Előre, 1970. október (24. évfolyam, 7122-7148. szám)
1970-10-01 / 7122. szám
XXIV. évfolyam 7122 n. 6 oldal ara 30 báni 1970. október 1., csütörtök VIVAT ACADEMIA! Ma kezdődik az egyetemi tanév mm m a reggel több, mint gp 150 000 fiatal ajkáról isyRMm mét felcsendülnek a régi indiákdal jól ismert sorai: ■ • TM V/Vas academia, Vivat professores ! Kezdődik az 1970—71-es egyetemi tanév. Ebből az alkalomból minden október elsején beszédes számokat szoktak idézni a köszöntők, hogy ennyivel meg mennyivel nőtt a diákok létszáma, meg hogy menynyivel többen végeztek az elmúlt tanévben, mint tíz évvel ezelőtt stb. Ha az idén akarnák ezt megtenni, hamarosan kiderülne, hogy például 1966-hoz viszonyítva sok mutatószám esetében alig beszélhetünk valamelyes növekedésről. A fakultások száma például négy év alatt 183-ról 194-re, a diákok összlétszáma pedig 137 000- ről alig 152 000-re nőtt. Ezek a számok igen megnyugtatóak: azt jelentik, a felsőoktatás megszervezésében utolértük önmagunkat, vagyis elértük, hogy évente annyi új végzett hagyja el az egyetem padjait, ahányat a mi körülményeink között megfelelő, tehát a társadalmi haladás mai ütemétől megkövetelt színvonalon tud felkészíteni a termelésben ráváró feladatokra. Az egyetemi oktatás színvonalát amúgy sem határozhatja meg az, hogy hány végzettet bocsát útjára nyaranta, hanem az abszolvens képzettsége, pontosabban a teljesítmény, amelyet kedvező körülmények között új munkahelyén elér majd. Huszonhat évvel a felszabadulás után eljutottunk oda, hogy az egyetemi oktatásban is a minőség javítására összpontosíthatjuk minden energiánkat, már nem azon kell törnünk a fejünket, hogy új egyetemeket, fakultásokat létesítsünk, hanem azon, hogy a meglévőkben hogyan emeljük a tanulmányi szintet, hogyan létesítsünk minél több új könyvtárt, laboratóriumot, műtermet, sportpályát, hogyan javítsunk állandóan a diákok szociális ellátottságán. Elértük például már azt, hogy míg négy év alatt az egyetemi hallgatók létszáma alig nőtt ötezerrel, a rendelkezésükre álló, újonnan átadott létesítmények összfelülete az idén meghaladja a 43 000 négyzetmétert az 1966-ban átadott 18 000-rel szemben. De minőségi változást hoz egész sor olyan intézkedés is, amely az 1968-as új oktatásügyi törvény életbeléptetése óta született, és amelynek eredményét nem lehet számokban tükrözni. A felsőoktatás esetében legnagyobb jelentőséggel azok a törekvések bírnak, melyek a főiskolát közelebb viszik a gazdasági egységekhez, az oktató folyamatot a vállalatok termelőmunkájához. Történelmünk folyamán társadalmi igény sosem találkozott még olyan szerencsés egyetértésben az ifjúság eszményeivel, mint a szocializmus éveiben, mikor a társadalom nemcsak hogy igen konkrét célt tűz az ifjú nemzedék elé — gazdasági téren is felzárkózni a fejlett országok sorába —, de a képességek kibontakoztatására meg is ad minden lehetőséget. Az iparosítás programja korlátlan teret nyújt a műszaki értelmiségnek tehetsége, munkaszeretete, politikai öntudatának demonstrálására 22 000 elsőéves diák ma lépi át először az előadótermek küszöbét. Néhány nap múlva ők ünnepélyes keretek között írják alá szerződésüket az intézet rektorával, elkötelezve ezzel magukat a társadalmi érdeknek , szakismereteiket államvizsga után ott fogják gyümölcsöztetni, ahol legnagyobb szüksége van rá annak a társadalomnak, amely az egyetem évei alatt megfelelő élet- és munkakörülményeket biztosított minden román, magyar német és más nemzetiségű egyetemi hallgatónak, ahhoz, hogy ki-ki legjobb képességei szerint képzett szakemberré váljék. Hagyománnyá vált, hogy az egyetemi központokban tanévkezdéskor minden október elsején jelen vannak a központi párt- és állami szervek magasrangú képviselői, tavaly a bukaresti diákokat maga Nicolae Ceausescu elvtárs köszöntötte a becsengetés alkalmával. Ez a jelenlét is érzékelteti, milyen nagy fontosságot tulajdonít pártunk és államunk az egyetem intézményének. A tisztelet ügyében köszöntünk ma minden diákot és tanárt. A Minisztertanács 256/1967-es Határozatában engedélyezte a könnyűipari vállalatok mellett működő bemutató üzletek megnyitását, megszabta ezek feladatkörét és helyét a kereskedelmi hálózatban. E határozat alapján így foglalhatnánk össze a bemutató üzletek funkcióit: 1. a lakosság vásárlási igényeinek megismerése, piackutatás ; 2. a vásárlók ízlésének alakítása ; 3. az új árucikkek bemutatása; 4. az árusításhoz szükséges termékek maradéktalan beszerzése; 5. a mintaszerű, tökéletes, civilizált kiszolgálás. Három esztendő telt el a határozat megjelenése óta, ez idő alatt a Könnyűipari Minisztérium 40 ilyen rendeltetésű üzletet létesített országszerte. A gyakorlat immár kétségtelenül igazolta ezek hasznosságát, jelenlétük és hálózatuk bővítése szükséges. De a gyakorlat ugyanakkor rávilágított arra is, hogy a bemutató üzletek nem mindenütt tesznek maradéktalanul elegetemlített funkcióiknak, feladatkörüknek. Ennek felismerése késztet bennünket arra, hogy cikksorozatban alaposan körülnézzünk bemutató üzleteink háza táján, felfigyeljünk mindarra, ami jó és rossz tevékenységükben, s végül a felszínre kerülő problémák tisztázása céljából kerekasztal értekezletre hívjuk a Könnyűipari Minisztérium és a Belkereskedelmi Minisztérium illetékes szakembereit, hogy olvasóink teljes képet nyerjenek e kérdésről és biztosítékot kapjanak arra, hogy a bemutató üzletek a jövőben a vásárlók igényeinek érzékeny mérőműszerei lesznek s egyre inkább hozzájárulnak az áruforgalom javításához. A BEMUTATÓ ÜZLETEK A VÁSÁRLÓ IGÉNYEINEK MÉRŐMŰSZEREI (I.) M 1§ A min Elnyerte méltó helyét a kereskedelmi köztudatban a Könnyűipari Minisztériumnak a bukaresti Victoria sugárúton megnyitott reprezentatív készruhaüzlete, a Confectia, s ennek gyermeköltözködési cikkekre szakosított kistestvére, a Három mackó. Ritkán fordul elő, hogy vásárlókörútja alkalmából a fővárosi ember ne keresse föl ezeket az üzleteket. Mert mindig akad itt valami újdonság, olyan áru, amit másutt nem kaphat meg. A korszerű üzlethelyiségekben aránylag civilizált és gyors a kiszolgálás, nincs nagy tömeg, s az áru bemutatása nyíltterű, tehát a lehető legmodernebb. Mindkét üzletet ugyanaz a vállalat, a bukaresti készruha- és kötöttáru kombinát (CCTB) látja el, ennek a termékeit hozzák forgalomba. Ezek az üzletek rentábilisak : évi 75 millió lej értékű eladási tervüket maradéktalanul teljesítik, az eladás folyamatosságát biztosító normális árukészletük 22 millió lej. Ezzel dióhéjban be is mutattuk a két üzletet, az elkövetkezőkben megpróbáljuk elemezni tevékenységüket, megnézzük, valóban eleget tesznek-e rendeltetésüknek, bemutató üzletek-e valójában, vagy csupán egyszerű kereskedelmi egységek. HENRI LUPU elvtárs, a készruha és kötöttáru kombinát kiskereskedelmi árusítással foglalkozó igazgatója válaszol elsőnek kérdéseinkre. — Mind a Confectia, mind a Trei ursuleti jólmenő üzlet, kifizetődő vállalkozás. Elsősorban azért, mert kombinátunk e két üzlet révén közvetlen kapcsolatot tarthat fenn a vásárlókkal. A termelés orientálása, a szerződéskötésekre vitt új cikkek „kipróbálása" e két üzlet révén történik. Nem elhanyagolható gazdasági tényező az sem, hogy ezeknél az üzleteknél lerövidül az áru útja : a futószalagról egyenesen az üzletbe kerül a termék és így kikapcsolódik a nagykereskedelmi vállalat, a kiskereskedelmi vállalat és végül az üzlet hármasa, amelynek megjárása, véleményem szerint, hosszadalmas és költséges. Bemutató üzleteink első nagy előnye tehát az operatív, közvetlen áruellátás biztosítása. Első számú tennivalónk : a piackutatás A minisztertanácsi határozat valóban leszögezi, hogy ez a hivatásunk. A tudományos piackutatás célja világszerte az, hogy a termelő „szimatolja ki" elsősorban a piac felvevő képességét, a kereslet-kínálat bonyolult problémáit, de ez utóbbiban segítse őt a kereskedelem is. Nem ismeretlen előttünk a marketing — a komplex piackutatás —, de ezt is bevallhatjuk, hogy ennek alkalmazásától még meszsze állunk. Egyelőre csak próbálkozásaink vannak a vásárlási igény megismerésére, különösen az idén fektettünk nagyobb hangsúlyt a piackutatásra. Kénytelenek vagyunk félbeszakítani Lupu elvtársat, hogy magunk győződjünk meg, miben is áll a CCTB — az ország legnagyobb készruha kombinátja — bemutató üzleteinek piacmegismerési próbálkozása. Először is a legelemibb módszert, az árukészlet operatív ellenőrzését jegyeztük fel. Miben áll ez ? A bizonyos idő alatt az eladott árut választék, szín és méret szempontjából elemzik és az annak idején beérkezett készlet ugyanilyen adataihoz viszonyítják. Például : negyedév végén az árunomenklatúra alapján megállapítják, miből mennyit adtak el, mit kerestek inkább a vásárlók, melyek a kéziraktárban elfekvő, lassú forgalomra ítélt cikkek. Ez természetesen befolyásolja az elkövetkező negyedév megrendeléseit. Az idén nagyszabású akciót indítványozott a Confectia üzlet a készruhákat kísérő cédulák adatainak feldolgozásában. E módszer alkalmazása nyilvánvalóan csak részletkérdésekben hozhat eredményt. Jelen esetben a női kiskosztümöknél elemezték a szín- és szabásvonal iránti igényt. Az adatok feldolgozása, a tanulságok leszűrése nyomán, mint arról maguk a vásárlók is meggyőződhettek, a bukaresti készruha kombinát divatos színű és modern szabásvonal kiskosztümökkel jelentkezett 1970 tavaszán. Annál kevésbé találtuk célszerűnek a piackutató kartotékok alkalmazását. Ezekre a kartotékokra kell feljegyezniük az elárusítóknak naponta mindazt, amit a vasútakkal való kapcsolataikban észleltek : mit kerestek és mit nem találtak az üzletben, milyen árut kértek, amely nincs rajta a kombinát gyártmánylistáján, milyen megjegyzéseket tettek az áruk minőségével kapcsolatban ? Ezeket a kartotékokat naponta összesítenie és továbbítania kell az üzletvezetőnek a kombináthoz, annak pedig 24 órán belül orvosolnia kell az észlelt hiányosságokat. Ezen kívül a kartotékok alapján a vállalatnak havonta értesítenie kell a minisztériumot, hogy me Lázár Edit (Folytatása a 3. oldalon) CSÖKKENTENI AZ ANYAGFOGYASZTÁST Vaskohászatunk egyik legrégebbi központja a pusztakaláni „VICTORIA“ üzem (most készülnek a centenáriumot megünnepelni), az idén méltán büszkélkedhetik termelési eredményeivel. Nyolc hónap alatt, a termelékenység állandó fokozásával, közel 10 millió lejjel lépték túl az össztermelési tervet, 105,3 százalékban teljesítették az áruértékesítési tervet, és jelentős, terven felüli megtakarításokat értek el az önköltség csökkentésével. Az üzemmunkakö- PUSZTAKALÁNI GONDOK össége, az alapvető mutatók ütemes megvalósítására fordított figyelmen kívül, igen nagy hangsúlyt fektetett az idén az alapanyagok fogyasztásának csökkentésére, mint olyan tényezőre, amelynek kedvező vagy kedvezőtlen alakulása az egész üzem gazdasági hatékonyságának alakulását befolyásolhatja döntő módon. JAKAB JÓZSEF mérnöknek, a műszaki osztály vezetőjének tájékoztatójából megtudjuk, hogy a pusztakaláni üzem alapanyagai közül az egyik legfontosabbnál, a kohókoksznál ebben az esztendőben a tervben megállapított anyagnormánál tonnánként 14 kilogrammal alacsonyabb fogyasztást értek el. Ezt nagy mértékben elősegítette az a tény, hogy a múlt évhez viszonyítva, érezhetően emelkedett a kohókba fújt előmelegített levegő hőmérséklete. Természetesen nem ez volt az egyedüli oka az anyagfogyasztás csökkenésének. A kohók kihasználási fokának emelésével nőtt a köbméterenkénti napi termelés és a jobb munkaszervezésnek köszönhetően, a nem tervszerűsített megállások számát is sikerült leszorítani. A „Victoria“ üzem kokszfogyasztása csökkentésének jelentőségét fokozza az a körülmény, hogy az érc vastartalma hozzávetőlegesen három százalékkal volt kevesebb mint a múlt év folyamán. Ez a kokszfogyasztás emelkedését kellett volna, hogy eredményezze, de az előbbi tényezők jóvoltából, az alacsonyabb vastartalmú ércek felhasználásának nem lettek negatív következményei a kokszfogyasztás szempontjából. A tavalyinál jobb,bár nem teljesen kielégítő a helyzet az öntödei nyersvas-fogyasztásnál. 1969-ben 1055 kg nyersvasat, az idén, nyolchavi átlagban 1052 kg-ot használtak fel egy tonna öntvény előállításához. A terv ezzel szemben további 4 kgos csökkenést írt elő, amelyet eddig még nem sikerült elérni és jelenleg minimális a reménye annak, hogy a hátralevő néhány hónapban lényegesen javíthatnának a helyzeten. Az öntödei anyagfogyasztási normák túllépését több tényező okozza. Először is — a gyárban ezt tekintették alapvető oknak — általában, de főleg az első félévben igen gyenge minőségű kokszot kaptak. A beszerzett öntödei koksz minősége jóval elmaradt a kohókoksz mögött és emiatt kénytelenek voltak ez utóbbiból is használni. A gyenge minőségű koksz mint ismeretes, öntési hibákhoz vezet, hézagokat, üregeket eredményez az öntvényben. Ugyancsak a koksz gyengesége okozza a kelleténél magasabb kéntartalmat is, aminek következtében az öntés közbeni modifikáció sem lehetséges. Érdekes különben, hogy a gyengébb koksz ellenére is az öntödei kokszfogyasztási normát az üzem betartotta. Főleg a koksz okozta az öntödei selejt növekedését. Amíg a tavaly a selejt csak 2,10 százaléknyi volt, ennek aránya az idén, nyolc hónap alatt 2,69 százalékra emelkedett és mint láttuk, a nyersvasfogyasztás túllépéséhez vezetett. A selejt okainak elemzésekor azonban az is kiderült, hogy a koksz minőségén kívül más okok is közrejátszottak. Mint Jakab Józseftől megtudtuk, a Szamosi Gyulafolytatása ott 8. oldalon! Világ proletárja, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság A GÉPEK TÖBBRE KÉPESEK • SOK A VESZTEGLŐ BURGONYASZEDŐGÉP • VILLANYOSZLOP PLUSZ KÉZIVETÉS • A RÉPAFÖLDEK HÍVOGATÓJA • TRAKTOROK A JEGENYEFÁK ÁRNYÉKÁBAN — Villámankétunk" Szeben és Fehér megyéből (a 3. oldalon) HATÁRIDŐ ELŐTT TELJESÍTETTÉK TERVÜKET A Dimbovita megyei statisztikai igazgatóság jelentése szerint a megye ipari egységei három nappal hamarabb teljesítették az első három évnegyed tervét valamennyi mutatónál. A január és szeptember közötti időszakban a megye ipari termelése 12 százalékkal növekedett a múlt év azonos időszakához képest. A dimbovitai ipar a tervelőirányzaton felül jelentős mennyiségű kőolajat, cementet, szenet, kőolajipari technológiai berendezést, permetezőt, villanykörtét, előregyártott autoklavizált sejtbetonelemet, szőtteseket és más anyagi javakat szállított a nemzetgazdaságnak. Ezek értéke több mint 50 millió lej, vagyis meghaladja az évi vállalásokat. A helyi statisztikai igazgatóság előzetes adatai szerint Szeben megye ipara szeptember végén teljesítette az első kilenc hónapi tervelőirányzatait. A megye ipari egységei az évnegyed végéig csaknem 80 millió lej értékű többletterméket állítanak elő. A siker azoknak az erőfeszítéseknek tulajdonítható, amelyeket a munkakollektívák az áradások által érintett termelőkapacitások sürgős újbóli üzembe helyezése és az erőforrások hasznosítása érdekében tettek. A megvalósításokhoz számottevően hozzájárult a szebeni autóalkatrész-gyár és a mechanikai üzem, a medgyesi csavargyár és táblaüveg-gyár, a kiskapusi fémipari üzem, a mirsai mechanikai üzem stb. A napokban több pitesti-i iparvállalat teljesítette határidő előtt kilenc hónapi termelési tervét. Ezek között megemlítjük a fakitermelő és -feldolgozó kombinát egységeit, amelyek terven felül 17 000 köbméter bükkrönköt, 12 000 tonna tűzifát, 9000 köbméter cellulózfát, 4000 köbméter fenyőfűrész-árut és bútort állítottak elő 1 500 000 lej értékben. A kombinát egységeiben 4,5 százalékkal növekedett a munkatermelékenység a múlt év hasonló időszakához viszonyítva. ELHUNYT GAMAL ABDEL NASSZER, AZ EAK ELNÖKE Nicolae Ceausescu elvtárs részvétét fejezte ki az Egyesült Arab Köztársaság nagykövetségén Kedd délután Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke, Emil Bodnaras, Gheorghe Radulescu, Ilie Verdet elvtársakkal és Corneliu Manescu külügyminiszter elvtárssal egyetemben részvétét fejezte ki Ibrahim Yosszinak, az Egyesült Arab Köztársaság ideiglenes ügyvivőjének Gamal Abdel Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke elhunytéval kapcsolatban. A párt- és államvezetők egy percnyi csenddel adóztak Gamal Abdel Nasszer gyászkeretes arcképe előtt és beírták nevüket a részvétnyilvánítási könyvbe. A keddi nap folyamán a nagykövetség székházát felkeresték központi intézmények és társadalmi szervezetek vezetői, fővárosi nagyüzemek és intézmények dolgozóinak küldöttei, hogy kinyilvánítsák részvétüket. Részvétüket nyilvánították Románia Szocialista Köztársaságban akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői és a diplomáciai testület más tagjai. ★ Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának HATÁROZATA Gamal Abdel Nasszer, az EAK elnöke elhunytával kapcsolatban Gamal Abdel Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke elhunytával kapcsolatban Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa és Minisztertanácsa elhatározza : 1970. október 1-ét gyásznapnak nyilvánítja. Ezen a napon félárbócra ereszt® Románia Szocialista Köztársaság állami zászlóját, a rádió és a televízió pedig megfelelő programokat közvetít. ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG PÁRTÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉGE ELUTAZOTT G. A. NASSZER TEMETÉSÉRE Szerdán Kairóba utazott Románia Szocialista Köztársaság párt- és állami küldöttsége, hogy részt vegyen Gamal Abdel Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke, az Arab Szocialista Unió elnöke temetésén. A küldöttséget Ion Gheorghe Maurer elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke vezeti. A delegációban részt vesz Dumitru Popescu elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára, George Macovescu elvtárs, első helyettes külügyminiszter és Titus Sinu, Románia Szocialista Köztársaság kairói nagyöveje. Az elutazó küldöttséget a következő elvtársak búcsúztatták a Baneasa-repülőtéren : Gheorghe Rádulescu, Ilie Verdej, Emil Draganescu, Fazekas János, Leonte Rautu, Iosif Banc, Vasile Patilinei, Mihai Marinescu, Ion Pajan, Petru Burlacu helyettes külügyminiszter. Ott volt Ibrahim Yossri, az Egyesült Arab Köztársaság bukaresti ideiglenes ügyvivője. Őexcellenciája ANWAR SZADATNAK, az Egyesült Arab Köztársaság ideiglenes elnökének, az Arab Szocialista Unió Legfelsőbb Végrehajtó Bizottsága tagjának KAIRO Mély szomorúsággal értesültem, hogy elhunyt a jeles államférfi és az Egyesült Arab Köztársaság függetlensége megvédésének, a baráti egyiptomi nép jólétének és virágzásának harcosa, Garmial Abdel Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke, az Arab Szocialista Unió Központi Bizottságának elnöke, a jelenkori nemzetközi politikai élet kiemelkedő személyisége. E rendkívül nehéz pillanatokban a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa és Minisztertanácsa, a román nép és a magam nevében mély együttérzésemet és őszinte részvétemet fejezem ki Excellenciádnak, az Arab Szocialista Unió Központi Bizottságának, az egyiptomi kormánynak és népnek, valamint a gyászoló családnak. NICOLAE CEAUȘESCU, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke (Riportunk a 4. oldalon) SZOCIALISTA TÁRSADALMUNK GONDOSKODÁSA A NYUGDÍJASOKRÓL