Előre, 1974. november (28. évfolyam, 8390-8415. szám)

1974-11-01 / 8390. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja Al SZOCIALISTA EGYSÉGFRONT ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK PLENÁRIS ÜLÉSE 1974. október 30-án, szerdán, plenáris ülést tartott a Szocia­­lista Egységfront Országos Ta­nácsa Nicolae Ceaușescu elv­társnak, a Szocialista Egység­front elnökének elnökletével. A plenáris ülésen részt vett számos meghívott — a kormány több tagja, központi párt-, álla­mi- és társadalmi intézmények több vezetője. Az első napirendi pont kere­tében a plénum megvitatta a Román Kommunista Párt XI. kongresszusi dokumentumainak tervezeteit. — A Román Kommunista Párt programját a sokoldalúan fej­lett szocialista társadalom fel­építéséről, Románia kommuniz­mus felé haladásáról; — A Román Kommunista Párt XI. kongresszusának irányelveit az 1976—1980-as ötéves tervre és Románia 1981—1990-es gazdasági-társadalmi fejleszté­sének irányvonalaira vonatko­zóan; — A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának XI. párt­­kongresszusi téziseit. A plénum kifejezte teljes csat­lakozását és ragaszkodását a programdokumentumokhoz, ame­lyeknek a valóra váltása új és ragyogó távlatokat nyit meg a szocialista Románia fejlődése előtt a civilizáció és a haladás útján, biztosítani fogja az e­­gész nép jólétének és boldog­ságának fokozását, hazánk nö­vekvő hozzájárulását a szocia­lizmus és a béke világméretű ü­­gyének diadalához. A plénum egyhangúlag ma­gáévá tette a pártszervezetek­nek és a dolgozóknak azt a ja­vaslatát, hogy a XI. kongresz­­szus Nicolae Ceaușescu elvtár­sat újra megválassza a párt fő­titkári tisztségébe és nagy lelke­sedéssel elhatározta, hogy tá­mogatni fogja ezt a javaslatot, mert egész nemzetünk akaratá­ból fakad. Az első napirendi pont kere­tében folytatott vitával kapcso­latban a plenáris ülés határoza­tot fogadott el, a határozatot közzétesszük. Ezután a Szocialista Egység­front Országos Tanácsának plé­numa megvitatta a választási törvény tervezetét. A plénum megállapította, hogy a törvény­­tervezet pártunknak a szocia­lista demokrácia szüntelen bőví­tésével, az összes dolgozóknak a közü­gyek intézésébe való be­vonásával kapcsolatos alapvető orientációiból indul ki, minden­ben magáévá tette a tervezetet és elhatározta, hogy megvitatás és jóváhagyás végett terjesszék be a Nagy Nemzetgyűléshez. A plenáris ülésen felszólaltak a következő elvtársak: Stefan Pavel, az RSZÁSZ Központi Ta­nácsának titkára, Anton Brei­tenhofer, a Német Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának alelnöke, Gheorghe Palep, a Gorj megyei néptanács végrehajtó bizottsá­gának elnöke, Lina Ciobanu, az Országos Nőtanács elnöke, Péterfi István, a Magyar Nemze­tiségű Dolgozók Tanácsának el­nöke, Antonache Kristache, a bukaresti 23 August vállalat mestere, Constantin Bostina, a Romániai Kommunista Diákegye­sületek Szövetsége Tanácsának elnöke, Titus Popescu, a Mező­­gazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetségének alelnö­ke, Zoe Dumitrescu Butulenga egyetemi tanár, Gheorghe Ho­­mostean, a Fehér megyei nép­tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Oliviu Rusu, a Mérnökök és Technikusok Országos Taná­csának elnöke, Octavian Fodor, a kolozsvár-napoca­i Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet rektora, Ion Catrinescu, a Prahova megyei néptanács végrehajtó bizottsá­gának elnöke, Elena Oprescu, a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek Dimbovita megyei szö-* vetségének elnöke és Gheorghe Petrescu, a Delj megyei népta­nács végrehajtó­­bizottságának elnöke. A plénum végén beszédet mondott Nicolae Ceausescu elv­­társ. A PLENÁRIS LELKES EGYSÉGBEN TÁMOGATJA NÉPÜNKNEK AZT AZ ÓHAJÁT, HOGY NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRSAT VÁLASSZÁK ÚJRA A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT FŐTITKÁRI TISZTSÉGÉBE 2130 LAKÁS Szép sikerekkel köszöntik a közeli XI. pártkongresszust a ia­i-i Építőtröszt munkásai, mér­nökei, mesterei és technikusai. Eddig használatba adtak 2130 lakást, 53 szociális létesítményt, köztük számos bölcsődét, óvo­dát, iskolai internátust stb. HAZAFIAS LENDÜLETTEL Fehér megye ipari egységei 3 nappal hamarabb teljesítették tízhavi tervüket. Hazafias lendü­lettel munkálkodva az ötéves terv határidő előtti teljesítéséért a megye termelőkollektívái a kommunisták országos fórumá­nak tiszteletére még fokozottabb odaadással dolgoznak. A terv­teljesítésben szerzett előny több mint százmillió lej értékű áru­termelést jelent pluszban a ja­nuár-októberi feladatokhoz­­s­ szonyítva. Különben a megye 15 iparvállalata tett eddig eleget az 1971—1974-re szóló felada­tainak. NÉPMŰVÉSZET Országszerte 36 olyan kisipari termelőszövetkezet működik, mely a közismerten gazdag hazai népművészet hagyományait érté­kesíti. Ebben az évben a nép­­művészeti kisipari szövetkezetek 17 000 terméket szállítanak a ke­reskedelemnek, közülük 4 000 újdonságnak számít. Hozzáértés­sel készített munkáikat eddig több mint 30 országban ismer­ték meg. ISKOLAPADBAN A TÉESZ-TAGOK Az árkosi Agronómusok Házá­ban (Kovászna megye) „iskola­padba" ült a leendő mezőgazda­­sági szakmunkások első csoport­ja, akik a falu tudományával, a KOMMUNISTA MERÉSZSÉGGEL Kommunista merészséggel a jelszava annak a gazdag prog­ramnak, amelyet az RKP Gorj megyei bizottsága kezdeménye­zett tanulók, fiatal munkások és technikusok részére a közeli XI. pártkongresszus alkalmából. Az első rendezvényekre Tg.- Jiun és Motru bányavárosban került sor, amelyen a megyei pártbizottság titkárai beszéltek a kongresszu­son megvitatásra kerülő doku­ NICOLAE CEAUȘESCU ELVTÁRS BESZÉDE Kedves elvtársak, baráta­ink! Megelégedésemet fejezem ki afelett, hogy a Szocialista Egységfront Országos Tanácsa egyöntetűen elfogadta a meg­vitatás végett az egész nép elé terjesztett és a párt XI. kong­resszusán elfogadásra kerülő történelmi jelentőségű doku­mentumokat. Tulajdonképpen elmondhatjuk, hogy a Szocia­lista Egységfront Országos Tanácsának egyöntetű szava­zata azt az egyöntetűséget fe­jezi ki, amellyel egész népünk helyesli és tántoríthatatlanul megvalósítja a párt bel- és külpolitikáját — mely politi­ka teljesen megfelel szocialis­ta nemzetünk létfontosságú törekvéseinek , azt az egy­öntetűséget fejezi ki, amellyel egész népünk helyesli a prog­ramtervezetet, az 1916 és 1980 közötti, valamint az 1990-ig terjedő­ gazdasági-társadalmi fejlődésre vonatkozó irányel­vek tervezetét — azokat a dokumentumokat, amelyek ra­gyogóan előrevetítik a romá­niai sokoldalúan fejlett szo­cialista társadalom megterem­tésének távlatát, nemzetünk szilárd előrehaladását a kom­munizmus felé vezető úton, egész népünk anyagi és szel­lemi életszínvonalának emel­kedését. Nem akarom tovább taglal­ni ezeket a problémákat. E dokumentumokat a továb­biakban a megyei pártkon­ferenciákon fogjuk megvitat­ni. Megvitatták őket a Szo­cialista Egységfront összes tagszervezetei, az eddig lezaj­lott közgyűlések és pártkon­ferenciák. Mindezekből a vi­tákból kitűnt az a szilárd el­határozás, hogy helyeslik eze­ket és minden lelkesedésük­kel, minden erejükkel gya­korlatba ültetésükön munkál­kodnak. Íme miért vélem úgy, hogy a Szocialista Egység­front Országos Tanácsának egyöntetű szavazata nem tesz egyebet, mint kifejezi népünk szilárd akaratát, hogy óhajá­nak megfelelően szabad, füg­getlen jövőt épít magának. (Erős taps.) Reményemet fejezem ki, hogy e plenáris ülés összes részvevői, a Szocialista Egy­ségfront összes tagszervezetei továbbra is teljes határozott­sággal munkálkodnak az idei tervelőirányzatok, a jövő évi feladatok példás teljesítéséért, hogy magasabb fokon bizto­sítsák a következő ötéves terv megvalósítására való áttérést. Ezzel az óhajjal és meggyő­ződéssel mind nagyobb sike­reket kívánok a Szocialista Egységfront összes tagszerve­zeteinek, az Országos Tanács tagjainak, az összes dolgozók­nak ,egész népünknek egész tevékenységéhez. Jó egészsé­get és boldogságot kívánok! (Hatalmas, hosszas taps.) A Szocialista Egységfront Országos Tanácsa plenárisának HATÁROZATA 1974. október 30-án került sor a Szocialista Egységfront Országos Tanácsa plenárisának munkálataira, amelyet a Román Kommunista Párt XI. kongresz­­szusa dokumentumtervezetei megvitatásának szenteltek, összegezve mindazon politi­kai, tömeg- és társadalmi szer­vezetben lezajlott vitákat, ame­lyek a Szocialista Egységfrontot alkotják, hangot adva az egész nép gondolatainak és érzelmei­nek, a plenárisan résztvevők egy­hangúlag teljes egyetértésüket mezőgazdaság elméleti kérdései­vel ismerkednek. A csoportonként sorra kerülő kiképzés során, a­­mely személyenként 130 órányi tananyag elsajátítását feltételezi 4500 termelőszövetkezeti tag szá­mára nyújt szakmunkás-képzési lehetőséget. A tervek szerint már az idén minimálisan 850-en vesznek részt a szakműveltség­­terjesztés, illetve a szakképesí­tés most bevezetett új formájá­ba, és csatlakozásukat fejezték ki az RKP Programtervezetéhez és Irányelvtervezetéhez, az ország minden honpolgárának azt az akaratát, hogy lankadatlanul fognak dolgozni az ezekben a dokumentumokban foglalt, a ha­za felvirágzását követő nagy­szerű célkitűzések megvalósítá­sán, a sokoldalúan fejlett szo­cialista társadalom felépítéséért Románia földjén és az ország haladásáért a kommunizmus felé. A Szocialista Egységfront Or­mentumokról, szocialista hazánk és Gorj megye fejlődési távla­tairól.­szágos Tanácsának plenárisa úgy véli, hogy ezek a dokumen­tumok megfelelnek minden — román, magyar, német és más nemzetiségű — dolgozó létér­dekeinek, függetlenül annak ko­rától és mesterségétől, és hang­súlyozza, hogy ezek előírásainak megvalósítása még jobban meg fogja erősíteni társadalmunk egységét és összeforrottságát a Román Kommunista Párt, a nép (Folytatása az 1. oldalon) TUDOMÁNYOS MUNKASZERVEZÉSSEL A Gépipari Központi Kutatóin­tézet szakemberei több tudomá­nyos munkaszervezési programot dolgoztak ki az iparág nagyvál­lalatai számára. Az egyik ilyen program előirányozza a szerelő­munka fokozottabb gépesítését a nagyüzemekben. Automata gé­pek és gépesített szerelővonalak bevezetésével körülbelül 50 szá­zalékkal csökken a munkaráfor­dítás a szerelő osztályokon, s az automata berendezés ára nem egészen egy év alatt megtérül. EREDMÉNYES KÍSÉRLETEK A Biológiai Tudományok In­tézete neurobiológiai laborató­ riumának dolgozói eredeti eljá­rást kísérleteztek ki a szárnya­sok súlygyarapítására. A Mező­­gazdasági és Erdészeti Tudomá­nyos Akadémiával és a Creve­­diai Baromfitenyésztő Kombinát­tal karöltve végzett kutatások kimutatták, hogy bizonyos bio­serkentők alkalmazásával 20 százalékos súlyszaporulat is el­érhető. Az eddigi eredmények alapján a kutatómunka már túl­jutott a laboratóriumi szakaszon és egy kísérleti állo­máson foly­tatódik. AZ 5. OLDALON : PÉNTEKI KRÓNIKA • Nemzeti színházak feszti­válja • Egy hegedű elnémult • Constantin I. Partion, a vi­lághírű tudós és hazafi • „Nahát, ez én vagyok, Vero­nica. ..“ XXVIII. évfolyam 8390. szám 1974. november 1., péntek­i oldal­ára 30 iáni ELŐRE szerkesztőség: Bukarest­ Scinteia tér 1. Redactia ELŐRE Bucuresti, Piata Scinteii 1. Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02 Előfizetési díj: 1 hónapra 8 lej; 3 hónapra 24 lej, 6 hónapra 48 lej; 1 esztendőre 96 lej. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, levélkézbesítők és lapterjesztők. Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő fogadta a Németország SZK-beli Erdélyi Szászok Társaságának vezetőségi tagjait Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársa­ság elnöke és Elena Ceausescu elvtársnő szerda délben fogad­ta dr. Erhard Plescht, a Né­metország SZK-beli Erdélyi Szászok Társaságának elnökét, Udo Pieldnert és Wolfgang Bonfertet, a társaság alelnö­­keit, akik feleségükkel együtt látogatást tesznek országunk­ban. Részt vettek a következő elvtársak: Cornel Burtica, Ste­fan Andrei és Virgil Cindea, a Románia Társaság főtitkára. Mély köszönetet mondva azért a megtiszteltetésért, hogy a köztársaság elnöke fo­gadta őket és hogy lehetősé­gük van megtekinteni hazán­kat, a vendégek csodálattal szóltak azokról a nagy ered­ményekről, amelyeket Romá­nia ért el az utóbbi években a modern gazdaság megteremté­sében, a lakosság jólétének szakadatlan emelésében. Hang­súlyozták egyben azt a nagy tekintélyt, amelynek Románia, Nicolae Ceaușescu elnök poli­tikája örvend világszerte. Nicolae Ceaușescu elnök nagyra értékelte azt a tényt, hogy az erdélyi szászok to­vábbra is megőrzik kapcsola­taikat a maguk vagy szüleik szülőföldjével és hozzá kíván­nak járulni a román nép és ama országok népei közötti együttműködés fejlesztéséhez, amelyben jelenleg élnek. Ilyen összefüggésben Nicolae Ceausescu elvtárs hangsúlyoz­ta, hogy az erdélyi szászok je­lenléte Németország SZK-ban és a világ más országaiban, a­­ma óhajuk, hogy együttmű­ködjenek Romániával, össze­kötő elemet jelent a román nép és az illető népek közöt­ti barátság fejlesztésében, hoz­zájárulva ezáltal az általános béke ügyéhez, a nemzetek kö­zötti jobb megértéshez és együttműködéshez. A találkozó szívélyes, baráti légkörben folyt le. FEDÉL ALÁ A TERMÉST! MAROS MEGYEI HELYZETJELENTÉS AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL Maros megyében az utolsó hektárokról szedik ki a ré­pát, de a mezőn még sok szál­­lítanivaló akad. Sármás vidé­kén például bőven adódik munka a szállítási vállalat gépkocsiparkja számára. Az időjárás okozta nehézsé­gek láttán újból kiemelhetjük az élenjáró téeszek gyakorla­tát, azok példáját, akik időben kezdtek és saját szállítási ka­pacitásukat is jól hasznosítot­ták. A seuliai gazdaságban például ottjártunkkor napon­ta 500-an szedték a répát, s bár a hozam örvendetesen nagy, 50 000 kiló fölött Hektá­ronként, a gazdaság 12 gép­kocsija és 40 fogata kora reg­geltől késő estig tartó kihasz­nálásával sikerült a szállítási gondokkal megbirkózni. Az időjárás okozta nehézsé­gek következtében nagy pró­batételt jelent a vetés is. A báldi tapasztalat azt bizonyít­ja, hogy akik időben kezdtek, optimális feltételek között vé­gezhettek a vetéssel. Ha nem is jó ütemben, de egészében véve szervezetten alapozzák meg a jövő évi gabonater­mést a ludasiak és a kutyfal­­viak is. Sajnos, helyenként a kukorica késői beéréséből adó­dóan még nagy területek ma­radtak vetetlenül. A szovátai szövetkezetközi tanács terüle­tén például az előirányzott parcellák alig kétharmadán került földbe a mag, holott a megyében éppen az itteni öve­zetben kellene legkorábban végezni a vetéssel. Sürget a kukoricatörés is. Sokszor elmondtuk, leírtuk az idén, e fontos kultúra érése milyen számottevő nehézsé­gekhez vezetett, különösen a magágy előkészítésében. Most, hogy küszöbön a tél, mindent el kell követni azért, hogy biztonságba is helyezzék. A börkényi, véckei igyekezet kö­vetésre méltó példa. Nyilván itt azért jutottak előre a ku­koricatörésben, mert sokan dolgoztak a mezőn, annak el­lenére, hogy az időjárás nem kedvez. Almási Gábor EREDMÉNYESEBB LEGELŐGAZDÁLKODÁST Országos tanácskozások az alpesi pázsitos területek hasznosításáról Az elmúlt napokban me­gyeközi tanácskozás színhelye volt Brassó. Az alpesi legelő­­gazdálkodásban illetékes szak­minisztériumok szervezésében Hargita, Kovászna, Prahova, Maros, Szeben és Brassó me­gye legelőgazdálkodási szak­emberei, állattartók, közösen az erdészeti szakemberekkel megvitatták Nicolae Ceausescu elvtársnak a közelmúltban el­hangzott útmutatása fényében,­­milyen intézkedéseket kell foganatosítani a havasi legelő­kincs gazdaságos kiaknázása céljából... (Hasonló tanácsko­zásokra került sor Kolozsvár- Napocán, Pitesti-en, Resicán, Piatra Neamt-on is). Országos viszonylatban mi­nimálisan 228 ezer hektárra becsülhető az alpesi övezetek legelőterülete. Ebből 188 ezer hektáron az övezetek népta­nácsai gazdálkodnak. Nyilván­való tehát, hogy az alpesi le­gelők hasznosításában nagy feladatok hárulnak a községi néptanácsokra, e vidékek ál­lattartóira. A brassói tanács­kozás során sok értékes ja­vaslat hangzott el. Növelni kell a hegyi legelők fűtermé­sét, de legalább ilyen fontos az is, hogy megfelelő létesít­mények építésével — az út­hálózat, a vízvezetés kérdésé­nek megoldásával — zavarta­lan feltételek teremtődjenek az állattartásra. Hargita me­gyei példát említünk. A Tol­vajoson, a megye legmaga­sabban fekvő ún. állatvédel­mi színe készült el. A létesít­mény a téli időszakban is al­kalmas állattartásra. A hegyi források bekötésével, szabad­esés útján, a víz befolyik az istállókba, így tehát most már valóban zavartalan telel­­tetési feltételek teremtődnek ebben az övezetben. Nyáron pedig — az esős, hűvös éjsza­kákon a szálláshely védelmet biztosít az állomány számára. Az alpesi legelőkincs értéke­sítése természetesen igényli az erdészeti szervek fokozot­tabb hozzájárulását. Sok eset­ben átjárók létesítésével old­ható meg az erdők közötti pá­zsit legeltetésre való felhasz­nálása, stb. A tanácskozáson szó esett a hegyi kaszálók fű­termésének értékesítéséről, a rezervátumok területének csökkentéséről és nyilván szükséges az is, hogy ebben az övezetben megfelelő takar­mánytartalékokat hozzanak létre. Fel a hegyre! íme, így le­hetne röviden összefoglalni a tanácskozás tanulságait. A helységek közelében lévő pá­zsitos területek gazdaságos ér­tékesítése mellett, szükséges a távoli vidékek, az alpesi zóna fűtermésére is alapozni. Nyil­ván a havasi legelőgazdálko­dás nem egyszerű probléma. A tanácskozáson megvitatott és elfogadott sok­ intézkedés, a két szakminisztérium foko­zott támogatása lehetőséget nyújt arra, hogy a hegyeken is nagyobbra nőjön a fű és szakszerű legeltetés révén több legyen a tej és a hús. Flóra Gábor

Next