Előre, 1970. március (24. évfolyam, 6942-6967. szám)

1970-03-01 / 6942. szám

XXIV. évfolyam 6942 $2, 6 oldal ára 30 iráni 1970. március 1., vasárnap TAVASZ küszöbén írta PETRE MOLDOVAN mérnök, a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási miniszter helyettese J­elenlegi ötéves tervünk utolsó esztendejének kezdeténél tartunk. Ez az év a mostani és a következő tervidőszak összekötő hídja. Szük­séges tehát, hogy az idei tervfel­adatokat példásan teljesítsük és túl is szárnyaljuk a nemzetgazdaság minden ágában. A mezőgazdaságra idén is igen fontos szerep hárul. Az előttünk álló termelési felada­tok ugyanis nagyobbak az elmúlt évek megvalósításainál. De a célki­tűzések mindenike elérhető, mert megfelelő műszaki-anyagi alappal rendelkezünk, s a feladatok telje­® Sürgősen be kell fejezni a traktorok és a mezőgazdasági gépek far­ást is » Előtérben­­ munka minősége • Kik a kés­lekedők ? • Gépesítési osztály az mtsz-ek zömében is!?Sei,^r3eiFeBenTM^gei?,?o?"naj^ fontosságú intézkedést hoztunk. A mezőgazdaság sokoldalú, in­tenzív fejlesztésére kidolgozott program mind több, korszerűbb gépi felszerelés gyártását irá­nyozza elő. Ennek megfelelően 1970 folyamán a mezőgazdaság több mint 11 000 traktort kap. A traktorállomány 60,4 százaléka 40 lóerős, ezek a gépek a zöld­ségtermesztésben, szőlőkben, gyü­mölcsösökben dolgozhatnak, il­letve a 14 fokosnál meredekebb lejtős területeket művelhetik meg. A mezőgazdaság idei feladatainak megvalósítása döntő mértékben a tavaszi kampány alapos előkészíté­sétől függ. Elmondhatjuk, hogy a bőséges havazás folytán a talajban elegendő nedvesség halmozódott fel. Az őszi vetések hamarosan felerő­södhetnek s a mezei munkákat rö­vid idő alatt el lehet végezni. Mindent el kell követnünk, hogy a talajnedvességet megőrizzük. Fon­tos, hogy ennek érdekében megfe­lelő szerszámokkal dolgozzunk. Az őszi vetések ápolása végett, állapo­tuktól függően, szögesboronát, csil­lagboronát, hengert vagy küllőska­­pát használjunk. Amint a földekre rá lehet menni, tüstént meg kell boronálni, különben a talaj víz­vesztesége nagy lesz. Tavaszi szán­tás helyett tárcsásboronával dol­gozzuk meg a magágyat. Erősen tö­mött talajokat kormány lemeznélküli ekével szántsunk, hogy a barázda­forgatást elkerüljük. Minden ter­melőegység maga döntsön a külön­böző munkálatok sorrendjét illetően. Ebben az időszakban nincs sür­gősebb tennivaló a gépjavítás befe­jezésénél. Ezt külön hangsúlyoznám a korai kitavaszodás lehetősége mi­att­­is A mezei ütközet.k kimene­tele döntő mértékben a mezőgaz­dasági gépesítési vállalatoktól függ. A szövetkezetek szántóföldjének, szőlőjének és gyümölcsöseinek több mint 7 millió hektárján az mgv-k traktorai dolgoznak. A szövetkezeti szektort 296 mezőgazdasági gépe­sítési vállalat szolgálja ki, amelyek a tavaszi munka során 72 000 trak­torral, 48 500 vetőgéppel, több mint 21 000 kultivátorral, 12 750 küllős­­kapával, 2500 burgonyaültetőgép­pel, 6000 palántázógéppel, 5400 nö­vényvédelmi géppel és sok más fel­szereléssel fognak rendelkezni. A gépek javításával az mgv-ken kívül részt kell vállalniuk az ipari üze­mek gépjavító egységek munkásai­nak is, elegendő cserealkatrészt és más anyagokat kell biztosítaniuk. Február 10-ig a mezőgazdasági gé­pesítési vállalatok traktorállomá­nyuk 97,4 százalékát kijavították. Lemaradt ezzel a munkával Besz­­terce-Naszód, Szilágy és Iass megye. 1700 traktor még javításra szorul. Nem kielégítő a mezőgazdasági gé­pek javításának üteme. Tény, hogy sok megyében már végeztek ezzel a munkával is. Ettől függetlenül sok helyen lemaradás észlelhető. A ga­bonavetőgépek javításával Iasi, Górj, (Folytatása a 2. oldalon) MAI SZÁMUNKBAN IRODALOM - A MUNKATERMELÉKENYSÉG TARTALÉKAI Mennyi a tulajdonképpeni növekedés és mennyi lehetett volna A munkatermelékenység az a mutatószám, amelynek az életszínvonalra gyakorolt köz­vetlen hatását senkinek sem kell külön magyarázni. A legegyszerűbb munkás is tisztában van vele. Tud­ja azt, hogy ha ugyanannyi idő alatt több terméket gyárt, nagyobb érté­ket állít elő a társadalom, s így az egyén javára is. A marosvásárhelyi Augusztus 23 bútorgyár dolgozói az elmúlt kilenc esztendőben évente átlag 14 százalékkal növelték a munka termelékenységét. Az össz­termelés ugyanebben az időszakban 117,8 százalékkal növekedett, ami évi 22,7 százalékos növekedési ü­­teretnek felel meg, úgy­hogy bárki kiszámíthatja, mennyivel több bútor értékévé­ emeltük az ipari terme­lés volumenét, s így a nemzeti jö­vedelmet. Az eredmények számbavétele a­­zonban távolról sem jelenti azt, hogy ezeket lehetőségeink felső ha­tárának tekinthetnénk. Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy a munkatermelékenységnek évről év­re növekednie kell, s ez a feladat nemcsak a híh." L-V-,. termelő mun­kásokra vár. Az üzem egészének termelékenyebben kell dolgoznia ahhoz, hogy ez a mutatószám min­den egyes tervidőszakban még in­kább megközelítse a lehetőségeket. Csakhogy a termelékenység növe­lését megtervezni nem is olyan egy­szerű dolog. Alakulását befolyásoló tényezők hatása időszakról időszak­ra változik. S ha ezeket vizsgáljuk, kiderül, hogy a 14 százalék tulaj­donképpen nem is annyi, hanem sokkal több. Az említett időszakban nagyobb ütemben kellett növelni a termelékenységet, hogy a gyár el­érhesse ezt a különben elég figye­lemre méltó eredményt. Először is a választékból kell ki­indulnunk. Nem mindegy, hogy egy tervidőszakban három- vagy har­mincféle terméket állít elő a gyár. Attól sem lehet eltekinteni, hogy új termékről vagy már régóta soro­zatban gyártottról van szó. Ezek a tényezők különösen az elvan ipar­ágakban hatnak ki a termelékenység alakulására, mint a bútoripar, ahol a gépesítés színvonala egyelőre még nem haladta meg az 50 százalékot. Nem segíti a reális helyzetkép ki­alakulását a munkatermelékenység értékbeni nyilvántartása sem, mely szerint nem az időegységre eső tel­jesítmény, hanem az eladási ár ha­tározza meg a munkaóra értékét. Mindezek ellenére 1965-től 1969-ig gyárunkban az exporttermelés rész­aránya 55 százalékról 98,5 százalék­ra növekedett. 1000 lej értékű ter­meléshez a négy évvel ezelőtti 24,3 munkaóra helyett tavaly már csak 17-et használtunk fel, az ugyan­csak 1000 l lej , értékű áruterme­lés" a termelési költségei" : 739,33 lejről 612 lejre csökkentek, az 1 lej értékű adóalapra eső ter­melés értéke pedig 2,3 lejről 3,80 lejre növekedett. Ezek" az adatok kétségtelenül azt bizonyítják, hogy munkánk sokkal értékesebbé,­ haté­konyabbá vált. Az általános, a gyári szintet tükröző mutatószámok még kedvezőbbek lennének, ha időköz­ben a nyugati országokba irányuló export nem növekedett volna 0,1 százalékról 33,2 százalékra. Ezzel ugyanis a választék sokszorosára gyarapodott. Négy évvel ezelőtt 38 féle terméket állítottunk elő, tavaly pedig 230 félét. A választék bővü­lésével egyidejűleg nőtt a kissoro­zatok száma. S ezek negatív kiha­tását a munkatermelékenység ala­kulására nem lehetett kivédeni még azzal sem, hogy másrészről az éve­kig nagy sorozatban gyártott típus­bútoroknál az előállítási időt felére csökkentettük. H­a megkérdezné valaki, minek tulajdonítom az emberi mun­ka hasznának következetes, és műszaki-anyagi feltételeinkhez mért eléggé gyors ütemű növekedését, mindenekelőtt a termelő folyamat jó megszervezéséről beszélnék. Ki­küszöböltünk számos felesleges mű­veletet, az emberi erőkifejtésnek megvan minden munkahelyen az ér­telme, a mozdulatok racionálisak, s ahol csak lehetett, a kézi munkát gépesítettük. Persze mindezt meg­könnyítették a nagy termelékenysé­gű gépek és berendezések, melyek­kel időközben felcseréltük a régió két, a szaktudás és tapasztal­t ál­landó gyarapodása. Emellett szól, különben az újítások és ésszerűsi Szabó József, a marosvásárhelyi faipari kombinát gazdasági tanácsosa (Folytatása a 2. oldalon) ipari újdonságok üzembe helyezték a kézdivásár­­elyi hőerőművet, amelynek napi gőzfejlesztő kapacitása 240 ton­na. Az új hőerőmű biztosítja szá­mos iparvállalat helyiségeinek fű­tését, továbbá ipari gőzzel látja el például a konfekciógyárat, a csavargyárat és a keményítőgyá­rat. ★ A suceavai erdőségek értékes faanyagának magas fokú haszno­sítására Falticeniben megkezdték egy korszerű forgácslemez-gyár építését, amely nyersanyagként a deszka­gyártásból, csomagolólá­dák készítéséből fennmaradó hul­ladékanyagot, fűrészport, a szom­szédos fakitermelések eddig nem hasznosított faágait dolgozza fel forgácslemezzé, mégpedig évi 70 000 tonna kapacitással; e mennyiségnek mintegy 75 százalé­kát külön gyárrészlegen nemesí­tik majd. A márciuska-adomá­­nyozás annyira sajátos hazai szokás, hogy tár­gyát jobb eredeti ne­vén, márpitor-nak ne­vezni. Az első márciusi nap apró figyelmessége tavaszias hangulatot hoz mindennapjainkba. A férfiak kedveskednek vele asszonyaiknak, munkatársnőiknek, s a figyelmesség megnyilvá­nulási formája apró cse­csebecse, disz­k­a mer­­tisor. Hogy mennyire változatos és gazdag megnyilvánulásnak ad ez az apróság lehetősé­get ! Az érzelmi élet és a természet szépségei­ből meríti témáját, pi­ros-fehér zsinórra virá­gok, szívek, állatok, ámorok, népköltészeti elemek, szerencseszá­mok­, mesefigurák és ki tudná felsorolni még mi minden körül. Már hó­napokkal március előtt képzőművészek és ipar­művészek törik a fejü­ket, hogy a sokmilliós tételben árusított 70-es márpitorok ne legyenek pont olyanok, mint a tavalyiak. S hogy meny­nyire nehéz újabb és újabb ötleteket ki­agyalni ezen a téren, elmondhatjuk, hogy a tavaly nyolcezer féle márfitor készüllt. S érde­kes, az ajándékozó ked­vű férfiak az idén is az újdonságokat ugyancsak milliós tételben kere­sik... A márt­or-adományo­­zás kedves szokása, úgy tűnik, gyökeresen ellent­mond Platon megállapí­tásának. Az ókori gon­dolkodó Euthyphron a­­vagy a kegyeletességről, című munkájában ek­képp vélekedett: ,, an­nak nem volna értelme, hogy olyasmivel ajándé­kozzunk meg valakit, a­­mire nincs szüksége." Úgy látszik, a görög bölcs naiv ember volt ilyen vonatkozásban, mert bár a márfitorra valóban nincs kimondottan szük­ségünk, hol van az a nő, aki nem fogad el szíve­sen egy csokor ibolyát, vagy az ibolya helyett egy apró díszt, amely­nek rejtett mondaniva­lóján szívesen töri a fe­jét. S még valami, a fér­fiak figyelmébe: a már­tipor adományozásával alkalmuk van megte­remteni a közelgő nő­nap ünnepi hangulatát, s ez a hangulat számuk­ra is örömteli, kellemes perceket jelenthet. Lázár Edit r»--» - Ko r~f»uth Ti. 16r fa?. •‚**» ’ '•* i Ji' i • £* fj \ jl# o ¡3 JU • API KIADÁS Világ proletárjai, egyesüljetek1 Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság REDACJIA 51 ADMINISTRATE ELŐRE SZERKESZTŐSÉGE ÉS KIADÓHIVATALA BUCCRE$TI — CASA SCINTEU Bukareti tájékoztató szolgálatunk telefonszáma­­ 18.034)2 Vidéki vékszerkesztőségeink Kolozsvár (str. Horea 8. tel. 1.13.35) 1 Brassó (str. Dobrogeanu-Gherea 17. tel 2.11.27. vagy 2.12.83) , Marosvásárhely­ (Hala Trandau­­rilor 20. teL 84.18) 1 Nagybánya (str Lenin 2. teL 29.82) 1 Nagyvárad (Plata 23 August 10. teL 1.43.43) 1 Temesvár (Bd. 30 Decembrie 3. teL 1.20.64) 1 Csíkszereda (str. Aba­­torul Vechi A12 Scare B. teL 282) , Szatmár (Plata UbertStii L tel. 22.12) 1 Arad (str. Uniril 2, tel. 42­07); Sepsiszentgyörgy (Piata TIrgului 1., tel. 273). Előfizetéseket felvesznek a postahivatalok és levélkézbesítők. Előfizetési díj egy hónapra 8 lej, negyedévre 24 lej, félévre 48 lej, egy évre 96 lej. Apróhirdetéseket az ISZAP reklámügynöksége útján veszünk fel. (Agenda de Publicitate — ISIAP Bucuresti str. Eforiel nr. 6, sectorul 6). A vidéki apróhirdeté­sek postán is feladhatók. Ellenértéküket 0,30 lej szavanként­ pénzutalványon kel ugyanerre a címre, megjelölve a folyószámla számát 1 „Cent ISIAP 04.03.01.44 BN RSR, filiala sectorului 7“. Az APOLLO-12 utasai megérkeztek a fővárosba Charles Conrad, Richard Gordon és Alan Bean amerikai űrhajósok, az Apollo-72 pilótái, feleségeikkel együtt szombat dél óta hazánk fővárosának vendégei. A különrepülőgép, amelyen az űr­hajósok több latin-amerikai, európai, ázsiai és afrikai országban tesznek látogatást, szombaton 13 óra 75 perckor szállt le a Románia és az Amerikai Egyesült Államok állami lo­bogóival ünnepélyesen feldíszített Otopeni nemzetközi repülőtéren. Szá­mos bukaresti jött el, hogy a hagyo­mányos román vendégszeretettel üd­vözölje a bátor asztronautákat, akik részt vettek az emberiség történeté­nek második holdexpedíciójában. A vendégek fogadására megjelent Gheorghe Buzdugan egyetemi tanár, a Tudományos Kutatás Országos Ta­nácsának elnöke, Miron Nicolescu akadémikus, Románia Szocialista Köztársaság Akadémiájának elnöke, Mihnea Gheorghiu, a KKRI első alel­­nöke, Elie Carafoli akadémikus, a Nemzetközi Aeronautikai Szövetség elnöke, tudósok és más hivatalos személyek. Jelen volt Leonard Meeker, az Egyesült Államok bukaresti nagykö­vete és a nagykövetség több tagja. A repülőtéren megjelent száma román újságíró és külföldi sajtótu­dósító. A repülőgépből kiszálló Charles Conrad, Richard Gordon és Alan Bean asztronautákat szívélyesen üd­vözölte a Tudományos Kutatás Or­szágos Tanácsának elnöke. Az Apollo-72 űrhajó legénysége nevében Charles Conrad asztronauta mondott köszönetet a meleg fogad­tatásért. Népviseletbe öltözött fiatal lányok virágcsokrokat nyújtottak át az aszt­ronautáknak és feleségeiknek. Az ünnepélyes fogadás után­­ három asztronauta nyitott gépkocsi­val, motorkerékpárosok sorfala kö­zött a főváros felé vette útját. Az úton számos lakos üdvözölte azokat, akik 1969 novemberében dicső lapot írtak be a világegyetem meghódítá­sának époszába. A főváros utcáin az amerikai űr­hajósokat mindenütt melegen köszön­tötték. A bukarestiek barátságosat integettek nekik, hosszasan meg­tapsolták őket; kifejezték, hogy né­pünk nagyra becsüli a bátor tetteket, amelyek a tudomány haladását, békét óhajtó emberiséget szolgálják. Jégkorong VB B-csoport A hagyomány nem tört meg • SÚLYOS VERESÉG A JAPÁ­NOKTÓL • VÁLOGATOTTUN­KAT A KIESÉS VESZÉLYE FE­NYEGETI • MA GYŐZNI KELL A SVÁJCIAK ELLEN ! • A SZÍNVONAL NAPRÓL NAPRA EMELKEDIK , hogy telnek a napok, fogy a mérkőzések Mik száma, a találkozók színvonala egyre ma­­m­a­gasabb. A csapatok, miután leküzdötték a rajt lámpalázát, miután kezdenek összeszokni (nem minden váloga­tott készül hónapokig rejtekhe­lyen, hanem a bajnokság befejez­tével egyenesen utazik a VB- re !), egyre izgalmasabb harcot vívnak minden pontért. Pénteken megállapíthattuk például azt, hogy a nagy esélyeseknek nem volt könnyű dolguk, csak nagy küzdelemben szerezték meg a bajnoki pontokat. Szemmel látha­tóan fejlődtek a svájciak, akiknek az volt a pechjük a nyugatnéme­tekkel szemben, hogy a 30 percig tartó gól nélküli döntetlen után, 1 perc 40 másodperc alatt három gólt kaptak, de jól játszott a norvégok ellen a biztos kieső bolgár együt­tes is. A fenti megállapítások csu­pán egy csapatra nem érvénye­sek, és be kell vallanunk férfia­son, hogy ez az együttes a mi válogatottunk, amely a lejátszott három mérkőzésen és azokon be­lül is erősen hullámzó teljesít­ményt nyújtott. Mi történik válogatottunkkal ? Erre a kérdésre nagyon nehéz válaszolni, mert az okok rendkí­vül összetettek, egyesek régebbiek, mások újabb keletűek. Talán ott kellene kezdeni, hogy azt a más­féltucat játékost, amely a jelen pillanatban válogatottunkat alkot­ja, alig száz jégkorongozónak ne­vezhető sportolóból választották ki, és ráadásul még ez a válasz­tás is nagyon szubjektíven tör­tént. Ezeket a dolgokat azonban már elmondtuk, nem is egyszer, így nem akarunk ismétlésekbe bocsátkozni. És ráadásul, hogy őszinték legyünk, a hosszú és ala­posnak tűnő felkészítés azt a re­ményt keltette bennünk, hogy mégis lesz valami. Ez a valami azonban elmaradt, mert a felké­szítés ugyan hosszú volt, de távol­ról sem átgondolt és alapos. Le­het, a szurkolók azt mondják, mi­ért nem hangoztattuk ezt előbb, és részben igazuk van, de mentsé­günkül fel kell hoznunk azt, hogy válogatottunkat két-három talál­kozón kívül ebben az idényben egyetlen sportkommentátor sem láthatta, érdemlegesen így nem is szólhatott tudásukról. Mégis el kell mondanunk, hogy a csapat felkészítése nem sikerült, a fiúk fáradtak, túl vannak edzve, taktikailag nincsenek felkészítve, és akárcsak Ljubljanában, most sem képesek a modern jégkorong Gyarmath János (Folytatása az­­ oldalon) Tartós közszükségleti cikkek készülnek a nagyváradi Viitorul műanyaggyár­ban Leonte Ráutu elvtárs 60 éves A Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának Végrehajtó Bi­zottsága az alábbi levelet intézte Leonte Ráutu elvtárshoz, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tag­jához, a Minisztertanács alelnöké­­hez 60. életévének betöltése alkal­mából : Kedves Ráutu elvtárs ! A Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának Végrehajtó Bi­zottsága melegen üdvözöl 60. szü­letésnapod alkalmából. Már fiatal korodban csatlakoztál a munkásosztály forradalmi mozgal­mához, tevékenyen részt vettél a Ro­mán Kommunista Párt által vezetett harcban, a burzsoá­ földesúri kizsák­mányolás és elnyomás, a fasizmus és­Az RKP KB Végrehajtó Bizott­sága pénteken elvtársi ebédet adott Leonte Rautu elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, a Minisztertanács alelnöke 60. szüle­tésnapja alkalmából. Részt vettek a következő elvtár­sak : Nicolae Ceausescu, Ion Gheorghe Maurer, Emil Bodnara?, Paul Niculescu-Mizil, Gheorghe Pa­­nu, Ilie Verdet, Maxim Berghianu, Constantin Dragan, Fazekas János, Petre Lupu, Manea Manescu, Du­­mitru Popescu, Gheorghe Stoica, Vasile Vilcu, Stefan Voitec, Iosif Banc, Petre Blajovici, Gere Mihály, Ion Iliescu, Ion Ionita, Vasile Pa­­tilinej, Ion Stanescu, Mihai Mari­­nescu, Ion Pojan, Chivu Stoica, Mihai Dalea. Nicolae Ceausescu elvtárs a párt Központi Bizottsága nevében mele­gen köszöntötte az ünnepeltet és jó egészséget, hosszú életet kívánt neki. Hangsúlyozta, hogy Leonte Rautu elvtárs, a pártvezetőség töb­bi tagja oldalán előmozdította pár­tunk marxista-leninista szocialista országfejlesztési általános irányvo­nalának kidolgozását és megvalósí­tását, a párt külpolitikája elveinek érvényesítését a szocialista orszá­gon, a haza szabadságáért és a népi hatalom megteremtéséért, az ország felszabadulása után pedig a párt ál­tal rád bízott felelős tisztségekben a párt- és állat­v­ezetőségben­­ dolgo­zó elvtársak oldalán igen jelentős mértékben hozzájárultál­ és hozzá­járulsz a párt marxi­leniai politikai irányvonalának kidolgozásához és megvalósításához a szocializmus építéséért Romániában a többi­ szo­cialista országgal való testvéri ba­rátság és együttműködés fejleszté­séért a haladó és antiimperialista erők egységének és összeforrottsá­­gának erősítéséért, a népek közötti megértésért és békéért. Hosszú és boldog életet, jó egész­séget és újabb munkasikereket kívá­nunk neked, kedves Reuta elvtársi­­okkal, a kommunista és munkás­pártokkal való kapcsolatokban, majd további sok sikert kívánt neki a szocializmus fejlesztésében hazánk­ban, a Román Kommunista Párt politikája marxi-lenini eszméinek diadaláért kifejtett munkában. Válaszában Leonte Râutu elvtárs köszönetet mondott az RKP KB Végrehajtó Bizottságának, Nicolae Ceaușescu elvtársnak a nagy meg­tiszteltetésért, amelyben részesítik. Rámutatott, hogy munkájának érté­kelése a Román Kommunista Párt főtitkára részéről erőteljes buzdítás számára, hogy mint pártaktivista a jövőben is teljes odaadással, ener­giával és szenvedéllyel dolgozzék. Hangsúlyozta, mindenekelőtt arra büszke, hogy a Román Kommunis­ta Párt soraihoz tartozik, amely párt ragyogóan betölti azt a tör­ténelmi hivatását, hogy társadal­munkat a szocializmus útján vezes­se. A büszkeségnek ez az érzése — mondotta — a párt marxista-le­ninista nemzetközi politikájából is fakad, abból hogy pártunk töretle­nül munkálkodik a pártok és az államok közötti kapcsolatok helyes normáiért. (Agerpres) AZ RKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA

Next