Előre, 1968. szeptember (22. évfolyam, 6477-6502. szám)

1968-09-01 / 6477. szám

XXII. évfolyam 6477 sz.­­ oldal ara 30 báni 1968. szeptember 1., vasárnap íy ' 5 A A N­A­P­I KIADÁS Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Románia Szocialista Köztársaság • Bukarest NICOLAE CEAUȘESCU ELVTÁRS ÉS MÁS PÁRT­­ÉS ÁLLAMVEZETŐK LÁTOGATÁSA KOLOZS Augusztus 3- án, pénteken, Nicolae Ceausescu elv­társ Gheorghe Apostol és Manea Manescu elvtársakkal együtt munkalátogatásra Kolozs megyébe érkezett, hogy tanácskozzék a párt- és állami aktívával, az ipari és a mezőgazdasági dolgozókkal, az értelmiségiekkel arról, hogyan valósulnak meg az RKP IX. kongresszu­sán és Országos Konferenciáján kijelölt feladatok, pár­tunk és államunk legutóbbi határozatai. AZ ÉRZELEM- ÉS AKARATEGYSÉG JEGYÉBEN A napfényes Kolozs megyei tájak, amelyek a szocializmus éveiben a román, magyar és más nemzetiségű, dolgozók testvéri szorgalma nyo­mán újabb ragyogást kaptak, és amelyek a román ipar, kultúra és tudomány hatalmas fellegvárai közé emelkedtek, a nagy öröm perceit élték. 9 óra 30 perc: Kolozs megye ha­tárán az aranyosgyéresi és a szom­szédos községbeli emberek ezrei örömmel üdvözlik és erőteljesen él­tetik az érkező párt és államvezető- 3.sz. Aurél Dúcs elvtárs, a msgy°i pártbizottság első titkára, a megyei néptanács elnöke üdvözli a párt és államvezetőket Kolozs megyébe ér­kezésük alkalmából. Jelen van a me­gyei pártbizottság, a megyei népta­nács sok tagja, a helyi párt-, állami és társadalmi szervek számos aktivis­tája. A magas rangú vendégeket kenyérrel és sóval kínálják, virág­csokrokkal halmozzák el, kifejezve e hazai táj dolgozóinak, románok­nak magyaroknak és más nemzeti­­ségűeknek odaadó szeretetét és há­láját a Román Kommunista Párt vezetői, a szocialista Románia ve­zetői iránt. A Kolozs megyei dolgozókkal va­ló találkozás kezdettől fogva kife­jezi, hogy egyet gondol, egyet érez és egyet akar az a sok ezer ember aki eljött kifejezni azt a szándékát, hogy tántoríthatatlanul megvalósít­ja kommunista pártunk bel- és kül­politikáját, kifejezni teljes csatlako­zását pártunk bölcs kezdeményezé­seihez, amelyeknek célja megszilár­dítani a kommunista és munkás­pártok közötti nemzetközi kapcso­latokat, a szocialista országok kö­zötti barátságot. A látogatás első állomása a Sod­ronyipar, a megyének ez az erős, szüntelenül fejlődő ipari egysége, amely kiváló minőségű termékeivel, munkaközössége merész újításaival megérdemelt hírnevet szerzett. A vendégeket Ion Marinescu fémipari miniszter, Ion Oniga, a városi párt­­bizottság titkára, Ion Stanatiev, a vállalat vezérigazgatója és más ve­zető káderek üdvözlik. Az üzem vezérigazgatója tájékoz­tatja Nicolae Ceausescu elvtársat hogy legutóbbi látogatása óta a Sodronyipar munkásai és techniku­sai becsülettel teljesítették köteles­ségüket, az év első nyolc hónapjá­ban több mint 8 százalékkal növel­ték a globális termelés értékét és több mint 63 millió lej értékű áru­val többet termeltek, mint a múlt év azonos időszakában. Megkezdődött több új, rendkívül fontos objektum — a keményacélhúzó üzem, a von­tatókábel-gyár, a folyamatos he­gesztő részleg — építése. Nicolae Ceaugescui Gheorghe Apostol és Manea Manescu elvtársak előbb a keményacélhúzó üzem nagy csar­nokát, ezt a betonpillérekre támasz­kodó, gigászi felülvilágítókkal ellá­tott korszerű építményt tekintik meg. A csarnok, akárcsak a többi objektum, rekordidő alatt épült fel. A szakemberek ismertetik ennek a korszerű felszereléssel ellátandó új egységnek a paramétereit, s köz­ük, hogy e felszerelések csaknem felét a román ipar szállítja majd. A vontatókábel-gyárral kapcsola­tosan a vállalat vezetői közül, hogy az új egység az év vége előtt meg­kezdi a technológiai próbákat. Nagy gondot fordítanak az építés alatt ál­ló többi objektumra is, az új hen­­gerkére, amely egyike lesz a leg­korszerűbbeknek a termelőképesség és a hengerlési gyorsaság tekinteté­ben egyaránt. Célul tűztük ki — mondja a vezérigazgató —, hogy a jövő évben 6000 tonna hengerelt árut termelünk. Az üzem termelő­­képessége kétszeresére nő, a beru­házások pedig hamar megtérülnek. „Semmi sem akadályozza Önöket, hogy mindezt elérjék“ — jegyzi meg Geaucescu elvtárs. Ezután megtekintik a termelő hengerműveket, a húzott rudak részlegét. A párt- és államvezetők a részleg szakértőivel és munkásaival a bejáratoknál elhelyezett termékek minőségéről beszélgetnek. A látogatás meleg és megkapó ta­lálkozásokra ad alkalmat az üzem munkásaival, akik szeretettel övezik Nicolae Geaucescu elvtársat és a (Folytatása a 2. oldalon) Szeretnék mindenekelőtt köszöne­tet mondani a meleg fogadtatásért, a pártunk és vezetősége iránti ér­zelmeik, a marxista-leninista poli­tikája iránti érzelmeik meleg kinyil­vánításáért. Nézetünk szerint ez arról tanúskodik, hogy önök, akárcsak egész népünk, rendíthetetlenül bíz­nak a kommunista pártban, a párt Központi Bizottságában, amelynek politikája következetesen egész né­pünk alapvető érdekeiből fakad és mindenben megfelel ezeknek az ér­dekeknek, a szocializmus ügyének. (Erős taps.) Engedjék meg azt is, hogy tolmá­csoljam önöknek. Torda municípium összes lakosainak a Központi Bizott­ság, az Államtanács és hazánk kor- TVápya szívből jöve', mi ’. • j ■' ságait és üdvözletét. (Taps, éljenzés.) Ma megtekintettük egyik lendüle­tesen fejlődő üzemüket. Meghallgat­tuk az ott felszólaló elvtársakat, akik beszámoltak eredményeikről, a tor­­dai vállalatok munkaközösségeinek hősi erőfeszítéseiről, amelyek célja valóra váltani az ötéves tervet, tel­jesíteni a haza felvirágoztatására ki­dolgozott pártprogramból rájuk há­ruló feladatokat. A párt Központi Bizottsága különlegesen nagyrabe­­csüli a hazai munkásosztálynak eb­ben a régi központjában működő munkáskollektívák tevékenységét és valamennyinek újabb munkasikere­ket kíván. (Taps, éljenzés.) Meghallgattuk a Mihai Viteazu líceum igazgatóját, aki arról beszélt, hogyan foglalkoznak a líceum tan­erői. Torda többi líceumának és is­kolájának tanerői a gyermekek, az ifjúság nevelésével a szocializmus nagyszerű eszméi, a szocialista haza­­fiság nagyszerű eszméi szellemében, a szocializmusért, a társadalmi hala­dásért és a békéért küzdő összes né­pekkel való internacionalista testvé­riség és szolidaritás szellemében. E nevelőmunka eredményeit lemér­hetjük azon is, ahogyan a municí­pium ifjúsága kinyilvánítja pártunk, annak politikája iránti bizalmát és ragaszkodását, tudva azt, hogy ez biztosítja boldog jövőjét (Taps.) Gratulálni szeretnék az összes tan­erőknek és újabb sikereket kívánni tevékenységükhöz, gratulálni szeret­nék egyben az ifjaknak is azért, mert szorgalmasan tanulnak, hogy elsajá­títsák a tudomány legújabb vívmá­nyait, gazdag műveltségre tegyenek szert, tudva azt, hogy csak így vál­hatnak hazánk jó honpolgáraivá, akik képesek tovább vinni az igaz­ság, a szabadság és az anyagi és szel­lemi haladás fáklyáját, fölemelni e szocialista Romániát a civilizáció egyre magasabb csúcsaira. (Taps, él­jenzés.) Tordán együtt élnek és dolgoznak román, magyar, német és más nem­zetiségű munkások és értelmiségiek. Egyébként együtt teremtették meg az évszázadok folyamán mindazt, ami e tájakon található. Együtt érték el a nagy sikereket a szocialista épí­tés éveiben és együtt valósítják meg a IX. pártkongresszuson kijelölt fel­adatokat, és segítik elő, hogy orszá­gunk egyre gazdagabbá, a v. nép élete pedig egyre bőségesebb és J.sék. A rén-jok •'b’A . egységét­* és vértesen vérezett munkájában rejlik szocialista hazánk legyőzhetetlen ereje. (Hatalmas taps.) Valóban büszkén tekinthetünk ar­ra amit ezekben az években megva­lósítottunk. Mindez a munkások, a parasztok, az értelmiségiek, az egész nép szorgalmáról tanúskodik, a dol­gozók azon képességéről, hogy — sorsuk uraivá válva és lehetőséget kapva ahhoz, hogy szabadon és tu­datosan alakítsák saját sorsukat —, gyökeresen megváltoztassák az egész életet és hazánk egész arculatát. Ezek az eredmények becsületére válnak a román népnek és azt mutatják, hogy teljesíti elsőrendű feladatát — azt, hogy egyre nagyobb sikereket vívjon ki a szocialista építésben, s így aktí­van hozzájáruljon a szocializmus vi­lágméretű egyetemes ügyéhez. (Taps, éljenzés.) Igaz, hogy munkánkban hiányossá­gok is voltak és vannak. A párt, an­nak vezetősége, nem egyszer muta­tott rá ilyen hiányosságokra, hibák­ra­ vagy fogyatékosságokra, nyilvá­nosan feltárta és bírálta ezeket, fel­szólítva a pártot, az egész népet e hiányosságok sürgős felszámolására, valamint arra, hogy minél szilárdabb alapra helyezzék az egyre jobb élet megteremtésének, a szocialista de­mokrácia szüntelen bővítésének fo­lyamatát, hogy minden honpolgár maradéktalanul élvezze a szocializ­mus gyümölcseit. Önök jól tudják, hogy pártunk kezdeményezte és fe­jezte ki azt az elhatározását, mindent megtesz, hogy sohase ismétlődjenek meg a múltban elkövetett hibák, hiányosságok vagy visszaélések, mindent megtesz a szocialista törvé­nyesség erősítéséért, a humaniz­mus elveinek valóraváltásáért, bizto­sítva a haza összes honpolgárainak cselekvő részvételét a párt politiká­jának meggyőződésből fakadó és tu­datos kidolgozásában és megvalósítá­sában. Ez szocialista demokráciánk lényege, elvtársak. (Hatalmas taps.) A szocialista társadalom hazánk­ban való szüntelen fejlesztésén, a nép életszínvonalának emelésén munkálkodó Román Kommunista Párt szüntelenül erősíteni kívánja és eltökélt szándéka, hogy szüntelenül erősíti az összes szocialista országok­kal való barátságot, kooperálást és együttműködést, mert tudja, hogy ez az egység és együttműködés minden szocialista ország előmenetelének egyik biztosítéka, ez­ egész szocialis­ta világrendszer trejer,tx egyik for­rása. (Taps, éljenzés.) Véleményünk szerint szükséges az, hogy a­ szocialista országok között a barátság és az egység kapcsolatai fejlődjenek ki, hogy gyarapodjanak kapcsolataik, hogy tapasztalatcseré­ket folytassanak minden tevékenysé­gi területen, s így minden egyes nép átvehesse ebből a tapasztalatból azt, amit jónak és hasznosnak tartanak a maguk számára, ezzel pedig javít­sák a szocialista társadalmi rendszer építésének munkáját. Mi így cse­lekszünk és a jövőben is így fogunk cselekedni. Természetesen, hazánkat illetően Románia realitásait legjob­ban a román nép, a Román Kommu­nista Párt, annak vezetősége ismeri, és csakis mi dönthetjük el, hogyan cselekedjünk, hogyan szervezzük meg jobban társadalmi életünket, hogyan biztosítsuk az egyre határozottabb előmenetelt a szocialista építés út­ján. A párt politikájának legfőbb bírája a nép, a munkásosztály, a pa­rasztság, az értelmiség, nemzetiségi különbség nélkül az összes dolgozók. Nekik van joguk felbecsülni és el­dönteni, hogy politikánk megfelel-e vagy sem érdekeiknek. Meg kell mon­danunk elvtársak, hogy ezekben a napokban ismét és maradéktalanul tapasztalhattuk, hogy a párt politi­káját egész népünk egyöntetűen he­lyesli. (Taps, éljenzés.) A párt- és államvezetőségben te­vékenykedő elvtársak ezekben a na­pokban országszerte találkoznak a (Folytatása a 2. oldalon) MEGYÉBEN Nicolae Ceausescu elvtárs tordai beszéde Kedves eivtársak J Kolozsvár. A Szabadság-téri nagygyűlésen A vállalati tevékenység objektív felmérése A Román Kommunista Párt 1967. decemberi Országos Konferenciája határozatainak gyakorlatba ülteté­se szükségessé teszi azon tényezők­nek a pontos megismerését és tu­datos felhasználását, amelyek meg­határozzák és befolyásolják az egyes vállalatok tevékenységét, eredményeit. Ezeknek az ismereté­ben az a feladat áll a közgazdá­szok előtt, hogy kidolgozzák azokat a módozatokat és kritériumokat, a­­melyek lehetővé teszik a vállalatok elért eredményeinek objektív és a lehető legpontosabb kiértékelését. Ezzel kapcsolatban mindenek­előtt az a kérdés merül fel, hogy a jelenleg alkalmazott mutatók milyen mértékben teszik lehetővé, segítik elő a vállalati tevékenység helyes értékelését ? A vállalati mutatók rendszerével kapcsolatosan közgazdasági irodal­munkban (a Probleme economice, a Viața economics stb. hasábjain­ széles körű vita bontakozott ki. Mint vállalati közgazdász, aki sze­ret búvárkodni, s aki közel tíz évig a vállalati tervmutatók alaku­lását próbálkozott irányítani, sze­retnék e kérdésekhez hozzászólni. Kiindulópontként le kell szögez­nem, hogy az önelszámolás, válla­latainknak jelenlegi szervezési for­mája magában rejti annak lehető­ségét, hogy a vállalati érdek szem­bekerüljön a nemzetgazdasági érde­kekkel, más szóval valamely válla­lat kollektívája meg nem érdemelt anyagi előnyökhöz juthat, anélkül, hogy a nemzetgazdaság gyarapodna. Az új mutatók bevezetésénél, vagy a régiek megtartásánál mindenek­előtt tehát azt kell figyelembe vennünk — különösen, mert jelen­leg a vállalatok anyagi érdekeltsé­gének növeléséről van szó —, hogy a vállalati kollektíva csak abban az esetben és olyan mértékben juthasson hozzá anyagi előnyökhöz, amennyiben, s amilyen módon el­ért eredményei nemzetgazdasági szinten is jelentkeznek. Vagyis le­gyen meg a vállalati érdek és a nemzetgazdasági érdek teljes össz­hangja. A termelés jelenlegi mutatói, a vállalati össztermelés, valamint az árutermelés s továbbmenően •­. választék, a vállalatot főleg a ter­mékek előállításában teszik érde­keltté, s nem terjesztik ki ezt az érdekeltséget a forgalom szférájára is. Fennáll tehát annak a lehető­sége, hogy a vállalat olyan termé­ket termeljen, amelyre az adott időpontban nincs szüksége a nem­zetgazdaságnak. Továbbá a jelenle­gi mutatórendszer magában rejti annak lehetőségét is, hogy a válla­lat a termelés struktúrájának meg­változtatásával valósítsa meg a tervben meghatározott termelékeny­­ségnövelést, s ugyancsak a terme­lés szerkezetének módosításával ér­je el az összárutermelési tervben előírt összköltséget, vagy csökkent­se az 1000 lejre eső költségeket. Ilyen esetben a vállalati eredmé­nyek nem jelentkeznek nemzet­­gazdasági szinten is. Az első módszer jobbal való he­lyettesítésén kísérleteznek a minta­üzemek. Az eladott és értékesített árutermelési mutató bevezetésével, a vállalatokat a keresett és kifogás­talan minőségű termékek gyártásá­ra kötelezik. Az a tény, hogy a termelő vállalatok a forgalmi szfé­rában is érdekeltté válnak, mini­málisra csökkenti annak lehetősé­gét, hogy a vállalat termelésének strukturális megváltoztatásával nö­velje a munkatermelékenységet, vagy csökkentse az önköltséget. Az elsődleges szempont ami meghatá­rozza a gyártandó termék kiválasz­tását annak eladhatósága, keresett­sége lesz. Amint már említettem az össztermelés és az árutermelés mutatója nem zárja ki azt, hogy a tervben meghatározott munkater­melékenységi színvonalat, a kevés­bé munkaigényes áruk termelésé­nek fokozásával érjék el, s az áru­termelés előírt önköltségét, illetve az 1000 lej árutermelésre eső költ­ségeket a nagyobb jövedelmet biz­tosító áruk termelésével csökkent­sék. Ez utóbbi eset, csak akkor áll­hat fenn, ha az önköltségcsökken­tési feladat nincs minden egyes termékre külön-külön felbontva. A kérdés megoldását egyesek ab­ban látják, hogy be kell vezetni a netto termelés értékének mutatóját (v­fp). (Lásd Probleme economice 1968., 2-es szám, 30—40 oldal). Má­sok azt javasolják, hogy a nettó termelést plusz az amortizációt te­gyük meg kötelező mutatóként. (Lásd Viaja economica 1968, 30-as szám, 6 oldal.) A nettó termelés, csak a vállalat által létrehozott új értéket testesíti meg. Gyakorlatilag tehát a következőket foglalja ma­gában : a munkabéralapot, a nyere­séget és az áruforgalmi adót. Ennek a mutatónak is megvannak a ma­ga hátrányai. Az új és a régi (ter­melési eszközök) m értékaránya min­den áru értékében más és más. Ez esetben is fennállhat annak ve­szélye, hogy a vállalat a nagyobb élőmunka ráfordítást igénylő ter­mékek termelését részesíti előnyben s így növekszik a nettó ter­melés anélkül, hogy a termelés tömege megfelelő arányban gyara­podna. Továbbá a nyereség nagysá­gát nemcsak az élőmunka befolyá­solja, hanem a tárgyiasult munká­val való takarékosság is. Ezenkívül az anyagok esetleges árváltozása is kihat a nyereségre, s ezen keresz­tül a nettó termelésre. E mutató bevezetése esetén is, csak úgy lehet objektív kiértékelést elérni, ha utó­lagosan a vállalati tevékenységtől független tényezők befolyását ki­küszöböljük. Amennyiben a nettó termelés értékébe befoglaljuk az amortizá­ciós hányadot is, az utólagos ki­iktatásra váró tényezők még szapo­rodnak. Nem csökken,­­ellenkezőleg, növekszik a termelékenységre eső amortizációs hányad. Következés­ VÉLEMÉNYCSERE­ képpen a vállalat nem azzal törő­dik, hogy az erkölcsileg elhaszná­lódott gépeket kicserélje, ellenkező­leg, minden igyekezete azon lesz, hogy azokat megtartsa. Végső fokon, a mutató gátat emel a termelé­kenység emelkedése elé. A megoldást a következőkben látom : 1. Vezessük be az eladott és ér­tékesített árutermelést, mint a vál­lalati tevékenység fő mutatóját. Ez kizárja majd annak lehetőségét, hogy a vállalat a nemzetgazdaság számára szükségtelen árut termel­jen s így minimálisra csökkenti a szubjektív tényezők esetleges káros­ítt­a .­­ ' | 2. Emellett tartsuk meg az össz­termelés mutatóját, hiszen ez jól meghatározott funkciót tölt be vál­lalataink életében. Az össztermelés mutatója a vállalat egész termelő tevékenységét visszatükrözi s alapul szolgál a többi mutató megállapítá­sában, (munkabéralap és a munka­termelékenység). 3. Iparáganként dolgozzunk ki részletes módszert a vállalat erő­feszítéseitől független tényezők ter­melésre gyakorolt hatásának felmé­résére és kiküszöbölésére. 4. A kidolgozott módszer alap­ján szélesítsük ki a vállalatok nyil­vántartását, illetve modern számoló és könyvelő gépek beszerzésével te­gyük lehetővé a vállalatok nyilván­tartásának korszerű megszervezését Utoljára hagytam a részletes nyil­vántartás megszervezésének kérdé­sét, jóllehet ebben látom a felme­rült kérdések megoldásának legfőbb módozatát. Csak pontos és részle­­tekbe menő nyilvántartás teszi lehe­tővé, hogy a vállalat termelését be­folyásoló minden tényezőt elkülö­níthessünk s objektív módon érté­keljük az elért eredményeket. Ez egyben előmozdítja vállalataink tudományosan megalapozott veze­tését is. Keszi Sándor közgazdász ELUTAZOTT SANTIAGO CARRILLO ELVTÁRS Elutazott a fővárosból Santiago Carrillo elvtárs, a Spanyolországi Kommunista Párt főtitkára, aki a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására tett lá­togatást országunkban. Elutazásakor a Baneasa repülőté­ren a vendéget a következő elvtár­sak búcsúztatták : Ghivu Stoica, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a KB titkára, Mihai Dalea, az RKP KB titkára, Ghizela Vass, az RKP KB osztályvezetője és pártaktivis­ták. (Agerpres) ELUTAZOTT ERMENEGILDO GASPERONI ELVTÁRS Elutazott a fővárosból Ermenegil­­do Gasperoni elvtárs, a San Mari­­no-i Kommunista Párt főtitkára, aki a Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának meghívására tett látogatást országunkban. Elutazáskor a Baneasa repülőté­ren a vendéget a következő elvtár­sak búcsúztatták: Chivu Stoica, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a KB titkára, Mihai Dalea, az RKP KB titkára, Stefan Voicu, az RKP KB tagja, a Lupta de Clasa folyó­irat főszerkesztője, Andrei Stefan, az RKP KB első osztályvezető-he­lyettese és pártaktivisták. (Agerpres)

Next