Előre, 1974. október (28. évfolyam, 8363-8389. szám)

1974-10-01 / 8363. szám

IFJ. WILLIAM R. TOLBERT, LIBÉRIA KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE BEFEJEZTE HIVATALOS LÁTOGATÁSÁT ELUTAZÁS BUKARESTBŐL Hétfő délelőtt ifj. William R. Tolbert, Libéria Köztársa­ság elnöke befejezte hivatalos baráti látogatását, amelyet Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság elnö­ke meghívására tett hazánk­ban és elutazott Bukarestből. A román—libériai magas szintű párbeszéd, amely ez év tavaszán Monroviában kez­dődött és hazánk fővárosában sikeresen folytatódott, lerak­ta a két ország közötti sokré­tű baráti együttműködés tar­tós alapjait gazdasági hala­dásuk érdekében, mindkét nép, az egyetemes együttmű­ködés, haladás és béke javá­ra. Ugyanakkor a libériai ál­lamfő három héten át köz­vetlenül megismerkedett a ro­mán nép munkájával és alko­tó tevékenységével, s ismétel­ten kifejezte csodálatát és nagyrabecsülését azoknak­­e kiemelkedő eredményeknek láttán, amelyeket a szocialis­ta Románia Nicolae Ceausescu elnök vezetésével ért el a gaz­daság és a kultúra, az egész nemzet jóléte gyors fejleszté­sének, nemzetközi tekintélye növelésének útján. Az ünnepélyes elutazásra az Otopeni repülőtéren került sor, amelyet erre az alkalom­ra feldíszítettek a két elnök arcképével, Románia és Libé­ria zászlóival, román és an­gol nyelvű feliratokkal. A nagy transzparenseken a kö­vetkező szava«»k.. voltak lát­hatók: „Fejlődjék és erősöd­jék Románia Szocialista Köz­társaság és Libéria Köztársa­ság népeinek barátsága!', „Éljen a népek közötti béke és barátság!“ Nicolae Ceausescu elnök elkísérte a magas rangú Ven­déget a hivatalos szálláshely­ről a repülőtérre. Ott számos lakos lelkes éljenzéssel és tapssal köszöntötte a két ál-H'tzímfő'tL'él­ek c.. 5. román—libériai barátságot, a népek közötti békét és ba­rátságot. Katonai őrség tisztelget. Mialatt elhangzott a két or­szág állami himnusza, 21 tü­zérségi díszlövés dördült el. Ezután Nicolae Ceausescu és ifj. William R. Tolbert elnö­kök ellépnek a katonai dísz­­őrség előtt. Ezt követően a magas, i-sá­­gú libériai vendég elbúcsúzik a Bukarestben akkreditált diplomáciai kirendeltségek vezetőitől, a román hivatalos személyektől , a kormány több tagjától, központi intéz­mények vezetőitől, táborno­koktól és törzstisztektől. Pionírok virágot nyújtanak át Nicolae Ceausescu és ifj. William R­­olbert elnökök­nek. A libériai államfő ezután ■Abéhíétteí­ Mene,, a román kormány első mi­niszterétől. A repülőgép lépcsőjénél Nicolae Ceausescu elvtárs meleg szívélyességgel jó utat kívánt a libériai elnöknek. A két államfő barátságosan ke­zet fog, melegen megöleli egymást, s kifejezi óhaját, hogy viszontlássa egymást és foly­tassa a román—libériai magas szintű gyümölcsöző dialógust. AZ­­ 1­­.i vcf.ülőn.én­y­j. fegy­veres erőink sugárhajtású repülőgépei kíséretében 10.39 órakor felszállt. A KÖZÖS KÖZLEMÉNY ALÁÍRÁSA Nicolae Ceausescu, Romá­nia Szocialista Köztársaság el­nöke és ifj. William R. Tol­bert, Libéria Köztársaság el­nöke hétfő délelőtt Bukarest­ben aláírta a libériai államfő romániai látogatásáról szóló közös közleményt, a román­­libériai baráti és együttműkö­dési kapcsolatok fontos doku­mentumát. Az ünnepségre 9.00 órakor a Köztársasági Palotában ke­rült sor Aláírás után Nicolae Ceausescu és ifj. William R­­olbert elnökök gratuláltak egymásnak a bukaresti meg­beszélések teljes sikeréhez, a­­mi gyümölcsöző­­folytatása volt a román államfő libériai látogatása alkalmával Mannn­­viában lebonyolított magas szintű párbeszédnek. A két államfő melegen kezet szorí­tott és barátilag átölelte egy­mást. A jelenlevők élénken meg­tapsolták Románia és Libéria elnökének beszédét, amely ki­fejezte a közös óhajt a kon­taktusok és megbeszélések jö­vőbeli folytatására a Románia és Libéria közötti jó kapcsola­tok elmélyítése, a világ összes nemzetei közötti barátság, béke és együttműködés ügyé­hez való közös hozzájárulá­suk érdekében. Az ünnepség befejezéseként a két államfő újból hangoztat­ta megelégedését az elért egyezményekért és megállapo­dásokért, újból melegen össze­ölelkezett és egy pohár pezs­gőt ürített a Románia és Li­béria között meghonosodott baráti és együttműködési jó kapcsolatok továbbfejlesztésé­re, az emberiség békéjére és haladására. Az ünnepségen részt vett Stefan Voitec elvtárs, az Ál­lamtanács alelnöke, Manea­ Manescu elvtárs, a kormány első minisztere, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának több tagja és póttagja, a KB több titkára, miniszterek hazánk monroviai nagykövete. Jelen volt James T. Phillips mezőgazdasági miniszter, ifj. R. Francis Okai külügymi­niszter-helyettes, M. Burleigh Holder elnökségi államminisz­­ter-helyettes, Libéria romániai nagykövete, más libériai hi­vatalos személyek, akik elkí­sérték ifj. William R. Tolbert elnököt hazánkban tett hiva­talos látogatására. A BUKARESTI NEMZETKÖZI VÁSÁR Az ősz beköszöntésével szép fővárosunkban megnyílik a nemzetközi ipari vásár har­madik kiadás . Kétévenként kerül sor erre a rangos ipari és kereskedelmi nemzetközi eseményre. A rendezők az ideit valamennyi eddiginél nagyobb méretűnek remélik, mert így készítették elő. És azt várják a vásártól, hogy tovább erősítse országunk kül­kereskedelmi kapcsolatait, mé­lyítse, bővítse a nemzetközi gazdasági kooperációt és ter­mészetesen új kapcsolatok, üz­letek kötődjenek, olyan kül­földi partnerekkel, akik ez­úttal vesznek részt első ízben e nagyméretű rendezvényen hazánkban. A vásár az elmúlt két ki­adásán többé kevésbé szako­sodott, az elektronikai és elek­trotechnikai ipar, a szerszám­gépgyártás újdonságait mutat­ta be. Bár nem történt sem­milyen megegyezés, hazai gép­gyártásunk az idén is elsősor­ban ezekkel a gépekkel, fel­szerelésekkel, berendezésekkel lesz jelen — természetesen a leg­jobbakkal, a legtökélete­sebbekkel —, de arra is ké­szül az iparág, hogy ezúttal növelje a kiállított termelő­­eszközök választékát. A TIB — a vásár rövidített neve — hazai és külföldi látogatóinak, szakembereinek alkalmuk lesz látni és természetesen leszer­ződni, megvásárolni a kőolaj- és földgáziparban használt legújabb berendezéseket, Ve­gyi-petrolkémiaipari gépeket. Bemutatásra kerül úgyszintén a műanyagfeldolgozáshoz szük­séges gépek, a legújabb gumi­ipari, bányászati berendezé­sek nagy választéka. Gazdag­nak ígérkeznek a szállítási, távközlési gépek, berendezé­sek, a bányaipari felszerelé­sek, textil-, ruha-, cipő- és KAPUNYITÁS OKTÓBER 13-ÁN bőrdíszműáru ipari gépek és felszerelések standjai. Vala­mennyiből a legújabbaké lesz az elsőség a vásáron. Bár nemzetgazdaságunk nem szán­ja meglepetésnek őket, a szak­emberek érthető érdeklődéssel várják a hasonló külföldi tel­jesítményekkel való szembesí­tésüket. A hazai részvétel méreteit, jellegét jelzi az, hogy huszon­négy nagy külkereskedelmi vállalat vesz részt a vásáron, több mint száz termelőválla­lat, kutató- és tervezőintézet gyártmányát állítja ki. A szakemberek az újdonságoké­nál is nagyobb sikert remél­nek attól, hogy a kiállított gé­pek és berendezések nagy ré­sze műszaki teljesítmény; ter­vezőik, megalkotóik lépést tartottak a műszaki haladás nemzetközi követelményeivel. Jelen lesznek a programvezér­lésű szerszámgépek, a tízezer méterig fúró kőolajtorony, a tengeri kőolaj kitermeléséhez szükséges berendezés. De si­kert remélnek az elektronikus gépektől, távközlési berende­zésektől. És a már sok ország­ban ismert, kedvelt Dacia gépkocsiktól. A külföldi jelenlét is na­gyobbnak ígérkezik az eddi­gieknél. Az első nemzetközi vásáron 728 külföldi cég vett részt. Az idén ezer jelentette be részvételét, és kiállítófelü­letet is 25 százalékkal többet foglalnak el, mint két évvel ezelőtt. Több országnak, szám szerint huszonegynek, nemzeti pavilonja is lesz. Talán nem érdektelen felsorolnunk egy részüket: Anglia, Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehszlo­vákia, Dánia, Svájc, Görögor­szág, Izland, Izrael, Olaszor­szág, Jugoszlávia, Japán, Hol­landia, Lengyelország, Ameri­kai Egyesült Államok, Ma­gyarország és a Szovjetunió. Több mint százötven cég ön­állóan is jelen lesz, a felso­rolt országokon kívül Svédor­szágból, Liechtensteinből stb. Ennyit beharangozóként a Bukaresti Nemzetközi Vásár 1974-es kiadásáról. Még a megnyitóig is, de főleg azután beszámolunk olvasóinknak az érdekesebb látnivalókról, a vásár, mindkét fél — házi­gazdák és vendégek — részé­ről remélt sikeréről. Barabás Gizella MAI SZÁMUNKBAN: KEDDI KRÓNIKA • Deres lesz a határ... • Becsülni a természetet SPORT ® Vendéglátók fekete napja • Sportolóink nemzetközi találkozókon • Megtorpanás helyett — előrelépést ® Döntetlen a rangadókon (2. oldal) Világ proletárjai, egyesüljetek! A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja XXVIII. évfolyam 8363. szám 1974. október 1., kedd 4 oldal ára 30 iráni A­z RKP Programtervezete az ideológiai tevékenység és a politikai nevelő munka szerves részeként jelöli meg a szocialista holnap gazdaságfej­lődési, társadalomtökéletesedési folyamatának emberi-közösségi feltételeit, lehetőségeit, követel­ményeit. Az emberek közötti új, fejlettebb viszonyok érlelődé­­sére és kialakítására hivatott szocialista etikai és méltányos­sági elvek, amelyek „a kommu­nisták életének és munkájának, a forradalmi ifjúság s az egész nép törvénykönyvévé kell hogy váljanak", ennek a távlatkijelö­lő, emberközpontú Programter­vezetnek valamennyi fejezeté­ből, valamennyi mondatából ki­­ragyognak. A sokoldalúan fejlett szocia­lista társadalom építése, a kom­munizmus felé haladás feltéte­leinek előkészítése, a nemzetgaz­daság sokoldalú fejlesztése egy­ben — s célszerűségében min­denekelőtt — emberépítő mun­ka is. Ami ebben az országban az elmúlt harminc esztendőben megvalósult, s mindaz, ami ter­vekké fogalmazódva a követke­ző évtizedek megvalósítása elé tekint, mint szilárd alapra, zá­logra, s mint őérette való érte­lemre tekint az emberre. A te­­remtőre és a haszonélvezőre, aki — a költő szavaival­­, „mint íz­ezesfárb axfd­r:-dhötött- -tffWÉF- lem" — mialatt alkotó­­bunkó­jának mind hatalmasabb, mind csodálatosabb csúcsaira hág, azalatt ő maga is egyre jobban kimagasodik, egyre szélesebb távlatokba lát. A javak elosztásának szocia­lista elve, az alapvető, becsület­ NICOLAE CEAUSESCU beli kötelesség rangjára emelt társadalmi tevékenység, amely minden állampolgártól magas­­fokú szakmai öntudatot, fel­ké­szültséget, mély kötelességtuda­tot és felelősségérzetet követel, széttéphetetlenül erős szálakkal kapcsolja össze napjainkban a munkát az egyén és a közösség felemelkedésének igényével, a továbbképzés és a művelődés szükségszerűségével, a családi, munkahelyi és társadalmi élet­vitel tökéletesítésének óhajával és követelményével. A sokolda­lúan fejlett szocialista társada­lom felépítésének legfőbb célja népünk anyagi és szellemi jólé­tének szüntelen növelése és ez­által, ennek következményeként, az egész társadalmi élet civili­zációs fokának emelése. A MUNKA — A HALADÁS ELSŐRENDŰ TÉNYEZŐJE Nicolae Ceaușescu elvtárs út­mutatása szerint: „Az új ember kiformálásának egész nevelési folyamatát a munkára, az okta­tásra, a tudományra kell alapoz­ni, mint az emberi tevékenység, az emberi társadalom haladá­sának elsőrendű tényezőjére." A pártszervezetek és tömeg­szer­vezetek tömegművelő-nevelő sze­repének felélénkítésével, az ok­tatás állandó fejlesztésével és tökéletesítésével, a művelődési - —holtuk­,- -puffanok-és * ezéfesz?.'«**­­zeti klubok széles körű hálóza­tának létrehozásával, a könyv, a film, a színház s a tömegkom­munikáció eszmei befolyásának állandó fokozásával, a tovább­képző intézetek hálózatának megteremtésével a párt tág te­ret, gyümölcsöző feltételeket bontakoztat ki az egyén és a közösség érdeklődésének, mű­velődési igényének felkeltése, ébrentartása, a megnemesedett gondolat­ szó­tett összhangjának érlelődése és életvitellé való formálódása előtt. Ám a kulturális igény és az erkölcsi magatartásfejlődés kér­déséről szólva nem szeretnénk azt a látszatot kelteni, mintha ezeknek kifejlesztése kizárólag anyagi tényezők — megjavult létfeltételek, szervezeti-intézmé­nyi ösztönzés — hatására men­ne végbe. Jelenünk szilárdsága, jövőteremtő utunk világossága és biztonsága, hazánk történel­mi-társadalmi felvirágzásának büszkeségérzete a tudatos hoz­záállás akaratával, az önigény­lés lendületével erősíti — s a jövőben még inkább erősíteni fogja — a szocialista etika és méltányosság elveinek egyre magasabb fokú érvényesülé­sét. A magunk és a gyerme­keink jövőjének kovácsolása ma már nem feltételezettségektől átitatott vágyálom és képzelgés, hanem pontosan körvonalazott taktikai és stratégiai irányvonal, amelyen haladnunk kell, s a­­melyhez méltóvá kell lennünk. Ez emeli az elkötelezettség magasabb fokára célkitűzéseink fedezetét, munkánkat, s a jó munka elengedhetetlen feltéte­lét: műveltségünket, magatar­tásunkat. A KÖZÖSSÉG EREJE A munkával együtt, a maga­­tartásnemesedés másik kiváló iskolája a közösség. Hosszú távú tennivalóink lel­kesítő céltudata, szocialista életform­áink feladatai arr­ról­ győz­­nek meg mindenkit, hogy csakis együttműködéssel, cselekvő e­­gyüttérzéssel, a mindenkire egy­formán kötelező törvény- és ez- Juhász Zoltán (Folytatása a 3. oldalon) AZ RKP PROGRAMJA — MINDANNYIUNK PROGRAMJA A szocialista etika és méltányosság jegyében „A program nagyszerű perspektívát tár fel az új, a haladó, for­radalmi tudattal felfegyverzett ember, olyan ember nevelése előtt, aki érti a társadalomban végbemenő változásokat, tudatosan mun­kálkodik azon, hogy a világot a társadalmi és nemzeti igazságos­ságra, a méltányosságra, a jólétre és a boldogságra, az emberi egyéniség teljes kibontakozására irányuló törekvésekkel összhang­ban változtassuk meg." ELŐRE szerkesztősége Bukarest, Scinteia tér 1. Redactia ELŐRE Bucuresti, Piata Scinteii 1. Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02 Előfizetési díj: 1 hónapra 8 lej; 3 hónapra 24 lej; 6 hónapra 48 lej; 1 esztendőre 96 lej. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, levélkézbesítők és lapterjesztők. Hogy ne legyen gond a téli takarmányozás A napok múlásával egyre több széna, siló, fonnyasztott takarmány kerül az istállók mellé a Hunyad megyei gaz­daságokban. Az utakon itt is, ott is állateleséget szállító sze­kerekkel, utánfutókkal ta­lálkozik az ember. Mondhatni, hogy jelenleg a télire való takarmánymennyiség behor­­dása az egyik legfontosabb idényteendő az országnak e vidékén. Azonban nemcsak a­­ rétek, szántók termését találni a gazdasági udvarokon, ha­nem néhány mezőgazdasági termelőszövetkezetben lomb­szénát is készítenek a téesz­­gazdák. Régóta ismert, hogy a lombok lazán kötegelten, szá­raz, árnyékolt, de szellős he­lyen lassan fonnyasztva, ké­sőbb szecskázva és melasszal vagy moslékkal ízesítve, puha, aromás takarmányt adnak, a­­mely főleg a juhok etetésénél használható. Hunyad megyé­ben nem kevesebb mint 150­­ tonna ilyen takarmányt ké­szítettek, így pótolva a csapa­dékos időjárás okozta takar­mányveszteség egy részét. Nem vitás azonban, hogy a nagy hozamok elérését, vagy el nem érését végső soron az dönti el, mennyi réti szénát, silót, abrakot tudnak a gon­dozók az állatok elé rakni a hideg idő jöttekor. A megyei mezőgazdasági, élelmiszer­­ipari és Vízügyi vezérigazga­tóság adatai szerint szénából körülbelül 7000 tonna lesz a hiány, mivel közel 1500 hektár területen a túlzott nedvesség miatt nem lehetett kaszálni az idén. Éppen ezért örven­detes, hogy a lombtakarmány készítésével és ennek a ju­hokkal való feletetésével nö­velhető a tehenészetekben fel­használható szénamennyiség. Persze mindez csak a hiány egy részét pótolja. Emellett jelentős mennyiségű szalmát is hoztak más megyékből, a­­mely megfelelően kezelve e­­redményesen felhasználható a napi adagok elkészítésénél. Azt sem kell azonban elfelej­teni, hogy a sarjú kaszálásá­val növelhetők az istállók mel­lett lévő kazlak. Sajnos a­­zonban, habár októbert mu­tat a naptár, csak né­hány folyómenti termelőszö­vetkezetben találni sarjút vá­gó földműveseket. Remélhe­tőleg, a következő napokban, a kaszások újból megjelennek a réteken. Ha azonban még így sem lesz elég a széna, akkor vásárolni kell. És nem az utol­só percekben, hanem időben kell beszerezni a szükséges szálastakarmányt. Tudott, hogy az ésszerű ta­karmányozás, végső soron, hozamnövekedést eredményez a termelési költségek csök­kentése mellett. Éppen ezért jó, ha van minden állatte­nyésztő farmon takarmány­konyha. A marosillyei gépállo­más hozzákezdett egy univer­zális takarmányőrlő gyártásá­hoz. Immár harminc darabot leszállított a közös gazdaságok­nak és a tél jöttéig még újabb ötven dara­b hagyja el a műhelyt, így minden Déva környéki termelőszövetkezet­ben megfelelően tudják majd adagolni az állatoknak a ren­delkezésre álló takarmány­mennyiséget. Kétségtelen, eh­hez az is szükségeltetik, hogy a gondozók ne pazarolják a takarmányt. Az elmúlt eszten­dőkben nem egy mtsz udva­rán találhattunk szerte szór­va szénát, silót, abrakot. Ha­bár látszólag nem nagy meny­­nyiségről van szó, ha elő­vesszük a ceruzát és a papírt kiszámíthatjuk, hogy elég je­lentős az így elveszett állat­­eleség. És még valamit­ Ismer­nie kell minden téesz-vezető­­nek mennyi takarmányra szá­míthat az istállóztatás ideje alatt. Megtörtént, hogy az el­nök, a mérnök nem tudta pon­tosan mennyi széna van a kaz­lakban, siló a gödrökben, ab­rak a górékban és csak ta­vasszal vette észre, hogy az írásban lévő adatok nem e­­gyeztek a valósággal. A je­lentésekben lévő számoktól pedig nem tejeltek a tehenek. A nagy hozamokhoz takar­mány kell. Román Győző MEDGYESI ÜVEGESEK ESEMÉNY A HÁRMAS KEMENCÉNÉL 1400 CELSIUS FOKON iz­­zik-fortyog bent a kemencé­ben a massza, a táblaüveg nyersanyaga, homok, szóda, földpát, mészkő, dolomit és ü­­­vegtörmelék keveréke. A ha­talmas csarnokban működnek a szellőztető berendezések, de annak, aki nincs hozzászokva ehhez a klímához, így is ki­bírhatatlan a katlanok forró­sága. A hármas kemencénél — vagyis a 3-as üzemnél, a munkások így nevezik mind­egyik kemencét, üzemnek —, amely a legnagyobb a három közül, csaknem az egész ter­melés felét adja,, a szekurizá­­ló részlegnek pedig a legtöbb táblaüveget szállítja, a szo­kottnál magasabb hőfokon izzik­ a légkör. Nem minden­napi műveletet hajtanak vég­­re. Átlagban hat hónaponként egyszer minden táblaüveghúzó gépnél — hat van belőlük ,1 kemencénél — ki kell cserélni a magas hőfokon tűzálló al­katrészeket, ami rendkívül nagy erőfeszítést, felelősséget és a kemencénél dolgozó e­­gész munkaközösség ponto­san egybehangolt munkáját igényli. Ezt csinálják most, cserélik az egyik gép alkatré­szeit. Reggel hétkor kezdték, de huszonnégy órát is eltart, amíg minden egyes alkatrészt kicserélnek és kitakarítják a kemencét. GRIGORIE ÉVÁVAL épp akkor érkeztünk a hármas kemencéhez, amikor a legna­gyobb, 2500^-3000 kilós sa­­mott elemet cserélték. A leg­főbb cél ilyenkor, hogy a tü­zes-vörösen izzó alkatrész mi­előbb bejusson helyére a ke­mencébe, mert­ ha hűlni kezd, előfordulhat, hogy megreped, ami nagy baj, ú­jra kezdhetik az egészet. Ezen buzgólkodik itt most mindenki, aki csak él és mozog a hármas kemen­cénél, nem számoltam meg, de vagy harminc-harmincöten lehetnek. Mindenkinek a ke­zén vastag bélelt bőrkesztyű, akik közelebb járnak a tüzes alkatrészhez, azokon azbeszt­kesztyű. Legfőbb segédeszkö­zük egy-egy hatalmas vasfogó — később megpróbáltam fel­emelni egyet, meg se moccant. A legizgalmasabb pillanatok akkor következnek, amikor már a kemence perzselő hősé­get okádó szájához közeledik a vaskapcsok közé szorított — ahogy itt mondják : „járomba fogott“ — samott elem. Ilyen­kor a közvetlen közelében kell húzni kézzel a görgőkhöz szerelt vastag láncokat. Egy­­egy munkás csak egyszer-két­­szer képes meghúzni, gyor­san ledobja és elrohan, más kapja fel helyette. Kurta ve­zényszavak hangzanak, min­denki pontosan tudja, mi a teendője, mikor kerül rá a sor a lánchúzásnál. Figyelem, van köztük egy derék barna em­ber, aki az egész műveletet irányítja, s aki immár har­madszor, vagy negyedszer nyúl a földhöz csapott lánc után. Amikor végre becsukó­dik a kemence szája, arra az egy pontra szegezve tekintetét egy pillanatra mindenki meg­merevedik. Aztán összenéznek, összemosolyognak az emberek, lehúzzák kesztyűjüket, letörlik a veríték nagyját és szétszé­lednek, ki-ki a maga helyére. Férfimunka volt. Sikerült. Nem repedt meg.­­ Az bizony már előfordult velünk, hogy meghasadt köz­ben a samott, gyorsan ki kel­lett szedni, másikat helyette. Ezért az égvilágon mindenki részt vesz a tűzálló alkatrészek kicserélésében, még a samott­­őrök is, akik előállítják ezeket az elemeket, mert, mondom, előállhatnak nehéz helyzetek. — Az a derék barna ember. Horváth Júlia (Folytatás­ a 3. oldalon)

Next