Előre, 1974. augusztus (28. évfolyam, 8312-8337. szám)

1974-08-01 / 8312. szám

a XVIII. évfolyam 8312. szám 4 oldal­ára 30 iráni 1974. augusztus 1., csütörtök Világ proletárjai, egyesüljetek! A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja S NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS BESZÉDE a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának és Románia Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanácsának együttes plenáris Tisztelt elvtársak! A Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának plenáris ülése megvitatta és jóváhagyta a párt programtervezetét és Románia 1976 és 1980 közötti gazdasági-társadal­mi fejlesztésének irányelvtervezetét, valamint az ország 1990-ig terjedő távlati fejlesztésének prognózisait. E dokumentumok nagyszerűen körvo­nalazzák hazánk ragyogó jövőjét, világos akcióprogrammal fegyver­zik fel a pártot és a népet a sok­oldalúan fejlett szocialista társa­dalom megteremtésére és Romániá­nak a kommunista építés útján való haladására.­­Mind a programot, mind pedig az irányelveket a tudományos, dia­lektikus és történelmi materialista koncepció alapján dolgoztuk ki, az egyetemes érvényű törvényszerűsé­gekből, e törvényszerűségeknek or­szágunk konkrét gazdasági-társa­dalmi és történelmi­ viszonyaira való alkalmazásából kiindulva. E dokumentumok ugyanakkor tekin­tetbe veszik más országok szocialis­ta építésének általános tapasztala­tait, továbbá azt, hogy általánosíta­ni kell pártunknak a szocialista tár­sadalom építésében szerzett saját tapasztalatát. A program és az irányelvek ki­dolgozásában aktívan részt vettek a párt és az állam alapkáderei. A kö­vetkező ötéves terv irányelveinek, valamint a távlati prognózisoknak az összeállításában közreműködött tíz- és tízezer, a gazdaságban, álla­munk összes tevékenységi terüle­tein dolgozó káder, kezdve a válla­latoktól egészen a minisztériumi vezetőségekig; a dokumentumokat széleskörűen megvitatták a Legfel­sőbb Gazdasági és Társadalmi Fej­lesztési Tanács osztályaiban, az ille­tékes vezető szervekben. Elmond­hatjuk tehát, hogy e dokumentumok a különböző tevékenységi területe­ken dolgozó számos aktivista közre­működéséből születtek, a párt, a munkásosztálya, nemzetiségi különb­ség nélkül az összes dolgozók, egész népünk tisztánlátását és kollektív bölcsességét fejezik ki. Az, hogy a plénum egyhangúlag elfogadta e történelmi fontosságú dokumentu­mokat, ténylegesen tanúsítja pár­tunk és népünk egyöntetű elhatáro­zását. A program az emberi társadalom, a román társadalom és a jelenkori világ általános fejlődésének tudo­mányos, dialektikus és történelmi materialista elemzéséből indul ki. Röviden összegezve népünk törté­nelmi fejlődését, a program erőtel­jesen hangsúlyozza, hogy az osz­tályharcok, a forradalmi, társadal­mi és nemzeti harcok a román nép haladásának hajtóerejét jelentették egész hányatott történelme során. Ez ismételten igazolja — ha még szükséges volt — a Marx­ és Engels által a világról kidolgozott zseniá­lis forradalmi felfogást, amely ab­ból indul ki, hogy a társadalom összes átalakulásainak hajtóereje a forradalmi osztályharc, a széles népi tömegek harca. Teljes joggal hangsúlyozza a program a parasztság széles töme­geinek, ama tömegeknek az évszá­zadok során betöltött fontos szere­pét, amelyek hosszú időn át a társa­dalmi fejlődés fő­­erejét, a társa­dalmi és nemzeti felszabadulásért vívott harc fő erejét jelentették. Ugyanakkor hangsúlyozza azt a fon­tos szerepet, amelyet az első állami alakulatok, majd a feudális államok megalakulása, valamint az idegen uralom ellen vívott harcok töltöt­tek be népünk, majd nemzetünk érvényesülésének egész folyamatá­ban. Természetesen a program nem tűzi ki célul, hogy leírja a történel­met, csupán azokat a fontos, döntő jellegű mozzanatokat taglalja, ame­lyek a román nép fejlődését meg­határozták, a nemzeti állam kiala­kulásához, a modern Románia ki­fejlődéséhez vezettek. Ebből kiin­dulva, a program hangsúlyozza azt a történelmi fontosságú szerepet, amelyet a proletariátusnak, a forra­dalmi mozgalomnak a történelem színpadán való megjelenése töltött be a hazai egész gazdasági-társa­dalmi felemelkedés és civilizáció­­fejlődés folyamata szempontjából. Ezzel összefüggésben a program nagy figyelmet szentel az első Ro­mániai Forradalmi Munkáspárt 1893. évi, majd a Román Kommu­nista Párt 1921. évi megalakulásá­nak. Mint ismeretes, a Román Kom­munista Párt megalakulása az is­mert történelmi körülmények kö­zött minőségileg új mozzanatot je­lentett a romániai forradalmi mun­kásmozgalomban, szentesítette a marxista-leninista forradalmi felfo­gás győzelmét a hazai munkásmoz­galomban, magasabb szintre emelte a dolgozó tömegek osztályharcát. A program hangsúlyozza, hogy a Román Kommunista Párt, megala­kulása óta egyre fontosabb szere­pet töltött be Románia egész poli­tikai életében, majd megemlít né­hány főbb mozzanatot, amikor a párt erőteljesen érvényesült nemzeti politikai erőként, síkraszállva a munkásosztály egyesítéséért, a mun­kásegységfrontnak és az összes de­mokratikus antifasiszta erők egy­ségének a megvalósításáért, az egész nép nemzeti érdekeinek a megvé­déséért. A program pregnánsan ki­domborítja pártunk helyes állás­pontját a második világháborút megelőző időszakban, határozott harcát a szovjetellenes háború el­len a hitlerista Németország beha­tolása és az ország hitlerista alá­rendelése ellen, általában a­ háború ellen. Rámutat arra, milyen erőfe­szítéseket tett a párt azért, hogy az összes demokratikus erők össze­fogjanak a nemzetellenes és reak­ciós, fasiszta politika ellen, a széles néptömegek érdekeinek, a nemzeti érdekeknek a megvédéséért, a Szov­jetunióval és a világ más országai­val való békét, barátságot és együtt­működést szolgáló demokratikus politikáért. Éppen a Román Kommunista Párt helyes politikája tette lehetővé a háború éveiben a kommunista párt és a szociáldemokrata párt közötti mind szorosabb együttműködés meg­valósítását, a Hazafias Front létre­hozását, a hazai demokratikus és antifasiszta erőkkel való széles körű együttműködést, amely 1944-ben a Munkásegységfront, majd pedig a Demokratikus Pártok Blokkja meg­teremtésében érte el tetőfokát. Ez döntő fontosságú tényezője volt a nemzeti antifasiszta és antiimperia­­lista fegyveres felkelés sikeres meg­szervezésének és lebonyolításának. A program erőteljesen hangsú­lyozza, hogy az augusztus 23-i aktus sikeres végrehajtása, amely a kato­nai-fasiszta diktatúra megdöntésé­hez és Romániának a hitlerista Németország oldalán a Szovjetunió ellen folytatott háborúból való ki­lépéséhez vezetett, mind nemzeti, mind pedig nemzetközi vonatkozás­ban különleges történelmi körülmé­nyek között valósult meg. Mint is­meretes, a fasiszta diktatúra alá­rendelte az országot a hitlerista Németországnak — amely különben a megszálló hatalom szerepét ját­szotta Romániában ,—, a nemzeti kincseknek hitleristák általi kiszi­polyozásához vezetett, rábírta Ro­mániát, hogy belépjen a Szovjet­unió elleni igazságtalan háborúba. Mindezek általános elégedetlensé­get keltettek egész népünk sorá­ban, egész népünk helytelenítette őket. Az e politika elleni harc a pártunknak a többi erőkkel való együttműködésben, a háború ellen szervezett tömegakcióiban, a parti­zánakciókban, a háború gépezeté­nek a szabotálásában konkretizáló­dott. Az országban kialakult han­gulat lehetővé tette a fasiszta dik­tatúra megdöntésére, Romániának a Szovjetunió elleni háborúból való kilépésére és országunknak a szov­jet hadseregekhez, az antihitlerista koalícióhoz való csatlakozására irá­nyuló általános akció sikeres meg­szervezését. Kommunista pártunk nagy érde­me, hogy megfelelő módon ki tud­ta használni ezt a helyzetet, meg tudta szervezni saját tevékenységét, a többi erők, köztük a fegyveres erők tevékenységét a nemzeti an­tifasiszta és antiimperialista fegyve­res felkelés megvalósításáért. Ugyanakkor nyomatékosan hang­súlyozni kell — és a program hangsúlyozza is —, hogy ezeket az akciókat a többi között a kedvező nemzetközi körülményeknek tulaj­doníthatóan hajthattuk végre, a­­mely körülményeket elsősorban az egész háború legnagyobb terheit viselő és a legtöbb áldozatot hozó szovjet hadseregeknek a hitlerista Németország elleni harcban kiví­vott ragyogó győzelmet teremtettek meg. Mint ismeretes, a szovjet hadsereg 1944-ben egyre erősebb csapásokat mért a hitlerista hadse­regekre, a hadműveletekkel Romá­nia határaihoz érkezett, harcokat folytatva az ország területén. Ugyanakkor fokozódtak a harcok különböző frontokon, ahol az an­tihitlerista koalíció többi országa tevékenykedett — s ez szintén gyengítette a hitlerista Németor­szág erejét. Egyben hangsúlyozni kell — és a program indokoltan különös fontosságot tulajdonít ne­ki — a csaknem valamennyi euró­pai országban kibontakozó antifa­siszta ellenállási erők szerepét és rendkívül jelentős hozzájárulását a hitlerista Németország legyőzésé­hez. Ilyen belpolitikai és nemzetközi körülmények teremtették meg a kedvező feltételeket ahhoz, hogy pártunk a többi említett erővel együttműködésben hozzáláthasson az augusztus 23-i történelmi aktus végrehajtásához. Világosan meg kell értenünk, hogy e belpolitikai és nemzetközi feltételek hiányában az akkori körülmények között ne­héz, sőt talán lehetetlen lett vol­na sikeresen megvívnunk ezt a nagy csatát, amely kiemelkedő győ­zelemmel ért véget. A program úgyszintén összegezi a párt vezette román nép nagysze­rű győzelmeit­ az ország forradalmi átalakításában, a­­szocialista társa­dalom megteremtésében. Ennek ré­vén nagyszerűen általánosítja pár­tunk tapasztalatát, megfelelő kö­vetkeztetéseket von le az ezekben, az években elért nagy sikerekből, illetve a megmutatkozott hiányos­ságokból és hibákból egyaránt. Ugyanakkor joggal mutat rá, hogy a párt leszűrte az összes tanulsá­gokat ebből az egész tevékenység­ből, idejében és határozottan fel­számolta a hiányosságokat és a hi­bákat, alkotó módon alkalmazta az általános, egyetemesen érvényes igazságokat Románia konkrét kö­rülményei között. Mindez tanúsít­ja pártunk marxista-leninista po­litikájának helyességét, azt, hogy a legforradalmibb osztály, a munkás­­osztály betöltötte vezető szerepét, szüntelenül erősítve a szövetséget a parasztsággal, az értelmiséggel, a többi társadalmi kategóriával. Ez bizonyítja, hogy mit valósíthat meg egy olyan nép, amely maradékta­lanul ura sorsának és tudatosan alakítja jövőjét. Ezek az eredmé­nyek újból kidomborítják, hogy tovább kell erősíteni a pártot, a pártnak mint vezető politikai erő­nek a szerepét minden tevékeny­ségi területen, olyan új államap­parátust kell létrehozni, amely meg tudja védeni a forradalmi vívmá­nyokat és biztosítani tudja a szo­cialista társadalom felépítését. Az eddigi tevékenységből levont következtetések alapján a program kijelöli a párt céljait és cselekvési módozatait­­ a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítésének új stratégiai szakaszában;­­világos perspektívát ad az ország fejlődé­séről a következő 20—25 évben. A program természetszerűleg előtérbe helyezi a termelőerők erő­teljes fejlesztését, olyan erős mű­szaki-anyagi alap megteremtését, amely biztosítja, hogy az anyagi javak termelése gyorsan növeked­jen, maradéktalanul kielégítse mind az egész nép fogyasztási szükségle­teit, mind az ország általános fej­lesztésének a követelményeit. Egyidejűleg kiemeli, milyen fon­tos a termelőerők ésszerű elosztá­sa az ország területén, minthogy ez hozzájárul a szocialista és kom­munista elvek gyakorlatba ülteté­séhez, az igazi jogegyenlőséghez, lehetővé téve a néptömegek aktív részvételét az ország egész gazda­sági-társadalmi életében. A program ugyanakkor erőtelje­sen kidomborítja a termelési és társadalmi viszonyok további töké­letesítésének, a szocialista demok­rácia fejlesztésének, olyan megfe­lelő szervezési keret létrehozásának a szükségességét, amelynek révén az­ egész nép egyre tevékenyebben vesz részt saját jövője megterem­tésében, a kommunista társadalom építésében. Az ipar, a mezőgazdaság, a tudo­mány, a kultúra, a gazdasági-tár­sadalmi élet minden ága fejleszté­sének szükségességéből kiindulva a program hangsúlyozza, hogy mind­ezen célkitűzések megvalósítása — a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítésének és a kom­munizmus felé való előrehaladás­nak a szakaszában egyaránt — csak olyan feltételek között lehetséges, ha az összes tevékenységi területe­ken szüntelenül növekszik a párt vezető szerepe. A program kiemeli annak szükségességét, hogy a párt­káderek, az­­összes kommunisták tevékenyen vegyenek részt az egész gazdasági-társadalmi életben, aktí­van kapcsolódjanak be a gazdasági és társadalmi építés folyamatába, belülről és ne kívülről vegyenek részt az országfejlesztési program realizálásában. Ez hozzájárul a párt szerepének még erőteljesebb növeléséhez, az egész nép párt kö­rüli egységének megszilárdulásá­hoz, ahhoz, hogy a párt betöltse hivatását, mint a szocialista társada­lom vezető ereje. A program ugyanakkor kiemeli, hogy a jövőben is növekedni fog az állam szerepe a szocialista épí­tés összes folyamatainak a meg­szervezésében és vezetésében, hogy a társadalom egész tevékenysége az egységes országos terv alapján, a demokratikus centralizmus elvének a következetes alkalmazása alap­ján kell hogy kibontakozzon, s ez­zel párhuzamosan növekednie kell a területi-közigazgatási egységek, a gazdasági és társadalmi egységek szerepének és feladatainak, foko­zódnia kell kezdeményezésüknek a program és az országfejlesztési egységes országos terv megvalósí­tásában egész népünk erőfeszítése egyetlen irányban történő egyesí­téséért. A program keretében fontos he­lyet foglal el a pártnak a nemzeti kérdéssel kapcsolatos marxista-le­ninista politikája, a nemzeti kérdés további helyes megoldása hazánk­ban — ami nemzetiségre való te­(Folytatása a 3. oldalon) NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA­ az algériai kereskedelemügyi minisztert Nicolae Ceausescu elvtárs, Romá­nia Szocialista Köztársaság elnöke kedd délelőtt fogadta Layachi Ya­­ker algériai kereskedelemügyi mi­nisztert, aki részt ,vesz a román­algériai gazdasági, tudományos és műszaki együttműködési vegyes kormánybizottság bukaresti mun­kálatain. Ott volt Ion Pafan elvtárs, a kor­mány első miniszterének helyettese, külkereskedelmi és nemzetközi gaz­dasági együttműködési miniszter. A vendég hangsúlyozta, annak a kellemes feladatnak kell eleget ten­nie, hogy tolmácsolja Nicolae Ceausescu elvtársnak Huari Bume­­dien, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság Forradalmi Taná­csa elnöke és Minisztertanácsa el­nöke meleg üdvözletét, a román népnek pedig kívánjon további sok sikert a szocialista építéshez. Nicolae Ceausescu elvtárs megkö­szönte az üdvözletét és a jókívánsá­gokat, és felkérte az algériai mi­nisztert, továbbítsa Huari Rumedien elnöknek legszívélyesebb jókí­vánságait, az algériai népnek pe­dig kívánjon boldogságot, haladást és jólétet. A megbeszélés során a felek meg­elégedéssel hangsúlyozták a szünte­lenül fejlődő román-algériai jóvi­szonyt. Ilyen összefüggésben kidom­borították Nicolae Ceausescu elnök és Huari Bumedien elnök találko­zóinak és megállapodásainak döntő szerepét az országaink és pártjaink közötti barátság és együttműködés szakadatlan bővítése és elmélyítése szempontjából mindkét nép hasz­nára és javára, az egyetemes béke,­­egyetértés és együttműködés érde­kében. Úgyszintén kidomborították, hogy a román-algériai kapcsolatok sok­rétű fejlődése, valamint a két or­szág állandóan növekvő gazdasági ereje kedvező feltételeket teremt a kétoldalú gyümölcsöző gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés további elmélyítésére és fejlesztésé­re. Mint megállapították,a vegyes­­kormánybizottság jelenlegi üléssza­ka jó alkalom arra, hogy a koope­ráció újabb területeit és formáit tár­ják fel, kijelöljék az együttműkö­dés ösztönzésének és bővítésének újabb konkrét módozatait közös ér­dekű gazdasági területeken. Mind­két fél hangsúlyozta, hogy haszno­sítani kívánja az ilyen szempontból fennálló széles körű lehetőségeket,­ tovább akarja erősíteni a két ország együttműködését. A felek úgyszintén véleménycse­rét folytattak időszerű nemzetközi kérdésekről, hangsúlyozták, hogy Románia és Algéria maradéktalanul elő akarja mozdítani egy új, méltá­­nyosabb gazdasági rend megterem­tését, a kölcsönös tiszteletre és e­­lőnyökre épülő kapcsolatok létreho­zását, hogy megszülessen egy jobb és igazabb világ, a nemzetek közötti béke és gyümölcsöző együttműködés világa. A megbeszélés a szívélyes barát­ság légkörében folyt le. Kuwait kereskedelem-és iparügyi Nicolae Ceausescu elvtárs, Romá­nia Szocialista Köztársaság elnöke .július 30-án fogadta Khalid al Adasszanit, Kuwait kereskedelem- és iparügyi miniszterét. A vendéget elkísérte helyettese, Mohamed Matooh. Részt vett Ion Pajan elvtárs, a kormány első miniszterének helyet­tese, külkereskedelmi és nemzetkö­zi gazdasági együttműködési minisz­ter és Constantin­ Coruntu elvtárs, Románia kuwaiti nagykövete. A vendég átadta Nicolae Ceausescu elnöknek Szabah Al-Szalem Al-Sza­­bah sejk, Kuwait emírje szívélyes üdvözletét és a kuwaiti hivatalos látogatásra szóló meghívás felújí­tását. Románia Szocialista Köztársaság elnöke felkérte vendégét, tolmácsol­ja a kuwaiti államfőnek, hogy jó egészséget és barátságot kíván és köszöni a meghívás felújítását. Nicolae Ceausescu elnök ezután elbeszélgetett a kuwaiti miniszter­rel a két állam jó viszonyának és különösen gazdasági kapcsolatainak miniszteret továbbfejlesztéséről, hangsúlyozva, hogy ez fontos tényező Románia és Kuwait általános együttműködésé­nek bővítésében, a két nép barát­ságának erősítésében. A vendég megelégedéssel nyilat­kozott az újabb együttműködési és kooperációs területek feltárásáról folytatott bukaresti megbeszélései­nek gyümölcsöző eredményeiről. Mindkét részről hangsúlyozták azt az óhajt, hogy kifogástalanul telje­sítsék a megállapodásokat, új lehe­tőségeket tárjanak fel a kereskedel­mi és gazdasági kooperációs kapcso­latok bővítésére. A véleménycsere egyszersmind ki­domborította az összes államok szé­les körű együttműködésének szük­ségességét, annak érdekében, hogy a nemzetközi életben új kapcsolatok honosodjanak meg a demokrácia, a méltányosság és az összes államok teljes jogegyenlősége alapján a megértés és a béke egyetemes ügye érdekében. A fogadás szívélyes, baráti légkör­ben zajlott le. Kosztasz Filiniszt, a Görögországi Kommunista Párt [belső] KB Bürójának tagját Nicolae Ceausescu elvtárs, a Ko- Részt vett Stefan Andrei elvtárs, dán Kommunista Párt főtitkára az RKP KB titkára, kedden fogadta Kosztasz Filinisz A felek véleménycserét folytattak elvtársat, a Görögországi Kommu- közös érdekű kérdésekről, Lista Párt (belső) Központi Bízott- A megbeszélés a meleg, elvtársi­sága Bürójának tagját, barátság légkörében folyt le. II A XXX. 1 ESZTENDŐ SZINTJÉN KIEMELKEDŐ SIKEREKKEL KÉSZÜL MAROSVÁSÁRHELY • NAGY ÉVFORDULÓRA BESZÉLGETÉS BOGDAN FLOREA elvtárssal, az RKP Marosvásárhely municípiumi bizottságának és a SZEF városi tanácsának titkárával­ ­ — Marosvásárhely ipari-gazda­sági egységeinek dolgozói az év elején jelentős vállalásokban fe­jezték ki azt az óhajukat, hogy a nemzeti antifasiszta és antiim­perialista fegyveres felkelés XXX. évfordulójára kimagasló sikereket érjenek el a tervfeladatok telje­sítésében, az ötéves terv határidő előtti befejezésében. E sikerek elérésében nyilván a SZEF ma­rosvásárhelyi tanácsának is nagy szerepe van. Mit mutat a mérleg a vállalások és eredmények tük­rében? — A szocialista munkaversenyek a municípium csaknem minden ipari-gazdasági egységében kimagas­ló eredményeket érlelnek. Az ünnep­köszöntő vállalások teljesítésében ez immár hagyományos, mégis különö­sen jelentős tény, hogy a város ipari egységei több mint 132 000 000 lej értékű terméket gyártottak előirány­zaton felül az első félév folyamán. Egyes vállalatok eredményei az átla­got is messze meghaladják, így pél­dául az ELECTROMARÉK 62 000 000, az IMATEX 12 500 000, a METALO­­TEHNICA 10 600 000, a PROD­­COMPLEX 9 500 000 lej értékkel teljesítette túl első félévi tervmuta­tóit. Mi sem jellemzi jobban a szo­cialista versenyek sikereit, minthogy Marosvásárhely ipari egységeinek terven felüli termelése három és fél esztendő alatt több mint ötszáz mil- Gáspár Tibor (Folytatása a 2. oldalon)

Next