Előre, 1968. február (22. évfolyam, 6295-6319. szám)

1968-02-01 / 6295. szám

XXII. évfolyam 6295 sz. 6 oldal ára 25 iráni 1968 feb. 1., csütörtök TÖRETLEN LENDÜLET Milyen helyet foglal el az elmúlt év az országépítő idő rangsorában ? Mit váltott valóra a második esz­tendő az ötéves terv előirányzatai­ból ? Ezekre a kérdésekre válaszol Románia Szocialista Köztársaság 1967. évi nemzetgazdaságfejlesztési állami tervének teljesítéséről szóló, a napokban megjelent közlemény. Egy egész esztendő dolgos hétköz­napjait avatja ünneppé, bizonyítja, hogy dolgozó népünk becsülettel helyt állt a IX. pártkongresszus célkitűzéseinek valóra váltásában. Románia nemzetgazdaságának fej­lesztését az anyagi javak termelésé­nek dinamikus, fokozott ütemű nö­vekedése jellemzi. Belső energiá­ban, tetterőben gazdag népe képes arra, hogy a növekvő követelmé­nyeknek megfelelően tegyen eleget minden egyes tervidőszak felada­tainak. Húsz esztendő nem nagy idő egy ország, egy nép történelmé­ben. Mégis mekkora utat kellett megtennünk ahhoz, hogy az ipar ma nem egészen négy hét alatt annyit termeljen, mint 1948-ban egész esztendőben, hogy nemzetkö­zi hírnévre tegyen szert több ipar­ág s olyan új ágak és ágazatok kapcsolódjanak be az ország gazda­sági vérkeringésébe, mint a vegy­ipar, az elektrotechnika, elektroni­ka és egyebek. Az ipari termelés globális tervét 102,7 százalékra teljesítettük, ami azt jelenti, hogy előirányzaton felül 5,7 milliárd lej értékű termékkel gazdagodott az ország. Több mint 4,5 százalékkal teljesítette túl ter­vét a gépgyártóipar, csaknem 4 százalékkal a fémipar, több mint 2 százalékkal a villamosenergiaipar, a kőolaj-, a bányaipar, az energia­­forrásokat és a termelőeszközöket előállító más iparágak. A többlet­termelésből jobban kielégíthette a nemzetgazdaság a lakosság igényeit, több beruházási cikk, élelmiszer került forgalomba. A közszükségle­ti cikkek tavalyi termelése 14 szá­zalékkal haladta meg az 1966-os színvonalat s így majdnem elérte az ötéves tervben 1968-ra tervezett mennyiséget. A mennyiségi felada­tok teljesítésén kívül minden egyes iparág változatosabbá tette a ter­mékskálát, sokkal több kiváló és jó minőségű árut gyártott mint azelőtt, kevesebb volt a selejt, a kárbament munka. Ha megkérdeznénk bármelyik gyár szakembereit, minek tulajdo­nítják a tervszámokat sok szem­pontból meghaladó teljesítményt, a legtöbben a termelés és a munka tudományos megszervezésénél állná­nak meg. Az elmúlt esztendő ak­ciója volt s a legnagyobb érdeme, hogy felszínre hozta sok helyen az anyagi javak termelésének fejlesz­tésében nélkülözhetetlen gazdag belső energiaforrást, tartalékot. A termelés és a munka tudományos megszervezésére kezdeményezett ak­ció haszna lemérhető azon, hogy a köztársasági iparban 3,3 százalékkal növekedett terven felül a munka termelékenysége s a megelőző évhez képest az ipar 9,4 százalékkal na­gyobb termelékenységet ért el. A megnövekedett munkatermelékeny­ség minden egyes százalékával 2 mil­liárd lej értékű többlettermeléshez jutott a nemzetgazdaság. A Román Kommunista Párt Országos Konfe­renciája a termelés és a munka tu­dományos szervezésének állandósí­tásában látja a teljesítmények növe­lésének, az anyagi termelés közve­tett és közvetlen költségei további csökkentésének lehetőségeit. Az ésszerűbb, tudományosabb ter­melés és munkaszervezési módsze­rek segítették elő a beruházási ter­vek teljesítését, az 52,2 milliárd lej­nek a nemzetgazdaság jelenlegi igényeihez igazodó felhasználását Tavaly 200 új kapacitás és objek­tum kezdte meg a termelést, fejlesz­tettünk, korszerűsítettünk számos gyárat, jól haladt a munka az or­szág nagy építőtelepein : Galacon, Craiován, a Vaskapunál és másutt. Az állóalapok üzembehelyezési ter­ve azonban megérezte a műszaki és gazdasági dokumentáció késedelmes (Folytatása a 3. oldalon) AZ IPARI GLOBÁLIS TERMELÉS 1968-HOZ VISZONYÍTVA 1967-BEN 13,5 SZÁZALÉKKAL NÖVEKEDETT Ma kezdődik az ENSZ második világkereskedelmi és fejlesztési értekezlete a külkereskedelem A FEJLŐDÉS TímiDjE írta KÜN JÁNOS, a közgazdaságtudományok doktora A ma kezdődő New-Delhi-i konferencia — immár a má­sodik ilyen összejövetel az ENSZ rendezésében a kereskedelem és a gazdasági fejlődés problémái­nak nemzetközi megvitatására és megoldására — ismét a külkereske­delemre tereli a világ közvélemé­nyének figyelmét. Az­­ érdeklődést a probléma fontossága valóban in­dokolja, hiszen nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy kialakít­sák a megkülönböztetés és a korlá­tozások nélküli, kölcsönösen elő­nyös nemzetközi kereskedelmet, biztosítsák a gazdasági fejlődés le­hetőségeit valamennyi ország, első­sorban pedig az ilyen szempont­ból lemaradt országok számára. Napjainkban azonban még túl nagy a gazdasági különbség a fejlett és a fejlődésben levő országok között, túl súlyosak ennek következményei. Megtalálni e gazdasági egyenlőtlen­ség felszámolásának útjait és mó­dozatait — íme korunk egyik nagy­­fontosságú problémája. A kérdés megoldásának egyik biztos útja kétségtelenül a nemzet-Irák: K­avachradial«m líi alannl­rsi hp. Az utóbbi két évtized során be­bizonyosodott, hogy a nemzetközi kereskedelem a világgazdaság egyik legdinamikusabb szektora, hiszen gyorsabb ütemben fejlődött, mint a világ egész ipari termelése. Míg 1960—1966 között a világ ipari termelése körülbelül 44 százalék­kal, a nemzetközi kereskedelem volumene mintegy 60 százalékkal növekedett. EGYENLŐTLEN növekedési ütem A tőkés világ országainak keres­kedelme azonban nem bővült min­den ország viszonylatában egyenlő mértékben, 1960—1966 között a fejlett országok kereskedelme évi átlagban 9 százalékkal gyarapodott, a fejlődésben levő országoké vi­szont mindössze 5,5 százalékkal. Következésképpen a fejlett orszá­gok részaránya a világkereskede­lemben tovább növekszik, a „har­madik világ“ országainak részará­nya viszont csökken. Az utóbbi 1953-ban még 27 százalékot, 1966- ban viszont már csak­ 19 százalékot ki EGÉSZSÉGVÉDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEIRŐL Beszélgetés dr. MOGA AURÉL akadémikus-professzorral, egészségügyi miniszterrel Világszínvonalon termelni, teljes kapacitással részt venni a modern társadalom tudományos, kulturális vér­keringésében — csak egészséges ember képes. Érthető tehát, hogy gazdasági és társadalmi életünk korszerűsí­tési folyamatában egyre nagyobb feladatok hárulnak az egészségvédelemre,­­ egész népünk közös ügyére. Egészségvédelmünk, párhuzamosan társadalmunk fejlő­désével ebben az esztendőben is magasabb színvonalra jut. Természetesen mindenkit érdekel, hogy milyen terü­leteken, utakon keresi az Egészségügyi Minisztérium az elképzelések, a tervek megvalósítását az idén. Munka­társunk, Zöld Lajos, ezekről a kérdésekről beszélgetett el Dr. MOGA AURÉL akadémikus professzorral, egészség­­ügyi miniszterrel : — Országunk egyre nagyobb össze­geket fordít az egészségvédelem anya­gi alapjának fejlesztésére. Milyen eredményekkel hasznosítják ezeket az alapokat ? Melyek az orvostudomány és az egészségvédelem anyagi alapjá­nak fejlesztési elgondolásai és irány­­vonalai az ország új közigazgatási te­­rületi felosztásának körülményei kö­­zött ? Milyen problémák megoldásá­­val lehetne javítani a szóban forgó alapok felhasználását ? Hogyan moz­­dítják ezt elő az orvosi ellátásban részesülő széles tömegek ? — A párt- és állami vezető szervek különleges gondoskodással kezelik a lakosság orvosi ellátásának problémáit. Az országban végbemenő társadalmi­politikai változások nyomán az állam átfogó akciókkal és intézkedésekkel biztosítja az orvosi-egészségügyi egy­ségek erősítését és fejlesztését az or­szág egész területén, azok működésé­nek javítását, gondoskodik szakkáder és kisegítő személyzetről, az anyagi alap bővítéséről. A nemzetgazdaság fejlődése és a nemzeti jövedelem gyarapodása lehe­tővé tette, hogy államunk egyre na­gyobb összegeket fordítson egészség­­védelemre, egyre több egészségügyi egységet szereljen fel korszerű készü­lékekkel, amelyek segítségével világ­­színvonalon lehet végezni a kórmeg­­állapítást és a különböző betegségek kezelését. Az anyagi alap bővülése és a káder­­állomány gyarapodása nyomán egyre nagyobb mértékben ki lehet elégíteni a szükségleteket. Új orvosképző inté­zet nyitotta meg kapuit Temesváron és Marosvásárhelyen. Az orvosképző intézetek mellett országunkban most gyermekgyógyászati és fogászati fa­kultások is létesültek. Számos egészségügyi létesítmény — kiskórház, poliklinika, kórház, kutató­­intézet — épült, illetve épül a követ­kező években. Az épülő és az építendő kórházak komplex egységek lesznek és sokrétű orvosi ellátást biztosítanak. Legalább belgyógyászat, sebészet, gyermekgyó­gyászat, szülészet-nőgyógyászat, orr-, fül- és gégegyógyászat, szemészet és bőrgyógyászat működik majd minden kórházban. Az említett szakorvosi rendelők 300—500 ágyas, illetve 100 ágyas egy­sége­, lesznek .. .akosság számától, az illető helység gazdasági-társadalmi je­lentőségétől függően. Több osztály ilyen tömörítése egyebek között azzal az előnnyel is jár, hogy a szakorvosok határesetekben együttesen állapíthat­ják meg a diagnózist, a különböző osztályok együttesen vehetnek részt magas színvonalú és sokrétű gyógyá­szati eljárások alkalmazásában. A nagy teljesítményű készülékek közös használata pedig előmozdítja a beru­házási alapok gazdaságos felhasználá­sát. A kórházat poliklinikával építik egybe, s így széles körű lehetőségek­kel rendelkező ésszerűen szervezett egészségvédelmi egységek létesülnek. A szakszerű orvosi ellátás biztosí­tását szolgálja a betegség-megelőzés és gyógyítás új szervezési formája, az egyesített kórház, amely megte­remti adott területegységen belül a kórház, a poliklinika és a kiskórház funkcionális egységét. Minthogy meggyőződésünk szerint a gyógyító- és megelőző orvosi ellá­tást csakis ilyen erős, jól szervezett egységek telepítésével lehet rendsze­resen javítani, igen messzemenően foglalkoztat bennünket a kórházak hálózatának minél ésszerűbb területi megoszlása. Mint köztudomású, a ren­delkezésre álló kórházi anyagok te­kintetében még nagyok a különbsé­gek adott területegységek között. Bu­karest, Olténia, Máramaros, Dobrud­zsa, Suceava vidéke jóval kevesebb­­ kórházi ággyal rendelkezett, illetve ■ rendelkezik, mint más vidékek. A hatéves terv időszakában 47 új poliklinika épült, 14 000 új kórházi ágyat adtak át rendeltetésének. Az elmúlt esztendőkben jelentős egész­ségügyi létesítményeket adtunk hasz­nálatba. A legfontosabbak közül meg­említjük a Gh. Gheorghiu-Dej, Medgi­­dia, Suceava városi kórházat, a bákói szülészetet és gyermekgyógyászatot, a kolozsvári Onkológiai­­ -Intézetet, a nagybányai tüdőkórházat. A jelenlegi ötéves terv során mo­dern kórházakat építünk főleg azokon a vidékeken, ahol a kórházi ágyak száma alacsony. Rövidesen átadják rendeltetésének a 700 férőhelyes vaj­dahunyadi kórházat, nem sokkal utána pedig a konstancait, a craiovait, a­­ nagyváradit, a sloboziait, a karánsebe­­­­sit. Számos más egészségügyi létesít­­­­mény épül szerte az országban : 900 férőhelyes kórház Nagybányán, 1000­­ ágyas kórház Galacon, bővül a buka­resti mentőkórház. Most tervezik az 500 ágyas birladi, az 1000 ágyas ma­rosvásárhelyi, a szintén 1000 ágyas temesvári új kórházat, valamint a 600 ágyas bukaresti Gasztroenterolo­­giai és Hematológiai Intézetet stb. hu-(Folytatása a 2 oldalon) Mivel magyarázható ez ? A nemzetközi kereskedelem áru­­szerkezetét a cikkek alábbi két csoportja alkotja: alaptermékek, amelyek közé tartoznak a nyers­anyagok és az agrárcikkek ; és ipa­ri termékek, ahova az összes fel­dolgozott árucikkeket soroljuk. Napjainkban a nemzetközi keres­kedelem legnagyobb részét (körül­belül háromötödét) az ipari termé­kek teszik ki és ezek volumene az árucsereforgalomban gyors ütem­ben növekszik ; az alaptermékek csupán kétötödöt képviselnek és volumenük sem növekszik olyan gyors ütemben. Márpedig a fejlődésben levő or­szágoknak a kizsákmányoló gyar­mati rendszertől örökölt, általában egyoldalú nemzetgazdasága főként alaptermékeket — mezőgazdasági élelmiszertermékeket, ércet, folyé­kony tüzelőanyagot (kőolajat) , stb. szolgáltat. 1966-ban az említett ár­(Folytatása a 6. oldalon) KÜLFÖLDRŐL JELENTIK • A ROMÁN KORMÁNYKÜLDÖTT­SÉG ANGLIAI LÁTOGATÁSA • GHEORGHE APOSTOL ELVTÁRS PHENJANBAN • A DÉL-VIETNAMI HAZAFIAK PÉLDÁTLAN ARÁNYA Világ proletárjai, egyesüljetek! ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG NÉPTAN­ÁCSAINAK LAPJA SPORT X. TÉLI OLIMPIA A Téli Olimpiai Játékok történeté­­ben először, a grenoble-i prog­ramban szereplő összes sportágaknak saját érmük lesz. A francia pénzver­de ebből a célból elkészítette a 35 olimpiai versenyszám arany-, ezüst- és bronzérmeit. Az érmeket a francia Excorfon 12 metszete alapján készí­tették. Mint ismeretes, Excoffon raj­zolta meg a Téli Olimpia jelvényét is. Az érmek egyik oldala azonos és a játékok hivatalos emblémáját áb­rázolja a következő szöveggel „Gre­noble 1968, X-eme Jeux Olympiques d’Hiver“. Az első helyezettek fehér kazettában, a második helyezettek kék, a harmadik hely győztesei pedig vö­rös kazettában kapják meg az érme­ket, amelyeknek szalagjait fehér ala­pon az olimipia öt színében nyomtat­ták. A­very Brundage elnökletével Gre­­noble-ban összeült a Nemzetkö­zi Olimpiai Bizottság (NOB) végre­hajtó bizottsága. Az első ülésen az apartheid politika miatt az előző olimpiáról kizárt Dél-afrikai Köztár­saság helyzetét vitatták meg. Ebben a kérdésben nem várható végleges döntés február 15 előtt. A végrehajtó bizottság ezután ta­nulmányozta a február 1-én Grenob­­le-ban megnyíló NOB-ülésszak mun­kaprogramját. Megelégedéssel nyilat­kozott a nemzetközi sportszövetségek közös összejövetelének eredményes együttműködéséről. Az ezzel kapcso­latban kiadott közleményben a NOB bizottsága rámutat, hogy építő szel­lemben megvitatták az Olimpiai Já­tékok rendezési szabályzatára, a tech­nikai delegátusok számára, a tv-köz­­vetítési jogokra, a doppingellenes el­lenőrzésre, a regionális versenyekre és az olimpiai év során rendezendő világbajnokságokra vonatkozó számos kérdést. A nemzetközi sportszövetségek köz­gyűlése, amely befejezte lausan­­ne-i ülésszakát, felvett tagjai so­rába három új szövetséget. Ezek : sí­bob, íjászat és softbal. A közgyűlés ezek szerint most 29 nemzetközi szö­vetséget tömörít. A legközelebbi köz­gyűlést ugyancsak Lausanne-ban, 1969 áprilisában tartják meg. AUTO-SERVICE 1968 Ki sem lábaltunk még a havas­, jeges évszakból, a motorosok s az autósok ezrei viszont már a tava­szi-nyári túrákra gondolnak. Néhol, az egész család körülállja az asz­talra kiterített térképet s hosszas latolgatások eredményeként alakul ki a legérdekesebbnek kimondott útiterv. Azt azonban, akinek a kormány­kerék kerül a kezébe, más kérdé­sek is érdeklik. Tudni szeretné mi-Ivan­­annncTPrviT­lí ívancáonk­ vár, számíthat a tavalyinál is jobb és gyorsabb műszaki segítségre ? A fe­leletre várók nagy számára való tekintettel, helyi ipari vállalatoktól és a kisipari termelőszövetkezetek tartományi szövetségeitől kértünk választ jelentő adatokat. Kérésünk teljesült, így a fenti cím alatt sor­ra beszámolunk érdeklődést nyilvá­nító olvasóinknak, a motoros jár­műszolgáltatások alakulásáról. Kezdjük a legkiemelkedőbb új­­Irmcoffftal a frík­ániéi PTr1­­DP.nal komplexum, Küklopsznak, a görög­­ mitológia mindent látó egyszemű óriásának a nevét viseli, s át-­­­vitt értelemben azt jelenti, hogy az új létesítményben a legap­róbb óhajokra is felfigyelnek és azokat modern eszközökkel telje-­­ sítik. (jobboldali kép) A CICLOP meglátogatása valóságos élményt jelent az autósoknak s ezen felül bonyodalommentes gyors kiszolgá­lást. Az oda érkező gépkocsi egyik állomása a földalatti részleg, ahol 20 perc alatt ragyogóra mossák, s esetleg zsírozzák is. Érdemes meg­­­­jegyezni, hogy a komplexum kere­tein belül történő műszaki beavat­kozásoknál a munkába adott jármű átvétele pillanatától, műszaki embe­rek juttatják el az autót, a munka­folyamat állomásaira, miközben a tulajdonos feketekávét ihat vagy el­szórakozhat az első emeleti bár­klubban. A CICLOP-SERVICE érdekessé­géhez tartozik a szolgáltatások jár­műtípusonkénti szakosítása. Az I. emeleten például a FORD (Taunus), a II. emeleten a FIAT, a harmadi­kon a RENAULT és a SKODA, míg a IV. emeleten (baloldalt), a szovjet gyártmányú MOSZKVICS és VOLGA típusú járműveken végez­nek mindennemű kezelést. A részlegműhelyek jól el vannak lát­va javítan pr mflwalfi fpl­­ ps-plpez­deti cserealkatrészekkel is. A kor­szerű berendezések és az ott dol­gozó szakemberek kiváló képzettsé­ge révén, a bukaresti CICLOP napi 100—120 autósnak nyújthat megfelelő szolgáltatást. Rnkir ! .avic REDACTIA $1 ADMINISTRATE ELŐRE SZERKESZTŐSÉGE ÉS KIADÓHIVATALA BUCURESTI — CASA SCINTE11 Bukaresti tájékoztató szolgálatunk telefonszáma : 18.03.02 Vidéki fiókszerkesztőségeink : Kolozsvár (str. Horea 6. tel 1.15.35) ; Brassó (str. Neagoe Basarab 24. tel. 1.44.63) ; Marosvásárhely (Piata Trandafirilor 20. tel. 34.18) ; Nagybánya (str. Lenin 2. tel. 29.82) ; Nagyvárad (str. Litoralului 21. tel. 1.45.43) Temesvár (Bd. 30 Decembrie 3. tel. 1.26.64) ; Szatmár (Piata Libertatii 1. tel 22.12). Előfizetéseket felvesznek a postahivatalok és levélkézbesítők. Előfizetési díj egy hónapra 6.50 lej. negyedévre 19.50 lej. félévre 39 lej. egy évre 78 lej. Apróhirdetéseket az ESIP reklámügynöksége útján veszünk fel (Agentia de Publicitate — ESIP, Bucuresti, str. Eforiei nr. 6, raionul V. I. Lenin). Nicolae Ceausescu elvtárs fogadta a Belgiumi Kommunista Párt küldöttségét Nicolae Ceausescu elvtárs, az RKP KB főtitkára kedden fogadta a Bel­giumi Kommunista Párt küldöttsé­gét, amely látogatást tesz Románia Szocialista Köztársaságban. A kül­döttségben Joseph Turf elvtárs, a Belgiumi KP KB Politbürójának tagja, a KB titkára és Albert de Coninck elvtárs, a Belgiumi KP KB titkára vesz részt. Ugyanaznap­ a Belgiumi KP kül­döttsége megbeszélést folytatott Paul Niculescu-Mizil elvtárssal, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Ál­landó Elnökségének tagjával, a KB titkárával, Mihai Dalea elvtárssal, az RKP KB titkárával, Ghizela Vass elvtársnővel, az RKP KB osztály­­vezetőjével. A találkozók keretében vélemény­­cserét folytattak a két párt baráti kapcsolatainak fejlesztéséről, vala­mint a kommunista mozgalom és a nemzetközi élet időszerű kérdései­ről. A meleghangulatú megbeszélések a kölcsönös megértés légkörében folytak le. Egy hektár hány hektár (Munkatársunktól). — A földet tudvalevőleg nem lehet megszapo­rítani, s mégis előfordul, hogy egy hektár nem egy hektár, hanem kettő, sőt három. Ezt magyarázta Fülöp Kálmán, az aranyosrákosi (Torda rajon) termelőszövetkezet zöldséges brigádosa. — Szóval ültetünk , két hektár spenótot, és két hektár zöldhagy­mát. — Vagyis összesen négy hektárt. — Dehogy, összesen kettőt. — Kettő meg kettő az... Legyint, s kezdi élőbről . — Szóval ültetünk a két hektá­ron egy sor hagymát, egy sor spe­nótot, szépen egymás után. A spe­nótot április végén már kiszedjük, helyére uborka kerül, május végén kiszedjük a hagymát, a helyére ül­tetünk... — Hány félét ültetnek ugyanarra a hektárra ? — Amennyit az idő enged. Tavaly a várfalvi és a rákosi szö­vetkezet — a kettő összetartozik —■ 70 hektáron termesztett zöldséget. Hektáronként 27 500 lej jövedelmet értek el. Ez az eredmény közepes­nek számít náluk, volt olyan év is, hogy a hektáronkénti jövedelem jóval 30 000 lejen felül volt. A ta­valy az időjárás is beleszólt a tervezésbe. Ezért a várfalviak és a rákosiak igyekeznek megtenni a magukét, nemcsak a föld ésszerű kihasználásával, hanem előkészíté­sével, gépi megmunkálásával, s az öntözés kiterjesztésével is. Ötven hektárt öntöznek. Az idén 1280 ton­na zöldség termesztését tervezik, s ebből 1205-re már szerződést is kö­töttek a gyümölcs- és zöldségérté­kesítő vállalattal. SZŐCS ISTVÁN EZ IS VÉGZET? „Látszik kérem, hogy foglalkoz­nak otthon ezzel a gyerekkel" — halljuk nemegyszer egy-egy jó ta­nulóról a tanáraitól. Valóban, akármerre jár az ember isko­lákban , szinte behunyt szemmel megállapíthatja : azok a legjobb tanulók, akikkel a szülei foglal­koznak , s mikor például szülői ér­tekezleten a legrosszabb, legha­nyagabb gyerekek nevét olvassák fel — azoknak a szülőknek nem is jelenik meg a zavar, a szégyen az arcukon, mert biztosan nincse­nek jelen. Amilyen törvényszerű ez, olyan felelősséget jelent a szülőknek — s éppen annyira tragikus is, és a szülők felé szinte kilátástalan a figyelmeztetés. Mert azok a szü­lők, akik elolvassák az effajta in­telmeket, elmennek a szülők isko­lájába és meghallgatják az osz­tályfőnökök intelmeit — azok úgy­is, „foglalkoznak". De vannak, akik nem tehetik — mert már az V. osztályos tananyag meghalad­ja az ő ismereteik színvonalát — s vannak olyanok, akik nem te­szik, mert — mert éppen isznak, iszákoskodnak, válnak vagy spe­kulációk után járnak és — vannak olyanok, akik, amikor tehetnék, halálos fáradtak. Mindegy, milyen okból — de a gyereknél a lemaradás kegyetle­nül, irgalmatlanul bekövetkezik. Felelősek — a szülők. De mit vé­tett a gyerek ? Az a kis vásott surhanc, aki, amikor érzi, hogy úgy sem fog soha ragyogni a táblánál, már csak azt a becsvágyát követi, hogy mamlasznak, gyávának ne látszódjék — ezért — tudatos, elő­re megfontolt szándékkal „rossz", amíg megunják, meggyűlölik a ta­nárok, s előre várják, számítgat­­ják, hogy mikor fognak megszaba­dulni tőle. Azért olyan megrázó és nyo­masztó átgondolni az ilyen alapon „rossz tanuló" gyerekek helyzetét, mert hiszen a kölyök nem tudja, hogy egész életére most dönti el NAPLÓ a sorsát. Képtelen ezt belátni, mert nem tudja, mi az, hogy „sors". Az igazságszolgáltatás te­kintetbe veszi ezt a kiskorú bű­nözőknél. Ám vannak nevelők, akik vállat rándítanak. Én megte­szem a magamét — mondják — a többi a szülő és a gyerek dolga. Nem lehet ebbe belenyugodni. A szülők helyzetét ilyen végzet­nek elfogadni — éppolyan anti­­humánus, mint valaha volt a rab­szolgaság : amiben született a szü­lő, abban haljon meg a gyerek is. Még bár nem is csak az a ve­szély, hogy fennáll egy ilyen hely­zet, hanem­­ a lelkiismereti kényel­messég melegágya lesz. „Ez úgyis olyan" — legyintenek egyes ta­nárok, s csakhamar kialakul az „elhanyagolt" gyermek már-már (Folytatása a 2 oldalon)

Next