Előre, 1973. november (27. évfolyam, 8081-8106. szám)

1973-11-01 / 8081. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • București • Románia Szocialista Köztársaság XXVII. évfolyam 8081. szám 6 oldal­ára 30 brámi 1973. november 1., csütörtök NICOLAE CEA­USESCU es VT Ars beszéde a Kolozs megyei pártszervezet aktívájának gyűlésén Kedves elvtársak! Mindenekelőtt melegen köszön­töm önöket, az összes Kolozs me­gyei kommunistákat a párt­ Köz­ponti Bizottsága és a magam nevé­ben. (Hatalmas taps, ütemesen visszhangzik: Ceausescu — RKP!) Munkalátogatáson tartózkodunk Kolozsváron, találkozni kívántunk a pártaktívával, annál is inkább, mert — ha jól emlékszem — né­hány esztendeje nem jöttünk össze ilyen gyűlésre. Persze ez nem túl hosszú idő, de a tevékenység prob­lémái igen sokrétűek, hiszen Ko­lozs megyére jelentős feladatok há­rulnak a jelenlegi ötéves terv ke­retében. Mint ismeretes, Kolozs megye elég csekély előnyt szerzett az idei tervfeladatokhoz képest — mindössze 15 napról van szó. Éppen ezért szükségesnek tartottuk, hogy miután az ötéves terv második fe­lébe léptünk, találkozzunk és együt­tesen megvitassuk, mit valósítot­tunk meg, mit kell még tennünk a következő két esztendő és két hó­nap alatt, hogy a Kolozs megyei dolgozók lényegesebben hozzájárul­janak a párt X. kongresszusán ki­dolgozott program, az Országos Konferencián kijelölt feladatok megvalósításához. (Hatalmas taps.) A tervteljesítés eredményei álta­lában kielégítőek. Kolozs megye ipari dolgozói, a kommunisták ve­zetésével, az első kilenc hónap alatt körülbelül 80 millió lej értékű túl­teljesítést értek el. Felkerestem né­hány vállalatot, és el kell monda­nom, hogy a tapasztaltak nagy megelégedésemre szolgálnak. Ez­előtt már többször is jártam ezek­ben az üzemekben és felbecsülhet­tem az utóbbi években elért sike­reket. A Cimpia Turzii-i Sodrony­ipar üzemben a munkaközösség, a vezetőbizottság, a kommunisták példásan teljesítették a korszerűsí­téssel, újabb magas műszaki szín­vonalú kapacitások üzembe helye­zésével kapcsolatos feladatokat. A kolozsvári Unirea üzemben is rend­kívül jelentős haladást értek el az általam ismert helyzethez képest. Nagy örömünkre szolgáltak a Clu­­jana gyár sikerei is; ez a gyár a múltban is jó eredményeket ért el, s az utóbbi években számottevően fejlődött. Maga állítja elő a szer­számgépeket, amelyekre szüksége van , s ebben az akcióban egyre jobb eredményeket mondhat ma­gáénak. Megtekintettem két új, tevékeny­sége kezdetén álló vállalatot is. Az egyik közülük szerszámgépeket fog gyártani, eddig még nem ter­melt semmit, de remélem, hogy ezt a lemaradást rövidesen felszámolja és teljes mértékben hasznosítani fogja kapacitását és felszerelését, jó minőségű gépeket gyárt majd. Úgy tűnik, hogy a műszaki tudományos kutatók jól dolgoztak, máris elké­szítettek két gépprototípust. Remél­hetőleg az új üzem ezeket gyárta­ni fogja, legalább a tervezett telje­sítménnyel és minőségben. Megtekintettük a kazángyárat is, amely szintén a tevékenység kezde­ténél tart. Itt is a kutató kollek­tíva munkáját szeretném kiemelni; olyan prototípusokat állított elő, amelyeket már gyártanak, és erő­feszítéseket tesz, hogy minél job­ban eleget tegyen a nagy teljesít­ményű kazánok és égőfejek terme­lésére vonatkozó feladatoknak. Úgy látszik, hogy ezek a kazánok jók és reméljük, hogy az üzem a ter­vezett paraméterek szintjén fogja gyártani őket. Elmondhatom tehát, hogy a látogatás során szerzett be­nyomások általában jók. Tudják, hogy az egész országban jól teljesül az ötéves terv. Kilenc havi viszonylatban az ipari terme­lés­­14,7 százalékos növekedést ért el. Több megyei pártbizottság je­lentette, hogy már teljesítették az első három évi tervet, egyeseknek három hónapos, másoknak két és fél hónapos előnyük van. Két nap­pal ezelőtt a fővárosi pártszervezet első titkára tájékoztatott, hogy Bukarest 29-én, azaz ma, két hóna­pos és néhány napos előnnyel tel­jesítette három évi tervfeladatait. Ezek az eredmények és minde­nekelőtt a román gazdasági életben 20 százalékos részarányt képviselő fővárosi ipar sikerei ékesszólóan bizonyítják, hogy a dolgozók lelke­sen valóra váltják az ötéves terv határidő előtti teljesítésére tett vállalásaikat. Már az eddigi ered­mények alapján elmondhatjuk, hogy az ötéves terv számottevő túl­teljesítéssel valósul meg , ami biz­tosítani fogja a nemzeti vagyon gyorsabb ütemű gyarapodását és ezen az alapon, az egész nép anyagi és szellemi jólétének növekedését. (Hatalmas taps.) Szeretném még egyszer kidombo­rítani a kolozsvári dolgozók hozzá­járulását a tervteljesítéshez. Két­ségtelenül ezek az eredmények, a­­melyekhez kitartó erőfeszítésekre volt szükség, a Kolozs megyei dol­gozók számottevő hozzájárulását je­lentik a X. kongresszuson kidol­gozott program megvalósításához. Az alkalmat megragadva szeretnék a legmelegebben gratulálni az ösz­­szes kolozsvári dolgozóknak, eddigi eredményeikhez. (Hatalmas, hosszas taps.) Kolozs megyében, akárcsak szerte az országban, sok szép eredmény született a mezőgazdaság terén is. Bár az időjárási viszonyok ebben az esztendőben nem voltak valami kedvezőek, a mezőgazdasági ter­melés biztosítja a lakosság megfe­lelő ellátását. Egyes mezőgazdasági cikkekből sikerült jelentősen töb­bet termelni, mint 1972-ben, csak­nem az ipari üzem színvonalán. Gratulálni kívánok a szövetkezeti parasztoknak, a megye összes me­zőgazdasági dolgozóinak idei ered­ményeikhez. (Hatalmas taps.) Kolozsvár az oktatás és a kutatás egyik erős központja. Jelentős he­lyet foglal el az általános káder­képzésben, a tudományos kutatás fellendítésére, a kutatásnak a gaz­daság, az egész társadalom fejlődé­séhez való hozzájárulása növelésé­re vonatkozó párt- és állampoliti­kában. Az előbbiekben a kolozsvári iparral kapcsolatban már említet­tem a tudományos kutatás szép eredményeit. Az oktatás szüntelen tökéletesítése és összekapcsolása a gyakorlattal, a tudományos kutatás gazdasági és társadalmi szerepé­nek növelése előrehaladásunk lé­nyeges tényezői közé tartozik. Me­legen gratulálok a kutatás, az ok­tatás összes dolgozóinak, az összes kolozsvári tanerőknek és diákok­nak idei eredményeikhez. (Hatal­mas, hosszas taps.) . A Kolozs megyei dolgozók, akár­csak az egész ország dolgozói, jog­gal lehetnek elégedettek és büsz­kék a X. kongresszuson kijelölt program teljesítésében elért ered­ményeikre. De nekünk, kommunis­táknak látnunk kell munkánk jó ol­dalain kívül hiányosságait, hibáit is, hogy leszűrhessük a megfelelő ta­nulságokat és biztosíthassuk a tár­sadalom szüntelen haladását. Köte­lességünk ugyanakkor általánosítani a pozitív eredményeket, hogy az egész munka gyorsan fejlődjék, egész Románia a civilizáció és a jó­lét egyre magasabb szintjére emel­kedjék. Tekintetbe véve a Kolozsvár ren­delkezésére álló műszaki és terme­lési potenciált, kapacitásokat, vala­mint káderállományt, meg kell mon­danom azonban, hogy eredményeik nincsenek arányban a lehetőségek­kel. Az iparban­­még sok a nem megfelelően kihasznált kapacitás, nem minden berendezés és gép dol­gozik teljes erővel. Ha ezt az egész potenciált ésszerűen kiaknáznák, Kolozsvár sokkal nagyobb mérték­ben előmozdíthatná a gazdasági fej­lődést. Szükségesnek tartom tehát, hogy a legerélyesebben intézkedje­nek az összes kapacitások ésszerű kihasználásáról, a gépek és berende­zések lehető legjobb üzemeltetésé­ről, az ipari termelés gyors növeke­dése érdekében. Kolozs megye egyes gazdasági szektorait tovább akarjuk fejleszte­ni. Arra a következtetésre jutot­tunk, hogy Cimpia Turzii-n acél­művet építünk évi 300 000 tonna kezdeti kapacitással és azt 1980-ig körülbelül 500 000 tonnára fejleszt­jük. A Cimpia Turzii-i üzem régi hagyományokkal rendelkező válla­lat, vele szemben igényeink is na­gyobbak; ebben az üzemben nem szabad bármilyen fajta acélt gyárta­ni, csak kiváló minőségűt, a mai­nál többszörösen nagyobb értékűt kell termelni. Az olvasztárok ilyen értelemben munkavállalásokat tet­tek és remélem, hogy a megyei bi­zottság, a pártaktíva, a kolozsvári kutatók támogatni fogják. (Hatalmas taps.) A példát azért említettem hogy megértsék: ma a probléma az, hogy határozott lépések történjenek a hatékonyság növelésére, a termelés műszaki színvonalának emelésére és minőségének javítására. Nekem azonban úgy tűnik, hogy ezeket a kérdéseket Kolozs megyében nem mindenütt oldották meg a legmeg­felelőbben vagy, hogy még világo­sabban fejezzem ki magam: ezekre a kérdésekre nem fordítottak elég figyelmet a pártszervek, a vezető káderek. A kolozsvári vállalatokban sok a hiányosság — nem kívánok kitérni rájuk. A lényeg az, hogy ezeket az állapotokat tovább nem tűrhetjük meg. Ezt nem tűrjük meg olyan megyékben sem, amelyek nem rendelkeznek Kolozs megye erejével, hogy tűrhetnénk meg ak­kor önöknél. Kolozs megye műszaki és tudományos kapacitásának szín­vonalán, káderképzési lehetőségei­nek színvonalán állva, ezek a hiá­nyosságok és hibák nem engedhetők meg a gazdasági tevékenység alap­vető kérdéseiben. A kolozsvári ipar viszonylatában is nagyobb súlyt kell helyezni a ter­helés műszaki színvonalának emelé­sére és minőségének javítására, mert ez a következő évek egész tevé­kenységének alapkérdése. Egyéb­ként éppen erről a kérdésről írtam a megyei pártszervezetekhez intézett levelemben. Lényegében ezt a X. kongresszus és az Országos Kon­ferencia jelölte ki feladatul. A me­gyei bizottságnak, a pártaktívának, a pártszervezeteknek, az összes dol­gozóknak az eddiginél nagyobb fi­gyelmet kell fordítaniuk erre a kér­désre. A beruházások megvalósításában egész sor hiányosság adódik amiatt, hogy termelési területeket létesíte­nek anélkül, hogy biztosított lenne felszerelésük és megfelelő kihaszná­lásuk. Úgyszintén fogyatékosságok vannak az anyagi kiadások és a ter­melékenység terén; e kérdésekkel behatóbban kell foglalkozniuk a ko­lozsvári pártszervezeteknek. A kö­vetkező két évben Kolozsvár iparát erőteljesen át kell alakítani a mű­szaki és a minőségi színvonal eme­lésének, a termelékenység növelé­sének irányában — úgyhogy növe­kedjék Kolozsvár hozzájárulása az ország általános fejlődéséhez, az öt­éves terv öt évnél rövidebb idő alatti teljesítéséhez. (Erős taps.) A mezőgazdaságban sem állnak jól a dolgok. Természetesen, van né­hány eredményük, de ezek távol állnak a régi oktatási intézettel, kutatóerővel rendelkező Kolozs me­gye lehetőségeitől, ez a megye fo­kozottabban hozzájárulhat a mező­­gazdaság általános fejlődéséhez. A pártszervezetnek, a megyei bizott­ságnak komolyabban kell foglalkoz­nia a mezőgazdaság kérdéseivel. Er­re már az elmúlt években is né­hányszor felhívtam a figyelmet. Meg kell mondanom, hogy a Kolozs me­gyei bizottság nem irányította meg­felelőképpen a mezőgazdaságot. A megállapítás Központi Bizottságunk Titkárságától származik. Remé­lem, hogy a dolgokat helyesen értel­ (Folytatása a 3. oldalon) BEFEJEZTÉK AZ ŐSZI VETÉST ÉS A KUKORICA BETAKARÍTÁSÁT A Temes megyei állami és szövetkezeti mezőgazdasági egy­ségek október 27-én befejezték az őszi vetési tervet. A megye szántóföldi dolgozói ezekben a napokban gyors ütem­ben végzik a kukorica, a cukor­répa, a zöldségfélék, a gyümöl­csök betakarítását, valamint az őszi szántást. A Román Kommunista Párt Központi Bizottságához, Nicolae Ceausescu elvtárshoz intézett tá­viratában az RKP Temes me­gyei bizottsága a következőket írja: Biztosítjuk a párt vezetőségét, önt, szeretett főtitkár elvtárs, Temes megye mezőgazdasági dolgozói mindent megtesznek, hogy ezentúl is teljesítsék azo­kat a felelősségteljes feladato­kat, amelyek a nemzeti vagyon növelésében, a nép jólétének és boldogságának érdekében rájuk hárulnak. Vilcea megye szövetkezeti pa­rasztjai, gépkezelői és többi me­zőgazdasági dolgozója az utolsó hektárokról is betakarította a kukoricát. Az RKP Vilcea megyei bizott­sága ez alkalomból táviratot in­tézett a Román Kommunista Párt Központi Bizottságához, Nicolae Ceausescu elvtárshoz. A távirat hangsúlyozza: Válaszként az ön felhívására, hogy 1974 a mezőgazdasági re­kordtermések éve legyen, a me­gye falvainak összes dolgozói a pártszervezetek vezetésével szor­gosan munkálkodnak azon, hogy betakarítsák és elraktározzák a takarmányokat, november 15-ig befejezzék a mélyszántást, s el­végezzenek minden szükséges munkát a zöldségeskertekben, szőlőkben, gyümölcsösökben. Úgyszintén jelentették, hogy Braila megyében is befejezték a kukorica betakarítását. A Román Kommunista Párt Központi Bizottságához, Nicolae Ceausescu elvtárshoz intézett tá­virat többek között rámutat: Biztosítjuk igen tisztelt és szeretett Nicolae Ceausescu elv­­társ, hogy a Termés Napja al­kalmából adott értékes útmuta­tásainak, valamint a megyénk­ben tett látogatása során adott útmutatások szellemében tevé­kenykedve, a Braila megyei me­zőgazdasági dolgozók a pártszer­vek és szervezetek vezetésével mindent elkövetnek, hogy még jobb termést érjenek el 1974- ben. Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke fogadta a brit kereskedelmi és iparügyi minisztert Nicolae Ceausescu, Románia Szo­cialista Köztársaság Államtanácsá­nak elnöke kedd délután fogadta Peter Walkert, Nagy-Britannia ke­reskedelmi és iparügyi miniszterét. Jelen volt Ion Patan, a Miniszter­­tanács alelnöke, külkereskedelmi miniszter és Vasile Pungan, az Ál­lamtanács elnökének tanácsosa. A brit miniszter kíséretében volt Derick Rosslyn Ashe, Nagy-Britan­nia bukaresti nagykövete. Az angol kereskedelmi és ipar­ügyi miniszter tolmácsolta az Államtanács elnökének Edward Heath brit miniszterelnök jókíván­ságait. Nicolae Ceausescu elvtárs megköszönte az üdvözletét és jó e­gészséget kívánt Nagy-Britannia miniszterelnökének. Az Államtanács elnöke és a brit miniszter felmérte a kétoldalú gazdasági kapcsolatok jelenlegi stá­diumát, majd véleménycserét foly­tatott a gazdasági együttműködési és kooperációs kapcsolatok fejlesz­tési lehetőségeiről és módozatairól. Mindkét fél hangsúlyozta, újabb lé­péseket kíván tenni a gazdasági e­­gyüttműködési lehetőségek kiakná­zásáért a két ország, az egyetemes megértés és kooperáció érdekében és javára. A megbeszélés a meleg szívélyes­ség légkörében zajlott le. Mohammad Reza Pahlavi Aryamehr, Irán sahinsahja fogadta Ion Gheorghe Maurert, a Minisztertanács elnökét Mircea Ionescu, az Agerpres kü­lön tudósí­tó­ja jelenti Teheránból. Ő császári Felsége, Mohammad Reza Pahlavi Aryamehr, Irán sa­­hinsahja október 30-án a Niavaran Palotában fogadta Ion Gheorghe Maurert, Románia Szocialista Köz­társaság Minisztertanácsának elnö­két. Részt vett Amir Abbas Hoveyda, Irán miniszterelnöke. A román miniszterelnök tolmá­csolta Nicolae Ceausescunak, Romá­nia Szocialista Köztársaság Állam­tanácsa elnökének meleg üdvözle­tét és legjobb kívánságait Arya­mehr sahinsahnak. A román állam­fő jó egészséget és boldogságot kí­vánt Irán sahinsahjának, haladást és jólétet az iráni népnek. Köszö­netet mondva, Aryamehr sahinsah a maga részéről szívélyes üdvözle­tét és jókívánságait tolmácsolta Nicolae Ceausescunak, az Állam­tanács elnökének, boldogságot kí­­vánt neki, és sok sikert a román nép javáért végzett munkájához. Az iráni sahinsah és Románia Minisztertanácsának elnöke között megbeszélésre került sor, s ezen a felek kölcsönösen kifejezték elége­dettségüket Románia és Irán fel­felé ívelő együttműködésével kap­csolatban, és megvitatták a kétol­dalú kapcsolatok továbbfejlesztésé­nek kérdéseit. Ugyanakkor eszme­cserét­ folytattak több időszerű nemzetközi kérdésről. A megbeszélés után ö császári Felsége, Mohammad Reza Pahlavi Aryamehr ebédre hívta meg Ion Gheorghe Maurert, Románia Mi­nisztertanácsának elnökét. A megbeszélés és az ebéd a me­leg barátság légkörében, a két or­szág között fennálló jó kapcsola­tok szellemében zajlott le. AZ RKP KB 1971. NOVEMBERI PLÉNUMA SZELLEMÉBEN SZOCIALISTA ESZMEISÉG A TÖMEGNEVELŐ MUNKÁBAN BIHAR MEGYEI TAPASZTALATOK Az RKP KB 1971 novemberi plenárisa óta töltött két esztendő folyamán Bihar megye falusi közművelődési életében szá­mos olyan új jelenségre figyelhettünk fel, melyek a szocialista tudatformáló munka kétségbevonhatatlan eredményei, s azt bi­zonyítják, hogy a Nicolae Ceausescu elv­társ által előterjesztett program megvaló­­­sítása a tömegek szellemi gazdagodásá­nak forrása. A megye falvait, nagyközsé­geit járva nemcsak az új gazdasági-tár­sadalmi létesítményekre, a magasabb fokú civilizáció és az urbanizálódás tár­­ gyi jeleire figyelhetünk fel, hanem a szo­cialista tudat gazdagodására is. Ezekben a napokban, amikor az RKP KB 1971 novemberi plenárisa második évfordulójának alkalmából a párt- és ál­lami szervek, társadalmi, művelődési, mű­vészeti intézmények, a legkülönbözőbb szinteken elemzik az elmúlt két esztendő munkájának eredményeit, felmérik a ten­nivalókat, felkértünk néhány művelődési aktivistát, hogy valljanak a Bihar megyei falusi tömegnevelő munka megvalósí­tásairól. IOAN CHIRA tanár, a Bihar megyei szocialista művelődési és nevelési bizottság elnöke . — A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának 1971 no­vemberi plenárisa, a Nicolae Ceaușescu elvtárs által előterjesz­tett program az egész politikai­­ideológiai-kulturális nevelőmunká­ban ragyogó új sikereknek adott életet Bihar megyében ezeket a si­kereket le lehet mérni a művelő­dési otthonok és könyvtárak, falusi klubok, a tantestületek munkájában, abban, hogy a falusi dolgozó tö­megek hogyan részesednek a kul­túra kincseiben. Azt hiszem, az el­múlt két esztendő folyamán az e­­gyik legfontosabb szellemi vívmá­nyunknak azt tekinthetjük, hogy — a pártdokumentumok iránymu­tatásainak megfelelően — sokkal közelebb kerültek egymáshoz a tö­megek igényei és mindaz, amit a kultúráért és nevelésért felelős szervek, szervezetek, intézmények kínálnak. A pártdokumentumok út­mutatásainak megfelelően egész munkánkban mindvégig azt a célt tartottuk és tartjuk szem előtt, hogy maximális hatékonysággal, magas szinten vegyünk részt a szo­cialista öntudat formálásában, a kommunista etika normáinak tisz­teletben tartására neveljük a tö­megeket, ápoljuk a szocialista ha- Bölöni Sándor (Folytatása a 3. oldalon) A dolgozó nők házimunkájának megkönnyítéséért TÖBB GOSPODINA­­ÜZLETRE ÉS A FÉLKÉSZ ÉTELEK NAGYOBB VÁLASZTÉKÁRA VAN SZÜKSÉG Az étkezéssel kapcsolatban még manapság is úgy él a köztu­datban, hogy Szatmár „házias város“, vagyis lakói a maguk készítette jó házi kosztot kedvelik és nem szívesen járnak kantin­ba, vendéglőbe Főbb tartalmában mindez ma is megfelel a való­ságnak, a szatmáriak továbbra is előnyben részesítik az utolérhe­tetten „házi ízeket.“ De mindjárt tegyük hozzá: nem feltétlenül ragaszkodnak hozzá, hogy a főzéssel-sütéssel naponta bajlódja­nak, különösen azok a nők nem, akik munkaviszonyban vannak. Márpedig jelenleg a dolgozó nők, nem pedig a hagyományos érte­lemben vett háziasszonyok vannak többségben Szatmáron. Mint­egy húszezer lány és asszony dolgozik a város üzemeiben, intéz­ményeiben, kisipar­ termelőszövetkezeteiben és kereskedelmi egységeiben. Ez azt jelenti, hogy a munkaképes nagykorú nők jó háromnegyed része állásban van. Elég csak néhány olyan nagy könnyűipari vállalatot említeni, mint a Mondiala készruhagyár, a Solidaritatea csipkegyár, vagy az ITA textilgyár, hogy képet alkothassunk arról, hány ezer munkásnőnek napi gondja — munka előtt vagy munka után — a bevásárlás, s a család ellá­tása hamar felszolgálható, tartalmas étellel. Ankétünk során ezúttal mindenekelőtt arra a kérdésre kerestünk választ, hogy milyen és mennyi félkész ételt kínál Szatmár ven­déglátóipari­ és kereskedelmi hálózata, illetve mennyiben elégíti ez ki az egyre növekvő igényeket SZATMÁRI ANKÉTÜNK a 2. OLDALON

Next