Előre, 1971. május (25. évfolyam, 7302-7327. szám)

1971-05-01 / 7302. szám

• • Ünnepr­ ­ e • • • | rr kosionto ájus elsején, immár több mint nyolc évti­zedes hagyományaink­hoz híven, minden esz­tendőben virágokkal és zászlókkal tüntetünk eszméink mellett, köszöntjük a mun­kát, az ember legősibb és legem­beribb megnyilatkozását. Ezen a ragyogó tavaszi napon ünnepelünk, munkánk értelmét, szépségét di­csérjük, eredményességét mérlegel­jük. Hiszen minden ünnepünk - így május elseje is - a munka hét­köznapjainak mérföldköve, s mint ilyen alkalom a megtett út számba­vételére, további haladásunk bevi­­lágítására. Ez a mérföldkő azonban ebben az évben más, mint tavaly volt, vagy mint azelőtt volt. Más, mert időben egybeesik egy olyan eseménnyel, amely hónapok óta mindnyájunk gondolatát, tetteit irá­nyítja , a Román Kommunista Párt 50. évfordulójával, Így hát a Tavasz, a Munka, a Szolidaritás ünnepén az idén még­­inkább, mint bármikor, a pártot ünnepeljük. Hazánknak azt a poli­tikai vezető erejét köszöntjük szüle­tésnapján, amely eszméiben és gyakorlatában megtestesíti­ mindazt, amit május jelent számunkra : a megújhodást, a munkát, a dolgo­zók összefogását. Azért szebb és meghittebb számunkra ez a május, mert benne azt a pártot ünnepel­jük, amely erőinket, tetteinket, vá­gyainkat vezeti, amely belőlünk, a népből sarjad, és amely a marxiz­­mus-leninizmus szellemi kincseivel felvértezve, alkotó energiánkat moz­gósítva, határozatait az egész or­szággal megtanácskozva biztos kéz­zel vezet bennünket a sokoldalúan fejlett szocialista Románia megte­remtésének útján. ünnepi köszöntőnk szép és ered­ményekben gazdag : ezekben a na­pokban üzemek, intézmények, szántó­földek dolgozói, fizikai és szellemi munkások jelentették, hogy teljesí­tették felajánlásaikat a pártév­forduló tiszteletére. Ünnepi kö- ■ szöntőként sikeresen fogtunk hozzá új ötéves nemzetgazdaságfejlesz­tési tervünk teljesítéséhez. Ünnepi köszöntő az iparosodó ország, a fejlett szervezési formák között kor­szerűsödő mezőgazdaság, a pezsgő szellemi tevékenység. És ünnepi kö­szöntő munka iránti viszonyulásunk, egész társadalmi felelősségünk, mellyel országos, közös feladatain­kat teljesítjük, pártunk X. kong­resszusának nagyszerű célkitűzését megvalósítjuk. Minőségileg jobbat, tökéletesebbet akarunk, okosabban, szervezettebben és hatékonyabban akarunk dolgozni. Ez a célunk, ez a törekvésünk munkánkban, ez hatja át gondolatainkat a munka ünnepén, a párt ünnepén. Az or­­szágépítés felelősségének vállalása politikai állásfoglalásunk is egyben - románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek, testvéri egy­ségben együtt, szorosan felzárkó­zunk kommunista pártunk köré az új életet és új távlatokat teremtő munka lendületében. Az a lelkes, alkotó lázban égő, ünnepköszöntő hangulat, amely ezeket a heteket uralja hazánkban, bizonyság rá, hogy pártunk egész politikája, népünk törekvéseiből, létérdekeiből és érzelmeiből fakad. Éppen ezért dolgozó népünk egy­öntetűen támogatja, magáénak vallja ezt a politikát. Pártunk Köz­ponti Bizottságának legutóbbi ha­tározatai és a Nagy Nemzetgyűlés törvényei egyöntetű helyeslést vál­tottak ki szocialista hazánk minden állampolgárában, hiszen ezek a dokumentumok társadalmi és gaz­dasági életünk további tökéletesíté­sét, a szocialista demokrácia to­vábbi elmélyítését, anyagi és szel­lemi felemelkedésünket, jólétünket szolgálják. Minket szolgálnak­­ és meghozatalukban társszerzők va­gyunk. Párt- és államvezetőségünk, Nicolae Ceaușescu elvtárs állan­dóan tanácskozik a dolgozó töme­gekkel, erősíti dolgozó népünk er­kölcsi-politikai egységét ötven éves vezetője, a Román Kommunista Párt körül. Ebbe a testvéri egység­be tömörülünk mi, magyar nemze­tiségű dolgozók is, a párt marxi­le­niai szellemben fogant és meg­oldott nemzeti politikájának része­seiként, élvezőiként teljes jog­­egyenlőségben, a román néppel és a többi együttélő nemzetiséggel együtt közösen, odaadással építjük szocialista hazánkat, ünnepi köszöntőnk ezen a május elsején a pártnak szól, félévszá­zados harcának,­­építőmunkájának. Mai felvonulásunkon virágainkkal és zászlóinkkal őt üdvözöljük. " Lelkes visszhangra talált az RKP KB Végrehajtó Bizottságának Határozata a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai életkörülményeinek javítását szolgáló intézkedésekről TETTEKKEL BIZONYÍTUNK Sokakat érdeklő nagyjelentőségű kérdésben született határozat Foly­tatva az utóbbi időben foganatosí­tott intézkedéseket, mint amilyenek például a szövetkezeti nyugdíj eme­lése, a garantált havi jövedelem biztosítása stb. a Román Kommu­nista Párt Központi Bizottsága Vég­rehajtó Bizottságának legutóbbi in­tézkedése a falu szociális kérdései­nek rendezésében jelent nagy előre­lépést. Olyan fontos kérdések nyernek megoldást, mint a szövet­kezeti tagok ingyenes kórházi ellátá­sa, a betegségek vagy az ideiglenes munkaképtelenség esetén a segélyek folyósítása, illetve a szülési szabad­ságok bevezetése. E lépéssorozatok összességükben is, de külön-külön is jól szolgálják a szövetkezeti ta­gok s a társadalom érdekeit, jelle­güknél fogva pedig hozzájárulnak a munkában való rendszeres részvé­telhez. Kovászna megyében is megvan­nak a feltételek ahhoz, hogy a ha­tározat nyújtotta kereteken belül megoldjuk a falu szociális kérdé­seit. Terveink vannak már, ezek közé tartozik az üdültetési lehető­ségek bővítése. Figyelembe véve a vidék kedvező fekvését és a motet­ták gyógykezelési lehetőségét, táv­latban valóságos kis üdülőközpont kialakítása válik lehetővé. A hatá­rozat tételesen nem említi, de a ho­zott intézkedések lényegéből fakad az a kötelességünk, hogy mindent elkövessünk az idény napköziott­honok számának növeléésért, illetve az itt folyó foglalkozás színvonalá­nak emeléséért. Elengedhetetlen fel­tétele ez annak, hogy a gyerekes anyák is bekapcsolódjanak a mun­kába és élvezhessék azokat az elő­nyöket, amelyeket az új határozat előír. Figyelembe véve azt a köve­telményt, hogy az új intézkedések anyagi fedezeteinek biztosítása rész­ben a szövetkezetekre hárul, fontos feladatunknak tekintjük a gazdasá­gok pénzjövedelm­ének növelését. E kérdéseket tartsuk szem előtt a kö­zeli napokban szervezendő szövet­kezeti közgyűlések során is, ahol a tagok megvitatják a Román Kom­munista Párt Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának e nagyje­lentőségű intézkedéseit, amelyek egyöntetű helyeslésre találtak a szö­vetkezeti tagok körében. Németh József, a mezőgazdasági termelőszövetkeze­tek Kovászna megyei szövetségének alelnöke LAPUNK KÖVETKEZŐ SZÁMA 1971. MÁJUS 3 ÁN, HÉTFŐN JELENIK MEG Amikor több mint negyedszázad­dal ezelőtt a „régi motorosok“ és az „ifik" először léptek ki szabadon vörös zászlóikkal az utcára, jóma­gam mint vérbeli „ifi" aligha gon­doltam a jövőn. Talán nem téved­tem, amikor azt hittem, hogy magát a jövendőt élem azokban a pilla­natokban, de azt honnan is tud­tam volna, mekkora felelősséggel jár az, amit akkor elkezdtünk. Sok mindent lehetne és kellene elmondani erről a negyedszázad­ról, pártunk ötvenéves történeté­nek e második feléről,­ de úgy ér­zem, most a legfontosabb fölismerni, milyen kemény iskolát jártunk ki azóta. A felelősség iskoláját. S amit végigéltünk, ma már nyilvánvaló, a felelősség kora volt. A társadalomépítés, főként egy új társadalmi létezésforma megte­remtése, hosszú és bonyolult folya­mat. Ez közhelyszámba megy, de a hosszadalmasságot, bonyolultságot elviselni, a kitartást, a hibák kija­­vítását, az új szakaszok kitapintá­sát, a helyes­­ fejlődési ütem meg­szabását mindennapi gyakorlattá változtatni - ehhez mindenekelőtt nagyfokú felelősség szükséges. A mi pártunk felelősségén azon­ban nem a szigorkodó merevséget, a homlokráncoló fontoskodást érti, hanem a valóság ismeretét, a szak­­képzettséget és a tudást (másként szólva a valóság tudományos felis­merését), az odaadást és a türel­met. És egyben a benső emberi felszabadultságot, az életkedvet, a szenvedélyt és hűséget, mely átse­gít a buktatókon és bajokon, az értéket fölmérő szerénységet, mely megóv a kiskirálykodástól és a dia­dalmámortól. A felelősség nem a lakájok tu­lajdonsága, hanem a forradalmárok erénye. E felelősség alapja mind­annak amit teremtettünk a társa­dalmi lét minden területén. Leg­gyakoribb jelzőnk az új. Hiszen valóban újjáteremtünk egy egész társadalmat. De aki újat teremt, fe­lelősséggel nyúl a valósághoz, mint a kertész a facsemetéhez, mint a tudós kísérleti eszközeihez. A párt az egész létformánk újjáteremtésé­­hez szükséges felelősség roppant energiáival rendelkezik. Gondoljunk arra a történelmi fe­lelősségre, amellyel pártunk meg­oldotta a nemzeti kérdést. A törté­nelemben sikoltva visszhangoznak a szított viszályok : gyűlölködés, rossz szándék, előítéletek, történelmileg károsan kiható ballépések, sovén elfogultság, nacionalista uszítás. Ám ezzel szemben : a népi egymásra­utaltság, a közös forradalmi harcok, az együttélés, az ösztönös és tudatos testvériség igénye. Az igazi törté­nelmi hagyomány. És a párt meg­alakulásának pillanatától kezdve ebből a történelmi hagyományból indult ki. És ez a történelmi fele­lősség. Leszámolni a múlt hamis hagyományaival, fölismerni az iga­ziakat, fölismerni a jelenkor törvé­nyességét, erre alapozni a jövőt. Ennek a történelmi felelősségnek köszönhetjük, hogy a romániai nem­zetiségek — köztük a romániai ma­gyarság - a szocialista Romániá­ban egyenjogúságnak örvend. A nagyvilág nem egy sarkában lángol fel sokszor véres harc a megoldat­lan nemzeti kérdés okán. A szo­cialista Romániában alkotó barát­ság, testvériség fűzi egymáshoz a román népet és az együttélő nem­zetiségeket. A romániai magyarság ennek a testvériségnek a légköré­ben építi anyanyelvi kultúráját, és a társadalmi élet területén alkotmá­nyosan biztosított egyenjogúságá­val. Pártunk történelmi felelőssége állandó alkotó, dinamikus hajtóerő. Mint a társadalmi élet egyéb terü­letein - állapította meg nem egy­szer pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs - a nemzetisé­gek fejlődésében is állandóan a fel­merülő kérdések gyors és gyakor­lati megoldására kell törekedni. A szocialista demokrácia szellemében. Annak a tudományos igazságnak a szellemében, miszerint a nemzet még hosszú ideig szerepet játszik a történelemben, következésképpen a nemzetiség is. íme a történelmi fe­lelősség teljessége. Mely a múlt ha­gyományát fölismerve, a jelen bizo­nyosságának megteremtésével ma­gát a jövőt biztosítja. Nemrég nagy örömmel olvastam a Kolozsváron megrendezett ma­gyar irodalmi olimpia győzteseinek dolgozatait. Ismerik a történelmet, az irodalomtörténetet, mai Irodal­munkat. Ez több mint dicséretes. De az, hogy ékes magyar nyelven ír­nak a közös hazáról, a népszeretet­­ről, szocialista elkötelezettségükről, a román nép és a romániai ma­gyarság testvériségéről, a közös és a sajátos hagyományok szeretőjéről, azt bizonyítja, hogy immár ezek a fiatalok is a felelősség letétemé­nyesei. S ha időközben mi lettünk „öreg motorosok“ és ők lettek az „ifik", együtt indulunk tovább, a forradalmi felelősség minden nem­zedéket­­ „megváltani a világot", ahogy az egyik Hatol irodalmi olim­pikon írta, vagyis megteremteni a kommunista felelősséget örök ener­giákkal tápláló társadalmat. HaszuNos A FELELŐSSÉG KORA Világ proletárjai, egyesüljetek! XXIV. évfolyam 7302 sz. 8 oldal­ára 30 báni 1971. május 1. szombat Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság ! ÉLJEN MÁJUS ELSEJE, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának napja! NICOLAE CEAU$ESCU, AZ ÁLLAMTANÁCS ELNÖKE HIVATALOS LÁTOGATÁST TESZ FINNORSZÁGBAN Urho Kekkonennek, Finnország Köztársaság elnökének meghívására Nicolae Ceau$escu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke feleségével, Elena Ceau$escuval 1971. június 29 és július 3 között hivatalos látogatást tesz Finnországban. A NAGY NEMZETGYŰLÉS ÜLÉSSZAKÁNAK MUNKÁLATAI Mint már hírül adtuk, csütörtök délelőtt plenáris ülésen folytatta munkáját a Nagy Nemzetgyűlés je­lenlegi törvényhozási ciklusának 6. ülésszaka. A legutóbbi plénum óta a nagy nemzetgyűlési állandó bizott­ságok megvizsgálták a vita alá bo­csátandó törvénytervezeteket. A csütörtök délutáni ülésen a soron levő napirendi pont kereté­ben Iosif Banc képviselő, a Minisz­tertanács alelnöke, mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdőgazdálkodási és vízügyi miniszter előterjesztette a rétek, az állattenyésztési és mag­termesztő parcellák, valamint a köz­ségi fedeztető állomások megszerve­zéséről, ügykezeléséről és használa­táról szóló törvénytervezet ismerte­tését. A Nagy Nemzetgyűlés állandó bizottságainak erről a törvényter­vezetről szóló jelentését Dumitru Coliu képviselő, a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási bizottság elnöke terjesztette elő. A vitában felszólaltak a követ­kező képviselők: Adalbert Crisan, az RKP Beszterce-Naszód megyei bizottságának első titkára, a megyei néptanács elnöke, Cecilia Ditescu, a Dimbovita megyei Maiul cu Flori községbeli mezőgazdasági ter­melőszövetkezet agrármérnöke, Ioan Maidet, a Krassó-Szörény megyei néptanács alelnöke, Mircea Oprean, a Craiovai Egyetem rektora, Ubor­nyi Mihály, az RKP Székelyudvar­hely municípiumi bizottságának első titkára, a municípiumi népta­nács elnöke. A törvénytervezetet ezután sza­kaszonként megvitatták, s több kép­viselő javaslatokat tett a terve­zet javítására. A képviselők által jóváhagyott módosításokkal­­ a Nagy Nemzetgyű­lés titkos szavazással elfogadta A rétek, az állattenyésztési és mag­termesztő parcellák, valamint a községi fedeztető állomások meg­szervezéséről, ügykezeléséről és használatáról szóló törvényt Az utolsó napirendi pont kere­tében Nicolae Bozdog, belkereske­delmi miniszter előterjesztette az alkalmazottak kantin-éttermeiről szóló törvénytervezet ismertetését. Dumitru Balalia képviselő, a nép­­tanácsi és állami közigazgatási bi­zottság elnöke felolvasta a Nagy Nemzetgyűlés állandó bizottságai­nak erről a törvénytervezetről szóló jelentését. A vitában felszólaltak a követ­kező képviselők : Nicolae Moraru, a fém- és gépipari vállalatok dolgozói szakszervezeti szövetségének elnöke, Dumitru Stan, a bukaresti Grivița Rope Üzemek munkása, Moszorják Erzsébet, a nagyváradi Cricul cipőgyár munkásnője, Gheorghe Alecu, az RKP Ploies­ti municípiumi bizottságának első titkára, a municípiumi népta­nács elnöke, Maria Diaconu, a fő­városi Dacia Vállalat szakszervezeti bizottságának elnöke, Vasile Ciripe­­ru, a zsilvölgyi Szénbányászati Kombinát főmérnöke és Constantin Horobet, a KISZ Vaslui megyei bi­zottságának első titkára. A törvénytervezetet ezután sza­kaszonként megvitatták a képvise­lők, s javaslatokat tettek javítására. A jóváhagyott módosításokkal a Nagy Nemzetgyűlés titkos szavazás­sal elfogadta az alkalmazottak kan­tin-éttermeiről szóló törvényt. A munkálatok este befejeződtek. A Nagy Nemzetgyűlés 6. törvény­hozási ciklusa hatodik ülésszaka legközelebbi plenáris ülésének idő­pontját idejében közlik. (Agerpres) A 2.-3.-4.-5.-6. OLDALON A VITA RÉSZVEVŐINEK FELSZÓLALÁSAI ÉS AZ ELFOGADOTT TÖRVÉNYEK A PÁRTÉVFORDULÓ TISZTELETÉRE VÁLLALTÁK, TELJESÍTETTÉK Újabb hírek érkeztek az ünnepi versenyszakasz eredményeiről. Szóljanak ezek a resicai, a sucea­­vai, a konstancai vagy a zilahi dolgozók munkasikereiről, egy­ben valamennyi megegyezik : a gyárak, üzemek, építőtelepek és más termelő egységek munkakö­zösségei mindenütt túlteljesítették vállalásaikat, s a pártévforduló tiszteletére további terven felüli árumennyiséggel, megtakarított milliókkal jelentkeznek. A­ HAJÓGYÁRTÓK ugyanúgy részt vesznek a munkaversenyben, mint más egységek, vállalatok dol­gozói. Pedig mennyi meglepetést tartogat egy-egy hajó építése, mind­addig míg eltörhetik oldalán a pezs­gős üveget. A turnu-severin­i hajó­gyár dolgozói mégis elkészültek, kerek egy hónappal hamarabb a tervezett határidőnél, és átadhatták az elsőt abból a 16 uszályhajóból, amelyet a szomszédos Jugoszlávia rendelt országunktól. A vízre bo­csátott uszály korszerű alkotmány, vontatását a legújabb eljárások sze­rint oldották meg, így befogadóké­pessége 20 százalékkal növekedett. Még öt hasonló uszály építése ér­kezett el a befejezés szakaszába. KÉT NAPOT NYERTEK a négy hónapi tervfeladatok határidő előtti teljesítésével a Szatmár megyei gyárak, üzemek dolgozói. Április 28-án letudták a negyedév tervkö­telezettségeit, és így két egész mun­(Folytatása a 6. oldalon)

Next