Előre, 1973. január (27. évfolyam, 7824-7847. szám)
1973-01-04 / 7824. szám
XXVII. évfolyam 7824 szám 6 oldaléra 30 iráni 1973. január 4., csütörtök NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS újévi rádió-és televízióbeszéde Kedves elvtársak és barátaink, Románia Szocialista Köztársaság honpolgárai ! Néhány perc múlva zárjuk az 1972-es esztendőt, azzal a meggyőződéssel, hogy egy újabb és jelentős szakaszt tettünk meg a sokoldalúan fejlett szó- .............. cialista társadalom épí- tésiesíttése útján Romániában. A dolgozók ebben az ad évben is kiemelkedő sikereket értek el minden ,ami tevékenységi területen. HWMI Az iparban a tervezett is: fwm termelést túlteljesítettük,s a mezőgazdaságban pedig a legnagyobb termést értük el az ország , történetében. Nagy lendülettel indult be az öt- tt,"... éves terv határidő élőt- tzrvo ' ‘ti teljesítéséért folyó ‘ verseny. Tovább fejlő- fődött az oktatás, a tudo- -nlmány, a művészet, a kultúra, javult az élet- "c \'s színvonal, szocialista , . nemzetünk a civilizáció magasabb fokára lépett. Ebben az évben a párt Országos Konferenciája nagy jelntőségű határozatokat hozott az ország gazdasági-társadalmi fejlődésének meggyorsítására, a Nagy Nemzetgyűlés pedig számos törvényt hagyott jóvá, melyeknek céljuk tovább tökéletesíteni a termelési viszonyokat, szocialista társadalmunk megszervezését. A napokban ünnepeltük a köztársaság kikiáltásának negyedszázados évfordulóját, mely korszakalkotó győzelmet jelent, betetőzését a Román Kommunista Párt vezette népünk forradalmi harcának a nemzeti és társadalmi felszabadulásért, a haladásért és jobb életért. Nagyra értékelve a dolgozók odaadását és lelkesedését, a szocializmus építésében elért összes megvalósításait, a legmelegebben gratulálok ebben az ünnepi pillanatban új életünk hős megteremtőinek — a munkásosztálynak, a parasztságnak, az értelmiségieknek, nemzetiségre való tekintet nélkül, az összes dolgozóknak, sorsát a saját maga uraként irányító szabad népünknek. Az 1973-as terv hatalmas fejlődést irányoz elő az iparban és a mezőgazdaságban, a minőség javítását, az egész gazdasági tevékenység hatékonyságának fokozását a nemzeti vagyon gyarapítása és a nép jólétének növelése érdekében. Valamennyien képesek vagyunk arra, hogy a legjobb körülmények között valósítsuk meg a jövő évi tervet. Abban a meggyőződésemben, hogy saját munkahelyén minden honpolgár maradéktalanul eleget tesz kötelességének, tiszta szívemből kívánok mindannyiuknak, kedves honfitársaim, minél nagyobb sikereket a haza felvirágoztatásáért kifejtett tevékenységükben, a párt X. kongresszusa által megszabott nagyszerű program életbe ültetésében. Kedves elvtársak ! Az elmúlt esztendőben Románia széles körű nemzetközi tevékenységet fejtett ki az enyhülés, a béke és az együttműködés szolgálatában. Megerősödtek és fejlődtek baráti és együttműködési kapcsolataink az öszszes szocialista országokkal, bővültek kapcsolataink a fiatal független államokkal, bővült sokoldalú együttműködésünk a többi országokkal, a békés egymás mellett élés szellemében. Az idei esztendő eseményei ismételten igazolták Románia politikájának helyességét, még egyszer bebizonyították, hogy pártunk és államunk realista módon értékeli a nemzetközi élet fejlődését. Annak ellenére, hogy földgömbünkön még lobognak a háborúlángjai, tovább léteztek a konfliktusok és a feszültség forrásai, a történelmi fejlődés uralkodó jegye a népek azon akaratának egyre erőteljesebb megnyilatkozása, hogy békében és jó megértésben éljenek. A haladó erők szerte a világon azonmunkálkodnak, hogy a társadalmi fejlődés-ben építő változások jöjjenek létre, megszűnjön az agressziós, uralomratörő, az erőszak és az erőszakkal való fenyegetés imperialista politikája, hogy az államközi kapcsolatokban érvényre jussanak a függetlenség, a nemzeti szuverenitás, a teljes jogegyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előny elvei. Azt kívánjuk, hogy 1973-ban történjenek újabb lépések a nemzetközi élet pozitív folyamatainak fejlődése terén, a béke szellemében oldódjanak meg az újabb és újabb kérdések, amelyek foglalkoztatják az emberiséget, 1973 legyen az európai biztonsági értekezlet megtartásának éve, a nemzetek közötti termékeny együttműködés útján újabb és jelentős előrelépés eszmintvTrendeje. Az összes békeszerető népekkel e- tKphil 9Yn,t kívánjuk, hogy ppfaft» az új év hozza el a vietnami az egész indoki|lN§if|!| nai háború befejezését. Iff *511 a közép-keleti konflik- P tus megszűnését, a sH nemzetközi biztonság és enyhülés megerősödését. 4 *-’$i Románia azzal az elhatározással lép az új P I» évbe, hogy aktívan hozmgwM rájárul a nemzetköp z‘ légkör normalizálá-nH sához, a béke és a biz- Uz tonság uralomrajutásához a világon. Úgy vél- JH jük, a népek együttmozagra ködve, egy jobb, igaz■rrxfii ságosabb világ alapteremthetik meg, olYan világét, amely megszabadul a háború 1|h H rémeitől, amelyben gigé.'sS minden nemzet szabadon fejlődhet, zavartalan.írTa.hu. mankája gyümölcsének, az em- Pgl&jjM ^eri civilizáció vívmányainak. '. Tisztelt elvtársak ! Az 1973-as esztendő hozzon a román nép'.i nek, minden dolgozónak új és jelentős győzelmeket a szocialista fejlődés, a jólét és a boldogság útján. Az új esztendőben az emberiség arasson újabb sikereket nemes béke- és együttműködési eszményeiért vívott harcában ! Még mielőtt elütné az óra az esztendő utolsó pillanatait, szívem teljes melegéből szeretném tolmácsolni legmelegebb jókívánságaimat a szocialista Románia kedveshonpolgárainak , munkásoknak, földműveseknek, értelmiségieknek, nőknek és férfiaknak, fiataloknak és időseknek, románoknak, magyaroknak, németeknek és más nemzetiségűeknek —, kívánok jó egészséget, hosszú életet, boldog újesztendőt, örömet és megelégedést, kívánom minden vágyuk és jobbra való törekvésük beteljesülését. Boldog új évet, kedves elvtársak és barátaink k Előfordul, hogy nemcsak a riporter jár a riporttéma nyomában, hanem a téma is utána indul a riporternek. Pontosabban: nem válik meg tőle a riport megjelenése után se. 6esztendő egyik utolsó lapszámában Cotesti szőlőhegyének hangulatáról írtam. A külső látszat és a szőlőgazdaság belső valóságának összevetése sugallta a riport mondanivalóját. Azt ugyanis, hogy a jókedvet adó bort mennyi munka, kitartás, szakértelem, pontosság érleli be. Mint minden igazán értelmes emberi örömnek, a kedélyt csiholó bornak a forrása is a munka. Cote?ti-től én ezzel a gondolattal el is búcsúztam. De Cotesti nem búcsúzott el tőlem. És szilveszter éjszakáján az új esztendőt köszöntő pohárban Cotesti bora csillogott a kezemben. Talán véletlen volt, hogy annyi borféle közül éppen a cotesti-i került családi asztalunkra. Hiszen a küküllőit jobban szeretem, a murfatlak édesebb, és sorolhatnám tovább a szőlőhegyeket... Ez volt a sarki önkiszolgáló üzletben, hát ebből vettünk. Véletlenül ezt utalták ki ennek az üzletnek, véletlenül elfogyott a másféle, véletlenül ebbe az üzletbe léptünk be, mert egyéb vásárolni valónk is akadt itt, s nem mentünk egy sarokkal odébb. Dehát minden véletlenben van valami törvényszerű, ha nem is mindig veszszük észre. Ez a véletlen talán azt mondta nekem : számodra is érvényes, barátom, amit a bor örömébe oldott munkáról, tudásról, verejtékről leírtál. A bor üzemében helyesen láttad meg, hogy munka nélkül nincs öröm, verejték nélkül nincs kacagás, de most, borospohárral a kezedben eszedbe jut-e ez ? Az öröm megidézi-e elődbe a munkát, mint ahogy a munkában az öröm hangulatát kerested. ? MUNKA ÉS REMÉNYSÉG így ivett át velem ugyanaz a hangulat az óesztendőból az újba : a munka és az öröm szövet,sége. Önkéntes, de eltéphetetlen szimbiózis. Az örömök reményében kezdjük mindig az új esztendőt. Erre koccantak az idei szilveszter éjszakáján is a boros kupák. De a magam élménye az öröm és a munka, elválaszthatatlanságáról ezekben az évtizedekben közösségi élmény lett tájainkon. Városiak és falusiak, románok, magyarok, németek közös és biztonságot adó felismerése. Az tudniillik,, hogy az öröm együtt jár a munkával, tehát munka nélkül elégtétel, gyarapodás, haladás sincsen, sem egyének, sem közösségek számára, de egyben az is, hogy a munka mindig megtenni a maga örömét, meghozza a maga elégtételét, hat, alkot és gyarapít, ahogy a költő kívánta hajdanán. S talán ez a legnagyobb serkentője minden egyéni és társas igyekezetnek. Miként a magasban dolgozó kőművesnek szüksége van biztonsági korlátra, már csak lélektani szempontból is (hiszen ugyanakkora helyen a földön a legnagyobb nyugalommal sétálna ide-oda), a munka hevében, lendületében mi is érezni akarjuk ezt a „biztonsági korlátot“, a munka jutalmát, eredményét, örömét. Aki dolgozik, annak örömmé érnek a reménységei, aki szorgalmas, annak az idő is serényebben a keze alá jár, aki becsüli, szereti a munkát, az élet anyját, annak az élet is megbecsülést és szeretetet mér ki. Ilyen egyszerűvé lehetne zsugorítani az öröm, az elégtétel filozófiáját ? Aligha. S nem is ez a szándékom. Csak az alapot keresem magamnak és másoknak most, hogy bekopogtatott az új esztendő. Az öröm legalsó talpkövét, a reménység, a biztonság első betoncölöpét, amelyre a végtelenség épülhet, de amely nélkül nem épülhetne fel semmi. Beke György Világ proletárjai, egyesüljetek ! Országos politikai napilap • Bucuresti • Románia Szocialista Köztársaság Mai számunkban: SPORT (2. oldal) TERMÉSZET EMBER TUDOMÁNY (4 oldal) AZ ÉV ELSŐ KÉT NAPJÁN HUNYADON ÉS KALÁNBAN A kohászok szép eredményekkel kezdték az új esztendőt. Hunyadon és Kalánban január 1-én és 2-án 117 tonna nyersvasat állítottak elő terven felül. A hunyadi kohászati fővállalat acélöntői az új év első két napján 162 tonna Martin- és villamosacéllal gyártottak többet az előirányzottnál. A hengersorok dolgozóinak terven felüli teljesítménye 290 tonna hengereltáru volt NÖVEKSZIK A KÖNNYŰIPARI VÁLLALATOK 1973. ÉVI TERMELÉSE A könnyűipari vállalatok 1973- ban 22,6 százalékkal több árut gyártottak, mint a tavaly. Ez gyakorlatilag négymillió négyzetméter kelmét, négymillió pár cipőt, több mint 2,7 milliárd lej értékű konfekciót stb. jelent. A többlettermelés több mint 83 százalékát a meglevő kapacitások jobb kihasználásával, az nyersanyagforrások magas fokú kiaknázásával, az új kapacitások késedelem nélküli üzembe helyezésével és felfuttatásával kívánják elérni. Egyébként csökkentik az anyagköltségeket, javítják a minőséget, növelik a választékot és fokozzák a munkatermelékenységet. Ennek érdekében jobban megszervezik a termelést és a munkát, szorgalmazzák a szakképzést, még szélesebb körben alkalmazzák a nem gazdaságos kiadások csökkentését, a pótanyagok használatát szolgáló értékes kezdeményezéseket. Döntő, kemény munkásesztendő napjai állanak előttünk, az ötéves terv harmadik évében ugyancsak megsokasodtak a gyors fejlődés diktálta országépítő feladataink. Ezért hazánk népe már az év első munkanapjától elszánt elhatározással látott neki, hogy sikerre vigye az ötéves tervet, az idén újabb jelentős lépést tegyen e siker felé. Mint ahogy pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs a Nagy Nemzetgyűlés jubiláns ülésén mondott előadói beszédében hangsúlyozta, az egész nemzet arra összpontosítja erőfeszítéseit, hogy megvalósítsuk a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésének programját. Ez a program jelenti számunkra a töretlen előrehaladást, az ország gyors ütemű fejlesztését, azt jelenti, hogy lépést tartunk minden téren a fejlett civilizációval, a technikával, a tudománnyal, egyre magasabb életszínvonalat teremtünk hazánk lakóinak. Nyilvánvaló tehát, hogy mindent el kell követnünk ebben az esztendőben azért, hogy hiánytalanul megvalósítsuk a Nagy Nemzetgyűlés által törvényerőre emelt állami terv előirányzatait. S mivel az idei terv tervezetét, első ízben — az Országos Pártkonferencia határozatainak megfelelően — új módon dolgoztuk ki, szükséges hangsúlyozni, hogy tervünk egységes ésannak maximális előirányzatai mindenki számára kötelezőek. Ezek ugyanis pótterv formájában magukban foglalják a munkaközösségek vállalásait is. Minden szinten, a dolgozók közgyűlésein s a Központi Bizottság novemberi plénumán egyaránt megállapították, hogy idei tervfeladataink megvalósításához rendelkezünk a kellő feltételekkel, hiszen erőink, tartalékaink, lehetőségeink gondos számbavétele alapján dolgoztuk ki a tervet, mélységesen demokratikus módszerekkel, gyakorlatilag egész dolgozó népünk aktív részvételével. S ez ugyanakkor egy újabb ,szinte felbecsülhetetlen értékű erőforrást jelent most, amikor sor kerül az előirányzatok megvalósítására. Mert az évek során, a sokasodó feladatokkal megsokszorozódtak erőink is, megerősödtek a szocialista termelés anyagi és szellemi bázisai. De ami mindezek mellett jelentős pluszt hoz az idén, az éppen az, hogy az elmúlt év után — amelyre a Román Kommunista Párt rendkívüli, élénk és gyümölcsöző politikai tevékenysége jellemző, amelynek középpontjában mindenekelőtt az Országos Konferencia állott —, hazánk népe még egységesebben, még tudatosabban vállalja a közös országépítő feladatokat, minden dolgozó igyekszik a maga tevékenységi területén magasabb szinten, jobban ellátni munkáját. S éppen ez az amire talán legnagyobb szükség van gyors előrehaladásunkhoz. Fejlődő szocialista öntudatnak, hazafias felelősségérzetnek nevezik azt a rendkívüli képességű hajtóerőt, amely hazánkat, népünket, a párt politikájának megfelelően, történelmileg rövid időszak alatt a jólét és acivilizáció legmagasabb csúcsaira emelheti. Az országos tervet csak akkor teljesíthetjük, ha ipar és mezőgazdaság, minden ágazat, minisztérium termelőegységei megvalósítják előirányzataikat, ehhez pedig feltétlenül szükséges, hogy minden egyes munkahelyen igyekezzenek már az év első napjaitól ütemesen teljesíteni az előirányzatokat, magasabb szinten eleget tenni a gazdasági feladatoknak, s nem csupán mennyiségi vonatkozásban, de a gazdaságosság, jövedelmezőség, minőség, s, más lényeges mutatók tekintetében is. Mert amikor azt hangsúlyozzuk újra és újra, hogy ebben a döntő jelentőségű esztendőben mindenki részéről nagyobb erőfeszítésre van szükség, nyilván nem a nyers munkaerőre, az izmos karra, vállra gondolunk elsősorban. Minderre napjainkban is szükség van ugyan, de aki csupán ezzel igyekezne befogni szárnyaló terveinket, az úgy járna mint a mondabeli Ikarusz nagyratörő követői, akik merészek és elszántak voltak, de már eleve sikertelenségre kárhoztatta őket az, hogy madárszárnyakkal próbáltak röpülni, nem válogatták meg kellőképpen a magasbatörés megfelelő emberi eszközeit. Mennyire éleslátó hát pártunk főtitkárának, Nicolae Ceausescu elvtársnak intelme, aki arra tanít, hogy feladatainkat mindenekelőtt ne izmaink nagyobb megfeszítésével igyekezzünk teljesíteni, hanem cselekvő, alkotó ötletességgel. szolga- Illés JózsefFolytatása a 3. oldalon) DÖNTŐ ESZTENDŐ A CSILLAG MELLÉ a falu nevét a lapok sűrűn is emlegetik. A szép csíki település kicsi határa az ország ugy növénytermesztési központja lett. A szentmártoni vetőburgonya márka a javából. De répa is annyi terem itt, hogy a belőle kivont cukorból három kiló jutna Hargita megye minden lakosára. Tejelős húsnak való jószág annyi él a csekély ezer hektáros gazdaság telepein, mint másutt kétszer ekkora területen és amikor a havasok lehelete figyelmeztet, száz meg száz vagonnyi terményt hordanak el innen a roskadásig rakott vontatott járművek. — Nem tudsz egy eladó esztergapadról? Faggatom a főmérnököt az mtsz sikereinek titkairól... Jól bánni az emberekkel, tudniok kell mindig, hogy miért dolgoznak, ésszel és szívvel vezetni őket, vállalni a kockázatot, ha az új meghonosítása azt megköveteli, kérlelhetetlen lenni a közömbösséggel szemben... én bizony előveszem azt, aki hanyagul dolgozik, keményen megmondom a magamét, de ha másnap látom, hogy javított a munkáján, a dicsérő szónál sem fukarkodom ... A globális akkordnak még nem volt neve, amikor itt már a hozam, az áru mennyisége, minősége volt a részesedés legfőbb mércéje ... de legfőbb célunk mindig a közös erősítése volt, ám az enyémet nem helyeztük a miénk fölé ... Állandósítani a magas termésszinteket, évről évre többet adni, nehéz években se meghátrálni ... Az árvizes esztendő után sokan nem hittek a gyors talpraállásban, úgy tűnt, hogy süllyed a gazdálkodás hajója, én bíztam a révbe jutásban, jó tervet dolgoztam ki, de magas volt a rizikószázalék is, hittem a sikerben s győztünk. Rossz esztendő után 47 lej lett az egyezményes norma értéke... Példásan rendezett most a szentmártoni, igen, itt a szakértelem kezdettől a cselekvés előtt haladt s ennek tükre a határ, a jómód, a hírnév s az az aranycsillag, amely ezentúl nagy ünnepek alkalmával ott ragyog majd Dimény Sándor mellén. A húsz évvel ezelőtt végzett hipronómus munkájának betetőzéséhez jutott el abban a pillanatban, amikor az állam elnöke a Szocialista Munka Hőse címével tüntette ki. Hosszú éveken át a Baragán széljárta síkságán gyakorolta a szakmát, mint életének egyik legtartalmasabb, szakmailag legtanulságosabb korszakára emlékszik vissza azokra az esztendőkre. Aztán hazakerül szülőföldjére, a homoródszentpáli földműves szülők fia sokáig gépállomást vezetett, hogy később, tíz esztendőn keresztül, az ország egyik legerősebb termelőszövetkezetének megteremtésén munkálkodjék. Harminchét megyébe jut el innen a mag, melynek termése milliókat táplál. A kitüntetés a műnek szól és alkotóinak. Én azt hiszem, hogy a műnek részesei azok a nevelők is, akik annak idején a mérnököt pályáján elindították. Nyárády Antal, Csapó József, Lám Béla, Pap István, Pap Géza, Szopos András, Lazányi Endre, Veress István és a kolozsvári agrártudományi intézet többi tudós professzora, tanársegédje, akik kinevelték az ötvenes évek agrármérnöki gárdáját, büszkék lehetnek tanítványukra. A kitüntetésnek őszintén örülnek s gratulálnak hozzá Dimény Sándor egykori padtársai is. Kemény arcvonásai kicsit meglágyulnak, amikor minderről szó esik. Aztán megint a prózai kérdés: — Nem tudsz egy eladó esztergapadról? Hiába, gondolatai mindegyre otthon járnak. Ipari mezőgazdaságot teremteni, ez a vágya, terve. Mikor a csíki havasok lehelete figyelmeztet, s ezer torsiakkal mérik az áldást, meggyűl a műhelyesek baja is. Oda kellene forgácsoló alkalmatosság. A tudással a tanítvány magával vitte azt a szellemet is, amiben nevelték: ne csak földmíves, szervező, gazdálkodó legyél... Fülöp Ernő | Petre Borilán| A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa és Minisztertanácsa részéről A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa és Minisztertanácsa mély fájdalommal tudatja, hogy hosszas és súlyos szenvedés után 1973. január 2-án elhunyt Petre Borna elvtárs, a forradalmi munkásmozgalom régi harcosa, pártunk és államunk jeles aktivistája, a szocializmus ügyéért, a haza erősítéséért és felvirágoztatásáért folytatott küzdelem odaadó harcosa. ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG ÁLLAMTANÁCSA ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA A 3. OLDALON: ’• Gyárat avattak • Az első sikerek • Jó ízű, friss kenyér • Új eredmények • Az átalakítások, korszerűsítések éve a tehergépkocsigyár acélöntödéjében • Munkával és értelemmel •Amilyen az indulás 7 7 7 Három nagyteljesítményű gép gyár a papírt a suceavai cellulóz- és píripari kombinátban. A papír amit egy hónap alatt állít elő a rom gép, körbe lehetne fogni a sdőt az egyenlítőnél. Az elmúlt küldőt ez az üzem is kiváló eredényekkel zárta, a terven felül gyári papír eléri majdnem a 2000 tonnát, új esztendőre pedig úgy készültek , hogy semmi se zavarja az üzer termelést