Előre, 1968. szeptember (22. évfolyam, 6477-6502. szám)
1968-09-01 / 6477. szám
XXII. évfolyam 6477 sz. oldal ara 30 báni 1968. szeptember 1., vasárnap íy ' 5 A A NAPI KIADÁS Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Románia Szocialista Köztársaság • Bukarest NICOLAE CEAUȘESCU ELVTÁRS ÉS MÁS PÁRTÉS ÁLLAMVEZETŐK LÁTOGATÁSA KOLOZS Augusztus 3- án, pénteken, Nicolae Ceausescu elvtárs Gheorghe Apostol és Manea Manescu elvtársakkal együtt munkalátogatásra Kolozs megyébe érkezett, hogy tanácskozzék a párt- és állami aktívával, az ipari és a mezőgazdasági dolgozókkal, az értelmiségiekkel arról, hogyan valósulnak meg az RKP IX. kongresszusán és Országos Konferenciáján kijelölt feladatok, pártunk és államunk legutóbbi határozatai. AZ ÉRZELEM- ÉS AKARATEGYSÉG JEGYÉBEN A napfényes Kolozs megyei tájak, amelyek a szocializmus éveiben a román, magyar és más nemzetiségű, dolgozók testvéri szorgalma nyomán újabb ragyogást kaptak, és amelyek a román ipar, kultúra és tudomány hatalmas fellegvárai közé emelkedtek, a nagy öröm perceit élték. 9 óra 30 perc: Kolozs megye határán az aranyosgyéresi és a szomszédos községbeli emberek ezrei örömmel üdvözlik és erőteljesen éltetik az érkező párt és államvezető- 3.sz. Aurél Dúcs elvtárs, a msgy°i pártbizottság első titkára, a megyei néptanács elnöke üdvözli a párt és államvezetőket Kolozs megyébe érkezésük alkalmából. Jelen van a megyei pártbizottság, a megyei néptanács sok tagja, a helyi párt-, állami és társadalmi szervek számos aktivistája. A magas rangú vendégeket kenyérrel és sóval kínálják, virágcsokrokkal halmozzák el, kifejezve e hazai táj dolgozóinak, románoknak magyaroknak és más nemzetiségűeknek odaadó szeretetét és háláját a Román Kommunista Párt vezetői, a szocialista Románia vezetői iránt. A Kolozs megyei dolgozókkal való találkozás kezdettől fogva kifejezi, hogy egyet gondol, egyet érez és egyet akar az a sok ezer ember aki eljött kifejezni azt a szándékát, hogy tántoríthatatlanul megvalósítja kommunista pártunk bel- és külpolitikáját, kifejezni teljes csatlakozását pártunk bölcs kezdeményezéseihez, amelyeknek célja megszilárdítani a kommunista és munkáspártok közötti nemzetközi kapcsolatokat, a szocialista országok közötti barátságot. A látogatás első állomása a Sodronyipar, a megyének ez az erős, szüntelenül fejlődő ipari egysége, amely kiváló minőségű termékeivel, munkaközössége merész újításaival megérdemelt hírnevet szerzett. A vendégeket Ion Marinescu fémipari miniszter, Ion Oniga, a városi pártbizottság titkára, Ion Stanatiev, a vállalat vezérigazgatója és más vezető káderek üdvözlik. Az üzem vezérigazgatója tájékoztatja Nicolae Ceausescu elvtársat hogy legutóbbi látogatása óta a Sodronyipar munkásai és technikusai becsülettel teljesítették kötelességüket, az év első nyolc hónapjában több mint 8 százalékkal növelték a globális termelés értékét és több mint 63 millió lej értékű áruval többet termeltek, mint a múlt év azonos időszakában. Megkezdődött több új, rendkívül fontos objektum — a keményacélhúzó üzem, a vontatókábel-gyár, a folyamatos hegesztő részleg — építése. Nicolae Ceaugescui Gheorghe Apostol és Manea Manescu elvtársak előbb a keményacélhúzó üzem nagy csarnokát, ezt a betonpillérekre támaszkodó, gigászi felülvilágítókkal ellátott korszerű építményt tekintik meg. A csarnok, akárcsak a többi objektum, rekordidő alatt épült fel. A szakemberek ismertetik ennek a korszerű felszereléssel ellátandó új egységnek a paramétereit, s közük, hogy e felszerelések csaknem felét a román ipar szállítja majd. A vontatókábel-gyárral kapcsolatosan a vállalat vezetői közül, hogy az új egység az év vége előtt megkezdi a technológiai próbákat. Nagy gondot fordítanak az építés alatt álló többi objektumra is, az új hengerkére, amely egyike lesz a legkorszerűbbeknek a termelőképesség és a hengerlési gyorsaság tekintetében egyaránt. Célul tűztük ki — mondja a vezérigazgató —, hogy a jövő évben 6000 tonna hengerelt árut termelünk. Az üzem termelőképessége kétszeresére nő, a beruházások pedig hamar megtérülnek. „Semmi sem akadályozza Önöket, hogy mindezt elérjék“ — jegyzi meg Geaucescu elvtárs. Ezután megtekintik a termelő hengerműveket, a húzott rudak részlegét. A párt- és államvezetők a részleg szakértőivel és munkásaival a bejáratoknál elhelyezett termékek minőségéről beszélgetnek. A látogatás meleg és megkapó találkozásokra ad alkalmat az üzem munkásaival, akik szeretettel övezik Nicolae Geaucescu elvtársat és a (Folytatása a 2. oldalon) Szeretnék mindenekelőtt köszönetet mondani a meleg fogadtatásért, a pártunk és vezetősége iránti érzelmeik, a marxista-leninista politikája iránti érzelmeik meleg kinyilvánításáért. Nézetünk szerint ez arról tanúskodik, hogy önök, akárcsak egész népünk, rendíthetetlenül bíznak a kommunista pártban, a párt Központi Bizottságában, amelynek politikája következetesen egész népünk alapvető érdekeiből fakad és mindenben megfelel ezeknek az érdekeknek, a szocializmus ügyének. (Erős taps.) Engedjék meg azt is, hogy tolmácsoljam önöknek. Torda municípium összes lakosainak a Központi Bizottság, az Államtanács és hazánk kor- TVápya szívből jöve', mi ’. • j ■' ságait és üdvözletét. (Taps, éljenzés.) Ma megtekintettük egyik lendületesen fejlődő üzemüket. Meghallgattuk az ott felszólaló elvtársakat, akik beszámoltak eredményeikről, a tordai vállalatok munkaközösségeinek hősi erőfeszítéseiről, amelyek célja valóra váltani az ötéves tervet, teljesíteni a haza felvirágoztatására kidolgozott pártprogramból rájuk háruló feladatokat. A párt Központi Bizottsága különlegesen nagyrabecsüli a hazai munkásosztálynak ebben a régi központjában működő munkáskollektívák tevékenységét és valamennyinek újabb munkasikereket kíván. (Taps, éljenzés.) Meghallgattuk a Mihai Viteazu líceum igazgatóját, aki arról beszélt, hogyan foglalkoznak a líceum tanerői. Torda többi líceumának és iskolájának tanerői a gyermekek, az ifjúság nevelésével a szocializmus nagyszerű eszméi, a szocialista hazafiság nagyszerű eszméi szellemében, a szocializmusért, a társadalmi haladásért és a békéért küzdő összes népekkel való internacionalista testvériség és szolidaritás szellemében. E nevelőmunka eredményeit lemérhetjük azon is, ahogyan a municípium ifjúsága kinyilvánítja pártunk, annak politikája iránti bizalmát és ragaszkodását, tudva azt, hogy ez biztosítja boldog jövőjét (Taps.) Gratulálni szeretnék az összes tanerőknek és újabb sikereket kívánni tevékenységükhöz, gratulálni szeretnék egyben az ifjaknak is azért, mert szorgalmasan tanulnak, hogy elsajátítsák a tudomány legújabb vívmányait, gazdag műveltségre tegyenek szert, tudva azt, hogy csak így válhatnak hazánk jó honpolgáraivá, akik képesek tovább vinni az igazság, a szabadság és az anyagi és szellemi haladás fáklyáját, fölemelni e szocialista Romániát a civilizáció egyre magasabb csúcsaira. (Taps, éljenzés.) Tordán együtt élnek és dolgoznak román, magyar, német és más nemzetiségű munkások és értelmiségiek. Egyébként együtt teremtették meg az évszázadok folyamán mindazt, ami e tájakon található. Együtt érték el a nagy sikereket a szocialista építés éveiben és együtt valósítják meg a IX. pártkongresszuson kijelölt feladatokat, és segítik elő, hogy országunk egyre gazdagabbá, a v. nép élete pedig egyre bőségesebb és J.sék. A rén-jok •'b’A . egységét* és vértesen vérezett munkájában rejlik szocialista hazánk legyőzhetetlen ereje. (Hatalmas taps.) Valóban büszkén tekinthetünk arra amit ezekben az években megvalósítottunk. Mindez a munkások, a parasztok, az értelmiségiek, az egész nép szorgalmáról tanúskodik, a dolgozók azon képességéről, hogy — sorsuk uraivá válva és lehetőséget kapva ahhoz, hogy szabadon és tudatosan alakítsák saját sorsukat —, gyökeresen megváltoztassák az egész életet és hazánk egész arculatát. Ezek az eredmények becsületére válnak a román népnek és azt mutatják, hogy teljesíti elsőrendű feladatát — azt, hogy egyre nagyobb sikereket vívjon ki a szocialista építésben, s így aktívan hozzájáruljon a szocializmus világméretű egyetemes ügyéhez. (Taps, éljenzés.) Igaz, hogy munkánkban hiányosságok is voltak és vannak. A párt, annak vezetősége, nem egyszer mutatott rá ilyen hiányosságokra, hibákra vagy fogyatékosságokra, nyilvánosan feltárta és bírálta ezeket, felszólítva a pártot, az egész népet e hiányosságok sürgős felszámolására, valamint arra, hogy minél szilárdabb alapra helyezzék az egyre jobb élet megteremtésének, a szocialista demokrácia szüntelen bővítésének folyamatát, hogy minden honpolgár maradéktalanul élvezze a szocializmus gyümölcseit. Önök jól tudják, hogy pártunk kezdeményezte és fejezte ki azt az elhatározását, mindent megtesz, hogy sohase ismétlődjenek meg a múltban elkövetett hibák, hiányosságok vagy visszaélések, mindent megtesz a szocialista törvényesség erősítéséért, a humanizmus elveinek valóraváltásáért, biztosítva a haza összes honpolgárainak cselekvő részvételét a párt politikájának meggyőződésből fakadó és tudatos kidolgozásában és megvalósításában. Ez szocialista demokráciánk lényege, elvtársak. (Hatalmas taps.) A szocialista társadalom hazánkban való szüntelen fejlesztésén, a nép életszínvonalának emelésén munkálkodó Román Kommunista Párt szüntelenül erősíteni kívánja és eltökélt szándéka, hogy szüntelenül erősíti az összes szocialista országokkal való barátságot, kooperálást és együttműködést, mert tudja, hogy ez az egység és együttműködés minden szocialista ország előmenetelének egyik biztosítéka, ez egész szocialista világrendszer trejer,tx egyik forrása. (Taps, éljenzés.) Véleményünk szerint szükséges az, hogy a szocialista országok között a barátság és az egység kapcsolatai fejlődjenek ki, hogy gyarapodjanak kapcsolataik, hogy tapasztalatcseréket folytassanak minden tevékenységi területen, s így minden egyes nép átvehesse ebből a tapasztalatból azt, amit jónak és hasznosnak tartanak a maguk számára, ezzel pedig javítsák a szocialista társadalmi rendszer építésének munkáját. Mi így cselekszünk és a jövőben is így fogunk cselekedni. Természetesen, hazánkat illetően Románia realitásait legjobban a román nép, a Román Kommunista Párt, annak vezetősége ismeri, és csakis mi dönthetjük el, hogyan cselekedjünk, hogyan szervezzük meg jobban társadalmi életünket, hogyan biztosítsuk az egyre határozottabb előmenetelt a szocialista építés útján. A párt politikájának legfőbb bírája a nép, a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, nemzetiségi különbség nélkül az összes dolgozók. Nekik van joguk felbecsülni és eldönteni, hogy politikánk megfelel-e vagy sem érdekeiknek. Meg kell mondanunk elvtársak, hogy ezekben a napokban ismét és maradéktalanul tapasztalhattuk, hogy a párt politikáját egész népünk egyöntetűen helyesli. (Taps, éljenzés.) A párt- és államvezetőségben tevékenykedő elvtársak ezekben a napokban országszerte találkoznak a (Folytatása a 2. oldalon) MEGYÉBEN Nicolae Ceausescu elvtárs tordai beszéde Kedves eivtársak J Kolozsvár. A Szabadság-téri nagygyűlésen A vállalati tevékenység objektív felmérése A Román Kommunista Párt 1967. decemberi Országos Konferenciája határozatainak gyakorlatba ültetése szükségessé teszi azon tényezőknek a pontos megismerését és tudatos felhasználását, amelyek meghatározzák és befolyásolják az egyes vállalatok tevékenységét, eredményeit. Ezeknek az ismeretében az a feladat áll a közgazdászok előtt, hogy kidolgozzák azokat a módozatokat és kritériumokat, amelyek lehetővé teszik a vállalatok elért eredményeinek objektív és a lehető legpontosabb kiértékelését. Ezzel kapcsolatban mindenekelőtt az a kérdés merül fel, hogy a jelenleg alkalmazott mutatók milyen mértékben teszik lehetővé, segítik elő a vállalati tevékenység helyes értékelését ? A vállalati mutatók rendszerével kapcsolatosan közgazdasági irodalmunkban (a Probleme economice, a Viața economics stb. hasábjain széles körű vita bontakozott ki. Mint vállalati közgazdász, aki szeret búvárkodni, s aki közel tíz évig a vállalati tervmutatók alakulását próbálkozott irányítani, szeretnék e kérdésekhez hozzászólni. Kiindulópontként le kell szögeznem, hogy az önelszámolás, vállalatainknak jelenlegi szervezési formája magában rejti annak lehetőségét, hogy a vállalati érdek szembekerüljön a nemzetgazdasági érdekekkel, más szóval valamely vállalat kollektívája meg nem érdemelt anyagi előnyökhöz juthat, anélkül, hogy a nemzetgazdaság gyarapodna. Az új mutatók bevezetésénél, vagy a régiek megtartásánál mindenekelőtt tehát azt kell figyelembe vennünk — különösen, mert jelenleg a vállalatok anyagi érdekeltségének növeléséről van szó —, hogy a vállalati kollektíva csak abban az esetben és olyan mértékben juthasson hozzá anyagi előnyökhöz, amennyiben, s amilyen módon elért eredményei nemzetgazdasági szinten is jelentkeznek. Vagyis legyen meg a vállalati érdek és a nemzetgazdasági érdek teljes összhangja. A termelés jelenlegi mutatói, a vállalati össztermelés, valamint az árutermelés s továbbmenően •. választék, a vállalatot főleg a termékek előállításában teszik érdekeltté, s nem terjesztik ki ezt az érdekeltséget a forgalom szférájára is. Fennáll tehát annak a lehetősége, hogy a vállalat olyan terméket termeljen, amelyre az adott időpontban nincs szüksége a nemzetgazdaságnak. Továbbá a jelenlegi mutatórendszer magában rejti annak lehetőségét is, hogy a vállalat a termelés struktúrájának megváltoztatásával valósítsa meg a tervben meghatározott termelékenységnövelést, s ugyancsak a termelés szerkezetének módosításával érje el az összárutermelési tervben előírt összköltséget, vagy csökkentse az 1000 lejre eső költségeket. Ilyen esetben a vállalati eredmények nem jelentkeznek nemzetgazdasági szinten is. Az első módszer jobbal való helyettesítésén kísérleteznek a mintaüzemek. Az eladott és értékesített árutermelési mutató bevezetésével, a vállalatokat a keresett és kifogástalan minőségű termékek gyártására kötelezik. Az a tény, hogy a termelő vállalatok a forgalmi szférában is érdekeltté válnak, minimálisra csökkenti annak lehetőségét, hogy a vállalat termelésének strukturális megváltoztatásával növelje a munkatermelékenységet, vagy csökkentse az önköltséget. Az elsődleges szempont ami meghatározza a gyártandó termék kiválasztását annak eladhatósága, keresettsége lesz. Amint már említettem az össztermelés és az árutermelés mutatója nem zárja ki azt, hogy a tervben meghatározott munkatermelékenységi színvonalat, a kevésbé munkaigényes áruk termelésének fokozásával érjék el, s az árutermelés előírt önköltségét, illetve az 1000 lej árutermelésre eső költségeket a nagyobb jövedelmet biztosító áruk termelésével csökkentsék. Ez utóbbi eset, csak akkor állhat fenn, ha az önköltségcsökkentési feladat nincs minden egyes termékre külön-külön felbontva. A kérdés megoldását egyesek abban látják, hogy be kell vezetni a netto termelés értékének mutatóját (vfp). (Lásd Probleme economice 1968., 2-es szám, 30—40 oldal). Mások azt javasolják, hogy a nettó termelést plusz az amortizációt tegyük meg kötelező mutatóként. (Lásd Viaja economica 1968, 30-as szám, 6 oldal.) A nettó termelés, csak a vállalat által létrehozott új értéket testesíti meg. Gyakorlatilag tehát a következőket foglalja magában : a munkabéralapot, a nyereséget és az áruforgalmi adót. Ennek a mutatónak is megvannak a maga hátrányai. Az új és a régi (termelési eszközök) m értékaránya minden áru értékében más és más. Ez esetben is fennállhat annak veszélye, hogy a vállalat a nagyobb élőmunka ráfordítást igénylő termékek termelését részesíti előnyben s így növekszik a nettó termelés anélkül, hogy a termelés tömege megfelelő arányban gyarapodna. Továbbá a nyereség nagyságát nemcsak az élőmunka befolyásolja, hanem a tárgyiasult munkával való takarékosság is. Ezenkívül az anyagok esetleges árváltozása is kihat a nyereségre, s ezen keresztül a nettó termelésre. E mutató bevezetése esetén is, csak úgy lehet objektív kiértékelést elérni, ha utólagosan a vállalati tevékenységtől független tényezők befolyását kiküszöböljük. Amennyiben a nettó termelés értékébe befoglaljuk az amortizációs hányadot is, az utólagos kiiktatásra váró tényezők még szaporodnak. Nem csökken,ellenkezőleg, növekszik a termelékenységre eső amortizációs hányad. Következés VÉLEMÉNYCSERE képpen a vállalat nem azzal törődik, hogy az erkölcsileg elhasználódott gépeket kicserélje, ellenkezőleg, minden igyekezete azon lesz, hogy azokat megtartsa. Végső fokon, a mutató gátat emel a termelékenység emelkedése elé. A megoldást a következőkben látom : 1. Vezessük be az eladott és értékesített árutermelést, mint a vállalati tevékenység fő mutatóját. Ez kizárja majd annak lehetőségét, hogy a vállalat a nemzetgazdaság számára szükségtelen árut termeljen s így minimálisra csökkenti a szubjektív tényezők esetleges károsítta . ' | 2. Emellett tartsuk meg az össztermelés mutatóját, hiszen ez jól meghatározott funkciót tölt be vállalataink életében. Az össztermelés mutatója a vállalat egész termelő tevékenységét visszatükrözi s alapul szolgál a többi mutató megállapításában, (munkabéralap és a munkatermelékenység). 3. Iparáganként dolgozzunk ki részletes módszert a vállalat erőfeszítéseitől független tényezők termelésre gyakorolt hatásának felmérésére és kiküszöbölésére. 4. A kidolgozott módszer alapján szélesítsük ki a vállalatok nyilvántartását, illetve modern számoló és könyvelő gépek beszerzésével tegyük lehetővé a vállalatok nyilvántartásának korszerű megszervezését Utoljára hagytam a részletes nyilvántartás megszervezésének kérdését, jóllehet ebben látom a felmerült kérdések megoldásának legfőbb módozatát. Csak pontos és részletekbe menő nyilvántartás teszi lehetővé, hogy a vállalat termelését befolyásoló minden tényezőt elkülöníthessünk s objektív módon értékeljük az elért eredményeket. Ez egyben előmozdítja vállalataink tudományosan megalapozott vezetését is. Keszi Sándor közgazdász ELUTAZOTT SANTIAGO CARRILLO ELVTÁRS Elutazott a fővárosból Santiago Carrillo elvtárs, a Spanyolországi Kommunista Párt főtitkára, aki a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására tett látogatást országunkban. Elutazásakor a Baneasa repülőtéren a vendéget a következő elvtársak búcsúztatták : Ghivu Stoica, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a KB titkára, Mihai Dalea, az RKP KB titkára, Ghizela Vass, az RKP KB osztályvezetője és pártaktivisták. (Agerpres) ELUTAZOTT ERMENEGILDO GASPERONI ELVTÁRS Elutazott a fővárosból Ermenegildo Gasperoni elvtárs, a San Marino-i Kommunista Párt főtitkára, aki a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására tett látogatást országunkban. Elutazáskor a Baneasa repülőtéren a vendéget a következő elvtársak búcsúztatták: Chivu Stoica, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a KB titkára, Mihai Dalea, az RKP KB titkára, Stefan Voicu, az RKP KB tagja, a Lupta de Clasa folyóirat főszerkesztője, Andrei Stefan, az RKP KB első osztályvezető-helyettese és pártaktivisták. (Agerpres)