP KB meg­hívására baráti látogatást tettek Romániában. A fogadáson részt vett Paul Nicu­­lescu-Mizil elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állan­dó Elnökségének tagja, a KB titká­ra, Mihai Dalea elvtárs, az RKP KB titkára és Dumitru Lazar elvtárs, az RKP KB helyettes osztályvezetője. Jelen volt Jaksa Petrics, Jugoszlá­via SZSZK bukaresti nagykövete. Ebből az alkalomból meleg elv­társi eszmecsere folyt le a két párt és a két ország együttműködéséről, valamint a kommunista- és munkás­­mozgalom és a nemzetközi helyzet néhány időszerű kérdéséről. ★ A látogatás során Paul Niculescu- Mizil és Mihai Dalea elvtársak meg­beszélést folytattak Cvistin Miato­vics és Luka Szoldics elvtársakkal. A jugoszláv vendégek Dumitru La­zar kíséretében megtekintették A Kommunista Párt, a Romániai For­radalmi és Demokratikus Mozgalom Történelmi Múzeumát és Bukarest várost. Csütörtök este Cvistin Miatovics és Luka Szoldics elvtársak elutaz­tak a fővárosból. Az Északi-pálya­udvarra Paul Niculescu-Mizil és Du­mitru Lazar elvtársak, valamint pártaktivisták kísérték ki őket. Jelen volt Jaksa Petrics, a JSZSZK bukaresti nagykövete és a nagykö­vetség több tagja. Bulgária Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének látogatása Románia Szocialista­­Köztársaságban A Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának és Románia Szocialista Köztársaság Miniszterta­nácsának meghívására ez év április második felében Todor Zsivkov elv­társ, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Bulgária Népköztársaság Miniszter­­tanácsának elnöke vezetésével Bul­gária Népköztársaság párt- és kor­mányküldöttsége hivatalos látogatást tesz Románia Szocialista Köztársa­ságban. A LEHETŐSÉGEK KIMERÍTHETETLENEK A NAGYBÁNYAI Bányakombi­náthoz tartozó kitermelő és feldolgo­zó egységeknek jelentős mennyiségű színes- és nemesfémmel kell el­­látniuk az idén a nemzetgaz­daságot. Hogy eleget tehessünk a megnövekedett tervfeladatok­nak és megfelelő szintre emelhes­sük a munka termelékenységét, egész sor műszaki és szervezési intézkedést irányoztunk elő az előkészítő és ki­termelési munkálatok ütemének meggyorsí­tá­sá­ra. Elsősorban a tárnák és fejtések ki­­vájásához szükséges munkaidő csök­kentésére törekedtünk. Maga a vá­­jás több műveletből áll: robbantás­ból, a törmelék elhordásából, a vas­útvonalak lefektetéséből s így to­vább. Ezeknek a műveleteknek az összességét ciklusnak nevezzük. Ed­dig minden egyes ciklus elvégzésé­hez másfél-két napra volt szükség. Az idén viszont el akarjuk érni, hogy az összes kitermeléseknél egyetlen műszak alatt végezzünk el egy cik­lust. A gyakorlat már beigazolta, hogy elérhető ez a munkaütem, ha az előhajtáshoz megvannak a szük­séges feltételek (szakszerű műszaki irányítás, megfelelő szellőztetés és világítás, elegendő mennyiségű üres csille). Egy másik fontos feltétele az elő­­hajtási munkálatok meggyorsításá­nak a gépesített rakodás kiterjesz­tése. Rakodó gépekből eddig sem volt hiány nálunk. A baj az volt, hogy nemigen használtuk ki a múltban — főképpen munkaszervezési hiányos­ságok miatt — ezeknek a felszerelé- írta­­ GABRIAN VALÉR mérnök, a nagybányai Bányakombinát vezérigazgatója seknek a kapacitását Nemrégiben külön szakembercsoport tanulmá­nyozta a gépkihasználási mutatószá­mok megjavításának lehetőségeit. A tanulmány alapján megjavítottuk a pótalkatrész-ellátást, bevezettük az összes kitermeléseknél a felszerelések kihasználásának pontos követését, rendszeressé tettük az esedékes javí­tási munkálatok elvégzését, alapos szakmai kiképzésben részesítettük a gépkezelőket. AZ ELŐHAJTÁSI sebességet nem­csak a tárnákban, hanem az emel­kékben is növeltük. Az emelkék ki­­vájására típusbrigádokat létesítet­tünk, a munkálatok elvégzését pedig három műszakban szerveztük meg. Az első két műszakban történik a bányalyukak kifúrása és a robban­tás ,a harmadikban meg külön ácso­ló csoport készíti el a dúcolást. A munkának ilyenszerű megszervezése sokkal előnyösebb mint a múltban alkalmazott klasszikus eljárás, ami­kor egyetlen munkacsoport végezte el a robbantástól a dúcolásig az ösz­­szes műveleteket. A teljesítmény nö­velése céljából korszerű berendezé­sekkel láttuk el a típusbrigádokat, így az 50 méternél hosszabb emelkék kivájására Alimak — STH — 3K típusú berendezést használunk, melynek olyan a konstrukciója, hogy a dolgozók egy függőleges irányban mozgó emel­vényről végezhetik el a szükséges munkálatokat. Ily módon kevesebb időt vesz igénybe a munkások eljut­tatása a munkafrontokhoz, felesle­gessé válik külön munkaterek kiépí­tése, rövidebb ideig tart a munka­frontok szellőztetése. A tartóoszlo­pok szállítása pedig az emelkékben már nem kézzel, hanem csörlők se­gítségével történik. Mindezek az in­tézkedések lehetővé tették, hogy a havi előhajtási sebesség a tárnák­ban 20—30 méterről 40—50 méterre, az emelkékben meg 8—10 méterről 20—25 méterre növekedjék. A TÁRNÁK, fejtések és emelkék gyors előkészítésének csak abban az esetben van értelme és haszna, ha maga az érckitermelés is minél ke­vesebb időt vesz igénybe. Ez viszont az alkalmazott technológiai módsze­rek hatékonyságától, a műszaki el­látottság színvonalától és a munka­idő ésszerű kihasználásától függ Eredményes technológiai módszernek bizonyult nálunk az úgynevezett gra­ Az első eredmények Vajdahunyadon Máris szép eredményeket ért el a vajdahunyadi Kohászati Kombinát­ban a termelés és a munka tudomá­nyos megszervezésére alakított kol­lektíva. Új módszereket dolgoztak ki a hengerelt termékek termelésének programálására és a szerződési fe­gyelem betartásának nyomonköve­­tésére az elektronikus számítógép segítségével. Ez az eredmény igen nagy jelentőségű, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy Vajdahu­­nyad több mint 1400 hazai vállalatot és gazdasági szervezetet lát el fém­termékekkel. Hasonlóképpen a nagy­­olvasztók szektorának műszaki-ad­minisztratív vezetési rendszerében eszközölt javítások révén — előze­tes számítások szerint — átlag évi 36 tonna nyersvassal emelkedik az egy alkalmazottra kiszámított termelé­kenység. A kidolgozott tervben sze­repel még kisgépesítési munkálatok elvégzése helyi lehetőségek igénybe vételével 13 üzemosztályon és terme­lési helyen. Ez évi több mint 1 400 000 lej értékű megtakarítást tesz lehe­tővé. (Agerpres) TELJESÍTETTÉK ELSŐ NEGYEDÉVI TERVÜKET (Munkatársunktól). Bánát tarto­mány számos ipari építkezési, me­zőgazdasági és kereskedelmi válla­lata jelentette első negyedévi tervé­nek határidő előtti teljesítését. E vállalatok közé tartozik a temesvári 6 Martie fémipari üzem, amely egye­bek között 20 fémszerkezetű építő­ipari állványt termelt terven felül és csupán az önköltség csökkentése révén 120 000 lej­es megtakarítást ért el az előirányzaton felül. Határidő előtt teljesítette első negyedévi terv­feladatait a boksai bányaipari válla­lat, valamint a lugosi Mondial tégla­gyár is. NICHITA STANESCU diá­kok Egyetemi hallgatóink jól benne járnak már a második szemesz­terben, a főiskolai karok és inté­zetek zümmögése vidáman idézi azt a hangulatot, amelyet csupán nagyon sok fiatal ember együtt­­léte tud kelteni. Szerintem minden épületnek igencsak sajátos és a másikéval semmiképp sem össze­téveszthető hangja van. Most, ebben a korán jött és va­rázslatos­an szép tavaszban talán még sajátosabb hangként válik ki a város egybeszűrt zajából a fa­kultások zsongása. Hogy miben áll ez a sajátos különlegesség, azt a legjobb indulattal sem tud­nám pontosan meghatározni. Az egyetlen dolog, amelyet teljes bi­zonyossággal megállapíthatok az, hogy ezt a diákos, tudományos ízű morajt egyfolytában valamilyen friss bioáram hullámai szövik át meg át, hogy ez a bioáram szün­telen és eleven lüktetésben van, hogy szinte már ragályos, és hogy bennünk is fölparázslik tőle egy láthatatlan, finom izzószál. S mindezeken túl eltölt a tudat, hogy itt vetik meg az ország jövendőjé­nek alapjait, hogy ezt a zsongást a termelés és a tudományos mun­ka holnapi káderei keltik, akik most hagyták maguk mögött a kamaszkort, akikben most kristá­lyosodik ki emberré válásuk me­rész kezdete. Fölfogni, átérezni ezt a kristályo­sodási folyamatot, rajtakapni a pillanatot, amely a kialakuló ön­tudat minőségi ugrásával viselős, amelyben a felelősségérzet kiala­kul és elsőrendű tényezővé válik, azt hiszem szinte egyenértékű tel­jesítmény azzal, hogy rajtakapjuk az anyagot legélőbb, legneme­sebb mozgásformájában. Itt, az egyetemi karokon, vagy ahogy szívesebben nevezném, e­­zekben az ember­ laboratóriumok­ban, ahol a munka tárgya nem csupán az elvont tananyag, ha­nem első­sorban az érzékeny em­beri tudat, a lélek, itt az egyetemi karokon gyúrják, mintázzák, ége­tik, itt teszik hőállóvá a holnap legértékesebb építőköveit. Amelyek szilárd épületté hiva­tottak összeállni. Az állandó jövendőét. Mert ál­landó ez a jövendő és mélysége­sen emberi, amely a közeljövő premisszáján keresztül gondol a távoli jövendővel. Még akkor is, ha külalakra igencsak sok gyer­meki vonása van egyes elemei­nek. Ebben az életkorban, amelyben a szerelem a maga teljes pompá­jában bontakozik ki, ebben az életkorban, amelyben a legmé­lyebbek az érzelmek, amelyben a csodálkozás már nem egyszerű felkiáltójel, hanem bonyolult e­gyenletek alakzatát ölti magára, ebben az életkorban méltán válik a diákság mindnyájunk büszkesé­gévé. Gondoskodással övezett ré­tegét képezik társadalmunknak a diákok, mondhatnám azt is, hogy a legirigyeltebb rétegét - hiszen mindnyájan emlékszünk az ember­­ré válás esztendeinek soha meg nem ismétlődhető varázsára — ugyanakkor védenceink is, büszke­ségük a mi büszkeségünk, hiszen tudjuk, mekkora erőfeszítést fejte­nek ki nap mint nap az egyre sú­lyosodó tananyag legyőzésére, mennyi verejték és kitartás szük­ségeltetik ahhoz, hogy a holnapi értelmiségi poszton a nép fia be­csülettel megállja helyét népe szolgálatában ! S odakint tavasz van, csodála­tos tavasz ! A láthatáron kirajzolódnak a Nagy Vizsga körvonalai. Nem csu­pán az egyetemi vizsgákra gon­dolok, a tudományos anyag isme­retének próbakövére, hanem a másik nagy próbatételre, amikor is a diák az élet tevékeny ténye­zőjeként tapogatja ki álom és va­lóság kölcsönviszonyát. S ez a köl­­csönviszony nem csupán metafora, amelyet régesrég megszoktunk, ha­nem szüntelenül alkotó eleme min­dennapi nyelvezetünknek; álom és valóság összemérése a mi tár­sadalmunkban az élet mélységei­nek föltárásával és e mélység vál­lalásával egyenlő. És itt kezdődik meg a tulajdon­képpeni aktív, termelő élet, az al­kotás lehetősége, a megtanult szó határozott kimondásának lehető­sége. Ilyennek látom a mai diákot, akit annyira irigyelek a lelkem mé­lyén, éppen azért, mert olyan so­kat várunk tőle - mi mindany­­nyian. A községi néptanácsok alakuló ülésszaka után Útravaló helyett írta BENKŐ JÁNOS, a Maros-Magyar Autonóm tartomány néptanácsa Végrehajtó Bizottságának alelnöke A március 5-i választások alkal­mával tartományunkban 6193 kép­viselő került az újonnan alakított községi néptanácsokba. Választóik abban a biztos tudatban szavaztak rájuk, hogy a szocialista mezőgazda­ság további fejlődését, hazánk egé­szén belül falvaik felvirágzását, egyre szebbé váló életük alakulását, szocialista rendszerünk szüntelen erősödését segítik elő, amikor ma­guk közül a legjobbakra bízzák a közügyek közvetlen irányítását. A megválasztott képviselőkből 2713 közmegbecsülésben álló hon­polgár első ízben részesült ebben a megtiszteltetésben. S noha gya­korlatuk még nincsen hivatásuk be­töltéséhez, a közösség ügyei iránt tettekben megnyilvánult eddigi oda­adásuk — amivel választóik bizal­mát kiérdemelték — kétségtelenné teszi, hogy hamar elsajátítják mindazokat a tudnivalókat, ame­lyek nélkülözhetetlenek eredményes munkájukhoz. Közismert tény, hogy a képviselő tevékenységének sikere elsősorban tömegkapcsolataitól függ. Választói körében él, ismernie kell tehát tö­rekvéseiket, óhajaikat, figyelem­mel kell kísérnie, mikor, milyen kérdések foglalkoztatják az embere­ket, becsületbeli kötelessége, hogy elősegítse helyes szándékaik, jogos óhajaik teljesülését. És soha nem szabad megfeledkeznie arról, hogy csak a lakosság támogatásával, a közügyek intézésébe való bevonásá­val oldhatja meg a reá háruló fel­adatokat. Ezt pedig csupán úgy ér­heti el, ha személyes példamutatá­sával mozgósítja a falu lakosait, ha mindig az elsők között látják, ami­kor javaslataik megvalósítására ke­rül sor, ha bármilyen akciót kezdem­­ényez a községi néptanács. A községi néptanácsok alakuló ülésszakán újból felszínre került, hogy mennyire fontos alaposan is­­merniök a képviselőknek teendői­ket. Akárcsak a teljesítésükhöz nél­külözhetetlen munkamódszereket, amelyek révén a jó tömegkapcso­lataikat, az államhatalom helyi szerveinek gyümölcsöző munkáját biztosíthatják. A képviselő tevé­kenységének központja választó­ke­rülete, ahol napról napra éreztetnie kell jelenlétét, amelynek problémái foglalkoztatják. Fejlesztése, szépí­tése, lakossága erre vonatkozó kez­deményezéseinek támogatása egy­ben az egész falu, a község előre­haladásának is szerves, elszakítha­tatlan része, ami sokszor a szom­szédos kerületek képviselőivel szük­ségessé váló összefogásban is meg­nyilvánul. Mint ahogyan a kerület­ből kiindulva szélesednek nem egy­szer az egész falu ügyévé az állan­dó bizottságok tanulmányaiból szü­lető javaslatok és kezdeményezések. Ha a képviselők felelősségérzettel foglalkoznak e bizottságokban a megoldásra váró kérdésekkel, ilyen irányú működésüket jól összehan­golják a néptanács és végrehajtó bi­zottsága előtt álló feladatokkal. Ezen túlmenően igen fontos az is, hogy a képviselők minél aktívab­ban vegyenek részt az ülésszako­kon felvetett kérdések megtárgya­lásában, tolmácsolják a választóik­kal tartott előzetes megbeszélése­ken elhangzott véleményeket, ja­vaslatokat, megfelelően érvénye­sítsék helyzetismeretüket, életta­pasztalatukat a vitában s a ha­tározat kialakításában. Utána pe­dig széleskörűen ismertessék — ugyancsak ilyen találkozókon — a tennivalókat s megbeszéljék gyakorlati véghezvitelüknek rész­leteit, módját. Ennek érdekében komoly támogatásra számíthatnak a választókerületi honpolgári bi­zottságok részéről, amennyiben azok figyelmét a legfontosabb akciókra irányítják. Csupán néhány lényeges voná­sát említettem meg a képviselők működésének, hiszen sokoldalú teendőik puszta felsorolása is meg­haladná egy újságcikk kereteit. Annyi azonban az eddigiekből is kitűnik, hogy munkájuk hatékony­ságának elengedhetetlen feltétele felkészültségük. Tehát a néptaná­csi végrehajtó bizottságoknak gon­doskodniuk kell arról, hogy a szük­séges elméleti és gyakorlati isme­reteket mielőbb elsajátítsák s ezek birtokában is következetesen tá­mogassák őket. Különösen az új képviselők számára döntő jelentő­ségű, hogy már első­ lépéseiktől érezzék maguk mögött a támaszt. Tartományunk néptanácsának vég­rehajtó bizottsága több napos fel­készítőt szervezett Marosvásárhoz(Folytatása az 5. oldalon) (Folytatása az 5. oldalon) TÁVIRATOK CHIVU STOICA úrnak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének BUKAREST Kérem elnök urat, fogadja őszinte köszönetemet azokért az üdvöz­letekért és jókívánságokért, amelyeket születésnapom alkalmából volt szíves hozzám intézni.­­ FREDERIK KIRÁLY ION GHEORGHE MAURER úrnak, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökének BUKAREST Kérem excellenciádat, fogadja őszinte köszönetemet a Dánia nem­zeti napja alkalmából küldött szíves üdvözletekért és jókívánságokért. JENS OTTO KRAG miniszterelnök és külügyminiszter

Next