Előre, 1971. december (25. évfolyam, 7485-7511. szám)

1971-12-01 / 7485. szám

A sokoldalúan fejlett szocialista társadalom és a kommunista tudatformálás A sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építése a szocializmus teljes és végérvényes győzelme után következik és objektíve szük­ségszerű, történelmileg külön szakasz, a ma­ga minőségileg új, gazdasági, politikai és tár­sadalmi feladataival. Eltérően a kapitaliz­musból a szocializmusba való átmenet sza­kaszától, amikor a gazdasági, politikai és társadalmi élet szocialista átszervezése a lé­­nyeg, a sokoldalúan fejlett szocialista társa­dalom építése a szocialista társadalom fejő­désének, kiforrásának magasabb szakasza, amelyben a szocializmus döntő jellegzetessé­­gei kiegészülnek és kiteljesednek, a kapita­lizmussal szembeni felsőbbrendűsége mara­déktalanul megnyilatkozik. _ , , , A sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építése megteremti az anyagi és szellemi elő­feltételeket ahhoz, hogy fokozatosan rátér­jünk a kommunizmusra, amely az anyagi és szellemi civilizáció újabb fokaira emeli a tát-Nicolae Ceausescu elvtárs, az RKP főtitkára a X. kongresszusi jelentésben világosan meg­határozta a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésének fő tartalmát Pártunk a történelmi materializmusnak abból az alap­­elvéből indult ki, hogy a társadalmi fejlődés döntő tényezője végső fokon a gazdaság, és leszögezte: a sokoldalúan fejett szocialista társadalom építésének fő jellegzetessége in­tenzíven növelni a termelőerőket, megterem­teni a fejlett gazdaságot, olyan korszerű ipar­ral és mezőgazdasággal, amely ki tudja elé­­gíteni a társadalom növekvő igényeit. A mű­szak-anyagi­ alapot, a termeőerőket a szo­cialista iparosítás politikájának töretlen foly­tatásával kívánjuk bővíteni és tökéletesíteni. Az erős iparra és fejlett mezőgazdaságra, a jelenkori műszaki-tudományos forradalom vív­mányainak széles körű felhasználására épülő korszerű gazdaság lehetővé teszi a természe­i erőforrások magas fokú hasznosítását, a tár­sadalmi munka magas termelékenységét. Azt a célt tűzzük magunk elé — muta­tott rá pártunk főtitkára a Román Kommu­nista Párt félszázados évfordulóján —, hogy az 1985—1990-es évekig erős, a modern tech­nika és tudomány színvonalán álló ipart, nagy eredményekre képes, belzeges mező­gazdaságot hozzunk létre, s minden területen lényegesen emeljük a munkatermelékenységet, hogy Románia ilyképpen mind az egy lakásra jutó termelés és nemzeti jövedelem, mind pe­dig a lakosság életkörülményei tekintetében elérje a fejlett államok színvonalát. A gyors ütemű és sokoldalú nemzetgazda­­ságfejlesztést következetes felhalmozási és be­ruházási politikával valósítuk meg. "Orszá­gunk számára, amelynek jelentős behoznivaló­­ja van más államokhoz képest, a magas fel­­halmozási ráta létérdeke” - hangsúlyozta Nicolae Ceaușescu elvtárs. Valóban, hiszen másként nem tarthatunk lépést a gyors műsza­­ki-tudományos forradalommal, nem használhat­juk fel a tudomány és a technika nagy vívmá­nyait a gazdaságfejlesztés terén, nem emel­hetjük a társadalom civilizációs fokát, nem elé­gíthetjük ki a tömegek növekvő anyagi és szel­lemi szükségleteit. A sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésének másik döntő vonása növelni az egész gazdasági tevékenység hatékonyságát. Sokkal inkább, mint bármikor szem előtt kell tartanunk nemcsak azt, hogy mennyit terhe­lünk, hanem és főként azt, hogy milyen költ­séggel, vagyis: hogyan hasznosítjuk a nyers- és segédanyagokat, miként használjuk fel a termelőkapacitásokat és a munkaerőt. A gaz­daságosság növelésének fő eszköze a munka­termelékenység; végső fokon a munkaterme­é­­kenység szintje bizonyítja a szocializmus fölé­nyét a­ kapitalizmussal szemben. Az elemzett fejlődési szakasz másik jellegze­­tessége a tudomány és a kultúra szüntelen ha­ladása. Modern, optimálisan kiegyensúlyozott, versenyképes gazdaságot ugyanis csak a ter­­melőerőként jelentkező tudomány birtokában, csakis az általános műveltség fejlesztésével le­het megteremteni. A jelenkori műszaki-tudomá­nyos vívmányok fejlesztése és alkalmazása a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom meg­teremtése, sőt a társadalom általános haladá­sa szempontjából is döntő fontosságú. „A tár­sadalmi-gazdasági fejlesztési programnak meg­felelően — mutatott rá Nicolae Ceausescu elv­társ — a tudományos kutatómunka járuljon hozzá közvetlenül a nyersanyagalap bővítésé­hez, az energetikai bázis fejlesztéséhez, kiváló teljesítményt kínáló új technológiák, gépek, berendezések megtervezéséhez, bő hozamú új növény- és állatfajták kinemesítéséhez, új fo­gyasztási cikkek létrehozásához, a társadalmi szükségletek sokrétű kielégítéséhez . A Román Kommunista Párt X. kongresszusa ebben a szel­lemben dolgozta ki a tudomány fejlesztésének, az elméleti és a gyakorlati kutatások harmo­nikus egybehangolásának átfogó programját. Pártunk a különböző iparágak, az invesztí­ciók fejlesztésével párhuzamosan azon­ van, hogy "a munkaerőt minél magasabb minőségi szinten termeljük újra, hiszen a marxi-leniai tanítás szellemében az egész társadalom által tervszerűen irányított nagyiparhoz sokoldalúan Nikita Miklós egyetemi előadótanár. Petre Josub egyetemi lektor (Folytatása a 3. oldalon) A Szatmár megyei néptanács­hoz beérkezett adatok összpon­tosításából kitűnik, hogy a ha­zafias versenyben teljesítették és túlszárnyalták a vállalásokat: a lakosság segítségével megva­lósítottak 61,5 millió lej értékű munkát, vagyis 19 millióval töb­bet, mint az évi vállalás. Töb­bek között elvégezték 465 000 négyzetméter út és járda bebur­­kolását, karbantartottak 571 hek­tár zöld övezetet. Elültettek 138 600 díszfát és­­cserjét, be­rendeztek 60 sporttelepet és ját­szóteret. A Bihar megyei román, ma­gyar és más nemzetiségű dol­gozók hazafias munkájának ér­téke 188 millió lej, s ez a meg­növelt évi vállalás 139 százalé­kos teljesítését jelenti. Hazafias munkával felépítettek nyolc új iskolát, 71 utcán járdát készí­tettek, 120 000 négyzetméter zöldövezetet létesítettek, nagy­arányú talajjavítási munkákat végeztek. Prahova megyében a társadal­mi akciók keretében több mint 160 millió lej értékű munkát végeztek, vagyis csaknem 70 millió lejjel többet, mint az e­­gész évi vállalás. Beburkoltak 146 000 négyzetméter utcát, 88 000 négyzetméter járdát, 111 kilométer közutat, 239 hektáron zöldövezetet létesítettek, 176 sportelepet rendeztek be és több mint 370 000 díszfát és­­cserjét ültettek. A tavalyi versenyben III. díjat nyert focfanl-iak az idén is arra törekedtek, hogy városuk minél jobb eredmé­nyeket érjen el. A hazafias munkával végzett közműve­sítési és gazdálkodási akciók értéke máris több mint 3 millió lejjel nagyobb az egész évi vál­lalásnál. A Botosani megyei lakosság hazafias munkával végzett ak­ciói közül megemlítjük a Jijia és más folyók szabályozását, a Botodani municípiumba vezető fő útvonalak szisztematizálását, a dorohoi­i színház kibővítését, egy korszerű vásártér berende­zését. Tömegesen vettek részt a lakosok 42 tanterem, 2 mű­velődési otthon és 4 orvosi ren­delő felépítésében stb. Az ifjú­ság berendezett és karban tar­tott 77 sporttelepet, 3 strandot, több mint 58 hektárnyi parkot, számos játszóteret. Hunedoara megye lakossága 177 millió lej értékű hazafias munkát végzett, s ezzel lénye­gesen túlszárnyalta a Szocia­lista Egységfront Országos Ta­nácsának felhívására tett ver­­senyvállalásait. A városokon és a falvakon önkéntes munkával 383 000 négyzetméter utca és járda s több mint 219 kilométer út épült. A lakosok ezenkívül 260 hektárral bővítették a par­kok és zöldövezetek területét, 871 hektáron karbantartási mun­kát végeztek, s ugyanakkor 199 000 díszcserjét ültettek el. A HAZAFIAS VERSENY EREDMÉNYEI A brassói teherautó-gyár nemrégen ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját. Az eseményt kiváló munkasikerekkel köszöntötték a nagyüzem dolgozói. A teher­­autógyáriak hónapról hónapra teljesítik feladataikat s ha vannak is olyan idősza­kok, amikor egyik másik tervmutató teljesítése nehezebben megy, a megyei párt­szervek irányításával a gyár vezetősége megkeresi a lehetséges megoldásokat a nehézségek áthidalásához, az ütemesebb munka feltételeinek megteremtéséhez. Nem egy akció élén járnak a megyében és különösen a fémfogyasztás csökkentésében elért eredményeik figyelemre méltóak. Csak egyik legújabb műszaki eljárás bevezeté­sével évi 550 tonna fémet és színesfémet takaríthatnak meg, olyan értékes nyers­anyagot, amelyből minden tonna aranyat ér a nemzetgazdaságnak. Felvételünk a teherautó-gyárban készült. IV­Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bucuresti © Románia Szocialista Köztársaság XXV. évfolyam 7485 sz.­­ oldal­ára 30 báni­s— 1971. december 1., szerda ­ AZ ŐSZI SZÁNTÁS MÉG IDŐSZERŰ TEENDŐ TEMES MEGYEI TUDÓSÍTÁS A­z idei szokatlanul hosz­­szú ősz kedvezett a mezőgazdasági mun­káknak, lehetőséget a­­dott a traktorosoknak, termelőszövetkezeti ta­goknak, hogy a vetés után jó kö­rülmények között betakarítsák a kapásnövényeket, a takarmányt, s közben készítsék a tavasznak veté­si területét, ütemesen végezzék az őszi mélyszántást. Mondjuk meg őszintén, Temes megyében­ nagyon is indokolt volt, jól jött ez az idő­járási engedmény, hiszen több mint 150 000 hektár szántás várt a gé­­pesítőkre. Általában elégedettek le­hetünk a teljesítménnyel, mert a gépesítési állomások többségében valóban derekas munkát végeztek a traktorosok, a megye néhány egy­ségéből már jelentették az őszi szántás befejezését. De az általános alól itt is vannak kivételek... Csupán a megye termelőszövet­kezeteiben még közel 17 000 hektár várja a traktoroket, annak ellenére, hogy az e munkára kedvező időből alaposan kifutottunk. Néhány gépe­sítési állomáson, termelőszövetke­zetben túlságosan gyorsan lazítot­tak a nehéz őszi kampány után, s a mélyszántást másodrendű tenniva­lóként kezelték. A csenel gépesítési állomás tevékenységi körzetében Indokolatlan holtidő a gépkihasználásban Kukoricaszár és cukorrépa a traktoreke útjában Ellensúlyozni a nehéz munkakörülményeket például több mint 1600 hektáron kell még előkészíteni a tavasziak vetési területét. A meglehetősen nagy munkafeladatot még inkább megnehezíti az időközben lehullott csapadék, hó és a vidék jellegzete­sen nehéz talaja. Való igaz, hogy a lemaradás részben a hiányos gép­kihasználás következménye, de szó­vá kell tennünk azt is, hogy sok egységben még a kukoricaszár is akadály a traktorok útjában. Az egységek vezetői mintha megfeled­keztek volna arról a számottevő takarmánytartalékról, amelyre kü­lönben minden egység rá van szo­rulva, amit kint lep a hó, pusztít a szél a határban. A Detta környéki egységekben is feltűnően sok, közel 900 hektár a felszántatlan kukorica-, napraforgó- és cukorrépaföld. De ugyanakkor feltűnően sok a szedésre váró cu­korrépa is. A kettő között nehezebb megtalálni az összefüggést. Varjas, Nagyszentmiklós és Perjámos kör­nyékén a gépesítési állomások te­vékenységi körzetében ugyancsak jócskán volna munkájuk a trakto­rosoknak. Sajnos, pillanatnyilag az idő jelent akadályt abban, hogy most pótolják azt, amit a munkára alkalmas hetekben elmulasztottak. Gödör Károly (Folytatása a 2. oldalon) MIÉRT AKARTA HALÁSZ DOKTOR MEGVÁSÁROLNI AZ ELLENŐRÖKET? O­rvosnak lenni. Talán egyetlen hivatás sem fel­tételez több humánumot, több emberismeretet-sze­­retetet, talán az élet-ha­lál, egészség-betegség harcában mindig és mindenütt, min­denkorú és mindenrangú ember tu­datában az utolsó szalmaszál : a fe­hérköpenyes ember, az orvos... Aki nem akármilyen ember, hiszen mód­jában áll győzedelmeskedni a halál felett ! Ki ne találkozott volna, hallott volna csodával határos esetekről , amikor az orvos sokkal többet tett az élet megmentéséért, mint amit legme­részebb álmainkban elképzeltünk, ön­­feláldozás, kíméletlen harc az életért, még akkor is, ha reménytelen a siker, még akkor is, ha csak percekre, pilla­natokra hosszabbítja meg az életet. Ezt teszik mindennap orvosaink... Hány emberéletet ment meg egy or­vos, s ad vissza családjának és a tár­sadalomnak ? Hány csecsemőt segít életre ? Mennyi szenvedéstől szabadítja meg embertársait egy emberöltőnyi gyakorlat alatt ? Ezt rendszerint nem tartja számon önmaga sem, főként csak a nehéz esetek maradnak meg az orvostudomány emlékezetében is, a „hétköznapiak" éppúgy elmosódnak, mint a paciensek arcvonásai." Pedig minden hétköznapi eset rendkívüli fontosságú az egyén, a paciens szem­pontjából, ő viszont soha nem felejti el orvosának nevét, arcát. Könyvek íródtak, levelek íródtak, keresetlen­ügyetlen-könnyes szavak hangzottak el rendelőkben, kórházak folyosóin, otthonokban. A hála, a köszönet szavai. Még a sikertelenség, a mér­hetetlen veszteség szomorú pillanatai­ban sem felejtik el az emberek azt, hogy a legőszintébb, legmelegebb kézszorítással köszönjék meg az or­vosnak önfeláldozását, mert érzik, hogy a kudarc neki is fájhat, ő is em­ber, ő is nehezen viseli el... Tudjuk, az orvost a hippokratészi eskü köte­lezi minderre, szüksége van mégis a mi hálánkra, kézszorításunkra, köszö­­netünkre is, éreznie kell mindennap, hogy gyönyörű hivatásának becsületes vállalásáért mennyire becsüljük, tisz­teljük őt... S mivel az orvos nem akármilyen ember, nehezen viseljük el, ha csalat­kozunk benne... Dr. Halász Ferenc szájsebész és fogorvos több mint harminc esztendeje tette le a hippokratészi esküt, azóta, főként Aradon, több mint húszezer embert mentett meg a kínzó fájdal­maktól, vállalta a legveszélyesebb operációkat, kíméletlen harcra kelt a rák ellen, sikerrel avatkozott be a természet mostohaságainak - farkas­torok, nyúlszáj stb. — helyrehozásáért. Évente négyszáz műtét után érezhette a siker mámorának gyönyörű perceit. Halász doktor Aradon, de nemcsak ott, hosszú évek óta szaktekintély, s mint ilyent a szakmai és emberi meg­becsülés övezte. Hatvankét éves orvos. Talán a legszebb, legtermékenyebb leghasznosabb, legderekabb életet mondhatta volna magáénak. Boldog ember lehetne Halász doktor... Hogy miért nem az ? Erről szeretnénk szólni az alábbiakban. Azért, mert Halász doktor életében, egy adott pillanatban, törés állt be, megpattant benne egy húr, amely annyi éven át biztosan tartotta a be­csület­biztos — és egyetlen biztos ! - talapzatán. De mi történt valójában ? Néhány hónappal ezelőtt, pontosab­ban 1971 június 15-én az Arad me­gyei néptanács egységes ellenőrző szerve, szakmai teendői közepette, el­határozta, hogy felülvizsgálja a dr. Halász Ferenc lakásán fenntartott fi­zetéses orvosi rendelő pénzügyi hely­zetét. Az Avram láncú utca 18 szám alatti rendelő ugyanis az aradi fize­téses fogászati klinika egy részlege, az itt dolgozó dr. Halásznak kötele­zettségei vannak az állammal - és a páciensekkel­­ szemben az anyagi eszközök kezelését illetően : egyrészt folyósítania kell a kapott összegeket, másrészt a hivatalos tarifáknak meg­felelő pénzösszeget kell kérnie bete­geitől. Paraschiv Dumitru és Lippa Romeo ellenőrök felkeresik tehát dr. Halász Ferencet, megkezdik az ellenőrzést..­­Valami azonban nincs rendben, Ha­lász doktornak nem tetszik az ellen­őrök érdeklődése, váratlan és kelle­metlen vendégek ezek az Avram láncú utcai rendelőben... Dr. Halász előbb Paraschiv Dumitru ellenőrrel közli, hogy az az óhaja, szüntessék be a vizsgálatot, értésére adja azt is, hogy óhajának teljesítésé­ért hajlandó volna „áldozatokat" hoz­ni. Paraschiv elérti a célzást és köz­li főnökével, Huiu Dumitruval. A fő­nök természetesen kitart az ellenőrzés folytatása mellett. A következő találko­zás Paraschiv Dumitru ellenőr és dr. Halász között ez utóbbi lakásán zajlik le, amikoris az orvos átad az ellenőr­nek ötezer lejt, hallgatásra és az el­lenőrzés beszüntetésére sarkallja, más­szóval megvesztegeti. Paraschiv Du­mitru elfogadja a pénzt, mindent megígér és felhívja az orvos figyel­mét, hogy társát, Lippa Rómeót is „jobb belátásra kell bírnia". Hazaviszi és eldugja a kapott összeget. Betartja szavát, hallgat a történtekről. A meg­vesztegetés első lépése tehát sikerrel járt. Lippa Romeo, a másik ellenőr meg­vesztegetése már körültekintőbb szer­vezést igényel. Halász doktor közös Lázár Edit. (Folytatása az 5. oldalon) RÖVIDESEN MEGJELENIK TÖBB SZÍNNYOMÁSBAN, A TAVALYINÁL GAZDAGABB TARTALOMMAL 288 HELYETT 220 OLDALON AZ ELŐRE 1972-es NAPTÁRA • Keresse az újságárusoknál • Kérje a lapkihordóktól • A naptár ára változatlanul 10 lej ­ Az Argeș megyei pártszervezet FELHÍVÁSA az összes megyei pártszervezetekhez, valamennyi mezőgazdasági dolgozóhoz Az Argeș megyei pártbizottság a X. pártkongresz­­szuson megjelölt feladatok, valamint az ésszerű víz­­gazdálkodásra, az öntözési, gátépítési, lecsapolási és erózióellenes munkálatok­­bővítésére vonatkozó országos program előirányzatai szellemében nemré­giben a mezőgazdasági aktívával tartott gyűlésen megvizsgálta, milyen intézkedéseket kell tennie, hogy a mezőgazdasági termelés az ötéves tervben elő­irányzott szintre emelkedjék. Ez alkalommal hangsúlyozták, hogy Argeș megyé­ben igen jelentős földterületek a belvizek, illetve az erózió miatt nem hoznak állandó, a talaj termőké­pességének, azoknak a masszív beruházásoknak megfelelő terméseredményeket, amelyeket az állam és a szövetkezeti mezőgazdasági egységek eszkö­zölnek a gépesítés és a kemizálás bővítésére, a ter­melő folyamat belterjesítésére. Az Arges megyei szántóföldek dolgozói a pártszervezetek hívó sza­vára elhatározták, mindent megtesznek, erőt nem kímélve valóra váltják Nicolae Ceausescu elvtárs­nak, a Román Kommunista Párt főtitkárának azt a becses útmutatását, hogy a legmesszebbmenő teljesítménnyel használjunk ki minden talpalatnyi földet és fokozzuk termőképességét. A mezőgazdasági aktíva gyűlése elhatározza, széles körű hazafias akciót indít, hogy helyi, egy­szerű, bárkinek a rendelkezésére álló eszközökkel levezessük a belvizeket, leküzdjük a talajeróziót mi­nél nagyobb területeken, a túlzott talajnedvesség okozta károk kiküszöbölésére. A pártszervezetek szé­les körű politikai és szervező munkát fejtenek ki a tömegek körében, hazafias munkára mozgósítják a szakszervezeteket, az ifjúsági és nőszervezeteket, a néptanácsokat, a képviselőket, a mezőgazdasági egységek vezetőségeit, az egész városi és falusi la­kosságot a következő célkitűzések megvalósítására 1972-ben: • Helyi jelleggel lecsapolási munkákat hajtunk végre 3500 hektáron az Argeș, a Doamnei, a Te­­leorman és a Neajlov folyó medencéjében, ahol a belvizek miatt a termés erősen megcsappan, csapadékdús esztendőkben pedig teljesen tönkre­megy. E munkálatok során körülbelül 600000 köb­méter földet mozgatunk meg. A lecsapolt teken az 1971-es eredményekhez képest 10 000 tonnával több gabonát termesztünk. • Az egész megművelt területen belvízleve­­zetési munkálatokat végzünk, összesen 150 kilomé­ter hosszú levezető árkot és nyelőgödröket ásunk. Ezen akciók nyomán belvízmentesítünk mintegy 18 000 hektárt és véleményünk szerint ezen több mint 5000 tonna többlettermelést érünk el gabo­nafélékből. • A túl nedves talajok áteresztőképességének növelésére 2000 hektáron végzünk rigolírozást.­­ Intézkedéseket teszünk 14 kilométer levezető csatorna iszaptalanítására. hosszú • Helyi jelleggel öntözésre berendezünk 1590 hektár területet.­­ Talajerózió-ellenes munkálatokat végzünk 3950 hektáron. Ugyancsak a lakosság önkéntes részvételével megtakarításokat érünk el 1200 hek­táron olyan erózió-ellenes munkálatok elvégzésével, amelyeket a terv a költségvetési alapokból irányoz elő, erdősítünk 500 hektárt és teraszo­san megmunkálunk 200 hektárt. A megállapított célkitűzések megvalósításának, a munkák minőségének ellenőrzésére javasoljuk, hogy 1972 májusában és decemberében szervezze­nek ellenőrzést a helyszínen. A minden egyes mezőgazdasági­ egység és az egész megye gazdasága szempontjából nagy je­lentőségű akciók megvalósításában arra az el­szántságra és következetességre támaszkodunk, amellyel Argeș lakossága valóra váltja a párt vezetősége által kijelölt összes feladatokat, a vá­rosi és falusi dolgozók szorgalmára, a lejtős te­rületeknek gyümölcsfák és szőlő ültetésével való magas fokú hasznosításában szerzett tapaszta­latra, pártszervezeteink mozgósító erejére tá­maszkodunk. A kommunistáknak, Argeș megye egész lakos­ságának nevében vállaljuk, hogy példásan meg­valósítjuk célkitűzéseinket, s VERSENYRE SZÓLÍT­JUK FEL A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT ÖSZ­­SZES MEGYEI SZERVEZETEIT, AZ ÖSSZES MEZŐ­GAZDASÁGI DOLGOZÓKAT AZZAL A MEG­GYŐZŐDÉSSEL, HOGY EGY ILYEN AKCIÓ MÉG JOBBAN HASZNOSÍTANI FOGJA A SZOCIALIS­TA ROMANIA MEZOGAZDASÁGÁNAK FONTOS TARTALÉKAIT ÉS EGYBEN A X. KONGRESSZUS HATÁROZATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ, DRÁ­GA HAZÁNK VIRÁGZÁSÁHOZ VEZET. A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT ARGEȘ MEGYEI BIZOTTSÁGA Pitesti-en a Szakszervezetek Művelődési Házában az RKP Argeș megyei bizottsága gyűlést tartott a mezőgazdasági aktívával. A gyűlésen mélyrehatóan megvitatták a mezőgazdasági területek kihasználási fokának növelésével kapcsolatos kérdéseket. A rész­vevők felelősségérzettel elemezték, milyen eredmé­nyeket értek el a megye mezőgazdasági dolgozói, hogyan valósították meg az ésszerű vízgazdálkodás­ra, az öntözési, gátépítési, lecsapolási és erózió­­ellenes munkálatok bővítésére vonatkozó országos programból fakadó feladatokat, s a jelen verseny­­felhívást az eddigi tapasztalatok alapján intézték a Román Kommunista Párt összes megyei szervezetei­hez, valamennyi mezőgazdasági dolgozóhoz.

Next