Előre, 1970. december (24. évfolyam, 7174-7200. szám)

1970-12-01 / 7174. szám

A FÉMFOGYASZTÁS CSÖKKENTÉSÉNEK JEGYÉBEN TERMÉKKORSZERŰSÍTÉS KÉT NAGYVÁLLALATBAN Hajlamosak vagyunk arra, hogy ilyenkor esztendő végén, amikor a vállalatokban a terv teljesítéséért és túlszárnyalásáért folyó küzde­lemben különösen megnövekszik a napok, órák értéke, főleg azt vizs­gáljuk, hogyan valósultak meg az össztermelési előirányzatok, az áru- és pénzügyi mutatók. Pedig az iparvállalatok tevékenységében, s éppen a fent említett gazdasági mutatók sikeres megvalósítása kap­csán, rendkívül nagy jelentőséget nyertek az olyan kérdések is mint például a termékek állandó korszerűsítése. Fémipari, illetve gépgyártó vállalatokban ezzel szorosan összefügg a fémfogyasztás csökkentése, amelyre a párt vezetői ismételten felhívták a szakemberek figyelmét. A kevesebb fémfogyasztásnak mindenképpen jobb, korszerűbb termé­ket kell jelentenie. Ezért az iparvállalatok már ebben az évben igye­keztek a legkorszerűbb eszközökkel — áttervezéssel, új anyagok alkal­mazásával — csökkenteni a fémfogyasztást. Mivel jövőre ezen a téren is jelentősen megnövekednek az igények szabta feladatok, úgy vél­jük, nem érdektelen az alábbiakban bemutatni két jelentős fémipari üzem munkaközösségének eredményeit, törekvéseit. Az aradi vagongyár Egy fémipari üzemben ma már minden mérnök, technikus és mun­kás tudja, hogy nemcsak termelési feladat, de ennél több, szinte becsü­letbeli kérdés a termékek súlyának állandó csökkentése, a korszerűbb, könnyebb, kevesebb fémet ,,,felfaló" gépek, berendezések gyártása. A vi­lágpiacról eltűntek az otromba, ne­hézkes szerszámgépek, magas telje­sítőképességű, könnyű, elegáns vona­lú felszerelések foglalták el a he­lyüket. Gazdasági szempontból a fémtakarékosság nemcsak ésszerű semlettvo csökkentését is jelenti. S hogy ez mennyire igaz, bizonyítja az aradi vagongyár példája, ahol egy vagon önköltségének csaknem 75 százalé­kát a fém teszi ki. Ezért az aradi vagongyárban ál­landóan keresik a fémcsökkentés módozatait, s értek is el jó ered­ményeket. Az idei feladatok első lá­tásra mégis szinte megvalósíthatat­­lannak tűntek, a terv ugyanis 5384 tonna fém megtakarítását irányoz­ta elő. Tíz hónap alatt azonban csaknem 900 tonnával több fémet takarítottak meg az előirányzottnál, tehát a kötelező tételeken túl is te­temes mennyiséget sikerült haszno­sabban felhasználniuk. Elsősorban dicséret illeti a termékek újraterve­zésével foglalkozó kollektívát, ame­lyet Tánásd­y Titus mérnök vezet. Az áttervezésekkel takarították meg ugyanis a legjelentősebb mennyisé­gű fémet. A nyitott tehervagon például 500 kiló fémmel vált könnyebbé, de a számítások szerint 1200 kilóval le­hetne könnyebb, ha a galaci kombi­nát azt az acélfajtát szállítaná, a­­mely az új típusú forgózsámoly gyártásához kellene. De nemcsak e­­gész vagonok, hanem az egyes al­katrészek újratervezése is számot­tevő fémtakarékossághoz vezet. A vasúti billenőkocsinak csak egyes részeit tervezték újra, a fémtakaré­kosság — az ezévi termelésre szá­mítva — mégis 182 tonna. A vagongyáriak a fémmegtakarí­tásnak más módozatait is igyekez­nek kihasználni. A főgépész részleg kezdeményezésére egy olyan ková­csoló berendezést helyeztek üzem­be, amellyel lehetővé vált a nagy alkatrészek megmunkálása, s ezzel mintegy 66 tonna fémet megtaka­ríthatnak. A kombinált szabászat módszerének bevezetése és kiterjesz­tése újabb 400 tonna megtakarított fémet jelent. Mondottuk, hogy a fémtakarékos­ság az egész üzem, az egész munka­­közösség közös ügye, becsületbeli kötelessége. S ez nemcsak puszta szó. Legalábbis a vagongyár eseté­ben nem az. S hogy mennyire így igaz, bizonyítják az újítások, ész­­szerűsítések, amelyek alkalmazása újabb többszáz tonna fém megtaka­rításához vezet. Élénk újítómozga­lom fejlődött ki a vagongyárban az évek folyamán. A munkások, tech­nikusok, mérnökök nagyon lelemé­nyesek, igyekeznek könnyebbé, gyorsabbá tenni a munkát, okos ki­segítő gépeket, berendezéseket szer­keszteni. S e nagy fémtakarékossági akcióban, amikor nagyon helyesen az eldobott, szerteheverő fémdara­bokat is összeszedik és értékesítik, mert azok is számítanak, mindenki­nek arra irányult a figyelme, ho­gyan lehetne ezen a vonalon tenni valamit. Eredményeik azt bizonyít­ják, milyen jelentős tartalékok van­nak még az üzemben, s hogy való­ban milyen sokat jelent az emberi leleményesség, az alkotó gondolko­dás, az üzem, a mesterség szeretete. Mert erről is szó van. Sferdeanu Eugen mérnök és munkakollektívá­ja javasolta a tehervagonok vonta­tóberendezésének konstruktív átala­kítását. Csupán ez az ötlet, amelyet már alkalmaznak is, 168 tonna fém «SrtLifecaWies ‘ffffierT^Tfsír51fásráT®s anyagi értéket képviselő újítások is. Ilyen például Luca Ioan technikusé, amely apró átalakítást igényel és egy vagon esetében mindössze 139 lej értékű fém megtakarítását ered­ményezi. De, ha az újítás gyakorla­ti hasznát és számos területen való alkalmazhatóságát nézzük és utána­számolunk, rájövünk, hogy év vé­géig 182 tonna fém megtakarítását teszi lehetővé. Sándor Imre techni­kus újítása már azért is fontos (bár itt is első látásra „mindössze" 369 lej értékű fémről van szó vagonon­ként), mert az export-vagonokat é­­rinti, ezek önköltségét csökkenti. De nemcsak a vagonok különbö­ző alkatrészeinek áttervezésével vagy a módosításukra vonatkozó ú­­jítások révén érhető el fémtakaré­kosság. Talán ugyanilyen fontos és perspektíváiban felbecsülhetetlen ér­tékű Stoica Alexandru mérnök és kollektívájának újítása, amelynek lényege a kemencék hőfokának au­tomatikus beállítása. Nincs többet elégett fém, nem kell állandóan el­lenőrizni, próbálni, figyelni, az újí­tás mindettől megkíméli az ott dol- BAKTAI ETELKA INOVAN HAJNAL (Folytatása a 2. oldalon) FOKOZOTT MUNKAÜTEM A VASKAPUNÁL Az utóbbi héten a vaskapui hidro­­ergetikai és hajózási rendszer építő­­lepének építői és szerelői a novem­­r 21-i műszaki baleset következme­­­inek kiküszöbölésére végzett mun­kátokkal egyidejűleg fokozták m­unka ütemét a főbb objektumoknál a zsilipnél például 3 nappal határidő­őtt teljesítették a novemberi beton­­ítési tervet. Hasonló eredményeket értek el á slamos erőműben végzett szerelési inkálatoknál is. Az ember sok mindenre érzé­keny, többek között az életkorá­val kapcsolatban is. A kamasz megsértődik, ha nem veszik fel­nőtt számba, a negyven éves nő, ha negyvenkettőre becsülik, az öreg ember, ha vénemberként kezelik. Térdzoknis leánykák, mutáló hangú legénykék alig várják, hogy megkapják az első személyazonossági igazolványt, mert akinek ilyesmi lapul a zse­bében ... Szóval megtekintheti a tizennégy éven felülieknek enge­délyezett filmelőadást, meg min­den. Van a személyazonossági iga­zolványnak egy rovata, mely így kezdődik : Érvényes... S ide a kibocsátó beírja, hogy meddig érvényes, mikor kell kicserélni. Általában tíz évenként. A hat­van esztendő felé járó, vagy a hatodik X-et meghaladó szemé­lyek újonnan kiadott igazolvá­nyában ez a rovat kitöltetlen marad, illetve egy vonalkát húz­nak bele. Nos, erről a tollvonás­ról hallottam a minap meditá­­lásra késztető dolgokat. Nyugdíjazás előtt álló, ötven­kilenc éves ismerősömmel be­szélgetek. Egészségi állapotára panaszkodik. Olyan a szervezete, mondja, mint egy öreg motor, minden alkatrésze javításra szo­rul. Az egyik orvos ezt tanácsold­ja, a másik amazt. Sok séta, ki­rándulás, kevesebb cigaretta és feketekávé. Közben még dolgoz­ni is kell, becsülettel szeretné ledolgozni a még hátra lévő időt is. Félbe szakítja a betegszabad­ságot, mert nyugtalan természet, nem tud munka nélkül élni. Az­tán hamar kifárad, apróbb hibá­kat vét, szemrehányások követ­keznek. Lelkiismeretfurdalásai vannak. „Szóval az embert ilyenkor minden utoléri, mert az ember­nek ilyenkor már mindene rom­lik, csak az erkölcse javul!“ — állapítja meg tréfára hajlamos idős cimborám. Majd hozzáteszi: „Ki gondolta volna, hogy még ez a személyazonossági is szaporítja JEGYZET Egy­­ártatlan tollvonás ürügyén az életkorral járó szorongásokat! A múlt héten kicseréltem az igazolványomat. Semmi különö­set nem vettem észre benne, igaz, nem is kerestem. Csakhogy az asszony is megnézte, csupán kíváncsiságból, s bizony észre­vette, hogy nem olyan, mint az előző. A második oldal felső so­rába, az „érvényes ...“ szó után nem írtak semmit, illetve egy vonást húztak. Hát erre az én feleségem zokogni kezd. Mind­járt megértettem, hogy miért. Ez az utolsó személyazonossá­­gom, ezt már nem cserélik ki. Nyugodj bele öreg fiú , már csak addig élsz, amíg elnyövöd ezt az igazolványt, ha egyáltalán el­nyövöd ! Pedig az átlagos életkor 69 esztendő nálunk, de sokan megérik a 75—80 évet is. Ezzel nem számol a buletin. Megköze­líted a hatvanat, kézbe kapod az utolsó igazolványt! Nem vagyok komor természet, de ez a tollvo­nás, már csak a feleségem miatt is, lehangolt... Akarva, nem akarva eszembe juttatja, készülj fel vénszivar, ez az utolsó...“ Íme mennyire zavaróan hat néha egy nagyon is ártatlannak látszó tollvonás! Éppen ezért kell óvatosnak lennünk a tollvo­násokkal, s nemcsak a sze­mélyazonossági esetében, hanem általában, amikor emberről van szó. De maradjunk a buletinnél. Ez a jelek szerint most már nem is annyira ártatlan, tollvonás rutinszerűen bekerül minden olyan személyazonossági igazol­ványba, melynek gazdája meg­közelíti, vagy túlhaladja a hat­van évet. Bekerült tizenöt esz­tendeje is, amikor még jelentő­sen alacsonyabb volt nálunk az átlagos életkor. Valószínű, hogy az a szabályzat, vagy határozat, melynek alapján bekerül, már túlhaladott, nem felel meg tár­sadalmunk mai valóságának. S ha új szabályzat van, ez nem szá­mol emberi érzékenységünkkel, legalábbis kellően. Bárhogy is van, érthető érzékenységünket nem lehet figyelmen kívül hagy­ni. Meggyőződésem : a személy­azonossági kibocsátóinak nem jelent többletmunkát, ha a toll­vonás helyett ilyen esetekben is beírnak valamit. Talán azt, mint a többinél, tíz év múlva kicseré­lendő ! Láttunk már sok ezer embert, aki túlélte az „utolsó“ személyazonosságit. SIKE LAJOS Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság XXIV. évfolyam 7174 sz. 4 oldal­ára 30 báni 1970. december 1. kedd NICOLAE CEAUSESCU, AZ ÁLLAMTANÁCS ELNÖKE HIVATALOS LÁTOGATÁST TESZ MAROKKÓ KIRÁLYSÁGBAN őfelsége II. Hasszán marokkói király meghívására Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke 1970. december 7 és 12 között hivatalos látogatást tesz Marokkó Király­ságban. A Varsói Szerződés tagállamai testvérpártjai és kormányai vezetőinek közeli találkozójával kapcsolatban A létrejött megállapodás alapján a Varsói Szerződés tagállamai testvérpártjainak és kormányainak vezetői december elején Berlinben összejövetelt tartanak. MINDANNYIUNK ÉRDEKE Pártunk főtitkárának, Nicolae Ceaușescu elvtárs expozéjának ol­vasása kapcsán újból alkalmunk volt érezni, tapasztalni azt a nagy­fokú gondoskodást, amely a nemzet­­gazdaság egészén belül a mezőgaz­daság iránt is megnyilvánul. Jól átgondolt, hatékony intézkedéseket tartalmaz ez a program, amelynek gyakorlatba ültetése a mezőgazdaság felemelkedését, a szövetkezeti pa­rasztok érdekeit egyaránt szolgálja. A mezőgazdaság szervezésének, tervezésének és vezetésének javí­tására kidolgozott intézkedések kö­zül külön is ki szeretném emelni a munka­javadalmazás illetve a sza­vatolt havi jövedelem jelentőségét. E lépés egyebek között nagy segít­séget jelent a munkaerő megtartá­sában és a munkában való bekap- Nicolae Ceaușescu elvtárs munkalátogatása Máramaros és Szilágy megyében Nicolae Ceaușescu elvtárs, a Bo­­rehajtó Bizottsága és Állandó EP- tagjának, a KB titkárának a kísére­­mán Kommunista Párt főtitkára, nöksége tagjának, a KB titkárának tében folytatta munkalátogatását az ÉtvácsS alelnöke KGSZ Vasile Patilin el­vtársnak, az ország északi részében, Máramaros Pana elvtársnak, az RKP KB Vég- RKP KB Végrehajtó Bizottsága pót- és Szilágy megyében. A nagybányai nagy népgyűlés Mint már hírül adtuk Nagybánya főterén lelkes hangulatú nagygyű­lésre kerül sor, amelyen kifejezés­re jutott a pártunk és államunk bel- és külpolitikája iránti odaadás és húsélg, a megye dolgozóinak az az egyöntetű elhatározása, hogy töretlen következetességgel valóra váltja a párt X. kongresszusán ki­dolgozott programot, a rövidesen megkezdődő ötéves terv fokozott célkitűzéseit. A nagygyűlést Gheorghe Blaj elv­társ nyitotta meg, aki melegen üd­vözölte a párt főtitkárát. Ezután felszólalt dr. Valér Ga­­brian mérnök, a nagybányai színes­fém bányászati és kohászati főválla­lat vezérigazgatója, Böthe Edith elvtársnő, nagybányai orvos, Va­sile Dorca elvtárs, a nagynyíresi mezőgazdasági termelőszövetkezet elnöke, Teodor Clej, a nagybányai Bányaalmérnöki Intézet diákja és Ioan Cetatean III. elvtárs, a nagy­bányai Színesfémkohászati Üzem főolvasztára. Élénk és hatalmas taps köze­pette ezután szólásra emelkedett NICOLAE CEAUljiESCU elvtárs,­­an Kedves elvtársak és barátaink! A Központi Bizottság, az Állam­tanács és Románia Szocialista Köz­társaság kormánya részéről melegen üdvözlöm önöket, Nagybánya összes lakosait. (Taps.) Örömmel tölt el, hogy a nagybá­nyaiak határidő előtt teljesítették a jelenlegi ötéves tervet. Ez annak tu­lajdonítható, hogy a munkások, technikusok, mérnökök, a város összes dolgozói lendületesen és szor­galmasan dolgozva, hozzájárultak a IX. pártkongresszuson kijelölt fel­adatok megfelelő teljesítéséhez, a jelenlegi ötéves terv előirányzatai­nak határidő előtti megvalósításá­hoz. Önök, hazánk összes lakosai ol­dalán, számottevően hozzájárulnak ahhoz, hogy a szocialista Romániát a haladás és a civilizáció újabb csúcsaira emeljük. (Taps, éljenzés.) Melegen gratulálok az elért jó eredményekhez és újabb sikereket kívánok önöknek. (Taps.) Az elmúlt napokban az RKP KB Végrehajtó Bizottsága elfogadta az 1971—1975-ös ötéves terv javítására tett javaslatokat. Az ötéves terv a X. kongresszus Irányelveinek meg­felelően újabb feladatokat irányoz elő hazánk további fejlesztésért. Ezeknek az előirányzatoknak meg­­felelően önöknek, nagybányai dol­gozóknak is, újabb objektumokat kell megvalósítaniuk, újabb erőfe­szítéseket kell tenniük egész gazda­sági tevékenységünk növelése érde­­kében. A jövő ötéves terv a X. kon­gresszus Irányelveinél magasabb elő­irányzatainak megvalósítása, a szo­cialista Romániát a civilizáció még magasabb fokára emeli, növelni fog­ja egész népünk anyagi és szellemi jólétét. Éppen ezért mindent te­t folytatása a V. oldemon) Mezőgazdaságunk gyors fejlesztésének nagyszabású programja­­ A termelőszövetkezetek tagsága, mezőgazdaságunk összes dolgozói mély megelégedéssel fogadták NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak, az RKP KB-nál november 23-án tartott szervezése, tervezése és vezetése javításáról elhangzott előadói beszédét. Mezőgazdaságunk fejlődésének átfogó elemzése, a gyorsabb ütemű haladására hozandó intézkedé­sek, mint várható volt, falvaink lakóinak körében nagy visszhangot váltottak ki. S ez érthető, hiszen a nemzetgazdaság egyik legfontosabb ága szervezésé­nek és vezetésének tökéletesítése kétségkívül a terme­lés növelését, egész népünk ellátásának javulását eredményezi. A nagyszabású fejlesztési program elő­irányzatait — a gépesítési vállalatok átszervezése, szövetkezetközi tanácsok létrehozása, a szövetkezeti munka díjazásának javítása, a mezőgazdasági szervek tevékenységének s a termelés tervezésének tökéletesí­tése — fokozatosan, differenciáltan kell gyakorlatba ültetni."Az intézkedések végrehajtása során messzeme­nően figyelembe kell venni minden megye sajátos feltételeit, "hogy az újabb előirányzatok megvalósítá­sa a lehető legjobb eredményekhez vezessen. A nagy­szabású program célja az, hogy megfelelő feltétele­ket teremtsen azoknak a szocialista mezőgazdasá­gunk előtt álló feladatoknak a teljesítéséhez, ame­lyeket pártunk X. kongresszusa jelölt ki. Mezőgazdaságunk dolgozói egyöntetű helyesléssel fogadták pártunk újabb nagyjelentőségű kezdemé­nyezését. Ezekben az intézkedésekben ösztönzést lát­nak arra, hogy erőfeszítéseik növelésével hozzájá­ruljanak mezőgazdaságunk további hathatós fej­lesztéséhez, eredményesebb termelőmunkájukhoz. A szerkesztőségünkbe érkezett levelek arról tanúskod­nak, hogy a tsz-ek tagsága, vezetői, a szakemberek, traktorosok mindannyian vállalják : erőt nem kímélve veszik ki részüket a nagyszabású program előirány­zatainak megvalósításából, amelyek széles távlato­kat nyitnak mezőgazdaságunk további sokoldalú fejlődése előtt, csalódásban. Igaz, szövetkezetünk­ben mostanig nem volt szükség ide­gen munkaerő alkalmazására, de az utóbbi időben bizony sokszor nagy gondot okozott az a körülmény, hogy a tagok nem járnak rendsze­resen munkába. Ezért néhány fon­tos szezonmunkát megkésve és gyenge minőségben végezhettünk el, ennek következtében a burgo­nya csak 7000 kg-os hektáronkénti átlagot adott. Így aztán, az a furcsa helyzet adódott elő, hogy nagy meg­takarítást értünk el ugyan a mun­kanapok felhasználásánál, de még nagyobb lemaradás jelentkezett a hektárátlagnál illetve a bevételezés­nél. Ezért nem tudtunk az előirány­zottnak megfelelő pénzelőleget oszta­ni, ami a gondokat tovább növelte, visszahatott a munkában való meg­jelenésre is. E káros körforgásból nyit kiutat most az új előirányzat. Gazdaságunk munkaerőinek na­gyobbik hányada nő. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy valamennyien teljesítik a minimális 15 munkana­pot, sőt a kampányok idején en­nél számottevőbb hozzájárulásra is számíthatunk. Már most kell fog­lalkoztasson minket az a gond, hogy téli időszakban is biztosítsuk a munkába való bekapcsolódás lehető­ségeit. Az egyenletes foglalkoztatás megvalósítása nemcsak a tagok jö­vedelmét növeli, hanem a gazdaság fejlődésére az eddiginél kedvezőbb hatást gyakorol. Aligha kell magya­rázni annak a jelentőségét, hogy az új előirányzat számottevően növeli a tagok érdekeltségét a hozam fo­kozásában. A mostani gyakorlattól eltérően amikor a munkanap telje­­sítmény számbeli hajszolása sokszor károsan hatott ki a minőségre, a tag jól felfogott érdekévé vált, hogy­­■ ne csak elvégezze a kapálást, nö­vényápolást, vetést, de úgy végezze el, hogy minél magasabb legyen az átlag. A burgonya esetében például mindig gond a szedés. Igaz a gépesí­tés fejlesztésével némileg leegysze­rűsödött e teendő, de a tapasztalat azt bizonyítja, hogy így is sok bur­gonya marad a földben. A globális akkord, illetve az ezáltal megterem­tett érdekeltség megoldást nyújt e tekintetben is és arra ösztönzi a tagságot, hogy a munkálatokat az ültetéstől a szedésig egyazon közös­ség, csoport vagy brigád végezze el. A szövetkezeti vezetőket régóta foglalkoztatja a termelés szakosítá­sának nagy kérdése. Szövetkeze­tünkben az utóbbi időben ugyan csökkent a termesztett növényfé­leségek száma, de az erők, a sok kultúra között kicsit szétforgácso­­lódtak. A mi körülményeink között valóban nagy lehetőség van a cu­korrépa termesztésére, az idén is a nehéz időjárási viszonyok között 25 000 kilós hektáronkénti átlagot valósítottunk meg, számításba jö­het még a burgonya és a búza. Számításba kellett vegyük azonban a zöldségeket is. S belátjuk, hogy fontos, nagyjelentőségű kérdés a zöldségellátás javításán munkálkod-JAKAB JÁNOS, a hídvégi termelőszövetkezet elnöke (Folytatása a 2. oldalon) Rövidesen megjelenik 288 oldalon, több színnyomásban az ELŐRE 1971-es naptára A FŐBB TARTALOMBÓL: — Ötven esztendős a Román Kommunista Párt — Az első Bukaresti Nemzetközi Vásár — A nagy vízár emberi krónikája — Szőcs István: Munkaintelligencia,illemi-er­kölcs — Dr. Kahána Ernő: Amire a beteg panasz­kodik — 500 kérdés­ — 500 felelet a tudom­ány, a technika, a művészet, a kultúra minden területéről — Gépkocsi-parádé — Guillaume Apollinaire: Az amszterdami mat­róz — Edward D. Hoch: A különös ismeretlen — Gazdag gyermek-melléklet — A mexikói labdarúgó-világbajnokság részle­tes krónikája — NAGY FEJTÖRŐ-PÁLYÁZAT — ÉRTÉKES JUTALMAKKAL SPORT A RANGADÓK FORDULÓJA A rangadók fordulójára került sor a hét végén a labda­rúgó A- és B-osztályban. Ezúttal a nagy érdeklődéssel várt rangadók savát-sorsát az adta meg, hogy mindkét osztályban az elsőség sorsa forgott kockán, mi több, a másodosztályban éppen az őszi elsőségért mérkőztek a favoritok. A legnagyobb érdeklődés ter­mészetesen a fővárosban le­játszott Bukaresti Dinamo - Bu­karesti Rapid A-osztályú találko­zót előzte meg. A két csapat az eddigi fordulók során a leg­kiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújtotta, várható volt, hogy a­­melyik győztesen hagyja el a pályát, jóllehet még három for­duló hátra van, a legtöbb esély­­lyel pályázhat az őszi elsőségre. A két pontot azonban egyik együttesnek sem sikerült megsze­reznie, s így a tabella élén még minden lehetséges : a Dinamo, a Rapid, a Petrolul és a Politehnica egyaránt megszerezheti az első helyet. A Dinamo csak időt nyert, helyét nem tudta megszilárdítani a rangsor élén. A labdarúgó B-osztályban va­sárnap befejeződött az őszi idény. Az elkeseredett küzdelemre jel­(Folytatása a 2. oldalon)

Next