Előre, 1971. március (25. évfolyam, 7250-7275. szám)

1971-03-02 / 7250. szám

AHOGY GAZDÁLKODUNK VELE KOVÁSZNAI ELŐZETES A MEZEI MUNKÁKRÓL M­ost, amikor olyan gyorsan kö­vetkeznek ezen a vidéken is a tavaszi munkakezdés első nap­jai, most, amikor új formák tárják szélesre a kapukat az indulás előtt, újból előtérbe kerül a mezőgazda­­sági termelés egyik legnagyobb kér­dése : milyen is az a föld, amelyen gazdálkodni kell, ígéri-e, hogy ara­táskor sem csalatkozunk majd ben­ne? Könczei Tiborral, a megyei mezőgazdasági vezérigazgatóság ali­gazgatójával abban egyetértünk, hogy az bizony nem teremhet más­képp csak úgy, ahogy gazdálkod­nak vele. Szakosított farmok létesül­tek a megyében, szövetkezetközi ak­ciók születnek egymás után, új gé­pek érkeznek, megannyi területren­dezési­­ vállalkozás kel életre mindez hova vezethet induló ötéves tervünk elkövetkező éveiben? — Sík mezők­­szaladnak dombok­­tól-dombokig megy ésik szép tájain. A lejtőkön végigterülő földek hek­társzáma meghaladja a 10 000-et is. Azokon is gazdálkodni kell, s nem akárhogyan. A 7—800 kilós hektár­­átlag gabonából a sovány hozam­nál is gyengébbnek mondható. Nos, ha a rétegvonalas talajművelést eze­ken a területeken sikerül meghono­sítanunk, — a szándékot immár reális alapokra támaszkodó tervek viszik közelebb a megvalósuláshoz — a termésátlagokat Málnás, Bik­­szád, Bodok, Gidófalva, Köröspatak Mikóújfalu, Felsőrákos, Köpec, Bi­­barcfalva, Bardóc, Bacon, Szárazajta s a többi dombos falu határába is megkétszerezhetjük. Utak épülnek, folyik a területrendezés, a tagosítás S ha majd elindulnak a váltóekés lánctalpas traktorok, munkájuk nyo­mán a hat százaléknál meredekebb megművelésre alkalmas lejtők a megye s az ország szántóföldi birto­kát gyarapíthatják.­­ Az eróziónak tehát kérlelhetet­lenül hadat üzentek. A megye sík­területét viszont jónéhány helyen olykor árvíz vagy pangóvíz veszélye fenyegeti. Tavaly hatalmas parcella-, kát csapoltak le. Mi a biztosíték ar­ra, hogy ezek az idén mentesülnek a természet szeszélyes, ártalmas játékaitól? — A megyében nagyszabású gát építési, árvízvédelmi munkákat vé­geztek. A lecsapolt területek eset Fülöp Ernő (Folytatása a 2. oldalon) m nnéhány óra múlva fel­­hangzik az ismert Mm szignál, amely min­den valószínűség szerint többezer embert odasze­gez a televíziós- és rádió­­készülék elé. Akkordjai­ra csöndesen felgördül a Cenk alatti város drámai színházának függönye: kezdetét veszi a IV. Arany­­szarvas Verseny és Feszti­vál. Brassó egy hétig ismét a dal, a vidámság, a fia­talság, a költészet és a zene metropolisa lesz, a népek közötti barátság, megértés igazi fellegvára. Milyen szép sorokat írt egy hasonló zenei rendez­vény kapcsán jó négy év­tizeddel ezelőtt Bach Gyu­la, az egykori kollega „A­­ dal a legnemesebb, amit egy nép kitermel magából, a dal a népek poézise, az egyetemes élet szivárvá­nyozása, a dal az arany csillogása a salakban, a dal a népek ölelkezése a csillagokkal, a mindenség­­gel". A könnyűzene ma az egyik legszorosabb kapocs a világ fiatalsága között. A brassói Aranyszarvas Verseny és Fesztivál alka­lom a fiatal énekes tehet­ségek számára a megmu­tatkozásra, az érvényesü­lésre, idegenforgalmi att­rakció, szerződéskötéseket előmozdító fórum, de leg­nagyobb jelentőségét ab­ban látjuk, hogy hidat te­remt a világ fiataljainak a közeledésre. Brassó legszebb köntö­sét öltötte fel az ünnepre, jó gazda módjára várja vendégeit. A kirakatokban ott díszelegnek a trófeák makettjei, a gross-folokról Sergio Endrigo, Alain Bar­riere, Dalida, Enrico Ma­cias mosolyog a járó­kelőkre. A színes plakátok diszkréten figyelmeztetnek a nem mindennapi ese­ményre. A drámai színház s a Carpat­ szálló bejá­rata előtt 25 ország zász­laját lobogtatja a szél, 25 ország, 27 versenyzője kez­di meg kedd este a lát­ványos „szarvasvadásza­tot". Országunkat hárman képviselik az idei verse­nyen : Carina Chiriac, Ca­­talina Marinescu és Ru­xandra Ghiafe. Mindhár­man bizakodva nyilatkoz­tak a sajtónak esélyeikről. Megérkezett a Cenk alatti városba a külföldi versenyzők jórésze is. A drámai színház színpadán javában folynak a próbák. A Verseny és Fesztivál dísz­más mögé, hogy nagy tér­hatást keltsen, s ugyan­akkor hangulatot is te­létést Virgil Luscov ter­vezte. Stilizált szarvasa­gancsokat helyezett egy­remisen az eseményhez. A zenekart, amelynek vá­zát a Rádiótelevízió eszt­rádegyüttesének tagjai al­kotják, Site Dinicu vezeti. A közvetítéseket rendező­ként Alexandru Caconel­ irányítja. Lassacskán - úgy látszik­­, állandósul a brassói fesztiválok nagy­vezérkara, ami a színvonal állandó emelkedésének, a jól körülhatárolt profit kia­lakulásának lehet a zá­loga. Az újdonság varázsáról a fiatal versenyzők, s a meghívott világsztárok fog­nak minden bizonnyal az idén is gondoskodni. Meg­lepetésekben előrelátható­lag nem lesz hiány. ★ Hétfőn délelőtt Cortina Constantin, Brassó muni­­cípium polgármestere fo­gadást adott a Tisztek Házának oszlopcsarnoká­ban a IV. brassói Arany­­szarvas Verseny és Feszti­válon részvevő énekesek, a zsűri tagjai, s a külföldi te­­levíziótársaságok képvi­selői tiszteletére. A Brassóban jelenlévő versenyzők és külföldi vendégek szórakoztatásá­ról is gondoskodtak a vá­ros gazdái. Vasárnap es­te a Carpati-bárban új esztrádműsort mutattak be a részvevők tiszteletére. Hétfőn este egy zenés­táncos népi műsorra vol­tak hivatalosak a külföldi vendégek. Szekernyés János Mint ott a gong megszólalna Kiküldött munkatársunk telefonjelentése ■* "r M­i, szerszámgépgyártók különös megelégedéssel olvastuk a szakmai továbbképzésről szóló törvénytervezetet, hiszen ha valahol szükség van a felkészültség, a tudás állandó gyarapítására, a többirányú szakképzettségre, akkor a szerszám­­gépgyártásban igen. A törvénytervezet — nagyon he­lyesen — előírja, hogy a dolgozók­nak szolgálati feladat a továbbkép­zés. Számukra eddig is az volt lé­nyegében, csakhogy más az, amikor törvény írja elő és törvényes kere­tek között meg is szervezhetjük, el­lenőrizhetjük a szakmai ismeretek elmélyítését, felfrissítését és megint más amikor úgy, egyebek mellett foglalkozik ezzel a kérdéssel az ember. A nagyváradi Infrasirea szerszám­­gépgyár kiváló szakemberei, techni­kusai, mesterei s mintegy 80 főből álló mérnöki gárdája, eddig is igye­kezett felelősséggel eleget tenni fe­ladatainak. Hogy csupán egyetlen például illusztráljam erőfeszítéseink sikerességét, megemlítem azt, hogy tavaly, a benyújtott újítások révén mintegy 863 000 lejt takarított meg a vállalat. Huszonkét munkás, 11 technikus és 15 mérnök szerepel az újítók között. Sőt, az újításokon kí­vül bejegyeztünk az elmúlt évben három, elég jelentős találmányt is. Ezeknek az eredményeknek az el­érésében része volt annak is, hogy minden eszközzel igyekeztünk fel­kelteni a dolgozók érdeklődését a műszaki újdonságok iránt. Mintegy 10 országból, 6 nyelven, 40 külön­böző szaklapot járatunk, 10 000 kö­tetes műszaki könyvtárral rendel­kezik a gyár, havonta, belső hasz­nálatra műszaki tájékoztatót szer­kesztünk, amelyben röviden ismer­tetjük a világ szerszámgépgyártásá­nak legújabb megvalósításait. A nemrég megtartott vállalati közgyűlésen, amikor a dolgozók megvitatták az előttünk álló felada­tokat, szóba került a szakmai kép­zettség további fokozásának szüksé­gessége is. Tehát mintha éppen a mi gyárunk dolgozóinak problémáin igyekezett volna segíteni a párt Központi Bizottságának plénuis­a — úgy éreztük, amikor megjelentek a dokumentumok. S valószínűleg úgy érezték más vállalatokban is. Minket köteleznek eddigi ered­ményeink, kötelez a nemzetgazda­ság szerszámgép-szükséglete. Mint ismeretes, a Bukaresti Nemzetközi Vásáron nagy sikert aratott kor­szerű radiál fúrógépünk, amelybe szintén beépítettünk néhány eredeti elgondolást, sőt saját találmányt. Az idén megindítjuk ezeknek a fúró­gépeknek a sorozatgyártását. De a többi fúrógépünket is — kivétel nélkül valamennyi típust — kor­szerűsítjük, hogy ne csak a hazai igényeknek feleljenek meg az ed- Panyik Lajos mérnök, a nagyváradi Infrafirea szerszámgépgyár műszaki kabinetjének vezetője (Folytatása a 2. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság XXV. évfolyam 7250 sz. 6 oldal­ára 30 báni 1971. március 2., kedd A SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS-A GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HALADÁS FONTOS FELTÉTELE A TUDÁS FELÚJÍTÁSA• A GÉPEK FELÚJÍTÁSA EMPIRIKUS ISMERETEK HELYETT TUDOMÁNYOS FELKÉSZÍTÉS A­z állami szocialista egységek alkalmazottainak szakmai to­vábbképzéséről szóló törvényt, illetve a közzétett tervezetet rend­kívül szükségesnek, időszerűnek és a további fejlődés szempontjából elengedhetetlennek tartom. Jóma­gam, mint nemrég kinevezett vál­lalati főmérnök, nagyon sokat vá­rok a dokumentum törvényerőre emelésétől, annak gyakorlati alkal­mazásától. Mint köztudomású a technikai főiskolák nagyvolumenű és magas színvonalú műszaki-elmé­leti ismeretekkel látják el végzős hallgatóikat. A termelésbe, a gya­korlati életbe kikerülő mérnökök nagy részének vagy azonnal, vagy pedig aránylag rövid időn belül vezetői tisztséget kell betöltenie, amely az elsajátított technikai is­mereteken kívül rengeteg más ve­zetési, szervezési, tervezési, pénz­ügyi, lélektani stb. ismeretet is fel­tételez. Ezeket az­­ismereteket azon­ban a főiskola egyáltalán nem adja meg, vagy pedig nagyon kis mértékben mellékesnek tartott tan­tárgyak anyagaként kezeli. Éppen azért a részlegvezető- mérnökök, fő­mérnökök kinevezésükkel egyidő­­ben nemcsak hatáskört kapnak, hanem egész sor kérdőjelt is : hol is kellene kezdeni, melyek a leg­jobb módszerek, mire kell helyezni a főhangsúlyt, távlatilag mi a rész­leg vagy a vállalat jó eredményei­nek a kulcsa stb. Ezeknek a kér­déseknek a megválaszolását csak hosszú idő múlva empirikus isme­retszerzés, a mások tapasztalatának a megismerése, a „saját kárán“ való tanulás után végezheti el a vezető. Holott erre gyors szükség lenne. Úgy gondolom, hogy ezen a téren az új törvény gyökeres fordulatot eredményez. A vezető szakemberek rendszeres továbbképzése során al­kalmunk lesz megismerkedni nem­csak a választott szakmánk leg­újabb vívmányaival, hanem a veze­tésben nélkülözhetetlen ismerette­rületek adott állapotával, megvaló­sításaival. Kétségtelen, hogy­­a ve­zetés elsősorban az ilyenszerű te­hetség létezését feltételezi, de ennek a tehetségnek a kifejlesztése, gyors érvényre juttatása képzés, tanulás kérdése. Valakinek a vezetőként való működése ma már speciális ismeretek birtoklását, magasabb szintű információ rendszert kell hogy feltételezzen. Az új törvény in­tézményes keretet biztosít ezeknek az ismereteknek a megszerzésére, kötelezővé teszi a vezetők számá­ra a szüntelen továbblépést. Mint a Csíkszeredái építőanyag kitermelő ■i vállalat fői helyiipari főmérnöke (Folytatása a 2. oldalon) Rákosi Zoltán. SPORT Biztató eredmények a szófiai fedettpályás EB előtt A hírverés ellenére kevés ismert nagyság állt rajthoz a fővárosi 23 August teremben megtartott nemzet­­■közi atlétikai vetélkedőn. Két héttel a szófiai fedettpályás EB előtt a ren­dezőknek komoly hátránnyal kellett számolniuk: Európa metropolisaiban számos­­hasonló jellegű találkozóra ke­rült sor sokkal korszerűbben a felsze­relt pályákon, s nagyon kevesen vol­tak, akik a tortán és a rekortán helyett salakon akartak versenyezni. Sőt a hazai atléták közül is többen (Vasile Surucan, Silai Ilona) inkább a korszerűen felszerelt idegen pályákat választották, vagy, sérülések elkerü­lése érdekében, csak néző vendégei Móra László (Folytatása a 2. oldalon) A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT— NÉPÜNK BIZTOS KEZŰ VEZETŐJE a kizsákmányolás és elnyomás ellen, a felszabadulásért és a társadalom forradalmi átalakításáért vívott harcban H­azánk legújabbkori törté­nelme meggyőző erővel bizonyítja hogy dolgozó népünk haladása az­­embe­ri civilizáció egyre feljebb ívelő útján a Román Kom­munista Párt biztos kezű és célirányos vezetésének eredménye. A párt szü­letése óta eltelt félévszázad történel­mi távlata csak méginkább kidombo­rítja ezt. Ma, amikor pártunk meg­alakulása 50. évfordulójának meg­ünneplésére készülünk, világosabban áll mindannyiunk előtt, mint bármi­kor : Románia útja a tőkés-földes­úri társadalmi és politikai állapotok­tól a mai modern, szocialista, min­den téren gyors ütemben fejlődő or­szágig mind gazdasági, mind társa­dalmi politikai vonatkozásban a párt által vezetett széles néptömegek ha­tártalan és áldozatteljes harcának,­­alkotó tevékenységének eredménye. Az is mélyen a tudatunkban él, hogy a munkásosztály forradalmi pártjá­nak irányító, szervező és nevelő te­vékenysége a munkásosztály és a dolgozó nép történelmi rendelteté­sének és szerepének előfeltételei és szerves része.” A Román Kommunista Párt azokban a nehéz forradalmi harcokban vívta ki hazánkban a ve­zető erő pozícióját — mondotta Nicolae Ceausescu elvtárs —, ame­lyeket egész fennállása­­ folyamán folytatott a reakciós osztályok ellen, a dolgozóknak a kizsákmányolás és elnyomás alóli felszabadításáért, Románia haladásáért és jólétéért." Hazánk gazdasági, társadalmi és politikai fejlődésének objektív szük­ségszerűségeként jött létre 50 évvel ezelőtt a Román Kommunista Párt. A román nép nemzeti és társadalmi érdekeinek, eszményeinek hű kifeje­zőjeként, a Román Kommunista Párt új­­ lendületet adott a munkásosztály és az egész dolgozó nép harcának a tőkés-földesúri rendszer megdönté­séért, a demokratikus politikai rend­szer megvalósításáért, majd a szo­cialista társadalom felépítéséért. Az elmúlt félévszázad kemény megpró­báltatásokkal, de korszakalkotó sike­rekkel teli történelmi periódusában a párt volt az az erő, mely a gazda­sági és társadalmi fejlődés, vala­mint az osztályviszonyok tudományos elemzése alapján, kidolgozta a ki­zsákmányoló rendszer megdöntésére és a demokratikus, majd a szocia­lista társadalmi rend megteremtéséért­­folyó küzdelem stratégiáját és takti­káját, minden időszak jellegzetes követelményeinek megfelelően a har­ci formákat és módszereket. Pártunk ragyogóan alkalmazta a marxizmus­leninizmus általános tételeit, tudo­mányos igazságait hazánk sajátos gazdasági, politikai, társadalmi és történelmi körülményeire. A tőkés-földesúri rendszer­ idején, az illegalitás embertelen viszonyai közepette, a Román Kommunista Párt volt a legkövetkezetesebb és a leg­határozottabb politikai erő, mely megszervezte és irányította a dolgo­zók kenyérért, békéért és szabadsá­gért vívott harcát. Pártunk elévülhetet­len történelmi érdeme, hogy lelep­lezte az uralkodó osztályok népelle­nes nacionalista-soviniszta uszítását és következetesen küzdött a román nép és az együttlakó nemzetiségek jogegyenlőségéért, harci egységének elmélyítéséért, a közös harcban való mind szélesebb részvételéért. Pár­tunk e szilárd és elvhű politikájának jegyében valósult meg az ország sor­sát végsősoron eldöntő demokratikus politikai­ egységfront, amely nemzeti­ségre való tekintet nélkül harci egy­ségbe tömörítette az ország népének túlnyomó többségét. Pártunk a fasisz­ta­ katonai diktatúra nehéz éveiben önfeláldozóan és következetesen küzdött a munkásosztály, a dolgozó nép, a demokratikus és hazafias erők tömörítéséért, harci összefogásáért az antoneszkánus-vasgárdista klikk terrorja ellen, nemzetáruló politikája ellen. Új korszakot nyitott országunk éle­tében az 1944. augusztus 23-i fegy­veres felkelés, a nemzeti és társa­dalmi felszabadulás határköve ez. „A fasiszta-katonai diktatúra meg- Lőrincz László, a jogtudományok doktora (Folytatása a 2. oldalon) Természet Ember Tudomány MELLÉKLETÜNK A 4. OLDALON 1966-1970 A 3. OLDALON TULCEA MEGYÉBEN A Román Kommunista Pártnak az összes megyék harmonikus fejlesztésére, a termelőeszközöknek az ország területén való ésszerű megoszlására irányuló politikája egészében és részleteiben egyaránt tükröződik Tulcea megye fejlesztésében. E bölcs politikának köszön­hetően a megye ipara gyors ütemben fejlődött az utóbbi években, amikoris az egész­ nemzetgazdaságra jellemző dinamikus, korszerű és komplex jelleget öltött. Gustav Heinemann, Németország Szövetségi Köztársaságának elnöke hivatalos látogatást tesz Romániában Nicolae Ceausescu, Románia Szó­­ségi Köztársaságának elnöke selo­­cialista Köztársaság Államtaná­ gége társaságában május 17 és 19 ésénak elnöke és felesége, Elena között hivatalos látogatást tesz Ceausescu­­meghívására Gustav . . Heinemann, Németország Szövet- Román­ia Szocialista Köztársaságban. Román áruk külföldi sikerei A pitesti-i villamosmotor-gyár, amely fennállásának három éve alatt 25 700 000 valutalej értékű motorokat szállított külföldi meg­rendelőknek, megkötötte az idei új export-szerződéseket. A gyár az év eleje óta 14 554, szerszámgépek és egyes háztartási készülékek mű­ködtetéséhez szükséges villamos motort, 2000 mosógép-motort szál­lított a Szovjetunióba, a Kínai NK- ba, a Lengyel NK-ba és Jugoszlá­via SZSZK-ba, és 10 000 öntött al­katrészt a nyugatnémet Siemens cégnek. Említésre méltó, hogy ez évtől kezdve a gyár termékeinek több mint 50 százalékát exportálják.

Next