Előre, 1975. március (29. évfolyam, 8491-8516. szám)

1975-03-01 / 8491. szám

NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS MUNKALÁTOGATÁSA fővárosi ipari egységekben és kutatóintézetekben Nicolae Ceausescu elvtárs pénteken találkozott fővárosi nagyvállalatok és kutatóintézetek dolgozói­val, a helyszínen, az üzemcsarnokokban, a laborató­riumokban velük együtt megtanácskozott rendkívüli jelentőségű, hatékony intézkedéseket az egységek tevékenysége minőségileg magasabb szintre eme­lése, valamint a nemzetgazdaság további fejlesztése és korszerűsítése céljából. A pártfőtitkárt elkísérték Gheorghe Cioara és Gheorghe Oprea elvtársak. Nicolae Ceausescu elvtárs a héten már másod­szor tartózkodott az anyagi javak alkotói körében. Az újabb munkalátogatás az előbbiekhez hason­lóan a választási kampány által uralt politikai ak­tualitás kiemelkedő mozzanatai közé tartozott. A március 9-i választásokat megelőző időszakot jel­lemző lelkesedés légkörében, alkotó szellemben, a magas fokú politikai és honpolgári felelősségtudat szellemében, annak az egyöntetű és határozott el­kötelezettségnek a jegyében került sor a látogatásra, amellyel nemzetünk példásan megvalósítja a párt politikáját, a XI. kongresszuson kijelölt történelmi célkitűzéseket. Mélységesen jelentőségteljes munkalátogatás volt ez annak a közvetlen, szakadatlan és gyümölcsöző dialógusnak a keretében, amelyet Nicolae Ceausescu elvtárs folytat a néppel, az országgal, annak az állandó és közvetlen kapcso­latnak a keretében, amelyet a pártfőtitkár tart fenn az em­berekkel, a mindennapi élettel, a szocialista építés konkrét realitásaival és problémáival. A munkalátogatás a leg­beszédesebben , bizonyította Nicolae Ceausescu elvtársnak a haza szüntelen haladásáért, a dolgozók jólétéért végzett fáradhatatlan tevékenységét. A párt főtitkára a helyszí­nen vitatta meg a municípiu­­mi néptanács vezetőségével, a miniszterekkel, más felelős gazdasági káderekkel, munká­sokkal, mérnökökkel és techni­kusokkal, kutatókkal, a többi szakemberekkel, hogyan telje­sülnek az 1975. évi feladatok, az ötéves előirányzatok, és mit kell tenni a továbbiakban a jövő évekre szóló előirányza­tok példás teljesítéséhez szük­séges feltételek megteremtése érdekében. A fővárosi Konfekció- és Kötöttáru-gyár és Autorm­atica vállalat munkaközösségei a jól végzett munka örömével jelentették Nicolae Ceausescu elvtársnak, hogy pontosan be­tartották ígéretüket — négy év és két hónap alatt teljesí­tették ötéves tervüket. A két vállalat, akárcsak a többi felkeresett egység, szép eredményeit méltatva, a párt főtitkára nyomatékosan hang­súlyozta annak szükségességét, hogy az erőfeszítéseket a ter­melési folyamatok fejlesztésé­nek és korszerűsítésének,­ a termékminőség javításának irányába összpontosítsák, rá­mutatva, hogy nagy mértékben ettől függ az egész gazdasági tevékenység hatékonyságának növelése, az anyagi termelés gyarapodása, az ország gyors ütemű haladása. Nicolae Ceausescu elvtárs ajánlásai és útmutatásai ezút­tal is széles visszhangra talál­tak a bukaresti dolgozók köré­ben, akik biztosították a párt­főtitkárt, mindent megtesznek azok haladéktalan valóra vál­tásáért, összefognak és minden erejüket, minden alkotóképes­ségüket latba vetik az 1975-ös terv határidő előtti teljesítésé­ért, az ötéves terv négy és fél év alatti megvalósításáért, a szocialista és a kommunista építés nagyszerű programjának töretlen valóra váltásáért. A Nicolae Ceausescu elv­­társsal való újabb­­találkozó megható mozzanatokban bő­velkedett mindenütt. A fővá­rosiak kinyilvánították rend­,­kívüli megelégedésüket azzal kapcsolatban, hogy a március 9-i választásokat megelőző e napokban vendégül láthatják a párt főtitkárát, kifejezték meleg szeretetüket, nagyrabe­csülésüket és­­hálájukat, tiszta szívből jó egészséget és mun­kabírást kívántak neki né­pünk javára és boldogulására, a szocialista Románia dicsősé­gére. Következő számunkban részletesen beszámolunk Nicolae Ceausescu elvtárs és a bukaresti dolgozók munkatalálkozóiról. BEKECS ALATT, NYARAD MENTEN S­zentmártonban, a Főút 2 szám alatt, meleg és sze­rény, szoba-konyhás csa­ládi házban beszélgetünk az életről. A házigazda 30 éves. Mit lehet mondani valakinek, aki ilyen tisztes életkort meg­ért, és mivel a felesége éppen látogatóban van Palotailván, egyedül üldögél a házban, mint ilyesmit: — Rossz lehet ilyen magá­nyosan. Mintha nyílt­ sebre tettem volna a kezem, olyan mozdu­latot tesz. Mintha félne, hogy a szívéig hatol a magánynak akárcsak a látszata is, hamar mutatja az asztalon tornyosuló üdvözleteket: — Mind a gyermekeimtől és az unokáktól kaptam újévre. Mint kapós regény lapja, úgy festettek ki újév óta az üdvözlőlapok szélei, sokszor olvasták ezeket is, sokszor me­legítették ki a kicsi, gerendás szobát. A falakon megsárgult fény­képek, régi idők emlékei. A vége úgy is az lesz, hogy az életről faggatom, hát kezdjük. Amikor már feltételezték ró­la, hogy elbírja a kalapácsot, beadták inasnak Marosvásár­helyre a híres Zaka László fé­le kovácsműhelybe. A Dudutz üzletbe járt vásárolni, ott még ma is élelmiszerüzlet műkö­dik, mindjárt száz éve egy­folytában. 1911-ben szabadult fel, egy tehén árából felszere­lést vásárolt és kovácsműhelyt nyitott Székelykálban. — Akkor más idők voltak, suppogtak a bürückölők végig a Nyárádon. . Igen, ez volt az „iparosítás“ akkoriban — akarnám hozzá­fűzni, de ne vágjunk a dolgok elébe. 1950-ben jött át felszerelésé­vel együtt a szentmártoni téeszbe, azóta lakik ebben a házban. Lovakat patkóit, sze­kereket vasalt, ekét, boronát javítgatott. — Nagy keletje volt a ko­vácsnak, akkoriban még ökör­fogatok is dolgoztak a téesz­­ben. Később a kapuban üldögé­lünk a déli napsütésben, vá­ratlan ajándék a téltől. Ráfi István tovább kommentálja e táj történelmét, amely befog­ható innen, a kapuból. — Az a két ügyes leányka minden nap ilyenkor megy a buszhoz, Nyárádszeredában dolgoznak a gyárban. Nagy dolog kérem, hogy ingyen le­het ma tanulni, akármilyen szakmát, akár leánykáknak is. Amíg nem jött a demokrácia, errefelé nők csak a mezőn dől- NÉHÁNY RÉGI DOLOG­ ­oztak. Amikor én Zakánál inaskodtam... (Történetek következnek a régi inasévekből, semmivel sem szívderítőbbek, mint Nagy István önéletírásában). — Ez itt, szemben, a Bot födje, így hívjuk ezt a tarto­mányt, az útmenti pedig a Szi­­lomán, fentebb a Csörgő határ. Oda már be is mentek a trak­torok, idelátszik, milyen szép, mély barázdákat hagytak. Nagy dolog a gép, szó se róla. Mi­kor már nem volt kovácsmun­ka, én is gépeket javítottam. Még ma is behívnak némely­kor a műhelybe tanácsot adni, ilyenkor üzennek értem, hogy jöjjek, mert szükség van rám... Most megint úgy csillog a szeme, sugárzik az arca, mint amikor az asztalon halomban heverő újévi üdvözleteket mu­tatta, s mintha régi adósságok jutnának eszembe hirtelen: milyen kevés kell, kevesebb már nem is lehet, hogy hét ke­mény, tisztességes munkában töltött évtized után fölragyog­jon az arca egy embernek, kö­zülünk. Néha egy üzenet, hogy szük­ség van rá, évente pár sor me­leg szó a világból Szentmár­­tonba címezve — ennél keve­sebb mi is lehetne? — Kocsis Gyula már 25 éve a gazdaság elnöke, ritka tisz­tességes ember, jól bánik az öregekkel — hallom újra Ráfi István vallomását, s bár most még nem tudom, milyen ez a szentmártoni téesz, mennyit teremnek a földjei, mit ér a munkaegység, ezért a néhány szóért, s azért, hogy róla be­szélve derűsnek látom itt, a téli verőfényben az öreg ko­vács arcát, most hálát érzek Kocsis Gyula elnök iránt, s ha lenne rengeteg papírjai között olyan mutató is, hogy „kom­munista emberség“, oda sok­szoros tervteljesítést jegyez­nék be. — Az a szép, mutatós ház, túl az úton, az orvosi rendelő. Jó orvosaink vannak. Nekem is minden hónapban megmérik a vérnyomásomat. Nagy dolog kérem, hogy tiszta ingyen vi­gyáznak az ember épségére, még a patika is ingyen van. Így adódott, hogy ezen a na­pon csupa nagy dologról kel­lett hallanom valóságos törté­nelmi leckét, s örülök, hogy most, a néphatalom kivívásá­nak 30. évfordulója előtt ad­hatom tovább a leckét azok­nak, akik számára Ráfi István történelme, az ő „nagy dol­gai“ magától értetődőek, akár a levegő és a fény. ★ Ráfi István vallomását szán­dékosan hagytam utolsónak Nyárád menti tudósításaim sorában: nyolc évtized néhány, számunkra megszokott tapasz­talatát amolyan történelmi összefoglalónak szántam, mert az ő „nagy dolgai“ mindenfelé éreztetik hatásukat hazánk­ban. Igaz, elég régi igazságok, amelyeket elmondott, de mivel beszélgetésünk éppen válasz­tási kampány teljében, zajlott le, időszerűnek érzem újra föl­idézni egy küzdelmes élet ta­pasztalataként. Barabás István AZ ELŐRE ANKÉTJA TURISZTIKAI IDÉNYKEZDET ELŐTT BŐVÍTIK ÉS KORSZERŰSÍTIK A SZÁLLODA- ÉS VENDÉGLŐHÁLÓZATOT Az országjárás és az idegenforgalom, egyszóval a turisztika idényjellege immár megszűnt, világszerte, és így nálunk is egész év­ben utaznak, kirándulnak az emberek. Mégis, az esztendőfordulók elhozzák a mérlegkészítést ezen a területen is, a télvégi, tavasz eleji hónapok pedig a műszaki-anyagi alap bővítésének, korszerűsítésé­nek idejét. A szálloda és vendéglőgazdálkodásban a javítások pe­riódusa ez, amely szakemberképzési, a szolgáltatás-gazdagítási gon­dokkal párosul. A Turisztikai Minisztérium évvégi összesített adatai szerint milliók vették igénybe a hálózatot, csupán az idegenforgalomban a terve­zett 3,5 millió turista számát 200 000-rel „javította“ turisztikai ipa­runk, 150 000 szállodai hely biztosításával zártuk az évet. Az 1975-ös turisztikai év január 1-én immár megkezdődött — folytatódott, a közhasználatban megmaradt idénykezdet tavasszal, a csúcsszezon nyáron lesz. Hogyan készült fel erre a hálózat? — e kérdésre keres­tek választ munkatársaink — ALBERT ILONA, GÁSPÁR TIBOR, JUHÁSZ ZOLTÁN a brassói, marosvásárhelyi és temesvári illetéke­seknél. Világi proletárjai, egye­sülj­etek! A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA­ az Ausztráliai Szakszervezetek Tanácsának elnökét Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt fő­titkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke csütörtök délelőtt fogadta Robert J. Hawket, az Ausztráliai Szak­­szervezetek Tanácsának elnö­két, az Ausztráliai Laburista Párt elnökét, aki látogatást tesz országunkban. A fogadáson részt vett Mihai Dalea elvtárs, az RKP KB Po­litikai Végrehajtó Bizottságá­nak póttagja, a Romániai Szakszervezetek Általános Szö­vetsége Központi Tanácsának elnöke. Robert J. Hawke mély kö­szönetét fejezte ki Nicolae Ceausescu elvtá­rsnak a meg­tiszteltetésért, hogy fogadta őt, s hogy alkalma volt ellátogatni Romániába, megismerni azo­kat a számottevő eredménye­ket, amelyeket a romániai dol­gozók, egész népünk ért el a Román Kommunista Párt ve­zetésével a haza gazdasági és társadalmi fejlesztésében, a dolgozóig anyagi és szellemi életszínvonalának az emelésé­ben. Szívélyesen üdvözölve a ven­déget, Nicolae Ceausescu elv­társ megelégedéssel nyugtázta, hogy a romániai és az auszt­ráliai politikai szervezetek és szakszervezetek közti együtt­működési kapcsolatok a két or­szág és nép között meghonoso­dott jóviszony szellemében fej­lődnek, s felkérte Robert J. Hawket, hogy tolmácsolja leg­jobb kívánságait az ausztráliai szakszervezeteknek, az összes dolgozóknak. A felek kidomborították a román-ausztráliai kapcsolatok szakadatlan fejlődését, s hang­súlyozták Nicolae Ceausescu elnök John R. Keer főkor­mányzó meghívására sorra ke­rülő ausztráliai látogatásának megkülönböztetett jelentőségét e baráti kapcsolatok sokoldalú előmozdításában és állandó e­­rősítésében. Mindkét fél kidomborította, hogy bővíteni óhajtja a két párt, a romániai és az ausztrá­liai dolgozók és szakszerveze­tek közötti együttműködést és tapasztalatcserét mindkét nép érdekében, a béke és a nem­zetek közötti egyetértés ügye érdekében. Úgyszintén megvizsgálták a nemzetközi politikai élet több aktuális kérdését. Ilyen össze­függésben kidomborították a földkerekség munkásosztálya, szakszervezetei és összes hala­dó erői szolidaritásának, szo­ros együttműködésének a je­lentőségét, valamint azokban az általános erőfeszítésekben való aktív részvételének a je­lentőségét, amelyek az enyhü­lés, a biztonság és az együtt­működés folyamatának, az ál­lamközi kapcsolatok demokra­tizálásának az elmélyítésére és erősítésére, az új politikai és gazdasági rend nemzetközi ér­vényesítésére, az igazságosabb és jobb világ megteremtésére, a népek alapvető törekvései­nek megvalósítására irányul­nak. A találkozó szívélyes, bará­ti légkörben­ folyt le. A MÍG gyártmányú centrifugás műtrágyaszóró gép gazdája valahol másutt dolgozik masinájával. Ám a receai (Olt megye) mezőgazdasági gépállomás traktorosai nem ülnek addig sem ölbe tett kézzel, míg társuk munkájával végez. Leszerelték a gabonavetőgépek csoroszlyáit s az így átala­kított géppel szórják ki az ammóniumnitrátot a búzavetésekre (Stefan Albescu felvétele) NEMSOKÁRA INDULNAK A VETŐGÉPEK TÁPANYAGUTÁNPÓTLÁSSAL AZ IDEI BŐSÉGES TERMÉSHOZAMOKÉRT Kovászna megyében egy felmérésféle készült el a na­pokban arról, hogy mit is ad­hatnak még tápanyagban — a tavaszig — a zootechnikai üzemközpontok. Nos, nem egy helyen úgyszólván nem is volt már mit „felleltározni“. A megye, jónéhány egységé­ben tavaszi lendülettel dolgoz­nak úgyszólván a tél elejétől. S ahogy apadt az üzemköz­pontokban lévő trágyakészlet, úgy alapozódott az idei ter­méskilátás is. E tekintetben értékelnünk kell a torjaiak fáradozását. Ismeretes, hogy a megye „legidősebb“ gazdasá­gában az elmúlt évben is jó terméshozamokat értek el kü­lönösen burgonyából és cukor­répából. Természetes igény te­hát az, hogy az idén sem akar­nak lemaradni. Ezért is fordí­tott a gazdaság vezetőtanácsa különös figyelmet arra, hogy a gazdaság legszámottevőbb hozamnövelő tartalékát, az is­­tállótrágyakészletet mielőbb a leendő magágyakba munkál­ják. S erőfeszítéseik eredmé­nye az, hogy február végéig a megyében éppen itt hordtak ki legtöbb trágyát a földekre (több mint ötezer ötszáz ton­nát), műtrágyából pedig ezer hektár területre jutott. Az ü­­temes teljesítményt különben jól példázza az a tény, hogy január folyamán kétezer száz tonna istállótrágya került a földekre, február viszont már a szövetkezeti tagok szem­pontjából is a tevékeny részt­­vétel időszaka volt. Az öt­ezerötszáz tonna istállótrá­gyát ugyanis kivétel nélkül az utóbbi napokban dolgozták a talajba. " Torjától százkilométernyi távolságban a megye másik részén a bardóci szövetkezeti tagok igyekezetére figyeltünk fel. Itt ugyan mostanáig még nem születtek rekordok — a szövetkezet pillanatnyilag is a megye egyik gyengén fejlett egysége —, de a vezetés látha­tó erőfeszítése nyomán az előbbrejutás perspektívája bontakozik ki. Erre utal az a tény, hogy sohasem sikerült mostanáig négyezerszáz tonna istállótrágyát a magágyba be­munkálni és nem adódott pél­da arra, hogy február végén hatszáz hektár terület műtrá­gyázását jelenthessék... Bardóc mellett még néhány más erdővidéki egységben is tapasztalhattuk a felzárkózás­ra való törekvést, ami e na­pokban nyilván a hozammeg­alapozásban juthat kifejezésre. Nagyajtán, Bölönben egy­aránt sokat tettek azért, hogy végre bőségesebben teremjen a föld. Megyei szinten az istállótrá­­gyakészlet gazdaságos értéke­sítésére való törekvéssel pár­huzamosan kibontakozott a kemizálási akció. Évek óta sok panasz hangzik el itt is a mű­­, trágyaszállítások elodázására, sőt a szerződéses kötelességek elmulasztására is akad példa, így van ez az idén is. Mégis, ha csak futólag érdeklődünk a szövetkezetekben, mekkora területre is jutott már ható­anyag, tapasztalnunk kell a szembetűnő fejlődést is. A már említett példákon kívül a csernátoniak ezer hektárnál Flóra Gábor (Folytatása a 3. oldalon) NONSTOP TURISZTIKA Brassóban a nyár vége nem jelenti a turisztikai idény le­zárását: az ősz kiváló időszak a hegymászóknak, a hosszabb utakra indulóknak, télen pe­dig a sí­sport kedvelői keresik fel a hóborította hegycsúcso­kat...! Nem szünetel tehát a turistaforgalom, de a tél és a tavasz mindig jó alkalom az úgynevezett anyagi alap fej­lesztésére, rendezésére. A tu­risztika szervezője — Brassó­ban a Carpati vállalat — meg­tesz mindent ilyen irányban, tovább bővíti a szálloda- és vendéglátóipari egységeket, korszerűsíti a meglévőket. A 23 August piactéren , fo­(Folytatása a 3. oldalon) 4 oldal Calea Victoriei nr. 174. Sector I.­BN—RSR, ára 30 bani Filiala Sect 1. cont: 645130152. Pentru ELŐRE. — Agenfia de publicitate ISIAP — Bucure?ti, XXIX. ELŐRE szerkesztősége, Bukarest, Scinteia tér 1. , , - Redactia ELŐRE, Bucuresti, Pia­o Sevileii 1 v­o­lam Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02 8491. szám Előfizetési díj: egy hónapra 8 lej; három hónapra 1975. 24 lej; hat hónapra 48 lej; egy esztendőre 96 lej. . ..­­ Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, március­i levélkézbesítők és a lapterjesztők, szombat Reklám- és apróhirdetés a következő címen: Nagy-Britannia új nagykövetét, megbízólevele átvételére Nicolae Ceausescu elvtárs, Ro­mánia Szocialista Köztársaság elnöke február 27-én, csütörtö­kön fogadta Jeffrey Charles Pe­­tersent, Nagy-Britannia Egye­sült Királyság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki bemutatta megbízólevelét. Beszédet mondott Jeffrey Charles Petersen, Nagy-Bri­tannia nagykövete és Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke. Ezt követően Nicolae Ceausescu elvtárs, szívélyes baráti megbeszélést folytatott Jeffrey Charles Petersen nagy­követtel. A megbízólevél átvételénél és a megbeszélésen jelen volt Constantin Statescu, az Állam­tanács titkára és Vasile Gliga külügyminiszter-helyettes. MAI SZÁMUNKBAN: TETTEKRE MOZGÓSÍTÓ MUNKATANÁCSKOZÁSOK A KÉPVISELŐJELÖLTEK ÉS VÁLASZTÓK KÖZÖTT (3. oldal) Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke és Elena Ceausescu elvtársnő hivatalos látogatást tesz a Tunéziai Köztársaságban Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársa­ság elnöke Elena Ceausescu elvtársnővel együtt 1975 ápri­lis 17 és 19 között hivatalos baráti látogatást tesz a Tuné­ziai Köztársaságban, Habib Burgiba elnöknek és Wassila Burgiba asszonynak a meghí­vására. Guillermo A. Rodriguez Lara, Ecuador Köztársaság elnöke hivatalos látogatást tesz országunkban Nicolae Ceausescunak, Ro­mánia Szocialista Köztársaság elnökének a meghívására már­cius első dekádjában hivatalos baráti látogatást tesz orszá­­gunkban Guillermo A. Rodri­guez Lara dandártábornok, Ecuador Köztársaság elnöke. AZ ÚJ GYÁR TELJESÍTI IDEI FELADATAIT A részleges indulást újabb átadások követik a Csíkszeredai alkatrészgyárban Csíkszereda legrangosabb­nak ígérkező, merész távlatok­kal bíró új ipari egysége, az autó- és, traktor-alkatrészgyár­­ építéséről, a kezdést meg­előző sokoldalú tennivalókról lapunkban annak idején több ízben is beszámoltunk helyszí­ni tudósításokban, riportban — az elmúlt év utolsó napján megkezdte a termelést. Az esemény bekerül majd a me­­­gyeszékhely, sőt egész Hargita megye ipari fejlődésének kró­nikájába, hiszen nem keve­sebbről van szó, mint arról, hogy immár jelentős létesít­ménnyel képviselteti magát a gépipar is ezen a tájon. S ha eddig a megyei gépipar terme­lésének célja pusztán a mi­nisztériumon belüli szükségle­tek kielégítése volt, az új Csík­szeredai üzem — távlati — „szereplése“ már szélesebb körben, a nagyközönség előtt megy végbe. AMi A GYÁRNAK az 1974 december 31-én tör­tént üzembehelyezését illeti, a helyzet röviden a következő: jóllehet a jelenleg is érvény­ben levő állami terv a beru­házás első szakaszában sze­replő egész kapacitás üzembe­helyezését irányozta elő, az át­adási-átvételi okmányokban csak részleges kapacitásokról történik említés. S mivel a megállapodások szerint a to­vábbi üzembehelyezések lép­csőzetesen következnek, a de­cemberi átvétel ilyenformán ennek a folyamatnak az első lépcsőfokát jelenti; az akado­zások, kifogások is ennél a szakasznál a legszámosabbak, lényegesek. Lássunk ezek kö­zül néhányat: a kazánházat a központi csarnokkal összekötő Kálmán Gyula (Folytatása a 3. oldalon)

Next